Skip to content

Clive Johnson – Ötletek a túléléshez (PDF – Átirat)

Clive Johnson - Ötletek a túléléshez

Találatok: 8

237

ÖTLETEK A TÚLÉLÉSHEZ

A VÉSZHELYZETEK LEKÜZDÉSÉNEK 150 ÚTJA

ÖTLETEK A TÚLÉLÉSHEZ

A VÉSZHELYZETEK LEKÜZDÉSÉNEK 150 ÚTJA

Clive Johnson

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:

Clive Johnson: Survival Tips, Amber Books Ltd, London, 2002

This translation of Survival Tips first pulished in 2003 is published by

arrangement with Amber Books Ltd.

Hungárián translation © Csaba Emese, 2003

Az egyedül jogosított magyar nyelvű kiadás. A Kiadó minden jogot fenntart,

részletek közlésének jogát is az írott és elektronikus sajtóban.

ISBN 963 9519 23 5

M-érték Könyvkiadó Kft., Budapest, 2003

Felelős kiadó a Kft. ügyvezető igazgatója

Irodalmi vezető Ambrus Éva

Felelős szerkesztő Szabados Tamás

A szöveget gondozta Székely Ervin

Borítóterv -||L Kiss László


TARTALOM

BEVEZETŐ 6

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS 10

AZ ÉLET FENNTARTÁSA 28

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN 64

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN 86

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN 112

TÚLÉLÉS A TENGEREN 146

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON 172

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE 208

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS 234

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS 254

FÜGGELÉK 302

NÉV-ÉS TÁRGYMUTATÓ 316


BEVEZETŐ

A túlélés igen egyszerű alapelveken nyugszik, és ezeknek csupán egyik eleme a túlélési készségek elsajátítása. Ezek önmagukban nem menthetik meg az életét, mivel végső soron a hozzáállástól és az elhatározástól függ, hogy valaki életben tud maradni, vagy meghal.

Vészhelyzetekben az élni akarás a legfontosabb tényező. Végső soron az érte­lem uralja a testet, és amikor az értelem feladja a harcot, a test nem képes a túlélésre. Ha az ember nem rendelkezik a megfelelő lelki hozzáállással, sem­miféle túlélési módszer vagy gyakorlat sem mentheti meg. A túléléshez min­den kétséget kizáróan az a legfontosabb, hogy az ember nyugodt és bizakodó maradjon, koncentráljon, és alkalmazkodjon az új helyzethez.

A valóságos vészhelyzetekben a megmenekülés vágya olyan erős lehet, hogy átveszi az uralmat a tudatos gondolkodás felett, és egyfajta önpusztító, az ember ellen dolgozó lelkiállapotot teremt. Az otthon és a család utáni vágy annyira betölti az elmét, hogy a szellem végül feladja a reményt. A hétközna­pi életben minden körülöttünk van, amire szükségünk lehet a kényelemhez. A vészhelyzetben hirtelen nélkülöznünk kell a modern élet minden kellékét, és arra kényszerülünk, hogy testileg-lelkileg az életben maradás primitív módszereihez alkalmazkodjunk.


A túlélés esélyeit befolyásoló lelki tényezők SZORONGÁS

A közelgő katasztrófa érzését a veszéllyel fenyegetett környezetben az alap­vető szükségletek megtalálásának nehézségei váltják ki. A tünetek között szerepelhet szívdobogás, szúró fájdalom a mellkasban, valamint nehézlégzés, sóhajtozás és túl szapora légzés. Előfordulhat izomgörcs, hátfájás, és az ember ilyenkor hajlamos túl szorosan megragadni a tárgyakat. Az egyéb tünetek

7

BEVEZETŐ

közé tartozik a szájszárazság, a hasmenés, a hányinger, a böfögés vagy éppen a nyelési nehézség. Külső tünet lehet még: sápadtság, verejtékezés és ásítás.

Ha nem teszünk megfelelő ellenlépéseket, a szorongás csökkenti a teljesí­tőképességet. A legrövidebb idő alatt úgy birkózhatunk meg a helyzettel, ha megpróbáljuk beazonosítani, mi okozza a szorongást. írja össze őket, és vegye sorra egyenként. Miközben megoldja a nyugtalanságát okozó nehézségeket, minden valószínűség szerint bizakodóbb lesz, és aggodalma is alábbhagy.


DEPRESSZIÓ

A depresszió olyan érzéseket takar, mint a reménytelenség vagy a problé­mamegoldó készség hiánya, ami gyakran a nyomasztó nehézségekre vagy az ismétlődő kudarcokra vezethető vissza. A szorongás összefonódhat de­presszióval, és a tünetek lassulást és közömbösséget eredményezhetnek sok emberben.

A bűntudat vagy önvád erősítheti, különösen ha senki se biztosítja az embert az ellenkezőjéről. A depresszióban szenvedő ember úgy érezheti, bárki jobb eredményt ért volna el az adott körülmények között. Ez abból is adódhat, hogy másokban túlságosan erős a versenyszellem és a domináns viselkedés. A depressziós személy azáltal tudja kedvezően befolyásolni negatív gondolatait, ha saját adottságainak fejlesztésére törekszik, és ésszerű lépéseket tesz gyengébb képességei tökéletesítésére.

A depresszió meglehetősen általános, és ezért érdemes múló hangulatnak tekinteni. Gondoljon csak arra, hogy nagy emberek is szenvednek depresszió­ban: Winston Churchill, Nagy-Britannia miniszterelnöke a második világhá­ború alatt „mísz”-nek nevezte ezt a lelkiállapotot, de nem hagyta, hogy túl sokáig hatalmában tartsa. Próbálja ön is higgadtan szemlélni a depresszióját, és ne hagyja, hogy mélyen beleássa magát a leikébe. Hagyja, hogy elmúljon.


STRESSZ

Vészhelyzetekben teljesen természetes a stressz megjelenése, különösen akkor, ha az ember valamilyen balesetet szenvedett. A stressz normális dolog. Ha az embernek olyan problémákkal kell megküzdenie, amelyek megoldásához rendkívül gyors reakciók szükségesek, szervezete stresszel reagál. Ez meg­felelő körülmények között fokozza a teljesítőképességet. Ám ha túl hosszú

8

BEVEZETŐ

ideig tan, a test nagyon kimerül, és visszájára fordul a dolog. Hosszan tartó stresszhelyzet a szorongás vagy a depresszió tüneteit idézheti elő: szívdobo­gást, emésztési zavarokat, izom- és egyéb fájdalmakat okozhat.

A legeredményesebben úgy kezelheti a stresszt, ha megpróbál felülkere­kedni rajta. Ez azonban nehéz: erős a késztetés, hogy a test reakciói uralják az ember egész lényét, és így könnyen elveszítheti lélekjelenlétét, hidegvérét. De gyakorlással lényegesen könnyebb lesz leküzdeni a stresszt. Amikor a körülmények megengedik, tudatosan nyugtassa meg zaklatott elméjét, és lassítsa le a mozdulatait (kivéve, természetesen, ha olyasfajta vészhelyzetben van, mint pl. egy tűzvész, amikor valóban nagyon gyorsan kell gondolkoznia és cselekednie). Határozza meg, azonosítsa be az önt nyomasztó problémákat, vegye sorra őket, és egyenként küzdjön meg velük.

A vészhelyzetben lévő, fáradt, nagy nyomás alatt álló emberek természe­tes reakciója a hangulatingadozás. Épp ezért ne nyilvánítson elhamarkodottan véleményt, mert az valószínűleg eltávolítja öntől a csoport valamelyik tagját. Az ilyesfajta megnyilvánulások viszont jelzik, ideje megállni és pihenni, hogy mindenki számára biztosítsák a testi, szellemi regenerálódást.

A legsúlyosabb helyzetben se felejtse el, egyetlen dolog mentheti ki a ve­szélyből: a fizikai és szellemi képességeivel társuló túlélési gyakorlat.

9

f;


ELŐKÉSZÜLET

ÉS

FELSZERELÉS

Ne essen pánikba! Mindenképpen megrázkódtatást jelent, hogy el van vágva a civili­záció megszokott kellékeitől – ételtől, italtól, lakhelytől, melegtől, társaktól -, bár ez a körülmények és az előzetes gyakorlatok függvényében változhat. Bármilyen háttérrel rendelkezik a hétköznapi életben, vagy bármilyen jól felkészült az adott helyzetre, létfontosságú, hogy a lehető leggyorsabban túljusson a kezdeti lelki traumán. Mindig gondoljon arra, hogy az a helyzet, amelyben van, talán nem is különbözik azoktól, amelyekkel évszázadokon át egészen a mai napig mindig megbirkóztak az emberek.

Maradjon nyugodt; ne engedje, hogy a pánik elhomályosítsa az elméjét. Talán nincs is tudatában annak, hogy máris rendelkezik a túléléséhez szükséges tulajdonságokkal – elszántság, kitartás, találékonyság és humor. Feltétlenül szükséges, hogy mentálisan alkalmazkodjon az új körülményekhez. Valószínűleg nincs hozzászokva, hogy egyedül induljon útnak és gondoskod­jon az élelemről, vagy hogy ivóvizet kutasson fel. De ne feledje, hogy azok a tulajdonságok és készségek, amelyek lehetővé teszik, hogy munkát találjon, hogy megfelelően ellássa munkakörét, családját, valamint hogy a lehető leg­jobban boldoguljon a mindennapi életben, hasonlóak ahhoz, amelyeknek a segítségével a férfiak és a nők hajdan menedéket, meleget és élelmet találtak maguk és családjuk számára.

Miközben fokozatosan alkalmazkodik, és jól megtervezett, ésszerű óvin­tézkedéseket tesz, látni fogja, hogy mind szellemileg, mind testileg a lehető legnagyobb mértékben hozzászokik az új környezethez. Érzékei, amelyeket valamelyest eltompított a kényelmes városi élet, most élesebbé válnak, job-

11

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS

bán összpontosít, és hozzálát a túlélési terv kidolgozásához. Amennyiben erős önben az akarat a túlélésre, túlteszi magát a kudarcokon, és képes lesz uralni környezetét.


  1. ERŐSÍTSE MEG ELMÉJÉT!

Amikor ismeretlen környezetben találja magát, ahol a normális élet minden kényelme hiányzik, és ahol állandó halálos fenyegetésnek van kitéve, nagyfo­kú stressz alakul ki önben. A speciálisan képzett emberek az önhipnózisnak egyfajta formáját alkalmazzák, amikor erőt kell meríteniük valamilyen belső „próbatétel” teljesítésekor. A módszer magában foglalja a légzésen alapuló meditációt és önszuggesztiót, amely lehetővé teszi a szívverés lassítását, vala­mint a vérnyomás csökkentését. Ez hatékonyan csökkenti a szorongás tüne­teit, aminek következtében az elme kiegyensúlyozottabban és pihentebben tud működni.

A katona el tudja képzelni, hogy olyan helyzetekkel is megbirkózik, ame­lyektől fél. Az emberi elme nem képes megkülönböztetni az erősen elképzelt eseményeket azoktól, amelyeket valóban átél. így tehát például az a katona, aki különösen fél a tüzérségi túztól, nagymértékben „beolthatja” magát a har­ci stressznek nevezett reakció ellen. Bárki alkalmazhatja ugyanazt a módszert, hogy legyőzze szorongását és a stresszt, amikor a túlélés mezsgyéjén találja magát.

Elméje legyen mindig aktív, és olyan dolgokra gondoljon, amelyeket a jövőben meg akar valósítani. Kovácsoljon „gondolati” terveket magában – például írjon meg fejben egy regényt, képzeljen el mindennap egy újabb fejezetet, vagy dolgozzon ki valamilyen üzleti ötletet.

Ahhoz, hogy ön túlélő legyen, a következő személyes tulajdonságok elő­nyösek:

  • Koncentrálásra és rögtönzésre való képesség.
  • Az adott helyzethez történő alkalmazkodás, miközben nyugodt marad.
  • Ha megőrzi optimizmusát, de azért felkészül a legrosszabbra.
  • Képes megérteni, kezelni és legyőzni saját félelmét és szorongását.

12

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS


  1. A LEGELSŐ TEENDŐK

Ön fázik, éhes, a ruhája átázott, és talán meg is sérült; de lehetnek ön körül más sebesültek is, sőt holttestek. A következőket kell tennie:

  • Vegye számba a túlélőket, különítse el az élőket a halottaktól. Nyújtson el­sősegélyt, amennyire szükséges (lásd Elsősegélynyújtás, 255. oldal). Kezdje az életveszélyes sérülésekkel, és fokozatosan haladjon a kisebb törések, se­bek, zúzódások felé.
  • Kutasson ruhanemű és felszerelés után, ami hasznos lehet a túlélők számá­ra, és egyébként is mentsen mindent, amit tud.
  • Keressen vagy építsen valamiféle menedéket.
  • Gyűjtsön tűzifát. Gyújtson tüzet.
  • Szedjen össze olyan sok élelmet és vizet, amennyi a környezetében találha­tó, a létező készletektől függően. Ne felejtse el, hogy ne egyen túl sokat, ha kevés a vize.
  • Pihenjen, és tartalékolja erejét. Ne mozogjon, csak ha feltétlenül szükséges. Azt, hogy ezeket milyen sorrendben végzi, nagymértékben függ az adott

környezettől. Ha egy csoport tagja, mindenki magára vállalhat valamilyen feladatot. Ha már talált menedéket az elemek elől, ha nem fázik, és van táplá­léka, lelkiállapota javul, és a csoportban szintén jobb lesz a hangulat.

Ne aggodalmaskodjon a helyzet egésze miatt. Egyszerre csak egy problé­mát oldjon meg – és majd apránként kiszabadul szorult helyzetéből.


  1. TÚLÉLÉSI TERV

A túlélési terv előkészítése nyugodt, megfontolt gondolkodást igényel. Ezen múlik, hogy életben marad vagy meghal, tehát mielőtt nekilátna terve ki­dolgozásának, gyűjtsön be olyan sok információt a helyzetéről, amennyi csak lehetséges.

  • Próbálja meghatározni pontosan azt a helyet, ahová került. Ismeri-e nagy­jából az irányt a legközelebbi település felé? Ha nem, meg kell találnia az utat olyan területhez, ahol valószínű, hogy a mentőegységek megtalálják.

13

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS

  • Van-e valamilyen hírközlő eszköze? Egy jó minőségű rádió adó-vevő vagy egy mobiltelefon? Tárgyak, amelyekkel a mentést végző félnek jelezhetné hollétét, mint például jelzőfény, tűz füstje, tükör (amivel jelzést adhatna egy repülőgépnek)? Síp, amellyel szintén felhívhatná magára a figyelmet.
  • Készítsen részletes listát a meglévő élelemkészletről és felszerelésről. A túlélés alapvetően arról szól, hogy a lehető legjobban fel kell tudni hasz­nálni a létező forrásokat, hogy még a hiány is hasznára váljon. Ami viszont a rendelkezésére áll, azt a lehető leghatékonyabban célszerű felhasználnia. Próbálja felbecsülni, hogy a meglévő készlet mennyi ideig biztosítja a túl­élést. Mennyi vízzel rendelkezik? Van-e víz a közelben?
  • Mérje fel saját és mások fizikai erőnlétét. Időbe telhet, amíg sérülését ellát­ja, és visszanyeri erejét.
  • Állapítsa meg az időjárás jellegzetességeit. Vajon a kereső- vagy mentőcsa­patnak sikerül-e önhöz eljutni? Vagy várnia kell, amíg az időjárás jobbra fordul?

A legfontosabb szellemi és fizikai tulajdonság ebben a helyzetben a túlélő számára a kitartás. Nem lesz könnyű megoldani minden problémát, amellyel szembekerül. Csak ön döntheti el, mit képes elviselni, és meddig tud kitartani.


  1. RUHÁZAT – AMELY ÉLETET MENTHET

Ha éppen egy repülőgép-szerencsétlenség vagy más baleset színhelyén talál­ja magát, ráadásul nem az éghajlatnak megfelelő ruhát visel, kénytelen lesz rögtönözni, alkalmi megoldást találni. Ebben az esetben gondoljon mindig a réteges öltözködés elvére. Több vékony réteg sokkal jobban szigeteli a testet, mint két vastag. A réteges öltözködés a verejték felszívódásában is segítséget jelent. Amikor a megszokott környezetétől eltérő helyre utazik, tartsa észben ezeket az alapelveket. A mentőcsapat sokkal könnyebben észreveszi a színes ruházatot viselő embert, mint azt, aki terepszínű vagy szürkés árnyalatú öl­tözéket hord.

14

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS

15

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS


KÖZVETLENÜL A BŐRÖN

Az „alaprétegnek” nevezett, rendkívül könnyű, hővezető (termikus) alsóneműk nem csupán melegen tartják a testet, de adott esetben a melegtől is megvédik. A legtöbb mai hővezető trikó vagy egyéb alsónemű elvonja a nedvességet a bőr felszínéről, szárazon és melegen tartja a testet. Forró éghajlaton pedig elősegíti a párolgást, így biztosítva, hogy a bőr hűs maradjon. Az ugyanilyen anyagból készült hosszú alsónadrágok is az ön ruhatárának az alapját képezik.

Az utóbbi években egyrétegű hőszigetelő ruházatot fejlesztettek ki. Bár az emberek általában lassan fogadják ezt el, a túrázó szakemberek nagy része kedveli. Ez a ruhaféleség rostokkal bélelt anyagú pertexből készül. Az egyrétegű ruhát közvetlenül a bőrön viseli az ember, így amikor ilyen árucikket vásárol, erre a szempontra is gondolnia kell. A kényelmes, szorosan tapadó ruha jobban elvezeti a nedvességet a bőrtől a „lélegző” pertexen keresztül a külső levegőbe.


ING-A KÖZÉPSŐ RÉTEG

A mikroszálas gyapjúingek kitűnő szolgálatot tesznek a ruházat középső ré­tegeként; képesek magukba szívni a nedvességet, és szorosan a testhez simul­nak. A nagyon könnyű gyapjúingek is megfelelnek erre a célra. Mielőtt zakót, felsőkabátot vásárolna, először próbáljon ingeket és középső rétegnek hasz­nálatos ruhaneműt venni. A felsőkabátban kényelmesen kell éreznie magát, és nem szabad, hogy akadályozza a mozgásban. Egyébként ez ruhatárának leghatékonyabban hőszigetelő darabja: de ahhoz, hogy megfelelően működ­jön, száraznak kell lennie. A sarkvidékeken a legnagyobb probléma ennek a hőszigetelő rétegnek a szárazon tartása.


PULÓVER

Amikor nagy fizikai erőfeszítésnek van kitéve, nem nagyon bölcs dolog túl sok ruhát viselni, különben nem marad más meleg és száraz holmi, amire ké­sőbb szüksége lehet. Tartson magánál egy meleg, száraz pulóvert és/vagy egy gyapjú ruhaneműt arra az esetre, ha abbahagyja a gyaloglást; helyezze el úgy, hogy könnyen elővehesse a hátizsákjából. A vékony gyapjúpulóverre felvehet egy „szélfogó” vagy másképpen „szelet blokkoló” gyapjúkabátot, hogy öltö­zéke változatosabb legyen.

