Várady Jenő – Randevú a lovakkal (PDF átirat) 1991

r VB*

VÁRADY JENŐ

RANDEVÚ A LOVAKKAL

VÁRADY JENŐ

RANDEVÚ

A LOVAKKAL

GONDOLAT • BUDAPEST, 1991

Szakmailag lektorálta

SALÁNKI MIKLÓS

ISBN 963 282 487 3

TARTALOM

A LÓVARÁZS 7

Kié az érdem? 9

Ló útlevéllel 15

DÍJUGRATÁS

(JUMPING OFF) 19

„Nemzetek Díja” 26

Feljebb, egyre magasabbra! 29

Kirándulás Írországba 30

DÍJLOVAGLÁS 33

Négy ló egy udvarból 37

Kűr, zenére 39

MILITARY 41

Terepverseny 41

Biológiai határ 43

lyány ismételt 45

Fele telivér 46

TÁVLOVAGLÁS 49

Elsó’dleges a kímélet 52

LOVASTORNA 58

FOGATHAJTÁS 61

Díjhajtás 66

Maratonhajtás 67

Akadályhajtás 72

Vastaps Bárdosnak 74

VÁLTOZÓ SZEREPKÖRBEN 80

VILÁGVERSENYEK, LOVASSZÖVETSÉGEK…. 82

SZÓMAGYARÁZAT 88

A LOVARAZS…

Sokan, sokféleképpen próbálták megmagyarázni azt a kapcsolatot, amely az ember és e patás emlős állat között kialakult, s évezredek óta tart. Hogy mikor kezdődött? Ki tudja?

Az biztos, hogy a franciaországi lascaux-i barlangok málló falain ott látható a ló is, pedig ezeket a ,,festményeket” szőrös őseink a tudósok szerint i. e. 15 ezer évvel ezelőtt pingálták. Régóta tart tehát ez a barátság, s nincs abban semmi túlzás, ha azt írjuk: a ló ,,rokona” az embernek, olyan társa, amelyet megkülönböztet beszédképtelen létének néma titokzatossága.

Mi a lóvarázs? Megfejthetetlen… Talán az emberhez mérve nagy test, hatalmas erő, kitartó energia, vad gyorsaság? Micsda büszkeség, mindezen az ember úrrá tud lenni!

Sőt, irányítani tudja, hasznára. Tenyészteni tudja, egyre magasabb színvonalon. Ugratni, vágtázni tud vele…

Ló és lovas: a hatalom és erő örök jelképe (a győztes hadvezéreket így álmodták bronzba), és a versengés, a sport örök lehetősége.

Századunkban aztán géplovakra szálltunk – autókba, repülőgépekre -, de a varázs megmaradt. Autóba született gyerekeink éppen olyan félelemmel és boldogsággal simogatják meg először ezt a hatalmas testet, mint ahogy azt az

Léndrd Béla nyolcasa (Fotó: Alapfy Attila)

ősember tette az első találkozáskor. S hiába vonzó a száguldó sportkocsi, motorcsónak, vízisí, hiába van labdarúgás, sí, tenisz, és ló és lovas versengése az egész világon milliókat

vonz.

Lovassport…

Az ember és az állat együttes sportját jelenti, párhuzamos, egymást kiegészítő, támogató küzdelmét a közös sikerért. Történik mindez természetes, tetszetős környezetben, vagy rafinált ünnepélyességgel dekorált csarnokokban, ahol a ló és lovas méterekre a zsúfolt nézősoroktól lihegve, simo- gatásközelben teljesíti az előírt feladatot.

S közben ezrek és ezrek a helyszínen, s milliók a tévén keresztül csak ezt a helyszínen, s milliók a tévén keresztül csak ezt a párt nézik – az embert és lovát. Hatalmas idegi terhelés ez a sportolónak: tudni, érezni, hogy csak őt látja most a jelenlévő közönség és a televízió előtt ülő milliók.

A lovas mindig egyedül van lovával: olimpián, világbajnokságon, Európa-bajnokságon, Világ Kupán, terepen, pályán és csarnokban. S ezt mindketten tudják. így nő fel a ló az emberhez, ők ketten már nem állat és ember, hanem egymásra utalt sportkollégák. A siker jutalmának egyformán kijutó megbecsülésével.

KIÉ AZ ÉRDEM? • A világversenyen induló nyerő vagy helyezett lovak neveit éppúgy megjegyzi és nyilvántartja a nemzetközi sajtó, mint a lovasokét. Mindig együtt, elválaszthatatlanul. Igaz, az elért teljesítményt az átlagos néző hajlamos inkább a lovaknak betudni. A szakértő közönség azonban az együttest tüntetiki tapsával, értékelve az ember kiválasztó és felkészítő tevékenységét. Felejthetetlen élményt jelentett a Világ Kupán nyerő szürke Milton, a nehéz akadályok feletti ugrásbiztonságával, nem különben az

Huszárszobor Szegeden (Fotó: Alapfy Attila)

Puszta ötös (Várady Jenő tulajdona)

1990. évi világbajnokságon győztes francia sötét pej, Quirt- to. A távlovaglást nyerő amerikai arab Suhan. A szöuli olimpia három egyéni aranyérmese, a francia fekete Jappeloup, a német Rembrandt és az új-zélandi telivér Charisma.

A világ vezető lótenyésztő országai tervszerűen tartják nyilván azokat a fajtákat, törzseket, családokat, melyektől kiemelkedő eredmények várhatók. A tenyésztést nem ötletszerűen, hanem pontosan tervezetten és szervezetten állatte- nyésztők, genetikusok átgondolt, alapos munkája fémjelzi.

Fülöp edinboroughi herceg átadja a Nemzetközi Lovas Szövetség elnökségét lányának, Anna főhercegnőnek, aki olimpiai military lovas volt (Salánki Miklós tulajdona)

Az érdeklődést fokozza, hogy egyedül a lovassportban lovagolhatnak a versenyek rajtjához nők és férfiak azonos fel- ktételek mellett. Az amazonok bizony nemcsak felveszik a versenyt, de egyes versenyágakat uralnak is. így például . 1986-ban női versenyzők nyerték a díjugratás, military, díjlovaglás és távlovaglás egyéni világbajnoki aranyérmét. A férfiak csak a négyesfogat-hajtás világbajnokságát tudták megszerezni.

A Nemzetközi Lovas Szövetség széleslátókörűen és mind az öt földrészre kiterjedően engedélyezi a lovas versenyeket

Öntudatos sportkolléga (Fotó: Alapfy Attila)

felnőtt, ifjúsági és junior (19-21 évesek) korcsoportokban, illetve kategóriákban. Ezektől függetlenül vannak versenyek pónilovasok és külön csak diákok számára is. A póniló nem haladhatja meg patkójával együtt a bottal mért 157 centiméteres magasságot.

LÓ ÚTLEVÉLLEL • Az olimpián csak három szakágban rendeznek (díjlovaglás, military, díjugratás) versenyeket, amelyeken ifjúságiak nem vehetnek részt. A lovas-

szerző Hubertuson (Várady Jenő tulajdona)

sport mind a hat szakágában minden páros évben világbajnokságot, páratlan évben kontinensbajnokságot írnak ki. Ezenkívül rendeznek Világ Kupa-versenyeket is, amelyek támogatói a különböző’ szponzorok. Érdekesség, hogy minden nemzetközi versenyen résztvett lónak útlevele van, amelyet a Nemzetközi Lovas Szövetség – bejelentés alapján – a3 ki és hitelesít. A ló összes adatait tartalmazza (szín, jegyek, védőoltások stb.), s bármelyik tagországba való belépésre és szereplésre jogosít, vízumkényszer nélkül. Pillanatnyilag a nemzetközi szövetségnek 91 tagországa van, Magyarország 1927 márciusától tag.

A pánik a gyerekek barátai (Fotó: Alapfy Attila)

Gondosan épített akadály (Várady Jenő tulajdona)

A lovasversenyek számos versenyágában a lelovagolandó pályát előre felépítik, s a különböző színű, jellegű, rudak- ból, kerítésekből nagyon is megfontoltan méretezett (széles, meredek) akadályok során meghatározott vonal vezetéssel, tehát kötött sorrendben kell a lovasoknak lovagolniuk. A pályatervező tapasztalt szakember. Logikusan, a verseny kiírás nehézségi fokát szem előtt tartva, ám saját fantáziáját és képzelőerejét kamatoztatva helyezi el az akadályokat, amelyek színesre festett faanyagból készülnek, és gazdagon van

nak díszítve virággal, zölddel. A versenyzők gyalog nézhetik meg a kész pályát, lóháton csak sorsolásuk rendjében léphetnek a pályára, és kezdhetik versenyüket csengőjelre. Természetesen a zsűri elegáns, sötét öltönyben, fekete keménykalapban, némi nagyképűséggel és meglehetős szigorral vezeti a versenyt.

Legjobb, ha ismertetésünket a három olimpiai versenyággal, ezek közül is a legnépszerűbbel, az ugratással kezdjük.

DÍJUGRATÁS (JUMPING OFF)

Az ugratás (jumping off) a ló ugrókészségét, képességét, engedelmességét, a versenyző lovaglótudását, technikáját méri és értékeli. Az ugratás verseny számai szándékosan nem egységesek, mert a versenyzők és a közönség érdeklődését éppen a változatosság tartja fenn, amit mindenáron meg kívánnak őrizni.

Alapvető szabály azonban, hogy egy akadály leveréséért a lovas négy hibapontot kap, ugyanennyit a vizesárokba való belépésért is. Ha a ló az akadály előtt megáll, engedelmességmegtagadásáért három hibaponttal büntetik, másodszori megállásáért már hattal, harmadszorra pedig ki is zárják a versenyzőt. Ló vagy lovas bukása – vagy mindkettő – nyolc hibapontot, másodszorra elkövetve pedig azonnali kizárást jelent. De kizárják a lovast pályatévesztés miatt is, ha az akadályokat nem az előírt sorrendben ugratja, vagy ha egyet kihagy.

A hibapontokat összegzik, s a nyerő legtöbbször a hibátlan vagy a legkevesebb hibaponttal rendelkező lesz. A pályát mindenképpen lóháton kell elhagyni, lóról leszállni a célvonalon való átlovaglás után sem szabad a pályán. Minden versenyszámnak megállapítják és előre közük, pályarajzon feltüntetik a hosszát (650—800 m), és ennek változataként a lelovaglásához elegendő időt is megadják másodper-

Móra László olimpiai lovasunk (Várady Jenő tulajdona)

cekben. Ha valaki ezt az időt túllépi, úgy hibaponttal büntetik, minden megkezdett másodperc után egynegyed ponttal.

■ A világversenyek pályáin van egy kettes és egy hármas ugrás. Például a 6. számú akadány a és b eleme, vagy a 10-es akadály a, b és c eleme. Ezek egymástól rendszerint 7,5 vagy 8 méterre vannak. Magától értetődően valamennyi hi- bázási lehetőséget jelent. A három elemből összeállított aka-

Díjlovagló amazon

dály minden részének, leverése már 12 hibapont. Egy versenyszámban a lónak összesen 17 akadályon kell átjutnia.

Említettük a vizesárkot, amely a verseny erősségéhez, illetve értékéhez igazodva 3-5 méter széles. A lovak nem szeretik, valami ősi ösztön miatt. Különösen a magyar lovak nem, mert azok még ráadásul szívből utálják is a vizet.

Bizonyításul szolgáljon ez a kis történet: Bosznia annektá- lása (1908) idején az egyik közös huszárezred volt az elővéd, s a Száva hídján elsőnek egyik szakasza lovagolt át előőrsként. A zord tájon, komor, százados erdők között beesteledett, s megfelelő biztosítással egy tisztáson éjszakázott a szakasz. A lovakat előírás szerint, menetkötőfékszárral, földbe vert cövekekhez lekötötték. Sűrű sötét felhős az éj. A szakasz lovai között volt egy sárga gidrán komorcsődör (félhe- ,-réjű). Ez ribiliót csinált, a lovak elszabadultak és el vágtattak, majd eltűntek az éjszakában.

Szerencsére a hold kibújt a felhők mögül, kis világosságot árasztva. Ennek fényében Rigó Antal őrmester huszárjaival elindult a paták nyomán. Pár száz méter múlva megtalálta a szökevényeket egy vízzel telt, jelentéktelen árok előtt, amely keresztbe folyt, s a 46 katonaló ez előtt toporgott, egyik sem merte átugrani. A genetikai örökség itt is a felszínre tört.

Az ugró lovak legnagyobb ellensége azóta is a vizesárok, pedig az olimpián, világbajnokságon, Világ Kupán mindenütt csillog szép kéken, s már a modern, nagy csarnokokban is besorolják az akadályok közé. Ugyanis hála a műanyagnak és a nejlonnak, könnyen lehet 10 centiméter mély . vizesárkot készíteni.

A díjugratóversenyeket váltakozva kétféle elbírálással rendezik. Az egyszerűbb, amikor hibapontokat számolnak, ugyanakkor mérik az időt is, s aki a legkevesebb másodperc alatt lovagol hibátlanul, az a győztes. (Egy pálya ideje

A mezőhegy esi sportménes olimpiai lova (Fotó: Alapfy Attila)

110-120 másodperc.) Nemzetközi versenyeken percenként legkevesett 350, legfeljebb 400 métert kell teljesíteni, természetesen az akadályokat is beleértve. A másik megoldás: az alappályán hibátlan versenyzó’knek döntó’t rendeznek, ez az összevetés, ami azt jelenti, hogy az előre kijelölt hat akadályt ismételten le kell lovagolni, s aki hibátlanul vagy legkevesebb hibával teljesíti, annak a lovát szalagozzák kék szalaggal. Ilyenkor a zsűri az összevetés hat akadályát 10 centiméterrel „figyelmesen” emeli és szélesíti is.

