Skip to content

Várady Jenő – Randevú a lovakkal (PDF átirat) 1991

Találatok: 17

48

r VB*

>

VÁRADY JENŐ

RANDEVÚ A LOVAKKAL

VÁRADY JENŐ

RANDEVÚ

A LOVAKKAL

GONDOLAT • BUDAPEST, 1991

Szakmailag lektorálta

SALÁNKI MIKLÓS

ISBN 963 282 487 3

© VÁRADY JENŐ, 1991


TARTALOM

A LÓVARÁZS 7

Kié az érdem? 9

Ló útlevéllel 15

DÍJUGRATÁS

(JUMPING OFF) 19

„Nemzetek Díja” 26

Feljebb, egyre magasabbra! 29

Kirándulás Írországba 30

DÍJLOVAGLÁS 33

Négy ló egy udvarból 37

Kűr, zenére 39

MILITARY 41

Terepverseny 41

Biológiai határ 43

lyány ismételt 45

Fele telivér 46

TÁVLOVAGLÁS 49

Elsó’dleges a kímélet 52

LOVASTORNA 58

FOGATHAJTÁS 61

Díjhajtás 66

Maratonhajtás 67

Akadályhajtás 72

Vastaps Bárdosnak 74

VÁLTOZÓ SZEREPKÖRBEN 80

VILÁGVERSENYEK, LOVASSZÖVETSÉGEK…. 82

SZÓMAGYARÁZAT 88


A LOVARAZS…

Sokan, sokféleképpen próbálták megmagyarázni azt a kap­csolatot, amely az ember és e patás emlős állat között kiala­kult, s évezredek óta tart. Hogy mikor kezdődött? Ki tudja?

Az biztos, hogy a franciaországi lascaux-i barlangok mál­ló falain ott látható a ló is, pedig ezeket a ,,festményeket” szőrös őseink a tudósok szerint i. e. 15 ezer évvel ezelőtt pingálták. Régóta tart tehát ez a barátság, s nincs abban semmi túlzás, ha azt írjuk: a ló ,,rokona” az embernek, olyan társa, amelyet megkülönböztet beszédképtelen lété­nek néma titokzatossága.

Mi a lóvarázs? Megfejthetetlen… Talán az emberhez mérve nagy test, hatalmas erő, kitartó energia, vad gyor­saság? Micsda büszkeség, mindezen az ember úrrá tud lenni!

Sőt, irányítani tudja, hasznára. Tenyészteni tudja, egyre magasabb színvonalon. Ugratni, vágtázni tud vele…

Ló és lovas: a hatalom és erő örök jelképe (a győztes had­vezéreket így álmodták bronzba), és a versengés, a sport örök lehetősége.

Századunkban aztán géplovakra szálltunk – autókba, re­pülőgépekre -, de a varázs megmaradt. Autóba született gyerekeink éppen olyan félelemmel és boldogsággal simo­gatják meg először ezt a hatalmas testet, mint ahogy azt az

7

Léndrd Béla nyolcasa (Fotó: Alapfy Attila)

8

ősember tette az első találkozáskor. S hiába vonzó a szágul­dó sportkocsi, motorcsónak, vízisí, hiába van labdarúgás, sí, tenisz, és ló és lovas versengése az egész világon milliókat

vonz.

Lovassport…

Az ember és az állat együttes sportját jelenti, párhuza­mos, egymást kiegészítő, támogató küzdelmét a közös sike­rért. Történik mindez természetes, tetszetős környezetben, vagy rafinált ünnepélyességgel dekorált csarnokokban, ahol a ló és lovas méterekre a zsúfolt nézősoroktól lihegve, simo- gatásközelben teljesíti az előírt feladatot.

S közben ezrek és ezrek a helyszínen, s milliók a tévén ke­resztül csak ezt a helyszínen, s milliók a tévén keresztül csak ezt a párt nézik – az embert és lovát. Hatalmas idegi terhelés ez a sportolónak: tudni, érezni, hogy csak őt látja most a jelenlévő közönség és a televízió előtt ülő milliók.

A lovas mindig egyedül van lovával: olimpián, világbaj­nokságon, Európa-bajnokságon, Világ Kupán, terepen, pá­lyán és csarnokban. S ezt mindketten tudják. így nő fel a ló az emberhez, ők ketten már nem állat és ember, hanem egymásra utalt sportkollégák. A siker jutalmának egyfor­mán kijutó megbecsülésével.

KIÉ AZ ÉRDEM? • A világversenyen induló nyerő vagy helyezett lovak neveit éppúgy megjegyzi és nyilván­tartja a nemzetközi sajtó, mint a lovasokét. Mindig együtt, elválaszthatatlanul. Igaz, az elért teljesítményt az átlagos néző hajlamos inkább a lovaknak betudni. A szakértő kö­zönség azonban az együttest tüntetiki tapsával, értékelve az ember kiválasztó és felkészítő tevékenységét. Felejthetetlen élményt jelentett a Világ Kupán nyerő szürke Milton, a ne­héz akadályok feletti ugrásbiztonságával, nem különben az

9

Huszárszobor Szegeden (Fotó: Alapfy Attila)

10

Puszta ötös (Várady Jenő tulajdona)

1990. évi világbajnokságon győztes francia sötét pej, Quirt- to. A távlovaglást nyerő amerikai arab Suhan. A szöuli olim­pia három egyéni aranyérmese, a francia fekete Jappeloup, a német Rembrandt és az új-zélandi telivér Charisma.

A világ vezető lótenyésztő országai tervszerűen tartják nyilván azokat a fajtákat, törzseket, családokat, melyektől kiemelkedő eredmények várhatók. A tenyésztést nem ötlet­szerűen, hanem pontosan tervezetten és szervezetten állatte- nyésztők, genetikusok átgondolt, alapos munkája fémjelzi.

11

Fülöp edinboroughi herceg átadja a Nemzetközi Lovas Szövetség elnökségét lányának, Anna főhercegnőnek, aki olimpiai military lovas volt (Salánki Miklós tulajdona)

Az érdeklődést fokozza, hogy egyedül a lovassportban lo­vagolhatnak a versenyek rajtjához nők és férfiak azonos fel- ktételek mellett. Az amazonok bizony nemcsak felveszik a versenyt, de egyes versenyágakat uralnak is. így például . 1986-ban női versenyzők nyerték a díjugratás, military, díj­lovaglás és távlovaglás egyéni világbajnoki aranyérmét. A férfiak csak a négyesfogat-hajtás világbajnokságát tudták megszerezni.

A Nemzetközi Lovas Szövetség széleslátókörűen és mind az öt földrészre kiterjedően engedélyezi a lovas versenyeket

12

Öntudatos sportkolléga (Fotó: Alapfy Attila)

13

felnőtt, ifjúsági és junior (19-21 évesek) korcsoportokban, illetve kategóriákban. Ezektől függetlenül vannak verse­nyek pónilovasok és külön csak diákok számára is. A póniló nem haladhatja meg patkójával együtt a bottal mért 157 centiméteres magasságot.

LÓ ÚTLEVÉLLEL • Az olimpián csak három sza­kágban rendeznek (díjlovaglás, military, díjugratás) verse­nyeket, amelyeken ifjúságiak nem vehetnek részt. A lovas-

szerző Hubertuson (Várady Jenő tulajdona)

15

sport mind a hat szakágában minden páros évben világbaj­nokságot, páratlan évben kontinensbajnokságot írnak ki. Ezenkívül rendeznek Világ Kupa-versenyeket is, amelyek támogatói a különböző’ szponzorok. Érdekesség, hogy min­den nemzetközi versenyen résztvett lónak útlevele van, amelyet a Nemzetközi Lovas Szövetség – bejelentés alap­ján – a3 ki és hitelesít. A ló összes adatait tartalmazza (szín, jegyek, védőoltások stb.), s bármelyik tagországba való belépésre és szereplésre jogosít, vízumkényszer nélkül. Pillanatnyilag a nemzetközi szövetségnek 91 tagországa van, Magyarország 1927 márciusától tag.

A pánik a gyerekek barátai (Fotó: Alapfy Attila)

16

Gondosan épített akadály (Várady Jenő tulajdona)

A lovasversenyek számos versenyágában a lelovagolandó pályát előre felépítik, s a különböző színű, jellegű, rudak- ból, kerítésekből nagyon is megfontoltan méretezett (széles, meredek) akadályok során meghatározott vonal vezetéssel, tehát kötött sorrendben kell a lovasoknak lovagolniuk. A pályatervező tapasztalt szakember. Logikusan, a verseny ki­írás nehézségi fokát szem előtt tartva, ám saját fantáziáját és képzelőerejét kamatoztatva helyezi el az akadályokat, ame­lyek színesre festett faanyagból készülnek, és gazdagon van­

17

nak díszítve virággal, zölddel. A versenyzők gyalog nézhe­tik meg a kész pályát, lóháton csak sorsolásuk rendjében léphetnek a pályára, és kezdhetik versenyüket csengőjelre. Természetesen a zsűri elegáns, sötét öltönyben, fekete ke­ménykalapban, némi nagyképűséggel és meglehetős szigor­ral vezeti a versenyt.

Legjobb, ha ismertetésünket a három olimpiai versenyág­gal, ezek közül is a legnépszerűbbel, az ugratással kezdjük.


DÍJUGRATÁS (JUMPING OFF)

Az ugratás (jumping off) a ló ugrókészségét, képességét, en­gedelmességét, a versenyző lovaglótudását, technikáját mé­ri és értékeli. Az ugratás verseny számai szándékosan nem egységesek, mert a versenyzők és a közönség érdeklődését éppen a változatosság tartja fenn, amit mindenáron meg kí­vánnak őrizni.

Alapvető szabály azonban, hogy egy akadály leveréséért a lovas négy hibapontot kap, ugyanennyit a vizesárokba va­ló belépésért is. Ha a ló az akadály előtt megáll, engedel­mességmegtagadásáért három hibaponttal büntetik, má­sodszori megállásáért már hattal, harmadszorra pedig ki is zárják a versenyzőt. Ló vagy lovas bukása – vagy mindket­tő – nyolc hibapontot, másodszorra elkövetve pedig azon­nali kizárást jelent. De kizárják a lovast pályatévesztés miatt is, ha az akadályokat nem az előírt sorrendben ugratja, vagy ha egyet kihagy.

A hibapontokat összegzik, s a nyerő legtöbbször a hibát­lan vagy a legkevesebb hibaponttal rendelkező lesz. A pá­lyát mindenképpen lóháton kell elhagyni, lóról leszállni a célvonalon való átlovaglás után sem szabad a pályán. Min­den versenyszámnak megállapítják és előre közük, pályaraj­zon feltüntetik a hosszát (650—800 m), és ennek változata­ként a lelovaglásához elegendő időt is megadják másodper-

19

Móra László olimpiai lovasunk (Várady Jenő tulajdona)

cekben. Ha valaki ezt az időt túllépi, úgy hibaponttal bün­tetik, minden megkezdett másodperc után egynegyed ponttal.

■ A világversenyek pályáin van egy kettes és egy hármas ug­rás. Például a 6. számú akadány a és b eleme, vagy a 10-es akadály a, b és c eleme. Ezek egymástól rendszerint 7,5 vagy 8 méterre vannak. Magától értetődően valamennyi hi- bázási lehetőséget jelent. A három elemből összeállított aka-

21

Díjlovagló amazon

dály minden részének, leverése már 12 hibapont. Egy ver­senyszámban a lónak összesen 17 akadályon kell átjutnia.

Említettük a vizesárkot, amely a verseny erősségéhez, il­letve értékéhez igazodva 3-5 méter széles. A lovak nem szeretik, valami ősi ösztön miatt. Különösen a magyar lovak nem, mert azok még ráadásul szívből utálják is a vizet.

Bizonyításul szolgáljon ez a kis történet: Bosznia annektá- lása (1908) idején az egyik közös huszárezred volt az elővéd, s a Száva hídján elsőnek egyik szakasza lovagolt át előőrs­ként. A zord tájon, komor, százados erdők között beestele­dett, s megfelelő biztosítással egy tisztáson éjszakázott a sza­kasz. A lovakat előírás szerint, menetkötőfékszárral, földbe vert cövekekhez lekötötték. Sűrű sötét felhős az éj. A sza­kasz lovai között volt egy sárga gidrán komorcsődör (félhe- ,-réjű). Ez ribiliót csinált, a lovak elszabadultak és el vágtat­tak, majd eltűntek az éjszakában.

Szerencsére a hold kibújt a felhők mögül, kis világosságot árasztva. Ennek fényében Rigó Antal őrmester huszárjaival elindult a paták nyomán. Pár száz méter múlva megtalálta a szökevényeket egy vízzel telt, jelentéktelen árok előtt, amely keresztbe folyt, s a 46 katonaló ez előtt toporgott, egyik sem merte átugrani. A genetikai örökség itt is a fel­színre tört.

Az ugró lovak legnagyobb ellensége azóta is a vizesárok, pedig az olimpián, világbajnokságon, Világ Kupán minde­nütt csillog szép kéken, s már a modern, nagy csarnokok­ban is besorolják az akadályok közé. Ugyanis hála a mű­anyagnak és a nejlonnak, könnyen lehet 10 centiméter mély . vizesárkot készíteni.

