Szerző: admin

Albert Einstein, a világhírű fizikus és nagy humanista tudós mondotta: ‘Nem tudom egészen pontosan, melyek lesznek a következő háború fegyverei, de tudom az ezután következő háború fegyvereit. Ezek a nyíl és a bunkó lesznek.’
Noha világszerte felismerik, hogy az emberiség legfontosabb közös célja annak a világháborúnak az elkerülése, amely az egész emberi civilizációt pusztulással fenyegetné – mégsem mondhatjuk, hogy messzebb kerültünk volna attól az igen sötét, borúlátó perspektívától, amelyet Einstein megrajzolt. Azokat az éveket, amelyekben joggal mondhattuk, hogy az enyhülés volt a kor meghatározó irányzata, olyan esztendők váltották fel, amelyben egyszerre van jelen az enyhülés és a feszültség tendenciája is.
Az ilyen helyzet kialakulásának okai sokrétűek. Annál a meghatározó szerepnél fogva, amelyet az Egyesült Államok a fejlett kapitalista világban betölt, mindenképpen az amerikai fejleményeket kell az első helyre tenni.
Sajnálatos tény, hogy az USA vezető köreiben – és ezalatt természetesen többet értünk egy pártnál vagy egy kormányzatnál – az elmúlt esztendőkben vesztett népszerűségéből a békés egymás mellett élés gondolata.

A 2007. július 30-án elhunyt Ingmar Bergman önéletrajza a filmekből, forgatókönyvekből, színházi rendezésekből álló páratlan életmű záróköve, ismételt igazolása annak a mindig is sejtett ténynek, hogy A nap vége, A csend, a Persona, a Rítus, a Suttogások, sikolyok, a Fanny és Alexander írója és rendezője valódi anyagból, megélt élményekből, tulajdon életéből építette műveit. Önéletírása számos ponton világítja meg mű és alkotó viszonyát, és fényesen bizonyítja, amit magyarul megjelent forgatókönyvei, filmnovellái óta már nálunk is sokan tudnak: hogy Bergman írónak is kivételes tehetségű. Könyörtelen igazságkereső, aki nem kímél senkit és semmit, legkevésbé önmagát. A lényeget kutatja mindenben, így kerülhet könyvében egymás mellé a legnagyobb természetességgel a megalázó testi bajok leírása és Garbo, Chaplin, Karajan, Oliver portrévázlata, a gyermekkori pofonok és a felnőttkori rendőri meghurcoltatás, kamaszkori élmények a náci Németországban, riasztó tapasztalatok a svéd szocialista „pokolban”, menedékkeresés és részbeni kirándulás a „demokratikus” Münchenben, siker és kudarc, sírás és nevetés. És, talán mondani sem kell, ítélet nincs: Bergman nem dicsőül meg – sőt ellenkezőleg, inkább az esendő, a szenvedő, a gyarló emberi arcát mutatja.

De a rózsa, hát azt hogy mondjam el ezeknek a bőrkabátosoknak? A rózsa, elvtársak, a rózsa, magyarázom nekik, a rózsa, az nem egy virág, mondom, mikor ott nézelődnek a kertben. Hogyan mondhatnám el annak, aki nem tudja, mi a rózsa? A rózsát nem lehet elmondani senkinek, ahogy a földet se, aki nem szereti, akit nem húz magához a föld.
Tompa Andrea új regénye négy ember összefonódó és szétváló sorsát követi végig. Egy széki asszony, egy kolozsvári leány, valamint egy szerzetesnő és egy rózsanemesítő férfi szólal meg a könyvben. Miközben kénytelenek szembesülni az életüket közvetlenül befolyásoló történelmi korszakkal, egy szerelmi háromszögbe is belebonyolódnak.
Az ötvenes évek Kolozsvárján a város lakói a mind fojtogatóbb diktatúra kiszámíthatatlan fordulatainak kiszolgáltatva élik hétköznapjaikat. Van, akit magas pozícióba juttat a párt, van, akit börtönbe, az átmeneti enyhülés hónapjainak pedig egy csapásra véget vet az 56-os magyar forradalom.
Milyen életút választható ebben a félelemtől terhes történelmi korszakban? S mi történik a belső értékekkel, a vágyakkal? – Tompa Andrea nagy ívű regényének talált hősei akarva-akaratlanul megütköznek ezekkel a szorongató kérdésekkel.