Érdeklődésre tarthat számot, hogy a világbajnokság és a Világ Kupák három versenyszámból állnak, amelyek mindegyikét más-más napon kell lebonyolítani, figyelemmel a lovak igénybevételére.

Az első versenyszámban a pályát 12-14 akadály nehezíti, természetesen a kötelező kettes és hármas ugrásokkal. Az akadályok magassága 150 centiméter, szélessége legfeljebb 2 méter, a vizesárok 4 méter, a pályahossz 700-800 méter

rint történik. A versenyszám célja a ló engedelmességének, vezethetőségének és gyorsaságának bizonyítása, így az elkövetett hibákat másodpercekre számolják át, ezeket hozzáadják a versenyzők pályán elért idejéhez. Meghatározzák előre, hogy egy akadály leütése hány másodperc büntetést jelent. Engedelmesség megtagadásáért vagy bukásért külön nem büntetnek, mert beszámítják a verseny idejébe. Ez tehát az első verseny szám.

A második versenyszámban az akadályok magassága már 160 centiméter. Szélességben viszont csak egy akadály lehet . 220 centiméter, a töbi marad 2 méter. Ebben a versenyszámban dől el a világbajnokság csapatbajnoksága. Csak azok a versenyzők indulhatnak, akik részt vettek az első versenyszámban is, és ez a csapattagokra is vonatkozik. A

verseny kétfordulós, tehát a pályát a lovasoknak kétszer kell lelovagolni.

Az első és a második versenyszám eredményeinek összevonása adja a csapatsorrend értékelését. A négytagú csapatok három-három legjobb lovasának eredményeit összegezik.

A harmadik versenyszám kizárólag egyéni, és két, egymást követő, különböző akadályokkal nehezített pálya lovaglását jelenti. Az „A” fordulóban az akadály 160 centiméter magas lehet, a pálya hossza pedig legfeljebb 600 méter. A ,,B” forduló pályája eltérő építésű és jellegű, vizesárok nélkül, hossza legfeljebb 500 méter lehet.

Ezzel azonban még nincs vége, mert csak ezután következik a döntő, melyet a négy legjobb eredményt elért lovasnak kötelessége teljesíteni, de úgy, hogy minden versenyző a másik három lován is végiglovagolja a döntőt, az újonnan állított nyolcakadályos pályán. A pálya hossza maximum 500 méter,, az akadályok magassága 130 és 150 centiméter között lehet. A megengedett szélesség 180 centiméter.

Azt a versenyzőt nyilvánítják világbajnoknak, aki a döntőben a lovagolt négy lóval a legkevesebb hibát vétette. Megérdemli! de a négy ló is, függetlenül attól, melyik gazdája nyert, mert 59-59 akadályt ugrottak egy napon, ebből 24-et idegen lovassal.

Ezeknek a lovaknak az értékét a tenyésztői tudás, a félné- 7

velés gondossága, a felkészítés (4-5 év) lépcsőzetesen adagolt folyamata, a versenyző technikai tudása, fizikai és idegi terhelése határozza meg.

Az 1990. évi világbajnokságot a francia Navet nyerte Quito nevű ménjén, melyet a család saját normandiai farmján elletett, nevelt és tanított. Abban az évben – még tavasszal – a mén negyven kancát is fedezhett. A világbajnokság megnyerése után a fedeztetési díja természetesen azonnal a húszszorosára ugrott.

„NEMZETEK DÍJA” • Az összes sportág közül csak a lovassportban szerepel ez a megtisztelő’ cím: „Nemzetek Díja”. A hivatalos nemzetközi versenyen (ezek többnaposak) kötelező kiírni a csapatversenyt, amelyen a résztvevő nemzetek csapatot indítanak, ennek elnevezése „Nemzetek Díja”. A részvételt és az elért eredményeket összegezve a Nemzetközi Lovas Szövetség ennek alapján állapítja meg az egyes országok évi sorrendjét.

Az olimpián a „Nemzetek Díja” kétfordulós, az akadályok magassága 160 centiméter. Az egyéni aranyéremért a záró vasárnapon kell megküzdeni, az is kétfordulós. Az „A” 160 centiméter, a „B” már 170 centiméter magasságú akadályokkal nehezített. Hagyomány 1912 óta, hogy külön rendezik a csapatversenyt és az egyéni versenyt, amióta az olimpiák programjában szerepel. Az is tradíció, hogy a záró 26

Békés a Nemzetek Díjában (Várady Jenő tulajdona)

vasárnapon van a lovaglás egyik vagy másik versenyszáma, az utóbbi idó’kben ilyenkor rendszerint az egyéni aranyéremért küzdenek. A nézőszám szerint a lovassport a harmadik az atlétika és a labdarúgás után. 1976-ban Montrealban és 1984-ben Los Angelesben megelőzte a labdarúgást is.

A Nemzetközi Lovas Szövetség nagy súlyt helyez a közönség szórakoztatására, és ezért nemcsak engedélyez, hanem a szabályzatban ötleteket is ad különböző hangulatos és érdekes ügyességi versenyszámok rendezésére.

így előfordul két lovas stafétaugratása botátadással, szerencseugratás első hibáig, verseny szabadon választott vonalvezetéssel, s olyan is, ahol a nehézségi fok szerint 4-től 10-ig terjdő számokkal jelölik az akadályokat. Ez jelenti az akadály értékét. Nyerő az, aki összeadva a legnagyobb számértéket éri el. Az elhibázott akadály természetesen nulla.

FELJEBB, EGYRE MAGASABBRA! • Az egyik legkeményebb s leglátványosabb viadal a kitartásos verseny. Ebben az alappályán nyolc akadályt kell ugratni 160-200 centiméter magasságban. A hibátlanok további fordulókon vesznek részt, amikor is fordulónként két-két ugrást kivesznek. A végén mindössze két akadály marad, de közben minden fordulóban 10-10 centiméterrel emelik a magasságot. Rendkívül látványos, izgalmas verseny, sokszor előfordul, hogy az egyik akadály – szokás szerint fadobozokból felrakott, meredek, terméskőszínű kőfaj – magassága eléri a 220 centimétert. Az ellenkező oldalról nem is lehet látni a rálovagló, közelítő lovast. A nézősereg csendben, lélegzetvisszafojtva lesi, amikor előbb a lovas, majd a ló feje megjelenik a kőfal fölött, s mindketten hibátlanul átérnek. Zúgó, mindent elsöprő taps. Utána újabb kockákkal magasítják a falat, amíg csak egy hibátlan versenyző marad.

A magasugratás magyar rekordja 207 cm (1957, Siófok)

Rekordtartó: Aranyos (Várady Jenó’ tulajdona)

1991. június 8-án Claudfontaine-ben (Belgium) a hivatalos nemzetközi versenyen a német Sloothaak Laonardo nevű lovával a 240 centiméter magasságot a negyedik fordulóban egyedül, hibátlanul ugratva állította be a kitartásos versenyben elért világcsúcsot.

Az előző’ években ugyanezen a magasságon az osztrák Fuchs Puskin nevű lovával és a brazik Pessoa Miss A/oer-tel állított fel rekordot. A kitartásos versenyben a magyar csúcsot Fülöp Melindas, a Honvéd SE versenyzője tartja Ifjúság nevű szürkéjével, 197 centiméteres teljesítményével. Ez egyben a magyar női magasugrató-rekord is.

A lovassportban külön versenyszám a magasugratás, melyben csak egyetlen akadályt kell ugratnia a lovasnak. Napjainkban már nemigen szerepel a versenyek műsorán. De mindenképpen érdemes róla szólni, mivel a lovak tehetségének és bátorságának, lovasuk iránt való bizalmának, ennek a csodálatos érzésnek az igazolása és bizonyítása.

Az olasz Caprilli már 1902-ben 208 centimétert teljesített lovával, de nem hivatalos versenyen, így rekordját nem hitelesíthették. Az első hivatalos rekordkísérleti versenyen a francia De Castries 1933-ban Volau Vént nevű félvérével 238 centimétert ért el.

1949-ben a mexikói Moralés Santiago de Chilében, Huaso nevű telivérével 247 dentiméteres magasságot teljesített hivatalos nemzetközi versenyen. Moralés egyébként – természetesen nem ezzel a spediálisan tréningezett lovával – tagja volt az 1948-as olimpián ugratásban aranyérmet nyert mexikói csapatnak. A magasugratásban 1990-ig ez a hivatalosan nyilvántartott rekord.

KIRÁNDULÁS ÍRORSZÁGBA • Essék néhány szó a lovakról, hiszen kétségkívül ők a főszereplők. Az ugratásban élenjárnak az ír hönterek, egyébként az 1990-es Világ

Szabácsy István olimpiai lovasunk (Fotó: Alapfy Attila)

Kupát nyerő szép szürke Milton – angol lovasával – szintén ír hönter volt. Az írek azt állítják, leginkább az ő lovaikban vannak meg azok a tulajdonságok, amelyek ebben a sportban lényegesek, mindenekelőtt az okosság. Lényegesnek tartják a küllemet és a karaktert. Azt mondják, ha valaki telivéren lovagol, annak magának kell irányítania az ugrások végrehejtását. (Az írek csak ezt a két fajtát, a telivért és a höntert tenyésztik.) A hönter lovasa már látja a lova fülén, hogy „megfogta” az ugrást, vagyis maga oldja meg. Lehet, hogy ez a felfogás kicsit öntelt, s nem számol a lovasok tehetségével, ami azért az eredményekben szintén mérhető.

Tény viszont, hogy az írek kiváló lótenyésztők. Sok generáción keresztül szerzett információval rendelkeznek. Szemük gyakorlott, ösztönük kifogásztalan, érzékeik tökéletes radarrenszerként működnek a szülőpárok megválasztásánál. Elmélyülten tanulmányozzák a legsikeresebb vérvonalakat és azok tehetségét. Egy céljuk van: a teljesítményben legjobb utód előlállítása.

Írországban igen elterjedt a falka utáni vadászlovaglás. A vadászterületek átlagosan 30- 60 kilométer sugarúak. Egy- ! egy vadászat tehát jelentős erőpróba a lónak: kilométerben, teljesített ugrásban, figyelemben, a különböző terepadottságokhoz való alkalmazkodásban. Az egyes szántóföldi táblák, legelőrészek kőfallal vagy élő sövénnyel vannak elkülö- nítve egymástól. Emellett rengeteg á forrás, patakmeder, csörgedező ér, száraz árok. Itt tanul meg az ír ló ugrani, szemmel felismerni az akadályt, távolsátot becsülni, beosztani, megítélni a feladatot. Takarékoskodni az erővel, tartalékolni az idegrendszert. A vadászlovaglás eredményes osztályozója a lovak rátermettségének és összeértékének.

A franciák szerint az írek elsősorban exportőrök, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy lovaikat a nemzetközi sportkereslet számára megfelelővé tegyék.

DÍJLOVAGLÁS

A második olimpiai szám a díjlovaglás, amelyet teljesen sík, egyenes, különlegesen nyírt, gondozott gyepen, vagy homokos, zárt, úgynevezett négyszögben tartanak. Ez a négyszög valójában téglalap alakú, 20 x 60 méteres, de ez a hagyományos elnevezése. Lényege a versenyszámnak a ló képességeinek kifejlesztése, hogy hajlékonnyá, egyúttal együttműködővé és figyelmessé váljon, s megvalósuljon a lovas és ló között a tökéletes összhang. A pálya két rövid oldalán, középen egy-egy betű, a hosszanti oldalakon öt-öt betű van arányosan elhelyezve a négyszöget behatároló alacsony kerítésen.

Szabályzatba foglalják a ló életkorának és kibontakozó tehetségének megfelelő követelményt, például az általános iskolai szintű hazai, majd közép- és felsőfokú nemzetközi programokat. A díjlovaglás feladatait szigorúan az egyes betűknél vagy két betű közötti területen kell végrehajtani, mert ezt is külön pontozzák. A lóra való ráhatás eszközei a szár, a combsegítségek, az ülés és a testsúly finoman változó elhelyezése. A lovas csak így tud befolyást gyakorolni lovára.

Mindössze két példa, illetve programpont az Olimpiai Nagydíjból: az átlóvonalon minden lépésre ugrásváltás következik tizenötször, azaz a ló váltakozva a bal, majd a

jobb első lábával léphet csak előre. S látványos a piaff elnevezésű programpont is, amely nagyon összeszedett, ütemes, emelkedett és méltóságteljes helyben ügetés legalább 12-15-ször. A lónak az ellentétes oldalon lévő első és hátsó lábát egyenletes ütemben, egyszerre, kicsit meghosz- szabbított lebegéssel kell felemelnie és visszaraknia a talajra. Az erre a versenyszámra alkalmas és hajlamos ló testének ütemesen és harmonikus mozdulatokkal, hajlékonyán kell le-fel mozognia.

