Hits: 13
42
Írta
Galambosi Bertalan
A színes felvételeket
Wenszky Béla
Készítette
Mezőgazdasági Kiadó
Budapest, 1983
Bevezető
A növényvilág egyik igen értékes csoportját alkotják a fűszer- és gyógynövények. Közöttük sokféle, eltérő életmódú, változatos méretű és környezeti igényű fajt találunk. Vannak egy-, két- és több évesek, fás- és lágyszárúak, cserjék és fák is. Közös tulajdonságuk, hogy bizonyos részeiket betegségek gyógyítására, ételek, italok fűszerezésére, illetve illatosításra, illó olajok előállítására használják fel.
Gyakorlati elkülönítésük azonban elég nehéz, mert ugyanaz a növény egyidejűleg gyógyításra is és fűszerezésre is alkalmas lehet. A kakukkfű virágos szára pl. régóta ismert köhögéscsillapító gyógyszerek alapanyaga, ugyanakkor húsételek fűszereként is népszerű, illó olaját pedig kozmetikai készítményekhez használják.
Ezért a gyógy-, fűszer- és illó olajos növényeket GYÓGYNÖVÉNY gyűjtőnévvel jelöljük.
Értéküket a bennük rejlő hatóanyagok adják. hatóanyagoknak a növényekben igen kis mennyiségben található, de biológiailag aktív, különleges hatású — néha mérgező — anyagokat nevezzük. E vegyületek kémiailag változatosak, fő csoportjaik a következők: alkaloidok, glikozidok, szaponinok, keserű- és cserzőanyagok, zsiradékok, zsíros- és illó olajok, vitaminok, színanyagok, szénhidrátok, antibiotikumok, szerves savak, ásványi anyagok stb.
Általában nem az egész növényt használják fel, hanem csak egyes meghatározott részüket. A hatóanyagban leggazdagabb, szárított növényi rész neve: DROG, amelyet egyezményesen latin névvel illetnek. A leggyakrabban előforduló drogok latin neve a következő: gyökér—radix, gyöktörzs—rizóma, virágos, leveles hajtás— herba, levél—fólium, virág— flos, termés —fructus, mag—semen.
A növényekkel való gyógyítási hiedelmek, szokások, tapasztalatok a NÉPI GYÓGYÁSZAT ismeretkörébe tartoznak, amiket szakemberek kutatnak és értékelnek. Számos, a népi gyógyászatban használt növénygyógyító hatását igazolta a modern gyógyszerészet is.
A drogokat az egyes országok hivatalos GYÓGYSZERKÖNYVE/ben tüntetik fel. Az 1967-es kiadású VI. Magyar Gyógyszerkönyvben pl. 71 növényi eredetű drog szerepel.
A fűszer- és gyógynövények házi kerti termesztése nem jelent különösebb gondot. Szaporításuk és nevelésük megegyezik a zöldség- és dísznövényekével. A sokféle eredetű és igényű faj részletesebb ismereteket igényel, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a kertben a legváltozatosabban helyezzük el őket. A fűszernövényeket a zöldségeskert kijelölt részében, a fűszeres sarokban együtt is nevelhetjük. Ide ültessük a hagymaféléket, a petrezselymet, a tormát, a kaprot, az ánizst, az édesköményt, a turbolyát, a tárkonyt, a rebarbarát.
A kert díszei is lehetnek a fűszer- és a gyógynövények. Többjüket megtaláljuk az egy- és kétnyári vagy évelő dísznövények, sőt a díszcserjék, díszfák között. Gondoljunk csak a levendula kék virágú félgömbjére vagy a gyűszűvirágok méltóságteljes virágzatára. Hasonló díszítő értéke van több gyógynövényünknek, különösen a tájba illeszkedő, őshonos növényzettel díszítő kertekben juthatnak fontos szerephez. Több évelő csoportos ültetésével pedig középkori vagy reneszánsz kertek hangulatát idézhetjük fel (ruta, izsóp, levendula).
Szólni kell arról is, hogy néhány gyógynövény tövisei, tüskéi, a levelükben levő hatóanyagok miatt sérüléseket, az érzékeny bőrűeken kiütéseket, viszketéseket okozhatnak, vagy kifejezetten mérgezők. A kertbe telepítés előtt tehát tanácsos ezeket a tulajdonságokat is figyelem be ven
ni, és ajánlatos azokat a kert kevésbé láto- gatott zugaiba ültetni. Táblázatokban foglaltuk össze a gyógynövények előnytelen tulajdonságait, valamint díszítő értéküket, környezeti igényüket és házi kerti fel használásukat.
Elhelyezésükkor törekedjünk környezeti igényeik optimális kielégítésére (fény, víz, tápanyag). A gyógynövényekről elterjedt az a nem egészen helytálló vélemény, hogy a legrosszabb talajban is megélnek. Ez így nem helyes. Az igazság az, hogy a csaknem 200 faj között vannak a gyenge talajokhoz alkalmazkodott fajok — pl. a galagonya, szappangyökér —, de vannak kimondottan víz- és tápanyagigényes fajok is (borsosmenta, majoránna). Általában azt mondhatjuk, hogy a gyógynövények többsége a zöldségnövények termesztésére alkalmas, kellő tápanyagszintű és vízellátottsá- gú talajokon szépen fejlődik. Nagy hatóanyag-tartalmú, jóízű fűszernek, gyógy- teának való drogot csak erőteljesen fejlődő, egészséges növényekről szedhetünk, ehhez pedig jó talaj és többszöri öntözés szükséges.
A legtöbb növény szaporítóanyagát kis utánjárással, ötletességgel beszerezhetjük. Az egy- és kétnyáriak magját a vetőmagboltok árusítják, az évelők, cserjék és fák konténeres csemetéit a faiskolai árudákban vásárolhatjuk meg. Ritkább növényekhez hirdetés vagy növénycsere útján juthatunk hozzá.
A kertünkbe telepítendő vadon termő növényekről csak biztos növényismeret birtokában gyűjtsünk magot vagy gyökeres sarjakat. A természetet kímélve ássuk ki a növényeket, mivel a vadon élő gyógynövények némelyike ritka faj, természeti értékeink közé tartozik. Sikeres telepítés után a szépen fejlődő növényekről érdemes magunknak vagy ismerőseinknek magot fogni. Egy-két kivétellel a magok 2—3 évig tartják meg csíraképességüket. Többségük kisméretű, ezért sekélyen, 1—2 cm mélyre vessük. A hidegtűrő, egyéves nö
vények magját (mák, petrezselyem, köményfélék, koriander) korán, márciusban; a melegigényesebb egynyáriakat április közepe és május közepe között vessük el (bazsalikom, sáfrányos szeklice, majoránna stb.).
Általában az évelő gyógynövények palántáit szabadágyi palántaneveléssel állíthatjuk elő. Az izsóp, a lestyán, a kakukkfű, a ruta, az orvosi zsálya magját tavasszal vagy nyár elején vessük, s folyamatos öntözés, gyomlálás mellett a 10—20 cm-es palántákat ősszel telepítsük végleges helyükre.
A terjedő tövü évelőket a legbiztonságosabban tőosztással, ősszel vagy kora tavasszal szaporíthatjuk (tárkony, citromfű, menta, ibolya, aprómeténg stb.).
A növények ápolása szükség szerinti öntözésből, a gyomok irtásából, és néhány fajnál a betegségekkel, kártevőkkel szembeni védekezésből áll. A permetezéseket a növényvédelmi szakkönyvek útmutatásai szerint kell elvégezni, arra azonban itt is felhívjuk a figyelmet, hogy a fogyasztásra kerülő növényi részeken nem lehet nö- vényvédőszer-maradvány, tehát tartsuk meg az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Erre akkor is ügyeljünk, ha fűszernövényeink közelében gyümölcsfa található.
Az ápoláshoz tartozik az évelők visszamet- szése is. Az elvirágzott vagy magot érlelt hajtásokat úgy vágjuk vissza, hogy ezzel a növény szép formájának alakulását is elősegítsük. így alakítsuk a levendulát, a kakukkfüvet és az izsópot. A virágzás utáni metszéssel több növénynél ismételt, őszi virágzást is elősegítünk. Ősszel valameny- nyi növényről távolítsuk el az elszáradt hajtásokat, ágvégeket, és metszéssel alakítsuk a sövénynek, kerítésnek ültetett bokrokat, fákat is.
A nyári hónapokban a kertben nevelt, friss fűszerek kéznél vannak, télire gondos betakarítással és szárítással tehetjük el. Általános szabály, hogy a drogokat a ható
anyag-tartalom maximumánál kell begyűjteni. Ez általában a gyökereknél ősszel, a leveleknél a teljes kifejlettség állapotában, a virágoknál, a herbáknál a teljes virágzáskor következik be.
Alapvető dolog, hogy pontosan ismerjük a begyűjtendő növényt. Tudnunk kell, hogy melyik növényi részt mikor és hogyan kell gyűjteni. Különösen a vadon termőknél fontos a mérgező növényekkel való tévesztés, keveredés lehetőségének elkerülése. Ne gyűjtsük be a szennyezett, rovarrágott növényeket. Kíméljük a növényállományt! Néhány fürt akácvirágért, hársért ne törjünk le egész ágakat, sőt a magvakat, a gyökeresedő sarjakat a gyógynövények fennmaradása céljából a gyűjtés helyén szórjuk szét.
A kertben megtermelt fűszerek és teaalapanyag betakarítása könnyebb. Az érzékeny hatóanyagok és a szép küllem megőrzése végett különösen fontos a szakszerű szárítás. Napfényen csak a gyökereket, terméseket és kérgeket szárítsuk, a leveleket, a herbákat, a virágokat kizárólag árnyékban. Erre szellős kamrák, padlások a legalkalmasabbak, ahol szárítókeretre vagy papírra vékonyan kiterített növényeink gyorsan elvesztik víztartalmukat.
A teának való vagy fűszerezésre szánt megszárított drogokat lemorzsolva, száraz, árnyékos helyen, jól záródó edényekben tároljuk, hogy illatukat, aromájukat megőrizzék a következő nyár friss fűszereinek megjelenéséig.
Néhány rozmaring- és zsályalevéltől új aromát kaphat a tyúkba való töltelék, egy-két friss lestyán- vagy mentalevél különlegessé változtathatja a nyári salátákat, és a babfőzelék is különleges ízű lesz, ha a babérlevél mellett egy csipetnyi tárkony kerül bele.
Ne feledjük azonban, hogy a túlfűszerezett étel nem ízletes! A fűszereket módjával használjuk, úgy hogy gazdagítsák, kiemeljék az ételek sajátos ízét, ne pedig elnyom
ják. Erre a könyvben bemutatott nagyszámú fűszernövény bőséges választékot kínál.
Bármennyire hívei vagyunk is a gyógyteák használatának, betegség esetén először orvoshoz forduljunk, az okok ismeretében ő dönt a gyógyszeres kezelésről vagy a kúra alatt fogyasztandó gyógytea összetételéről. Ugyanakkor célszerű, hogy otthon mindig legyen kéznél néhány hasznos teaalapanyag, pl. felfúvódás, gyomorrontás ellen borsos mentalevél; megfázás ellen izzasztó hatású bodzavirág; köhögéscsillapító kakukkfű vagy a közismert gyulladáscsökkentő kamillavirág. A gyógyteák az egészség védelmében előnyösen és természetes módon egészítik ki a gyógyszerek hatását. Leggyakrabban étvágyjavító, emésztést serkentő, köhögéscsillapító, izzasztó, hashajtó célból fogyasztjuk őket, de sokukat üdítő italként is élvezik, pl. csipketea, mentatea stb.
A teákat úgy készítsük el, hogy értékes hatóanyagaik károsodás nélkül kioldódjanak. Az illóolaj-tartalmú növényekből (menta, édesköménymag, kakukkfű) forrázással készítsünk teát. Két deciliter vízhez egy evőkanálnyi száraz drogot számítsunk, s a zubogó vízzel leöntött teafüvet néhány percig takarjuk le, nehogy illata kárba vesszen. A hőérzékeny vitaminokat tartalmazó drogokból — mint pl. a csipkebogyó — langyos vízzel 5—6 órás áztatás- sal készítsük el az aznapi fogyasztás rászánt mennyiséget. Főzni csak a kemény, fás darabokat tartalmazó teakeverékeket kell, de azokat is csak néhány percig.
Az elmondottak szerint elkészített teákat reggel és este fogyasszuk, ízlés szerint cukorral, mézzel édesíthetjük, kivéve a gyomor-, epe- és májbántalmak gyógyítását, valamint a fogyókúrát szolgáló teákat.