De amikor vásárol, ne feledkezzen meg a gyapjúanyag vastagságáról.

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS


KABÁT-A KÜLSŐ RÉTEG

Óriási különbségek vannak a felsókabátok anyagában, szabásában és árában. Győződjön meg arról, hogy jól szellőző anyagból készük kabátot választ, amely lehetővé teszi, hogy a testből eltávozó pára kijusson, de ugyanakkor ne juthasson be a víz. Kerülje a vízhatlan anyagokat: a vízhatlan ruha akkor jó, amikor nem mozog, de amint bármiféle fizikai erőfeszítésbe kezd, a ruházata hamarosan átitatódik a verejtékétől, amelyet a vízálló öltözék megtart. Tehát érdemes befektetni egy „lélegző”-fajta anyagba. Nem lesz olcsó, de milyen árat fizetne az életéért?

A gore-tex divatos, de inkább nehéz, és sok helyet foglal el a csomagjában. A ventile pamutanyag szintén kitűnő, mivel könnyű és kellemes viselet; ezt a második világháború alatt fejlesztették ki a repülőszemélyzet számára. Ha víz éri, a rostok megduzzadnak, és vízálló réteget képeznek. Bár az anyag vizesnek tűnik, kevés nedvességet ereszt át, továbbá gyorsan meg is szárad. Keressen merevítővel ellátott, nagy kapucnis és zsebcs kabátot, ezek nem en­gedik át sem a havat, sem az esővizet.


NADRÁG

Könnyű, gyorsan száradó és szélfogó – ezeket a tulajdonságokat részesítse előnyben. Ha a felsőtestét melegen tudja tartani, még hideg éghajlaton is viselhet könnyű nadrágot. A megerősített térdvédők előnyösek, ugyanígy a pótzsebek is, ahová például beleteheti a térképeket. Nadrágnak a legalkalma­sabb anyagok a terilén/pamut vagy gabardin típusú textíliák.


VÍZÁLLÓ NADRÁGOK

A vízálló nadrág a rendes nadrág fölé kerül: oldalt legyen rajta cipzár, hogy anélkül is felölthesse, hogy a csizmát közben le kellene vennie. Jó ötlet, ha a vízálló nadrág anyagául is „lélegző” textíliát választ. A drágább nadrágokat „csuklós térddel” tervezik, vagyis a térdnél behajtanak, aminek következtében kényelmesebb a leülés vagy az emelkedőn történő kapaszkodás.


BAKANCS ÉS BOKA-/LÁBSZÁRVÉDŐ

Gondosan válasszon lábbelit. Olyan bakancsot próbáljon vásárolni, amely legjobban illik az ön által tervezett tevékenységhez, és ne feltétlenül a legerő­

17

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS

sebbnek látszót vegye meg – mindenképpen kérje ki az eladó szakvéleményét. A hegymászóbakancs készülhet borból vagy műanyagból, lehet félig merev vagy teljesen merev talpa, és így beilleszthető a hegymászókampókba, ha éppen egy jégfalat mászik meg. A sík területen történő gyalogláshoz inkább a rugalmas talpú lábbelik alkalmasak, és ezeket gyakran készítik „cordura” anyagból.

Ideális esetben a lábbelit ki kell taposni, hogy jól illeszkedjen a lábra, mi­előtt komoly túrára kerül sor. Amikor vásárolja, vigye magával azt a zoknit is, amelyet viselni fog, és a lábbelit a zoknival együtt próbálja fel. Tapasztalt hegymászók két pár zoknit hordanak; alul egy vékonyát, fölötte egy vastagot, hogy kényelmes legyen, és így elejét veszik annak, hogy felhólyagosodjon a lábukon a bőr. Ajánlatos délutánra halasztani a lábbelivásárlást, mert ilyenkor a láb melegebb, és nagyobb helyet foglal el.

Mindig legyen önnél tartalék cipőfűző, és gondoskodjon arról, hogy a lábbeli külső része vízálló és száraz maradjon, ezért vastagon kenje be ci­pőkrémmel. Rendszeresen ellenőrizze, hogy nincs-e a lábbelin tönkrement, elkopott öltés vagy egyéb hiányosság – ne felejtse el, hogy ha jól gondoskodik a lábbelijéről, az is gondoskodni fog önről.

Értékes kiegészítő öltözék a lábszárvédő, amely nem engedi be a bakancs­ba a havat, a köveket, a port, a homokot és az esőt. Az elöl cipzározható láb­szárvédőt könnyebb felvenni.


FEJFEDŐ

A testmeleg 50%-át el lehet veszíteni a fejen keresztül, ezért felszerelésének egyik alapvetően fontos kelléke legyen a fejfedő. Mindig legyen önnél leg­alább egy jó kalap. Hideg környezetben szüksége lesz olyan fejrevalóra, amely ráadásul a fülét és a nyakát is megvédi a hidegtől és a széltől. Ha előre tudja, hogy ázni fog, ellenőrizze, hogy valóban vízhatlan-e fejrevalója, amelyet a ka­bát kapucnija felett visel. A sivatagban ajánlatos az arabok példáját követni, és keffiyelt, más néven shemaghot, vagyis arab fejfedőt hordani. Ha nem sikerül megszereznie a valódi arab viseletét, vigyen magával egy körülbelül 100 cm2 nagyságú textildarabot, amelyet a feje, a nyaka és a válla köré csavarhat, sőt szükség esetén még az arcát is befedheti vele.

18

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS


  1. A HÁTIZSÁK

Hátizsák számtalan formában és nagyságban kapható, és az a legfontosabb,

hogy az ön a szükségleteinek legmegfelelőbb méretet válassza ki. Ez függ at-

tól, mennyi holmit kell magával vin-

nie, és mi vállalkozása célja. Amikor

a hátán cipeli a súlyt, azt az alapelvet

kell figyelembe vennie, hogy ha

magas és a testéhez simul, akkor a

súly a talaj felé irányul, így a hátát

és a vállát a lehető legkevésbé erőlteti

meg. Viszont minél távolabb kerül

a súly a hátától, annál erősebb nyo-

mást gyakorol a vállára, ezért a válla

és a nyaka meg fog fájdulni.

Azt se felejtse el, hogy oly módon

rakodjon bele a hátizsákba, hogy

szükség esetén gyorsan át tudjon

öltözködni – például meleg puló-

vert vagy száraz zoknit vehessen

fel anélkül, hogy az összes holmit

ki kellene vennie. Egyes hátizsákok

belsejét élénk színű anyaggal bélelik,

így kevésbé valószínű, hogy a holmik

elkeverednek a sötétben.

Igen jó ötlet még, ha a hátizsákot polietilén zacskóval béleli ki; ez biztosít-

ja, hogy a hátizsákban minden száraz marad. A katonaságnál gyakran minden

egyes darabot külön vízálló tasakba csomagolnak, ily módon a holmik szára-

zak maradnak. Ebben az esetben a katona akár folyón is átkelhet, hátizsákját

tutajként használhatja, ám a felszerelése száraz marad.

Ha például jégcsákányt akar a hátizsákhoz erősíteni, győződjön meg előbb

arról, hogy fel van-e szerelve erre a célra megfelelő szíjakkal és tartókkal.

19

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS


  1. LEGYEN MINDIG TISZTA ÉS SZÁRAZ

Mindenekelőtt ne felejtse el, hogy a száraz, tiszta ruha meleg is. Van egy régi eszkimó mondás: „Aki izzad, meghal.” A sarkvidékeken és a magas hegyek­ben ez feltétlenül igaz, de ha száraz marad, túlélésének időtartama még a mér­sékelt éghajlaton is rendkívüli mértékben meghosszabbodik. Ezért is fontos, hogy olyan ruházatot viseljen, amely a bőrtől a ruha rétegein keresztül elvezeti a nedvességet, és amely ugyanakkor száraz marad. Hosszú túrákon használjon ki minden lehetőséget a mosakodásra, és hogy ruházatának alap- és közép­rétegeit megszárítsa. Ez nemcsak ruházata hőszigetelő tulajdonságait javítja, hanem a tiszta ruha felöltése nagymértékben javítja az ember hangulatát.

A nagyon forró klímájú helyeken azonban nagy a kísértés, hogy az em­ber levegye verejtéktől átizzadt ruhadarabjait – ne tegye! Bár a nedves ruha viselése rendkívül kellemetlen, a ruházatban lévő izzadság lehűti a ruha és a bőr között megrekedő levegőréteget. Ez pedig azt eredményezi, hogy a vé­ré jték’m irigyek működése jelentősen csökken, és ily módon a vízveszteség is kisebb lesz.


  1. A TÚLÉLÖDOBOZ

Állítson össze egy túlélődobozt a legszükségesebb felszerelési tárgyakból. Ezek olcsók, és könnyen elhelyezheti egy kis fémdobozban (a régi dohánytartó ideá­lis erre a célra). Legyen önnél mindig egy ilyen doboz (akár a hátizsákjában, akár a zsebében), mert ez nagyban növeli túlélési esélyeit a körülményektől függetlenül is. Ha már egyszer hozzászokott, hogy magánál legyen a doboz, elveszettnek fogja magát érezni nélküle. A doboznak a következő tárgyakat kell tartalmaznia:

  • szélben is használható gyufa – de csak akkor használja, ha egyéb módszer­rel nem tud tüzet gyújtani,
  • gyertya – végszükségben a faggyúgyertya megehető,
  • kova és tűzszerszám (kis fűrész és fémrúd). Mindkettővel könnyű tüzet csiholni. Üsse meg a kovát a fémrúddal, vagy húzogassa a fűrészt a fémrú- don.

20

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS

21

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS

  • varrókészlet,
  • víztisztító tabletták,
  • iránytű,
  • heliográf (vagy régi CD-lemez) – fényjelző eszköz, naptávíró,
  • biztosítótűk,
  • nagyítóüveg,
  • horgászfelszerelés,
  • fémfűrész – ezzel még a vastagabb ágakat is könnyen le tudja vágni, de a rozsda ellen zsírozza be alaposan,
  • víztárolók (nagyobb polietilén zacskók) – a nagy, de vékony falú polietilén zacskók hasznosnak bizonyulnak mind vízhordásra, mind naplepárló készí­tésére, sőt még növénytermesztésre is,
  • kálium-permanganát,
  • dróthuzalok – csapdakészítésre a legjobb a sárgaréz huzal, mivel nem rozs­dásodik, és többször is felhasználható.


NE FELEJTSE EL!

Ne vigyen magával semmilyen

felesleges tárgyat. Szabaduljon meg

minden holtsúlytól és dologtól, ami

hasznavehetetlen azon a terepen,

ahová került. Ételekből is a köny-

nyűeket részesítse előnyben.


  1. KÉSEK

Erős, fanyelű túlélőkés és becsukha-

tó pengéjű bicska könnyebbé teszi

az életét, amikor a túlélésért küzd.

A kést sokféleképpen lehet használni;

például fát lehet vele aprítani, állat

bőrét le lehet nyúzni, halat lehet ki-

belezni, valamint konzervet nyitni.

22

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS

Tartsa mindig tisztán, és legyen mindig éles! Az élesítéshez használjon kerek, durva és finom szemcséjű követ, amit előzőleg nedvesítsen be.


  1. JÁRMŰ – FELKÉSZÍTÉS ÉS KARBANTARTÁS

Az elhagyott, távoli vidéken történő elakadás veszélyét nagymértékben csök­kentheti, ha járművét megfelelően ellenőrizte, és elvégezte a karbantartást. Győződjön meg arról, hogy a helyszínen képes rutinszervizt vagy alkatrész­cserét elvégezni.

A következőket ellenőrizze:

  • motorolaj szintje,
  • hűtővíz szintje,
  • víz fémtartályokban,
  • az akkumulátor vízszintje és a pólusok,
  • kormány folyadékszintje,
  • ablaktörlők és fűvókák,
  • égők,
  • guminyomás, a gumik és a kerekek állapota.

Ha hosszú túrára vagy expedícióra készül, biztosnak kell lennie, hogy a következő berendezések megfelelően működnek:


ELEKTROMOS RENDSZER

Égők, biztosítódobozok, gyertyák, elosztófej és rotor, kondenzátor, indítómo­tor és generátor.


KOCSITEST ÉS SZERELVÉNYEK

Rugók, lengéscsillapítók, karosszéria és motor/sebességváltó tartó, féltenge­lyek, differenciálművek, fékdobok, abroncsfékek, fékbetétek/fékpofák, ten­gelykapcsoló, hűtő, vízcsövek, termosztát, vízpumpa.


OLAJ, KENŐANYAGOK ÉS SZŰRŐK

Olajszűrők, üzemanyag- és levegőszúrők, fék- és tengelykapcsoló-folyadékok, motorolaj, sebességváltó-olaj, differenciálmú és kerékolaj.

23

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS


KIEGÉSZÍTŐ FELSZERELÉSEK

Új és tartalék gumik (a terepnek megfelelően), égők, akkumulátorok, zárható dobozok, lakat, tartalék üzemanyagtartály, tetőcsomagtartó, ha szükséges, marmonkanna tartóval, beszívócső.


SZERSZÁMOK

Csavarkulcs/villáskulcs, kalapács, hézagmérő, zsírfecskendő, pumpa, tartalék anyacsavarok, tömlőszorító bilincsek, szigetelőszalag, nyomatékjelző csavar­kulcs, gumijavító készlet, indítókábel, szerszámkészlet, kulcskészlet tartalék gyertyákkal, emelő egyenetlen talajhoz, kerékemelő, szelepszerszámkészlet és tartalék szelepek, kipufogót javító tömító.


TARTALÉK ALKATRÉSZEK

Fel kell mérnie annak a valószínűségét, hogy a kérdéses kocsitípus mely alkatrészeihez juthat hozzá azon a területen, ahol vezetni fogja járművét. Ellenőrizze az autókereskedő-hálózatot. Feltehetőleg a következő pótalkatré­szekre lesz szüksége:

Fék- és indexlámpa, belső csövek, generátor, fényszóró, hűtőtömítő és -tisztító folyadék, lengéscsillapítók, folyadék a kormányműhöz, motorolaj, ékszíjak, termosztát, csapágyak, tömítőgyűrűk, oldalsó visszapillantó tükör, fékbetét/fékpofa, vízcsövek.


AUTÓMENTÉS

A következő felszerelésre lesz szüksége, ha járműve elakad a sárban, a jégben vagy a homokban:

Csörlő, széles horog és D-bilincs, vonókötél, csörlőkötél, magas emelő fémlemezzel, ásó.


A JÁRMŰ VÉDELMÉHEZ

Attól függően, hogy milyen terepen vezet, egyikre-másikra szüksége lehet az alább felsoroltakból:

Olajteknővédő, homokcsatorna, fémmel borított fékcsövek, fényszóróvé­dő rácsok, hólánc.

24

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS


  1. HOGYAN VEZESSEN NEHÉZ TEREPEN?

Általában törekedjen arra, hogy a jármű mindig mozgásban legyen, és ma­ximális húzóerőt fejtsen ki. Nehéz terepen ne vezessen túl gyorsan, ne álljon meg puha talajon, mint például sár vagy homok, aminek következtében ki­pörög a kerék.


ELAKADÁS ESETÉN

Ha mégis megáll a járművel, és a kerekek kezdenek kipörögni, azonnal vegye le a lábát a gázról, és gondolja át a következő tennivalókat. Ha a kerekek tovább pörögnek, az autó egyre mélyebbre süllyed a földbe. Ha puha talajon akadt el, először próbálja ki lassan a hátramenetet. Ha a jármű még így se mozdul, hintáztassa finoman valamelyik első sebességfökozatban, és így pró­báljon kijutni a mélyedésből.

Ha ez sem válik be, szálljon ki a kocsiból, és nézze meg, vajon segítene, ha fadarabokat vagy köveket helyezne a kerekek alá. De választhatja azt a megoldást is, hogy a kocsit elvontatja egy másik járművel, vagy pedig a csörlő egyik végét odaerősíti járműve elejére, a másik végét pedig egy fix ponthoz, például egy fához.

De akár vontatja, akár csőrlővel emeli ki, az alábbi irányelveket kövesse:

  • Ne engedjen senkit a vontatókötél mellett tartózkodni.
  • Ha ön a kocsiban ül, védekezésképpen nyissa fel a motorháztetőt.
  • Viseljen vastag kesztyűt, amikor a vontatókötéllel dolgozik.
  • Viseljen a talajhoz jól tapadó lábbelit, nehogy megcsússzon.
  • Tegyen egy vászondarabot a kötél középső részére, hogy ne nagyon teke- redhessen vissza.
  • A csörlő hevederét erősítse egy fa vagy egy szikla alsó részéhez.


KERÉKNYOMOK

A keréknyomokon átlósan vezessen át, hogy mind a négy kerék a talajon legyen, és a maximális húzóerő érvényesüljön. Ha a keréknyomok nem túl­ságosan mélyek, úgy vezethet végig a mentükön, mintha vonatot irányítana. Ügyeljen, hogy a kerekek ne pördüljenek meg hirtelen, és hagyja, hogy a

25

ELŐKÉSZÜLET ÉS FELSZERELÉS

keréknyomok vezessék. Ha viszont nagyon mélyek, az egyik pár kereket az egyik keréknyom tetején tartsa, a másikat pedig a szélén. Vigyázzon, hogy járműve ne csússzon le oldalt erről a két helyről.


HOMOK

A nap folyamán a homok fokozatosan szárad, ezért a vezetés egyre nehezeb­bé válik. A gumik nyomását le lehet csökkenteni 5 kg/6,25 cm2-re, hogy könnyítse a homokon történő vezetést, de ne felejtse el, hogy ezáltal csökken járműve legalacsonyabb pontjának a talajtól való távolsága. Amikor puha homokhoz ér, váltson négykerék-meghajtásra, vezesse a járművet egyenletes sebességgel. Csak akkor változtassa a sebességfokozatot, ha szükséges, és a kerekeket tartsa olyan egyenesen, amennyire lehetséges.

víz

Ha vízen át vezet az útja, meg kell győződnie arról, hogy járművének lényeges részei – mint például az elektromos vezetékek – vízállóak-e. Ügy gázoljon át a vízen, hogy előbb kötelekkel rögzítse magát, gondosan ellenőrizze a víz mélységét, az áramlat erősségét, és derítse fel az esetleges rejtett akadályokat. Meg kell győződnie arról, hogy a kocsiban minden mozgatható részt bizton­ságosan rögzített.

Az átkelés alatt lassú, egyenletes sebességgel haladjon egészen addig, amíg a szárazföldre nem ér. Utána ismét ellenőrizze a járművet, és ne felejtse el, hogy miután elhagyta a vizet, egy ideig gyengébben fognak majd a fékek.


HEGYMENET

A négykerék-meghajtású járművek általában magas építésűek, és így arány­lag könnyen felborulhatnak. A dombokra, hegyre fel vagy onnan le, mindig a lejtő meredekségének megfelelő sebességfokozatban kell vezetnie a járművet. Amikor fölfelé halad, maradjon azonos sebességfokozatban, és tartsa lendü­letben a kocsit. Ha visszafelé kell mennie, a fékkel irányítsa a járművet, és tegye hátramenetbe. Hátramenetbe kapcsolva jöjjön le hátrafelé a lejtőről. Amikor lefelé jön, használja a motorféket, ne fékezzen hirtelen, mert attól megcsúszhat a kocsi.