A díjugratóversenyeket váltakozva kétféle elbírálással rendezik. Az egyszerűbb, amikor hibapontokat számolnak, ugyanakkor mérik az időt is, s aki a legkevesebb másodperc alatt lovagol hibátlanul, az a győztes. (Egy pálya ideje

22

A mezőhegy esi sportménes olimpiai lova (Fotó: Alapfy Attila)

110-120 másodperc.) Nemzetközi versenyeken percenként legkevesett 350, legfeljebb 400 métert kell teljesíteni, ter­mészetesen az akadályokat is beleértve. A másik megoldás: az alappályán hibátlan versenyzó’knek döntó’t rendeznek, ez az összevetés, ami azt jelenti, hogy az előre kijelölt hat aka­dályt ismételten le kell lovagolni, s aki hibátlanul vagy leg­kevesebb hibával teljesíti, annak a lovát szalagozzák kék sza­laggal. Ilyenkor a zsűri az összevetés hat akadályát 10 centiméterrel „figyelmesen” emeli és szélesíti is.

Érdeklődésre tarthat számot, hogy a világbajnokság és a Világ Kupák három versenyszámból állnak, amelyek mind­egyikét más-más napon kell lebonyolítani, figyelemmel a lovak igénybevételére.

Az első versenyszámban a pályát 12-14 akadály nehezí­ti, természetesen a kötelező kettes és hármas ugrásokkal. Az akadályok magassága 150 centiméter, szélessége legfeljebb 2 méter, a vizesárok 4 méter, a pályahossz 700-800 méter

rint történik. A versenyszám célja a ló engedelmességének, vezethetőségének és gyorsaságának bizonyítása, így az elkö­vetett hibákat másodpercekre számolják át, ezeket hozzáad­ják a versenyzők pályán elért idejéhez. Meghatározzák elő­re, hogy egy akadály leütése hány másodperc büntetést jelent. Engedelmesség megtagadásáért vagy bukásért külön nem büntetnek, mert beszámítják a verseny idejébe. Ez te­hát az első verseny szám.

A második versenyszámban az akadályok magassága már 160 centiméter. Szélességben viszont csak egy akadály lehet . 220 centiméter, a töbi marad 2 méter. Ebben a verseny­számban dől el a világbajnokság csapatbajnoksága. Csak azok a versenyzők indulhatnak, akik részt vettek az első versenyszámban is, és ez a csapattagokra is vonatkozik. A

24

verseny kétfordulós, tehát a pályát a lovasoknak kétszer kell lelovagolni.

Az első és a második versenyszám eredményeinek összevo­nása adja a csapatsorrend értékelését. A négytagú csapatok három-három legjobb lovasának eredményeit összegezik.

A harmadik versenyszám kizárólag egyéni, és két, egy­mást követő, különböző akadályokkal nehezített pálya lo­vaglását jelenti. Az „A” fordulóban az akadály 160 centi­méter magas lehet, a pálya hossza pedig legfeljebb 600 méter. A ,,B” forduló pályája eltérő építésű és jellegű, vi­zesárok nélkül, hossza legfeljebb 500 méter lehet.

Ezzel azonban még nincs vége, mert csak ezután követke­zik a döntő, melyet a négy legjobb eredményt elért lovasnak kötelessége teljesíteni, de úgy, hogy minden versenyző a másik három lován is végiglovagolja a döntőt, az újonnan állított nyolcakadályos pályán. A pálya hossza maximum 500 méter,, az akadályok magassága 130 és 150 centiméter között lehet. A megengedett szélesség 180 centiméter.

Azt a versenyzőt nyilvánítják világbajnoknak, aki a dön­tőben a lovagolt négy lóval a legkevesebb hibát vétette. Meg­érdemli! de a négy ló is, függetlenül attól, melyik gazdája nyert, mert 59-59 akadályt ugrottak egy napon, ebből 24-et idegen lovassal.

Ezeknek a lovaknak az értékét a tenyésztői tudás, a félné- 7

velés gondossága, a felkészítés (4-5 év) lépcsőzetesen ada­golt folyamata, a versenyző technikai tudása, fizikai és idegi terhelése határozza meg.

Az 1990. évi világbajnokságot a francia Navet nyerte Qui­to nevű ménjén, melyet a család saját normandiai farmján elletett, nevelt és tanított. Abban az évben – még tavasszal – a mén negyven kancát is fedezhett. A világbajnokság megnyerése után a fedeztetési díja természetesen azonnal a húszszorosára ugrott.

25

„NEMZETEK DÍJA” • Az összes sportág közül csak a lovassportban szerepel ez a megtisztelő’ cím: „Nemzetek Díja”. A hivatalos nemzetközi versenyen (ezek többnapo­sak) kötelező kiírni a csapatversenyt, amelyen a résztvevő nemzetek csapatot indítanak, ennek elnevezése „Nemzetek Díja”. A részvételt és az elért eredményeket összegezve a Nemzetközi Lovas Szövetség ennek alapján állapítja meg az egyes országok évi sorrendjét.

Az olimpián a „Nemzetek Díja” kétfordulós, az akadá­lyok magassága 160 centiméter. Az egyéni aranyéremért a záró vasárnapon kell megküzdeni, az is kétfordulós. Az „A” 160 centiméter, a „B” már 170 centiméter magasságú akadályokkal nehezített. Hagyomány 1912 óta, hogy külön rendezik a csapatversenyt és az egyéni versenyt, amióta az olimpiák programjában szerepel. Az is tradíció, hogy a záró 26

Békés a Nemzetek Díjában (Várady Jenő tulajdona)

vasárnapon van a lovaglás egyik vagy másik versenyszáma, az utóbbi idó’kben ilyenkor rendszerint az egyéni aranyére­mért küzdenek. A nézőszám szerint a lovassport a harma­dik az atlétika és a labdarúgás után. 1976-ban Montrealban és 1984-ben Los Angelesben megelőzte a labdarúgást is.

A Nemzetközi Lovas Szövetség nagy súlyt helyez a kö­zönség szórakoztatására, és ezért nemcsak engedélyez, ha­nem a szabályzatban ötleteket is ad különböző hangulatos és érdekes ügyességi versenyszámok rendezésére.

így előfordul két lovas stafétaugratása botátadással, sze­rencseugratás első hibáig, verseny szabadon választott vo­nalvezetéssel, s olyan is, ahol a nehézségi fok szerint 4-től 10-ig terjdő számokkal jelölik az akadályokat. Ez jelenti az akadály értékét. Nyerő az, aki összeadva a legnagyobb szá­mértéket éri el. Az elhibázott akadály természetesen nulla.

FELJEBB, EGYRE MAGASABBRA! • Az egyik leg­keményebb s leglátványosabb viadal a kitartásos verseny. Ebben az alappályán nyolc akadályt kell ugratni 160-200 centiméter magasságban. A hibátlanok további fordulókon vesznek részt, amikor is fordulónként két-két ugrást kivesz­nek. A végén mindössze két akadály marad, de közben min­den fordulóban 10-10 centiméterrel emelik a magasságot. Rendkívül látványos, izgalmas verseny, sokszor előfordul, hogy az egyik akadály – szokás szerint fadobozokból felra­kott, meredek, terméskőszínű kőfaj – magassága eléri a 220 centimétert. Az ellenkező oldalról nem is lehet látni a rálovagló, közelítő lovast. A nézősereg csendben, lélegzet­visszafojtva lesi, amikor előbb a lovas, majd a ló feje megje­lenik a kőfal fölött, s mindketten hibátlanul átérnek. Zúgó, mindent elsöprő taps. Utána újabb kockákkal maga­sítják a falat, amíg csak egy hibátlan versenyző marad.

A magasugratás magyar rekordja 207 cm (1957, Siófok)

Rekordtartó: Aranyos (Várady Jenó’ tulajdona)

29

1991. június 8-án Claudfontaine-ben (Belgium) a hivatalos nemzetközi versenyen a német Sloothaak Laonardo nevű lo­vával a 240 centiméter magasságot a negyedik fordulóban egyedül, hibátlanul ugratva állította be a kitartásos verseny­ben elért világcsúcsot.

Az előző’ években ugyanezen a magasságon az osztrák Fuchs Puskin nevű lovával és a brazik Pessoa Miss A/oer-tel állított fel rekordot. A kitartásos versenyben a magyar csú­csot Fülöp Melindas, a Honvéd SE versenyzője tartja Ifjú­ság nevű szürkéjével, 197 centiméteres teljesítményével. Ez egyben a magyar női magasugrató-rekord is.

A lovassportban külön versenyszám a magasugratás, melyben csak egyetlen akadályt kell ugratnia a lovasnak. Napjainkban már nemigen szerepel a versenyek műsorán. De mindenképpen érdemes róla szólni, mivel a lovak tehet­ségének és bátorságának, lovasuk iránt való bizalmának, ennek a csodálatos érzésnek az igazolása és bizonyítása.

Az olasz Caprilli már 1902-ben 208 centimétert teljesített lovával, de nem hivatalos versenyen, így rekordját nem hite­lesíthették. Az első hivatalos rekordkísérleti versenyen a francia De Castries 1933-ban Volau Vént nevű félvérével 238 centimétert ért el.

1949-ben a mexikói Moralés Santiago de Chilében, Huaso nevű telivérével 247 dentiméteres magasságot teljesített hi­vatalos nemzetközi versenyen. Moralés egyébként – termé­szetesen nem ezzel a spediálisan tréningezett lovával – tag­ja volt az 1948-as olimpián ugratásban aranyérmet nyert mexikói csapatnak. A magasugratásban 1990-ig ez a hivata­losan nyilvántartott rekord.

KIRÁNDULÁS ÍRORSZÁGBA • Essék néhány szó a lovakról, hiszen kétségkívül ők a főszereplők. Az ugratás­ban élenjárnak az ír hönterek, egyébként az 1990-es Világ

30

Szabácsy István olimpiai lovasunk (Fotó: Alapfy Attila)

31

Kupát nyerő szép szürke Milton – angol lovasával – szintén ír hönter volt. Az írek azt állítják, leginkább az ő lovaikban vannak meg azok a tulajdonságok, amelyek ebben a sport­ban lényegesek, mindenekelőtt az okosság. Lényegesnek tartják a küllemet és a karaktert. Azt mondják, ha valaki te­livéren lovagol, annak magának kell irányítania az ugrások végrehejtását. (Az írek csak ezt a két fajtát, a telivért és a höntert tenyésztik.) A hönter lovasa már látja a lova fülén, hogy „megfogta” az ugrást, vagyis maga oldja meg. Lehet, hogy ez a felfogás kicsit öntelt, s nem számol a lovasok te­hetségével, ami azért az eredményekben szintén mérhető.

Tény viszont, hogy az írek kiváló lótenyésztők. Sok gene­ráción keresztül szerzett információval rendelkeznek. Sze­mük gyakorlott, ösztönük kifogásztalan, érzékeik tökéletes radarrenszerként működnek a szülőpárok megválasztásá­nál. Elmélyülten tanulmányozzák a legsikeresebb vérvona­lakat és azok tehetségét. Egy céljuk van: a teljesítményben legjobb utód előlállítása.

Írországban igen elterjedt a falka utáni vadászlovaglás. A vadászterületek átlagosan 30- 60 kilométer sugarúak. Egy- ! egy vadászat tehát jelentős erőpróba a lónak: kilométerben, teljesített ugrásban, figyelemben, a különböző terepadott­ságokhoz való alkalmazkodásban. Az egyes szántóföldi táb­lák, legelőrészek kőfallal vagy élő sövénnyel vannak elkülö- nítve egymástól. Emellett rengeteg á forrás, patakmeder, csörgedező ér, száraz árok. Itt tanul meg az ír ló ugrani, szemmel felismerni az akadályt, távolsátot becsülni, beosz­tani, megítélni a feladatot. Takarékoskodni az erővel, tarta­lékolni az idegrendszert. A vadászlovaglás eredményes osztályozója a lovak rátermettségének és összeértékének.

A franciák szerint az írek elsősorban exportőrök, és min­dent elkövetnek annak érdekében, hogy lovaikat a nemzet­közi sportkereslet számára megfelelővé tegyék.


DÍJLOVAGLÁS

A második olimpiai szám a díjlovaglás, amelyet teljesen sík, egyenes, különlegesen nyírt, gondozott gyepen, vagy homo­kos, zárt, úgynevezett négyszögben tartanak. Ez a négy­szög valójában téglalap alakú, 20 x 60 méteres, de ez a hagyományos elnevezése. Lényege a versenyszámnak a ló képességeinek kifejlesztése, hogy hajlékonnyá, egyúttal együttműködővé és figyelmessé váljon, s megvalósuljon a lo­vas és ló között a tökéletes összhang. A pálya két rövid olda­lán, középen egy-egy betű, a hosszanti oldalakon öt-öt betű van arányosan elhelyezve a négyszöget behatároló alacsony kerítésen.

Szabályzatba foglalják a ló életkorának és kibontakozó te­hetségének megfelelő követelményt, például az általános is­kolai szintű hazai, majd közép- és felsőfokú nemzetközi programokat. A díjlovaglás feladatait szigorúan az egyes betűknél vagy két betű közötti területen kell végrehajtani, mert ezt is külön pontozzák. A lóra való ráhatás eszközei a szár, a combsegítségek, az ülés és a testsúly finoman vál­tozó elhelyezése. A lovas csak így tud befolyást gyakorolni lovára.

Mindössze két példa, illetve programpont az Olimpiai Nagydíjból: az átlóvonalon minden lépésre ugrásváltás következik tizenötször, azaz a ló váltakozva a bal, majd a

33

jobb első lábával léphet csak előre. S látványos a piaff elneve­zésű programpont is, amely nagyon összeszedett, ütemes, emelkedett és méltóságteljes helyben ügetés legalább 12-15-ször. A lónak az ellentétes oldalon lévő első és hátsó lábát egyenletes ütemben, egyszerre, kicsit meghosz- szabbított lebegéssel kell felemelnie és visszaraknia a talajra. Az erre a versenyszámra alkalmas és hajlamos ló testének üte­mesen és harmonikus mozdulatokkal, hajlékonyán kell le-fel mozognia.

