Hits: 1
1
Rendszertani besorolás: borágófélék (Boragina-ceae) családja
Előfordulás:
A nedves helyeket kedveli, réteken, vizes gödrökben.
Jellemzők:
Gyökerei 2,5-3 cm átmérőjűek, mélyen helyezkednek el
a talajban, színük sötétbarna, vagy fekete, felvágva belül
fehér, esetleg sárga, nyálkás tapintású
Szár: alul dúsan elágazó
Levele széles, érdes, hegyes csúcsokban végződik Virágzata: bogernyős, bíbor vagy rózsaszín, esetleg sárgásfehér
Egész nyáron virágzik.
Gyűjtés:
A gyökereket tavasszal, vagy ősszel
Leveleit virágzáskor kell gyűjteni, és körültekintően szárítani
Hatóanyagai:
A gyógyfüvek sokaságában joggal tartjuk csodatévő növénynek, levele hatóanyagainak listája terjedelmes: A-, C-, és B12 vitamint, kalciumot, káliumot, foszfort is tartalmaz, bár ezek nem fedezik a napi szükségletet, de fehérjetartalma nagyobb, mint akármelyik zöldségé.
Azonban vigyázni kell vele, mert tudományosan még nem sikerült igazolni, hogy rákkeltő vagy rákmegelőző-e. Ugyanis tekintélyes mennyiségű csersavat tartalmaz, amelyek rákkeltő és megelőző tulajdonságokkal is bírnak. Legnagyobb mennyiségben a gyökere tárol el ilyen anyagokat, ezért ezt a részét inkább csak borogatásként használjuk.
Felhasználása:
Friss levelét levélborogatásként, szárítottan, illetve ülőfürdő készítéséhez, gyökerét frissen és szárítva, de porrá őrölve is használhatjuk borogatásnak, tinktúra, esszencia, vagy kenőcs is készülhet belőle. Belsőleg (pl. teaként) nem ajánlott, mivel a májra toxikus (mérgező) hatású. A borogatás nyílt sebre nem használható. Alkalmazása terhesség alatt ellenjavallt. Borogatásként segíti az eltört csontok összeforradását.