AZ ÉLET

FENNTARTÁSA

Az élethez nélkülözhetetlen dolgokból nincs sok, és azok egyszerűek. De ahhoz, hogy ezeket az ön és túlélő társai számára alapvető szükségleteket ki tudja elégíteni, bizo­nyos gyakorlati tudásra is szert kell tennie, amelyet össze kell kapcsolnia a környezet felmérésétéi, megértésével; továbbá fontos a türelem és az önfegyelem.

A víz, a menedék, a túz és a táplálék mind az élet fenntartásának alapvető tényezője. Ezeknek a lényeges elemeknek a sorrendje attól függ, milyen kö­rülmények közé került. A forró éghajlatú terepen a legfontosabb a víz, majd a menedék felkutatása. A sarkvidéken először menedéket kell keresnie, azután valamiféle hőforrást.


  1. A VÍZ-LÉTKÉRDÉS

Víz nélkül nincs élet. Elhagyatott, vad vidékeken is tudnia kell, hogyan talál­hat vizet. Az összes túlélési tényező közül ez a legfontosabb.

Az ember teste még akkor is folyamatosan veszít vizet, ha csak nagyon kis mértékű fizikai erőkifejtést végez. Ezt pótolni keli, különben kiszárad, és néhány napon belül meghal. Ha sikerült felmérnie helyzetét a túlélés szem­pontjából, legelső ténykedése az legyen, hogy vizet keres. Teste a következő tényezők által veszít folyadékot:

  • vizelet: körülbelül nap 1,5 liter vízveszteség,
  • verejtékezés: körülbelül napi 100 ml vízveszteség,
  • széklet: körülbelül napi 200 ml vízveszteség,
  • párolgás a bőrsejteken keresztül: körülbelül napi 400 ml vízveszteség,

29

KI ÉLET FENNTARTÁS*

• párolgás a tüdőn keresztül: amikor a levegő bejut a tüdőbe, meglehetősen száraz. Amikor azonban érintkezésbe kerül a légzőfelületet borító testfo­lyadékokkal, átitatódik vízzel, és nedvesség formájában leheli ki az ember. Nagy magasságban a hideg levegő belégzése jelentős folyadékveszteséggel jár, és ez a folyadékveszteség tovább fokozódik az által a pluszerőfeszítés által, hogy nagy magasságban nehezebb a levegővétel.

Ezt a folyadékveszteséget naponta pótolni kell, hogy az ember egészsé­ges maradjon. A vízveszteség csökkentése érdekében pihenjen olyan sokat, amennyit tud, lehetőleg árnyékos helyen, és ne feküdjön forró vagy felmele­gedett talajra. Álljon ellen a kísértésnek, hogy rágyújt (jó ok arra, hogy végleg abbahagyja a dohányzást!), ne igyon alkoholt, mivel annak a lebontásához testfolyadék szükséges, ami a létfontosságú szervekből vonódik ki. Ráadásul a dohányzás és az alkohol növeli a szomjúságérzetet.

Kerülje a túl sok beszélgetést is, lélegezzen az orrán és ne a száján ke­resztül. Mivel az étel lebontásához is folyadék szükséges, csak annyit egyen, amennyit feltétlenül muszáj.

Ha nem tud rendszeresen vízhez jutni, mindent meg kell tennie, hogy szervezete vízveszteségét a minimálisra csökkentse. A lehető legkevesebbet mozogjon. Ha mégis el kell végeznie valamilyen tevékenységet, mindent lassú mozdulatokkal hajtson végre, hogy ezáltal csökkentse az energiafelhasználást. Közben gyakran pihenjen, és ha lehetséges, éjjel vagy a nap hűvösebb idősza­kában végezze a fontos munkálatokat.

Túlélésre törekedve álljon ellen annak a kísértésnek, hogy a vizespalackból mohón igyon. A kis kortyokban, gyakori egymásutánban történő ivás sokkal eredményesebb.


HARC A KISZÁRADÁS ELLEN

Próbálja testét a lehető legmelegebben tartani, lazítsa meg a ruházatát, hogy jó legyen a vérkeringése. Fokozatosan igyon sós vizet: egy kávéskanál sót te­gyen egy liter vízbe, és pihenjen sokat.

30

KI ÉLET FENNTARTÁSA


  1. A VIZESPALACK

A hátizsákhoz tartozó, alapvető fel-

szerelés a jó minőségű vizespalack.

Legalább egy liter víznek kell bele-

férnie, és bár a műanyag palackok

jók, az alumíniumpalacknak megvan

az az előnye, hogy tartósabb, a tűzre

vagy a tűzhelyre is rá lehet helyezni,

ha például vizet akar melegíteni.

Meleg éghajlatú vidéken ne tegye

a vizespalackot a hátizsákba, ahol a

teste melegétől a víz hőmérséklete

emelkedik, és iváskor nem fogja

felfrissíteni. Hideg klímájú helyen

viszont ne töltse teljesen tele a palac-

kot; a víznek szüksége van mozgásra,

hogy ne fagyjon meg. Ilyen terepen tartsa a palackot a testéhez közel; a test melege megakadályozza, hogy megfagyjon a víz.


  1. HOL KERESSEN VIZET?

Könyvünk a következő fejezetekben tárgyalja, hogy hogyan találhat vizet különböző terepen. De léteznek általános vízkereső módszerek, csak figyelnie kell a megfelelő jelzéseket:

  • Vizet kereshet a völgyekben, a vízmosásokban és a patakmedrekben. A víz általában a legalacsonyabb ponton gyűlik össze, valamint a folyókanyaru­latok külső ívén, tehát ott próbálja ásni a földet.
  • Figyelje az állatok, madarak, rovarok mozgásának az irányát. Ha szüksé­ges, kövesse az állatok ürülékének a nyomait.
  • Keressen bármilyen növényzetet, elsősorban pálmafát, tartsa jól nyitva a szemét, figyelje viharfelhők nyomait az égen, vegye észre a távoli esőt, villámlást – és induljon el abba az irányba.

31

U ÉLET FENNTARTÁSA

  • Haladjon szirtek és kiálló sziklák lábánál – a víz a szikla mélyedéseiben és üregeiben is összegyűlhet. Keressen vizet a barlangokban, próbálja meg­hallani a víz okozta apró neszeket. A víz gyakran csöpög le a barlangok mennyezetéről, és kis tócsákban gyűlik össze. Nézzen be a sziklák repedé­seibe, esetleg ott is vannak apró tócsák; szükség esetén egy csövön keresz­tül szívja fel.
  • Ha csupán brakkvizet (enyhén sós víz) talál, próbálja felkutatni a forrást, ahonnan a víz ered – ott valószínűleg édesvízre lel.

  1. A VÍZ – HOGYAN KÉSZÍTSÜNK IVÓVIZET

    TENGERVÍZBŐL VAGY VIZELETBŐL?

Utolsó lehetőségként a tengervíz vagy éppen a vizelet lepárlásával is nyerhet ivóvizet. Helyezzen egy csövet egy lezárt edény felső részéhez, amelyben ten­gervíz vagy vizelet van, a cső másik végét pedig vezesse egy másik lezárt, üres edénybe. Tűzön forrósítsa fel a folyadékkal telt edényt; vízgőz keletkezik, ami végigmegy a csövön, majd lehűl, lecsapódik, és az üres edényben ivóvíz keletkezik.


  1. A TŰZ – HASZNOS ESZKÖZ

A tűz régóta az emberiség egyik legalapvetőbb eszköze, amely lehetővé teszi, hogy uraljuk környezetünket. Az új kőkorszaktól kezdve az ember megta­nulta, hogyan nyerjen tüzet fűrész vagy fúró összedörzsölésével, vagy hogyan csiholjon szikrát kovakövek segítségével.

Bárhová is veti a sors, legyen az akár sivatag, akár trópusi vagy sarkvidéki hely, a tűz mindig létszükséglet. A tűz meleget ad, és megszárítja a ruhát, megfőzi az ételt, felmelegíti az italt, távol tartja a vadállatokat, elhárítja a ro­varokat. A tűz fényt ad, felhasználható jelzésre is, és nem utolsósorban javítja az ember hangulatát.

Ahhoz, hogy tüzet gyújtson, majd fenntartsa, létfontosságú, hogy a megfelelő fokozatú tüzelőanyagot szerezze be, hogy egyensúly legyen a tűz különböző elemei között. Ezek a levegő, a hő és a fűtőanyag.

32

5

AZ ÉLET FENNTARTÁSA


  1. A TŰZGYÚJTÁSHOZ SZÜKSÉGES ANYAGOK


GYÚLÉKONY FA

A gyúlékony fa azért szükséges, hogy már az első szikrákra fellobbanjon a tűz; ez lehet faforgács, fakéregdarab, fűrészpor, bolyhos textília, madártoll, száraz fű vagy fenyőtűk.


‘ A TŰZGERJESZTÉSHEZ SZÜKSÉGES ANYAGOK

Ebben az esetben olyan anyagot használjon, amely alkalmas nagyobb, kiter­jedtebb tűz gerjesztésére. Ilyen lehet: faág, fakéreg, nagyobb csomó száraz fű vagy üzemanyagba mártott papír vagy rongydarab.


TÜZELŐANYAG

Ehhez használhat fát – száraz ágakat vagy fák belső részeit -, szenet, tőzeget (abban az esetben, ha eléggé száraz – ehhez a tőzegtelep felső szegélyrészét keresse), száraz állati ürüléket vagy nagyobb csomókba kötött száraz fiivet.


  1. HOL RAKJON TÜZET?

Olyan helyen rakjon tüzet, ahol nem oltja ki az erős szél vagy a hulló hó, és ahol nem gyullad meg a környező növénytakaró és az ön felszerelése. Azt is mérje fel, vajon szüksége lesz-e arra, hogy kövekkel vegye körül a tüzet, hogy összpontosítsa kis helyre a meleget (például főzéshez), vagy hogy fényvisszave­rő felületet építsen be, ezáltal növelve a meleget a menedékben.

A tüzet biztos, stabil helyen kell rakni, ami állhat kőből, élő, nedves fából vagy szilárd talajból (ebben az esetben lyukat kell ásnia). A tüzet tehát egy ta­lajban lévő mélyedésbe is rakhatja, vagy körül bástyázhatja szikladarabokkal, ha a szél netán problémát okozna.


  1. TŰZFAJTÁK

Különféle tűzrakási módok lehetségesek attól függően, mi a célja, és milyen terepen van.

33

Ki ÉLET FENNTARTÁSA


ÉJSZAKAI BIZTONSÁGI TŰZ

Ez a fajta tűz azt a célt szolgálja, hogy egész éjjel égjen, és minimális legyen annak az esélye, hogy valakire ráesnek a farönkök. A túztől kissé távolabb hóvisszaverő is elhelyezhető. Ezt a túzfajtát úgy építheti meg, hogy kevés le­gyen az égő darabok közötti levegőréteg, mert akkor nem csapnak magasra a lángok, és a két, ferdén elhelyezett fatuskó égés közben távolabb viszi a tüzet a menedéktől.


HOSSZÚ TŰZ

Ezt a fajta tüzet árokszerú mélyedésbe

vagy két nedves, élő, egymással párhu-

zamosan elhelyezett fadarab közé lehet

rakni. A fatuskók legyenek vastagok,

a két szélén két botra lehet helyezni,

hogy kedvezőbb legyen a légáramlás.


T ALAKÚ TŰZ

Amint az elnevezés is utal rá, ez a tűz a

földbe ásott, ecvszerú T formát alkotó

túz. Ez a túzfajta elsősorban főzésre al­kalmas, mivel a túz fő részét a T betű felső részén lehet égve tartani, miközben a főzés a T tövében, a forró szénen vagy parázson végezhető.


TIPITŰZ

Ez a túzfajta mind főzésre, mind me-

legedésre alkalmas, és úgy építheti

meg, hogy valamilyen gyúlékony

fadarabra a földbe erősít egy ferde

pálcát. Azután más botokat tesz a

ferde pálcára, megfelelő nyílást hagy

a szél felőli oldalon. A tüzet úgy kell

meggyújtania, hogy ön háttal álljon

a szélnek.

34

U ÉLET FENNTARTÁSA


CSILLAGTŰZ

Ez nagyon gazdaságos tűzfajta, amelyet keményfatuskókból építhet meg. A rönköket csillag alakban helyezze el, és ahogy égnek, fokozatosan tolja őket a közepe felé.


PIRAMISTŰZ

Helyezzen két fadarabot egymással

párhuzamosan, majd tegyen rá ke-

resztbe kisebb fadarabokat; ez ké-

pezi az alapot. Derékszögben újabb,

még kisebb fadarabokat tegyen az

előzőekre, hogy újabb réteget képez-

zenek és így tovább egészen a kívánt

magasságig, amelynek a tetejére

gyúlékony fát rak. A túz fokozatosan

ég le, és ez is alkalmas arra, hogy ki-

tartson egész éjjel.

PlRAMISTÚZ


  1. TŰZGYÚJTÁS

Mielőtt meggyújtaná a tüzet, gyújtson be minden hozzávalót.


GYUFA

A legkönnyebben és a legnyilvánvalóbban a gyufa lobbanthatja lángra a tüzet. Túlélődobozában mindig legyen szélben is meggyulladó gyufa. Előfordulhat azonban, hogy ezt csak vészhelyzetre tartogatja, de az is lehetséges, hogy már elfogyott. Ha tovább akar haladni eredeti helyéről, őrizze meg a gyufát, mivel utazás közben kevesebb ideje lesz arra, hogy más módon gyújtson tüzet.


NAGYÍTÚÜVEG

Nagyítóüveget szintén tegyen be a túlélődobozába; a gyufával szemben az az előnye, hogy nem használódik el. Olyan szögben állítsa be az üveget, hogy egy koncentrált hősugár vetődjön a gyúlékony fára, ami először füstölni kezd, majd vörösen izzik. Fújjon rá kis levegőt, hogy meggyulladjon a láng.

35

AZ ÉLET FENNTARTÁSA


KOVA

Az ön túlélődobozában legalább egy olyan felszerelési tárgynak kell lennie, amellyel tüzet képes gyújtani. Például ha egy kovakövet megüt valamilyen fémdarabbal, erős szikra keletkezik. De ha egy fűrészt húzogat a rúdon, ha­sonló eredményt ér el.


AKKUMULÁTOR

Az akkumulátor mindkét végéhez erősítsen drótot, majd érintse össze a két drótot: ekkor is szikra keletkezik. A sodrott gyapjú is jól ég, ha az akkumu­látor végeihez köti.


PUSKAPOR

Óvatosan szedje ki a tárból a golyót, amelynek puskaporával is gyújthat tü

zet.


ÍJ ÉS FÚRÓ

Ez az egyik legősibb tűzgyújtási

módszer. Évezredeken keresztül al-

kalmazták, rendkívül hatékony, bár

türelmet és sok gyakorlatot igényel.

Ez hasonló az íj és fúrómódszerhez,

de az íj nélkül. Dörzsöljön a keze

között egy mélyedéssel ellátott puha-

fadarabot, lefelé a nyélen.


TÚZGYALU

Vágjon egy rovátkát egy puhafaalap-

ba, majd egy keményfapálcát húzo-

gasson le és fel. A húzogatás által kis

farészecskék keletkeznek, és végül a

súrlódástól meggyulladnak.

36

KZ ÉLET FENNTARTÁSA

Íj és fúró

Készítsen íjat egy fíízfadarabból, feszítsen zsinórt a két vége közé (A). A fúró egyetlen bosszú nyél száraz fából, aminek az egyik vége hegyes, a másik tompa (B). A tompa véget bele kell illesztenie egy tenyér nagyságsí fadarabba mélyített lyukba (C), ami azt a célt szolgálja, hogy a fúrót függőlegesen lehessen tartani. A hegyes vég lefelé irányul, és egy fadarabban lévő mélyedésbe illeszkedik, ami alatt valamiféle gyúlékony anyag (pl. kanóc, tapló stb.) van (D). Mozgassa sza­bályosan az íjat előre és hátra oly módon, hogy a zsinór forgathassa a fúrót (E). A nyomás és a sebesség növelésétel súrlódás keletkezik az alsó farészben, amely végül füstölni kezd, és meggyújtja a gyúlékony anyagot (F). Vkgye el az íjat és az orsót, és a gyúlékony anyagot tegye az izzó parázs mellé (G). Az égőfa közé helyez­zen még gyúlékony anyagot, és fújjon rá, hogy lángra kapjon (H).

HL ÉLET FENNTARTÁSA


  1. SZERSZÁMOK ÉS FEGYVEREK

Ha ön a hadsereg tagja, a birtokában lehet egy puska vagy egy pisztoly, ami biztonságot nyújthat, és vadászat során hasznára lehet. Amennyiben polgári személy, akkor annak az országnak a vadászati és fegyverviselési törvényeinek és szabályainak kell alávetnie magát, ahová utazik. Sose próbáljon belépni egy országba úgy, hogy nem jelenti be az önnél lévő fegyvert. Magával vihet még valamilyen könnyű tárgyat, mint például egy parittyát, és ezt a túlélő hátizsákjában tarthatja.


BUNKÓSBOT

A bunkósbot kulcsfontosságú, hasznos szerszám. Használhatja arra, hogy a csapdába esett állatot megölje, vagy lassú mozgású állatot ejthet el vele, ugyanakkor ez a szerszám még biztonságérzetet is nyújthat.

A. legjobb bunkósbotot közepes méretű botból készítheti el, amely az egyik végén vastag, a másik vége pedig biztosan illeszkedik a kezébe. Esetleg eleve találhat olyan fadarabot, ami megfelel ennek a követelménynek, ha nem, akkor késével kifaraghatja.

Másfajta bunkósbotot kőkorszaki módszerrel lehet készíteni. Vegyen egy kétágú, villa alakú botot, illesszen a villa ágába egy annál keskenyebb követ, és rögzítse biztonságosan a villák végeit. Más eljárással készítve, a fa végét legyalulhatja, és a kő fölé hajlíthatja, majd a nyélhez rögzítheti. Ehhez a fajta bunkósbothoz gondos tervezés és karbantartás szükséges.


HAJÍTÓFA

Keressen egy 45 fokban természetesen meghajló keményfadarabot, és alakítsa ki bumeráng formájúra. Ha nem talál hajlott botot, használhat egy 60 cm-es egyenesei is, aminek vastagabb az egyik vége.


LÁNDZSA

A legegyszerűbb fajta lándzsa egy bambusznyél, aminek az egyik végét faragja hegyesre. Ez a fegyver igen éles és hasznos, főleg kisebb vadállatok elejtésére használhatja. Hasonló lándzsák készíthetők a végükön lefaragott keményfarudakból. Másképpen: rögzítsen egy éles fém- vagy csontdarabot a

38

MZ ÉLET FENNTARTÁSA

rúd végéhez, amit előzőleg kétfelé hasított, és a fémet vagy a csontot helyezze a résbe, majd rögzítse erősen.

