Skip to content

Bálint Ágnes – Brúnó ​kapitány (PDF – Átirat)

Találatok: 4

6

BÁLINT ÁGNES VERSE TANKÓ BÉLA RAJZA!



Bálint Ágnes

kapitány

Tankó Béla rajzai

 

M i nerva


Kiadványszám: K — 2991 Ml — 320 — D — 7071 Példányszám: 29 000 Minerva — F. k.: Keresztes Tibor

Szerkesztette: Simon Tibor Műszaki vezető: Büchler Alfréd Műszaki szerkesztő: Dornizs László Offset Nyomda — F. v.: Pomayer Gyula


Hogyha járnál Furcsavárott, Furcsa látvány várna rád ott: A kiskertbe hajó tört be, S ül ott, mint egy kerti törpe.

Hogy került a szárazföldre? Tudják róla utcaszerte: Nyugdíjba ment kapitánya, Azért nyugszik itt e gálya.

Tengereket együtt járták, Viharokat mind kiállták Derék Brúnó kapitány, S hajója a Hableány.

Ámde már a kapitánynak Tagjai a csúztól fájnak. Emlékek közt csendesen él Özvegyasszony nővérénél.


Özvegy Pókné szólt egy napon: Brúnó bátyám, úgy gondolom, Hajód, ha már nem szánt habot, Tarthatnék bent krumplit, babot!”

Hableányból így lett kamra, S hogy a nyár múlt, napról napra Mindig több zsák, kosár, láda Vándorolt be a gyomrába.

Sárgarépa a kajütbe, Káposzta a fedélközbe, A szalonba, mint új módi: Pókné dáliagumói. Hogyha járnál Furcsavárott,

Kedves húga, özvegy Pókné Senki másnak nem engedné Főzni azt, mit megkíván, Derék Brúnó kapitány.

Szomszédéknak Dani fia Boldog: van mit hallgatnia Déltengeri utakról,

Sosem látott halakról.


Mikor a testvérpár aludt. Nem nyikorgatván a kaput Gyerekhad jött. A vásottak Kalózháborút játszottak.


Hová tojik kedvenc tyúkja. Beálltak az őszi esők, Jöttek ki szállást keresők.

S alig voltak ketten-hárman, Állt a bál a Hableányban.

Fővezérük, szomszéd Dani Nyulat akart rég tartani, S bár otthon kidobták vele, Lett a nyúlnak pompás helye.

Némely tyúk, ha szerét ejti, Tojásait jól elrejti.

Özvegy Pókné nem is tudta,