Könyvünkben nem törekedhettünk teljességre. A színes képek és a rövid kísérőszövegek célja a figyelemfelkeltés. Megadjuk a növény életformáját, termesztési és felhasználási célját.
Falusi kertekben gyakran találkozunk a szegfűszegre emlékeztető illatú fűszernövénnyel. Indiából származik, de egyiptomi sírokban is találtak virágából font koszorúkat. Föld feletti részei virágzáskor 0,5—1% illó olajat tartalmaznak (Basilica herba), ez adja fűszerező értékét. Igényes szakácsok pikáns ízű fűszere, de mindennapi ételeinket is változa
tossá teheti. Illó olaját a konzerv-, likőr- és illatszeripar használja. Április végi helybevetéssel vagy palántaneveléssel szaporíthatjuk, a fagyosszentek után ültessük ki. Június végétől folyamatosan virágzik, a levágott, megszárított herbát csokorba kötve vagy morzsolva légmentesen tároljuk. Szegélynövényként, foltokba ültethetjük 20 x 20 cm-re.
BAZSALIKOM [Ocimum basilicum] Termesztett, egyéves
Szemét- és trágyadombok gyakori gyomnövénye. Virágai piszkosfehérek, a tölcsérek torka bíbor-ibolyás színezetű. Az ókortól napjainkig az egyik legmérgezőbb növényként tartják számon. Shakespeare szerint Hamlet apját is ezzel ölték meg. Levele(Hyoscyami folium) hivatalos gyógyszerkönyvi drog. Erősen mérgező, bódító hatású alkaloidokat tar
talmaz (hiosciamin, atropin, szkopo- lamin). Magjával a népi gyógyászatban fájó fogat füstöltek. Gyógyászati alkalmazása — asztma, reuma ellen — napjainkban erősen visszaszorult. A kétéves növényt késő ősszel, 50 cm-es sortávolságra, sekélyen kell vetni. Leveleit atőlevélrózsák- ról augusztusban egyszerre vagy folyamatosan vágjuk, és gondosan szárítsuk.
BELÉNDEK [Hyoscyamus niger]
Vadon termő és termesztett, egy- és kétéves
E rendkívül keserű ízű, szúrós levelű és virágzatú növény a Földközi-tenger környékéről a középkori bencés kolostorkertekből terjedt el Európában. Drogja (Cardui benedicti herba) keserűanyagot, nyál kát, cseranyagokat, illó olajat tartalmaz. A föld feletti részek knicintartalma átlagosan 0,2%. Keserű teakeverékek, tinktúrák, likőrök gya
kori alkotórésze. A gyógyászatban étvágygerjesztőként, gyomorerősítőként, egyes emésztőrendszeri betegségek ellen használják. 30—80 cm magas, nem túl igényes növény. Március—áprilisban vetjük állandó helyre. Vllágossárga virága júniusban nyílik. Az első virágok megjelenésekor — tehát júniusban — vágják először, leveles szárát.
BENEDEKFŰ [Cnicus benedictus] Termesztett, egyéves
A bécsi rozmaringnak is nevezett növényt parasztkertekben együtt találjuk a bazsalikommal. Használatához népies hiedelmek kapcsolódtak. Mélius Juhász Péter 1578-ban Herbáriumában pl. ezt olvashatjuk: „Ha főzöd, ha iszod, felterjeszti benned a jámbor feleséged szerelmét”. Gyógyászati jelentősége ma csekély, fűszerként viszont annál fon
tosabb. íze, illata a borsra emlékeztet, ezért diétás ételek ízesítésére, saláták, bab, káposztás ételek fűszerezésére kitűnően alkalmas. Herbája 0,3—2% illó olajat tartalmaz, az élelmiszeripar használja fel. Magját március végén vessük végleges helyére, 25 cm sortávolságra. Június végétől kezd virágozni. El pergő magjaival önmagát újítja fel.
BORS FŰ [CSOMBORD] [Satureja hortensis]
Termesztett, egyéves
4
Illó olaját széleskörűen használják a gyógyászatban (fertőtlenítő, gyomorerősítő), az illatszeriparban (parfümök, fogkrémek) és az élelmiszeriparban (italok, cukorkák). Szára 30—90 cm magas, négyélű, lilás színű. Leveleiben 2—2,5% mentoltartalmú illó olaj található. Hibrid növény, ezért csak vegetatív úton szaporítható. Szeptemberben kiszedett
fehér színű gyökerét 10 cm mély árokba fektessük, majd takarjuk és öntözzük be. Fény-, víz- és tápanyagigényes növény, kerti csapok, medencék mellett érzi jól magát. Nyers vagy szárított levele saláták, húsételek érdekes ízhatásainak kialakítására alkalmas. A leveléből főzött tea felfúvódás ellen kiváló hatású, egyúttal élvezetes ital is.
BORSOSMENTA [Mentha piperita] Termesztett, évelő
A középkor nagyhírű gyógyszerének, a „Karmelita-szesz”-nek fontos komponense volt e kissé elfelejtett gyógynövényünk. Bár a híres svájci orvos, Paracelsus által neki tulajdonított asszonyifjítás csak tévhit volt, újabban az idegrendszerre gyakorolt jó hatása révén nyugtató, szíverősítő teakeverékek alkotórésze. Mint érdekes, diszkrét illatú fű
szert újra felfedezték. Citromra emlékeztető, kellemes illatú levele saláták, szárnyas- és diétás ételek fűszereként használható. Áprilisban szabadágyba vessük a magját, és szeptemberben kiültethetjük a palántákat. Az idősebb bokrokat tőosztással szaporíthatjuk, szeptemberben. Formás bokra nagyobb sziklakertben is jól mutat. Kiváló mézelő.
CITROMFŰ [Melissa officinalis] Z
Termesztett, évelő O
A török időkben Ázsiából került hazánkba. Szemétdombok, trágyarakások gyakori tüskés toktermésű gyomnövénye. Fehér, tölcséres virágai este nyílnak, kellemetlen szagúak. Levele és magja erősen mérgező! Hatóanyaga a nadragulyáéhoz hasonló. A drog (Stramonii folium) mérgező alkaloidokat (hiosci- mint, atropint) tartalmaz. Háziszer
ként tilos alkalmazni, régebben bódító- szerek, bájitalok készítésére használták. Népies nevei: dögfű, bikásfű. Rokon faját, a trópusi indián maszlagot (Datura innoxia) nagyobb szkopolamintartalma miatt gyógyszeripari nyersanyagként hazánkban is termesztik. Mindkettőből görcsoldó és asztmatikus fájdalmakat csillapító gyógyszereket készítenek.
7
CSATTANÓ MASZLAG [Datura stramonium]
Vadon termő, egyéves
Május—júniusban fehér virágaival díszít, az őszi hónapokban legelőkön, domboldalakon vörös terméstömegével „izzik a galagonya”. A gyógyszerkönyvekben hivatalos drog a virágzó ágvég (Cra- taegi summitas), amely szaponinokat, flavonoi dókat, illó olajat és sok egyéb hatóanyagot tartalmaz. A szívműködés zavarait gyógyító, érelmeszesedést és
vérnyomást csökkentő teák, teakeverékek fontos komponense. Nyugtatóként és szíverősítőként felhasználják szeszes kivonatát. Belőle a teát csipkebogyóval együtt készítsük el. Kiválóan megfelel nagyobb kertek, középületek, tanyák kerítésének, mivel áthatolhatatlanul tövises, dekoratív, több évszakban díszítő élősövény is alakítható belőle.
CSEREGALAGONYA [Crataegus oxyacantha]
Vadon termő, cserje
Rovarölő hatású virágzatáért ipari alapanyagként termesztik. A virágokban található hatóanyagainak (piretrin I. és II.) nagy előnye, hogy emberre, állatra nem mérgezőek, csak az ízeltlábúakra. Ezért a belőle készült rovarirtó szereket élelmiszer-raktárak, házta rtáso k, i stál lók fertőtlenítésére használhatják. A száraz virágok összpiretrin-tartalma 0,2—2,5%
lehet. Szaporíthatjuk ősszel vagy tavasz- szal, tőosztással. Magját áprilisban vessük el, a palántákat szeptember—októberben 40×30 cm tőtávolságra ültessük. Virágai már az első évben június elején megjelennek, ipari feldolgozás céljából a virágokat géppel takarítják be. Nyolctíz évig él, tetszetős sziklakerti évelőként is ültethetjük.
DALMÁT ROVARPORVIRÁG [Chrysanthemum cinerariaefolium]
Termesztett, évelő
k kaporral könnyen összetéveszthető, de attól ízében eltérő, 1—2 m magas gyógynövényt már az ókori Kínában, Egyiptomban is termesztették. Levelét főzelékek, saláták, mártások ízesítésére, termését likőrök, teasütemények fűszerezésére használják. Az azoricum változatának húsos levélhüvelyéből Itáliában a „finocchio” nevű főzeléket készítik.
Termésének köhögéscsillapító, görcsoldó, szélhajtó hatása különösen a csecsemőgyógyászatban fontos természetes gyógyszer. Illó olaját az illatszer- és a likőripar használja, fő komponense az anetol. Kiskertekben márciusi magvetéssel szaporítjuk, hó nélküli teleken takarni kell, mert könnyen kifagyhat. Fagykár nélkül 3—4 évig megmarad.
ÉDESKÖMÉNY [Foeniculum vulgare]
Termesztett, több éves
10
Télen a lomb nélküli fákon feltűnőek a fagyöngy néha 1 m átmérőt is elérő zöld, gömb alakú bokrai. Félélősködő cserje, levele bőrnemű. Fehér, ragadós, bogyószerű álterméseiből madárfogó lépet is készítenek. A növény mérgező, levelei és vékony hajtásai adják a drogot (Visci stipites). A drog vérnyomáscsökkentő vegyületeket, viszkotoxint, szívre ható
fehérjéket tartalmaz. Vérnyomáscsökkentő és szívműködést szabályozó tulajdonságai miatt gyógyszeripari alapanyagként exportáljuk. Télen vagy tavasszal gyűjtsük a lombtalan gazdafákról. Gyógyászatiig az almafáról gyűjtött drog a legértékesebb. Nem tévesztendő össze a tölgyfákon élősködő lombhullató fakinnal, amelynek bogyója sárga.
FAGYÖNGY [Viscum album]
Vadon termő, évelő
Észak-A meri kából származó, hazánkban teljesen meghonosodott fa, a XVII. századtól kezdve az Alföld szikes és homokos talajainak fásítására ültették. Május—júniusban virágzik, fehér, fürtös virágzata a legértékesebb nektárt adja. A virágzatot édes íze miatt falusi gyerekek csemegeként fogyasztották. Csak az el nem nyílott virágnak van illata és
gyógyászati értéke. Az üde, nyílásban szedett, lefosztott és fehéren megszárított virág (Robiniae pseudoacaciae flos) flavonglikozidokat, kámfort, kevés illó olajat és aromás anyagokat tartalmaz. Kellemes íze miatt teakeverékek ízjavítójaként használják. Görcsoldó, köhö- géscsi I la pító és gyo m o rsav képződést gátló teák alkotórésze.
FEHÉR AKÁC [Robinia pseudoacacia]
Vadon termő és termesztett, fa
|
1 | |||
Dél-Eurépában és Ázsiában honos. 50— 130 cm magas, virágai sárgák, termése becő. Magja csípős, kéntartalmú glikozi- dokat, zsíros és illő olajokat tartalmaz. Népszerű és kiváló étrendi hatású fűszer, ízesített őrleményéből készül az étkezési mustárpép. Főleg húsételekhez fogyasztják, zsíros olaja a keleti népeknél fontos népélelmezési cikk. A trópu
sokon még ma is ízletes salátát készítenek fiatal leveleiből. Magjának őrleményét helyi izgató hatása miatt külsőleg tapaszok, borogatások céljára használták, ma az egész magot emésztési zavarok, felfúvódás, bőrkiütés esetén háziszerként szedik. Magját március elején 2 cm mélyre, 30 cm-es sortávolságra helybe vetjük. Termése augusztusban érik.