Ha szigonyt akar készíteni, keressen egy kétágú fát. Amennyiben nem talál ilyet, hasítsa ketté a rúd egyik végét, és egy darab fával feszítse szét a két éles részt. A szigony elsősorban halászásra alkalmas.


ÍJ ÉS NYÍL

Ezt a klasszikusnak tekintett vadászeszközt nagy gonddal kell elkészítenie, és tudatában kell lennie annak, hogy nem lesz túlságosan hosszú életű felszere­lés, mivel nem kiszárított fával fog dolgozni. Keressen egy keményfapálcát, és úgy faragja ki, hogy mindkét vége egyforma súlyú legyen; használja ki a fa természetes hajtását is.

A bot mindkét végét lefaraghatja a belső oldalon (távolabb a közepétől, mely részt a kezében fogja tartani), ami javítani fogja a fegyver minőségét. Vágjon rovátkákat mindkét végére a zsinór számára. A húr ideális esetben nyersbőrből készül. Hajlítsa meg az íjat, hogy feszüljön, de ne legyen túl szoros.

39

KL ÉLET FENNTARTÁSA

Amennyiben állati zsiradékkal vagy olajjal dörzsöli be a fát, akkor tar* tósabb lesz. A nyilak készülhetnek kiélesített keményfapálcákból, megfelelő méretű, a pálcához erősített kövekből, csontból, fémből vagy üvegből. Ideális körülmények között a nyilak végére tollakat lehet erősíteni, hogy pontosab­ban tartsák a röppályát, bár ez nem feltétlenül szükséges. Véssen egy rovátkát a nyíl végére, hogy bele tudja illeszteni az íjhúrba.


CSÚZLI

Szüksége lesz egy ipszilon alakú pálcára, továbbá valamilyen rugalmas anyag­ra, mint például az autógumi belseje.


PARITTYA

Egy darab bőr vagy textil segítségével hajítja el a köveket. A követ tegye a fél­behajtott parittya közepébe. A parittyát meg kell pörgetni, majd a zsákmány felé kell lendíteni, és ekkor szabadon engedni az egyik végét, hogy kirepüljön a kő. “Ha parittyával akar vadászni, előzetes gyakorlásra van szüksége.

40

AZ ÉLET FENNTARTÁSA


BOLA

A bola a dél-amerikai tehénpásztorok hagyományos fegyvere, ami egy kö­rülbelül egy méter hosszú zsinórokhoz erősített kövekből áll. Három kő általában elég. A feje fölött lengesse a köveket, közben vigyázzon arra, hogy ne üsse meg saját magát, majd engedje el a zsákmány irányában. Sokat kell gyakorolnia, különben ez a fegyver veszélyesebb az ön, mint az elejtendő vad számára.


HOROG

Horgokat bármilyen kisebb, éles anyagból készíthet, amiket a hal csalétek gyanánt bekap. Kis darab keményfából készíthet csalit, a közepét metssze be, tegye bele a horgászzsinórt, és mindkét végét élesítse ki.


  1. ÁLLATOK CSAPDÁBA EJTÉSE

A természet éléskamrájában bőven van élelem, de ahhoz, hogy megszerezze, kemény munkára és gyakorlatra van szüksége. Tisztában kell lennie azzal is, hogy bizonyosfajta állatok milyen veszélyt jelentenek.

Fontos tudni, hogy mekkora állatot akar csapdába ejteni, továbbá azt is ki kell derítenie, merre jár az állat, és merre van a csapás. Ezt úgy határozhatja meg, hogy figyeli az állat ürülékét, nyomait, odúját, szőrszálait és a bundá­ját.

Különbség van a vad járása és a csapás között; a csapást több állatfaj is használja, míg az előbbi esetben csak egy adott állatfaj jár azon az úton. Bizonyosodjon meg arról, hogy az a hely, ahol a csapdát felállítja, valóban az elejtendő vad útjába esik.

Amikor nyomon követi az állatot, előzőleg semmiképpen se használjon erős illatú szappant vagy egyéb átható szagú anyagot, mosakodjon meg tiszta vízben, hogy eltávolítson minden szagot. Oly módon is leplezheti a szagát, hogy rövid ideig a túz füstjében áll.

Amikor vadászni akar, széllel szemben menjen, és már hajnalhasadáskor induljon útnak. Ne haladjon nagyon hosszú lépésekkel, de menjen egyenletes tempóban. Óvatosan mozogjon, a lábfejét a saroktól a lábujjakig tegye le min­den lépésnél, így a lába alatt megérzi a törni készülő ágacskákat és egyéb, zajt

41

AZ ÉLET FENNTARTÁSA

keltő tárgyakat. Feküdjön le, kússzon a kezén és a térdén, ha így kerülheti el, hogy az állat felfigyeljen közeledtére. Ne mozogjon, amikor az állat arrafelé néz, ahol ön rejtőzik. Csak akkor mozduljon újra, amikor az állat folytatja a táplálkozást.

Amikor lőtávolságba ér, célozza meg az állat mellső vállának egy pontját. Ez az a hely az állaton, ahol a legnagyobb esélye van, hogy eltalálja a szívet, és gyorsan megöli áldozatát.

Ha veszélyes állattal találja szembe magát, lélegezzen mélyet, hogy ural­kodni tudjon az idegein, és nyugalmát éreztesse az állattal. Beszéljen hozzá nyugodtan, és lassan, de magabiztosan távolodjon el tőle.


  1. CSAPDA ÁLLÍTÁSA

Csapdát vagy buktató drótakadály, vagy csalétek segítségével lehet felállítani. Amikor az állat keresztülhalad a dróton vagy bekapja a csalétket, akkor egy nagyobb súly, mint például egy nehéz farönk, ág vagy kő ráesik az állatra, vagy foglyul ejti, esetleg azonnal meg is öli.


NE FELEDJE!

A csapdák könnyen működésbe hozhatók, és az embert is megölik, ezért gon­doljon erre, amikor felállítja.


CSALÉTKES KIOLDÓSZER

:etes csapda

A csalétkes kioldószerkezetes csapda egy függőleges pálcából, egy kioldópál­cából, valamint egy csalétekpálcából áll.

A függőleges bot vagy pálca tetejét vágja le egy szögben, a hegyét pedig úgy faragja ki derékszögben, hogy az a kioldópálca rovátkájába beleilleszked­hessen. Vágjon ki egy négyszögletes vájatot az alsó rész közelében, hogy az a csalétekpálca hasonló négyszögletes vájatába illeszkedhessen. Ennél a vájárnál csiszolja laposra a pálca oldalait, hogy minél jobban illeszkedjen.

A kioldópálca tetejét vágja le úgy, hogy a csapda kioldódásáig biztosan nyugodjon rajta. Vágjon egy vájatot a teteje közelében, ahová beleillesztheti a függőleges pálcát. Azután vágja le az alsó végét olyan szögben, hogy beilleszt­hető legyen a csalétekpálcába.

42

U ÉLET FENNTARTÁSA

A csalétekpálcát úgy készítheti el, hogy az egyik végén vág egy vájatot, amelybe a kioldópálca vége illeszkedik bele. Alakítsa a másik végét úgy, hogy tartani tudja a csalétket, és vágjon egy négyszögletes vájatot ott, ahol az a füg­gőleges pálcát keresztezi. A függőleges pálca és a csalétek vájatainak szorosan egymáshoz kell illeszkedni.

A kioldót helyezze egy kőre vagy egy fadarabra, nehogy a talajba sül­lyedjen.

Grönlandi rókacsapda


MADÁRCSAPDA

A madárcsapda egyszerű hurkokból áll, amelyeket a fölé az ág fölé kell rögzí­teni, amelyre a madarak rá szoktak szállni.

Ne vadásszon medvére, farkasra, nagymacskákra, krokodilra, aligátorra vagy mérges kígyókra, hacsak nem feltétlenül szükséges. Sose állja el veszé­lyes vad menekülési útját. Bánjon körültekintően a csapdában még élő állat­tal; harcolni fog az életéért, és harapása súlyos következményekkel járhat. Minden állat harapása veszélyes, mert fogaikban olyan baktériumok vannak jelen, amelyek következtében a seb erősen elfertőződhet. (Ebben a tekintet­ben a legveszélyesebbek a főemlősök, beleértve az embert is.)

Győződjön meg arról, hogy a csapdába ejtett nagy testű állat halott, mi­előtt közel menne hozzá.

43

AZ ÉLET FENNTARTÁSA


  1. HURKOS CSAPDÁK

A hurkos csapda olyan drótból vagy zsinórból készült hurok, amelyet úgy helyeznek el, hogy az állat mindenképpen beletegye a fejét. Akkor a hurok összeszorul, és megöli az állatot, bár nem mindig azonnal. A kereskedelemben kapható hurkos csapdák gyakran önzáróak, de a házilag készített berende­zések is éppen ilyen hatékonyak lehetnek; ezért a túlélődobozába feltétlenül tegyen dróthuzalt. A hurkon úgy tudja leplezni az emberszagot, hogy kezét bedörzsöli sárral, amikor megfogja, vagy pedig a drótot dörzsöli be hamuval.


ÖSSZEHÚZÓ CSAPDA

Ez a fajta hurkos csapda egy nyomás alatt álló vagy ellensúllyal ellátott ágat old ki. Használjon két, vájattal ellátott ágat, az egyik legyen rövid, ez szolgál pecekként. Az egyik botot mélyessze a földbe, míg a másikat kapcsolja össze hurokkal, amit egy fiatal bokor segítségével tartson szélesen. Ezt a szerkeze­tet úgy kell felállítani, hogy amikor az állat átrohan a hurkon, az kioldja a pecket.

Egy másik módszer: szúrjon két ágat a talajba az állat útvonalának két oldalán. A két ág felső részét támassza egymásnak, és erősítse rájuk a hurkot. A hurkot egy fiatal bokor segítségével tartsa szélesen, ha szükséges. Az egymáshoz támasztott két fának elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy ne akadályozza az állatot a futásban, a nyitott csapdát pedig ez alatt kell elhe­lyeznie.


  1. HOVÁ HELYEZZE EL A HURKOKAT?

Úgy helyezze el a hurkot, hogy az állat csak nehezen térhessen ki előle. Tartsa a hurkot nyitva, és a talajtól megfelelő távolságban helyezze el. A dróthurkot könnyű a megfelelő pozícióba állítani, mivel merev.

A hurokcsapdát olyan csapáson állítsa fel, amelyet az állatok gyakran használnak, vagy olyan területen, ahol az állatok növényeket vagy dögöket esznek (lásd 45. oldal: A, B és C), vagy esetleg odúnál vagy gyakran láto­gatott élelemszerző helyen (D). Ne tegye a hurokcsapdát túl közel a vízhez, mivel az állatok ezeken a helyeken különösen éberek. Oly módon rendezze

44

AZ ÉLET FENNTARTÁSA

el a környező növényzetet, hogy a hurok előtt egy, az állat testénél csupán valamivel szélesebb alagútszcrűség keletkezzen. Vigyázzon, nehogy letapossa vagy letörje a növényzetet, amikor kialakítja az alagutat. A helynek olyan természetesnek kell tűnnie, amennyire csak lehet, például kenjen némi sarat a felhasznált fák friss sérüléseibe.

A huroknak fixen rögzített bothoz vagy ághoz kell kapcsolódnia, hogy megtartsa a szabadulni vágyó, küzdő állatot. Rendszeresen ellenőrizze a fel­állított hurkokat, mivel minél több időt tölt el az állat a csapdában, annál nagyobb az esélye annak, hogy kiszabadul vagy esetleg más ragadozó szerzi meg. Az állatok általában a világosság beálltával, illetve szürkületkor kezde­nek előjönni rejtekhelyeikről.

Hurkok és csapdák

45

AZ ÉLET FENNTARTÁSA


  1. AZ ÁLLATOK KIBELEZÉSE

Amikor elfog egy állatot, megfelelően ki kell belezni, és meg kell nyúzni, hogy elkerülje a kellemetlen mellékhatásokat.

  • Először vágja el az állat torkát, hogy kifolyjon a vére.
  • Vágja körbe a végbélnyílást, és vágja le a hímvesszővel párhuzamos bőrt, ha az állat hím (A).
  • Tegye be a két ujját a bőr és a beleket tartó hártya közé. Helyezze a kés élét a két ujja közé, és vágja fel az állat testét egészen az áliáig (B).
  • A mellkasban vágja át a rekeszizmot, a medencecsontot, és távolítsa el a végbélnyílást (C).
  • Hasítsa ketté a mellkast, és távolítson el a légcsőből annyit, amennyit tud (D).
  • Fordítsa az állatot az oldalára, szedje ki a beleket (E). Néha ez könnyebben megy, ha már előzőleg megnyúzta a tetemet.

Ha nagy testű állat a zsákmány, érdemes darabokra vágni, hogy jobban tudja kezelni. Először távolítsa el a mellső lábat és a testhez kapcsolódó test­szövetet, majd vágja le a hátsó lábakat. Vágja el az izmokat a gerinc mindkét oldalán, és a gerincoszlopról távolítsa cl a bordákat. A nagyobb húsdarabokat megsütheti nyárson, vagy megfőzheti. A kisebb darabokat főzheti vagy párol­hatja lassú tűzön.


  1. AZ ÁLLATOK LENYÚZÁSA

Könnyebb az állat bőrét közvetlenül az elejtése után lenyúzni, és könnyebben lehet eltávolítani a beleket, miután lenyúzta.

Hasítsa fel a bőrt a végbélnyílástól a nyakig, ügyeljen arra, hogy a vég­bélnyílás körül vágja ki a bőrt. Vágja fel a combot a belső oldalán egészen az állat térdízületéig. Vágja körbe a lábat az ízületeknél. A hátsó lábakkal kezdve nyúzza le a bőrt egészen a hátig, majd folytassa a fejig a műveletet.

46

H ÉLET FENNTARTÁS*

Az állatok ki belezése

E

47

KZ ÉLET FENNTARTÁSA


TARTÓSÍTÁS

Nagyon egyszerűen úgy lehet tartósítani a bőrt, hogy alaposan lemossa, hogy eltűnjenek a vérszennyeződések, és megszabaduljon a bolháktól is; azután követ vagy földet használva kaparja le a bőr belső felületét.


MADARAK

Távolítsa el a tollakat, vagy úgy, hogy kitépi őket, vagy lenyúzza a madár bő­rét. Vágja fel az állat testét, vegye ki a belső részeket, kivéve a begyet, a szívet és a májat. Vágja le a lábakat.


  1. HALÁSZAT

A hal kiváló fehérjeforrás, és sokféleképpen lehet kifogni. A halak általában a folyók árnyékos részén, valamint mély vizekben és holtágakban találhatók.


CSALÉTEK

A csaléteknek, amelyet használ, a lehető legjobban kell hasonlítani arra az eledelre, amellyel a halak azon a környéken általában táplálkoznak – például gilisztával, rovarokkal, kis hallal, csontival vagy húsfoszlányokkal.


HALCSAPDÁK

Csapdákat is felállíthat, mint például varsát, amelyet több, egymáshoz erősí­tett pálcából készíthet el. A pálcáknak tölcsért kell alkotniuk, amelybe bele tudja helyezni a csalit. Úgy lehet a varsát megépíteni, hogy a hal bele tudjon úszni, de kijönni már ne legyen módja.

Hasonló csapda készíthető palack segítségével. Vágja le egy műanyag pa­lack felső részét, és azt fordítva tegye bele a palackba. Ha üvegpalackot hasz­nál, győződjön meg arról, hogy az üveg alja nincs eltörve vagy kicsorbulva.


HORGÁSZÁS

A folyóban hagyhatja a horgászbotot úgy, hogy súlyt erősít hozzá, és még kisebb horgászbotokat is odakapcsolhat; így nagyobb a halfogás esélye. Ellenőrizze rendszeresen, de ne túl gyakran, hogy akadt-e rá valami.

48

KL ÉLET FENNTARTÁSA


MŰLEGYES HORGÁSZÁS

Horgászbotot házilag, rögtönözve ís le-

het készíteni egy megfelelő faágból, egy

zsinórból és a hozzá erősített légyből.

A legyet a vízfelszínre kell hajítani a

folyó folyási irányával szemben, és en-

gedni kell, hogy a folyásiránnyal meg-

egyezően lebegjen a vízen. A halak csak

abban az évszakban próbálják bekapni

a csalit, amikor sok légy és rovar van.

Ehhez a horgászáshoz használhat csali-

ként bogarat vagy szöcskét, amelyek a

víz felszínén mozogva magukra vonják

a halak figyelmét.

Varsa


HÁLÓ

Kövek segítségével leszűkítheti a vízfolyást, hogy a halakat abba az irányba terelje, amerre a hálót kifeszítette. Győződjön meg arról, hogy a hálót erősen rögzítette, és hal vagy más, a vízen lebegő tárgy ne tudja elsodorni. Hálókat a patak két partján is ki lehet feszíteni; nehezéknek helyezzen el köveket a háló alján.


HALÁSZÁS SZIGONNYAL

Ezt a módszert olyan helyen alkalmazza, ahol sekély a víz, a halak nagyok, és sok van belőlük. Szigonyként használhat egy kihegyezett bambuszrudat vagy fiatal fát vagy egy botot, a végén késsel vagy más éles pengével, amit szintén a bot végére erősít.

Helyezze a szigony hegyét a vízbe, és lassan közelítse a hal felé. Azután egy hirtelen, erős mozdulattal nyársalja fel az állatot. Ha sikerül megfognia, tanácsosabb, ha nem próbálja a szigonyt kiemelni a partra a hallal, hanem lehajol, és szabad kezével megfogja az állatot.

49

AZ ÉLET FENNTARTÁSA


  1. A HAL TISZTÍTÁSA

Vágja fel a halat a végbélnyílástól a kopoltyúig, és távolítsa el a belső szer­veket. Mossa és tisztítsa meg a hal húsát, vágja le az uszonyokat és a farkat. Vágjon bele a gerincéig, de ne vágja azt át. Vágja körül a gerincet mindkét oldalon egészen a kopoltyúig. Tegye a hüvelykujját a gerinc felső részére, és távolítsa el a húsától. így a bordák is leválnak a gerincoszloppal együtt.


  1. FŐZÉSI MÓDOK


FŐZÉS VÍZBEN

Ideális esetben fémedényt használhat, mint például egy konzervdobozt, de lehet vizet forralni bambuszszárban, ha kissé megdöntjük a túz fölött.


SÜTÉS

A húst nyársra kell húzni, és forró parázs fölött forgatni. Vigyázzon, nehogy a hús külső része túl gyorsan süljön meg, és a belső rész még nyers maradjon.


KISÜTÉS

Ehhez használhat fémedényt vagy a túz alatt kiásott gödröt.


ZSÍRBAN SÜTÉS

Helyezze az ételt egy lapos szikladarabra a tűz fölé.

  • Rovarok és férgek

Főzze vagy szárítsa és zúzza össze, mielőtt beletenné őket a levesbe vagy a pörköltbe.