Megejtően szép, impozáns, kellemes látvány. Tökéletes él­vezete azonban megkívánja a szakértelmet. Az átlagos néző az elegáns, tetszetős, frakkba, cilinderbe öltözött versenyzőt és a lovak megejtően gyönyörű mozgását figyeli. A látványt az opera balettelőadásaihoz lehet hasonlítani, azokat lehet fel- idézni a díjlovagló-versenyszám nézésekor. A lovak speciáli­san, művészien befont sörénnyel és farkuk minden szőrszálát gondosan helyreigazítottan, fésülve, szinte küldetésük tudatá­ban tűnnek fel a lovasbejárónál, hogy először a négyszögön kí­vül, körülbillegve ajánlják magukat a szintén cilinderben, pléhpofával üldögélő zsűritagoknak.

S miután színielőadáshoz hasonlít, a versenyszám óriási va­rázserővel hat a nők szereplési vágyára. Sok a női díjlovas, de meg kell hagyni, csak az igazán tehetségesek – de ezek is elég sokan vannak – jutnak fel a nemzetközi élvonalba, s ki­jelenthetjük: azt uralják is. Igaz, mindegyiknek van edzője, belovaglója és – gondosan díjlovaglásra válogatott, szuperte­hetséges lova. Mindent ,,be is dobnak”, ami frizurában, öltö­zékben a női formákat előnyösen hangsúlyozza. Nem könnyű a zsűri dolga sem, mert minden lovas igyekszik tökéleteset mutatni, és a verseny pontokért megy, amivel az egyes feladat­részeket honorálják.

Ezzel kapcsolatban Márai Sándor szavait idézhetjük, aki az úgyszólván mindenütt hasonló és előforduló arcok és testek

34

láttán írta: „A természet – mint művészet – néhány, nem túl sok modellel dolgozik.”

Magától értetó’döen a férfiak sem maradnak le. Az akadé­miai szinten iskolázott ló és a jól szabott frakk biztonságot és megnyugtató tudatot ajándékoz a jó fellépéshez. A hat­tíz adható jó pont reményében szilárd üléssel, mosolyt mí­melve, de belül feszült izgalommal köszöntik tisztelgő cilin­deremeléssel a zsűri – a harmincadik indulónál már éppen szunyókálni kezdő – elnökét.

Valahol itt vetül rá a régi görög sportjátékok szépségideál­ja a mai lovassport versenyzőire. De a szépség itt csak külső­ség. A bemutató eszményi és tökéletes, vagy azt megközelí­tő szintje a döntő.

35

Díjlovagló nyereg

Általános használatú nyereg

‘ A bemondó a program végeztével rövidesen ismerteti az egyes bírók pontszámait, és ennek összegezése adja a ver­senyző végeredményét. A legmagasabb pontérték jelzi a győzelmet, s a következő, csökkenő számok a helyezéseket.

Szükséges megjegyezni, hogy ezt a versenyszámot más szabású, hosszabb szárnyú nyeregben lovagolják, mint az ugratást. Ott a biztos térdtámasz a fontos, itt pedig szabad utat kell nyitni a lábak segítségadásának. Ezért a díjlovas mélyebben is ül, fehér nadrágja összetapad a nyereggel, s a lába által megengedett leghosszabb kengyellel lovagol.

Napjainkban kimagaslanak a német lovasnők, akik a leg­utóbbi olimpia (1988) és a világbajnokság (1990) egyéni és csapatversenyében egyaránt aranyérmesek lettek. A hatva­nas években az oroszok közelítették és tartották őket, de ezen a két említett versenyen már a svájci, francia és kanadai lányok törtek előre.

A német sikerek szilárd bázisa a tervszerű sportlótenyész­tés. Igazolásul csupán egyetlen példa…

36

NÉGY LÓ EGY UDVARBÓL • A német kistenyésztő Herbert de Raey három lova indult 1988-ban Szöulban az olimpián. Mindhárom díjlovaglásban. A már világbajnok Ahlerich csapataranyat nyert, nyergében dr. Klünkével, Rembrandt egyéni és csapataranyat a fiatal Nicole Uphoffal, mindketten az NSZK-csapat tagjai voltak. Amon pedig – Ahlerich testvére – Annemarie Sanders-Keyzerrel a hátán az ötödik helyezett holland csapat legjobb eredményt elérő lova volt.

Két teljes testvér (Amon, Ahlerich), Rembrandt, a kétsze­res aranyérmes pedig unokatestvér. Páratlan tenyésztői siker egy gazdálkodótól! Érdemes rá felfigyelni, függetlenül at­tól, hogy ez az olimpia egyébként is a német sportlótenyész- tés világsikerét hozta négy arany- és egy bronzérmével.

A kétszeres aranyérmes Rembrandt apai részről ugyanab­ból a vonalból származik, amelyből egy mént 1963-ban si­került Magyarországra behozni. Ramzes Juniornak hívták, s Mezőhegyesen kezdte szorgalmas ügyködését. Ez a törzs – főleg holsteini kancákból – számtalan ugrólovat adott, közöttük olimpiai aranyérmeseket is. Szöulban nyert elő­ször a Ramzes-ágból származó egyed díjlovaglásban is aranyérmet.

Herbert de Raey a warendorfi tenyészterülethez tartozik. Az évente hat-nyolc csikót nevelő vesztfáliai gazdaember – amikor sikerei titka után kutattak – elmondta: az állandó információgyűjtés és -értékelés mellett első helyre a tenyész­tői érzéket helyezi. Ez nehéz, de gyönyörű feladat, mert már a párosítás tervezésénél látni kell a születendő csikó vár­ható helyét a sport világában, tehát képzelőerő is szükséges hozzá. A lovassportban is egyre több képesség kell a győze­lemhez – hangsúlyozta -, újabb és újabb erényeket kell csillogtatni, ezért a kancái ismert adottságaihoz a prog­resszív hatású partnert gondosan választja meg. A nevelés

37

4

A csikóra nagyon vigyázni kell (Fotó: Alapfy Attila)

K

ideje alatt is figyelni, óvni kell a csikót – mondta moso­lyogva az ötvennyolc éves, nemcsak lovat, hanem tehenet is tenyésztő német parasztember.

Mit is írt egykor Scitovszky Aladár, a magyar szakember: ,,Közismert tény, hogy a német lovával nem érez annyira együtt, mint a magyar, ami a vele való bánásmódban is élén­ken visszatükröződik. Nincs meg bennük a ló és ember egymásra utaltságának és ennek következtében összhangjá­nak az az érzése, mint a magyar ló és lovasa között látható. ” 38

Herbert viszont már a negyedik olimpiai reménységéről beszél. Ez ugyancsak az általa tenyésztett és szintén Ramzes-vonalú Ramon. Most Uta Wüsthoff készíti elő, s mint mondja: „A díjlovagló Grand Prix-parketten már jó osztályzatot osztogatnak neki. A cél Barcelona.” A lovas­sportban ilyen út vezethet az olimpiai győzelemhez.

KŰR, ZENÉRE • A Nemzetközi Lovas Szövetség semmiképpen nem vádolható azzal, hogy nem követi a sportvilág fejlődését és a közönség változó igényét. Közis­mert, hogy az olimpia műsorából több ország töröltetni kí­vánta a díjlovaglást, mondván: „csak szakértő közönség tudja értékelni”.

1990. márciusi ülésén a szövetség elnöksége határozatot hozott, hogy a kűrt (szabadon választott program zenére, úgy, mint a műkorcsolyánál) 1991-ben az Európa- bajnokság műsorába felveszi.

A lebonyolítás rendje: az Európa-bajnokságon a válogató­versenyek alapján kvaliflkálódott versenyzőknek az Olim­piai Nagydíjat kell lovagolni. Az eddigi szabályok alapján (olimpia, VB, EB) csak a legjobb tizenkét versenyző volt jo­gosult a Speciális Nagydíjban való indulásra, s közülük ke­

rültek ki az érmesek. Az új versenyszám bevezetésével má­sik tizenkettes csoportot is kialakítanak a mezőnyből, s az lovagol a kűr bajnoki címéért. Mindkettőben nem lehet in­dulni, így két egyéni bajnokot avatnak – egyelőre azonban csak az Európa-bajnokságokon.

• A négyes csapatok tagjai közül jó minősítés esetén is csak három lovas mehet tovább a Speciális vagy a Kűr tizenkettes mezőnyébe, a lovas saját választása szerint. A Nemzetközi Lovas Szövetség ezzel szórakoztatóbbá, látványosabbá és vonzóbbá kívánja tenni a díjlovaglást a közönség számára.

39

A kiír a nézőtől nem kíván szakmai tudást, a ló és lovas mozgásának összhangja zenére elbűvölő esztétikai látványt nyújt. A lovak kevesebb fáradsággal, gyorsabban tanulják a feladatot, és ami a legfontosabb, televízión is élvezhetővé válik.

A magyar díjlovaglás szép sikereket ért már el a zenés kűr nemzetközi mezőnyében, 1991-től pedig szabaddá és egye­nessé vált az út az Európa-bajnoki cím felé is. S ebben nagy segítséget jelenthet a körültekintően választott, világhírű magyar zene is.


MILITARY

A legizgalmasabb és legsokoldalúbb lovas szakág a harma­dik olimpiai szám, a military (magyarul: háromnapos ver­seny vagy lovastusa). Ez az összetett verseny díjlovaglásból, terepversenybó’l és díjugratásból áll, s ezért megkívánja a versenyzőtől, hogy a lovaglás e három szakágában jelentős tapasztalattal rendelkezzék. Ezenkívül pontosan kell ismer­nie lova képességeit, mert a military a lótól is sokirányú al­kalmasságot követel, többszólamú tehetséget. Például a te­repversenyen gyorsaságot, állóképességet és bátorságot – méghozzá felső fokon. A hangsúly a terepversenyen van.

Az első „tusa” a díjlovaglásban a nemzetközi szövetség által előírt program. Természetesen könnyebb a díjlovagló számára előírt nemzetközi feladatnál. A frakk viselését sem írják elő, elfogadott a vadászlovagló vagy a lovasklub öltö­nye, azonban a fehér ing és nyakkendő, valamint a fehér nadrág elengedhetetlen követelmény. Lovaglóostor haszná­lata az egész military verseny alatt tilos, úgyszintén a se- betokozó sarkantyú használata is.

TEREPVERSENY • A pálya négy, A, B, C, D – egy­mástól függetlenül értékelt, de folyamatosan végrehajtandó – szakaszból tevődik össze. Minden versenyző időtáblázat

41

szerint lovagol, a szintidő túllépése büntetőpontot von ma­ga után.

Az „A” szakasz ügetésben vagy lassú vágtában lovagolha­tó. Utakon, ösvényeken 220 métert kell percenként megten­ni. Távolsága bajnokságokon (olimpia, VB, EB) 4-5 ki­lométer.

A ,,B” szakaszt (akadályverseny, steeple-chase) verseny­pályán akadályokkal, versenyvágtában kell teljesíteni. Az iram 690 méter 1 perc alatt. A távolság 3100-3400 méter. Az alapidő 4,5-5 perc. Nyolc vagy tíz akadály kötelező, ezek többnyire sövénygátak. Teljes magasságuk 140 centiméter. Szélességük a tetejükön 180 centiméter, alapjuknál 280 cen­timéter. A vizesárok szélessége 4 méter.

„C” szakasz: hasonló az ,,A”-hoz, de a távolság 15 kilo­méter. Mind az ,,A”, mind a ,,C” szakaszon a versenyző ló­ról leszállva, futva is vezetheti a lovát, de a célvonalakon ló­háton kell átlovagolnia.

,,D” szakasz: akadályszakasz (cross). 570 méter lovaglása kötelező 1 perc alatt. Az alapidő 13-14 perc. A megteendő távolság 7400-7900 méter, az akadályok száma 28-32 lehet. Az akadályoknak rögzítetteknek és szilárdaknak kell len­niük, magasságuk 120 centiméter. Szélességük felül 180 centiméter, alul 280 centiméter lehet, a vizesárok szélessége 4 méter. A mélybe ugrás mélysége (gázló, tó, széles patak) 2 méter lehet. A vízben való gázolás hosszának legalább 6 méteresnek kell lennie. A vízből vízbe való ugrásnál az aka­dályokat könnyíteni kell.

Ez tehát a feladat, s ha összeadjuk, a megteendő verseny távolsága 30 kilométer fölött van, ráadásul a nehéz rész a táv végére esik.

Komoly felkészültséget igényel lótól és lovastól. A ver­senyzőknek ugyan hivatalosan bemutatják a pályát, mégis emlékezetből kell lovagolniuk. Az összetett (karám, kerítés-

42

Military

hálózat stb.) akadályokat bizony fejből kell tudni, és azt is, hogyan következnek a feladatok, s ismerve lova irányítható­ságát és fordíthatóságát, előre kell eltervezni, melyik megol­dás tűnik a legbiztosabbnak. Bár jelölve és számozva van­nak az akadályok, de egymástól eltérőek, bőven igényelnek fordulatokat jobbra is, balra is, s ezekre biztosan emlékezni kell.

Hogy milyen egy összetett akadály? Például egy mélybe ugrással kezdődik, majd bal fordulat, de ott egy gerenda a vízben, amit át kell ugratni, utána dombra fel, s a dombon egy fal, amely 160 centiméter széles, 120 centiméter magas. Még leírni is sok – nemhogy végiglovagolni!

Az olimpiai vagy világbajnoksági tereppálya követelmé­nye már az ember és a ló csúcsteljesítményét súrolja.