Megejtően szép, impozáns, kellemes látvány. Tökéletes élvezete azonban megkívánja a szakértelmet. Az átlagos néző az elegáns, tetszetős, frakkba, cilinderbe öltözött versenyzőt és a lovak megejtően gyönyörű mozgását figyeli. A látványt az opera balettelőadásaihoz lehet hasonlítani, azokat lehet fel- idézni a díjlovagló-versenyszám nézésekor. A lovak speciálisan, művészien befont sörénnyel és farkuk minden szőrszálát gondosan helyreigazítottan, fésülve, szinte küldetésük tudatában tűnnek fel a lovasbejárónál, hogy először a négyszögön kívül, körülbillegve ajánlják magukat a szintén cilinderben, pléhpofával üldögélő zsűritagoknak.

S miután színielőadáshoz hasonlít, a versenyszám óriási varázserővel hat a nők szereplési vágyára. Sok a női díjlovas, de meg kell hagyni, csak az igazán tehetségesek – de ezek is elég sokan vannak – jutnak fel a nemzetközi élvonalba, s kijelenthetjük: azt uralják is. Igaz, mindegyiknek van edzője, belovaglója és – gondosan díjlovaglásra válogatott, szupertehetséges lova. Mindent ,,be is dobnak”, ami frizurában, öltözékben a női formákat előnyösen hangsúlyozza. Nem könnyű a zsűri dolga sem, mert minden lovas igyekszik tökéleteset mutatni, és a verseny pontokért megy, amivel az egyes feladatrészeket honorálják.

Ezzel kapcsolatban Márai Sándor szavait idézhetjük, aki az úgyszólván mindenütt hasonló és előforduló arcok és testek

láttán írta: „A természet – mint művészet – néhány, nem túl sok modellel dolgozik.”

Magától értetó’döen a férfiak sem maradnak le. Az akadémiai szinten iskolázott ló és a jól szabott frakk biztonságot és megnyugtató tudatot ajándékoz a jó fellépéshez. A hattíz adható jó pont reményében szilárd üléssel, mosolyt mímelve, de belül feszült izgalommal köszöntik tisztelgő cilinderemeléssel a zsűri – a harmincadik indulónál már éppen szunyókálni kezdő – elnökét.

Valahol itt vetül rá a régi görög sportjátékok szépségideálja a mai lovassport versenyzőire. De a szépség itt csak külsőség. A bemutató eszményi és tökéletes, vagy azt megközelítő szintje a döntő.

Díjlovagló nyereg

Általános használatú nyereg

‘ A bemondó a program végeztével rövidesen ismerteti az egyes bírók pontszámait, és ennek összegezése adja a versenyző végeredményét. A legmagasabb pontérték jelzi a győzelmet, s a következő, csökkenő számok a helyezéseket.

Szükséges megjegyezni, hogy ezt a versenyszámot más szabású, hosszabb szárnyú nyeregben lovagolják, mint az ugratást. Ott a biztos térdtámasz a fontos, itt pedig szabad utat kell nyitni a lábak segítségadásának. Ezért a díjlovas mélyebben is ül, fehér nadrágja összetapad a nyereggel, s a lába által megengedett leghosszabb kengyellel lovagol.

Napjainkban kimagaslanak a német lovasnők, akik a legutóbbi olimpia (1988) és a világbajnokság (1990) egyéni és csapatversenyében egyaránt aranyérmesek lettek. A hatvanas években az oroszok közelítették és tartották őket, de ezen a két említett versenyen már a svájci, francia és kanadai lányok törtek előre.

A német sikerek szilárd bázisa a tervszerű sportlótenyésztés. Igazolásul csupán egyetlen példa…

NÉGY LÓ EGY UDVARBÓL • A német kistenyésztő Herbert de Raey három lova indult 1988-ban Szöulban az olimpián. Mindhárom díjlovaglásban. A már világbajnok Ahlerich csapataranyat nyert, nyergében dr. Klünkével, Rembrandt egyéni és csapataranyat a fiatal Nicole Uphoffal, mindketten az NSZK-csapat tagjai voltak. Amon pedig – Ahlerich testvére – Annemarie Sanders-Keyzerrel a hátán az ötödik helyezett holland csapat legjobb eredményt elérő lova volt.

Két teljes testvér (Amon, Ahlerich), Rembrandt, a kétszeres aranyérmes pedig unokatestvér. Páratlan tenyésztői siker egy gazdálkodótól! Érdemes rá felfigyelni, függetlenül attól, hogy ez az olimpia egyébként is a német sportlótenyész- tés világsikerét hozta négy arany- és egy bronzérmével.

A kétszeres aranyérmes Rembrandt apai részről ugyanabból a vonalból származik, amelyből egy mént 1963-ban sikerült Magyarországra behozni. Ramzes Juniornak hívták, s Mezőhegyesen kezdte szorgalmas ügyködését. Ez a törzs – főleg holsteini kancákból – számtalan ugrólovat adott, közöttük olimpiai aranyérmeseket is. Szöulban nyert először a Ramzes-ágból származó egyed díjlovaglásban is aranyérmet.

Herbert de Raey a warendorfi tenyészterülethez tartozik. Az évente hat-nyolc csikót nevelő vesztfáliai gazdaember – amikor sikerei titka után kutattak – elmondta: az állandó információgyűjtés és -értékelés mellett első helyre a tenyésztői érzéket helyezi. Ez nehéz, de gyönyörű feladat, mert már a párosítás tervezésénél látni kell a születendő csikó várható helyét a sport világában, tehát képzelőerő is szükséges hozzá. A lovassportban is egyre több képesség kell a győzelemhez – hangsúlyozta -, újabb és újabb erényeket kell csillogtatni, ezért a kancái ismert adottságaihoz a progresszív hatású partnert gondosan választja meg. A nevelés

A csikóra nagyon vigyázni kell (Fotó: Alapfy Attila)

ideje alatt is figyelni, óvni kell a csikót – mondta mosolyogva az ötvennyolc éves, nemcsak lovat, hanem tehenet is tenyésztő német parasztember.

Mit is írt egykor Scitovszky Aladár, a magyar szakember: ,,Közismert tény, hogy a német lovával nem érez annyira együtt, mint a magyar, ami a vele való bánásmódban is élénken visszatükröződik. Nincs meg bennük a ló és ember egymásra utaltságának és ennek következtében összhangjának az az érzése, mint a magyar ló és lovasa között látható. ” 38

Herbert viszont már a negyedik olimpiai reménységéről beszél. Ez ugyancsak az általa tenyésztett és szintén Ramzes-vonalú Ramon. Most Uta Wüsthoff készíti elő, s mint mondja: „A díjlovagló Grand Prix-parketten már jó osztályzatot osztogatnak neki. A cél Barcelona.” A lovassportban ilyen út vezethet az olimpiai győzelemhez.

KŰR, ZENÉRE • A Nemzetközi Lovas Szövetség semmiképpen nem vádolható azzal, hogy nem követi a sportvilág fejlődését és a közönség változó igényét. Közismert, hogy az olimpia műsorából több ország töröltetni kívánta a díjlovaglást, mondván: „csak szakértő közönség tudja értékelni”.

1990. márciusi ülésén a szövetség elnöksége határozatot hozott, hogy a kűrt (szabadon választott program zenére, úgy, mint a műkorcsolyánál) 1991-ben az Európa- bajnokság műsorába felveszi.

A lebonyolítás rendje: az Európa-bajnokságon a válogatóversenyek alapján kvaliflkálódott versenyzőknek az Olimpiai Nagydíjat kell lovagolni. Az eddigi szabályok alapján (olimpia, VB, EB) csak a legjobb tizenkét versenyző volt jogosult a Speciális Nagydíjban való indulásra, s közülük ke

rültek ki az érmesek. Az új versenyszám bevezetésével másik tizenkettes csoportot is kialakítanak a mezőnyből, s az lovagol a kűr bajnoki címéért. Mindkettőben nem lehet indulni, így két egyéni bajnokot avatnak – egyelőre azonban csak az Európa-bajnokságokon.

• A négyes csapatok tagjai közül jó minősítés esetén is csak három lovas mehet tovább a Speciális vagy a Kűr tizenkettes mezőnyébe, a lovas saját választása szerint. A Nemzetközi Lovas Szövetség ezzel szórakoztatóbbá, látványosabbá és vonzóbbá kívánja tenni a díjlovaglást a közönség számára.

A kiír a nézőtől nem kíván szakmai tudást, a ló és lovas mozgásának összhangja zenére elbűvölő esztétikai látványt nyújt. A lovak kevesebb fáradsággal, gyorsabban tanulják a feladatot, és ami a legfontosabb, televízión is élvezhetővé válik.

A magyar díjlovaglás szép sikereket ért már el a zenés kűr nemzetközi mezőnyében, 1991-től pedig szabaddá és egyenessé vált az út az Európa-bajnoki cím felé is. S ebben nagy segítséget jelenthet a körültekintően választott, világhírű magyar zene is.

MILITARY

A legizgalmasabb és legsokoldalúbb lovas szakág a harmadik olimpiai szám, a military (magyarul: háromnapos verseny vagy lovastusa). Ez az összetett verseny díjlovaglásból, terepversenybó’l és díjugratásból áll, s ezért megkívánja a versenyzőtől, hogy a lovaglás e három szakágában jelentős tapasztalattal rendelkezzék. Ezenkívül pontosan kell ismernie lova képességeit, mert a military a lótól is sokirányú alkalmasságot követel, többszólamú tehetséget. Például a terepversenyen gyorsaságot, állóképességet és bátorságot – méghozzá felső fokon. A hangsúly a terepversenyen van.

Az első „tusa” a díjlovaglásban a nemzetközi szövetség által előírt program. Természetesen könnyebb a díjlovagló számára előírt nemzetközi feladatnál. A frakk viselését sem írják elő, elfogadott a vadászlovagló vagy a lovasklub öltönye, azonban a fehér ing és nyakkendő, valamint a fehér nadrág elengedhetetlen követelmény. Lovaglóostor használata az egész military verseny alatt tilos, úgyszintén a se- betokozó sarkantyú használata is.

TEREPVERSENY • A pálya négy, A, B, C, D – egymástól függetlenül értékelt, de folyamatosan végrehajtandó – szakaszból tevődik össze. Minden versenyző időtáblázat

szerint lovagol, a szintidő túllépése büntetőpontot von maga után.

Az „A” szakasz ügetésben vagy lassú vágtában lovagolható. Utakon, ösvényeken 220 métert kell percenként megtenni. Távolsága bajnokságokon (olimpia, VB, EB) 4-5 kilométer.

A ,,B” szakaszt (akadályverseny, steeple-chase) versenypályán akadályokkal, versenyvágtában kell teljesíteni. Az iram 690 méter 1 perc alatt. A távolság 3100-3400 méter. Az alapidő 4,5-5 perc. Nyolc vagy tíz akadály kötelező, ezek többnyire sövénygátak. Teljes magasságuk 140 centiméter. Szélességük a tetejükön 180 centiméter, alapjuknál 280 centiméter. A vizesárok szélessége 4 méter.

„C” szakasz: hasonló az ,,A”-hoz, de a távolság 15 kilométer. Mind az ,,A”, mind a ,,C” szakaszon a versenyző lóról leszállva, futva is vezetheti a lovát, de a célvonalakon lóháton kell átlovagolnia.

,,D” szakasz: akadályszakasz (cross). 570 méter lovaglása kötelező 1 perc alatt. Az alapidő 13-14 perc. A megteendő távolság 7400-7900 méter, az akadályok száma 28-32 lehet. Az akadályoknak rögzítetteknek és szilárdaknak kell lenniük, magasságuk 120 centiméter. Szélességük felül 180 centiméter, alul 280 centiméter lehet, a vizesárok szélessége 4 méter. A mélybe ugrás mélysége (gázló, tó, széles patak) 2 méter lehet. A vízben való gázolás hosszának legalább 6 méteresnek kell lennie. A vízből vízbe való ugrásnál az akadályokat könnyíteni kell.

Ez tehát a feladat, s ha összeadjuk, a megteendő verseny távolsága 30 kilométer fölött van, ráadásul a nehéz rész a táv végére esik.

Komoly felkészültséget igényel lótól és lovastól. A versenyzőknek ugyan hivatalosan bemutatják a pályát, mégis emlékezetből kell lovagolniuk. Az összetett (karám, kerítés-

Military

•

hálózat stb.) akadályokat bizony fejből kell tudni, és azt is, hogyan következnek a feladatok, s ismerve lova irányíthatóságát és fordíthatóságát, előre kell eltervezni, melyik megoldás tűnik a legbiztosabbnak. Bár jelölve és számozva vannak az akadályok, de egymástól eltérőek, bőven igényelnek fordulatokat jobbra is, balra is, s ezekre biztosan emlékezni kell.

Hogy milyen egy összetett akadály? Például egy mélybe ugrással kezdődik, majd bal fordulat, de ott egy gerenda a vízben, amit át kell ugratni, utána dombra fel, s a dombon egy fal, amely 160 centiméter széles, 120 centiméter magas. Még leírni is sok – nemhogy végiglovagolni!

Az olimpiai vagy világbajnoksági tereppálya követelménye már az ember és a ló csúcsteljesítményét súrolja.

BIOLÓGIAI HATÁR • Hol ez a határ? Meddig lehet az akadályokat emelni? Lehet-e még többet követelni, amikor az alkalmas lóanyagból kiválasztottak számára is nehéz igénybevételt, veszélyes fizikai terhelést jelentenek a verse

nyék? Tökéletes egészség, hibátlan, energiadús szervezet és félelmet nem ismerő, lovasában mindenekfelett bízó, intelligens, igazi sportkolléga kell hozzá.

