Hits: 0
1
(franc. Charte.ném. Staatsgrund- gesetz), az oly törvény, amely az alkotmány sar kalatos alaptételét tartalmazza. Aszerint, amint egyik v. másik intézményt alkotmányunk szem pontjából alapvető jelentőségűnek tartanak, köz jogi íróink több vagy kevesebb törvényt sorolnak fel A. gyanánt. Ilyennek tekintik különösen: az aranybullát, a törvénybe foglalt kir. hitleveleket és esküket, a trónöröklés rendjét szabályozó tör vényeket (1867., II., III., az 1723.1., II., III. prag- matica sanctio) az 1791. III. t.-cikket (a koroná zásnak határidejéről), az ország függetlenségét biztosító törvényeket (1715. III., 1791. XI.), az Erdéllyel való uniót, Horvát-Szlavonországok ál lamjogi helyzetét, az Ausztriával szemben fenn álló viszonyt tárgyazó törvényeket (1848. VII., 1868. XXX., 1867. XII), a birák függetlenségé ről szóló 1869. IV. t.-c.-et, a vallás szabad gyakor latáról szóló törvényeket (1895. XLII. és XLIIL), az 1848-as törvényeket a közterhek egyenlő vise léséről, a tanszabadságról, a nemzetiségi egyen jogúságról stb. — A külföldi államjogok legtöbb jében az A.-ek nemcsak tartalmukkal, hanem azzal is kitűnnek, hogy megváltoztatásuk meg van nehezítve, máskép történik, mint a többi tör vényeké. Több közjogi írónk, megkülönböztetendő ez utóbbi értelemben vett A.-ektől, a magyar A.- eket «sarkalatos törvónyek»-nek (leges cardinales) nevezi.
