Hits: 3411„Egy ​müzlistálka átrepül a konyhán, majd tej és gabonapehely fröccsen szerteszét a falon.A kutya berohan a kertből, és érthetetlen módon kékre van festve.Az egyik gyermekünk bántani akarja a kistestvérét.Ebben a hónapban most hívnak harmadszor az igazgatói irodából. Mit teszünk? Mielőtt válaszolnánk, felejtsünk el mindent, amit a fegyelmezésről tudunk. Felejtsük el, hogy szerintünk mit jelent ez a szó, és azt is, amit arról hallottunk, hogyan kellene a szülőknek reagálniuk, amikor a gyerekek olyasmit csinálnak, amit nem volna szabad. Inkább tegyük fel magunknak ezt a kérdést: Nyitott vagyok-e arra, hogy legalább elgondolkodjak a fegyelmezés egy másfajta megközelítésén?”Ezekkel a mondatokkal kezdi új kötetét Daniel Siegel és Tina Payne Bryson, A gyermeki elme című nagy sikerű könyv szerzőpárosa. Ebben a művükben is az agykutatás legújabb eredményeire alapozva kínálnak a gyermek igényeire is érzékeny alternatívát a nevelési konfliktusok kezeléséhez. A Drámamentes fegyelmezés hatékony eszközt ad nemcsak a szülők, hanem a pedagógusok és a gyerekekkel…

Read more

Hits: 281Barassó Péter a Természet imádságos templomának szolgájaként, azaz vadőrként élte mindennapjait, míg egy napon egy elejtett vaddisznót vonszolva egy mély árokba nem zuhant. Elszakadt az Achilles-ina, és még valami: “a csodaszép hivatásos vadászi pálya gyönyörű élményekből, sikerekből és kudarcokból, reményekből és csalódásokból font, erősnek hitt fonala”. Egyetlen reménye az maradt, hogy egyszer visszatérhet kényszerűségből elhagyott hivatásához, ám sérülése a hosszú évek során mit sem javult. Ezért aztán hét és fél esztendő után úgy döntött, ha már a pihentetés úgysem segít, használni fogja sérült lábát ott, ahová a szíve mindig is visszahúzta. Az életben vannak személyes csodák, a volt vadőr újra vadőr lett a monostori erdőben, ott, ahol tizennyolc évesen elkezdte pályáját. Ez ihlette talán arra is, hogy papírra vesse emlékeit, gondolatait, verseit – vadakról, vadászatokról, erdőről, természetről – az életről, ahogyan ő látja.

Hits: 771A ​Puszták népe a két világháború közötti magyar irodalom egyik legeredetibb alkotása, a szociografikus irodalom remekműve. Illyés 1935-ben írta, s először a Válasz közölte folytatásokban, majd egy évvel később a Nyugat kiadója jelentette meg könyvalakban. A Puszták népé-ben önéletrajz, gyermekkori emlék, családtörténet a szakszerűen hiteles, szociográfiai érvényességű leírással, a dunántúli nagybirtokokon élő cselédség – e „mélytengeri világ” – életének feltárásával forr össze, s akár regénynek is nevezhető – önéletrajzinak természetesen. De mégsem csak regény: a kor szociográfiai ihletésű irodalmának talán egyetlen alkotásában sem érezhető jobban, hogy íróját mennyire nem „irodalmi” kérdések izgatták. Mint ahogy a Puszták népé-hez – a történelem jóvoltából – szervesen, mondhatni sorsszerűen illeszkedő folytatása az önéletrajzi regénynek, a negyedszázaddal későbben papírra vetett Ebéd a kastélyban sem kizárólag a földjét-rangját vesztett gróffal való találkozás szépírói fotográfiája csupán, hanem történelmi számvetés is a nép és a forradalom sorskérdéseivel kapcsolatban.

20/51
Lap tetejére!