4 O FEHÉR MUSTÁR [Sinapis alba] I 0 Termesztett, egyéves
Ez a minden részében erősen keserű, fűszeres ízű és illatú növény a likőripar és a borászat fontos alapanyaga. Eurázsia legnagyobb részén megtalálható, meszes talajú, száraz lejtőkön, utak mentén gyakori. 100—150 cm magas, július—augusztusban virágzik. Virágzó hajtása (Absinthii herba) 0,2—1% kékeszöld színű illó olajat, keserű- és cser
anyagokat tartalmaz. A drog Európa legjelentősebb gyógyszerkönyveiben hivatalos. Keserű epeteák, emésztést serkentő, étvágygerjesztő tinktúrák alkotórésze, likőrök, vermutok, ürmösbo- rok ízt adó fűszernövénye. Házi ürmös- bor készítéséhez a teljes virágzásban levágott, megszárított, 20—80 cm hosszú hajtás vége két használjunk fel
FEHÉR ÜRÖM [Artemisia absinthium] Vadon termő, évelő
Népszerű gyógynövényünk erdőszéleken, bozótosokban gyakori, 10—25 cm átmérőjű, sárgásfehér színű virágzata izzasztó hatású glikozidokat, vitaminokat, cukrot, nyálkát, gyantát tartalmaz. A virágból (Sambuci flos) megfázás, légúti betegségek esetén gyógyteát készítenek, amely enyhe idegnyugtató, vizelethajtó hatású is. A virágból kitűnő üdítő ital,
a fekete, érett bogyókból izzasztó hatású gyógy bor és hashajtó hatású gyógy- lekvár készíthető. A virágzatot száraz időben rövid kocsánnyal gyűjtsük, szel- lős padláson törésmentesen szárítsuk meg, a fürtös bogyókat pedig aggassuk föl. Gyors növekedésű, igénytelen növény, ezért térhatárolóként is telepíthetjük.
4 E” FEKETE BODZA [Sambucus nigra]
1 Vadon termő, cserje
Gyorsan növő, terebélyes kétlaki fa, törzsének puha fájából konyhai eszközöket, teknőt, fakanalat készítenek. Tavasszal még zárt rügyeit drogként gyűjtik. A rügyek barnás pikkelyekkel borítottak, balzsamos illatú gyantától ragadósak. Régen népszerű házlszer volt a nyárfarügyekből készített, balzsamos „pipom- pápom kenőcs”. „Az nyár bimbóit ha
mézben megfőzöd, homályos szemet gyógyít” — írja Mélius Juhász Péter, de zsírban, faggyúban kiolvasztva ezt a balzsamot hajra, aranyeres és égési sebekre, fagyott testrészekre is kenték. A drog (Populi gemma) illő olajat, gyantát, sza- ponint, szalicil-glikozidokat, savakat tartalmaz. Teája nyálkaoldó és vizelethajtó hatású.
FEKETE NYÁR [Populus nigra] Vadon termő és termesztett, fa
|
* L W L XdM |
Elő- és Közép-Ázsiából származó ősrégi kultúrnövény. Mint zöldség- és fűszernövény világszerte elterjedt, gyógyító tulajdonságai is ismertek. Jellegzetes szagát kéntartalmú illó olajától kapja, amely igen erős fertőtlenítő hatású! Anti bíotikus hatása miatta népi gyógyászatban egyes betegségek ellen gyógyszerként használták (meghűlés, torokgyul
ladás, cérnagiliszta-kiűzés stb.). „Ha a fog-hagymát téjbe meg-főzik, és azt ad- gyák a gelesztás gyermekeknek, s akiket ezen férgek miatt az nehézség bánt… el-űzi azt.” (Lippai: Posoni kert.) Magas vérnyomás és érelmeszesedés megelőzésére jó hatású. Késő ősszel vagy kora tavasszal leduggatott mellékhagymáival (gerezd) szaporítjuk.
FOKHAGYMA [Allium sativum]
Termesztett, kétéves
|
• fe’ |
i- |
|
1 1 | |
|
u’ |
A „paprikás” ételkülönlegességek jellemzője Közép-Amerikából származik, s hazánkba a XVI. században, török közvetítéssel került. Az érett, őrölt termés Illóolajat,festékanyagokat (karotin, kap- s/.antin, zeaxantin) és kapszaicint tartalmaz. A csípősségét ez utóbbi okozza. Régebben reuma elleni szerként használták. Ma a belőle készített tinktúrát
hajszálértágító hatása miatt bedörzsö- lésre, bőrápolásra, hajszeszekben használják. Rokon faja a gyakran cserepekben nevelt, 1—3 cm nagyságú piros terméseket érlelő „chili” vagy cayenne-i bors (Capsicum frutescens). Magját februárban cserépbe vessük el, áttűzdelés után májustól a fagyokig balkonládában, később a konyhában díszít.
FŰSZERPAPRIKA [Capsicum annuum var. longum] Termesztett, egyéves
A Balkán-félszigeten honos, 80—150 cm hosszú virágszárat fejlesztő növény levele a szívgyógyászatban nélkülözhetetlen hatóanyagokat tartalmaz. A drogban 0,4%-ban található kardenolid glikozi- dok (Lanatozid A, B, C stb.) növelik a beteg szív teljesítőképességét. Testvérfaját, a nyugat-európai piros gyűszűvirágot (Digitális purpurea) régebben „víz
kórság ”-nak nevezett szívelégtelenség ellen használták. Ma is kedvelt, dekoratív dísznövényünk. Mindkettőt júniusi, szabadágyi magvetéssel szaporítjuk. Igen sekélyen, 0,5 cm mélyen vessük, keléskor öntözzük, árnyékoljuk. Októberben telepítsük. Júniustól virágzanak. Négy-öt növény csoportosan kiültetve mutat szépen. A tápdús talajt kedvelik.
GYAPJAS GYŰSZŰVIRÁG [Digitális lanata]
Termesztett, kétéves
Száraz, köves lejtők jellemző növénye. Május végétől virágzik. Áltermése, a csipkebogyó szeptembertől érik, egyik leggazdagabb hazai C-vitamin-forrá- sunk. A csipkehús ezenkívül egyéb vitaminokat, pektint, flavonokat, szerves savakat is tartalmaz. Tea, lekvár, gyógy- bor, szörp, üdítő ital készíthető belőle. Vese betegségek elleni gyógyteák alko
tórésze, erősítőteaként és védőitalként is fogyasztják. Korallpiros, érett bogyóit dércsípés előtt gyűjtsük, s vékony rétegben kiterítve szárítsuk meg. Kiválóan alkalmas tanyák, szőlők bekerítésére sövénynek, de ívesen hajló, szép formájú bokrát szoliterként is ültethetjük. A faiskolákban olcsón beszerezhető magoncokat ősszel telepítsük.
GYEPŰRÓZSA [VADRÓZSA] [Rosa canina]
Vadon termő, cserje
Kertek, temetők árnyékos sarkainak kedvelt dísznövénye, gyöktörzse, levele és virága révén erősen mérgező gyógynövény is. Az erdőkben gyűjtött fiatal levelei szívre ható glikozidokat (konval- latoxin), szaponinokat, illó olajat tartalmaznak. A drog (Convallariae folium) gyógyszerkészítmények alapanyaga. A középkorban epilepszia, reuma ellen is
alkalmazták, ma inkább csak a szívgyógyászatban. Hatása a gyűszűvirágéhoz hasonló, ezért gyenge szívműködés, koszorúér-elégtelenség, érelmeszesedésellen használják. A talajban vízszintesen kúszó rizómákkal szaporítható. Ősszel a fölszedett, 5—10 cm-es ri zó mad arabokat 4—5 cm mélyre, 15 cm sortávolságra fektessük le, majd takarjuk be.
GYÖNGYVIRÁG [Convallaria majális] Vadon termő, évelő
Ligetekben, elhagyott szőlőkben, de gyakran szántókon gyomként élő kedvelt gyümölcsű, tüskés cserje. Levele (Rubi fructicosi folium) 10% csersavat, flavonoidokat, C-vitamint, alma- és egyéb szerves savakat tartalmaz. Összehúzó hatása miatt a vastagbél hurutos betegsége ellen teaként fogyasztják, de izzasztó és vizelethajtó hatása is van.
A cukorbaj elleni teakeveréknek is alkotórésze. jelentős mennyiséget használnak belőle a Planta tea készítésére, amely a kínaihoz hasonló élvezeti tea, annak gyermekekre vagy beteg felnőttekre gyakorolt izgató hatása nélkül. Levelét szamóca és málnalevéllel keverik, s ebből főznek teát, terméséből pedig szörp és lekvár készíthető.
HAMVAS SZEDER [Rubus caesius] Vadon termő, évelő
A zsírosolaj- és rostnyerés céljából termesztett — néhol kivaduló — len magjának nem elhanyagolható a gyógyászati jelentősége sem. Az olajlen néhány fajtájának magja 3—6% nyálkát, pektint, 30—40% zsíros olajat, fehérjét, enzimeket tartalmaz. A zsíros olajban esszenciális zsírsavak találhatók. A gyógyítási gyakorlatban a lisztté őrölt magot és az
olaj ki prése lése után értékes anyagokban még gazdag len mag pogácsát használják. A lenmag nyálkatartalmánál fogva ártalmatlan hashajtó. A lisztet reumás testrészekre, furunkulusok érlelésére, meleg borogatásként alkalmazzák. A lenolaj bőrtápláló hatása miatt bőrápoló kenőcsök, kozmetikumok alkotórésze. Égési sebek gyógyítására használják.
HÁZI LEN [Linum usitatissimum] Termesztett, egyéves
Az akáchoz hasonló levelű, egy-két méteres, lila virágú évelő az Alföld egyes részein, főként a Tiszántúlon vadon található, bár egyre ritkábban. Édes ízű gyökere (cukorkóró) nyersen vagy medvecukorrá feldolgozva kedvelt élvezeti és gyógynövény volt. Vastag gyökértörzse 1—2 m hosszú, belőle 4—6 méterre megnövő ujjnyi vastag gyökértaracko
kat fejleszt. Drogja a hámozott vagy kockára vágott száraz gyökér, a répacukornál 150-szer édesebb vegyületet, gíicirrizint tartalmaz. Különleges, édes íze miatt gyógyszerek, teakeverékek ízjavító kom ponense, de igen jó a köptető, köhögéscsillapító és hurutoldó hatása is. Besűrített mézes kivonatát az édesipar használja. Gyökérsarjakkal szaporítható.
IGAZI ÉDESGYÖKÉR [Glycyrrhiza glabra]
Vadon termő, évelő
Híres nemzeti italok, mint a bolgár „masztika”, a török „ráki”, ez ánizs- pálinkák fő ízesítője. Cukorkák, sütemények, főzelékek, italok ízesítésére használják. Értékét bizonyítja, hogy az ókori keleten fizetési eszközként is szerepelt. A 20—60 cm magas, fehér virágú növény termése a drog (Anisi vulgáris fructus), amely 2—3% iHó olajat tartal
maz, jellegadó komponense az anetol, emésztést serkentő, bél- és epeműködést javító hatása miatt a házi patikák kedvelt gyógyszere. A csecsemők fontos szélhajtó teája. Meleg- és tápanyagigényes növény, március végén, 40 cm-es sortávolságra vessük. Termése augusztusban érik. A mag összetéveszthető a foltos bürök erősen mérgező magjával!
ILLATOS ÁNIZS [Pimpinella anisum]
Termesztett, egyéves
Erdők, cserjések egyik kora tavaszi növénye. Illatos kék virágán kívül gyógynövényként gyűjtik a levelét és a gyökerét is. Gyökerét kora tavasszal vagy késő ősszel gyűjtsük. Drogja (Violáé odoratae radix et rhizoma) keserűanyagokat, szaponint, glikozidokat tartalmaz. A gyökér — szaponintartalma miatt trópusi eredetű, köptető hatású gyógy
növények, pl. Ipecacuanha pótlására is alkalmas. A gyógyászatban köptető, nyál- kaoldó, izzasztó és vértisztító hatása miatt használják fel. A növény egyúttal kitűnő árnyéki gyeppótló évelő is. Az erdőből kiásott és áttelepített anyatövek legyökeresedő indákkal terjedve, illatos foltokat alkotnak a kert félreeső zugaiban.
ILLATOS IBOLYA [Viola odorata] Vadon termő, évelő
E kisázsiai növény kesernyés ízű hajtásai
a törökök hideg italának, a szorbetnek
kölcsönöznek sajátos aromát. Szerzete-
sek hozták hazánkba. Középkori kolos-
torok, várkertek hangulatos gyógy- és
dísznövénye volt. Néhány országban sül-
tek, hússaláták, burgonyás ételek ízesí-
tésére használják. A drog (Hyssopi her-
ba).0,3% iIló olajat, cser- és keserűanya-
gokat tartalmaz, főzetével régen légzőszervi betegségeket gyógyítottak. Illó olajának kitűnő gombaölő és izzadást gátló hatását ma testápolószerek gyártásánál hasznosítják. A növény szárazságtűrő, kiválóan alkalmas lejtők, kopá- rosok talajvédelmére. Őszi-tavaszi tőosztással vagy márciusi hely bevetéssel szaporítjuk.
