Hits: 0
<1
a kk. második nagy stíluskorszaka‚ amelynek jellegzetes építészeti formái először Franciaországban alakultak ki. Általános jellemzője az építő- (mindenekelőtt a kőfaragó) munka fejlettebb technikája és munkamegosztása alapján az egységesebb‚ nagyobb és világosabb belső tér‚ amelyben a fénynek szimbolikus szerepe van. A stílus különböző változataiban egész Európában elterjedt‚ és területenként más-más időpontig maradt fenn. A ~ eredetileg a kk.-i építészet általános és pejoratív megjelölése „barbár” értelemben‚ amit a 19. sz. közepétől a semleges -^csúcsíves stílus kifejezéssel váltottak fel. Ma mint a késő kk. építészetének általános megjelölését használjuk. [59‚ 60‚ 61‚ 62]
Visited 1 times, 1 visit(s) today