S akkor még nem beszéltünk a nagy földrajzi távolságokról, amelyekhez a ló szervezetének alkalmazkodnia kell. Egy Ausztráliában felnevelt és idomított lónak az olimpián Koreában, a világbajnokságon Svédországban kellett rajthoz állnia. Utazás, talaj-, domborzati és hőmérsékleti különbségek ellenére is a versenyen a csúcsteljesítmény az elvárás.

De a sors még így is közbeszólhat. A százszázalékos felkészülés, az évek gyötrő edzései, ló és ember bizodalma a nehéz helyzetekben, száz és száz hibátlanul megugrott akadály után is váratlan esemény szólhat közbe.

■’ Az 1968-as olimpián, Mexikóvárosban az orosz együttes legjobb versenyzője, a négyes csapat utolsó indulójaként, sorsolása szerint a versenyszámnak is a végén indult. A reggel már a hegyekben alattomosan gyülekező és egyre sűrűsödő felhők, kiengedve vizes terhüket, hatalmas felhőszakadást indítottak el. A ,,D” akadály szakasz vége felé egy ártatlan, mindössze 3 méteres patak volt akadályként kijelölve. A hegyekből lezúduló víztömeg azonban 6 méterre duzzasztotta, feláztatva a partszegélyt is. Versenyzőnk bízva nagy rámájú, sárga bugyonnij fajtájú ménjében, az »*

aranyérem csillogásától és a nemzeti színek képviseletétől áthatva erőteljesen rálovagolt. De a túloldali sáros, agyagos part leszakadt, felbuktak, s a vízsodrás ereje már vitte is őket ellenállhatatlanul lefelé a patak mentén. A rendezők és akadálybírók lélekjelenlétén múlott, hogy a versenyzőt még ki tudták menteni, de a lovát csak száz méterrel lejjebb húzták partra, már élettelenül. Nemcsak a versenyző siratta hűséges társát, de a rendezők és a közönség szeméből is hullott a könny.

Természetesen ellenkező példa is előfordult: a holland Mortanges, Marcroix nevű, francia tenyésztésű lovával az 1928-as amszterdami és az 1932-es Los Angeles-i olimpián mindkétszer egyéni aranyérmet, 1928-ban pedig még csapataranyérmet is nyert.

Ezt a rekordot csak a német (holsteini) Meteor múlta felül díjugratásban. Három egymást követő olimpián (1952,’ 1956, 1960) kétszer csapataranyérmet és egyszer egyéni ezüstöt nyerve két kék és egy piros díj szalaggal a nyakában térhetett haza.

IRÁNY ISMÉTELT • Egyedülálló esetet tartanak nyilván az olimpiai játékok történetében. Jankovich Lőrinc a.kisbéri ménes Irány nevű lovát lovagolta a magyar csapat tagjaként az 1936-os berlini olimpia military versenyszámában. A pálya kb. 30. kilométerénél, az akadály szakasz (cross) 10. akadályánál a versenyzőt és lovát kizárták. A közelben lévő magyar csapatvezető azonnal óvást emelt. A terepre rögtön kivitték a verseny bíróság tagjait és az olimpiai bizottságnak a lovasversenyekért felelős tagját. Ott, a terepen ülésezve eldöntötték, hogy a diszkvalifikálás jogtalan volt. Jankovich választhatott, vagy a 10. akadálytól folytatja, vagy elölről kezdi az egész akadály szakaszt. Tekintve, hogy egy megállása már volt, az utóbbit választotta. így Irány kétszer futotta le az akadály szakasz első tíz akadályát.

A militaryversenyeken nemcsak a lovassport rajongóit, az egyes nemzetek versenyzőinek szurkolóit, a csapathoz tartozó kísérőket, hanem a lótenyésztőket, kereskedőket és a különböző fajták tenyésztőegyleteinek megbízottait is a pályán lehet találni. A biztatásokkal, eredménybekiabálások- kal, kutyaugatással igazi bábeli hangzavar uralja a dombok hajlatait, a selymes legelőket és az erdei utakat.

Ezeket a versenyeket általában mindenütt pontosan szervezik. Szakértő, képzett rendezőgárda, s a versenyzőkre és lovakra egyaránt kiterjedő, figyelmes szolgálat jellemzi.

Az egész pályát uraló, pergő beszédű hangosbemondó minden versenyző eredményét perceken belül hallhatóan közli, lett légyen az az akadályoknál vétett hiba vagy szakaszidőtúllépés.

A lovast ugyanis első megállásánál húsz, a másodiknál – ugyanazon akadályon vagy összetett akadály közben – negyven ponttal büntetik, s a harmadiknál a jelen lévő bíró kizárja a versenyből. A bukás fájdalmas, és hatvan hibapontot jelent, ha kétszer előfordul: a lovast azonnal kizárják. De akkor is kizárják, ha egy összetett akadályt nem az előírt sorrendben ugrat.

.. A második „tusa”, a terepverseny győztese az a versenyző, aki az egész pályát hibátlanul lovagolta végig. Ilyen volt a szöuli olimpián az új-zélandi Todd, aki Charisma nevű, tizenhat éves telivérj ével minden szakaszon időn belül és minden akadályt hibátlanul ugratva végzett. Toddnak a díjlovaglásban mutatott teljesítményét is a legjobbra értékelték. Az ezüstérmes brit Stark is csak 2,8 hibapontot kapott a terepen, azt is időtúllépésért. Lova, a kilencéves Sir Wattie angol fél vér volt.

FELE TELIVÉR • A Szöulban rajthoz állt lovak ötven százaléka a telivér fajtához tartozott. Napjaink militaryver- senyében rendszerint a telivérek viszik el a pálmát. A lótenyésztő országokban, Kanadától Argentínáig és Japántól Bulgáriáig, tenyésztenek és futtatnak a galopp-pályákon (lóverseny pályákon) teli véreket, így mindenkinek van saját nevelésű telivérje. Mén vagy kanca egyaránt alkalmas, sőt a heréit is, ami régi magyar szóval: paripa. Ezek három-négy

éves korukban már kikerülnek a lóversenyzésbó’l, és akkor veszi át vagy meg őket valamelyik militarysportot mívelő lovasklub vagy versenyző. A többi induló ló is legalább telivér apaságú, vagy magasabb (75 százalék) telivér vérhányadot mutat ki a pedigréjében.

írjuk meg mindjárt, hogy az 1990. évi világbajnokságot is új-zélandi lovas, Tait nyerte, Messiah nevű telivérjén, a csapatversennyel együtt, ahol már Todd is aranyérmes lett.

Ahhoz azonban, hogy valaki érmes legyen a militaryban, még a harmadik napon, az ugratás versenyszámban is helyt kell állnia. A díjugrató versenyszám egyedüli célja kipróbálni, hogy a lovak a kemény terepverseny fáradalmai után mennyire nyerték vissza a további lovaglásukhoz szükséges lendületet és engedelmességet.

,.A pályahossz 750-900 méter, az akadályok magassága 120 centiméter, az ugrások száma összesen tizenöt lehet. Akadály verésért öt hibapont, engedelmesség megtagadásáért tíz, bukásért harminc hibapont „jár”. A lovaglás irama percenként 400 méter kell legyen. A terepversennyel ellentétben itt már az öltözetnek is elegánsnak kell lennie, fehér ing, nyakkendő, fehér nadrág. Viszont a kemény lovaglósapka (a bukósisak változata) itt is kötelező.

A verseny szám után az ünnepélyes éremkiosztás, tiszteletdíj-átadás következik, és díjszalagot helyeznek a lovak nyakára. Az ünneplés megnyerő külsőségek között történik – megérdemelten!

A magyar militarycsapat indult 1980-ban a moszkvai olimpián, s a Szovjetunió, Olaszország és Mexikó csapatai után a 4. helyezett lett. Méghozzá csupán féléves felkészítés után. Érdemes felsorolni a lovakat: Fapipa, hortobágyi nevelés (lovagolta Cseresnyés László), Bíboros, békéscsabai tenyésztés (ürózner István), L’amour, mezőhegyesi mén (Horváth Zoltán), Adós, enyingi állami gazdaság tenyésztése

(Oláh Mihály). Minden elismerést megérdemel a magyar ló. Kitartása, ereje és szívóssága elsősorban a militaryver- senyzésre teszi alkalmassá. Kár, hogy a Magyar Lovas Szövetség éppen ezt a versenyágat támogatja legkevésbé, s így azt a biológiai vagyont, amely a lovakban rejlik, nem kamatoztatja az ország hasznára és az egyetemes magyar sport dicsőségére.

Sok ló alkonyaikor (Fotó: Alapfy Attila)

A kitartásos ugratás kőfala (Fotó: Alapfy Attila)

Dallos Gyula, sokszoros magyar díjlovagló bajnok (Fotó: Szántó Miklós)

Horváth Zoltán, magyar olimpiai résztvevő a militaryban (Fotó: Alapfy Attila)

Grózner István, magyar olimpiai résztvevő a militaryban (Fotó: Alapfy Attila)

Orosházi négyes fogat (Fotó: Alapfy Attila)

Voltizsálás. Kende Anna és Tatár András a stockholmi világbajnokság döntőjében (Fotó: Tasnádyné Ferencz Ágnes)

Pihenő távlovaglók (Fotó: Alapfy Attila)

TAVLOVAGLAS

Nem olimpiai szám, de fejlődése és népszerűsége olyan gyors, hogy könnyen kiszoríthatja a díjlovaglást.

A mai lovas versenyszámok közül a legrégibb. Eredete a messzelovaglás formájában a XIX. századig nyúlik vissza. Nagyon kevesen tudják, hogy a magyar versenyzők meglehetősen kivették részüket a messzelovagló-versenyek tiszteletdíjainak átvételéből. Az 1892-ben rendezett Bécs-Berlin távlovaglás győztese Athos, a mándoki ménes fél vére volt. Az 1908-ban rendezett Budapest-Bécs távlovaglás első három helyezettje magyar versenyző lett. De erről egy kicsit bővebben…

Szeptember 8-án a Vérmezőn, a verseny rajtjánál vagyunk, ahol 79 sportlovas – valamennyien katonák – nyer- gelteti a lovát. Pár pillanattal két óra előtt felhangzik az elnök figyelmeztetése: „Még tíz másodperc, uraim!” S rövidre rá: „Start!” Tízperces különbséggel indítják a tízfős csoportokat.

A feladat: Budapestről Wien-Schwechatig lovagolni, tetszés szerinti lovaglószerszámmal, de kötelező kardviselés- sel. Az útvonal kötetlen volt, legcélszerűbbnek látszott Győrön áthaladni, így 229,5 kilométert kellett lovagolni.

Bécs városa 9-én reggel ködös, őszi reggelre ébredt. Hat óra tájban díszes kocsik elé fogott kumetes kladrubiak és li

picaiak röpítették a versenybírákat, az előkelőségeket és a kíváncsiak seregét a célul kijelölt schwechati mező felé. Bár még nem várták a lovasokat, de a zsűri 7 órakor már a helyszínen volt, s az óvatosabb érdeklődők is szállingóztak már a Bécs felőli utakon.

A zsűri is behúzódott a Kahlenberg felől fújó őszi szél elől a büfésátorba, és pálinkáspoharak emelgetése közben latolgatta a verseny kimenetelét. Amikor…

Amikor 7 óra 58 perckor felharsant a trombitások figyelmeztető jele: „versenyző érkezik”. Mindenki hitetlenkedve nézett ki a sátorajtón: a reggeli szürkület ködéből két lovas körvonala bontakozott ki, majd néhány pillanat múltán Fó- lis Jenő és Vargyas Antal főhadnagyok rajta-raj táztak át a célon. Óriási a megdöbbenés: hihetetlen, hogy 230 kilométe- ‘ rés lovaglás után ló és ember ilyen erőfeszítésre képes legyen! Teljesítményük 17 óra 10 perc. Néhány perc múlva (8 óra 4perckor) újabb lovas, Baich Péter hadnagy érkezett, és 8 óra 8 perckor Wodianer Béla hadnagy a győztes, 16 óra 38 perces rekordidővel!

A távlovaglás világrekordját Bászov orosz tüzér hadnagy tartja, aki 1905-ben tűzmesterének társaságában Mukden- ből (ma: Senjang) indult, s Pétervárra érkezett meg 244 nap alatt. Ez azt jelenti, hogy a 9282 kilométeres távot naponta 50 kilométert lovagolva tette meg.

S egy másik világrekord: 1935-ben a 150 éves mezőhegye- si ménes tiszteletére az Alföldi Lovas Egylet Budapest- Kecskemét-Mezőhegyes 221 kilométeres távlovagló versenyt írt ki. Az első napon 90, a másodikon 87, a harmadikon 44 kilométert kellett megtenniük a lovasoknak.

A második versenynap, egyben a verseny győztese Papp Kálmán lett Művész nevű pej lovával, 2 óra 41 perc alatt tette meg a 87 kilométert köves úton, homokon – végig vágtában. Az átlagsebessége 32,5 kilométer/óra volt, ami nyil-

Távlovaglás

vántartott világrekord lett. Művész – közel 20 000 – vágtaugrásainak átlagos hossza 4,5 méter volt.

A korábbi világrekordot a svéd Wiedesheim 1905-től tartotta 25,5 kilométeres óránkénti átlagsebességgel.