IZSÓP [Hyssopus officina!is]
Termesztett, évelő
Konyhakertek elmaradhatatlan fűszernövénye. Nélküle elképzelhetetlen a kovászos uborka, a túrós lepény, a tökfőzelék, de kitűnő ízesítője leveseknek, hálós gombaételeknek is. Zöld részei 0,8— 1,6%-ban, érett termései 2—4%-ban tartalmaznak jellegzetes, nehéz aromájú illó olajat, amelynek fő alkotórésze a karvon. Az olajat elsősorban az élelmiszeripar
használja föl. Zöld részeit frissen és szárítva, érett termését egészben vagy őrölve használják. A terméséből főzött teát bélpangás esetén isszák. Pergő magjaival évekig fenntartja önmagát. Március elején vessük helybe, 30 cm-es sortávolságra. A bimbózás előtt levágott, megszárított és lemorzsolt leveleit konyhánkban egész évben felhasználhatjuk.
KAPOR [Anethum graveolens]
Termesztett, egyéves
Fényes bőrnemű levelei vese alakúak, főként bükkösök árnyékkedvelő növénye. A kertek árnyékosabb részeibe gyeppótlóként is ültethető. Rövid szártagon ülő, hússzínű virágai március—áprilisban nyílnak, az egész növény erős, csípős-aromás illatú. A rizómákkal együtt megszárított virágzó, leveles szár a drog (Asari rhizoma et herba). íze borsra em
lékeztető, csípős, régen tubákok, tüsz- szentőporok alapanyaga volt. Asaron- tartalmú illó olaj, glikozid, cser- és nyál- kaanyagok találhatók benne. Erős hatású mérgező növény. A növényi kivonat felhasználásával a gyógyszeripar asztma elleni cseppeket gyárt belőle. Tőosztással szaporítható, 20 cm-es tőtávolságra, üde, humuszos talajba ültessük.
KAPOTNYAK [Asarum europaeum] Vadon termő, évelő
A Föld közi-tenger vidékén vadon élő, 20—50 cm magas félcserje. Az ókori görögöknél a vitézség jelképe volt, s a virágot a harcba induló katonák ruhájára hímezték. Hajtása (Thymi vulgáris her- ba) 1—2,5% illó olajat, keserűanyagot, cseranyagot, flavonokat tartalmaz. Illó olaja, amelynek fő komponense a timol, fertőtlenítő és nyálkaoldó hatása miatt
köhögés, hörghurut elleni gyógyszerek fontos alapanyaga. Kámforos ízű és illatú levele kedvelt húsfűszer, a francia konyha nélkülözhetetlen kelléke. Melegkedvelő, tápanyagigényes növény. A márciusi magvetésből nevelt palántákat májusban ültethetjük állandó helyükre. Sziklakertbe, szegélynek, rézsűk talajtakaró növényeként is telepíthetjük.
KERTI KAKUKKFŰ [Thymus vulgáris] Termesztett, évelő
Másfél ezer éve ismert és használt keletmediterrán eredetű gyógynövény. Magas vérnyomás és epebántalmak elleni teakeverékek egyik alkotója és egyes gyógyszerek alapanyaga (Rutascorbin, Rutosid). Drogja (Rutáé herba) sokféle hatóanyagot (flavonoidok, rutin alkaloidok) és 0,3—0,7%-ban kellemetlen szagú illó olajat tartalmaz. Június elején vi
rágzó félcserje, sok helyen dísznövényként is ültetik, de vigyázat, érintése érzékeny bőrűeken hólyagosodást okozhat. Magját áprilisban szabadágyba vessük, 1—2 cm mélyre s a fejlett palántákat októberben telepítsük el. Szárazságtűrő. Izsóppal, gyűszűvirággal együtt ültetve virágzáskor középkori várkertek hangulatát idézi.
KERTI RUTA [Ruta graveolens] Termesztett, évelő
Lándzsás levelei, hosszú tőkocsányon fejlődő tömött füzérvirágzata ösvények, utak jellegzetes kísérője. Egyike a legismertebb népi gyógynövényeknek. Ösz- szezúzott friss leveleit külsőleg fekélyek, égési és gennyes sebek borogatására, forrázatát belsőleg tüdőbetegségek, vérzések gyógyítására használták. A leveleit gyűjtik. Drogja nyalkát, C-
vitamint, cseranyagot, enzimeket, cukrokat tartalmaz. Baktériumölő és fertőtlenítő hatását az aukubin vegyülettől kapja. Alkoholos kivonata szúnyogcsípés elleni jó bedörzsölőszer. Nyálkaoldó, köhögéscsillapító hatását gyógyteakeve- rékekben hasznosítják. Hasonló hatása miatt a széleslevelű útifű (Plantago major) is gyűjthető.
KESKENYLEVELŰ ÚTIFŰ [Pkntago lanceohta]
Vadon termő, évelő
Réteken, tölgyesekben találkozhatunk a 30—50 cm magas, rózsaszín virágú kis ezerjófűvel. Június—augusztusban virágzik. A népi gyógyászatban nagyon megbecsült, értékes gyógynövény volt („százaranyos fű”)- A drog (Centaurii herba) rendkívül keserű glikozidákat (eritro- centaurin, genciopikrin), gyantát, viaszt, nikotinsávat tartalmaz. A hazai és több
külföldi gyógyszerkönyvben hivatalos drog. Kitűnő gyomorjavító, a keserű tinktúrák állandó komponense (Tinctu- ra amara). Keserű italok, likőrök gyártásához nélkülözhetetlen. Az import keserűanyagok helyettesítésére kiválóan alkalmas. Rokon fajai, a keskeny levelű és a csinos ezerjófű is gyűjthetők, gyógyászati értékük azonos.
KIS EZERJÓ FŰ [Centaurium minus] Vadon termő, egy- és kétéves
Hegyvidéki lombos erdőink elegyfáját szép koronája, virágzatának kellemes illata miatt parkokba, utak mellé sorfának ültetik. Virágzata a kamilláéhoz és a bodzához hasonló népszerű gyógy- tea. Meghűléskor, megfázáskor izzasztó hatású, köhögéscsillapító teát készítenek belőle. Sokan élvezeti, üdítő italként is fogyasztják. A drog (Tiliae flores)
illő olajat, gyantát, flavonoidokat, nyál- kaanyagot tartalmaz. Június—júliusban virágzik. A virágot a murvalevelekkel együtt, ollóval vagy késsel vágjuk le, a gallyak letépése nélkül. Gyűjtéskor gondoljunk a fák védelmére is! Orvosi célra csak a kis- és nagy levelű harsak virágzata gyűjthető, ipari célra gyűjtik még az ezüsthárs virágát is.
KISLEVELŰ HÁRS [Tilia cordata]
Vadon termő és termesztett, fa
Temetőkertek közismert, szép gyeppótló növénye, vadon gyertyános tölgyesekben, bükkösökben fordul elő. Magyar szakemberek kutatási eredményeként az utóbbi három évtizedben jelentős gyógyszeripari növénnyé vált. Hajtása (Vincae minoris herba) vérnyomáscsökkentő és agyértágító hatású alkaloidokat tartalmaz (vincamin, Vincin).
Belőle készül a Devincan és a Vincamin gyógyszerkészítmény. Kék és fehér virágaival, örökzöld lombjával díszítő, zárt levéltakarót képező tartós kiskerti növény. Árnyékos, félárnyékos fekvést, üde, tápdús talajt igényel. Tőosztással szaporítjuk ősszel vagy tavasszal. Zárt állomány kialakításakor 30×30 cm-es tenyészterületre telepítsük.
KIS TÉLIZÖLD [Vinca minor]
Vadon termő és termesztett, évelő
Hegy- és dombvidéki erdőink e két fajának fiatal törzséről és ágairól gyűjtött kéreg az ókortól ismert gyógyászati anyag, A 15—20 cm hosszú, 2—3 mm széles, görbült kéreglemezek fanyar, összehúzó ízűek. A hazai és több külföldi gyógyszerkönyvben hivatalosan szereplő összehúzó hatású drog (Quer- cus cortex) 20% cserzőanyagot, gallusz-
savat, kvercitet tartalmaz. Főzetét hasmenés, gyomorvérzés esetén, fagyott testrészek külsőleges borogatására használták. A szarvasmarhák hasmenésének gyógyításában őrleménye fontos gyógyszer. A tölgyfák leveléből, kérgéből és a gubacsókból az ipar csersavat állít elő. Pörkölt makkjából főzött teát angol kóros és hasmenéses gyerekekkel itatták.
KOCSÁNYOS, KOCSÁNYTALAN TÖLGY [Quercus robur, Q. petrea]
Vadon termő és termesztett, fa
A Föld legkedveltebb háztartási és ipari fűszer növényeinek egyike, hazánkban vadon is megtalálható. Erősen fűszeres ízű magját, a köménymagot péksütemények, sajtok, húsételek, saláták, italok fűszerezésére használják. A belőle főzött tea kedvelt gyomorerősítő, szélhajtó. Drogja (Carvi fructus) 3—7% iHó olajat tartalmaz, amelyet a konzerv-, a
gyógyszer- és a kozmetikai iparban használnak fel. Az olaj jellegadó fő komponense a d-karvon. Kora tavasszal vetik 30 cm sortávolságra. Az első évben tőlevél rózsát fejleszt, a második év májusában virágzik, termése júliusban érik. Másfél ezer hektáron folyik nagyüzemi termesztése. Újabban egyéves változatát is termesztik.
KONYHAKÖMÉNY [Carum carvi]
Termesztett, kétéves
A komló a sör fűszere és tartósítószere. Keserű savai (humulon, lupulon) adják a sör jellegzetes ízét, zamatát, illó olaja és gyantaanyagai a mikroszervezetek elszaporodását gátolják meg. A ligeterdőkben élő vadkomlót először 786-ban a németországi Szt. Denisi kolostorban termesztették. Ma az 5—10 m-re fel kúszó, liánszerű, kétlaki növény nőivarú
egyedeit hatalmas támrendszer mellett, speciális gépekkel termesztik. A drog (Lupuli strobuli) a növény termős virágzata, ún. „toboza”. Régi kenyér- és italfűszer, a népgyógyászatban nyugtatóként használták. Kivonatából ma enyhe idegnyugtatókat készítenek, ezenkívül vesetisztító teakeverékek, haj- és bőrápoló kozmetikumok alkotórésze.
KOMLÓ [Humulus lupulus]
Vadon termő és termesztett, évelő
Egyiptomi sírkamrákból előkerült, római orvosok által is ajánlott régi fűszernövény, ernyős virágai júniusban nyílnak. A 0,5—2% olajtartalmú ikerkaszat- terméseket széleskörűen használják savanyúságok, húskészítmények, italok ízesítésére. A mexikói és a francia konyha közkedvelt fűszere. A termésekből lepárolt illó olajat az élelmiszeripar és
az illatszeripar dolgozza föl. Fő komponense a linalool. Drogja (Coriandri fructus) emésztést javító teakeverékek alkotórész Március elején 40 cm-es sortávolságra, 1—2 cm mélyre vessük. Augusztusba^ a termések barnulása kezdetén a levágott növényeket kis kévékbe kötve, szellős helyen utóérleljük, majd lemorzsoljuk.
KORIANDÉR [Coriandrum sativum] Termesztett, egyéves
Legelőkön, erdőszéleken, elhagyott szőlők mezsgyéin élő 1—2 m magas ágtövises cserje. Virágai a lomblevelek kihajtása előtt, március—áprilisban nyílnak. Az ókor óta ismert és keresett gyógynövény. A kinyílt virágot és az érett termést gyűjtik. A virág glikozi- dokat, a termés cukrot, savakat, C-vita- mint, pektint tartalmaz. Hashajtó, vér
tisztító és vizelethajtó teakeverékekben, újabban magas vérnyomás ellen is használják. A csonthéjas termésből fogyasztó- és bélhurut elleni lekvárt, néhol pedig kökénypálinkát főznek. Levelével, virágtömegével és hamvaskék termésével egyaránt díszítő értékű cserje. A talajjal szemben igénytelen, áthatolhatatlan sövényt ad.
