Hits: 6
<1
Áruló volt-e Károlyi Sándor, a Rákóczi-szabadságharc tábornagya, vagy a tényekkel reálisan számoló politikus? Gátlástalan vagyonhalmozó, nagy hatalmú arisztokrata, vagy nemzete iránt felelősséget érző államférfi?
E kérdésekre válaszol Kovács Ágnes debreceni történész árnyalt elemzésében. Hősét „gyors észjárás, lényeglátás, a körülményekhez való gyors alkalmazkodás, kitűnő gyakorlati érzék, nagy munkabírás és életvidámság…” jellemezte. E tulajdonságok tették képessé a szatmári békekötés létrehozására s a III. Károly és Mária Terézia uralma alatt kialakuló magyar politikai életben való aktív közreműködésre. Vagyona gyarapításában is jelentkezett gyakorlatiassága. Manufaktúrákat alapított, új falvakat telepített. De alapvető érdemes, hogy kialakította azokat a közjogi kereteket, melyekbe nemzetünk egészen 1848-ig élt a Habsburg-birodalomban. A gazdag képanyag jól egészíti ki a könyv mondanivalóját.