BIOLÓGIAI HATÁR • Hol ez a határ? Meddig lehet az akadályokat emelni? Lehet-e még többet követelni, ami­kor az alkalmas lóanyagból kiválasztottak számára is nehéz igénybevételt, veszélyes fizikai terhelést jelentenek a verse­

43

nyék? Tökéletes egészség, hibátlan, energiadús szervezet és félelmet nem ismerő, lovasában mindenekfelett bízó, intel­ligens, igazi sportkolléga kell hozzá.

S akkor még nem beszéltünk a nagy földrajzi távolságok­ról, amelyekhez a ló szervezetének alkalmazkodnia kell. Egy Ausztráliában felnevelt és idomított lónak az olimpián Koreában, a világbajnokságon Svédországban kellett rajt­hoz állnia. Utazás, talaj-, domborzati és hőmérsékleti kü­lönbségek ellenére is a versenyen a csúcsteljesítmény az elvárás.

De a sors még így is közbeszólhat. A százszázalékos felké­szülés, az évek gyötrő edzései, ló és ember bizodalma a ne­héz helyzetekben, száz és száz hibátlanul megugrott aka­dály után is váratlan esemény szólhat közbe.

■’ Az 1968-as olimpián, Mexikóvárosban az orosz együttes legjobb versenyzője, a négyes csapat utolsó indulójaként, sorsolása szerint a versenyszámnak is a végén indult. A reg­gel már a hegyekben alattomosan gyülekező és egyre sűrű­södő felhők, kiengedve vizes terhüket, hatalmas felhőszaka­dást indítottak el. A ,,D” akadály szakasz vége felé egy ártatlan, mindössze 3 méteres patak volt akadályként kijelölve. A hegyekből lezúduló víztömeg azonban 6 mé­terre duzzasztotta, feláztatva a partszegélyt is. Versenyzőnk bízva nagy rámájú, sárga bugyonnij fajtájú ménjében, az »*

aranyérem csillogásától és a nemzeti színek képviseletétől áthatva erőteljesen rálovagolt. De a túloldali sáros, agyagos part leszakadt, felbuktak, s a vízsodrás ereje már vitte is őket ellenállhatatlanul lefelé a patak mentén. A rendezők és akadálybírók lélekjelenlétén múlott, hogy a versenyzőt még ki tudták menteni, de a lovát csak száz méterrel lejjebb húz­ták partra, már élettelenül. Nemcsak a versenyző siratta hű­séges társát, de a rendezők és a közönség szeméből is hullott a könny.

44

Természetesen ellenkező példa is előfordult: a holland Mortanges, Marcroix nevű, francia tenyésztésű lovával az 1928-as amszterdami és az 1932-es Los Angeles-i olimpián mindkétszer egyéni aranyérmet, 1928-ban pedig még csa­pataranyérmet is nyert.

Ezt a rekordot csak a német (holsteini) Meteor múlta felül díjugratásban. Három egymást követő olimpián (1952,’ 1956, 1960) kétszer csapataranyérmet és egyszer egyéni ezüstöt nyerve két kék és egy piros díj szalaggal a nyakában térhetett haza.

IRÁNY ISMÉTELT • Egyedülálló esetet tartanak nyil­ván az olimpiai játékok történetében. Jankovich Lőrinc a.kisbéri ménes Irány nevű lovát lovagolta a magyar csapat tagjaként az 1936-os berlini olimpia military versenyszámá­ban. A pálya kb. 30. kilométerénél, az akadály szakasz (cross) 10. akadályánál a versenyzőt és lovát kizárták. A kö­zelben lévő magyar csapatvezető azonnal óvást emelt. A te­repre rögtön kivitték a verseny bíróság tagjait és az olimpiai bizottságnak a lovasversenyekért felelős tagját. Ott, a tere­pen ülésezve eldöntötték, hogy a diszkvalifikálás jogtalan volt. Jankovich választhatott, vagy a 10. akadálytól folytat­ja, vagy elölről kezdi az egész akadály szakaszt. Tekintve, hogy egy megállása már volt, az utóbbit választotta. így Irány kétszer futotta le az akadály szakasz első tíz akadályát.

A militaryversenyeken nemcsak a lovassport rajongóit, az egyes nemzetek versenyzőinek szurkolóit, a csapathoz tar­tozó kísérőket, hanem a lótenyésztőket, kereskedőket és a különböző fajták tenyésztőegyleteinek megbízottait is a pá­lyán lehet találni. A biztatásokkal, eredménybekiabálások- kal, kutyaugatással igazi bábeli hangzavar uralja a dombok hajlatait, a selymes legelőket és az erdei utakat.

45

Ezeket a versenyeket általában mindenütt pontosan szer­vezik. Szakértő, képzett rendezőgárda, s a versenyzőkre és lovakra egyaránt kiterjedő, figyelmes szolgálat jellemzi.

Az egész pályát uraló, pergő beszédű hangosbemondó minden versenyző eredményét perceken belül hallhatóan közli, lett légyen az az akadályoknál vétett hiba vagy sza­kaszidőtúllépés.

A lovast ugyanis első megállásánál húsz, a másodiknál – ugyanazon akadályon vagy összetett akadály közben – negyven ponttal büntetik, s a harmadiknál a jelen lévő bíró kizárja a versenyből. A bukás fájdalmas, és hatvan hibapon­tot jelent, ha kétszer előfordul: a lovast azonnal kizárják. De akkor is kizárják, ha egy összetett akadályt nem az előírt sorrendben ugrat.

.. A második „tusa”, a terepverseny győztese az a verseny­ző, aki az egész pályát hibátlanul lovagolta végig. Ilyen volt a szöuli olimpián az új-zélandi Todd, aki Charisma nevű, ti­zenhat éves telivérj ével minden szakaszon időn belül és minden akadályt hibátlanul ugratva végzett. Toddnak a díj­lovaglásban mutatott teljesítményét is a legjobbra értékel­ték. Az ezüstérmes brit Stark is csak 2,8 hibapontot kapott a terepen, azt is időtúllépésért. Lova, a kilencéves Sir Wattie angol fél vér volt.

FELE TELIVÉR • A Szöulban rajthoz állt lovak ötven százaléka a telivér fajtához tartozott. Napjaink militaryver- senyében rendszerint a telivérek viszik el a pálmát. A lóte­nyésztő országokban, Kanadától Argentínáig és Japántól Bulgáriáig, tenyésztenek és futtatnak a galopp-pályákon (lóverseny pályákon) teli véreket, így mindenkinek van saját nevelésű telivérje. Mén vagy kanca egyaránt alkalmas, sőt a heréit is, ami régi magyar szóval: paripa. Ezek három-négy

46

éves korukban már kikerülnek a lóversenyzésbó’l, és akkor veszi át vagy meg őket valamelyik militarysportot mívelő lo­vasklub vagy versenyző. A többi induló ló is legalább telivér apaságú, vagy magasabb (75 százalék) telivér vérhányadot mutat ki a pedigréjében.

írjuk meg mindjárt, hogy az 1990. évi világbajnokságot is új-zélandi lovas, Tait nyerte, Messiah nevű telivérjén, a csapatversennyel együtt, ahol már Todd is aranyérmes lett.

Ahhoz azonban, hogy valaki érmes legyen a militaryban, még a harmadik napon, az ugratás versenyszámban is helyt kell állnia. A díjugrató versenyszám egyedüli célja kipróbál­ni, hogy a lovak a kemény terepverseny fáradalmai után mennyire nyerték vissza a további lovaglásukhoz szükséges lendületet és engedelmességet.

,.A pályahossz 750-900 méter, az akadályok magassága 120 centiméter, az ugrások száma összesen tizenöt lehet. Akadály verésért öt hibapont, engedelmesség megtagadásá­ért tíz, bukásért harminc hibapont „jár”. A lovaglás irama percenként 400 méter kell legyen. A terepversennyel ellen­tétben itt már az öltözetnek is elegánsnak kell lennie, fehér ing, nyakkendő, fehér nadrág. Viszont a kemény lovagló­sapka (a bukósisak változata) itt is kötelező.

A verseny szám után az ünnepélyes éremkiosztás, tiszteletdíj-átadás következik, és díjszalagot helyeznek a lo­vak nyakára. Az ünneplés megnyerő külsőségek között tör­ténik – megérdemelten!

A magyar militarycsapat indult 1980-ban a moszkvai olimpián, s a Szovjetunió, Olaszország és Mexikó csapatai után a 4. helyezett lett. Méghozzá csupán féléves felkészítés után. Érdemes felsorolni a lovakat: Fapipa, hortobágyi ne­velés (lovagolta Cseresnyés László), Bíboros, békéscsabai te­nyésztés (ürózner István), L’amour, mezőhegyesi mén (Hor­váth Zoltán), Adós, enyingi állami gazdaság tenyésztése

47

(Oláh Mihály). Minden elismerést megérdemel a magyar ló. Kitartása, ereje és szívóssága elsősorban a militaryver- senyzésre teszi alkalmassá. Kár, hogy a Magyar Lovas Szö­vetség éppen ezt a versenyágat támogatja legkevésbé, s így azt a biológiai vagyont, amely a lovakban rejlik, nem kama­toztatja az ország hasznára és az egyetemes magyar sport di­csőségére.

Sok ló alkonyaikor (Fotó: Alapfy Attila)

A kitartásos ugratás kőfala (Fotó: Alapfy Attila)

Dallos Gyula, sokszoros magyar díjlovagló bajnok (Fotó: Szántó Miklós)

F,

Horváth Zoltán, magyar olimpiai résztvevő a militaryban (Fotó: Alapfy Attila)

Grózner István, magyar olimpiai résztvevő a militaryban (Fotó: Alapfy Attila)

Orosházi négyes fogat (Fotó: Alapfy Attila)

Voltizsálás. Kende Anna és Tatár András a stockholmi világbajnokság döntőjében (Fotó: Tasnádyné Ferencz Ágnes)

Pihenő távlovaglók (Fotó: Alapfy Attila)


TAVLOVAGLAS

Nem olimpiai szám, de fejlődése és népszerűsége olyan gyors, hogy könnyen kiszoríthatja a díjlovaglást.

A mai lovas versenyszámok közül a legrégibb. Eredete a messzelovaglás formájában a XIX. századig nyúlik vissza. Nagyon kevesen tudják, hogy a magyar versenyzők megle­hetősen kivették részüket a messzelovagló-versenyek tiszte­letdíjainak átvételéből. Az 1892-ben rendezett Bécs-Berlin távlovaglás győztese Athos, a mándoki ménes fél vére volt. Az 1908-ban rendezett Budapest-Bécs távlovaglás első há­rom helyezettje magyar versenyző lett. De erről egy kicsit bővebben…

Szeptember 8-án a Vérmezőn, a verseny rajtjánál va­gyunk, ahol 79 sportlovas – valamennyien katonák – nyer- gelteti a lovát. Pár pillanattal két óra előtt felhangzik az el­nök figyelmeztetése: „Még tíz másodperc, uraim!” S rövidre rá: „Start!” Tízperces különbséggel indítják a tíz­fős csoportokat.

A feladat: Budapestről Wien-Schwechatig lovagolni, tet­szés szerinti lovaglószerszámmal, de kötelező kardviselés- sel. Az útvonal kötetlen volt, legcélszerűbbnek látszott Győrön áthaladni, így 229,5 kilométert kellett lovagolni.

Bécs városa 9-én reggel ködös, őszi reggelre ébredt. Hat óra tájban díszes kocsik elé fogott kumetes kladrubiak és li­

49

picaiak röpítették a versenybírákat, az előkelőségeket és a kíváncsiak seregét a célul kijelölt schwechati mező felé. Bár még nem várták a lovasokat, de a zsűri 7 órakor már a hely­színen volt, s az óvatosabb érdeklődők is szállingóztak már a Bécs felőli utakon.

A zsűri is behúzódott a Kahlenberg felől fújó őszi szél elől a büfésátorba, és pálinkáspoharak emelgetése közben latolgatta a verseny kimenetelét. Amikor…

Amikor 7 óra 58 perckor felharsant a trombitások figyel­meztető jele: „versenyző érkezik”. Mindenki hitetlenkedve nézett ki a sátorajtón: a reggeli szürkület ködéből két lovas körvonala bontakozott ki, majd néhány pillanat múltán Fó- lis Jenő és Vargyas Antal főhadnagyok rajta-raj táztak át a cé­lon. Óriási a megdöbbenés: hihetetlen, hogy 230 kilométe- ‘ rés lovaglás után ló és ember ilyen erőfeszítésre képes legyen! Teljesítményük 17 óra 10 perc. Néhány perc múlva (8 óra 4perckor) újabb lovas, Baich Péter hadnagy érkezett, és 8 óra 8 perckor Wodianer Béla hadnagy a győztes, 16 óra 38 perces rekordidővel!

A távlovaglás világrekordját Bászov orosz tüzér hadnagy tartja, aki 1905-ben tűzmesterének társaságában Mukden- ből (ma: Senjang) indult, s Pétervárra érkezett meg 244 nap alatt. Ez azt jelenti, hogy a 9282 kilométeres távot naponta 50 kilométert lovagolva tette meg.

S egy másik világrekord: 1935-ben a 150 éves mezőhegye- si ménes tiszteletére az Alföldi Lovas Egylet Budapest- Kecskemét-Mezőhegyes 221 kilométeres távlovagló ver­senyt írt ki. Az első napon 90, a másodikon 87, a harmadi­kon 44 kilométert kellett megtenniük a lovasoknak.

A második versenynap, egyben a verseny győztese Papp Kálmán lett Művész nevű pej lovával, 2 óra 41 perc alatt tet­te meg a 87 kilométert köves úton, homokon – végig vágtá­ban. Az átlagsebessége 32,5 kilométer/óra volt, ami nyil-

50

Távlovaglás

vántartott világrekord lett. Művész – közel 20 000 – vágtaug­rásainak átlagos hossza 4,5 méter volt.