KÖKÉNY [Prunus spinosa]
Vadon termő, cserje
Az elsősorban egynyári dísznövényként ismert és kedvelt növényt régóta termesztik Európában gyógynövényként is. Virágzata flavonoidokat, karotínoidokat tartalmaz. Teakeverékekben gyomor- és bélbetegségek gyógyítására, sebek külső borogatására használták. Színanyagai ételek festésére szolgálnak. Sokfelé termesztik, főleg narancssárga, telt virágú
fajtáit {Rádió, Ball). Magját március elején vessük szabadföldbe, 40 cm-es sortávolságra. Eléggé igénytelen, szárazságtűrő növény. Júniustól virágzik, a fészekből kicsípett nyelves virágokat árnyékos helyen azonnal szárítsuk meg, és légmentes helyen tároljuk. Szedés után a növények 3 hét múlva ismét virágoznak.
KÖRÖMVIRÁG [Calendula officinalis] Termesztett, egyéves
Parlagok, árokpartok közismert nagy termetű gyomnövénye. Az első évben hatalmas lapu leveleket fejleszt, a második évben jelenik meg fészekvirágzata, amely horgas csúcsú pikkelyei miatt a falusi gyerekek kedvelt játéka volt. Gyökerét vizelet- és epehajtónak, külsőleg pedig bőrbetegségek, ekcémák, sömö- rök borogatószereként használták. Ösz-
szezúzott levelével égési sebeket borogattak. Drognyerésre csak az első éves növények gyökere alkalmas. Tavasszal vagy ősszel gyűjtik. A d rog (Bardanae ra- dix) nagy mennyiségű inulint, nyálkát, keserűanyagokat, illó olajat tartalmaz. Hajápoló szerek megbecsült alapanyaga, főzetét teakeverékekben izzasztónak, epe- és vesekőoldónak használják.
KÖZÖNSÉGES BOJTORJÁN [Arctium láppá]
Vadon termő, kétéves
Hegyvidéki legelők, alföldi homokbuckák változatos, szép formájú, 1—3 m-es örökzöld cserjéje. A középkori pestisjárványok idején ágait fertőtlenítés céljából Európa-szerte máglyákon égették. Érett termése 1—2% illó olajat, cukrot, gyantát tartalmaz. íze zamatos, kissé kesernyés, illata kellemes, a borovicska, a gin alapanyaga. Fűszerként vadas húsok
hoz, grillételekhez, páclevekhez használják. Illó olaja reumás bedörzsölőszerek, fürdősók komponense. A fiatal növényt eredeti termőhelyéről ne ássuk ki, az átültetést nehezen tűri, konténeres csemetéi faiskolákban egyébként is kaphatók. Kétlaki növény, bogyói a ter- mős példányokon kétévenként, ősszel érnek.
KÖZÖNSÉGES BORÓKA [Juniperus communis]
Vadon termő, cserje
Júliustól nyár végéig réteken, legelőkön folyamatosan virágoznak a fehér, rózsaszín és pirosas virágú cickafarkfűfajok, amelyek közül a fehér virágú közönséges cickafarkfű a kamillához hasonlóan több ezer éve ismert és használt gyógynövény. Drogként csak a fehér virágú növények levelét, virágát és hajtását gyűjtik (Millefolii herba). A virágban
0,1—0,5% illó olaj található, fő hatóanyaga a kamazulén, melytől az illó olaj sötétkék színűvé válik. A drogban keserűanyagok és flavonoidok is találhatók. Gyulladáscsökkentő, vérzéscsillapító és fertőtlenítő hatása révén külsőleg égési sebekre, bőrbajokra, belsőleg tea formájában fog- és szájgyulladásra, gyomorfekély gyógyítására használják.
KÖZÖNSÉGES CICKAFARK [Achillea míllefolium]
Vadon termő, évelő
Hegyvidéki erdők szélén, legelőkön, bokros helyeken élő, sárga virágú gyógynövényünk. Július—augusztus hónapokban virágzik, érett termései horgas szőrökkel ragadnak a ruhába és az állatok szőrébe. A drog (Agrimoniae herba) viszonylag sok kovasavat, flavonokat, keserű- és cseranyagokat tartalmaz. Vizes kivonatai antibiotikus hatásúak. A népi
gyógyászatban régóta ismert és használt növény. Főzetét külsőleg kelések, gyulladások borogatására, belsőleg epe-, gyomor- és májbajok ellen itták. Napjainkban máj-, gyomor- és epeműködést serkentő teakeverékek alkotórésze. Teája jó ízű üdítő ital, énekeseknek, szónokoknak toroköblögetésre ajánlott.
KÖZÖNSÉGES PÁRLÓ FŰ [APRÓBOJTORJÁN] [Agrimoniaeupatoria]
Vadon termő, évelő
Konyhakertekben termesztett, de nedves réteken, kerítések mentén megtalálható. Aromás, kellemesen csípős ízű, sokféle formában, nyersen reszelve, ecetesen fogyasztjuk, por alakban vagy pép formában is forgalmazzák. A gyökér szi- nigrin gli közi dókat tartalmaz. Az ezek enzimes bomlásakor képződő allilmus- tárolaj (allil-izotiocianát) okozza a tor
ma csípős ízét, szúrós, könnyfakasztó szagát. Erős hatása miatt a népgyógyászatban reuma ellen, vérkeringést serkentő, bőr izgató borogatásokra használták. Étvágygerjesztő, gyomor javító hatása illóolaj-tartalmával függ össze, kivonata hajszeszek alkotórésze. Tavasz- szal, rügyes dugványokkal lehet szaporítani.
KÖZÖNSÉGES TORMA [Armoracia lapathifolia]
Termesztett és vadon termő, évelő
Nedves rétek, folyóparti ligetek 2—3 m magas árnyékkedvelő cserjéje. Zöldesfehér virágai aprók, termése éretten ibolyásfekete, csonthéjas bogyó. Megszárított kérge hivatalos gyógyszer könyvi drog, értékes gyógyszeripari nyersanyag, epe- és máj betegségek, valamint elhízás elleni teakeverékek alkotórésze. Egyike a legjobb hashajtóknak. A drog
(Frangulae cortex) 6—9% antraglikozi- dot, keserű- és cseranyagokat, cukrot, enzimeket tartalmaz. Gyűjtéskor az egész növényt kímélni kell! A 2 cm vastag ágakról kora tavasszal márciusban, áprilisban fejtik le a kérget, amely frissén hánytató hatású, ezért csak egyéves tárolás vagy hőkezelés után főzhető belőle tea.
KUTYABENGE [Frangula alnus] Vadon termő, cserje
Két méterre megnövő, zellerre emlékeztető illatú, régi fűszer- és gyógynövény. Értéke miatt Nagy Károly frank császár kötelezővé tette termesztését a középkori kolostorkertekben. Vizelethajtó teakeverékeknek (Species diure- ticae) ma is alkotórésze. Intenzíven aromás fűszer, ezért a likőr- és konzerviparban használják. A „Maggi” fűszer
keverék jellemző illatát a lestyántól kapja. A gyökér illóolaj-tartalma 0,5— 1% között változik. A nyirkos, mély fekvésű talajt szereti. A márciusi vetésből nevelt kis növényeket 60×40 cm-re ültessük szét. Gyökerét két év múlva októberben szedjük fel, mosás, darabolás, szárítás után jól záródó edényben tároljuk.
LESTYÁN [Levisticum officinale]
Termesztett, évelő
Franciaország déli, karsztos tartományaiból származik. Két faja ismert: a valódi vagy francia (kép) és a hibrid vagy angol levendula. Szárított virága (Lavandulae flos) 0,5—1% illó olajat, cserzőanyagokat tartalmaz. Az olaj fő komponense a linalilacetát. A virágot és illó olaját ideg nyugtató hatása miatt fürdőkben, nyugtató készítményekben használják.
A reneszánsz, barokk, rokokó korok legdivatosabb illatszere volt. Melegigényes, szárazságtűrő, tipikus sziklakerti növény. Liláskék virágzata június—júliusban karakterisztikus dísze kertjeinknek. A francia levendula magját novemberben vessük el szabadágyba, a kikelt palántákat a következő év őszén ültessük végleges helyükre.
LEVENDULA [FRANCIA LEVENDULA] [Lavandula angustifolia]
Termesztett, évelő
Eurázsia mérsékelt égövi erdeinek, nedves rétjeinek 0,5—1,5 m magas növénye. Gyökere és gyökértörzse (Valerianae rhizóma et radix) egyike a legrégibb gyógyszereknek, de a modern gyógyászatnak is fontos alapanyaga. A drog illó olajat, valepotriátokat, szerves savakat tartalmaz, ez utóbbiak közül a bomlé- kony izovaleriánsavtól nyeri kellemet
len szagát. Az idegrendszerre gyakorolt kedvező hatását nyugtató teakeverékekben, tinktúrákban, idegcsillapító gyógyszerekben használják fel (Valeriána, Le- gatin). Az augusztusi vetésből nevelt palántákat október elején 40×30 cm-re telepítjük, és a gyökereket a következő év őszén szedhetjük fel. A nyirkos, de laza talajt kedveli.
MACSKAGYÖKÉR [Valeriána officinalis] Vadon termő és termesztett, évelő
Fátyolszerű álernyovirágzatát a virágkö- tészek virágcsokrok lazítására használják, telt virágú változatait dísznövényként termesztik. Homokdombokon, vasúti töltések oldalában él, félgömb alakú hajtásrendszere június—júliusban tömegesen látható. Gyökere vízzel összerázva tartós habot képez, ezért régen finom kelmék mosására használták. A
gyökér 2 m hosszú, 5—10 cm vastag is lehet, 20% szaponint tartalmaz, amely kitűnő köptető, nyálkaoldó hatású. A kozmetikai iparban szappanok, borotválkozószerek, fogkrémek habzóképességének javítására használják. Ősszel kell gyűjteni, a kiásott gyökeret meghámozva, korongokra szeletelve szárítják meg.
MAGYAR SZAPPANGYÖKÉR [Gypsophyla paniculata] Vadon termő, évelő
A virágénekek „bimbós majoránná”-ja a magyar konyha régi, híres fűszere, de elterjedt az egész világon. A morzsolt növény különleges, egyedi ízű fűszere a legtöbb húsételnek. így hurka- és szárnyastöltelékekhez, birkához, grillcsirkéhez kitűnően használható. A növény virágzáskor 0,5—1,3% illó olajat tartalmaz, amelyet főként a húsipar haszno
sít. Kiskertben, háztájiban termeszthető. A fólia alatt nevelt 6—8 cm nagyságú palántákból 10—15 db-ot csokrosan, 40 x 20 cm-és tenyészterületre április végén ültessünk ki. Állandó helyére március végén vessük. Gyakori öntözést és gondos növényvédelmet kíván. Többször vágható, a megszárított növényt morzsolás után portalanítsuk.
MAJORÁNNA [Majorana hortensis] Termesztett, egyéves
Elő-Ázsiából származik. Európa kertjeiben több mint ötszáz éve megtalálható dísz- és gyógynövény. Sok színváltozata van. A fekete virágú növény a drog, amelyet emésztő- és légzőszervi betegségek gyógyítására, valamint italok, élelmiszerek színezésére használnak. Virágjában antocianin típusú színezőanyagok találhatók (altéin, malvidin). A kisker
tekben a mályvák több évesek, drognak egyéves, nemesített fajtáját termesztik. Kora tavaszi helybevetéssel szaporíthatjuk. A virágokat száraz időben a harmat fel száradása után szedjük. A szirmokat elvirágzáskor kell kicsípni a virágból, majd azonnal megszárítani. Dísznövényként nagyobb virágágyakba, vagy falak, kerítések takarására ültetjük.
MÁLYVARÓZSA [Althaea rosea] Termesztett, egy- és kétéves
Egyik legősi bb kultúrnövényünk, az ókori orvosok első érzéstelenítője, altatója (somniferum — álomhozó). Több hasznú növény: fő terméke a mag, amit elsősorban étkezésre használnak. A máktok fontos gyógyszeripari alapanyag, ugyanakkor veszedelmes kábítószer, az ópium forrása is. Kábái János magyar gyógyszerész 1931-es szabadalma óta gyógyszer
alapanyagként az érett, mag nélküli máktokot használják a mákalkaloidok előállítására. A máktok 0,4—1%-ban több mint 40-féle alkaloidot tartalmaz. Ezek a korszerű gyógyászat nélkülözhetetlen alapanyagai, pl. a morfin fájdalomcsillapító, a kodein köhögéscsillapító, a papaveri n görcsoldó hatású gyógyszerek fő hatóanyaga.