Papp Kálmán a mezőhegyesi verseny után ezt nyilatkozta: „Aftfoész-szel négy éve nagy barátságban vagyok, szeret en- gém. En pedig úgy érzem, hogy olvasni tudok a tekintetéből. S ha lehetséges, hogy ember és állat között lelki kapcsolat jöjjön létre, úgy köztem és lovam között ez a kapcsolat kétségtelenül fennáll.” Ez utóbbi megszívlelendő lovasaink számára.

A Medosz SE lelkes és a magyar ló teljesítményét igazolni kívánó gárdája 1952 és 1956 között 100 kilométeres verse-

nyékét írt ki. Ezeken 49 lovas indult, s 46 sikerrel teljesítette a feladatot. Az 1957-ben alakult Magyar Lovas Szövetség már nem tartotta szükségesnek a versenyek megtartását.

Kár, mert a magyar lóállomány alkalmas lett volna a külföldön egyre nagyobb teret hódító távlovaglás lóigényének kielégítésére, és akartak is vásárolni nálunk. Az amerikai és európai távlovaglóverseny-egyesületek kívánságára a Nemzetközi Lovas Szövetség már 1986-ban világbajnokságot rendezett a Róma mellett lévő Pratoni dél Vivaróban. A VB- re előírt 160 kilométeres táv célszalagját elsőként Cassandra Shuler lova szakította át 10:50:30 órás idővel. A csapatversenyt Nagy-Britannia együttese nyerte. Azóta minden páros évben megtartják a világbajnokságot, s minden páratlan évben az Európa-bajnokságot.

ELSŐDLEGES A KÍMÉLET • A vüágbajnokság távolsága 160 kilométer. A verseny útvonaláról megfelelő léptékű térképet kell adni minden versenyzőnek. A versenyen az állatorvosi bizottság szakszerű ellenőrzéseket végez, amelyek a viadal szerves részét képezik, és a lovak egészségének védelmét szolgálják. A verseny kiírásnak megfelelően 40 kilométerenként – a versenyző idejébe be nem számítható – pihenőszakasz van, ahol állatorvosi ellenőrzést kell tartani az ezekre kijelölt és megfelelően előkészített helyeken. A versenyzőnek a célba érkezés után harminc perccel lovát a bizottságnak be kell mutatnia. A pulzust, a légzés- számot, a sántaságot, az általános erőnlétet, a kiszáradást, • a feltörést stb. vizsgálják.

A versenyt követő nap reggelén, de legalább öt órával a verseny befejezése után utólagos ellenőrzésre is sor kerül. Alapkövetelménye az előbbi szempontokon túlmenően: a lónak „továbblovaglásra alkalmas állapotban” (,,fit to

Frissítés (Várady Jenő tulajdona)

ride”) kell lennie – vagyis olyan erőnlétben, hogy a ló károsodás és fájdalomérzet nélkül teljesíteni tudja a már lefutott távolság minimum egy harmadát.

A versenyben csak az a ló, illetve versenyző értékelhető, aki valamennyi állatorvosi ellenőrzésen – beleértve az utólagos ellenőrzést is – hibátlanul átment. Ezek között a legrövidebb tiszta lovaglási idő dönti el a sorrendet.

A jármódot, a tempót és a sebességet a versenyző szaba- dón megválaszthatja. Útközben lóról leszállva lovát tetszőleges időn át vezetheti, pihentetés céljából ideje terhére meg is állhat, de az ellenőrző helyekre és a célba lóháton kell beérkeznie. A lovat a verseny ideje alatt más nem vezetheti. Sarkanyú használata tilos. A pálcával való szokásos segítség-

adás megengedett, de ennek a ló testén nyoma nem maradhat. Itatás: bárhol, bármikor megengedett. Felszerelés: lóra és lovasra nézve egyaránt tetszőleges, célszerű, a ló mozgását nem gátló.

A dopping minden formája tilos. A szokásos takarmányon kívül a lónak adható só, cukor, egyéb ásványi anyagok és vitaminok, de csak szájon át.

Egyre több a távlovagló (Várady Jenő tulajdona)

Azt hiszed, gyorsabb vagy nálam? (Várady Jenő tulajdona)

Az utolsó, 1990. évi stockholmi világbajnokság győztese Becky Hart (USA) GrandSultan nevű arabján 10 óra 33 perc és 59 másodperc időt felhasználva teljesen égészségesen lovagolt be az Olimpiai Stadion közepén telepített célba. Az első tíz helyezett között nyolc nő volt. A csapatot nyerő bíagy-Britannia négy lovasnője nyakát ékesítették a kék szalagon függő aranyérmek. A világbajnokságon 15 csapat indult, összesen 81 versenyzővel.

Fel kell vetnünk egy fontos és bennünket közelről, pozitívan érintő kérdést, még akkor is, ha egyelőre nem tudunk

Épen, a célban (Várady Jenő tulajdona)

részt venni ezeken a világversenyeken. Az európai egyesületek szövetségének nagy gondja, hogy hol rendezzék meg a versenyeiket, miután sok egyeztetést, fáradságot jelent a privát utak, erdők, földek tulajdonosaival való vége-hossza nincs alkudozás. Hazánk ideális természeti adottságai felkeltették érdeklődésüket. A távlovaglók versenyének ugyanis kötött útvonalon kell haladnia. Csak természetes akadályok (árkok, patakok, dombok – és így tovább) tarkíthatják a terepet. Magyarország változatos, hangulatos tájai – a Balaton-felvidék, a Bükk, a Hortobágy, a tolnai lankák, Bács-Kiskun végtelen gyümölcsösei és szőlősorai – kedvező lehetőségeket kínálnak a távlovagló-versenyekre. Az egyedül, legfeljebb kisebb csoportokban lovaglók semmiféle kárt nem tesznek a növényi kultúrákban, mivel a pontosan kijelölt útvonalat nem hagyhatják el. Az eltévedésre esély sincs, mert egy-egy lovast három-négy kísérő követ autóval, s várja őket a műutak kereszteződésében kijelölt állomásokon.

Természetes, hogy a távlovaglásnál a versenyzők maguk állják kedvtelésük költségeit. így aztán egy-egy verseny megrendezésének csekély a költsége. Miután a terepadottságaink kedvezőek, távlovaglásban ugyanúgy nagyhatalommá válhatunk, mint fogathajtásban. Nincs másra szükség, mint a meglévő istállók folyamatos karbantartására. S aligha hihető, hogy ez túl nagy teher lenne a várható anyagi és erkölcsi haszon mellett, amikor amúgy is az idegenforgalom az egyik legnagyobb bevételi forrásunk.

Végezetül álljon itt a távlovaglás nemzetközileg használatos jelszava, Varga István nemzetközi versenybírónk szabatos fordításában:

„Mindenki nyertes akképpen, hogy lovát behozza – épen!”

LOVASTORNA

Többször említettük már, hogy a Nemzetközi Lovas Szövetség mindent elkövet a lovassport népszerűsítéséért és a különféle versenyágakban lovaglók, lóhoz kötődők, tulajdonosok, lóbarátok számának növeléséért. Tegyük hozzá – sikerrel!

Jó érzékkel elsősorban az ifjúságot igyekezett a lovassporthoz édesgetni: mindhárom olimpiai számban junior és ifjúsági világbajnokságok és Európa-bajnokságok kiírásával és megtartásával. Uj versenyszámként – először 1986-ban – lovastornában is világbajnokságot hirdettek Bullében.

Döntő, hogy a lovastornában egy lóval számtalan fiatal sportolhat. A csapat nyolc főből áll, tagjai egymás után a lovon – amely futószáron, egy körön mozog – kötelezően előírt tornagyakorlatot mutatnak be, és ezt bírálják és pontozzák. A kötelezőn kívül szabadon választott gyakorlat is szerepel, amelyben a fiataloknak a ló hátán bemutatott gyakorlatai akrobatikus jellegűek.

A díszes kantárzatú ló, az egyformán, csinosan, sportosan •öltözött fiatalok bemutatói nemcsak a szülőket és hozzátartozóikat, a versenyző iskolatársait vonzzák, hanem a kívülállók is szívesen nézegetik a rugalmas, arányos testű fiatalokat, akik lovuk mozgásával összhangban, mindig rajta mutatják be tudásukat, egyenként is és csoportosan is. S

Voltizsálás

olyan biztonsággal és kecses mozdulatokkal, hogy a tribünön ülő kisgyermekes mamáknak meg kell ígérniük, hogy ,,ha majd nagy leszel, téged is beíratlak ebbe a klubba”.

A lovastorna elsősorban nem a lótenyésztő országok fiatalságának versenyszáma (Svájc, Finnország, Ausztria), ennek dacára a világbajnokságon ott találtuk a vezető sportlótenyésztő és a lovassportban élen járó országok csapatait is, nevezetesen német, francia, holland, amerikai lányokat és fiúkat. Az 1990-ben rendezett VB-n tizenhárom ország indított csapatot, és a magyarok 4. helyezettek lettek, ami valóban komoly eredmény, dicsőség a fiataloknak.

S azt is jólesik megírni, hogy a fiatalok egyéni versenyében Kende Anna a lányok között tizenegyedik, Tatár András pedig a fiúk kategóriájában tizenhetedik lett.

•• A lovassportban élen járó, előre gondolkodó és az elért nemzetközi helyüket megtartani kívánó nemzetek igen nagy súlyt helyeznek a lovastornára, innen léptetve előre a tehetséges és már lóbarát fiatalokat a magasabb szintek felé. Már itt elkezdődik a tehetség kiválasztása és gondozása.

A nemzetközi szövetség kitárta a kapukat a pónik felé is, okosan kiírva számukra a világbajnokságot nemcsak nyeregben, hanem fogatban is. A pónikkal a gyerekek és a serdülő ifjúság igényét lehet kielégíteni. Gondozásuk, tenyésztésük, tartásuk, használatuk leköti a gyerekeket, egészséges ösztönöket ébreszt, rendszeres munkára, ellátásra szoktat, spontán fegyelmezettséget nevel az ifjúságba. Korán hozzászoktatja a versenyzéshez, a nyilvános szerepléshez, a tudatos felkészüléshez, a kudarcok átéléséhez – egyszóval felké- • szíti az életre.

FOGATHAJTAS

A fogathajtás a sport hajnalán született. Az ókori görög világ ősi kocsiversenyeit Homérosz írja le az Iliász 23. énekében.

Itt is az győz, aki lovát ésszel hajtja. Aki csak lovában bízva s kocsijában Messze kering céltól okos terv híjában, Ura lenni nem tud féktelen lovának; De ki érti dolgát, lova bár silányabb, Csak a célra néz, ha fordul, de felejtve, Hogy’ irányította lovait gyeplője, Biztosan hajt, lesve: nincs, ki megelőzte? Elmondom a célt most, hallgasd figyelmezve.

(Csenge fy János fordítása)

Egy négyesfogatot hajtó ifjút, Iniokhoszt örökít meg az az i. e. V. századból származó eredeti bronzszobor, amely a Delphoiban végzett ásatások során került elő, s a Delphoi kocsihajtó néven tartja nyilván a művelődéstörténet.

Az olimpiai játékok eredetét két görög király – Oinoma- osz és Pelopsz – kocsiverseny-vetélkedőjére vezetik vissza. Az olimpiai Zeusz-templom keleti oromzatán ma is látható-

an – az építőművészek a két versenyző készülődését örökítették meg.

Kocsiversenyek az i. e. 680-tól, a 25. olimpiától kezdve folytak négyesfogatokkal. Az első olimpiai bajnok a thébai Pagondasz volt. Az emberiség sporttörténetében ez az első hivatalosan is feljegyzett esemény, amikor az ember és a ló egyszerre, együtt vesz részt sportban közös céllal. A 74. olimpián a szicíliai Gerón, a 76. játékokon a szürakuszai Hierón győzedelmeskedett. Hierón ostorhegyes lovát, Phe- renikoszi a kor nagynevű költője, Bakkhülidész versben énekelte meg.

A sport az élet egyik minőségi mutatója, az emberi élet egyik legszebb ajándéka. A fogatversenyzés a XX. században olyan, mint a görög olimpiák híres kocsiversenyei.

Öt gyönyörű kanca (Fotó: Alapfy Attila)

Magyar kettesfogat

Szinte táltos lovakká emeli a hámban dolgozó sportkollégákat.

A sportoló ember lovaival bizonyítja tehetségét, rátermettségét, és a felkészülés közös, fáradságos útjának végén együtt érik el a sikert.

A versenyző nemcsak testben, fizikailag, de érzelmileg is közelségbe kerül lovaival. A tanítás, az edzések hosszú láncolata alatt, majd lovai verseny közbeni viselkedésének, szokásainak, sőt kedélyállapotának és reagálókészségeinek pontos megfigyelése nélkül nem jöhet létre a két, más-más kategóriába tartozó élőlény összműködésének magas fokú szintézise. A potenciális tehetségek lovaik izmait és hajlan

dóságát – felhasználva mindkét fél intelligenciáját – mutatós, lenyűgöző látványú, izgalmas sporttá alakították.

Mindezt a négyesfogat-hajtás valósítja meg a legtökéletesebben. Egy ember és négy ló, vagyis öt versenyző. Ehhez fogható teljesítmény nincs több a ló és az ember sporttörténetében. Az ember, a versenyző éveken át gyakorolt lovaival áll rajthoz, hogy bemutassa tudását, technikai érzékét, összhangjuk szoros fizikai és érzelmi kontaktusát, az ember és az állat közös produkciójának eszményi lehetőségét.