  • Kagyló

Főzze meg olyan gyorsan, ahogy lehet, hogy ne romoljon meg, és hogy ártalmatlanná tegye a veszélyes részeket.

  • Tengeri és szárazföldi teknócök

Addig főzze vízben, amíg le nem jön a teknőjük. Vágja fel a húsukat, és főzze meg.

50

U ÉLET FENNTARTÁSA

  • Csúszómászók

Belezze ki őket, majd süsse meg

a bőrükkel együtt forró parázson.

Amikor felhasad a bőr, távolítsa

el, utána vízben főzze meg a húst.

Főzés előtt vágja le a kígyó fejét.

Nyúzza le a béka bőrét, és nyársra

szúrva süsse meg.

  • Madarak

Minden döglött állatot főzzön meg

vízben. Nyárson süsse meg a fiatal

madarakat.

  • Halak

Párolja vagy levelekbe burkolva

süsse meg.

  • Vadhús

Vágja kockákra, és vízben főzze

meg. A vaddisznó húsa lehet, hogy

férgekkel és májmétellyel fertő-

zött. Az őz húsa szintén tartalmaz

férgeket.

A HAL TISZTÍTÁSA


  1. TÚLÉLÉS NÖVÉNYEKKEL

Általános szabályként a következőket kerülje:

  • Bármilyen túlérett gyümölcsöt vagy amelyiken penész vagy gomba nyo­mát fedezi fel.
  • A mandulaillatú, -levelű vagy -termésű, -magú gyomnövényeket, mert ez a szag ciánvegyületek jelenlétére utal.
  • Minden gombát, ha csak százszázalékosan nem biztos, hogy ehető (lásd a 32. és a 33. tippet).
  • A háromlevelű növényeket.
  • Babokat, gumókat, hüvelyes magokat.

KL ÉLET FENNTARTÁSA

  • Olyan levélzetet, amely petrezselyemnek, kapornak, sárgarépának vagy pasztináknak tűnik.
  • Rózsaszínű, bíborba játszó vagy fekete nyúlványokkal rendelkező magokat.


AZ „EGYETEMES EHETŐSÉGI TESZT

Ezt használja, ha kétségei vannak. De ne feledje, ez nem vonatkozik a gom­bákra.

  • Egyszerre csak a növény egyik részét próbálja ki. Ossza a növényt a követ­kező részekre: levél, virág, rügy, szár, gyökér. Szagolja meg a növényt, hogy nem tartalmaz-e savat.
  • Legalább nyolc órán keresztül ne egyen semmit, mielőtt egy növényt tesz­telne. A böjtölés alatt érintse a kérdéses növényi részt a könyökéhez vagy a csuklójához, hogy nem mérgez-e bőrön keresztül.
  • A tesztelés alatt ne igyon mást, csak vizet, és ne egyen mást, mint a tesztelt növényt. Válasszon ki egy kis mennyiséget a növényből, és készítse el úgy, ahogyan meg akarja enni. Érintsen meg egy kis adagot ajka külső részével, és győződjön meg arról, hogy nem érez égető vagy viszkető hatást. Várjon három percet.
  • Ha semmit sem érez, tegye a növényt a nyelvére, és várjon tizenöt percet.
  • Ha most sem érez semmit, egy csipetnyit rágjon össze alaposan anélkül, hogy lenyelné, és ismét várjon tizenöt percet. Ha nincs égető vagy viszkető érzés vagy zsibbadás, akkor lenyelheti az ételt.
  • Várjon nyolc órát. Ha bármilyen rosszullétet érez, hánytassa meg magát (dugja le az ujját a torkába), és igyon sok vizet. Ha nem érez káros hatást, egyen körülbelül húsz grammot abból a növényből, amelyet ugyanolyan módszerrel készített el.
  • Várjon ismét nyolc órát, és ha minden jó, az így elkészített növény biztosan ehető.


NE FELEDJE!

A növény egy része lehet ehető, más része viszont nem. Ha főzve ehető, lehet, hogy nyersen nem – mielőtt nyersen akarná enni, végezze el újra a tesztet. Különböző egyének különbözőképpen reagálhatnak ugyanarra a növényre.

52

KL ÉLET FENNTARTÁSA


MILYEN EHETŐ NÖVÉNYEKET KERESSEN?

A megfelelő fejezetben megtalálja a meghatározott területeken élő, ehető nö­vények listáját. Az alábbi listát olyan növényekre korlátoztuk, amelyek nem kifejezetten egyetlen területen találhatók – például csak a sivatagban, vagy a trópusokon, vagy a sarkvidékeken.


MANDULA

A mandula sok helyen megtalálható, a trópusi, a mérsékelt égövi és száraz éghajlatú területeken egyaránt. Az őszibarackfához hasonlóan a mandulát is vastag barna, száraz kéreg fedi be. Mint minden dióféle, rendkívül tápláló.


NYÍLGYÖKÉR

Nyílgyökér

Mérsékelt égövön és a trópusokon egyaránt meg-

terem. Nyíl alakú levelei vannak. A gyökeréből

főzeléket lehet főzni vízben.


SPÁRGA

A mérsékelt égövön mindenütt megtalálható.

Tavasszal a finom lcvélzettel és piros bogyókkal

együtt zöld, ujj alakú szárak nőnek ki a földből.

Mielőtt megenné, legalább tizenöt percig főzze a

fiatal szárakat.


BÜKKFA

Számos nedves, mérsékelt égövi helyen megterem.

A fának világosszürke a törzse, és sötétzöld a leve-

le. A bükk makkja ehető, ha eltávolítja a vékony


FÖLDI SZEDER ÉS MÁLNA

A mérsékelt égövön mindenütt megtalálható. A szára szúrós, ehető gyümöl csei különböző színűek. A levelekből forrázással tea készíthető.

53

AZ ÉLET FENNTARTÁSA


BOJTORJÁN

A mérsékelt égöv északi részén sok helyen megtalálható. Nyíl alakú levelei, szőrös, szálkás élú, rózsaszín virágai vannak. A levélnyelet akár nyersen, akár főzve meg lehet enni, a gyökereket pedig vízben fel lehet forralni.


SZENTJÁNOSKENYÉRFA

z

A mediterrán vidékeken, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában honos növény. A maghüvelyeket szentjánoskenyérnek hívják. A fiatal hüvelyek akár nyersen, akár vízben főzve fogyaszthatok. Az idősebb hüvelyek összezúzhatók, és kását lehet készíteni belőlük.


GESZTENYE

A mérsékelt égövön és a trópusi vidékeken egyaránt megtalálható. Hagyomá­nyosan parázson sütik a gesztenyét, így a héja megreped, felfedve az ízletes és tápláló belet.


CIKÓRIA

Afrikában, Ázsiában, Európában és Eszak-Ameriká-

ban honos növény. A levelei olyanok, mint a gyer-

mekláncfűé, a virágja világoskék, a szára hosszú, akár

két méter magasra is megnő. A levelek és a gyökerek

ehetők, az utóbbit vízben kell megfőzni.


MANDULAFŰ/KÁVÉGYÖKÉR

A világ számos táján, főleg nedves területeken nő.

A levele a fűéhez hasonló. Vízben megfőzheti, vagy a

gumóit megsütheti.


KÖZÖNSÉGES JUJUBA/ZSIDÓTÖVISGYÖKÉR

Sok helyen megtalálható a trópusokon, a szubtrópusokon, száraz és mérsékelt égövi területeken. A gyümölcsét aszalni lehet, a gyümölcs húsa vizet tartalmaz.

54

AZ ÉLET FENNTARTÁSA


VADALMA/VACKOR

Az északi féltekén és a szavannákon nő elsősorban. A fák 1-12 méter ma­gasra nőnek, és gyönyörű, fehér és rózsaszínű virágaik vannak. Maga a vadgyümölcs kisebb, mint a nemesített alma, de kitűnőnek bizonyul a túl­élésben. Ehető nyersen vagy vízben megfőzve, aszalva vagy egyszerűen csak „spájzolva”.


TŐZEGÁFONYA/HAMVASÁFONYA

Az északi félteke hűvösebb részein honos. Talajon kúszó növény vörös bogyók­kal. Tanácsos megfőzni és cukor hozzáadásával fogyasztani, hogy az elvegye a csípősen fanyar ízt.


GYERMEKLÁNCFŰ/PITYPANG

Az északi félteke mezős térségein található. A növény közel nő a talajhoz, a levelei fogazottak, virága élénksárga színű. A növény minden része ehető. A gyökereit megfőzheti vízben, és főzelékként fogyaszthatja, vagy megpirít­hatja és megőrölheti, és kávé helyett elkészíthető italnak.


FEKETE BODZA

Európában és Észak-Amerikában nő, elsősorban nedves területeken. Nagy, összetett levelei, krémszínű virágfürtjei vannak, bogyója fekete. A gyümöl­csök ehetők, de vigyáznia kell a növény többi részével, mert erős hashajtó hatású.


MOGYORÓ

Európában, Eszak-Amerikában és Ázsiában honos, elsősorban réteken, mező­kön. A bokor termését szőrös, szúrós tok veszi körül; a mogyoróbél különösen ősszel ízletes.

B°RÓKA

Európában, Eszak-Amerikában, Ázsiában és Észak-Afrikában található. Örök­zöld fa, levele a fenyőhöz hasonló, és tobozai kékes színűek. A bogyókat lehet nyersen is enni, vagy a magokat meg lehet sütni: remek kávépótló.

55

AZ ÉLET FENNTARTÁSA


LÓTUSZ

A sárga virágú lótusz Észak-Amerikában nő, a rózsaszínű virágú a Távol- Keleten és még a világ sok más részén. A növény akár nyersen, akár főzve ehető.


CSALÁN

Mindenütt megtermő szúrós növény. Csípése néhány percig kellemetlen. Tizenöt percig főzheti vízben a csalánt; igen tápláló étel. Csalánteát is készít­het. A csalán ausztráliai változatának csípése veszélyes, arra vigyázzon!


TÖLGYFA

Európában, Észak- és Közép-Amerikában, valamint Ázsiában található. Létezik lombhullató és örökzöld változata. A csertölgy makkja rendkívül ke­serű, ezért napokig kell áztatni. Egyébként a makkot vízben meg lehet főzni.


DATOLYASZILVA

Távol-Keleten, Afrikában és Észak-Amerikában van hazája. A hosszúkás leve­lű, lombhullató fa sárgabarack nagyságú bogyókat terem; amíg nem érik meg teljesen, az íze rendkívül csípős, fanyar, de utána édes és ízletes.


FENYŐ

/ /

Európa, Közép- és Dél-Amerika, Eszak-Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia egyes részein igen elterjedt növény. Tűlevelei vannak, a nedve ragadós. A fenyőma­gokat ki lehet venni a tobozból, le lehet szedni a héjukat, termése ízletes és puha.


NÁD

Elsősorban a mérsékelt égöv nedves területein honos növény. A hosszú, durva levelű fűrésze akár nyersen, akár főzve fogyasztható.


SZASSZAFRÁSZ BABÉRFA

A mérsékelt égöv északi vidékein található, akár tizenöt méter magasra is megnő. A levelei lombhullatóak, farésze puha és sárga. A fiatal ágak és a levelek ehetők.

56

U ÉLET FENNTARTÁSA


TENGERI LABODA

Elsősorban a Mediterráneumban és Eszak-Afrika sós területein honos növény. Kis szürke levelei vannak, virágai keskeny kalászokban nőnek. A levelek ehetők.


CIROK

Általában a melegebb vidékeken nő. A fűszerű növény hasonlít a kukoricára, és akár a három méter magasságot is elérheti. A csúcsain növő magok bármi­kor ehetők, és igen táplálóak.


TAMARINDUSFA

Afrika, Ázsia, Közép- és Dél-Amerika tró-

pusi részein igen elterjedt növény. A nagy fa

elérheti a 24 méter magasságot is. A virágai

világossárga színűek. Termése hüvelyben lévő

magokból álló, hegyes csúcsban végződik.

A magokat meg kell főzni. A magokat kö-

rülölelő gyümölcsökből a víz kiszívható, vagy

víz hozzáadásával ital készíthető belőle, bár

valószínűleg jobb ízű édesítő, például méz

hozzáadásával.


LÓROM ÉS VADSÓSKA

Sok vidéken széles körben elterjedt növény. Vaskos, tömzsi, virágzata fürtös. A levelek akár nyersen, akár főzve fogyaszthatók.


VADRÓZSA

Igen elterjedt növény az északi féltekén. Tüskés bokor, piros, rózsaszínű és sárga virágokkal. A csipkebogyók ehetők, miután a szirmok lehullottak. A magokat ne egye meg!

57

IZ ÉLET FENNTARTÁSA

*


  1. MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK


DEATH CAMAS

A mérge halálos. Az Egyesült Államokban és Szibériában ta-

lálható. Külsőleg olyan, mint a hagyma, de hiányzik belőle

a hagyma jellegzetes szaga – ezért lehet megkülönböztetni

az előzőtől.


LEANDER

A mediterrán, a trópusi és a mérsékelt égövi területeken

honos. Levelei bőrszerúek, virágainak a színe lehet fehér, ró-

zsaszín, bíborpiros vagy sárga. A nedve rendkívül mérgező,

patkánymérget készítenek belőle.

SZÖMÖRCE (MÉRGEZŐ TÖLGY), MÉRGEZŐ SZÖMÖRCE

Az Egyesük Államokban és Kanadában mindenütt megta-

lálható. A levelei lehetnek fényesek vagy mattok. A levelek

DeaTH CAMAS

hármas csoportokban fordulnak elő, és nyáron kis, sárgás vagy fehér bogyók

fejlődnek ki. Más növénytől valójában az különbözteti meg, hogy minden

levélen szabályosan három levélke található, valamint nyáron és ősszel merev

fürtökben tömörült sárgás vagy fehér bogyói vannak. Érintése súlyos bőrgyul-

ladást okoz, és erős kiütések is jelentkezhetnek. Kerülje ezt a növényt!


PÁTERNOSZTER-BORSÖ

Indiában és Délkelet-Ázsiában található. Váltakozó levelei és virágai vannak, amelyek hasonlítanak a szömörce levelére és virágára, és érintésre szintén bőr­gyulladást idéznek elő.


GOMBÁK

Ne egyen gombát, ha csak száz százalékig nem biztos, hogy azonosítani tudja (lásd a 32. és a 33. tippet).

58

KI ÉLET FENNTARTÁSA


  1. EHETŐ GOMBÁK

Ha pontosan tudja, mit keres, a gombák ízletes túlélőeledelt jelentenek. De csak akkor egyen gombát, ha biztos abban, hogy valóban ehető. Ha a legcse­kélyebb kételye van a gombával kapcsolatban, ne szedje le.

Óriás pöfeteg

Valódi kucsmagomba


RÓKAGOMBA

A nyár közepén fenyves- és keményfaerdőkben nő. Szabálytalan rózsaszínű a karéja vagy sárga a kalapja, és enyhén sárgabarackillata van.


ÓRIÁS PÖFETEG

Fűben és árnyékos helyen terem késő nyártól ősz végéig. Nem rendelkezik a gombákra jellemző, szokásos szakállal és pórusokkal; a színe krémfehér, de az

59

KL ÉLET FENNTARTÁSA

idő múlásával megbámul, ilyenkor már fogyasztásra nem alkalmas. Ne egye meg az óriás pöfeteget, ha a belseje barna vagy bíborszínú.


TINÓRUGOMBA

Lombhullató erdőkben nő nyáron és kora ősszel. Ahogy a gomba öregszik, a kalapjának színe sárgáról a zöldre változik.


KÖZÖNSÉGES LASKAGOMBA

Rothadó fatörzseken terem a nyár közepétől késő őszig. Amikor fiatal, kalapja olívzöld, öregedéskor elhalványodik.


TAPLÓGOMBA

Olyan, mint egy rothadó, barna fadarab; pusztuló fatörzseken, fákon él. Nyártól ősz végéig élénk narancssárga és sárga hajtásokat növeszt. Csak a friss, fiatal gombákat egye meg.


KERTI TINTAGOMBA

Sok helyen megterem tavasztól egészen őszig. Henger alakú kalapját bo­zontos barna hártya borítja. Vigyázzon a vele rokon fajtákra, mert azok mérgezőek!


VALÓDI KUCSMAGOMBA

Tavasszal nő például a gyümölcsösökben. A bordázott és üreges kalap zöldes­sárga vagy sötét olívzöld színű. Ne felejtse el, hogy léteznek álkucsmagombák is, amelyek nem ehetők.


SZARVASGOMBA

Európában a fold alatt nő. Fiatalon fehéres a színe, de később megsötétül.


  1. MÉRGEZŐ GOMBÁK

Hozzávetőleg legalább kétszáz mérgező gomba létezik, és jelen könyv terje­delmébe nem fér bele, hogy mindegyiket ismertessük. A legtöbbjüknek rosz- szat sejtető neve van. Kövesse azt az elvet, ha nem tudja teljes bizonyossággal

60

a ÉLET FENNTARTÁSA

azonosítani a gombát, ne kockáztasson. A csészéhez hasonló hártya vagy száralap megbízható jele annak, hogy mérgező gombával van dolga, de a szár körüli gallérok is erre utalnak.

A GALÓCACSALÁD

A mérgük halálos. Ezek a gombák szerves toxinokat tartalmaznak, amelyek

a központi ideg rendszert, a májat, a vesét és a véredényeket támadják meg.

A tünetek a gomba elfogyasztása után tizenkét órával – esetleg még később

– jelentkezhetnek. A halál két-három nap múlva áll be.

Kora nyártól késő őszig mindenhol megteremnek az erdőben vagy az út

szélén. Élénk színű, lemezes kalapjuk a sárga és a narancssárga árnyalataiban

pompázik. A bőr alatt a gomba húsa sárga, beljebb azonban fehér. A spóratar-

tó lemezek fehérek vagy halványsárgák. A szár fehér és lemezes, és a hártyánál

vagy a szárnál jellegzetes duzzanat van rajta, a tetején fodros gallér.

GYILKOS GALÓCA

A mérge halálos. Nyártól őszig erdősé-

gekben terem. A kalapja olívzöldes, a

szára halvány, a spóratartó lemezkéi és

a húsa fehér, a száralapja széles.

FEHÉR GYILKOS GALÓCA

A mérge halálos. Nyáron és ősszel

erdőségekben található. Egészen fehér,

lemezes szára és nagy kalapja van.

Egészségtelenül édeskés az illata.

OMPHALOTUSILLUDENS

A mérge halálos, a fatörzsek rothadó

részénél található. Spóratartó lemezei

sáfránysárga színűek.

Fehér gyilkos galóca

61

KZ ÉLET FENNTARTÁSA


LÉGYÖLŰ GALÓCA

A mérge halálos. Ősszel terem fenyő- és nyírfaerdőkben.

Kalapja élénkpiros, amely narancssárgává halványul, és

fehér pettyek vannak rajta.


FOLTOS GALÓCA

A mérge halálos. Erdőségekben, főleg bükkerdőben él.

Kívül barna, a kalapja fehér pettyes, a spóratartó lemezei

fehérek. A szár tövénél kettő vagy három abroncsszerú

gyúró (bocskor) található.