A korábbi világrekordot a svéd Wiedesheim 1905-től tar­totta 25,5 kilométeres óránkénti átlagsebességgel.

Papp Kálmán a mezőhegyesi verseny után ezt nyilatkozta: „Aftfoész-szel négy éve nagy barátságban vagyok, szeret en- gém. En pedig úgy érzem, hogy olvasni tudok a tekinteté­ből. S ha lehetséges, hogy ember és állat között lelki kap­csolat jöjjön létre, úgy köztem és lovam között ez a kapcsolat kétségtelenül fennáll.” Ez utóbbi megszívlelendő lovasaink számára.

A Medosz SE lelkes és a magyar ló teljesítményét igazolni kívánó gárdája 1952 és 1956 között 100 kilométeres verse-

51

nyékét írt ki. Ezeken 49 lovas indult, s 46 sikerrel teljesítette a feladatot. Az 1957-ben alakult Magyar Lovas Szövetség már nem tartotta szükségesnek a versenyek megtartását.

Kár, mert a magyar lóállomány alkalmas lett volna a kül­földön egyre nagyobb teret hódító távlovaglás lóigényének kielégítésére, és akartak is vásárolni nálunk. Az amerikai és európai távlovaglóverseny-egyesületek kívánságára a Nem­zetközi Lovas Szövetség már 1986-ban világbajnokságot rendezett a Róma mellett lévő Pratoni dél Vivaróban. A VB- re előírt 160 kilométeres táv célszalagját elsőként Cassandra Shuler lova szakította át 10:50:30 órás idővel. A csapatver­senyt Nagy-Britannia együttese nyerte. Azóta minden páros évben megtartják a világbajnokságot, s minden páratlan év­ben az Európa-bajnokságot.

%

ELSŐDLEGES A KÍMÉLET • A vüágbajnokság tá­volsága 160 kilométer. A verseny útvonaláról megfelelő lép­tékű térképet kell adni minden versenyzőnek. A versenyen az állatorvosi bizottság szakszerű ellenőrzéseket végez, amelyek a viadal szerves részét képezik, és a lovak egészsé­gének védelmét szolgálják. A verseny kiírásnak megfelelően 40 kilométerenként – a versenyző idejébe be nem számít­ható – pihenőszakasz van, ahol állatorvosi ellenőrzést kell tartani az ezekre kijelölt és megfelelően előkészített helye­ken. A versenyzőnek a célba érkezés után harminc perccel lovát a bizottságnak be kell mutatnia. A pulzust, a légzés- számot, a sántaságot, az általános erőnlétet, a kiszáradást, • a feltörést stb. vizsgálják.

A versenyt követő nap reggelén, de legalább öt órával a verseny befejezése után utólagos ellenőrzésre is sor kerül. Alapkövetelménye az előbbi szempontokon túlmenően: a lónak „továbblovaglásra alkalmas állapotban” (,,fit to

52

Frissítés (Várady Jenő tulajdona)

ride”) kell lennie – vagyis olyan erőnlétben, hogy a ló ká­rosodás és fájdalomérzet nélkül teljesíteni tudja a már lefu­tott távolság minimum egy harmadát.

A versenyben csak az a ló, illetve versenyző értékelhető, aki valamennyi állatorvosi ellenőrzésen – beleértve az utó­lagos ellenőrzést is – hibátlanul átment. Ezek között a leg­rövidebb tiszta lovaglási idő dönti el a sorrendet.

A jármódot, a tempót és a sebességet a versenyző szaba- dón megválaszthatja. Útközben lóról leszállva lovát tetsző­leges időn át vezetheti, pihentetés céljából ideje terhére meg is állhat, de az ellenőrző helyekre és a célba lóháton kell be­érkeznie. A lovat a verseny ideje alatt más nem vezetheti. Sarkanyú használata tilos. A pálcával való szokásos segítség-

53

adás megengedett, de ennek a ló testén nyoma nem marad­hat. Itatás: bárhol, bármikor megengedett. Felszerelés: lóra és lovasra nézve egyaránt tetszőleges, célszerű, a ló mozgá­sát nem gátló.

A dopping minden formája tilos. A szokásos takarmá­nyon kívül a lónak adható só, cukor, egyéb ásványi anyagok és vitaminok, de csak szájon át.

Egyre több a távlovagló (Várady Jenő tulajdona)

54

Azt hiszed, gyorsabb vagy nálam? (Várady Jenő tulajdona)

Az utolsó, 1990. évi stockholmi világbajnokság győztese Becky Hart (USA) GrandSultan nevű arabján 10 óra 33 perc és 59 másodperc időt felhasználva teljesen égészségesen lo­vagolt be az Olimpiai Stadion közepén telepített célba. Az első tíz helyezett között nyolc nő volt. A csapatot nyerő bíagy-Britannia négy lovasnője nyakát ékesítették a kék sza­lagon függő aranyérmek. A világbajnokságon 15 csapat in­dult, összesen 81 versenyzővel.

Fel kell vetnünk egy fontos és bennünket közelről, pozití­van érintő kérdést, még akkor is, ha egyelőre nem tudunk

55

Épen, a célban (Várady Jenő tulajdona)

részt venni ezeken a világversenyeken. Az európai egyesüle­tek szövetségének nagy gondja, hogy hol rendezzék meg a versenyeiket, miután sok egyeztetést, fáradságot jelent a privát utak, erdők, földek tulajdonosaival való vége-hossza nincs alkudozás. Hazánk ideális természeti adottságai fel­keltették érdeklődésüket. A távlovaglók versenyének ugyanis kötött útvonalon kell haladnia. Csak természetes akadályok (árkok, patakok, dombok – és így tovább) tar­kíthatják a terepet. Magyarország változatos, hangulatos tá­jai – a Balaton-felvidék, a Bükk, a Hortobágy, a tolnai lan­kák, Bács-Kiskun végtelen gyümölcsösei és szőlősorai – kedvező lehetőségeket kínálnak a távlovagló-versenyekre. Az egyedül, legfeljebb kisebb csoportokban lovaglók sem­miféle kárt nem tesznek a növényi kultúrákban, mivel a pontosan kijelölt útvonalat nem hagyhatják el. Az eltéve­désre esély sincs, mert egy-egy lovast három-négy kísérő követ autóval, s várja őket a műutak kereszteződésében kije­lölt állomásokon.

Természetes, hogy a távlovaglásnál a versenyzők maguk állják kedvtelésük költségeit. így aztán egy-egy verseny megrendezésének csekély a költsége. Miután a terepadott­ságaink kedvezőek, távlovaglásban ugyanúgy nagyhatalom­má válhatunk, mint fogathajtásban. Nincs másra szükség, mint a meglévő istállók folyamatos karbantartására. S aligha hihető, hogy ez túl nagy teher lenne a várható anyagi és er­kölcsi haszon mellett, amikor amúgy is az idegenforgalom az egyik legnagyobb bevételi forrásunk.

Végezetül álljon itt a távlovaglás nemzetközileg használa­tos jelszava, Varga István nemzetközi versenybírónk szaba­tos fordításában:

„Mindenki nyertes akképpen, hogy lovát behozza – épen!”


LOVASTORNA

Többször említettük már, hogy a Nemzetközi Lovas Szö­vetség mindent elkövet a lovassport népszerűsítéséért és a különféle versenyágakban lovaglók, lóhoz kötődők, tulaj­donosok, lóbarátok számának növeléséért. Tegyük hozzá – sikerrel!

Jó érzékkel elsősorban az ifjúságot igyekezett a lovas­sporthoz édesgetni: mindhárom olimpiai számban junior és ifjúsági világbajnokságok és Európa-bajnokságok kiírásával és megtartásával. Uj versenyszámként – először 1986-ban – lovastornában is világbajnokságot hirdettek Bullében.

Döntő, hogy a lovastornában egy lóval számtalan fiatal sportolhat. A csapat nyolc főből áll, tagjai egymás után a lo­von – amely futószáron, egy körön mozog – kötelezően előírt tornagyakorlatot mutatnak be, és ezt bírálják és pon­tozzák. A kötelezőn kívül szabadon választott gyakorlat is szerepel, amelyben a fiataloknak a ló hátán bemutatott gya­korlatai akrobatikus jellegűek.

A díszes kantárzatú ló, az egyformán, csinosan, sportosan •öltözött fiatalok bemutatói nemcsak a szülőket és hozzátar­tozóikat, a versenyző iskolatársait vonzzák, hanem a kívül­állók is szívesen nézegetik a rugalmas, arányos testű fiatalo­kat, akik lovuk mozgásával összhangban, mindig rajta mutatják be tudásukat, egyenként is és csoportosan is. S

58

Voltizsálás

59

olyan biztonsággal és kecses mozdulatokkal, hogy a tribü­nön ülő kisgyermekes mamáknak meg kell ígérniük, hogy ,,ha majd nagy leszel, téged is beíratlak ebbe a klubba”.

A lovastorna elsősorban nem a lótenyésztő országok fia­talságának versenyszáma (Svájc, Finnország, Ausztria), en­nek dacára a világbajnokságon ott találtuk a vezető sportló­tenyésztő és a lovassportban élen járó országok csapatait is, nevezetesen német, francia, holland, amerikai lányokat és fiúkat. Az 1990-ben rendezett VB-n tizenhárom ország in­dított csapatot, és a magyarok 4. helyezettek lettek, ami va­lóban komoly eredmény, dicsőség a fiataloknak.

S azt is jólesik megírni, hogy a fiatalok egyéni versenyé­ben Kende Anna a lányok között tizenegyedik, Tatár And­rás pedig a fiúk kategóriájában tizenhetedik lett.

•• A lovassportban élen járó, előre gondolkodó és az elért nemzetközi helyüket megtartani kívánó nemzetek igen nagy súlyt helyeznek a lovastornára, innen léptetve előre a tehetséges és már lóbarát fiatalokat a magasabb szintek felé. Már itt elkezdődik a tehetség kiválasztása és gondozása.

A nemzetközi szövetség kitárta a kapukat a pónik felé is, okosan kiírva számukra a világbajnokságot nemcsak nye­regben, hanem fogatban is. A pónikkal a gyerekek és a ser­dülő ifjúság igényét lehet kielégíteni. Gondozásuk, tenyész­tésük, tartásuk, használatuk leköti a gyerekeket, egészséges ösztönöket ébreszt, rendszeres munkára, ellátásra szoktat, spontán fegyelmezettséget nevel az ifjúságba. Korán hozzá­szoktatja a versenyzéshez, a nyilvános szerepléshez, a tuda­tos felkészüléshez, a kudarcok átéléséhez – egyszóval felké- • szíti az életre.


FOGATHAJTAS

A fogathajtás a sport hajnalán született. Az ókori görög vi­lág ősi kocsiversenyeit Homérosz írja le az Iliász 23. énekében.

Itt is az győz, aki lovát ésszel hajtja. Aki csak lovában bízva s kocsijában Messze kering céltól okos terv híjában, Ura lenni nem tud féktelen lovának; De ki érti dolgát, lova bár silányabb, Csak a célra néz, ha fordul, de felejtve, Hogy’ irányította lovait gyeplője, Biztosan hajt, lesve: nincs, ki megelőzte? Elmondom a célt most, hallgasd figyelmezve.

(Csenge fy János fordítása)

Egy négyesfogatot hajtó ifjút, Iniokhoszt örökít meg az az i. e. V. századból származó eredeti bronzszobor, amely a Delphoiban végzett ásatások során került elő, s a Delphoi kocsihajtó néven tartja nyilván a művelődéstörténet.

Az olimpiai játékok eredetét két görög király – Oinoma- osz és Pelopsz – kocsiverseny-vetélkedőjére vezetik vissza. Az olimpiai Zeusz-templom keleti oromzatán ma is látható-

61

an – az építőművészek a két versenyző készülődését örökí­tették meg.

Kocsiversenyek az i. e. 680-tól, a 25. olimpiától kezdve folytak négyesfogatokkal. Az első olimpiai bajnok a thébai Pagondasz volt. Az emberiség sporttörténetében ez az első hivatalosan is feljegyzett esemény, amikor az ember és a ló egyszerre, együtt vesz részt sportban közös céllal. A 74. olimpián a szicíliai Gerón, a 76. játékokon a szürakuszai Hierón győzedelmeskedett. Hierón ostorhegyes lovát, Phe- renikoszi a kor nagynevű költője, Bakkhülidész versben énekelte meg.

A sport az élet egyik minőségi mutatója, az emberi élet egyik legszebb ajándéka. A fogatversenyzés a XX. század­ban olyan, mint a görög olimpiák híres kocsiversenyei.

Öt gyönyörű kanca (Fotó: Alapfy Attila)

62

Magyar kettesfogat

Szinte táltos lovakká emeli a hámban dolgozó sportkol­légákat.

A sportoló ember lovaival bizonyítja tehetségét, ráter­mettségét, és a felkészülés közös, fáradságos útjának végén együtt érik el a sikert.

A versenyző nemcsak testben, fizikailag, de érzelmileg is közelségbe kerül lovaival. A tanítás, az edzések hosszú lán­colata alatt, majd lovai verseny közbeni viselkedésének, szokásainak, sőt kedélyállapotának és reagálókészségeinek pontos megfigyelése nélkül nem jöhet létre a két, más-más kategóriába tartozó élőlény összműködésének magas fokú szintézise. A potenciális tehetségek lovaik izmait és hajlan­

63

dóságát – felhasználva mindkét fél intelligenciáját – muta­tós, lenyűgöző látványú, izgalmas sporttá alakították.

