abláció

(lat): 1. (morf): az elaprózott kőzeteknek szél‚ folyóvíz‚ jégár általi elhordása‚ a földfelszín felületi (areális) lepusztítása; 2. (hidr): a napsugarak‚ az eső és az olvadékvizek által a gleccser felszínén és belsejében előidézett változások (pl. a „bűnbánó” jég kialakulása) ablak (geol): a földtani takaróban v. pikkelyben a külső (exogén) erők által vájt (erodált) mélyedés‚ amelyben felszínre kerül az idősebb (v. fiatalabb) kőzetréteg

(földtörténet)

1. a „külső erők" (napsugár-zás, hőmérséklet-ingadozás, fagyhatás) műkö-dése következtében a földfelszínen elaprózó-dott kőzetek elszállítása folyó víz, szél, tenger v. mozgó jég által.

2. a gleccser tömegének csökkenése napsugárzás, eső és olvadékvizek hatására.