Hits: 0
1
a nyugati gótok királya, szül. Kr. u. 376 körül, megh. 410. Midőn Arcadius keletrómai császár akikötött évpénzt kifizetni vonakodott, A. a balkáni félszigetet tűzzel-vassal pusztította. Erre a nyugatrómai birodalom minisztere, Sti-licho, a keletrómai birodalom segélyére sietett és Árkádiában A.-ot ügyesen bekerítette. Mivel azonban a keletrómai udvar bizalmatlansága még most sem szűnt meg, Stilicho A.-ot szökni engedte. A keletrómai udvar pedig A.-ot keleti Illyricumnak helytartójává nevezte ki (396), hogy őt esetleg Stilicho ellen felhasználhassa. A 401. év óta A. Itáliának lett ostorává. Stilicho 402. Pollentia és Verona táján ugyan legyőzte, de 405. Honorius császár miniszterét féltékenységből megölette. A. 408. Rómát fogta ostrom alá, de óriási váltságdíj lefizetése után még egyszer megkegyelmezett az örök városnak. 409. azonban Rómát megadásra birta. Arra kónyszerítette a szenátust.hogyAttalust (l.o.)emelje Honorius helyébe a császári székbe. Nemsokára harmadszor termett az elpártolt Róma előtt, melyet 410 aug. 24. árulással elfoglalt. A gótok a fővárost több napig fosztogatták, a templomokat azonban megkímélték. A. azután Szicília felé vonult, de az afrikai átkelés előkészületei között Cosenzában váratlanul meghalt. A gótok (a monda szerint) szeretett királyukat a Busento medrébe temették és hogy sírját senki fel ne dúlja, a sír megásására rendelt római foglyokat egytöl-egyig leölték. A. utóda sógora Ataulf lett. V.ö.: Köpke, Die Anfánge des Königtums bei den Goten (Berlin 1859); Si-moniíí, Versuch einer Geschichte des A. (Göttin-gen 1858); Riegel, A. der Balte (Offenburg 1871); Éieken, Der Kampf der Westgoten u. Römer un-ter A. (Leipzig 1876); R. Keller, Stilicho (Berlin 1884). L