MÁK [Papaver somniferum] Termesztett, egyéves
Téglagyárak, töltések, megbolygatott agyagszakadékok („martok”) kora tavasszal tömegesen nyíló pionír növénye. Élénksárga fészekvirágzatai hosszú tő- kocsány végén ülnek, levelei 20—25 cm átmérőjűek, szíves-kerekded alakúak. A virágzat! drog (Farfarae flores) nyálkát, színanyagokat, fitoszterineket és cseranyagokat, a ritkábban gyűjtött le
véldrog (Farfarae folium) 17% vas-zöl- dítő csersavat és keserűglikozidákat tartalmaz. A virágokat márciusban és áprilisban gyűjtik. Régóta használják légzőszervi megbetegedések ellen, külföldön mellteák állandó alkotórésze. A belőle főzött teát rekedtség, asztmatikus köhögés csillapítására fogyasztják, de gyomor- és bélfekély ellen is hatásos.
MARTILAPU [Tussílago farfara] Vadon termő, évelő
Dél-EuTopában áttelelő egyéves, hazánkban egynyáriként termesztett új gyógynövény. Régebben használták lép-, máj- és epe betegségek gyógyítására, de csak egy évizede került a gyógyszeripari alapanyagot adó termesztett növények közé. Az 1—2 m magasra is megnövő növény merev tőlevélrózsái fehéren márványozottak, erősen tüskések. Nagy
fészekvirágzatai is szúrósak. A termés 20—25% zsíros olajat, a termésfal flavo- noidokat tartalmaz. Napjainkban májbetegségek gyógyítására a belőlük készített gyógyszereket használják fel. Márciusban 60 cm-es sortávolságra, 2—3 cm mélyre vessük helybe, majd 40 cm-re ritkítsuk. Ápoláskor tüskéire vigyázzunk!
MÁRIATÖVIS [Sylibum marianum]
Termesztett, egyéves
Szárazabb rétek, legelők lakója. Kellemes illata egyedenként változhat, csaknem száz alfaját írták le. Egyik kiemelkedő szakértőjük Lyka Károly művészettörténész volt. A herbában p-cimol- tartalmú illó olaj, szerpiIlin keserűanyag és fiavonok találhatók. Görcsoldó, köptető, fertőtlenítő hatása miatt légcsőhurut, szélbántalmak esetén tea formá
jában használják. Aromás, kámforos íze miatt kellemes háztartási és italfűszer. Pikáns íze fűszerkeverékekben érvényesül leginkább, franciás vagy diétás ételek ízesítésére használják. 50 cm sortávolságra, 0,5 cm mélyre vessük március közepén, keléskor gondosan öntözzük, gyomláljuk. Májusi vágás után szeptemberben ismét virágzik.
MEZEI KAKUKKFŰ [Thymus serpyllum]
Vadon termő, évelő
Nyirkos réteken, töltéseken, árokpartokon májusban gyűjtik e virágtalan, spórás növény örvösen elágazó meddőhajtásait. Régen tisztítószerként ónedények súrolására használták („kannamosófű”). 10% kovasavtartalma miatt a növény érdes, merev tapintású, a réti szénába kerülve annak minőségét rontja. Drogja, amely számos ország, így ha
zánk gyógyszer könyvében is szerepel (Equiseti herba) tartalmaz még szerves savakat, szaponint és keserűanyagokat. Régi népi gyógyászati szer vesebajok, reuma ellen. Főzete epe- és májbántal- mak elleni, vizelethajtó és vesetisztító teakeverékek alkotórésze. Gyűjtésekor vigyázzunk, nehogy más, értéktelen vagy mérgező zsurlófajjal összekeverjük!
MEZEI ZSURLÓ [Equisetum arvense]
Vadon termő, évelő
Kisázsiából, a Földközi-tenger vidékéről származó faj, illóolaj-nyerés céljából csak az ötvenes évek közepétől kezdték termeszteni. Virágzata 0,04—0,2% kellemes, ámbraillatú illó olajat tartalmaz, amelynek fő hatóanyaga linalilacetát. Elsősorban az illatszer- és háztartásvegyipar használja fel i I latosí tás ra. Italok fűszerezésére is alkalmas. Márciusban
helybevetéssel szaporítjuk. Az első évben nagy, érdes tőleveleket hajt, a második év júliusában virágzik. Virágzata szinte ragad a mirigyszőrök által kiválasztott illó olajos váladéktól. Jó mézelő, szárazságtűrő, meleg- és fényigényes növény. Intenzív illatú, hatalmas virágtömege szélesebb körű díszkerti felhasználását indokolná.
MUSKOTÁLYZSÁLYA [Salvia sclarea]
Termesztett, kétéves
Hazánk bükköseiben, erdei vágásokban gyakori, 1,5 m magas, szennyeslila virágú, bogyótermésű növény. Egyike a legmérgezőbb gyógynövényeknek! Levele, termése és gyökere alkaloidokat tartalmaz. A drog (Belladonnae folium, radix) legfontosabb hatóanyaga az atropin, amely a pupilla tartós tágulását idézi elő, s így nagy szerepe van a szemészeti gya
korlatban. A növény nedve a XVI. században az olasz szépasszonyok kedvelt szépítőszere volt („bella donna”). A foszforsav észter tartalmú növényvédő szerek okozta mérgezések leghatékonyabb ellenszere. A drogból készített gyógyszerek ezenkívül izomgörcsoldók, külső elválasztású mirigyek működését szabályozók.
NADRAGULYA [Atropa belladonna]
Vadon termő, évelő
Ártéri erdők alj növényeként tömegesen előforduló 1 m magas gyomnövény. Egész felülete gyantasavszeríí „csalánméreggel” teli fullánkszőrökkel borított, testhez érve égető, viszkető érzést okoz. A népi gyógyászatban helyi izgató hatása miatt köszvény, reuma ellen használták. Levelét, hajtását és gyökerét gyűjtik. A levéldrog (Urticae folium)
glikozidokat, cseranyagokat, szerves savakat, klorofillt, vitaminokat tartalmaz. Gyógyító hatását aranyér elleni ülőfürdőkben, hajápoló szerekben, samponokban, belsőleg pedig vizelethajtó, ízületi bántalmak elleni teakeverékekben hasznosítják. Nagy mennyiségű klorofillt állítanak elő belőle a likőr-, édes- és üdítőital-ipar részére.
NAGY CSALÁN [Urtica dioica] Vadon termő, évelő
Az Észak-Európában honos, 1—2 m magas növény nevét a monda szerint a gyógyító hatását hirdető angyaltól kapta (angelus — angyal). Levele, termése, de főleg a gyökere (Angelicae radix et rhi- zóma) illó olajat, aromás és keserűanyagokat tartalmaz. Különleges illata, kesernyés íze révén likőrök, gyomorkeserűk fontos ízanyaga. Fiatal leveleit Grön-
landon, Izlandon főzelékként fogyasztják. Emésztést segítő, étvágyjavító, szél- hajtó teák része. Illó olaját a likőr-, illatszer- és cukoripar használja. A mély fekvésű, nyirkos helyeket kedveli, magját novemberben vessük el. Érdekes formájú, nagy térigényű növény, 70×50 cm-re palántázzuk. Szedésekor kesztyűt viseljünk.
ORVOSI ANGYALGYÖKÉR, ANGELIKA [Angelica archangelica]
Termesztett, kétéves
Ausztráliából származó, néhány évtizede termesztett gyógyszeripari növény. 1,5 m magas hajtásai hármas bogas elágazásinak, virágai sötét lilák, termése éretten narancssárga bogyó. Herbája 0,8—1,5%- ban szteroid vegyületeket tartalmaz (szolaszodin, szolamargin), amelyekből szív-, ideg- és reumatikus betegségek, valamint hormonzavarok gyógyítására
szolgáló gyógyszereket készítenek. Az állatgyógyászatban is felhasználják. Hazájában évelő, nálunk egyévesként termeszthető, melegigényes, hosszú tenyészidejű növény. A februári magvetésből, fólia alatt nevelt 15 cm-es lilás szárú palántákat április végén 70×40 cm-re ültessük ki. Júniustól a fagyokig virágzik.
ORVOSI CSUCSOR [Solanum laciniatum] Termesztett, egyéves
Árterek, patakmenti zsombékosok egyre ritkuló növénye. Görög nevét csillapíthatatlan éhségérzetet kiváltó hatásáról kapta (acorus — telhetetlen). Talajban kúszó rizómái kesernyésen fűszeres ízűek, évszázadok óta étvágyjavítóként, gyomorerősítőként használatosak, tink- túrák, cukrozott darabkák formájában. Jellegzetes illata, enyhén kesernyés, csí
pős, fanyar íze miatt világszerte az édeskesernyés italok zamatkombinációihoz használják. A drog (Calami rhizóma) 3— 5% illó olaját, keményítőt, nyálkát, keserű glikozidákat tartalmaz, gyakran hámozott formában kerül a kereskedelembe. Emésztési zavarok, vérszegénység esetén használják, az állattápszereknek is lényeges komponense.
ORVOSI KÁLMOS [Acorus calamus]
Vadon termő, évelő
Legelőkön, parlagokon található, minden részében igen keserű, fehéren moly- hos, ajakos virágú gyógynövény. Június—júliusban virágzik, az egész növény illata kellemes, megszárítva szagtalan. A teljes virágzás kezdetén gyűjtött herba 0,3—1% marrubiin keserűanyagot, 7% cseranyagot, illó olajat, gyantát, viaszt, nyálkát tartalmaz. Egyip
tomiak óta használatos népi gyógyászati szer légzőszervi megbetegedések esetén. Teáját étvágytalanság, epe- és májpanaszok esetén isszák. Mézzel ízesítve krónikus légcsőhurut esetén szedik. Keserű likőrök ízesítésére, gyógycukorkák gyártására is használják. Gyűjtésekor ne keverjük össze a fehér pemetefű (M. peregrinum) szürkén molyhos részeivel.
ORVOSI PEMETEFŰ [Marrubium vulgare] Vadon termő, évelő
Az ókortól kezdve sokféle betegség ellen használják. Teája görcsoldó, gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatású. Kék színű illó olaja gyulladásgátló készítményekbe, bőrápoló kozmetikumok alkotórésze. A drog (Flores chamomillae) illóolaj-tartalma 0,2—1% között változik, kémiai összetétele fajtánként eltérő. Gyulladáscsökkentő hatóanyagok a ka-
mazulén és a bisabolol-oxid A, B, görcsoldó a cisz-dicikloéter. Hazánkban vadon szikes területeken, főleg a Hortobágy környékén fordul elő, ahol kézi kamillafésűkke! gyűjtik. Néhány éve nagy hozamú fajtákkal megkezdődött üzemi termesztése is. Házikertben a magot augusztusban vessük, az áttelelő növény önmagát évekig fenntartja.
ORVOSI SZÉKFŰ (KAMILLA) [Matrícaria chamomilla]
Vadon termő és termesztett, egyéves
Nyirkos, patak menti réteken honos, 100—160 cm magas, vadon termő gyógynövény, de sokfelé termesztik is. Júliustól szeptemberig folyamatosan virágzik, virágai fehér-rózsaszínűek. A növény szárított gyökere és levele a drog (Al- thaeae radix et folium), ami nagy meny- nyiségű nyalkát, pektint tartalmaz. A gyökeret hámozva és kockára vágva
hozzák forgalomba. Ma is használatos légcsőhurut, köhögés elleni teakeverékekben. Kivonatából köptetőt, köhögés elleni szirupot és gyógycukorkát is készítenek. A júliusi szabadágyi magvetésből nevelt palántákat ősszel ültessük 60×40 cm-re. A gyökértörzs rügyes darabjainak őszi telepítésével gyorsabban kapunk kifejlett növényeket.
ORVOSI ZILIZ [A Ithaea officinái is]
Vadon termő és termesztett, évelő
A mediterrán származású évelő félcserje kedveli a déli fekvésű helyeket. Szárított levele (Salviae folium) hivatalos gyógyszerkönyvi drog. Keserű- és cseranyagot, 1—2,5% illó olajat tartalmaz, amelynek fő komponense a tujon. For- rázatát fertőtlenítő és összehúzó hatása miatt gyulladásos testrészek külső öblögetésére használják. Érdekes illatú,
aromás ízű levele zsíros húsételek, köretek ízesítésére alkalmas. Tőosztással vagy magvetéssel szaporíthatjuk. Az áprilisi szabadágyi magvetésből nevelt palántákat ősszel ültessük végleges helyükre. Júniusban virágzik. Ezüstös és illatos levelei elvirágzás után és télen is díszítő elemei a sziklakertnek. A hó által letört ágakat vágjuk vissza, újra sarjad.