LEADEN ENTOLOMA

Foltos galóca

A mérge halálos. Nyáron és ősszel nő. Leginkább a bükk- és tölgyfaerdőket kedveli. A külseje fakófehér, a kalapja domború. Spóratartó lemezei a sárgától a lazacrózsaszínig váltakoznak. A tövén nincs bocskor, a szaga a retekére és a keserű manduláéra hasonlít.

62


TÚLÉLÉS

A HEGYEKBEN

/I begyek barátságtalan és veszélyes helyek. Dermesztő szél, hó, gleccserek, köd és eső – ezek mind megölhetik az embert. A túlélőnek meg kell tanulnia, hogyan kerülje el, hogy a természet erői legyőzzék.

Amikor életében először ejti foglyul egy magas hegy, dermesztő élményben lesz része, mivel ezt a kietlen vidéket általában csak tapasztalt és jól felszerelt hegymászók látogathatják. A hegy nagyon gyorsan öli meg áldozatait, és minden’évben számos gyakorlott hegymászó veszti el ott az életét. A legtöbb baleset a hegyről történő lejövetelkor fordul elő, amikor a fáradtság úrrá lesz az emberen, és nem tartja be az alapvető biztonsági szabályokat.

Ha ön túlélte az elsődleges okot, amiért a hegy rabja lett, ne hagyja, hogy a koncentrálás hiánya miatt vesszen oda.


TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN

Bár vannak különálló hegyek, általában hegyvonulatokat alkotnak. A hegy­vonulat állhat egyetlen hegygerincből vagy több hegygerincből, csúcsokból és hegyek közötti vonulatokból. Az egymáshoz közel lévő hegy vonulatokat hegyrendszernek nevezzük, és ha több hegyrendszer kapcsolódik össze, hegy­lánc keletkezik. Hegyvonulatok, hegyrendszerek és hegyláncok együttesen alkotják a hegységrendszert, más néven kordillerát.

A hegyvidékek csodálatosan szépek és ugyanakkor barátságtalanok is lehetnek. Kevés védelmet nyújtanak a hideggel és az erős szelekkel szemben. Ezért a túlélés első szabálya a hegyekben, hogy a lehető legbiztonságosabban ereszkedjünk le. A következő tanácsok azokat az alapvető készségeket írják le, amelyek segítenek a túlélésben, és lehetővé teszik, hogy biztonságban legyünk a hegyvidéken.

65

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN

A hegyekben uralkodó szélsőséges időjárási viszonyoknak köszönhetően számos veszéllyel kell szembenéznie a túléléséért küzdőnek. Az idő sokszor hirtelen változik: a kellemes napsütést borús ég, felhőszakadás és hóvihar válthatja fel. A hegyekben a légáramlatok puszta tömegüknél fogva felfelé haladnak, összekavarodnak, és hosszú ideig tartó rossz idő köszönthet be. Az unalmas, nyugodt nap gyorsan hóviharrá vagy ónos esővé változik; mindkét jelenség rendkívül veszélyes, mivel vad, kegyetlen és nyomában dermesztőén nedves, hideg lesz az idő.

A magas hegyekben a körülmények erősen hasonlítanak a sarkvidékeken uralkodó időjárásra, ezért sokkal több rátermettség és energia szükséges a túl­éléshez. A szél okozta lehűlés gyorsan elzsibbasztja tagjait, hacsak nem mozog állandóan. A szél a hegycsúcsokon és -gerinceken fúj a legerősebben, sebessé­ge pedig a magassággal növekszik. Az erős szél felemészti az ember energiáját, amikor megpróbálja megtartani az egyensúlyát a széllökések közepette, és nagyon lehűti a testet (lásd A szél hűtő hatása, 77. tipp). A hegyekben majd­nem mindig érvényesül a szél hűtő hatása. Még napsütéses időben sem szabad lebecsülni a szél hűtő hatását. Hegyekben gyakrabban és erősebben esik az eső is, és igen rövid idő alatt az ember bőrig ázhat: soha ne feledkezzünk meg a hypothermiátó\y vagyis a test lehűlésének veszélyéről (lásd 76. tipp).

Továbbá fel kell készülni a csökkent látási viszonyokra az alacsonyan úszó felhők, az ónos eső, a köd, a vihar miatt, vagy mert a látási viszonyok éppen a nullára redukálódnak, és ez mind megnehezíti a tájékozódást a túlélő számá­ra. A hó megakadályozza, hogy megtalálja a helyes utat, mivel betemeti azt, valamint a tájékozódásban esetleg segítségül szolgáló kőhalmokat. A járás is sokkal veszélyesebbé válik; ami egyszerű megcsúszás lenne normális körülmé­nyek között, nyáron a magas fűben vagy az avaron, az télen a hóban hosszú ideig tartó veszélyes zuhanássá válhat.

Mindenképpen kerülnie kell, hogy a hegyen ragadjon, és az éjjelt ott kelljen töltenie.


ÉGHAJLAT

Magasban haladva a hőmérséklet többé-kevésbé állandóan csökken – 100 méterenként mintegy 0,5-1 °C-kal. A hegyek arra késztetik a szél rendszere­ket, hogy fölemelkedjenek; közben lehűlnek, és a hegy szél felőli lejtőjén nagy

66

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN

mennyiségű csapadékot eredményeznek. Amikor a szél leszáll a hegy szélár­nyékos oldalán, felmelegszik, kevesebb a csapadék, és fónszél keletkezik.

Sivatagos területen a hegyekben kevés eső esik, mivel igen száraz a levegő. Az Egyenlítőnél lévő hegyeken, ahol nagy magasságokban alacsony a hőmér­séklet, nem lehet egymástól megkülönböztetni a telet és a nyarat.

A mérsékelt égövön a hegyekben jól elkülönülnek az évszakok, a nyári éjszakák még fagymentesek is lehetnek, de télen gyakran fagypont alatt van a hőmérséklet.

A mikroklíma is erőteljesen színezheti a helyzetet. Mérsékelt égövön az Egyenlítővel szembeni hegyoldalak sokkal melegebbek, mint a túlsó oldalon lévők.

Jellemző, hogy amikor az ember a mérsékelt égövön hegyet mászik, útja a széles levelű lombhullató erdőkön át vezet, majd az örökzöld fenyőerdők következnek, végül pedig átlépi az úgynevezett erdőhatárt (ez az a terület, amely fölött már nem nőnek fák), és tundraszerű törpe bokrokhoz és fűhöz ér. Ezután már szinte alig van növénytakaró.

67

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN


A HEGYEKBEN REJTŐZKÖDŐ VESZÉLYEK

Rendes körülmények között a hegyekbe és gleccserekbe csak tapasztalt és megfelelő felszereléssel ellátott hegymászók mehetnek. Azonban az életéért küzdve ön is rákényszerülhet arra, hogy egyedül birkózzon meg a hegyvidéki tereppel, hogy kijusson a veszélyből, és visszatérjen a civilizált életkörülmé­nyek közé.


  1. A JÉGCSÁKÁNY ÉS A SÍBOT HASZNÁLATA


A JÉGCSÁKÁNY

A felszerelés alapvető kelléke a havon és a jégen való közlekedés során a jég­csákány. Erre támaszkodhat, ezzel fékezhet, áshat és kereshet. A jégcsákány részei: a fej (a bárd és a csákány), a nyél és a vaskampó. Számos változata

68

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN

létezik, általában speciális jégmászásra készítik, és a mindennapi hegymászás­ban nem sok hasznát veszi az ember. Olyan jégcsákányt válasszon, amelynek egyenes nyele körülbelül 65 cm hosszú. A fejrészen egy enyhén hajlított csákánynak és egy bárdnak kell lennie. A bárddal lépcsőfokokat lehet vágni a meredek lejtőbe, valamint túlélő szituációban menedéket lehet ásni vele a hóban.


SÍBOT

Teleszkópos, vagyis egymásba tolható részekből álló síbotok „harmadik láb­ként” szolgálnak, amikor emelkedőkön vág át az ember, és morénákon halad keresztül, továbbá segíthet a folyón való átkeléskor megtartani az egyensúlyt. Ráadásul a hátizsákban könnyen elfér egy teleszkópos síbot.


  1. LAVINA – A KOCKÁZAT FELMÉRÉSE

Tisztában kell lennie azokkal a tényezőkkel, amelyek lavinát okoznak. Minél több ismerettel bír a lavina kialakulásának jellemző körülményeiről, annál kevésbé valószínű, hogy lavina áldozatául esik.

Lavina bárhol keletkezhet, ahol hó van, de bizonyos körülmények fokoz­zák a lavinaveszélyt. Ha jól összeállt a hó, a lavina veszélye kisebb. Ha jelentős különbségek vannak a hórétegek vastagságában, a lavinaveszély fokozódik.

Lavina télen gyakrabban fordul elő, de tavaszi hóolvadáskor is kialakulhat. A lavina több formája ismert, például a kis, laza hóomlástól – ami inkább kellemetlen, mint veszélyes – a hatalmas „ragacsos” lavináig, amely elsodorja a fákat, és néha a városokat és a falvakat is veszélyezteti.


A TALAJ

Ha a talaj kemény és sima, valószínű, hogy a hó legördül rajta. A hosszú fű ideális felület a lavina számára.


LEJTŐ

Ha a lejtő homorú (befelé van az íve), kevésbé valószínű, hogy lavina ke­letkezik. Ha viszont domború (kifelé hajlik), az növeli a lavina kockázatát. Nyilvánvaló, hogy a lejtő szöge is fontos tényező. Minél meredekebb a lejtő,

69

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN

annál biztosabban számíthatunk rá, hogy megindul rajta a hó. A 20 és 50 fokos dólésszögú lejtőkön a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy lavina keletkezik.


SZÉLLAVINA

A lavina leggyakoribb fajtája az úgynevezett ..széllavina”, amelyet a szél hoz létre, amikor a hulló vagy a már leesett havat fújja. A széllavina színe fakó, összetétele finom, és csikorgó hangot ad, ha valaki rálép. A széllavina mindig egy hangos ..bumm”-mal kezdődik, amikor nekilódul a hótömeg.


PORHÓ

Lavina akkor is keletkezhet, ha felgyülemlik a porhó, és gyenge szél van, vagy éppen egyáltalán nincsen. A 40 cm-nél vastagabb friss hó azt jelzi, hogy igen nagy az ilyen típusú lavina kockázata.


JÉG

A jég okozta lavina magasabb hőmérsékleten jön létre, amikor olvadáskor lezuhannak a jégtömegek. A jégcsúcsok vagy a gleccserdarabok valószínűleg reggel és este indulnak meg, amikor megváltozik a levegő hőmérséklete.


NEDVES HÓ

Hirtelen hőmérséklet-emelkedéskor vagy egy közvetlen napsugárzásnak kitett területen is várható a nedves hóból keletkezett lavina veszélye. Ellenőrizze, lát-e hólabdákat lefelé gurulni a lejtőn, mert ez jelzi a nedves hólavinát.


HÓPÁRKÁNY

Ezek a függő hótömegek általában a hegygerinceken és platókon, azaz fenn­síkokon keletkeznek, és amelyeknek a szöge hirtelen meg is változhat. A leg­általánosabb lejtési szög, amelyen hópárkány képződhet, 17 fok.

A hópárkány a hegy tényleges szélétől igen messzire képes lezuhanni, ezért amennyire csak lehet maradjon távol ezektől.

A lavina kialakulásának valószínűségét úgy állapíthatja meg, hogy gödröt ás a hóban: így fel tudja mérni a hó keménységét. Ha belevágta a jégcsákány nyelét a hóba, és hirtelen változást észlel a hó állagában, ez a jele annak, hogy

70

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN

a területen könnyen kialakulhat lavina. A vizsgálódást még alaposabban elvé­gezheti, ha egy hómetszetet ás ki, lehetőleg egészen a talajig, amelynek során meggyőződhet a különböző hórétegek keménységéről, nedvességtartalmuk- ról és kristályszerkezetükről. Laza, kristályos hórétegek olvadási időszakokra utalnak. Ezek a rétegek valamiféle ..golyóscsapágyakként” fognak működni, amelyeken a hó legördül.

<

A víz a kenőanyag szerepét tölti be, tehát ha a hó nagyon nedves, sűrűbbé és nehezebbé válik, és valószínűbb, hogy megindul lefelé. A hó nedvessége hozzávetőlegesen megállapítható. Ha tud hógolyót csinálni, akkor megle­hetősen nagy a nedvességtartalma. Ha a kesztyűjéből csöpög a víz, amikor megfogja a havat, nagyon nagy a nedvességtartalma.

71

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN


  1. LAVINA – Ml A TEENDŐ A VESZÉLYEZTETETT


TERÜLETEN?

A veszélyes zónán egyszerre csak egy személy haladjon át, és kötéllel legyen biztosítva. Mindig a lejtő legmagasabb pontján vágjon át, és használjon ki minden előforduló menedéket, mint például a kiálló sziklákat.

„Úszás” a lavinán keresztül

Ha lavinába kerül, próbálja megtartani eredeti testhelyzetét. Ez azt is jelent­heti, hogy a csákányát belevágja az ön feletti, mozdulatlan hórétegbe. Ha ott tud maradni, ahol éppen van, a veszélyes hó esetleg biztonságosan lezúdul ön alatt.

Ha beleesik egy lavinába, dobja el a hátizsákját (vagy bármit, amit magával hord), próbáljon oldalt gurulni, hogy kikerüljön a lavina szélére. Alkalmazzon úszó mozdulatokat, ezzel a felszín közelében maradhat. Ha még akkor is a hó foglya, amikor a lavina megállt, minden energiáját használja fel, hogy a felszín­re „ússzon”.

72

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN

De ha mégis betemeti a hó, próbáljon üreget képezni a hóban az arca előtt. Őrizze meg az oxigént, és ne kiabáljon, mert valószínűleg amúgy sem hallja meg senki.

.MENTES


A LAVINÁBÓL


MENTÉS

Jelölje meg azt a helyet, ahol az áldo-

zatot utoljára látta, mielőtt a lavina

maga alá temette volna, majd azt

a helyet, ahol elérte. Kövesse a két

pont között a vonalat, és folytassa

alatta, itt a legvalószínűbb, hogy

megtalálja a lavina által betemetett

személyt.

Hívjon segítséget, de ne menjen

messzebbre annál a távolságnál, ame-

lyet tizenöt perc alatt meg tud tenni.

Nézzen körül a környéken, ke-

ressen valamilyen személyes tárgyat,

amely esetleg jelzi, hol van betemet-

ve az áldozat, majd szisztematikusan

kutassa át a kérdéses területet úgy,

hogy óvatosan tapogat a csákány nyelével vagy más eszközzel.

Amikor megtalálja az áldozatot, távolítsa el a havat a szájától és az orrától. Szedje le a havat az illető mellkasáról. Amennyiben az áldozat nem lélegzik, kezdje mesterségesen lélegeztetni, még mielőtt az egész testét kiszabadítaná a hó alól.


  1. GLECCSEREK

A gleccser jégtömeg az örök hó vidékén. A hó súlya olyan nyomást fejt ki, hogy a hó átalakul jéggé, ami azután a nehézségi erő hatására elkezd lefelé

73

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN

csúszni a lejtőn. Ahogy a gleccser halad, megolvad, és csak akkor nem halad tovább, amikor a megolvadt jég mennyisége egyenlő lesz a gleccser forrásánál összegyűlt hóval.

A gleccser felszínét törékeny jégkéreg képezi, amelyből a gleccser moz­gásának a következtében különböző alakzatok formálódnak, mint például mélyedések vagy jégtúk, amelyek mindegyike veszélyt jelent a hegymászók számára.

A gleccser sziklatörmeléket sodor magával, amelyet morénának hívnak. A sziklatörmelék azután lerakodhat a hegygerincek oldalán (ezek az oldalmo­rénák), a közepén (középmorénák), valamint a gleccser szélén (végmorénák). A laza szerkezetű morénákon történő áthaladás veszélyes lehet.


  1. ÁTJUTÁS A GLECCSEREN

Ha lehetséges, próbáljon kora reggel átkelni a gleccseren, amikor még hideg van, és mielőtt a jég elkezdene olvadni. Különösen ügyeljen a meredek része­ken vagy ahol kanyarodik, mert ezek veszélyes képződmények. Figyeljen a hó felszínén megmutatkozó minden eltérésre, mint például sötét foltok vagy egyenetlenség, mivel ezek szakadékokat takarhatnak.

Ügyeljen a gleccsermélyedéseket átszelő firnjégre, mert ez bármely perc­ben beomolhat. Próbálja megállapítani mindig, hogy milyen irányban húzó­dik a szakadék, és lehetőleg a megfelelő szögben haladjon át rajta.

Ha átugrik egy szakadékon, gondoljon arra, hogy a túloldalon laza lehet a jég. Ugrás után eséskor feltétlenül előrevesse magát, és a jégcsákányt lehető­leg vágja bele a túloldal jegébe.

Nappal egész magas is lehet a hőmérséklet a gleccseren, de a hegymászó­nak ügyelnie kell arra, hogy hány réteg ruhát vesz le, mivel ha beleesik egy szakadékba, hirtelen lecsökken a hőmérséklet. A nap visszatükröződik a jég felületéről, és felégeti az orra alsó részét és az állát. Ha ilyen vidékre készül menni, feltétlenül vigyen magával naptejet.

Ha a gleccsert friss hó borítja, nehéz észrevenni olyan képződményeket, mint a szakadék, az üreg, ezért a hegymászók kötéllel kössék egymást össze. A kötéllel történő biztosítás minden körülmények között sokkal biztonságo­sabb.

74

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN

Mászóvasak

Amikor a hegymászók kötéllel biztosítják egymást, legyen 25 m hosszú kö-

tél legalább kettő, de inkább három vagy még több személy között. A kötelet

úgy kell a jobb váll felett és a bal kar alatt a test köré tekerni, hogy a túrázók

között körülbelül 15 m-nyi távolság legyen. A kötél tekercset egyszerű csomóval

kell a fókötélhez kötni. Laza kötéltekercset soha ne vigyen magával, és a hegy-

mászókat összekötő kötélnek soha nem szabad lazának lenni. Ha az első személy

beleesik a szakadékba, a csapat többi

tagjának gyorsan hátrafelé kell lépnie,

süllyesszék a súlypontjukat, a sarku-

kat pedig mélyesszék a hóba, hogy

meg akadályozzák a további zuhanást.


  1. HALADÁS A HAVON

    ÉS A JÉGEN

A puha hóban nyugodtan mehet, de

a jégen viseljen mászóvasat (termé-

szetesen, ha megfelelő típusú lábbelit

vett hozzá).


EGYENES MÁSZÁS FELFELÉ

Tartsa a jégcsákányt úgy, hogy a csá-

kányrész hátrafelé irányuljon, és tá-

maszkodjon rá. Csak akkor mozdítsa meg, amikor már mindkét lábán biz-

tosan áll. Tegyen egy újabb lépést a hóban, amely enyhén lejt. A lépésnek

elég mélynek kell lennie ahhoz, hogy legalább a fél lába belemélyedjen, bár

nagyon kemény talajon ez nem lehetséges.