Mindezt a négyesfogat-hajtás valósítja meg a legtökélete­sebben. Egy ember és négy ló, vagyis öt versenyző. Ehhez fogható teljesítmény nincs több a ló és az ember sporttörté­netében. Az ember, a versenyző éveken át gyakorolt lovaival áll rajthoz, hogy bemutassa tudását, technikai érzékét, összhangjuk szoros fizikai és érzelmi kontaktusát, az ember és az állat közös produkciójának eszményi lehetőségét.

A Nemzetközi Lovas Szövetség elég későn, csak 1969-ben emelte a három olimpiai szakág szintjére és tette hivatalos versenyággá a négyesfogat-hajtást, s éppen a szö­vetség akkori elnökének, Fülöp edinburghi hercegnek a ja­vaslatára. Pedig Európában már javában folytak a négyesfogat-versenyek. így pl. Németország 1920-tól Ham­burgban minden évben hajtóderbit is rendezett húsz­huszonöt négyes részvételével. Idehaza 1963-ban tartották az első derbit négyes fogatok számára, és 1964-ben léptünk nemzetközi porondra a lovasversenyeiről máig is világhírű német városban, Aachenben. 1965-től rendszeresen indul­tak négyeseink a német derbiben is, és azt nemzetközi hírű versenyzőnk, Kádár László 1967-ben nyerte először, majd 1968-ban, 1970-ben és 1971-ben Abonyi Imre.

E sikerek nyomán, ismét Fülöp herceg javaslatára, az első Európa-bajnokság rendezését Magyarország kapta meg 1971-ben, és azt reprezentatív körülmények között, elismert sikerrel meg is oldottuk Budapesten. Ez évtől kezdve minden páros évben világbajnokságot és 1981-ig minden páratlan év- . ben Európa-bajnokságot írt ki a nemzetközi szövetség a né­gyesek részére. 1983-tól a kettesfogatok is szerepet kaptak: pá­ratlan években világbajnoki címért küzdhetnek.

A magyar ló sikereiről szőtt álmainkat a négyesfogat­hajtók igazolták és váltották át valóssággá, áldozatos, szor-

64

Egy magyar derbin (Fotó: Danis Barna)

galmas, türelmes munkájukkal. A betanítás nehéz, mert éppen a márvány áll leginkább ellen a szobrász vésőjének.

A világbajnokságokon – 1990-ig – a magyar versenyzők 22 érmet (ebből nyolc aranyat), Európa-bajnokságokon 15-öt (ebből tíz aranyat) nyertek a magyar sport számára.

A válogatott eggyé forrt, összekovácsolódott gárda lett. A szó legnemesebb értelmében. Egymást mindenkor, min­denben segítő, kedves család. A kocsik átalakítására, a szer- számzat csinosítására vagy erősítésére ötlettel szolgáltak

65

egymásnak. A hazai, a nemzetközi versenyeken a már célba ért versenyző futott vissza a pályára, hogy társának még idő­ben használható tapasztalatot adjon át. Ezzel az emberi és sporterkölcsi magatartással haj tóink nemcsak a lovassport szakágai között, de az egész magyar sportéletben is élen jár­tak. A siker szenvedélyes tiszteletén kívül ez az ötvözet hoz­ta létre a versenyág villámléptű fejlődését.

De nézzük meg magát a versenyt. Alapjában véve a mili- tary rendje szerint zajlik, csak a kocsi elé párosával fogott négy lóval.

DÍJHAJTÁS • Az első versenyszám a díjhajtás: 40 x 100 méteres négyszögben előírt program szerint. Az ‘azonosan elhelyezett betűknél kell fordulni, ütemet váltani, megállni, hátratolatni, nyolcast vagy kört fél kézzel hajtva leírni. Csakhogy a tizenöt feladat igen nagy technikai tu­dást, képzettséget, érzéket követel meg a versenyzőtől, mert a követelmények igen nehezek. Mind a négy lónak azonos ütemben, megegyező tartásban és harmóniában, azaz töké­letes szinkrónban kell haladnia. Ennek a feladat végrehajtá­sában, a mozgás lendületében, a járás szabadságában, ugyanakkor az egyenlő húzásban egyaránt meg kell mutat­koznia. A dinamikus egyensúly éppúgy nélkülözhetetlen, mint a lovak intelligenciája. A díjhajtás a négyszögben a versenyző számára tudatos cselekvésláncolat, a nézőnek vi­szont gyönyörködtető, szórakoztató esztétikai látvány.

A fogat szépségét, kiállítását, a lovak küllemét, a felszere- ‘ lés eleganciáját is értékelik 0-10 ponttal. S itt meg kell áll­ni. A világ két uralkodó hajtóstílusa az angol és a magyar. Minden más e két irányzatból ered, s annak változata. An­golok, németek, franciák, hollandok, svájciak nehezebb kocsikba, kumetbe fognak, a fejen keresztül a nyak tövére

66

helyezett hámigába. Ennek megfelelően a húzórészek is másképpen vannak a kocsira csatolva, mint a könnyű, csak a szügyre, a nyak alá szerelt húzólapos magyar hámoknál. Az angol szerszám láncokkal, rézcsatokkal rendkívül gazda­gon díszített. A gyönyörű népi motivációjú magyar hámot viszont a szíjgyártómesterek kézi fonású sallangokkal gaz­dagítják. Istrángjai nem laposak, hanem gömbölyűek, kézi varrással nyolc ágra fonottak. A magyar hám a népi mesevi­lág fantáziadús, színes, könnyed megjelenítése.

A kocsik is különböznek egymástól: az angol kocsi nehéz, masszív, minden oldalról rézveretekkel sűrűn pompázó, na­gyon elegáns. A magyar kocsi a homokfutóra emlékeztet, de annak parádésabb cseklészi vagy cziráki változata. Köny- nyed, gyors, fordulékony. Sajátos stílusában megkapóan tetszetős, de anyagánál fogva kevésbé mutatós.

Mint a militarynál a terepverseny, úgy a fogathajtó­versenyek legizgalmasabb, leglátványosabb és legnehezebb verseny száma a második, a

MARATONHAJTÁS • Azért ez a neve, hogy valamit őrizzen a görög időkből, másrészt pedig eleinte épp 42 kilo­méter hosszúságú volt. A nyolcvanas évek óta csupán 25—28 kilométer a hossza. Ez a távolság nem négy, hanem öt szakaszra oszlik a rendelkezésre álló változatos terepen.

,,A” részügetés, 15 km/ó irammal 10 km

,,B” lépésszakasz, 1,2 km, amelyet tíz

perc alatt kell lehajtani

,,C” sebes ügetés, 18 km/ó irammal 5 km

,,D” lépésszakasz, 1,2 km, ugyancsak

tíz perc alatt

,,E” akadály szakasz, 15 km/ó irammal 10 km

67

A szakaszok egymástól függetlenek, mindegyik külön ál­lóstarttal és pontos idó’méréssel kezdó’dik. Természetesen minden fogatnak kimért ideje van, s a túllépés hibapontot jelent. A ,,B” szakasz végén tízperces pihenő és ellenőrzés következik.

A pályát 48 órával a verseny előtt bemutatják, az iránya egységes módon jelezve is van. Többszöri megtekintése nemcsak lehetséges, de nagyon is szükséges. A kiadott pá­lyarajz szerinti útvonalról való letérést pontokkal büntetik.

Nem szeretjük a vizet (Várady Jenő tulajdona)

68

Az „A” és ,,C” ügetőszakaszok természetes akadályokat, valamint kötelező áthaladási pontokat, éles kanyarokat, vi­zet, meredek lejtőket tartalmazhatnak, illetve ezeket ide be lehet iktatni. A két lépésszakasznak viszont egyenesnek kell lennie. Szinte nevetséges, de igaz, a versenyzőink számára kezdetben a lépésszakaszok megoldása jelentett problémát. A hagyományos magyar lófajták lépéshossza az előírt időhöz nem volt elegendő. Meg kellett keresni és külön tanítani, gyakoroltatni azokat az egyedeket, amelyek képesek voltak időn belül lelépni a távot. A kocogás már büntetőpontot vont maga után.

Az „E” akadályszakaszban mesterséges akadályokat ké­szítenek, rendszerint nyolcat. Ezeknél egyetlen kapu vagy áthajtás sem lehet két és fél méternél szélesebb. Ugyanak­kor masszív oszlopokból, rudakból, kerítésekből, geren­dákból építik. A díszítésük viszont – fenyőágak, virág – tüneményes. Legalább egy akadályt lehet vízzel kombinál­ni, s egy másikat mély homokban kijelölni.

Az akadályhajtáshoz külön speciális kocsit használnak, melynek súlya üresen 600 kg. Ehhez jön a hajtó, a fogatbíró és két segédhajtó súlya. A kocsi könnyen eléri a 8 és fél mázsát.

Az akadályok hossza változó és vágtában is hajtható. Min­den akadály idejét – függetlenül a szakaszok idejétől – kü­lön is mérik. Ezt világbajnokságokon elektromos időmérés­sel végzik, attól a pillanattól, amikor az első lovak feje eléri az akadály hibazónáját, addig, amíg a hibazóna másik olda­lán el nem hagyja. Az akadályban töltött időt hibapontokra számítják át.

Ezenkívül is lehet még hibapontokat szerezni, amelyeket az akadálybírók jegyeznek fel, s rádión azonnal jelentenek a versenybíróságnak. Néhány példa:

69

a hajtó leteszi ostorát 20 pont
az egyik segédhajtó leszáll 10 pont
a második segédhajtó is leszáll, már 20 pont
a versenyző leszáll 30 pont
ha a kocsi feldől 60 pont
ha a fogat kilép a hibazónából 20 pont
a lovak kifogása és kivezetése
az akadályból: kizárás.

A maratonhajtás versenyszám csak tökéletes érzékkel, tu­dással, a versenyző és lovai között az összműködés teljesen zárt áramkörével oldható meg. A mesterségesen épített aka­dályok sikeres teljesítéséhez megszámlálhatatlan ötletet kell felhasználnia a versenyzőnek. A lovak tudatában vannak a versenynek. Intelligenciájukkal, genetikai adottságaikkal érzékelik a verseny minden részletét. Emelkedőnek rugasz­kodnak a lovak, s mire fölérnek, hátuk gőzölög, izzadt, fé­nyes szőrük alatt tisztán láthatók a megerőltetéstől még re­megő, dagadó izmok.

Az akadályok között hömpölygő tömeg lélegzet-

5-

1

hibátlan hajtás

1 *

hibás hajtás (büntetés

20 hibapont)

hibás hajtás (büntetés

20 hibapont

»

70

Maratonhajtás (Fotó: Danis Barna)

71

visszafojtva figyeli a nem mindennapi teljesítményt. A fo­gatversenyeknek igen magas a tetszésindexe.

Egyre több képesség kell a győzelemhez. Üjabb és újabb erényeket kell csillogtatni. Sokszor a lehetetlennek tűnőt is megoldani. Megannyi világbajnokság és Európa-bajnokság küzdelmes emléke, vissza-visszatérő élményanyaga a siker

sugárzó örömével szolgál. Mindig és mindenkor együtt: ember és ló.

AKADÁLYHAJTÁS • A siker megvan, az öröm jogos, csak éppen még nincs vége a versenynek. Mert ahogy fen­tebb írtuk, ez is háromrészes. A következő napon kerül sor az akadályhajtás verseny számra.

A rendelkezésre álló pályalehetőség teljes területét fel­használva, húsz akadályt állítanak fel. Ezek közül tizenhét a két-két műanyag bójából állított kapu, szélességük egysé­gesen 190 centiméter, minthogy a kocsik hátsó kerekeinek

nyomtáva nem lehet 160 centiméternél keskenyebb. így a versenyző 30 centiméter lehetőséget kap a kapuk hibátlan

niszlabdákat helyeznek el, s ezek leesése – miután a legki­sebb érintésre is lehullanak – már öt hibapontot jelent. Ezenkívül derékszögű vagy U alakú összetett akadályt is ál­líthatnak 50 centiméter magasságban épített rudakból, ahol a behajtás és a kihajtás egyaránt 4 méter széles, s a fordulók­ban három-három hibát lehet véteni, miután a teniszlabdák •ott is illő gonddal vannak elhelyezve. Ezután már csak a sokszor előforduló vizesárok, a vízbe hajtás hiányzik, a ki- és behajtásnál mindkét végén telepített teniszlabdás bó­jákkal.

Az akadály hajtást gazdag díszítés és virágözön veszi kö-

72

Muity Ferenc akadályhajtáson (Várady Jenő tulajdona)

rül, látszólag hanyagul, ám mégis tiszta ízléssel elrendezve, hogy az itt is előírt vonal vezetést, illetve az akadály sor rend meghajtását ne zavarja.

A rendezők versengve igyekeznek eleget tenni a különbö­ző világbajnokságokon a nézők igényeinek, ahol is gyakran koronás fők, trónörökösök is jelen vannak a hozzájuk tarto­zó és csapódó udvari méltóságokkal, valamint a protokoll- szabályokban lefektetett kormánytagokkal együtt. Ott ül­nek a díszpáholyban és a kijelölt tribünrészeken.

Az egy akadály (teniszlabda) leveréséért járó hibapontok

73

számát tízről ötre csökkentették. Kifejezetten a magyarok ellen, mert versenyzőink magasan a mezőny fölött voltak hajtótudásban az akadályhajtásban is. Nemegyszer itt sike­rült behozni a díjhajtásban leadott pontokat. Viszont öt ponttal már lényegesen javítani nem lehet, hacsak a vezető ellenfél nem téveszt pályát, mert azért azonnal kizárják. De akkor is kizárják, ha a hátul ülő segédhajtók közül bárme­lyik csak meg is szólal segítségképpen, vagy ne adj’ isten, kézzel int, hogy jobbra vagy balra.