ORVOSI ZSÁLYA [Salvia officinalis]
Termesztett, évelő
Erősen mérgező hagymagumós növény. Ősszel virágzik, lila virágai nedves hegyi réteken néhol nagy tömegben láthatók. Lándzsás levelei, s közöttük toktermése csak a következő tavaszon jelennek meg, magja júliusban érik. Hagymagumója és magja erősen mérgező colchicin alkaloidot tartalmaz, amely különösen gyermekekre veszélyes. ízületi bántalmak ellen
használták, de veszélyessége miatt gyógyászati jelentősége csökkent. A colchicin nek azonban sejtosztódást gátló, növekedést szabályozó hatása révén fontos szerepe van a növénynemesítésben, mivel megállítja a sejt mag osztódást. Kol- chicinézéssel több új fajtát állítottak elő, pl. a Budakalászi 2 poliploid kamillafajtát.
ŐSZI KIKERICS [Colchicum autumnale]
Vadon termő, évelő
Mindenütt közönséges gyomnövény, áprilistól októberig virágzik. Néhol tömegesen terem, ott kaszálni lehet. Nevét szív alakú, tarisznyához hasonló, sok- magvú becőkéjéről kapta. A drog (Bur- sae pastoris herba) káliumsót, kolint, acetilkolint, cseranyagot, flavonglikozi- dot tartalmaz. Teáját a népi gyógyászatban gyomor- és bélvérzés esetén itták.
Mélius Juhász Péter írja: „Asszonyember vérét megáilotja, minden belső betegséget gyógyít”. Az első világháború után az anyarozs helyettesítésére is használták, mivel a méhre összehúzó hatása van. Kivonata a IX. Szovjet Gyógyszerkönyvben hivatalos készítmény. Vérzéscsillapító teakeverékek egyik alkotórésze.
PÁSZTORTÁSKA [Capsella bursa-pastoris]
Vadon termő, egyéves
Általánosan használt zöldség- és fűszernövényünk több külföldi gyógyszerkönyvben hivatalos gyógynövény. Gyökere apioltartalmú illó olajat, nyál kát, cukrot tartalmaz. Levelével együtt vizelethajtó, hólyaghurut elleni teákban használják, jellegzetes illata, fanyar íze miatt likőrök ízkiegészítője. Zsírosolaj- és illóolaj-tartalmú magját az élelmi
szer- és a likőripar hasznosítja. Levelével ételeket ízesítenek, fodros levelű változatával szendvicseket, hidegtálakat díszítenek. A téli, vitaminszegény időben nagy jelentőségű a fogyasztása. Őszszel a gyökerek egy részét ne szedjük ki a földből, a meghagyott lomb fagyos időben is szedhető, hóesés előtt fóliával takarjuk be.
PETREZSELYEM [Petroselinum hortense]
Termesztett, kétéves
Régebben a kék búzavirággal és a szarkalábbal együtt a búzatáblák közönséges gyomnövénye volt. A kinyílt virágok
szirmát gyűjtik, és gyorsan, összetapadás nélkül szárítják meg. Száradás közben lángvörös színe piszkoslilásra változik. A drog (Papaveris rboeados flos) sok nyálkát, glikozidot, színanyagokat tartalmaz. Gyógyászatilag nem jelentős.
Forrázatát szem borogatásra, toroköblögetésre használták, teáját köptetőként köhögéscsillapításra s enyhe idegnyugtatóként isszák. Antociántartal mánál fogva gyógyteák színezésére, szörpök, cukorkák festésére használják. Telt virágú díszkerti változata sűrűn vetve szép színfoltot ad az egynyári virágok között.
PIPACS [Papaver rhoeas] Vadon termő, egyéves
Kislányok kedvelt mezei játékszere, sárga virágtömegével egész réteket beborít. Gyökere, tej nedve a népi gyógyászatban a görögök óta szeplők, májfoltok, szem betegségek gyógyszere. „Az vénasszonyok, ha orcájokat a vizével mossák, az aggszínt, sömörgést elvészi” — írja Mélius Juhász Péter a Herbáriumában. A drog (Taraxaci radix, rhizoma.
folium) inulint, nyál kát, keserű- és cser” anyagot, szaponint, vitaminokat tartalmaz. Levelét és gyökerét együtt vagy külön gyűjtik. A megpörkölt gyökér egyúttal kávépótlónak is jó. Napjainkban étvágygerjesztő, emésztést javító teakeverékekben, keserű tinktúrákban használják, de vizelethajtóként, máj-, valamint epebetegségek ellen is hatásos.
PONGYOLA PITYPANG [GYERMEKLÁNCFŰ] [Taraxacum officinale]
Vadon termő, évelő
A Marco Polo által is említett ősi kínai gyógynövény, a „nagy sárga gyökér”, a legkedveltebb hashajtó gyógyszerek egyike. Magas termetű, igen nagy leveleket fejlesztő közép-ázsiai növény. Gyökere tannoid- és antrakinon-glikozido- kat, cukrot, gyantát, enzimeket tartalmaz. Készítenek belőle szirupot, tink- túrát, extraktumot vagy gyógybort. A
kelet-ázsiai Rheum undulatum faj vastag, friss levélnyelét zöldségként fogyasztják. Jóízű kompót, főzelék, továbbá gyümölcsíz, bor és szörp készíthető belőle. Ősszel tőosztással szaporítható. Magját áprilisban szabadföldbe vessük, a sűrűn kelt palántákat tűzdeljük szét, és a következő év márciusában ültessük végleges helyükre.
REBARBARA [Rheum palmatum]
Termesztett, évelő
Régóta ismert, de értékes illő olajáért csak néhány évtizede termesztett növény. A Föld közi-tenger mellékén honos, telt virágú változatát termesztik. Virágaiban (Chamom illáé romanae flos) 0,2—0,3% barnássárga, erős illatú illó olaj, keserűanyag (kolin, api in) található. Régebben a népi gyógyászatban izzasztóként, fájdalomcsillapításra használták,
napjainkban illó olaja illatszerek, bőrés hajápoló készítmények alkotórésze. Májustól augusztusig virágzik, ezért virágágyakban tartós, fehér színfoltok kialakítására is alkalmas. Márciusban tőosztással szaporítható. A palántákat 40×20 cm-re telepítsük. 4—5 évenként ültessük át más területre, hogy ne csenevészedjen el a növényállomány.
RÓMAI KAMILLA [Anthemis nobilis] Termesztett, évelő
századi felvidéki vándorkuruzslók által
Dél-európai országok sziklás tengerpart-
jain élő, 1—2 m magas bokor. A magyar
népdalok gyakran megénekelt növénye,
a szerelmesek hűségének, bánatának
szimbóluma. Levele 1—2%-ban csípős,
kámforra emlékeztető szagú illó olajat
tartalmaz, amelyet fertőtlenítő, bőriz-
gató hatása miatt fürdővizek, kölnivizek
illatosítására használnak. A XVII—XVIII.
ft*. «
árusított csodaszer, a „Magyar Királyné Vize” (Aqua Regina Hungáriáé) tulajdonképpen alkoholos rozmaringkivonat volt. Vadas, zsíros húsételekhez fűszer
nek is kiváló. Hazánkban könnyen kifagy, ezért zárt helyen teleltessük át, vagy a szabadban élő növényt takarjuk. Dugványozással szaporíthatjuk.
ROZMARING [Rosmarinus officinalis] Termesztett, örökzöld
Egyik legújabban termesztett gyógynövényünk. Minden része alkaloidokat tartalmaz, szám szerint mintegy 65-félét. Kanadai kutatók megállapították, hogy alkaloidjainak tumorgátló és fehérvér- sejtszámot csökkentő hatása van. Ezt követően magyar szakemberek kidolgozták termesztés-technológiáját és gyógyszeripari feldolgozását. A belőle készí
tett Vinblasztint és Vinkrisztint a daganatos betegségek és a leukémia gyógyításában eredményesen használják. Hazájában, Hátsó-lndiában évelő, Dél- Európában rózsaszín virágaiért cserepes dísznövényként is kedvelik, nálunk egyévesként termeszthető. Magját február elején vessük cserépbe. A palántákat a májusi fagyok után ültethetjük ki.
RÓZSA METÉNG [Catharanthus roseus] Termesztett, egyéves
Termései zsíros olajban gazdagok, innen ered az „olajözön” elnevezés. Az olaj étkezési és gyógyászati célokra, pl. érelmeszesedés esetén használható. Falusi kertekben gyakori növény, megszárított szirmai kiválóan alkalmasak a valódi sáfrány — a Crocus sativus bibéje — helyettesítésére, így kapta a „pórsáfrány” nevet. A szirmokban kétféle festék
anyag, a szaflóvörös és a szaflósárga található. E festékanyagok révén ma élelmiszerek, italok színezésére használják. Áprilisban 40 cm-es sortávolságra vessük. Júliustól folyamatosan virágzik. A szirmokat akkor csípjük ki a fészekből, amikor színük élénkvörös, majd árnyékban szárítsuk meg. Igénytelen, díszkertekben gyakori fűszernövény.
SÁFRÁN YOS SZEKL1CE [Carthamus tinctorius]
Termesztett, egyéves
A gyertyános tölgyesek, bükkösök aljnövényeként néhol nagy, fehér foltokban virágzó, örvös levelű növény kumari nt, fitoncidokat, keserű- és cseranyagokat tartalmaz. A régebben divatos tavaszi, vértisztító teakúrák egyik fontos gyógynövénye volt. Teáját vese-, máj- és epebántalmak ellen izzasztóként isz- szák. Drogja (Galii odoratae herba) kel
lemes illatú, dohány, sajtok illatosítá- sára is használják. Vaníliához hasonló, enyhén kesernyés zamata miatt üdítőkhöz, csemegeborok, bólék, gyomorkeserűk fűszerezésére alkalmazzák. Különösen a németek kedvelik a „Wald- meister”-ből készült, májusi bornak nevezett italt. Kertünk északi fekvésű, árnyas részeit tőosztással telepíthetjük be.
SZAGOS MÜGE [Galium odoratum] Vadon termő, évelő
Másfél méter magas, sárga színű füzérvirágzata homokos legelőkön, töltéseken messziről szembetűnik („mezei gyertya”). A virágok szárított pártájából főzött teát légzőszervi megbetegedések ellen itták. A drog (Verbasci flos) cukrot, nyálkát, köptető és festőanyagokat, szaponinokat tartalmaz. Teája nyálkaoldó hatású, orvosi zilizzel, ánizs-
zsal, édesgyökérrel együtt a köptetők fontos komponense. Virágai a hajnali órákban nyílnak, és délben már hervadni kezdenek, ezért délelőtt kell gyűjteni, majd a szirmokat a tűző napon gyorsan megszárítani. Szép termete miatt a díszkertbe is ültethetjük. Bársonyos levele, hetekig virágzó hajtása a zöld gyepben mutatós szoliter.
SZÖSZÖS ÖKÖRFARKKÓRÓ [Verbascum phiomoides]
Vadon termő, kétéves
Hegyvidékek füves, bokros helyein élő illatos növény. Erdélyben festőnövény volt, a gyapjút festették vele pirosra, rozsdabarnára. Herbája illó olajat, keserűanyagot, csersavat tartalmaz. Az olaj nagy timoltartalma miatt antiszepti- kus hatású. Napjaink újra felfedezett finom fűszernövénye. íze, zamata a majoránna és a kakukkfű keveréke, az olasz
és a görög konyha kedvenc fűszere. Kellemes ízt ad a babnak, a paradicsomos ételeknek, a főzelékeknek, mártásoknak és a töltelékeknek. Teáját az 1600-as években jó étvágygerjesztőnek tartották: „Aki ételt utál, hitván gyomra vagyon, meggyógyítja”. Egy kisebb tő óvatos átültetésével vagy gyűjtött magvakból nevelt palántáról szaporítható.
SZUROKFÍ [Origanum vulgare] Vadon termő, évelő
Szántóföldjeink egyik szinte ki irt hatatlan gyomnövénye. Földben kúszó méteres tarackjai képezik a drogot (G ram in is rhizoma), amelyet egészben vagy felvágva használnak. Szénhidráttartalma nagy, 50% körül van, ezenkívül szaponint, gli- kozidokat, savakat tartalmaz. A népi gyógyászatban reuma elleni és vizelethajtó teakeverékekben, vértisztító teákban
használták. Legcélszerűbb ásás vagy szántás alkalmával gyűjteni, ősszel vagy tavasszal. Az idegen anyagok kiválogatása után napon szárítsuk, a földet és hártyás pikkelyleveleit gyakori ütöge- téssel, dörzsöléssel távolítsuk el. Ne tévesszük össze a jóval vastagabb rizómá- jú csillagpázsittal, amelyet drogként igen ritkán gyűjtenek.
