RÉVAI NAGY LEXIKONA 1. kötet /1 (PDF átirata)

Hits: 21

1,061

Az átirat tartalmaz hibákat!!!!

 

AZ ISMERETEK ENCIKLOPÉDIÁJA

I. KÖTET

A—Arany

A SZÖVEGBEN 213 ABBA; KÜLÖN MELLÉKLETÜL 61 KÉP, EZEK KÖZT 9 SZÍNNYOMAT, 6 MŰVÉSZETI BEPBODUKCIÖ, 16 TÉBKÉP ÉS 4 VÁBOSI TEBVBAJZ

BUDAPEST

RÉVAI TESTVÉREK IRODALMI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

A, a. Az ábécének első betűje. A latin A, a betű a görög A, a betűből vagyis alfából lett (dX<pa, 1. Alfa), ez pedig a föníciai és héber alef-ből (1. o.). Az A, a betűket sokféle fogalom jelképéül hasz­nálják. Az algebrában a az egyenletnek első ismert számát, a legmagasabb hatványon lévő ismeret­lennek együtthatóját jelöli (b a másodikat, c a harmadikat stb., mig x, y, z az ismeretleneket jelölik). így mindenféle fölsorolásban is számok helyett használják az a, b, c stb. betűket. .-1-tól z-ig a. m. az elsőtől az utolsóig, elejétől végig (alfától ómegáig: ómega — hosszú ő —- a görög ábécé utolsó betűje). A logikában A ~ A annak a formulája, hogy minden tárgy önmagával azonos.

Rövidítésekben is gyakran előfordul: a hivatalos jelzése az ár területmértéknek. a. régibb joggyakorlatunkban a. m. actor (felperes). a. méneskönyvekben, versen yprogrammokon s a teli­vér ló származását föltűntetö iratokban és nyomtatványok­ban állandóan használt rövidítés, e helyett; anyja. — Mint német rövidítés, e helyett: alt-, mint angol, e helyett: aged. Minden hat évesnél öregebb versenyló korát kizáró­lag így szokták jelezni.

-4 pénzeken rendszerint az illető országnak fö pénz- veröhelyét jelenti (Körmta,Becs,Paris, Berlin). -zi-1 francia pénzeken a. m. Metz, amely 1870-ig Franciaország máso­dik pénzverőbe!ye volt.

.4. mint római elönév a. m. _4uZus, latin feliratokban a. m. Augusius. azaz császár ía felfordított A [v] pedig a. m. Awgusta, császárné.)

A. vagy a. dátumokban többnyire a. m. anno, évben.

.4 a zseb-órák szabályozó korongján a. m. avancer (gyor­sítani ; ellenben R a. m. relarder, lassítani).

A rómaiaknál A betűvel ellátott szavazógolyók voltak használatban. Töivényhozási s választási ügyekben az A a. m. antiquo, ellenzem ; a golyót tehát azok használták, kik a törvény v. ajelölt ellen szavaztak; bírósági eljárásban e golyóval a felmentésre szavazók szavaztak (absolvq), amiért Cicero az A betűt litera salutaris-nak, a C betilt ellenben, amellyel az elítélésre történt a szavazás (condemno), litera tristis-nok nevezi.