abakusz

, abacus : 1. számolótábla v. -asztal, amelyet már az ókorban használtak az összeadás és a ki­vonás, fejlettebb változatait a szorzás és az osztás elvégzésére. A számjegyeket az ~ párhuzamos csatornáiban elhelyezett kövek v. a huzalaira fű­zött korongok képviselik, és a számolás ezek moz­gatásával történik. A kínai ~ egyik formája, a szuan-pan feltehetően a 2-6. sz. között alakult ki. A középkorban két. változata volt ismert: az oszlo­pos v. kolostori, ill. a vonalas v. sávos. Mindkettő­nél korongok v. kövek eltolásával lehetett a mű­veleteket elvégezni, így osztást és szorzást is. Változatai egyikét Püthagoraszhoz, a másikat Gerberthez kapcsolják. Későbbi, 15-16. sz.-i vál­tozata golyós számológép volt. Téglalap alakú ke­retében legtöbbször kilenc, egymással párhuza­mos zsinóron (ezek a tízes helyi értékeket jelöl- nórokra merőlegesen két nem egyenlő részre osz­tott keret nagyobbik felében öt, a kisebbikben kettő, ezek értéke ötszöröse a nagyobbik részben még ma is használatos, csakúgy, mint változatai, a szóróban Japánban, és a ma is igen népszerű szcsoti Oroszo.-ban.