A Nemzetközi Lovas Szövetség elég későn, csak 1969-ben emelte a három olimpiai szakág szintjére és tette hivatalos versenyággá a négyesfogat-hajtást, s éppen a szövetség akkori elnökének, Fülöp edinburghi hercegnek a javaslatára. Pedig Európában már javában folytak a négyesfogat-versenyek. így pl. Németország 1920-tól Hamburgban minden évben hajtóderbit is rendezett húszhuszonöt négyes részvételével. Idehaza 1963-ban tartották az első derbit négyes fogatok számára, és 1964-ben léptünk nemzetközi porondra a lovasversenyeiről máig is világhírű német városban, Aachenben. 1965-től rendszeresen indultak négyeseink a német derbiben is, és azt nemzetközi hírű versenyzőnk, Kádár László 1967-ben nyerte először, majd 1968-ban, 1970-ben és 1971-ben Abonyi Imre.

E sikerek nyomán, ismét Fülöp herceg javaslatára, az első Európa-bajnokság rendezését Magyarország kapta meg 1971-ben, és azt reprezentatív körülmények között, elismert sikerrel meg is oldottuk Budapesten. Ez évtől kezdve minden páros évben világbajnokságot és 1981-ig minden páratlan év- . ben Európa-bajnokságot írt ki a nemzetközi szövetség a négyesek részére. 1983-tól a kettesfogatok is szerepet kaptak: páratlan években világbajnoki címért küzdhetnek.

A magyar ló sikereiről szőtt álmainkat a négyesfogathajtók igazolták és váltották át valóssággá, áldozatos, szor-

Egy magyar derbin (Fotó: Danis Barna)

galmas, türelmes munkájukkal. A betanítás nehéz, mert éppen a márvány áll leginkább ellen a szobrász vésőjének.

A világbajnokságokon – 1990-ig – a magyar versenyzők 22 érmet (ebből nyolc aranyat), Európa-bajnokságokon 15-öt (ebből tíz aranyat) nyertek a magyar sport számára.

A válogatott eggyé forrt, összekovácsolódott gárda lett. A szó legnemesebb értelmében. Egymást mindenkor, mindenben segítő, kedves család. A kocsik átalakítására, a szer- számzat csinosítására vagy erősítésére ötlettel szolgáltak

egymásnak. A hazai, a nemzetközi versenyeken a már célba ért versenyző futott vissza a pályára, hogy társának még időben használható tapasztalatot adjon át. Ezzel az emberi és sporterkölcsi magatartással haj tóink nemcsak a lovassport szakágai között, de az egész magyar sportéletben is élen jártak. A siker szenvedélyes tiszteletén kívül ez az ötvözet hozta létre a versenyág villámléptű fejlődését.

De nézzük meg magát a versenyt. Alapjában véve a mili- tary rendje szerint zajlik, csak a kocsi elé párosával fogott négy lóval.

DÍJHAJTÁS • Az első versenyszám a díjhajtás: 40 x 100 méteres négyszögben előírt program szerint. Az ‘azonosan elhelyezett betűknél kell fordulni, ütemet váltani, megállni, hátratolatni, nyolcast vagy kört fél kézzel hajtva leírni. Csakhogy a tizenöt feladat igen nagy technikai tudást, képzettséget, érzéket követel meg a versenyzőtől, mert a követelmények igen nehezek. Mind a négy lónak azonos ütemben, megegyező tartásban és harmóniában, azaz tökéletes szinkrónban kell haladnia. Ennek a feladat végrehajtásában, a mozgás lendületében, a járás szabadságában, ugyanakkor az egyenlő húzásban egyaránt meg kell mutatkoznia. A dinamikus egyensúly éppúgy nélkülözhetetlen, mint a lovak intelligenciája. A díjhajtás a négyszögben a versenyző számára tudatos cselekvésláncolat, a nézőnek viszont gyönyörködtető, szórakoztató esztétikai látvány.

A fogat szépségét, kiállítását, a lovak küllemét, a felszere- ‘ lés eleganciáját is értékelik 0-10 ponttal. S itt meg kell állni. A világ két uralkodó hajtóstílusa az angol és a magyar. Minden más e két irányzatból ered, s annak változata. Angolok, németek, franciák, hollandok, svájciak nehezebb kocsikba, kumetbe fognak, a fejen keresztül a nyak tövére

helyezett hámigába. Ennek megfelelően a húzórészek is másképpen vannak a kocsira csatolva, mint a könnyű, csak a szügyre, a nyak alá szerelt húzólapos magyar hámoknál. Az angol szerszám láncokkal, rézcsatokkal rendkívül gazdagon díszített. A gyönyörű népi motivációjú magyar hámot viszont a szíjgyártómesterek kézi fonású sallangokkal gazdagítják. Istrángjai nem laposak, hanem gömbölyűek, kézi varrással nyolc ágra fonottak. A magyar hám a népi mesevilág fantáziadús, színes, könnyed megjelenítése.

A kocsik is különböznek egymástól: az angol kocsi nehéz, masszív, minden oldalról rézveretekkel sűrűn pompázó, nagyon elegáns. A magyar kocsi a homokfutóra emlékeztet, de annak parádésabb cseklészi vagy cziráki változata. Köny- nyed, gyors, fordulékony. Sajátos stílusában megkapóan tetszetős, de anyagánál fogva kevésbé mutatós.

Mint a militarynál a terepverseny, úgy a fogathajtóversenyek legizgalmasabb, leglátványosabb és legnehezebb verseny száma a második, a

MARATONHAJTÁS • Azért ez a neve, hogy valamit őrizzen a görög időkből, másrészt pedig eleinte épp 42 kilométer hosszúságú volt. A nyolcvanas évek óta csupán 25—28 kilométer a hossza. Ez a távolság nem négy, hanem öt szakaszra oszlik a rendelkezésre álló változatos terepen.

,,A” részügetés, 15 km/ó irammal 10 km

,,B” lépésszakasz, 1,2 km, amelyet tíz

perc alatt kell lehajtani

,,C” sebes ügetés, 18 km/ó irammal 5 km

,,D” lépésszakasz, 1,2 km, ugyancsak

tíz perc alatt

,,E” akadály szakasz, 15 km/ó irammal 10 km

A szakaszok egymástól függetlenek, mindegyik külön állóstarttal és pontos idó’méréssel kezdó’dik. Természetesen minden fogatnak kimért ideje van, s a túllépés hibapontot jelent. A ,,B” szakasz végén tízperces pihenő és ellenőrzés következik.

A pályát 48 órával a verseny előtt bemutatják, az iránya egységes módon jelezve is van. Többszöri megtekintése nemcsak lehetséges, de nagyon is szükséges. A kiadott pályarajz szerinti útvonalról való letérést pontokkal büntetik.

Nem szeretjük a vizet (Várady Jenő tulajdona)

Az „A” és ,,C” ügetőszakaszok természetes akadályokat, valamint kötelező áthaladási pontokat, éles kanyarokat, vizet, meredek lejtőket tartalmazhatnak, illetve ezeket ide be lehet iktatni. A két lépésszakasznak viszont egyenesnek kell lennie. Szinte nevetséges, de igaz, a versenyzőink számára kezdetben a lépésszakaszok megoldása jelentett problémát. A hagyományos magyar lófajták lépéshossza az előírt időhöz nem volt elegendő. Meg kellett keresni és külön tanítani, gyakoroltatni azokat az egyedeket, amelyek képesek voltak időn belül lelépni a távot. A kocogás már büntetőpontot vont maga után.

Az „E” akadályszakaszban mesterséges akadályokat készítenek, rendszerint nyolcat. Ezeknél egyetlen kapu vagy áthajtás sem lehet két és fél méternél szélesebb. Ugyanakkor masszív oszlopokból, rudakból, kerítésekből, gerendákból építik. A díszítésük viszont – fenyőágak, virág – tüneményes. Legalább egy akadályt lehet vízzel kombinálni, s egy másikat mély homokban kijelölni.

Az akadályhajtáshoz külön speciális kocsit használnak, melynek súlya üresen 600 kg. Ehhez jön a hajtó, a fogatbíró és két segédhajtó súlya. A kocsi könnyen eléri a 8 és fél mázsát.

Az akadályok hossza változó és vágtában is hajtható. Minden akadály idejét – függetlenül a szakaszok idejétől – külön is mérik. Ezt világbajnokságokon elektromos időméréssel végzik, attól a pillanattól, amikor az első lovak feje eléri az akadály hibazónáját, addig, amíg a hibazóna másik oldalán el nem hagyja. Az akadályban töltött időt hibapontokra számítják át.

Ezenkívül is lehet még hibapontokat szerezni, amelyeket az akadálybírók jegyeznek fel, s rádión azonnal jelentenek a versenybíróságnak. Néhány példa:

a hajtó leteszi ostorát	20 pont
az egyik segédhajtó leszáll	10 pont
a második segédhajtó is leszáll, már	20 pont
a versenyző leszáll	30 pont
ha a kocsi feldől	60 pont
ha a fogat kilép a hibazónából	20 pont
a lovak kifogása és kivezetése
az akadályból:	kizárás.

A maratonhajtás versenyszám csak tökéletes érzékkel, tudással, a versenyző és lovai között az összműködés teljesen zárt áramkörével oldható meg. A mesterségesen épített akadályok sikeres teljesítéséhez megszámlálhatatlan ötletet kell felhasználnia a versenyzőnek. A lovak tudatában vannak a versenynek. Intelligenciájukkal, genetikai adottságaikkal érzékelik a verseny minden részletét. Emelkedőnek rugaszkodnak a lovak, s mire fölérnek, hátuk gőzölög, izzadt, fényes szőrük alatt tisztán láthatók a megerőltetéstől még remegő, dagadó izmok.

Az akadályok között hömpölygő tömeg lélegzet-

hibátlan hajtás

1 *

hibás hajtás (büntetés

20 hibapont)

hibás hajtás (büntetés

20 hibapont

Maratonhajtás (Fotó: Danis Barna)

visszafojtva figyeli a nem mindennapi teljesítményt. A fogatversenyeknek igen magas a tetszésindexe.

Egyre több képesség kell a győzelemhez. Üjabb és újabb erényeket kell csillogtatni. Sokszor a lehetetlennek tűnőt is megoldani. Megannyi világbajnokság és Európa-bajnokság küzdelmes emléke, vissza-visszatérő élményanyaga a siker

sugárzó örömével szolgál. Mindig és mindenkor együtt: ember és ló.

AKADÁLYHAJTÁS • A siker megvan, az öröm jogos, csak éppen még nincs vége a versenynek. Mert ahogy fentebb írtuk, ez is háromrészes. A következő napon kerül sor az akadályhajtás verseny számra.

A rendelkezésre álló pályalehetőség teljes területét felhasználva, húsz akadályt állítanak fel. Ezek közül tizenhét a két-két műanyag bójából állított kapu, szélességük egységesen 190 centiméter, minthogy a kocsik hátsó kerekeinek

nyomtáva nem lehet 160 centiméternél keskenyebb. így a versenyző 30 centiméter lehetőséget kap a kapuk hibátlan

niszlabdákat helyeznek el, s ezek leesése – miután a legkisebb érintésre is lehullanak – már öt hibapontot jelent. Ezenkívül derékszögű vagy U alakú összetett akadályt is állíthatnak 50 centiméter magasságban épített rudakból, ahol a behajtás és a kihajtás egyaránt 4 méter széles, s a fordulókban három-három hibát lehet véteni, miután a teniszlabdák •ott is illő gonddal vannak elhelyezve. Ezután már csak a sokszor előforduló vizesárok, a vízbe hajtás hiányzik, a ki- és behajtásnál mindkét végén telepített teniszlabdás bójákkal.

Az akadály hajtást gazdag díszítés és virágözön veszi kö-

Muity Ferenc akadályhajtáson (Várady Jenő tulajdona)

rül, látszólag hanyagul, ám mégis tiszta ízléssel elrendezve, hogy az itt is előírt vonal vezetést, illetve az akadály sor rend meghajtását ne zavarja.

A rendezők versengve igyekeznek eleget tenni a különböző világbajnokságokon a nézők igényeinek, ahol is gyakran koronás fők, trónörökösök is jelen vannak a hozzájuk tartozó és csapódó udvari méltóságokkal, valamint a protokoll- szabályokban lefektetett kormánytagokkal együtt. Ott ülnek a díszpáholyban és a kijelölt tribünrészeken.

Az egy akadály (teniszlabda) leveréséért járó hibapontok

számát tízről ötre csökkentették. Kifejezetten a magyarok ellen, mert versenyzőink magasan a mezőny fölött voltak hajtótudásban az akadályhajtásban is. Nemegyszer itt sikerült behozni a díjhajtásban leadott pontokat. Viszont öt ponttal már lényegesen javítani nem lehet, hacsak a vezető ellenfél nem téveszt pályát, mert azért azonnal kizárják. De akkor is kizárják, ha a hátul ülő segédhajtók közül bármelyik csak meg is szólal segítségképpen, vagy ne adj’ isten, kézzel int, hogy jobbra vagy balra.