A Black Seal-csoport

Egy bőröndbe rejtett, szovjet nukleáris bomba felrobban az amerikai-mexikói határ egyik drogcsempész alagútjában. A hírek szerint már útban van egy másik „nuki” is. Az államokban eluralkodik a nyugtalanság és a pánik. Az elnök rájön, nincs más választása, minthogy titokban visszahívja a már leszerelt elit csapatot.
Gil Shanon és fura emberekből álló csapata újból összeáll. Nincs sok idejük, mert a második bomba is bármikor felrobbanhat. Meg kell találniuk és időben hatástalanítaniuk a „nukit”. Mintegy magánakcióként, „feketén” kell harcolniuk a csecsenekkel, mert az elnök hivatalosan nem vállalhatja fel az ügyet…

Ádáz küzdelem kezdődik a terroristák és a Black Seal-csoport tagjai között.

A történet az Elit mesterlövész-sorozat többi kötetéhez hasonlóan, izgalmas, fordulatos, pergő.

A Seal-csoportok akkor is bátran harcolnak tovább, amikor súlyos csapásokat kell elszenvedniük a nyomasztó túlerővel szemben. Ez a kitalált történet valódi Black Seal-műveleti eseményekre alapozódik.

terrorizmus, titkosszolgálat.

Frank, a túlsúlyos amerikai turista szerződteti Kendzsit, a fiatal japán idegenvezetőt, hogy három estén át kalauzolja őt Tokió éjszakai negyedeiben. Kendzsiben szörnyű gyanú ébred, hogy Frank nem más, mint az a sorozatgyilkos, aki napok óta rettegésben tartja a várost. Murakami Rjú a japán pszicho-thriller nagymestere otthonosan mozog a tokiói szexiparban, leleplezi a mai Japán kiüresedett és képmutató életét, bepillantást enged abba a megdöbbentő világba, ahol a középiskolás lányok divatot csinálnak a ‘fizetett randevú’ és ‘kiállás’ intézményéből, azaz a prostitúcióból. A Nyakig a miszóban az ezredforduló valóságshow-k uralta nyugati társadalmának, és a távol-keleti mindennapok árnyoldalának ‘vérhabot köhögő’ lenyomata, Dosztojevszkij és Tarantino művészetének különös tehetségű örökösétől.

Unod már a legkisebb királyfi történetét, az időtlen helyeken játszódó idétlen meséket? Ahol ráadásul valami ősrégi nyelven hablatyolnak?
Szeretnél végre egy történetet, ami Rólad szól, és Anya vagy Apa sem alszik el olvasás közben?
A Meló, a büdibogár egy csodálatos barátság krónikája. Egy nagyszájú cserebogár, egy kertvárosi kisfiú és számtalan vicces kaland. Minden fejezetben nevetve tanulhatsz, emellett olyan aktuális nemzeti sorskérdésekre is választ találsz, mint
Hogyan érinti a bogárvilágot a vasárnapi boltbezárás?
Hogyan kezeljük a kertvárosba illegálisan bevándorló rigókat?
Igaz történet alapján.
„Elképesztő mese. Anélkül szögez a székbe, hogy bárkit felfalnának vagy megsütnének.” Jacob Grimm
„Megdöbbentő, hogy lehet úgy is erkölcsi tanulságot közvetíteni, hogy közben a gyerek nem szorongva alszik el. ” Hans Christian Andersen