Az alappálya lehajtásával a háromrészes verseny befejező- dik, megvan az új bajnok. Am itt is úgy folytatódik, mint az ugratásnál: összevetésre kerül sor a hibátlanok között, ugyanazon vagy rövidített pályán és időre. Általában tíz- tizenkét versenyző, illetve hibátlan négyesfogat vesz részt az •összevetésben.

Az akadályhajtás versenyszám bajnoki címe, pénzdíja, kék szalagja még elérhető. Ezért kimondhatjuk: most kez­dődik az igazi verseny. Természetesen most már vágtában, némelykor száguldásban is. Nehéz tollal visszaadni azt a káprázatos látványt, amikor a biztos kezekben tartott, föl­dön dolgozó négy sporttárs nekiindul, vágtában átlépve a célvonalat, s még hozzá is ad, a cél előtt már elnyúlva, min­dent beleadva száguld a négyes.

!•*

VASTAPS BÁRDOSNAK • Az 1982. évi világbajnok­ságot az ősi holland királyi székhelyen, Apeldoornban ren­dezték. A hatszáz éves pompás park közepén a tribünökkel • stadionná varázsolt pálya eleganciáját még fokozta a holland virágdíszítés mesteri remeke. A hollandok vezettek az egyé­ni és csapatversenyben. Ezt az előnyt nem kívánták leadni az akadályhajtásban sem, ezért inkább egy-két pont idő­túllépést szedtek fel óvatos hajtással, semmint kockáztassák

74

Magyar négyesfogat

a már megszerzett előnyt. (Áruljuk el, hogy a tíz pont helyett adandó öt hibapontot is a hollandok erőszakolták keresztül a Nemzetközi Lovas Szövetség fogathajtó szak­bizottságánál.)

A tizenkét hibátlan fogat között viszont ott volt mind az öt magyar. Fintha Gábor, Muity Ferenc és Fülöp Sándor már újbóli hibátlan hajtással az élen voltak, amikor a német Freund a hannoverijei hatalmas vágtahosszával 1 másod­perccel megelőzte őket. Nyújtott sebes ügetésben hajtott be utána Juhász László bugaci pej ügetőivei. Már előre zúgott a taps 25 000 néző tenyeréből, érezték, hogy lesz itt mit lát­ni. Lett is, Juhász László a maga zsenialitásával 3 másod­percet vert rá a legjobb német fogatra. De a következőnek, a svájci Kellenbergernek magyar lovaival sikerült egy ügyes, rövid fordulattal 1 másodperccel megelőznie Ju­hászt. Ezt a szoros eredményt csak elektromos úton lehet igazságosan kimutatni.

Utolsó indulóként hatalmas, közönségnek szóló ostorpat- togtatással Bárdos György robbant be már vágtában a pályá­ra. Egy pillanat alatt elült a svájcinak szóló taps, s egy em-

75

A győzelem után, díjkiosztásra várva (Várady Jenő tulajdona)

76

bérként állt fel a tribünök tömege a díszegyenruhás, het- ventagú katonazenekarral együtt. Egy utolsó cserdítés a né­gyesostorral, s a négy szürke, csodálatos lipicai mén nekiló­dult a pályának. Utolsó akadálynak a hollandok egy 12 méter hosszú, szabályos dobogó fahidat építettek, s amikor a négy mén addig is hibátlanul hajrázott át a célon, a há­romméteres elektromos óra számlapjai 2 másodperccel rövi- debb idó’t igazoltak.

Az ünneplés szó kevés ahhoz, ahogy a közönség honorálta Bárdost, aki 10 méteren belül, szóval megállította vágtató lovait, és összeszedett, imponálóan nyugodt ügetésben, fel­emelt ostorral köszönte meg az üdvrivalgást.

Bár „csak” csapat- és egyéni ezüstöt és egyéni bronzot nyertünk, a díjkiosztás után a televíziónak, a rádiónak és a sajtó részéről összesereglett újságíróhadnak ezt mondta Be­atrix királynő:

„Igaz, hogy mi nyertük a két aranyat, de azért hajtani a magyarok tudnak.”

*

És még egy igaz élménygyöngy csillog az idő távolából. 1977, Európa-bajnokság Donaueschingenben, a Duna for­rásánál. Ezen az EB-n több főszereplős darabot játszottak a magyarok. A közösségvállalás örökre emlékezetes legszebb példáját mégis a ,,71-es” Favory, a Bárdos-fogat gyeplőse alakította. De mesélje el ő maga:

„Minden rosszul kezdődött. Akkoriban még mindig va- z

gonban utaztunk, s új kollégánk, Újságíró már megérkezé­sünkkor betegen jött ki a vagonból. Még rosszul volt, mikor én kaptam súlyos kólikát. Injekciósorozat, őrködés. Mindenki talpon volt körülöttem. Még reggel is csak feküdni tudtam, de délben indulni kellett a pályára. Éreztem, tudtam, hogy eljött az idő. Felálltam, jeleztem, hozhatják rám a szerszámot. Szé-

77

Jobbról az első ló: Favory (Fotó: Alapfy Attila)

delegtem még, mikor lassan, óvatosan elindultunk. Gyurka éppen csak melegített egy keveset, már mentünk is be a díj – hajtó négyszögbe. Nehezen, de végigcsináltam a progra­mot, csak a sebes ügetést nem tudtam parádésan előadni, de testvérem, a „73-as” figyelt, s csak annyit ment, ameny- nyit én tudtam… Nem nyertünk, de elég pontot kaptunk, hogy a mezőny első tíz fogata között rangsoroljanak.

Újságíró másnap reggelre, a terepverseny kezdetére patára • tudott állni, s Gyuri remek hajtásával a Schwarzwald hegyein, lankáin, meredekjein épített akadályokon olyan jók voltak, hogy összetettben már másodiknak jöttek fel. A harmadik na­pi akadály hajtást pedig 40 000 néző előtt – az összevetésben is hibátlan pályával – megnyerték. A gyöngyösi Bárdos 78

György baráti közössége először lett Európa-bajnok.” Még adalék a történethez: Gyöngyös minden általános iskolájában felolvasták a Népsport beszámolóját a versenyről, s a város­ban jól ismert fogat derék lováról, a ,,71-esről”.


VÁLTOZÓ


SZEREPKÖRBEN

Ennyit tudtunk ebben a könyvben a jelen lovassportjának verseny számairól, ezek követelményeiró’l elmondani.

Bemutattuk a lovat mint sporttársat. A lovat, amely az ál­latvilágból a kutya után az ember hűséges társa lett. Segített . új hazát keresni. Tejével, húsával táplálta a hazát keresők ki­csinyeit, ezer és ezer csatában vérzett és halt meg együtt az emberrel. Kocsi elé fogva segített a felvilágosodás eszméit széthordani. Dolgozott, verejtékezett az élelem előállításá­ban, megszerzésében, szállításában. Évezredeken át volt szenvedő alany, mindig segítő és tettre kész.

Ez az egyébként iszonyatos évszázad lett az, amelyik vég-

Postakocsi a XIX. századból

80

re megbecsüli és méltó rangjára emeli a lovat. Biztosítja jö­vőjét, sportkollégaként tartja és ismeri el. Nemcsak a szen­vedésben, a keservben, de az ünneplésben is részesül.

A ló hármas örömet szerez az embernek: tanítja a fiatalo­kat, sikerélményhez juttatja az erre alkalmas tehetségeket és szórakoztatja a közönséget, változatosan, sokirányúan. De az ember is felfigyel a lovakban rejlő értékekre. Tenyészté­sük már a tudomány területeit is meghódította, kiterjed a gondozásra és az egészség megőrzésére is.

S az urbanizálódástól megcsömörlött ember felüdül, ami­kor velük együtt lehet, gyönyörködve formás megjelené­sükben, teljesítményükben és hűségükben. Nyugodtan rá­juk bízza fiataljait, tudva, hogy azoknak örömforrást, gazdag élményeket nyújtanak.

VILÁGVERSENYEK,

LOVASSZÖVETSÉGEK

Valamennyi sportágban – így a lovassportban is – az olim­piák közötti időszakok jelentik a felkészülés határzónáit. A régi görögök ezt az időszakot hívták olimpiásznak, míg ma­ga a verseny az olimpia. Minden olimpia új rekordokat, új eredményeket, új stílusokat hoz, s ezeket az előző felkészü­lési időszakban – négy év alatt – találják ki, gyakorolják, tanítják be, majd alkalmazzák a közbeeső nemzetközi és vi­lágversenyeken is. De a csúcs mindig az olimpia.

A lovassportban pedig — nagyon ritka kivétellel — új ló­anyag indul a következő olimpián.

Megadjuk a legutóbbi szöuli olimpia győzteseit, felsorol­juk a kontinens- és világbajnokságok aranyérmeseit, akik már az 1992-es barcelonai olimpia biztos résztvevői közé számítanak.


1988

• OLIMPIA, SZÖUL

  • Ugratás: Pierre Durand (Franciaország) Jappeloup nevű lován Csapatbajnok: NSZK
  • Díjlovaglás: Nicole Uphoff (NSZK) Rembrandt nevű lován Csapatbajnok: NSZK

82

  • Military: Mark Todd (Új-Zéland) Charisma nevű telivérjén Csapatbajnok: NSZK


1989

VILÁGBAJNOKSÁG, csak kettes fogatban

  • Bajnok: Udo Hochgeschurz (Kanada) Federico és Ramone

nevű lován

  1. Fehér Mihály
  • Csapatbajnok: Magyarország

EURÓPA- BAJNO KSÁGO K

  • Ugratás: John Whitaker (Nagy-Britannia) Milton nevű lován. Csapatbajnok: Nagy-Britannia
  • Díjlovaglás: Nicole Uphoff (NSZK) Rembrandt nevű lován Csapatbajnok: NSZK
  • Military: Virginia Leng (Nagy-Britannia) Master Craftsman nevű lován

Csapatbajnok: Nagy-Britannia

  • Távlovaglás: Gaston Mercier (Franciaország) Mao IV nevű lován

Csapatbajnok: Franciaország

  • Lovastorna: női: Silke Bernhard (NSZK)

férfi: Christof Lensing (NSZK) Csapatbajnok: Svájc

  1. Magyarország


1990

VILÁGBAJNOKSÁGOK

  • Ugratás: Eric Navet (Franciaország) Quito nevű lován Csapatbajnok: Franciaország
  • Díjlovaglás: Nicole Uphoff (NSZK) Rembrandt nevű lován Csapatbajnok: NSZK

83

  • Military: Blyth Tait (Új-Zéland) Messiah nevű lován

Csapatbajnok: Új-Zéland

  • Négyesfogat-hajtás: Tomas Eriksson (Svédország) Dukat, Frippe, Garanti és Impus nevű lován
  1. Bozsik József

Csapatbajnok: Hollandia

  1. Magyarország
  • Távlovaglás: Becky Hart (USA) Grand Sultan nevű lován Csapatbajnok: Nagy-Britannia
  • Lovastoma: női: Silke Bernhardt (NSZK)

11. Kende Anna férfi: Michael Lehner (NSZK) Csapatbajnok: Svájc

  1. Magyarország

VOLVO VILÁGKUPA

%

  • Ugratás: John Whitaker (Nagy-Britannia) Milton nevű lován


1991

EURÓPA-BAJNOKSÁGOK

  • Ugratás: La Baule (Franciaország), június 17-21.
  • Díjlovaglás: Lipica (Jugoszlávia), szeptember 11-15.
  • Military: Punchestown (Írország), szeptember 6-9.
  • Távlovaglás: Montelimar (Franciaország), szeptember 14.
  • Lovastoma: Bern (Svájc), július 26-28.
  • Csak kettesfogatban világbajnokság: Zwettl (Ausztria), szep­tember 4-9.
  • Volvo Világkupa díjlovaglásban: Párizs-Bercy, március 15-17. Győztes: Kyra Kyrkiund (Finnország) Matador nevű lován

VOLVO VILÁGKUPA

  • Ugratás: Göteborg (Svédország), április 24-28. Győztes: John Whitaker (Nagy-Britannia) Milton nevű lován

84

1992

VOLVO VILÁGKUPA

  • Ugratás: Dél Mar (USA), április 15-19.
  • Négyesfogathajtó-világbajnokság: Riesenbeck (NSZK) au-
gusztus 19-23.

• Olimpia: Barcelona (Spanyolország)

július 25- augusztus 9.
Ezen belül: Military Díjlovaglás Ugratás július 27-30. augusztus 2-5. augusztus 4-9.

A Lovas Világjátékok 1995-ben valamennyi versenyszámban Párizsban lesznek.