Az alappálya lehajtásával a háromrészes verseny befejező- dik, megvan az új bajnok. Am itt is úgy folytatódik, mint az ugratásnál: összevetésre kerül sor a hibátlanok között, ugyanazon vagy rövidített pályán és időre. Általában tíz- tizenkét versenyző, illetve hibátlan négyesfogat vesz részt az •összevetésben.

Az akadályhajtás versenyszám bajnoki címe, pénzdíja, kék szalagja még elérhető. Ezért kimondhatjuk: most kezdődik az igazi verseny. Természetesen most már vágtában, némelykor száguldásban is. Nehéz tollal visszaadni azt a káprázatos látványt, amikor a biztos kezekben tartott, földön dolgozó négy sporttárs nekiindul, vágtában átlépve a célvonalat, s még hozzá is ad, a cél előtt már elnyúlva, mindent beleadva száguld a négyes.

!•*

VASTAPS BÁRDOSNAK • Az 1982. évi világbajnokságot az ősi holland királyi székhelyen, Apeldoornban rendezték. A hatszáz éves pompás park közepén a tribünökkel • stadionná varázsolt pálya eleganciáját még fokozta a holland virágdíszítés mesteri remeke. A hollandok vezettek az egyéni és csapatversenyben. Ezt az előnyt nem kívánták leadni az akadályhajtásban sem, ezért inkább egy-két pont időtúllépést szedtek fel óvatos hajtással, semmint kockáztassák

Magyar négyesfogat

a már megszerzett előnyt. (Áruljuk el, hogy a tíz pont helyett adandó öt hibapontot is a hollandok erőszakolták keresztül a Nemzetközi Lovas Szövetség fogathajtó szakbizottságánál.)

A tizenkét hibátlan fogat között viszont ott volt mind az öt magyar. Fintha Gábor, Muity Ferenc és Fülöp Sándor már újbóli hibátlan hajtással az élen voltak, amikor a német Freund a hannoverijei hatalmas vágtahosszával 1 másodperccel megelőzte őket. Nyújtott sebes ügetésben hajtott be utána Juhász László bugaci pej ügetőivei. Már előre zúgott a taps 25 000 néző tenyeréből, érezték, hogy lesz itt mit látni. Lett is, Juhász László a maga zsenialitásával 3 másodpercet vert rá a legjobb német fogatra. De a következőnek, a svájci Kellenbergernek magyar lovaival sikerült egy ügyes, rövid fordulattal 1 másodperccel megelőznie Juhászt. Ezt a szoros eredményt csak elektromos úton lehet igazságosan kimutatni.

Utolsó indulóként hatalmas, közönségnek szóló ostorpat- togtatással Bárdos György robbant be már vágtában a pályára. Egy pillanat alatt elült a svájcinak szóló taps, s egy em-

A győzelem után, díjkiosztásra várva (Várady Jenő tulajdona)

bérként állt fel a tribünök tömege a díszegyenruhás, het- ventagú katonazenekarral együtt. Egy utolsó cserdítés a négyesostorral, s a négy szürke, csodálatos lipicai mén nekilódult a pályának. Utolsó akadálynak a hollandok egy 12 méter hosszú, szabályos dobogó fahidat építettek, s amikor a négy mén addig is hibátlanul hajrázott át a célon, a háromméteres elektromos óra számlapjai 2 másodperccel rövi- debb idó’t igazoltak.

Az ünneplés szó kevés ahhoz, ahogy a közönség honorálta Bárdost, aki 10 méteren belül, szóval megállította vágtató lovait, és összeszedett, imponálóan nyugodt ügetésben, felemelt ostorral köszönte meg az üdvrivalgást.

Bár „csak” csapat- és egyéni ezüstöt és egyéni bronzot nyertünk, a díjkiosztás után a televíziónak, a rádiónak és a sajtó részéről összesereglett újságíróhadnak ezt mondta Beatrix királynő:

„Igaz, hogy mi nyertük a két aranyat, de azért hajtani a magyarok tudnak.”

És még egy igaz élménygyöngy csillog az idő távolából. 1977, Európa-bajnokság Donaueschingenben, a Duna forrásánál. Ezen az EB-n több főszereplős darabot játszottak a magyarok. A közösségvállalás örökre emlékezetes legszebb példáját mégis a ,,71-es” Favory, a Bárdos-fogat gyeplőse alakította. De mesélje el ő maga:

„Minden rosszul kezdődött. Akkoriban még mindig va- z

gonban utaztunk, s új kollégánk, Újságíró már megérkezésünkkor betegen jött ki a vagonból. Még rosszul volt, mikor én kaptam súlyos kólikát. Injekciósorozat, őrködés. Mindenki talpon volt körülöttem. Még reggel is csak feküdni tudtam, de délben indulni kellett a pályára. Éreztem, tudtam, hogy eljött az idő. Felálltam, jeleztem, hozhatják rám a szerszámot. Szé-

Jobbról az első ló: Favory (Fotó: Alapfy Attila)

delegtem még, mikor lassan, óvatosan elindultunk. Gyurka éppen csak melegített egy keveset, már mentünk is be a díj – hajtó négyszögbe. Nehezen, de végigcsináltam a programot, csak a sebes ügetést nem tudtam parádésan előadni, de testvérem, a „73-as” figyelt, s csak annyit ment, ameny- nyit én tudtam… Nem nyertünk, de elég pontot kaptunk, hogy a mezőny első tíz fogata között rangsoroljanak.

✓

Újságíró másnap reggelre, a terepverseny kezdetére patára • tudott állni, s Gyuri remek hajtásával a Schwarzwald hegyein, lankáin, meredekjein épített akadályokon olyan jók voltak, hogy összetettben már másodiknak jöttek fel. A harmadik napi akadály hajtást pedig 40 000 néző előtt – az összevetésben is hibátlan pályával – megnyerték. A gyöngyösi Bárdos 78

György baráti közössége először lett Európa-bajnok.” Még adalék a történethez: Gyöngyös minden általános iskolájában felolvasták a Népsport beszámolóját a versenyről, s a városban jól ismert fogat derék lováról, a ,,71-esről”.

VÁLTOZÓ

SZEREPKÖRBEN

Ennyit tudtunk ebben a könyvben a jelen lovassportjának verseny számairól, ezek követelményeiró’l elmondani.

Bemutattuk a lovat mint sporttársat. A lovat, amely az állatvilágból a kutya után az ember hűséges társa lett. Segített . új hazát keresni. Tejével, húsával táplálta a hazát keresők kicsinyeit, ezer és ezer csatában vérzett és halt meg együtt az emberrel. Kocsi elé fogva segített a felvilágosodás eszméit széthordani. Dolgozott, verejtékezett az élelem előállításában, megszerzésében, szállításában. Évezredeken át volt szenvedő alany, mindig segítő és tettre kész.

Ez az egyébként iszonyatos évszázad lett az, amelyik vég-

Postakocsi a XIX. századból

re megbecsüli és méltó rangjára emeli a lovat. Biztosítja jövőjét, sportkollégaként tartja és ismeri el. Nemcsak a szenvedésben, a keservben, de az ünneplésben is részesül.

A ló hármas örömet szerez az embernek: tanítja a fiatalokat, sikerélményhez juttatja az erre alkalmas tehetségeket és szórakoztatja a közönséget, változatosan, sokirányúan. De az ember is felfigyel a lovakban rejlő értékekre. Tenyésztésük már a tudomány területeit is meghódította, kiterjed a gondozásra és az egészség megőrzésére is.

S az urbanizálódástól megcsömörlött ember felüdül, amikor velük együtt lehet, gyönyörködve formás megjelenésükben, teljesítményükben és hűségükben. Nyugodtan rájuk bízza fiataljait, tudva, hogy azoknak örömforrást, gazdag élményeket nyújtanak.

VILÁGVERSENYEK,

LOVASSZÖVETSÉGEK

Valamennyi sportágban – így a lovassportban is – az olimpiák közötti időszakok jelentik a felkészülés határzónáit. A régi görögök ezt az időszakot hívták olimpiásznak, míg maga a verseny az olimpia. Minden olimpia új rekordokat, új eredményeket, új stílusokat hoz, s ezeket az előző felkészülési időszakban – négy év alatt – találják ki, gyakorolják, tanítják be, majd alkalmazzák a közbeeső nemzetközi és világversenyeken is. De a csúcs mindig az olimpia.

A lovassportban pedig — nagyon ritka kivétellel — új lóanyag indul a következő olimpián.

Megadjuk a legutóbbi szöuli olimpia győzteseit, felsoroljuk a kontinens- és világbajnokságok aranyérmeseit, akik már az 1992-es barcelonai olimpia biztos résztvevői közé számítanak.

1988

• OLIMPIA, SZÖUL

Ugratás: Pierre Durand (Franciaország) Jappeloup nevű lován Csapatbajnok: NSZK
Díjlovaglás: Nicole Uphoff (NSZK) Rembrandt nevű lován Csapatbajnok: NSZK

Military: Mark Todd (Új-Zéland) Charisma nevű telivérjén Csapatbajnok: NSZK

1989

VILÁGBAJNOKSÁG, csak kettes fogatban

Bajnok: Udo Hochgeschurz (Kanada) Federico és Ramone

nevű lován

Fehér Mihály

Csapatbajnok: Magyarország

EURÓPA- BAJNO KSÁGO K

Ugratás: John Whitaker (Nagy-Britannia) Milton nevű lován. Csapatbajnok: Nagy-Britannia
Díjlovaglás: Nicole Uphoff (NSZK) Rembrandt nevű lován Csapatbajnok: NSZK
Military: Virginia Leng (Nagy-Britannia) Master Craftsman nevű lován

Csapatbajnok: Nagy-Britannia

Távlovaglás: Gaston Mercier (Franciaország) Mao IV nevű lován

Csapatbajnok: Franciaország

Lovastorna: női: Silke Bernhard (NSZK)

férfi: Christof Lensing (NSZK) Csapatbajnok: Svájc

Magyarország

1990

VILÁGBAJNOKSÁGOK

Ugratás: Eric Navet (Franciaország) Quito nevű lován Csapatbajnok: Franciaország
Díjlovaglás: Nicole Uphoff (NSZK) Rembrandt nevű lován Csapatbajnok: NSZK

Military: Blyth Tait (Új-Zéland) Messiah nevű lován

Csapatbajnok: Új-Zéland

Négyesfogat-hajtás: Tomas Eriksson (Svédország) Dukat, Frippe, Garanti és Impus nevű lován

Bozsik József

Csapatbajnok: Hollandia

Magyarország

Távlovaglás: Becky Hart (USA) Grand Sultan nevű lován Csapatbajnok: Nagy-Britannia
Lovastoma: női: Silke Bernhardt (NSZK)

11. Kende Anna férfi: Michael Lehner (NSZK) Csapatbajnok: Svájc

Magyarország

VOLVO VILÁGKUPA

Ugratás: John Whitaker (Nagy-Britannia) Milton nevű lován

1991

EURÓPA-BAJNOKSÁGOK

Ugratás: La Baule (Franciaország), június 17-21.
Díjlovaglás: Lipica (Jugoszlávia), szeptember 11-15.
Military: Punchestown (Írország), szeptember 6-9.
Távlovaglás: Montelimar (Franciaország), szeptember 14.
Lovastoma: Bern (Svájc), július 26-28.
Csak kettesfogatban világbajnokság: Zwettl (Ausztria), szeptember 4-9.
Volvo Világkupa díjlovaglásban: Párizs-Bercy, március 15-17. Győztes: Kyra Kyrkiund (Finnország) Matador nevű lován

VOLVO VILÁGKUPA

Ugratás: Göteborg (Svédország), április 24-28. Győztes: John Whitaker (Nagy-Britannia) Milton nevű lován

1992

VOLVO VILÁGKUPA

Ugratás: Dél Mar (USA), április 15-19.
Négyesfogathajtó-világbajnokság: Riesenbeck (NSZK) au-

gusztus 19-23. • Olimpia: Barcelona (Spanyolország)	július 25- augusztus 9.
Ezen belül: Military Díjlovaglás Ugratás	július 27-30. augusztus 2-5. augusztus 4-9.

A Lovas Világjátékok 1995-ben valamennyi versenyszámban Párizsban lesznek.

MAGYAR BAJNOKOK

1986

Ugratás: Göttler Vilmos (Orosházi Dózsa SK)
Díjlovaglás: Dallos Gyula (BLK)
Military: Horkay Gábor (Enyingi SE)
Lovastoma: női: Nizák Mónika (BLK)

férfi: Jármy Miklós (OSC)

Kettesfogat: Fehér Mihály (Győri Áfész SE)
Négyesfogat: Bárdos György (Szilvásváradi Medosz SK)

1987

Ugratás: Hevesi Barnabás (BLK)
Díjlovaglás: Dallos Gyula (BLK)
Military: Fülöp Sándor (GEAC)

Lovastorna: női: Nizák Mónika (BLK)

férfi: Tatár András (BLK) csapat: BLK

Kettesfogat: Kiss Zoltán (Kecskeméti LK)
Négyesfogat: Bárdos György (Szilvásváradi Medosz SK)

1988

Ugratás: Ákos Ajtony (Mezőhegyes SE)
Díjlovaglás: Dallos Gyula (BLK)
Military: Ling Attila (Nyíregyházi LK)
Lovastoma: női: Kende Anna (BLK)

férfi: Tarpataki Tamás (ASE-Interag) csapat: BLK

Kettesfogat: Benkő Sándor (Mártélyi Tsz SK)

_w. • Négyesfogat: Bozsik József (Tápiószentmártoni Tsz SK)

1989

Ugratás: Göttler Vilmos (Orosházi Dózsa SK)
Díjlovaglás: Dallos Gyula (BLK)
Military: Bohátka László (Debreceni FEFAG)
Lovastorna: női: Kende Anna (BLK)

férfi: Tarpataki Tamás (ASE-Interag) csapat: BLK

Kettesfogat: Lázár Vilmos (Rákoshegyi SE)
Négyesfogat: Fintha Gábor (Hortobágyi SE)

1990

Ugratás: Göttler Vilmos (Orosházi Dózsa SK)
Díjlovaglás: Dallos Gyula (BLK)
Military: Bohátka László (Debreceni FEFAG)
Lovastorna: női: Kende Anna (BLK)

férfi: Tarpataki Tamás (ASE-Interag) csapat: ASE-Interag

Kettesfogat: Molnár József (Mélykúti Tsz SK)
Négyes fogat: Bozsik József (Tápiószentmártoni Tsz SK)

Meg kívánjuk jegyezni, hogy a lovastorna Magyarországon csak 1984-töl szerepel bajnokságként.