RÉZSÚTOS MÁSZÁS

Vízszintesen lépkedjen oldalra, a lábbelinek enyhe szöget kell alkotnia a hegyoldallal. A lejtő mentén lépkedjen úgy, hogy lenyomhassa a havat. A hegyoldal felőli kezével szúrja a csákányt a lejtőbe, hogy stabilabb és biz­tonságosabb testhelyzetet vehessen fel.

75

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN


LEERESZKEDÉS A HEGYRŐL

Amikor lejön a hegyről, mindig a csizma sarkával lépjen először, lába legyen

majdnem teljesen merev.

Ne felejtse el, bőven van ideje!

A statisztikák azt bizonyítják, hogy a

hegyekben a legtöbb baleset a lejöve-

telkor történik.


  1. AZ ESÉS

    MEGÁLLÍTÁSA

Ha megcsúszik, de van önnél jégcsá-

kány, a nyelét késlekedés nélkül vágja

bele a lejtőbe, és az egyik kezével

fogja a tövénél. Vágja mindkét lábát

a hóba, hogy meg tudjon benne állni.

Keményebb havon használja a jégcsá-

kány csákány részét, erősen mélyessze

azt a hóba, hogy fékezze az esést.

Rézsútos mászás



Ő TESTHELYZET

Egyik kezével a csákány fejét fogja, a másikkal a nyelét. Ha a bal keze van a csákány fején, a bárdrésznek a bal válla alatt kell lennie, miközben a jobb keze a teste mellett tartja a nyelet. A csákány hegyét oly módon kell belemélyesz- teni a lejtőbe, hogy a jobb kezével és vállával lefelé nyomja. A csákány bárdját nyomja a kulcscsontja alatti mélyedésbe. A nyomásnak a jégcsákányra és a térdeire kell nehezednie, ezért a lábát emelje fel.

A fent leírtak képezik az alaphelyzetet, de természetesen nem biztos, hogy eséskor ön ebben az ideális pozícióban van. A fontos dolog az, hogy olyan gyorsan és ösztönösen cselekedjen, amennyire lehetséges. Ez olyan technikai készség, amelynél sokat számít a gyakorlat – kövesse egy jó hegymászó-kézi­könyv utasításait.

76

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN ■


FÉKEZÉS JÉGCSÁKÁNY NÉLKÜL

Ha eséskor elveszti a jégcsákányt, vagy ha eleve nem is volt önnél, használja a karját, lábát, kezét és a combját, hogy fékezze az esést. Az egyik módszer sze­rint guruljon a mellkasára, a karjával nyomja el magát a lejtőtől, és összpon­tosítson minden nyomást a lábujjaira. Ennek kitámasztó hatása van, aminek eredményeképpen ön meg fog állni.

Fékező testhelyzet


  1. LEERESZKEDÉS A HEGYRŐL

A hegyről történő lejövetel elsőrendű fontosságú, mivel fent hideg van, és az ember védtelen a természet erőivel szemben. Ha közben pihenésre és mene­dékre van szüksége, a hegy szélárnyékos oldalán ereszkedjen le.

A könnyebb leereszkedés érdekében keressen kitaposott ösvényeket vagy egyéb jelet, amely arra utal, hogy ezt az utat már mások igénybe vették. Ha rosszak a látási viszonyok, rendkívül óvatosnak kell lennie, mivel ködben még a tapasztalt, iránytűvel rendelkező hegymászók is nehéz helyzetben vannak.

Ha négykézláb jön le a lejtőn, feltétlenül forduljon szembe a sziklákkal, kerülje a vízmosásokat, ahol nagyobb a kőomlás veszélye. Ha egy csapat tag­

77

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN

ja, vigyázzon, hogy az alul lévők ne kerüljenek veszélybe azáltal, hogy megla­zult szikladarabok zúdulnak rájuk a még fent járók lába alól.

Ha egy gleccseren haladnak át csoportosan, biztosítsák egymást kötéllel. Lehetőleg kövessék a már meglévő nyomokat, de gondoljanak arra is, hogy a nyomokat esetleg kezdő hegymászók hagyták. Ügyeljen a kicsi, laza kövekkel borított lejtőkön (morénák); ezek olyan sziklafalakhoz vezethetnek, amelye­ket fentről nem lehet látni.


LEERESZKEDÉS HAVON ÉS JÉGEN – LECSÚSZÁS

Ha le akar csúszni a hóról vagy a jégről, a jégcsákánnyal való fékezéshez megfelelő gyakorlattal kell rendelkeznie. Csak akkor csússzon le, ha belátja az egész lejtőt, és látja azt a helyet, ahol meg tud majd állni. A lecsúszás va­lójában jól begyakorolt mozdulatsor, amely tulajdonképpen nem más, mint irányított csúszás, bár az egyensúly elvesztése következtében hamar átmehet irányíthatatlan esésbe! Alapvetően háromfajta lecsúszás létezik: álló, ülő és akaratlan, és ezek gyorsan felváltva követhetik egymást. Állva vagy guggolva csak akkor alkalmazza a lecsúszás módszerét, ha előzőleg már nagy gyakor­latra tett szert. Egy túlélő szituációban tanácsos elkerülni ezt a módszert, mivel nagy a veszélye annak, hogy megsérül. Biztonságosabb az ülő lecsúszás alkalmazása.

  • Álló lecsúszás

Csakúgy, mint síeléskor, laza testtartást vegyen fel, kissé hajlítsa be a tér­dét, a lábait tegye kis terpeszbe. A karját nyújtsa ki, úgy egyensúlyozzon. A teste mozgatásával forduljon, és úgy álljon meg, hogy a lábát keresztbe teszi a lejtőn.

  • Guggoló lecsúszás

Guggoljon le, közben fogja meg a jégcsákányt, az egyik kezét helyezze a tetejére, a másikat a nyelére. A csákány kampóját húzza a hóban, ezzel tud egyensúlyozni. Ha fékezni akar, helyezze a súlyát a csákány nyelére.

78

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN

  • Ülő lecsúszás

Üljön a hóra, és kezdjen csúszni ugyanúgy, mint a guggoló lesiklásnál, vagyis az egyik keze legyen a csákány fejrészén, a másik a nyelén. Ha lefekszik, és fölemeli a lábát, gyorsabban fog haladni. Ha meg akar állni, tegye le a lábát, és használja a csákányt. Ha vízálló nadrágot visel, nem fog átázni, de ne felejtse el, hogy ebben az esetben sokkal gyorsabban fog csúszni.


  1. HOGYAN ERESZKEDJEN LE KÖTÉLLEL

    EGY HEGYRŐL?

A túlélő nagyon gyorsan és meglehetősen biztonságosan tud leereszkedni a meredek lejtőn vagy akár függőleges sziklafalon, ha kötéllel van biztosítva. A módszer azonban nem könnyű, még a legtapasztaltabb hegymászónak is óvatosan kell eljárni. Amikor laikusok leereszkedését látjuk képeken a magas épületek tetejéről, hamis benyomásunk támad – általában a tapasztalt és hi­vatásos hegymászók szigorú utasításait követik, akik egyúttal a csapat utolsó tagjai. Csak akkor válassza a leereszkedésre ezt a megoldást, ha nincs más választása, vagy ha olyan társai vannak, akik értenek hozzá.

A klasszikus leereszkedés most következő leírása azt tételezi fel, hogy csupán egy kötele van:

  • Mindenekelőtt keressen egy fix pontot; egy második fix pont képezheti a tartalékot. Ideális esetben a fix pontnak a felett a szegély felett kell lennie, ahol ön éppen áll.
  • Győződjön meg arról, hogy a kötél akkor sem mozdul el, ha a terhelés alatt megfeszül. Tartsa távol a kötelet a keskeny résektől, amelyekbe beleszorul­hat, és nem tudja kihúzni, amikor pedig szüksége lenne a továbbhaladásra. De ne tegye túl közel a kötelet a laza sziklához vagy az éles szegélyhez sem, amelyek belevághatnak a kötélbe, sőt el is vághatják. Arra is ügyel­jen, hogy hosszú haj vagy laza öltözék ne akadjon véletlenül a kötélbe. Ha hosszú távú leereszkedésre készül, összeköthet két kötelet dupla halászcso­móval (lásd a 46. tippet – Hegymászócsomók).

79

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN

  • Kösse magát és a lesiklókötél vé-

    gét biztonságosan a fix pont(ok)hoz.

    Ha szükséges – azért, hogy elkerül-

    je, hogy lecsússzon a kötél végén

    kössön még egy csomót a lesiklókö-

    tél lenti végére, mielőtt átvetné a

    kötelet a sziklán. Győződjön meg

    arról, hogy mindenki, aki ön alatt

    tartózkodik, tisztában van azzal,

    hogy mire készül, és hogy a kötél

    valóban leér addig a peremig, ahová

    le akar jutni.

  • Vezesse a kötelet elölről hátúira

    a lába között, a jobb felső combja

    körül, majd ferdén át a mellkasán,

    azután a bal válla felett, a hónalja

    alatt, egészen a jobb kezéig.

  • Menjen lassan hátrafelé a peremen át, és kuporodjon le, ha fennáll annak a veszélye, hogy a kötél meglazul a fix pontnál. Az alsó (jobb) kezével irá­nyítsa a fékezést – soha ne próbáljon fékezni a felső (bal) kezével. Ha kifelé fordítja a testét, a fékező keze felé, a pozíciója biztonságosabb, és még job­ban lát lefelé.
  • Amikor leereszkedik, olyan óvatosan mozogjon, amennyire lehet, hogy elkerülje az ingamozgást, amely a kötelet egy éles perem felé közelítené. Ha pedig már leért, figyeljen a kötél által esetleg meglazított szikladara­bokra.


NE FELEDJE!

A teste köré tekert kötél súrlódása nyomán jelentős hő keletkezik. A ruhája tehát legyen vastag, nyújtson védelmet a testén ott, ahol a kötél hozzáér; ha nem vigyáz, különösen a nyakát dörzsölheti ki a kötél.

80

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN


44. A KÖTÉL BIZTOSÍTÁSA

  • Először is találjon egy fix pontot a kampónak. Ez lehet egy kiálló szikla, egy fa vagy egy jól beszorult kő.
  • Tegyen hurkot a fókötélrc, helyezze a fix pont fölé és közé. A biztosító­hurkot egy nyolcas csomóval csinálja meg. Hogy még jobban biztosítsa magát, tartalék fix pontot is kereshet.
  • Vezesse a kötelet a feje fölött át (úgy, hogy az a kampókhoz kapcsolódó kötelek felett legyen), lefelé a csípője fölé, de a derék puha része alá. Tekerje a kötelet a fix ponthoz közeli karjára, amit „holt karnak” is neveznek. Fedje ruházat a karját, viseljen kesztyűt, hogy csökkentse a súrlódás okozta égési sérüléseket.
  • A lábával szilárdan megtapadva vegyen fel ülő helyzetet. A kötélnek ön és a fix pont között feszesnek kell lennie, továbbá önnek és a fix pontnak egy

81

TÚLÉLÉS A HEGYEI

vonalban kell lennie az eró irányával. Az esés megállítására a „holt karját” tegye át a teste előtt. Soha ne vegye le ezt a kezét a kötélről, amikor a kötél ki van engedve vagy be van húzva. Ezt a feladatot a hegymászóhoz köze­lebbi kar végezze.


45. HOGYAN ÁSSUNK A HÓBAN TÚLÉLŐMENEDÉKET?

Ne feledje, hogy a hóban ásott menedék csak végső megoldás lehet. A meg- ásása akár két órát is igénybe vehet attól függően, hogy hányán vannak a csoportban; rengeteg energiát szív el az építést végző személytől.

Majdnem mindig bölcsebb dolog, ha az ember arra fordítja idejét és ener­giáját, hogy leereszkedik a hegyről, mint hómenedéket ás. Viszont előfordul­hat, hogy csoportjának valamelyik tagja megsebesült, vagy más nyomós oka is lehet, hogy nem tud leereszkedni a hegyről. Ha ez a helyzet, a legésszerűbb, ha megfelelő hótorlaszt keres egy sziklatömb vagy más természeti képződ­mény szélárnyékos oldalán, és ott készíti el a túlélőmenedéket.


HÓKUNYHÓ

  • Vágjon bele egyenesen a hótorlaszba, majd mindkét oldalon mélyítse ki az üreget, és építse ki a fő fülkét. Ha a mélyedést úgy ássa ki, hogy nem kis csákányával kaparja ki a havat, hanem egy egész hótömböt vág ki, gyor­sabban érhet célt.
  • Tegyen egy hátizsákot a nyílás elé, hogy zárt helyiség keletkezzen, amely­nek a bejárata legyen alacsonyabban, mint a fő fülke.
  • A fő fülke feltétlenül ív formájú legyen, hogy a megolvadt hó le tudjon folyni az oldalain, és ne csöpögjön a hálózsákokra és a ruházatra. Ha a menedék belsejében főz, gondoljon arra, hogy a hő megolvasztja a belső hófal felületét.
  • Ne felejtsen el szellőzőnyílást ásni a fülkében, de legyen szellőzés a bejára­ton keresztül is. Ügyeljen arra, hogy a szellőzőnyílások mindig szabadon maradjanak! Ezt úgy érheti el, hogy egy síbotot vagy egy jégcsákányt helyez el a szellőzőnyílásban, időnként megütögeti őket, hogy a nyílást ne tömje be a hó.

82

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN


45. HEGYMÁSZÓCSOMÓK

Ahhoz, hogy biztonságosan tudja használni a köteleket, meg kell tanulnia a csomók kötésének helyes módját. A jó hír azonban az, hogy a hegymászáshoz

83

TÚLÉLÉS A HEGYEKBEN

elegendő két-három különböző fajta csomó ismerete. Az azonban létfontos­ságú, hogy ezeket valóban szabályosan és minden körülmények között meg tudja kötni, még akkor is, ha fáradt és fázik, és hajlamos hibázni. A nem meg­felelően megkötött csomó balesetekhez vezethet. Addig gyakorolja ezeket a csomókat, amíg behunyt szemmel is képes megkötni őket!

Egy túlélési helyzetben nem valószínű, hogy önnél lesz minden speciális, a hegymászáshoz szükséges felszerelés, amit rendes esetben a túrázó magával visz a biztonságos hegymászáshoz. De ha van önnél egy kötél, csupán a kötél végeihez kell kötnie a csoport tagjait, amikor átmennek a gleccsereken vagy lefelé ereszkednek a meredek lejtőn stb. A legjobb megoldás erre a célra két­ségkívül a hurok.

A hurok képzéséhez vezesse a kötél szabad végét ahhoz a tárgyhoz, ame­lyet rögzíteni akar a hurokhoz, formáljon hurkot a kötél álló részében (1). Ezután a szabad véget vezesse át alulról a hurkon (2), valamint a kötél álló részén (3), majd vissza a hurkon felülről (4). A kötél szabad vége lefelé halad át a hurkon, párhuzamosan a hurkon felfelé jövő kötélhez kapcsolódva. Végül feszítse meg szorosan a csomót.

A hegymászók és alpinisták az olasz csomót használják, amikor le kell hozniuk egy társukat, mivel ez gördülő, csúszó csomó, így elnyeli az energiát, kontrollálja az esést. A csomó megfordítható úgy, hogy a súlyt leveszi a terhelt kötélről, és áthelyezi a tehermentes kötélre. Ekkor az előző tehermentes kötél lesz a terhelt kötél, és az előző terhelt kötél válik tehermentessé.

Ol-ASZ CSOMÓ

84


TÚLÉLÉS

A SIVATAGBAN

A sivatag a szélsőséges időjárási körülmények színtere – nappal rendkívül forróság uralkodik, éjjel jéghidegre hűl le a levegő. Ráadásul fennáll a vakító fény, a ho­mokviharok veszélye, és természettől fogva kevés víz van vagy egyáltalán nincsen. A sivatagok a Föld mintegy 20%-át borítják, és nem mindegyik olyan, amilyennek a közhiedelem tartja, vagyis nem homok alkotja. Valójában hat különböző típusú siva­tag létezik: homok, szikla, szikes, sziklás felföldi és hegyi.

Több ntlint ötven nagyobb sivatag található a világon. Ezek közül a legismer­tebbek:

  • Arab-sivatag – 1 290 000 km2
  • Góbi sivatag, Mongólia – 1 040 000 km2
  • Kalahári-medence, Dél-Afrika – 520 000 km2
  • Líbiai-sivatag – 1 680 000 km2
  • Mojave-sivatag, Kalifornia, USA – 38 850 km2
  • Ruba-el-Háli, amely az Arab-sivatag része – 650 000 km2
  • Szahara – 37 770 000 km2


AZ ÉGHAJLAT

A sivatagokat az jellemzi, hogy az évi csapadék kevesebb mint 25,4 cm, és a párolgás aránya nagyobb a csapadék mennyiségénél, továbbá magas a közép­hőmérséklet. A földművelés lehetetlen, az évelő növények a vízfolyásokhoz vagy egyéb helyekre szorulnak ki, ahol a víz összegyűlik. A magas légnyomás elszórt, rendszertelen esőket, tiszta, felhőtlen eget, magas hőmérsékletet, erős szelet és erőteljes párolgást eredményez. Az a kevés eső, ami esik, kiszámítha­tatlan – a sivatagok középső részein bármikor eshet. A talajnedvesség hiánya

87

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

és az atmoszféra alacsony nedvességtartalma azt eredményezi, hogy a legtöbb napsugár behatol a talajba. A nappali hőmérséklet elérheti az 55 °C-t ár­nyékban, amiből egyébként igen kevés van. Éjszaka a sivatagi talaj visszaveri a hőt, ami azt eredményezi, hogy a hőmérséklet közel fagypontra csökken. A hőmérséklet-ingadozás 30 °C is lehet, és jelentősen eltér a különböző év­szakokban. A téli hónapok alatt akár fagy is előfordulhat.

A VILÁG SIVATAGAI


SZÁRAZFÖLD ÉS VÍZ

A sivatagi terep lehet hegyes, sziklás, homokos, sós-mocsaras és vádi jellegű. Gyakran nehéz gyalog átkelni rajtuk, és a helyi lakosság tevék és más közle­kedési eszköz nélkül nem megy a sivatag belsejébe. Mivel a sivatagi talajt nem védi növénytakaró, a szél és a víz hatására könnyen erodálódik. A dombokról lezúduló víz kanyonokat, szurdokokat váj ki, és hatalmas lejtőket alakít ki a törmelékből. Viszont ezeknek a lejtőknek a felszíne kiegyenlítődik, mélyen fekvő medencék jönnek létre, amelyek vízzel telnek meg, amikor megérkezik az eső.

Ilyenkor minden előzmény nélkül hirtelen megáradt zuhatagok rohan­nak le a magasabban fekvő területekről, veszélyeztetve az emberek életét.