%

MAGYAR BAJNOKOK


1986

  • Ugratás: Göttler Vilmos (Orosházi Dózsa SK)
  • Díjlovaglás: Dallos Gyula (BLK)
  • Military: Horkay Gábor (Enyingi SE)
  • Lovastoma: női: Nizák Mónika (BLK)

férfi: Jármy Miklós (OSC)

  • Kettesfogat: Fehér Mihály (Győri Áfész SE)
  • Négyesfogat: Bárdos György (Szilvásváradi Medosz SK)


1987

  • Ugratás: Hevesi Barnabás (BLK)
  • Díjlovaglás: Dallos Gyula (BLK)
  • Military: Fülöp Sándor (GEAC)

85

  • Lovastorna: női: Nizák Mónika (BLK)

férfi: Tatár András (BLK) csapat: BLK

  • Kettesfogat: Kiss Zoltán (Kecskeméti LK)
  • Négyesfogat: Bárdos György (Szilvásváradi Medosz SK)


1988

  • Ugratás: Ákos Ajtony (Mezőhegyes SE)
  • Díjlovaglás: Dallos Gyula (BLK)
  • Military: Ling Attila (Nyíregyházi LK)
  • Lovastoma: női: Kende Anna (BLK)

férfi: Tarpataki Tamás (ASE-Interag) csapat: BLK

  • Kettesfogat: Benkő Sándor (Mártélyi Tsz SK)

w. • Négyesfogat: Bozsik József (Tápiószentmártoni Tsz SK)


1989

  • Ugratás: Göttler Vilmos (Orosházi Dózsa SK)
  • Díjlovaglás: Dallos Gyula (BLK)
  • Military: Bohátka László (Debreceni FEFAG)
  • Lovastorna: női: Kende Anna (BLK)

férfi: Tarpataki Tamás (ASE-Interag) csapat: BLK

  • Kettesfogat: Lázár Vilmos (Rákoshegyi SE)
  • Négyesfogat: Fintha Gábor (Hortobágyi SE)


1990

  • Ugratás: Göttler Vilmos (Orosházi Dózsa SK)
  • Díjlovaglás: Dallos Gyula (BLK)
  • Military: Bohátka László (Debreceni FEFAG)
  • Lovastorna: női: Kende Anna (BLK)

férfi: Tarpataki Tamás (ASE-Interag) csapat: ASE-Interag

86

  • Kettesfogat: Molnár József (Mélykúti Tsz SK)
  • Négyes fogat: Bozsik József (Tápiószentmártoni Tsz SK)

Meg kívánjuk jegyezni, hogy a lovastorna Magyarországon csak 1984-töl szerepel bajnokságként.

A Nemzetközi Lovas Szövetségnek (FEI) csak az országok szö­vetségei lehetnek tagjai. Néhányat példaképp felsorolunk:

  • United Arabs Emirates Equestrian Federation (1985), Dubai
  • The Israel Horse Society (1986), Kfar Shamaryahu
  • Japan Equestrian Federation (1921), Tokyo
  • Federacion Venezolana de Deportes Ecuestres, Caracas

  • Magyarországon csak a Magyar Lovas Szövetség, 1087 Buda­pest, Kerepesi út 7. Telefon: 1 130 415, Telex: 22 6405

Az ország bármelyik részében lovagolni kívánók számára itt ad­nak felvilágosítást.

r


SZÓMAGYARÁZAT

(a szövegbeli előfordulás sorrendjében)

gidrán

Ausztria által Mezőhegyesen tenyésztett és 1855-ben hivatalo­san is fajtává emelt állomány. 1812-ben Arábiából importált sárga mén örökító’anyagával indított anglo-arab fajta. Nagy testű, sárga, kifejezetten katonalónak tenyésztették.

póniló

Kis testű, gyerekek és fiatalok számára tenyésztett és tartott állomány, melynek igen sok fajtája van. Fő tenyészhelye: Írország, Anglia, Wales és Izland szigete. De a világon min­denütt honos – a gyerekek kedvéért -, ahol lovat tenyészte­nek vagy lovassportot űznek.

nézőszám, Montreal, olimpia

atlétika lovaglás labdarúgás torna 55 746

20 818

20 232

14 874

úszás, vízilabda 6 392

ökölvívás 5 548

Los Angeles, 1984-ben a nézőszám kb. 10 százalékkal több, ugyanebben a sorrendben.

a magyar nyelvben a ló alapszíne

szürke sárga pej (változatai: világos, sötét, almázott) (változatai: világos, sötét, szögsárga) (változatai: világos, sötét)

88

fekete (változatai: nyári fekete, melynek tavasztól

őszig a hasa alja világosabb)

fakó (változatai: Izabella, melynek sörénye és

farka világos; zsuffa, melynek sörénye és farka fekete)

telivér

Mintegy háromszáz évvel ezelőtt Angliában gyorsaságra kite­nyésztett fajta. Kizárólag ez adja a galoppversenyek anyagát. A legszebb és legnemesebb exteriőrű, ezért nemcsak tehetsé­ge (sebesség, ugráshossz), hanem külleme miatt is csaknem minden más fajtánál (kivéve az ügetőt) nemesítőként elfoga­dottan használják.

ír hönter

Ez a neve, de nem állandó fajta. Telivérből és ír munkalóból létrehozott hibrid, mely legfeljebb 75 százalék telivér vérhá- .. nyadot tartalmazhat. Ezután már visszakeresztezik az eredeti ír lóval. Csak az ír-szigeten tenyésztett, kiváló ugró teljesítmé­nyű fajta.

holsteini

A német Schleswig-Holstein tartományban kitenyésztett faj­ta, ma az egyik legjobb sportfajta.

bugyonnij

Szemjon Bugyonnij marsall, a Szovjetunió Első Lovashadse­regének parancsnoka. Az első világháborúban és az októberi harcokban részt vett kancákból kitenyésztett szovjet fajta. „Nagy rámájú”, magas, széles, erős csontú és felépítésű lo­vak, bottal 170—172 cm magasak.

kladrubi

Az osztrák császári udvar saját (nem állami) ménesében a csehországi Kladruby nad Labemben tenyésztették ki szürke és fekete színben 1579-től. Kizárólag bécsi császári, udvari protokollcélokra. A fekete színűeket csak gyász esetén hasz­nálták. Ménjeik kizárólag Csehországban fedeztek, a Monar­chia más területén nem.

89

lipicai

1580-ban II. Károly főherceg rendeletére a Trieszt melletti Lipizzán felállított ménes által kitenyésztett fajta, szintén ud­vari célokra. A Bécsben 1572-ben életre hívott Spanyol Iskola kizárólag ezt a fajtát használja azóta is. Ménjei az egész Mo­narchiában fedeztek. így ma minden „utódállamnak” van saját lipicai ménese. Az eredeti anyag 1918-tól az ausztriai Pi- berben van. Az iskola is innen kapja évente rendszeresen utánpótlását, természetesen csak ménekből.

ostorhegyes

A görögök és később a rómaiak is a négyesfogatban az egy sorba fogott lovak közül a jobbszélsőt nevezték ostorhegyes- nek. Ma, amikor párosával vannak a lovak egymás elé fogva, a jobb első, mint a fogat esze, megtartotta az ostor hegyes „rangot”. A bal első a gyeplős, a bal hátsó a nyerges, míg a jobb hátsó a rudas elnevezést kapta.

hibapont

A verseny rendszere és felépítése a hibapontokon alapszik, így például a díj hajtásban az adott program legmagasabb ér­téke 160 pont lehet. A versenyző az öt bíró átlagában elér 130 pontot. Rögtön átalakítják, és 30 hibaponttal áll a továbbiak­ban a versenyben. A maratonhajtásban és az akadályhajtás­ban az időtúllépés hibapont, s az akadályban eltöltött idő minden megkezdett másodpercéért a versenyző 0,2 hibapon­tot kap. így például, ha 40 másodpercet használ fel egy aka­dály meghajtására, úgy nyolc hibapontot kap. Ez minden akadálynál folyamatosan megy a maratonpálya hajtása alatt. A háromrészes verseny végső eredménye például 158 pont, de valójában ez hibapont. A győztes a legkevesebb hibapontot kapott versenyző.

hibazóna

A kb. 4-5 méter széles nyílás kivételével, ahol a fogatok az akadályokhoz hajtanak, vagy befejezve távolodnak, műanyag szalaggal általában 20-50 méteres távolságban az akadály közepétől körbeölelik a területet, többek között azért is, hogy a közönség ne mehessen az akadályelemek közé. Az ezen be­

90

lül lévő rész a hibazóna. Attól a pillanattól, ahogy az első ló feje megjelenik a nyílás fűrészporral jelzett vonalán, a fogat belépett a hibazónába. Innen számítják az idejét és a hiba­pontjait addig, míg a másik nyíláson ki nem hajt.

hannoveri

A német Niedersachsen tartományban tenyésztett másik ki­váló sportfajta.

,,71-es”, ,,73-as”

Bárdos György lipicai fajtájú állami méneket hajtott fogatá­ban. Valamennyi állami ménnek nyilvántartási, illetve törzs­könyvi száma volt, s nevüket az apák törzse és száma után kapták. Pl. ezek nevei: 71. Favory XX-14, 73. Favory XX-12, a közös apa a Favory XX-as törzsmén, ezért testvérek. Bárdos tehát jogosan a számukon szólította őket – külön becenevük nem is volt – verseny közben, s a magyar közönségben nagy .• derültséget keltett minden esetben, amikor az erdőben fel­hangzott: „Gyerünk hetvenhááármas!”

A táblaborítót Alapfy Attila színes felvételének felhasználásával Vaisz György tervezte

A rajzokat Seeger Ferenc készítette

Ezúton kívánunk köszönetét mondani mindazoknak,

akik képeiket díjtalanul rendelkezésünkre bocsátották

Az előzéken: 1975. évi négyesfogathajtó VB: Muity Sándor az egyik dunai akadálynál (Várady Jenő tulajdona)

A kiadásért felel a Gondolat Könyvkiadó igazgatója

Széchenyi Nyomda, Győr 91. K-1903

Felelős nyomdavezető: Nagy Iván igazgató

Felelős szerkesztő: Bakcsi György

Műszaki vezető: Tóbi Attila

Műszaki szerkesztő: Gut Ferenc

Megjelent 4,86 (A/5) ív + 8 old. színes melléklet terjedelemben, az MSZ 5601-59 és 5602-55 szabvány szerint

A Colüns Gém Guides-sorozat

magyarra átültetett munkái, a


FÜRKÉSZ KÖNYVEK

mindazok érdeklődésére számít, akik szeretik a termé-

szetet, s a természetjáró útjukon felfedezett növényekkel

és állatokkal közelebbről is szívesen megismerkedné-

nek. E hátizsákben elférő valódi zsebkönyvek kiválóan

alkalmasak hazánk és Európa legfontosabb növény- és

állatfajainak bemutatására.

A FÜRKÉSZ KÖNYVEK

eddig megjelent kötetei:

EMLŐSÁLLATOK FÁK

LEPKÉK VADVIRÁGOK MADARAK TERMÉSEK

GOMBÁK TENGERPARTON

HALAK

KERTI VIRÁGOK ÁLLATKERTI ÁLLATOK I—II

Előkészületben:

ÍZELTLÁBÚAK

ÉGI KALAUZ

KUTYÁK

MACSKÁK

GONDOLAT


SCHMIDT EGON—SZAAK TAMAS


VÍZIVILÁG

Patakok, tavak, árterek, mocsarak faunája

A tavak, folyók, mocsarak, a réteken vagy az erdó’ben kanyargó patakok, de még az alkalmi tócsák élete is titkokkal teli külön vi­lág. A suttogó nádasok vagy a tavaszi vadvizektől csillogó gólyahí­res rétek ezernyi látnivalót rejtegetnek bárki számára, aki nyitott szemmel jár a természetben. Ülhetünk horgászbotot szorongatva a nádas mellett, gázolhatunk a zsombékok között, mindenütt ál­latokkal találkozunk. Madarakkal, békákkal, pockokkal, lepkék­kel, szitakötőkkel, amelyek valamilyen formában mind a vízhez, az ott élő növényzethez kötődnek. Róluk, érdekes életükről, némegyszer furcsa szokásaikról mesélnek a szerzők képek és szö­veg segítségével, kiegészítve a határozókönyvek nyújtotta ismere­teket. De a sorok között rádöbbenünk arra is, hogy a különböző szennyezések miatt éppen a vízivilág fokozottan veszélyeztetett. Ez még akkor is így van, ha az olyan neveknek, mint a Kis- Balaton, a Velencei-tó vagy a Hortobágy, nemzetközileg is jó csen­gése van, és az ott élő, ma még gazdag állatvilág nagyon sok ér­deklődőt csábít Magyarországra. Segítenünk kell a vizek lakói­nak, mert csak így remélhetjék, hogy unokáink is gyönyörköd­hetnek a hófehér kócsagokban, a méltóságteljes kanalas gémek­ben, a nádszálon kapaszkodó karcsú kékbegyekben és a nyári es­ték hangulatos békakoncerjében.

A kötet várhatóan 1991 novemberében jelenik meg.

GONDOLAT


VÁRADY JENŐ


RANDEVÚ A LOVAKKAL

Sokan, sokféleképpen próbálták megmagyarázni azt a kapcsola­tot, amely az ember és e patás emlősállat között kialakult, s évez­redek óta tart…

Mi a lóvarázs? Megfejthetetlen… Talán az emberhez mérve nagy test, hatalmas erő, kitartó energia, vad gyorsaság? Ló és lo­vas: a hatalom és erő örök jelképe, és a versengés, a sport örök le­hetősége.

Könyvünk szerzője, Várady Jenő, a magyar lovassport doyenje, egyik legkiválóbb ismerője fél évszázados tapasztalatait, tudását osztja meg az olvasóval. Bemutatja azokat a lovassportágakat (díjugratás, díjlovaglás, military, távlovaglás, lovastorna), ame­lyek korábban eléggé ismeretlenek voltak a széles nézőközönség előtt, és csak újabban, a műholdadások térhódításával jutottak el hozzá. Bemutatja ezeknek a látványos és színes sportágaknak az alapvető tudnivalóit, szabályait, leghíresebb bajnokait. Külön ki­tér a „magyar” lovassportágra, a fogathajtásra, amelyben hazánk fiai oly sok aranyérmet és dicsőséget szereztek. Nem mulasztja el, hogy vidám anekdotákkal oldja fel a szabályok szigorúságát.

A kötetet sok-sok csodálatos kép egészíti ki, amelyek a lovas­sportok ismételhetetlen pillanatait örökítik meg. A világverse­nyek, lovasszövetségek bemutatása, a legfontosabb szakkifejezé­sek magyarázata egészíti ki és emeli sokak számára jól használható kézikönyvvé Randevú a lovakkal című könyvünket.

/

GONDOLAT

4

GONDOLAT

Ló és lovas: a versengés a sport örök lehetősége

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Lap tetejére!