A Nemzetközi Lovas Szövetségnek (FEI) csak az országok szövetségei lehetnek tagjai. Néhányat példaképp felsorolunk:

United Arabs Emirates Equestrian Federation (1985), Dubai
The Israel Horse Society (1986), Kfar Shamaryahu
Japan Equestrian Federation (1921), Tokyo
Federacion Venezolana de Deportes Ecuestres, Caracas

•

Magyarországon csak a Magyar Lovas Szövetség, 1087 Budapest, Kerepesi út 7. Telefon: 1 130 415, Telex: 22 6405

Az ország bármelyik részében lovagolni kívánók számára itt adnak felvilágosítást.

SZÓMAGYARÁZAT

(a szövegbeli előfordulás sorrendjében)

gidrán

Ausztria által Mezőhegyesen tenyésztett és 1855-ben hivatalosan is fajtává emelt állomány. 1812-ben Arábiából importált sárga mén örökító’anyagával indított anglo-arab fajta. Nagy testű, sárga, kifejezetten katonalónak tenyésztették.

póniló

Kis testű, gyerekek és fiatalok számára tenyésztett és tartott állomány, melynek igen sok fajtája van. Fő tenyészhelye: Írország, Anglia, Wales és Izland szigete. De a világon mindenütt honos – a gyerekek kedvéért -, ahol lovat tenyésztenek vagy lovassportot űznek.

nézőszám, Montreal, olimpia

atlétika lovaglás labdarúgás torna

55 746

20 818

20 232

14 874

úszás, vízilabda 6 392

ökölvívás 5 548

Los Angeles, 1984-ben a nézőszám kb. 10 százalékkal több, ugyanebben a sorrendben.

a magyar nyelvben a ló alapszíne

szürke sárga pej

(változatai: világos, sötét, almázott) (változatai: világos, sötét, szögsárga) (változatai: világos, sötét)

fekete (változatai: nyári fekete, melynek tavasztól

őszig a hasa alja világosabb)

fakó (változatai: Izabella, melynek sörénye és

farka világos; zsuffa, melynek sörénye és farka fekete)

telivér

Mintegy háromszáz évvel ezelőtt Angliában gyorsaságra kitenyésztett fajta. Kizárólag ez adja a galoppversenyek anyagát. A legszebb és legnemesebb exteriőrű, ezért nemcsak tehetsége (sebesség, ugráshossz), hanem külleme miatt is csaknem minden más fajtánál (kivéve az ügetőt) nemesítőként elfogadottan használják.

ír hönter

Ez a neve, de nem állandó fajta. Telivérből és ír munkalóból létrehozott hibrid, mely legfeljebb 75 százalék telivér vérhá- .. nyadot tartalmazhat. Ezután már visszakeresztezik az eredeti ír lóval. Csak az ír-szigeten tenyésztett, kiváló ugró teljesítményű fajta.

holsteini

A német Schleswig-Holstein tartományban kitenyésztett fajta, ma az egyik legjobb sportfajta.

bugyonnij

Szemjon Bugyonnij marsall, a Szovjetunió Első Lovashadseregének parancsnoka. Az első világháborúban és az októberi harcokban részt vett kancákból kitenyésztett szovjet fajta. „Nagy rámájú”, magas, széles, erős csontú és felépítésű lovak, bottal 170—172 cm magasak.

kladrubi

Az osztrák császári udvar saját (nem állami) ménesében a csehországi Kladruby nad Labemben tenyésztették ki szürke és fekete színben 1579-től. Kizárólag bécsi császári, udvari protokollcélokra. A fekete színűeket csak gyász esetén használták. Ménjeik kizárólag Csehországban fedeztek, a Monarchia más területén nem.

lipicai

1580-ban II. Károly főherceg rendeletére a Trieszt melletti Lipizzán felállított ménes által kitenyésztett fajta, szintén udvari célokra. A Bécsben 1572-ben életre hívott Spanyol Iskola kizárólag ezt a fajtát használja azóta is. Ménjei az egész Monarchiában fedeztek. így ma minden „utódállamnak” van saját lipicai ménese. Az eredeti anyag 1918-tól az ausztriai Pi- berben van. Az iskola is innen kapja évente rendszeresen utánpótlását, természetesen csak ménekből.

ostorhegyes

A görögök és később a rómaiak is a négyesfogatban az egy sorba fogott lovak közül a jobbszélsőt nevezték ostorhegyes- nek. Ma, amikor párosával vannak a lovak egymás elé fogva, a jobb első, mint a fogat esze, megtartotta az ostor hegyes „rangot”. A bal első a gyeplős, a bal hátsó a nyerges, míg a jobb hátsó a rudas elnevezést kapta.

hibapont

A verseny rendszere és felépítése a hibapontokon alapszik, így például a díj hajtásban az adott program legmagasabb értéke 160 pont lehet. A versenyző az öt bíró átlagában elér 130 pontot. Rögtön átalakítják, és 30 hibaponttal áll a továbbiakban a versenyben. A maratonhajtásban és az akadályhajtásban az időtúllépés hibapont, s az akadályban eltöltött idő minden megkezdett másodpercéért a versenyző 0,2 hibapontot kap. így például, ha 40 másodpercet használ fel egy akadály meghajtására, úgy nyolc hibapontot kap. Ez minden akadálynál folyamatosan megy a maratonpálya hajtása alatt. A háromrészes verseny végső eredménye például 158 pont, de valójában ez hibapont. A győztes a legkevesebb hibapontot kapott versenyző.

hibazóna

A kb. 4-5 méter széles nyílás kivételével, ahol a fogatok az akadályokhoz hajtanak, vagy befejezve távolodnak, műanyag szalaggal általában 20-50 méteres távolságban az akadály közepétől körbeölelik a területet, többek között azért is, hogy a közönség ne mehessen az akadályelemek közé. Az ezen be

lül lévő rész a hibazóna. Attól a pillanattól, ahogy az első ló feje megjelenik a nyílás fűrészporral jelzett vonalán, a fogat belépett a hibazónába. Innen számítják az idejét és a hibapontjait addig, míg a másik nyíláson ki nem hajt.

hannoveri

A német Niedersachsen tartományban tenyésztett másik kiváló sportfajta.

,,71-es”, ,,73-as”

Bárdos György lipicai fajtájú állami méneket hajtott fogatában. Valamennyi állami ménnek nyilvántartási, illetve törzskönyvi száma volt, s nevüket az apák törzse és száma után kapták. Pl. ezek nevei: 71. Favory XX-14, 73. Favory XX-12, a közös apa a Favory XX-as törzsmén, ezért testvérek. Bárdos tehát jogosan a számukon szólította őket – külön becenevük nem is volt – verseny közben, s a magyar közönségben nagy .• derültséget keltett minden esetben, amikor az erdőben felhangzott: „Gyerünk hetvenhááármas!”

A táblaborítót Alapfy Attila színes felvételének felhasználásával Vaisz György tervezte

A rajzokat Seeger Ferenc készítette

Ezúton kívánunk köszönetét mondani mindazoknak,

akik képeiket díjtalanul rendelkezésünkre bocsátották

Az előzéken: 1975. évi négyesfogathajtó VB: Muity Sándor az egyik dunai akadálynál (Várady Jenő tulajdona)

A kiadásért felel a Gondolat Könyvkiadó igazgatója

Széchenyi Nyomda, Győr 91. K-1903

Felelős nyomdavezető: Nagy Iván igazgató

Felelős szerkesztő: Bakcsi György

Műszaki vezető: Tóbi Attila

Műszaki szerkesztő: Gut Ferenc

Megjelent 4,86 (A/5) ív + 8 old. színes melléklet terjedelemben, az MSZ 5601-59 és 5602-55 szabvány szerint

A Colüns Gém Guides-sorozat

magyarra átültetett munkái, a

FÜRKÉSZ KÖNYVEK

mindazok érdeklődésére számít, akik szeretik a termé-

szetet, s a természetjáró útjukon felfedezett növényekkel

és állatokkal közelebbről is szívesen megismerkedné-

nek. E hátizsákben elférő valódi zsebkönyvek kiválóan

alkalmasak hazánk és Európa legfontosabb növény- és

állatfajainak bemutatására.

A FÜRKÉSZ KÖNYVEK

eddig megjelent kötetei:

EMLŐSÁLLATOK FÁK

LEPKÉK VADVIRÁGOK MADARAK TERMÉSEK

GOMBÁK TENGERPARTON

HALAK

KERTI VIRÁGOK ÁLLATKERTI ÁLLATOK I—II

Előkészületben:

ÍZELTLÁBÚAK

ÉGI KALAUZ

KUTYÁK

MACSKÁK

GONDOLAT

SCHMIDT EGON—SZAAK TAMAS

VÍZIVILÁG

Patakok, tavak, árterek, mocsarak faunája

A tavak, folyók, mocsarak, a réteken vagy az erdó’ben kanyargó patakok, de még az alkalmi tócsák élete is titkokkal teli külön világ. A suttogó nádasok vagy a tavaszi vadvizektől csillogó gólyahíres rétek ezernyi látnivalót rejtegetnek bárki számára, aki nyitott szemmel jár a természetben. Ülhetünk horgászbotot szorongatva a nádas mellett, gázolhatunk a zsombékok között, mindenütt állatokkal találkozunk. Madarakkal, békákkal, pockokkal, lepkékkel, szitakötőkkel, amelyek valamilyen formában mind a vízhez, az ott élő növényzethez kötődnek. Róluk, érdekes életükről, némegyszer furcsa szokásaikról mesélnek a szerzők képek és szöveg segítségével, kiegészítve a határozókönyvek nyújtotta ismereteket. De a sorok között rádöbbenünk arra is, hogy a különböző szennyezések miatt éppen a vízivilág fokozottan veszélyeztetett. Ez még akkor is így van, ha az olyan neveknek, mint a Kis- Balaton, a Velencei-tó vagy a Hortobágy, nemzetközileg is jó csengése van, és az ott élő, ma még gazdag állatvilág nagyon sok érdeklődőt csábít Magyarországra. Segítenünk kell a vizek lakóinak, mert csak így remélhetjék, hogy unokáink is gyönyörködhetnek a hófehér kócsagokban, a méltóságteljes kanalas gémekben, a nádszálon kapaszkodó karcsú kékbegyekben és a nyári esték hangulatos békakoncerjében.

A kötet várhatóan 1991 novemberében jelenik meg.

GONDOLAT

VÁRADY JENŐ

RANDEVÚ A LOVAKKAL

Sokan, sokféleképpen próbálták megmagyarázni azt a kapcsolatot, amely az ember és e patás emlősállat között kialakult, s évezredek óta tart…

Mi a lóvarázs? Megfejthetetlen… Talán az emberhez mérve nagy test, hatalmas erő, kitartó energia, vad gyorsaság? Ló és lovas: a hatalom és erő örök jelképe, és a versengés, a sport örök lehetősége.

Könyvünk szerzője, Várady Jenő, a magyar lovassport doyenje, egyik legkiválóbb ismerője fél évszázados tapasztalatait, tudását osztja meg az olvasóval. Bemutatja azokat a lovassportágakat (díjugratás, díjlovaglás, military, távlovaglás, lovastorna), amelyek korábban eléggé ismeretlenek voltak a széles nézőközönség előtt, és csak újabban, a műholdadások térhódításával jutottak el hozzá. Bemutatja ezeknek a látványos és színes sportágaknak az alapvető tudnivalóit, szabályait, leghíresebb bajnokait. Külön kitér a „magyar” lovassportágra, a fogathajtásra, amelyben hazánk fiai oly sok aranyérmet és dicsőséget szereztek. Nem mulasztja el, hogy vidám anekdotákkal oldja fel a szabályok szigorúságát.

A kötetet sok-sok csodálatos kép egészíti ki, amelyek a lovassportok ismételhetetlen pillanatait örökítik meg. A világversenyek, lovasszövetségek bemutatása, a legfontosabb szakkifejezések magyarázata egészíti ki és emeli sokak számára jól használható kézikönyvvé Randevú a lovakkal című könyvünket.

GONDOLAT

GONDOLAT

Ló és lovas: a versengés a sport örök lehetősége

Várady Jenő – Randevú a lovakkal (PDF átirat) 1991

Netkönyvek.hu

FIGYELEM!!!! CSAK 18 ÉVEN FELÜLIEK SZÁMÁRA!!!