TARACKBÚZA [Agropyron repens]
Vadon termő, évelő
Napjainknak ez a keresett fűszernövénye Ázsiában honos és a XVI. századtól ismert Európában. Különösen Erdélyben kedvelték a fejedelmek udvarában. Megszárított levelét levesek, mártások, sa
vanyúságok, ecetek, általában savanyú ételek ízesítésére használják. Különleges zamatán kívül étrendi hatása is kiváló, étvágyjavító, segíti a gyomornedv-elvá-
lasztást. Zöld levele 0,5—2% illó olajat tartalmaz, amelynek karakterét az eszt- ragol adja meg. Illó olaját szintén fűszerezésre, valamint illatszerként is használják. Terjedő tövű növény. Magról nem, csak tőosztással vagy meggyökeresedett hajtásaival, tősarjakkal szaporíthatjuk. Tápanyagdús, nedves helyeken fejlődik legjobban.
TÁRKONY [Artemisia dracunculus] Termesztett, évelő
Egyik legszebb, kora tavasszal nyíló gyógynövényünk. Nevét a görög mitológia férfi-szépségideáljáról, Adoniszról kapta. Közép-, Dél- és Kelet-Európábán honos, száraz, köves lejtőkön, homokos legelőkön fordul elő. Április—májusban virágzik. 30—40 cm magas hajtása szív- glikozidokat tartalmaz. A növény mérgező, ipari feldolgozás céljából, szív
működést serkentő gyógyszerek alapanyagaként exportra gyűjtik. Több országban és hazánk egyes körzeteiben már védett növény, termesztése megkezdődött. Aszmagtermése éretten könnyen széthullik, ezért teljes érés előtt gyűjtsük be. Magját júniusban vessük el. Lassan fejlődő növény, a vetés utáni 3—4. évben virágzik először.
TAVASZI HÉRICS [Adonis vernalis] Vadon termő, évelő
Erdők, száraz, bokros rétek kedves tavaszi virága. Gyógyászatilag egyenértékű vele a szártalan kankalin (P. vulgáris), amelynek világossárga virágai rövid ko- csányon egyesével ülnek. A két faj gyökeres rizómája adja a drogot (Primuláé radix), amely kesernyés, karcoló ízű, 5—10% szaponlnt, cseranyagot tartalmaz. Régen sokféle betegség ellen hasz
nálták, ma nyálkaoldó hatása miatt a felső légutak betegségeinek gyógyítására, köhögéscsillapításra, kanalas vagy gyári készítményekben alkalmazzák (Co- derlt, Expectin). A XVI. század óta kedvelt dísznövény is. A tavaszi kankalint a szárazabb, a szártalan kankalint a nyirkosabb oldalra ültessük. Mindkettőt őszi-tavaszi tőosztással szaporíthatjuk.
TAVASZI KANKALIN [Primula verls] Vadon termő, évelő
A parlagokon, legelőkön élő, 50—70 cm magas, fásodó szárú bokrocska legelői gyom. Hegyes, 1—3 cm hosszú tövisei a legelő állatokon súlyos szájgyulladást okozhatnak, csak a szamár képes lelegelni. Júniustól szeptemberig virágzik, virágai rózsaszínűek. Csavarodott alakú gyökere 30—50 cm hosszú, rendkívül szívós állományú, s érdekes, nincs benne
bélrész. Egyik népies neve: „ekenyűg”. Gyökerét késő ősszel vagy tavasszal gyűjtik. A drog (Ononidis rádix) vizelethajtó régi népi gyógyszer. Glikozidokat, cseranyagot, cukrot, illó és zsíros olajokat tartalmaz. Bőrbajok, vese-, ízületi és reumás bántalmak ellen használják, különféle vizelethajtó teakeverékek (Species diureticae) alkotórésze.
TÖVISES IGL.ICE [Ononis spinosa] Vadon termő, évelő
Virágai a fecskék tavaszi érkezésekor kezdenek nyílni, és az őszi költözéskor száradnak el. Akácosokban, árokpartokon élő, árnyéktűrő, olykor tömegesen előforduló mérgező növény. Minden részében alkaloidtartalmú sárga nedvet találunk. Tejnedvét a népi gyógyászatban tyúkszem, szemölcs irtására, máj-és epebetegségek gyógyítására használták.
Gyökerét és hajtását, amelyek kelido- nint és egyéb társalkaloidokat, savakat, illó olajat tartalmaznak, külön-külön és együtt is gyűjtik. Máj- és epegörcsök elleni gyógyszereket készítenek belőle. Nem háziszer, kizárólag gyógyszer!pari alapanyag. Szárításkor a növény tüsz- szögésre ingerlő pora ellen szájunk elé kötött nedves kendővel védekezzünk.
VÉREHULLÓ FECSKEFŰ [Chelidonium május]
Vadon termő, évelő
Sövények mentén, akácosokban olykor tömegesen fehérük a turbolya virága. A magyar konyha egyik régi, elfelejtett fűszernövénye. Levesek, baromfi- és báránysültek ízesítésére, tavaszi saláták készítésére használták. Gyógynövényként is ismerték, összetörve zúzódások- ra, véraláfutásokra tették borogatásként, vagy szülő asszonyoknak főztek
belőle levest. Herbája ánizsra emlékeztető illó olajat, keserűanyagot, glikozi- dokat tartalmaz (édes petrezselyem). Az angol és francia konyha finom fűszerkeverékében (fines herbs) tárkonnyal, rozmaringgal, zellerrel, bazsalikommal együtt használják. Júliusban érő ikerka- szatterméseit gyűjtsük be, és ősszel vessük el.
ZAMATOS TURBOLYA [Anthriscus cerefolium] Vadon termő, egyéves
Néhány gyógy-és fűszernövény díszítőértéke, környezeti igénye és alkalmazási lehetőségei
|
OldaP szám |
Név |
Magasság cm |
Díszítőérték |
Fény- igé |
Víz- ny |
Alkalmazási lehetőségek | ||||||||||||||||||||
|
levele |
virága |
termése |
habitusa |
illata |
fénykedvelő |
félárnyéki |
árnyéki |
szárazságtűrő |
közepes vízigényű |
víz igé nyes |
fűszeressarokba |
egynyári virágágyba |
évelöágyba |
sziklakertbe |
v c > c *a> > :O C >• <u a |
szol iterként |
sövénynek, kerítésnek |
rézsűk beültetésére |
árnyéki gyeppótló |
vízpartra |
2 a N |
3 .Q •a 3 c □ -X 3 .0 o’ A |
35 <3 3 Wí 3 35 ’> O 35 ~3 > | |||
|
1 |
Bazsalikom |
40-60 |
• |
• |
• |
• |
• |
• |
• |
a |
•i | |||||||||||||||
|
4 |
Borsfű |
20-40 |
• |
• |
• |
o |
• |
0 |
• | |||||||||||||||||
|
5 |
Borsosmenta |
40-80 |
• |
• |
• |
Q |
• |
• |
• | |||||||||||||||||
|
6 |
Citromfű |
40-60 |
• |
• |
• |
• |
O |
• |
o |
• |
9 |
• | ||||||||||||||
|
8 |
Cseregalagonya |
200-500 |
• |
• |
G> |
• |
• |
• |
• |
o |
• | |||||||||||||||
|
9 |
Dal mát rovarporvirág |
30-60 |
• |
0 |
• |
• |
0 |
• |
• | |||||||||||||||||
|
15 |
Fekete bodza |
300-500 |
• |
• |
O |
• |
• |
• |
0 |
G |
• |
• |
• | |||||||||||||
|
19 |
Gyapjasgyűszűvirág |
50-150 |
• |
© |
9 |
• |
O |
9 |
9 |
• |
0 | |||||||||||||||
|
20 |
Gyepű rózsa |
150-300 |
• |
• |
• |
• |
0 |
• |
0 |
9 | ||||||||||||||||
|
21 |
Gyöngyvirág |
15-30 |
• |
9 |
• |
• |
Ö |
9 |
9 |
• |
• |
9 | ||||||||||||||
|
26 |
Illatos ibolya |
10-20 |
• |
• |
• |
Q |
9 |
0 |
• |
• |
• |
9 | ||||||||||||||
|
27 |
Izsóp |
50-80 |
• |
• |
• |
0 |
9 |
0 |
© |
• |
• |
• |
• | |||||||||||||
|
29 |
Kapotnyak |
5-10 |
• |
• |
• |
• |
Ö |
• |
• | |||||||||||||||||
|
30 |
Kerti kakukkfű |
20-40 |
• |
• |
• |
• |
• |
• |
Ö |
• |
• |
• |
|
31 |
Kerti ruta |
50-100 |
• |
• |
• |
© |
• |
O |
• |
o |
© |
• | ||||||||||||||
|
35 |
Kis télizöld |
10-15 |
• |
• |
• |
• |
• |
• |
0 |
• |
• |
• | ||||||||||||||
|
40 |
Kökény |
200-300 |
• |
• |
• |
• |
• |
© |
• |
♦ |
• | |||||||||||||||
|
41 |
Körömvirág |
25-50 |
• |
• |
© |
• |
• |
G |
0 |
• |
• | |||||||||||||||
|
43 |
Közönséges boróka |
100-300 |
© |
• |
• |
• |
o |
0 |
• |
0 |
© | |||||||||||||||
|
48 |
Lestyán |
100-200 |
• |
• |
• |
• |
© |
• |
• |
• |
• |
o |
• | |||||||||||||
|
49 |
Levendula |
50-70 |
• |
• |
• |
© |
• |
© |
• |
G |
• |
• |
© |
• |
• | |||||||||||
|
51 |
Magyar szappangyökér |
40-90 |
• |
© |
• |
• |
• |
• |
• |
© | ||||||||||||||||
|
52 |
Majoránna |
30-40 |
• |
• |
• |
a |
• |
© |
• | |||||||||||||||||
|
53 |
Mályvarózsa |
150-180 |
• |
• |
• |
o |
• |
• |
• |
• | ||||||||||||||||
|
54 |
Mák |
100-150 |
© |
• |
• |
• |
• |
© |
• |
• | ||||||||||||||||
|
59 |
Muskotályzsálya |
100-150 |
• |
• |
• |
• |
• |
• |
• |
• |
• |
• |
• |
• | ||||||||||||
|
62 |
Orvosi angyalgyökér |
100-200 |
• |
• |
• |
• |
o |
• |
• |
0 |
0 | |||||||||||||||
|
64 |
Orvosi kálmos |
50-100 |
• |
• |
• |
& |
© |
• | ||||||||||||||||||
|
67 |
Orvosi ziliz |
80-120 |
• |
• |
• |
o |
• |
• |
• | |||||||||||||||||
|
68 |
Orvosi zsálya |
50-70 |
© |
• |
• |
• |
• |
• |
• |
• |
• |
• |
• | |||||||||||||
|
69 |
Őszi kikerics |
20-30 |
© |
• |
• |
0 |
• |
• | ||||||||||||||||||
|
75 |
Római kamilla |
20-40 |
• |
• |
• |
o |
• |
0 |
© | |||||||||||||||||
|
76 |
Rozmaring |
30-120 |
• |
© |
• |
• |
0 |
• |
• | |||||||||||||||||
|
78 |
Sáfrányos szeklice |
80-150 |
• |
• |
© |
• |
• | |||||||||||||||||||
|
80 |
Szöszös ökörfarkkóró |
60-200 |
• |
0 |
• |
0 |
• |
0 |
• |
• | ||||||||||||||||
|
81 |
Szurokfű |
40-60 |
• |
• |
• |
• |
0 |
• |
• |
• |
• |
• |
• | |||||||||||||
|
84 |
Tavaszi hérics |
20-40 |
• |
• |
o |
• |
e | |||||||||||||||||||
|
85 |
Tavaszi kankalin |
10-30 |
• |
• |
• |
o |
• |
© |
© |
© |
| Mérgező növények beléndek csattanó maszlag fagyöngy gyapjas gyűszűvirág gyöngyvirág kapotnyak nadragulya őszi kikerics tavaszi hérics vérebül ló fecskefű |
| Szúrós (tüskés, tövises) növények bencdekfű egybibés galagonya fehér akác kökény közönséges boróka máriatövis sáfrányos szeklice szeder tövises iglice |