88

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

Ez könnyen megtörténik a sziklás felföldi sivatagokban, mint például a Golán-fennsíkon. A homokdűnék elérhetik a 300 m magasságot és a 24 km hosszúságot. A szikes, sós mocsarakat jobb elkerülni. Vannak sík területek, ahonnan elpárolgott a víz, és lúgos üledéket hagyott maga után. Az eső pe­dig erodálja, pusztítja a homokot, kanyonokat és vádikat (arab szó, jelentése: ’völgy, vízmosás’) formálva, amelyeken nehéz keresztüljutni. Gyakoriak a ho­mokviharok, amelyek rendkívül kellemetlenek és sokszor lehetetlenné teszik a tájékozódást.

A délibáb fénytörési jelenség a felmelegedett levegőben. Úgy hat a tárgyakra, hogy nehéz felbecsülni a távolságokat, és felismerni magukat a tárgyakat.

A sivatagban történő utazás rendkívül kockázatos. Nappal a perzselő hőség szinte lehetetlenné teszi a mozgást. Ha viszont éjjel utazik sziklás vagy hegyvidéki sivatagban, előfordul, hogy nem látja a kivájt vízelvezetőket és kanyonokat, könnyen eleshet és megsérülhet.


  1. SIVATAGI RUHAVISELET

Jó ötlet minden környezetben követni – ha lehetséges – a helyi lakosok példáját. Észak-Afrikában például a beduinok világos színű, laza öltözéket viselnek (a csuklyás öltözéket humusznak nevezik), amely befedi a fejüket és a nyakukat, és védi őket a nap, a szél és a homok ellen. A ruha és a test között lévő levegő külön szigetelőréteget képez a hőség ellen. Ha ön nem is a helyiek hagyományos öltözékét viseli, kövesse ugyanazt az elvet a hőség elleni véde­kezésben és a szigetelőréteges ruházatban. A verejtéket próbálja megőrizni a testén, hogy ezzel is javítsa a hűtési folyamatot. Túlélési helyzetben maradjon felöltözve, és kerülje, hogy a nap közvetlenül a bőrét süsse.

„A katonai egyenruha kibírhatatlan volt, amikor tevén lovagoltunk vagy a földön ültünk; az arab ruhák, amelyeknek a viselését még a háború előtt megtanultam, tisztábbak voltak, és jobban megfeleltek a sivatagban.”

T. E. Lawrence: A bölcsesség hét pillére

89

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

Arab fejfedő


AZARCÉSASZEM

A sivatag egyik jellemzője a vakító napfény:

„A homok részecskék tiszták és fényesek voltak, a napfényt apró gyémán-

tokként verték vissza, mégpedig olyan kegyetlenül, hogy egy kis idő után már

elviselhetetlen volt. Hunyorítottam, ahogy tudtam, és jól előrehúztam a fej-

kendőmet a szemem fölé és alá, mint

valami sisakrostélyt; megpróbáltam

kizárni a hőséget, amely hullámok-

ban verődött vissza a talajról, és az

arcomba csapódott.”

T. E. Lawrence: A bölcsesség
bét pillére

Ahhoz, hogy a fejfedő védje az

arcot és a szemet, az arc köré kell

tekerni, és a szemnek csupán kes-

keny nyílást hagyni. Külön védelmet

nyújthat még a napszemüveg vagy

egyéb, megfelelő anyagból – például

textíliából vagy fakéregből – rögtön-

zött szemvédő.


A LÁB

A sivatag talaja vagy rendkívül forró,

vagy nagyon hideg, aminek az lehet

a következménye, hogy felhólyago-

sodik a lába, felreped a sarka:

„Lábunk alatt a homok még mindig nagyon hideg volt. Általában, ami-

kor az arabok akár télen, akár nyáron járják a sivatagot, durva, fekete szőrből

kötött zoknit viselnek. Egyikünknek sem volt ilyen zoknija, és a sarkunk már

felrepedt a hidegtől. Később ezek a repedések egyre mélyebbé váltak, és igen

fájdalmasak voltak.”

Wilfred Thesiger: Arab-sivatag

90

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

Ne próbáljon meg mezítláb járni, mivel valószínűtlen, hogy a talpa elég kemény lenne. Ha cipót vagy bakancsot visel, ügyeljen arra, hogy ne kerüljön bele homok: tekerjen egy anyagdarabot, kötszert vagy más anyagot a lábbeli és a bokája köré. Rendszeresen ellenőrizze, hogy nem jutott-e homok a cipő­jébe, mert az kidörzsöli a lábát. Amikor felveszi a cipőjét, ellenőrizze, nem került-e bele skorpió vagy más veszélyes állat.

Ha a lábbelije nem megfelelő (például vékony a talpa, rögtönözhet úgy, hogy a cipő talpára erősít egy külön védőréteget (például egy gumidarabot), vagy a cipő belsejébe tesz valamit (például egy nemezdarabot), hogy csök­kentse a hőségérzetet.


  1. HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A NAP ELLEN?

A sivatagban a legelső dolog a menedék keresése, részben azért, hogy nap­pal védjen a nap sugaraitól, részben azért, hogy éjjel ne fázzon a rendkívüli hidegben.

A körülményektől és a hozzáférhető anyagoktól függ, hogy milyen fajta menedéket választ. Ha egy lezuhant repülőgép közelében van, például jó ötlet a menedéket a gép közelében felépíteni, mivel azt a keresésükre induló men­tőcsapat aránylag könnyen észreveheti. Ne tartózkodjon a repülő belsejében, mert ott túl meleg lesz. Ha kiálló szikladarab vagy barlang közelében van, ezek megfelelő menedéket nyújthatnak, de ne feledkezzen meg a kellemetlen rovarokról, a kígyókról és más állatokról, amelyek szintén ott tanyáznak.

Mielőtt nekikezdene a menedék építéséhez, vegye számításba, mennyi időt és energiát tud ráfordítani. Bölcsebb dolog végleges menedéket építeni reggel vagy este, a hőségben viszont az átmeneti, rögtönzött menedék aján­latos. Ne építsen menedéket vízmosásba az esetleg hirtelen lezúduló áradat miatt. Keressen a talajban bemélyedést, amely a menedék alapjául szolgálhat.


MENEDÉK HOMOKOS TERÜLETEN

Amikor ilyen menedéket épít, akkor vagy egy dűne oldalát használja fel, vagy pedig hordjon össze egy homokdombot. A fedőanyagot a menedék tetején rögzítse súlyokkal vagy sok homokkal, amelyet a homokdomb tetejére visz, és a másik oldalán szintén így rögzítse.

91

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN


KIUGRÓ SZIKLA VÁSZONNAL VAGY EGYÉB ANYAGGAL

Terítse ki a vásznat, a takarót vagy egycb anyagot a kiugró szikla tetejéről a talajig, mindkét végét rögzítse kövekkel és homokkal. Úgy helyezze el, hogy amikor lefolyik a sziklán az esővíz, minimális legyen az esélye, hogy bejut a menedékbe.

Bármelyik menedék esetében két réteg anyag jobb, mint egy. A két réteg között hagyjon egy körülbelül 40 cm-es távolságot, és tegyen valamilyen vilá­gos színű anyagot kívülre, amely visszaveri a nap sugarait.


FÖLD ALATTI MENEDÉK

Ennek a menedéknek az elkészítése több időt vesz igénybe, és ezért ezt akkor építse, amikor nem olyan magas a hőmérséklet. Keressen egy mélyedést a ta­lajban vagy a sziklák között egy megfelelő helyen, vagy ásson egy körülbelül 60 cm mély árkot. Győződjön meg arról, hogy kényelmesen elfér benne, és még az ingóságainak is jut hely. Tegye a fedőanyagot az árok fölé. A kiásott földdel rögzítse az anyagot három oldalon, a negyedik oldal lesz a menedék bejárata. Ha van még más fedőanyaga, helyezze azt második rétegként az elsőre, a kettő között hagyjon ki egy körülbelül 45 cm-es távolságot.


NÉGY OLDALON NYITOTT MENEDÉK

Lényegében hasonló a föld alatti menedékhez; de ezt úgy építse, hogy mind a négy oldala nyitott legyen – vagyis a fedőanyagnak csupán a négy sarkát rögzítse.


  1. HOGYAN KERESSEN VIZET?

A sivatagban létkérdés a túlélő számára, hogy vizet találjon. Víz nélkül va­lóban nagyon hamar meghal. Víz nélkül nagyjából két és fél napig bírja ki a 48 °C-os sivatagi hőségben, és ezt is csak abban az esetben, ha árnyékot talál, és a pihenésen kívül semmi mást nem csinál. Ha úgy dönt, víz nélkül nekiin­dul a 48 °C-os hőségben, körülbelül 8 km-t tud megtenni, mielőtt összeesik. Összehasonlításképpen: 21 °C alatti hőmérsékleten akár tizenkét napig is kibírhatja.

92

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

A sivatagban a víz fontosabb,

mint az élelem. Ha csak kevés vizet

talált, vagy egyáltalán nem, akkor

takarékosan egyen mindaddig, amíg

újabb ivóvízhez nem jut, mivel az étel

elfogyasztása után a test vízigénye

megnő. Ha talált vizet, ésszerű étel-

adagokat vegyen magához. Azután

igyon annyi vizet, hogy tiszta fejjel

gondolkozhasson, ami megkönnyíti

a további tervezést.


VÍZRE UTALÓ JELEK

Figyeljen nagyon, és tanulmányoz-

za gondosan a terepet. Kutassa fel

a legvalószínűbb vízlelő helyeket.

Gondoljon arra, hogy a víz mindig

Föld alatti menedék

kiásott árok takaró- 30-45 cm

45-60 cm mély bélés levegőréteg

Sivatagi menedék

93

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

lefelé folyik, és hogy általában vízmosásokat váj ki a földben patakágyak, ka­nyonok és üledékek formájában. A növényeket is a víz táplálja. Amit keresnie kell:

Száraz folyómeder

itt ásson

  • Hely, ahol növények nőnek, különösen nád, fű, fűzfa, amerikai nyárfa, és

    ami a legjobb, pálmafa, amely általában az állandó víz jelenlétére utal.

  • Völgyek, vízmosások és vízfolyások. A víz mindig a legalacsonyabb ponton

    gyűlik össze, továbbá a kanyarok külső szélén. Figyelje meg a vadállatok,

a madarak és a rovarok mozgását.

Kövesse a lábnyomaikat és az ál-

lati ürüléket.

  • Ember alkotta építményeket, ame-

    lyek esetleg vizet jelölnek. Keresse

    a talajból kiemelkedő dombszerű-

    séjgeket (amelyeket például meg-

    száradt állati ürülék alkot), ezek

    vízforrásra utalhatnak.

  • Felhőket, a távolban esőt és vil-

    lámlást – és igyekezzen abba az

    irányba.

  • Kutasson a szirtek és a kiugró

    sziklák lábánál. A kőzetben, a

    mélyedésekben, lyukakban, bar-

    langokban, repedésekben esetleg

    összegyűlt némi víz. Keresse a

    nedvesség vagy szivárgó víz jeleit,

    amelyek elvezethetik a komo-

    lyabb vízkészlethez. Használjon

    csövet, ezen keresztül próbálja

    felszippantani a vizet ezeken a

    helyeken.

  • A vízforrásokat néha sodródó homok takarhatja a sziklás területeken.

    Ásson bele a földbe, ahol valószínűnek tartja, hogy víz gyűlt össze. Ha

    brakkvizet (enyhén sós vizet) talál, ami rossz ízű, keresse meg a forrást,

94

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

ahol édesvízre lelhet. Vigyázzon, amikor a sivatagi tavakból iszik, mert vizük gyakran sós.

• Ne feledje, hogy a sivatagban a víz a föld alatt lehet. Keresse meg egy ki­száradt tó vagy folyómeder legalacsonyabb pontját, ott ásson ásóval, bottal vagy szükség esetén a puszta kezével. Ha nedves homokot talál, hagyja abba az ásást, és várjon, amíg beszivárog a víz.

A Kalahári-medencében egy busman a következő módszert alkalmazza, hogy vizet találjon. Megkeresi egy régi vízfolyás legmélyebb részét, majd kar- hossznyi mélyre leás egy lyukat a homokban, hogy nedves homokot találjon. Elővesz egy majdnem 1,5 m hosszú csövet, amelyet egy puha belseju bokor szárából készített, és száraz fővel 10 cm vastagon, lazán körültekeri az egyik végét. Azután a busman beleilleszti a lyukba a csövet, homokot rak köréje, a lábával ledöngöli. Erősen szívja a csövet körülbelül 2 percig, és alkalomadtán vizet érez a szájában. De az igazat megvallva, ez a módszer sok gyakorlatot igényel ahhoz, hogy valóban eredményt hozzon.

Vízhez úgy is hozzájuthat, hogy valamennyi homokot vagy sarat beletesz egy ruhadarabba, és azt egy edény fölött kicsavarja. Az esős évszak alatt esővi­zet foghat. Erre jó módszer, ha kicövekel vagy felfüggeszt egy vászondarabot, így a víz annak a középpontjában fog összegyűlni.


  1. HOGYAN LEHET MEGAKADÁLYOZNI

    A KISZÁRADÁST?

Még a mérsékelt éghajlaton is minimum 1,5 liter vizet veszít egy felnőtt huszonnégy óra leforgása alatt a verejtékezéssel, a légzéssel és a vizelettel. A forró éghajlaton ezenfelül még 2-5 liter vizet is veszíthet, sőt 10 litert is, ha komoly fizikai megterhelésnek van kitéve. Ha 38 °C feletti hőmérsékleten jár, a verejték által okozott vízveszteség óránként 1 liter. Ha csökkenteni akarja a vízveszteséget:

95

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

  • A lehető legkevesebbet verejtékezzen, ne rohangáljon fel és alá.
  • Legyen mindig teljesen felöltözve; a teste így kevésbé verejtékezik. Meg kell őriznie minden csepp vizet, amivel rendelkezik, ez a legértékesebb tulajdona. Ha lehetősége nyílt menedéket építeni, maradjon benne a nap legforróbb időszakában, ezzel nagymértékben csökkenti a vízveszteséget.
  • Álljon ellen a kísértésnek, hogy mohón igya a vizet – hörpintse óvatosan, kis adagokban, ne nagy kortyokban. Ha a víz vészesen kevés, inkább csak az ajkát nedvesítse be. Tartson kis kavicsokat a szájában, vagy rágjon füvet, hogy enyhítse szomját.
  • Sót csak akkor tegyen a vízbe, ha ahhoz rendszeresen hozzájut.
  • Ne feledje, az élelem kevésbé fontos, mint a víz, és abból is kevés van. Ne egyen, ha nincs vize. De még ha van is, kerülje a fehérjék fogyasztását, mivel azoknak a megemésztéséhez sok víz szükséges. Arra is gondoljon, hogy a zsíros étel lebontása több vizet igényel, mint a szénhidrátban, ke­ményítőben és cukorban gazdag ételé.

  1. HOGYAN KÉSZÍTSEN NAPLEPÁRLOT?

A naplepárló nagyon alkalmas arra, hogy vizet „fakasszon”. Mindössze egy

2 m2-es világos, tiszta nejlondarabra,

a vízbegyújtéshez egy edényre, egy

hosszabb műanyag csőre és néhány

kőzetre lesz szüksége.

Először ásson egy körülbelül 1 m

mély és 1 m átmérőjű kerek gödröt.

Ásson még egy kicsi lyukat a gödör

aljába; ide helyezze el a víztároló

edényt. Minél nagyobb az edény

átmérője, annál több vizet tud majd

fogni. A műanyag cső egyik végét

tegye az edénybe, a másikat fent ve-

zesse ki a gödör szélén egy nyíláson.

A nejlondarabot helyezze a lyukra,a

végét fedje be földdel, kődarabokkal

rögzítse. A nejlondarab hajoljon be

96

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

VIZBEVITEL

I

( Minden 24 órában a következő vízmennyiséget kell az embernek magához vennie

ahhoz, hogy pihenve fenn tudja tartani vízháztartása egyensúlyát:

K 35 °C

i. 32 °C

27 °C

ti

°c

LITER

ll

4

3

1

■Rn-t

üt Hozzávetőlegesen, ha egy liter vize van a maximális 43 °C-ban, árnyékban,

akkor ki kell bírnia három és fél napig úgy, hogy végig az árnyékban pihen.

Ha napközben pihen, és éjjel halad (40 km-t tesz meg), két és fél napig

a lyuk közepe felé körülbelül 40 cm-rel, de nem szabad, hogy hozzáérjen az edényhez.

Helyezzen egy ököl nagyságú követ a nejlondarab közepére, közvetlenül az edény fölé. Vigyázzon, hogy a nejlondarab ne érjen a lyuk széléhez, külön­ben a föld szívja magába az összegyűlt vizet. Huszonnégy órán belül legalább 500 ml, de akár 1 liter víz is lehet az edény alján. Ez a desztillálás biztonságos ivóvizet nyújt önnek. Szalmaszállal igya meg.

Egy lepárló azonban nem tudja önt hosszabb ideig életben tartani. Ha ez a fó vízforrása, három vagy négy lepárlót kell építenie. Ráadásul a lepárló felsó felülete az esővizet is felfogja.


  1. VIZET ADÓ SIVATAGI NÖVÉNYEK


KAKTUSZ

Vágja le a hordókaktusz tetejét, vonja ki a növény húsából a vizet úgy, hogy összenyomja vagy összezúzza. A növény húsát azonban ne egye meg, csupán a levét szívja ki.

97

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN


DATOLYAPALMA

Vágjon bele egy alacsonyabban lévő ágba, közel a fatörzshöz. Folyadék jelenik meg a vágás helyén.


MAJOMKENYÉRFA

Ennek a fának a vastag törzse vizet gyújt magába az esős évszak alatt.


FŰGEKAKBJSZ/MEDVETALP KAKTUSZ

Termése, valamint fölhöz hasonló levélkaréjai vizet tartalmaznak.


HALOXYLON AMMONDENDRON

Ennek a nagy bokornak vagy fának a szivacsos kérge vizet tartalmaz. Ha elég sok fakérget kinyomkod, fontos vízforráshoz juthat a sivatagban.


GYÖKEREK

Az Acacia coriaaa és az ausztráliai Melaleuca quinquenervia gyökerei a felszínhez közel nőnek, ezeket el lehet vágni, a nedvességet ki lehet belőlük szívni.


VÍZTISZTÍTÁS

Víztisztító tablettát használhat, ha beletette a túlélődobozába. Tíz percig for­ralja a vizet, ha nem tudja pontosan helyzete tengerszint feletti magasságát. Minden liter vízhez adjon hozzá két vagy három csepp jódot, és hagyja állni fél órán keresztül.


  1. EHETŐ NÖVÉNYEK

A sivatag kevés ehető növényt rejt magában, de ami ott megterem, az emberi fogyasztásra alkalmas.


CALUGONUM COMOSUM

Az Észak-Afrikában, a Közép-Keleten és India sivatagos nyugati területein honos Calligonum comosum olyan, mint egy söprú; zöld ágain tavasszal virágok jelennek meg, amelyek ehetők.

98

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN


AKÁC

Leginkább a trópusi Afrikában vagy Ausztráliában honos akác szeles lomb­koronával rendelkezik, törzse rövid, levelei kicsik. Élénksárga, kerek virágai vannak, a fakéreg színe fehéresszürke. A fiatal levelek, virágok és hüvelyek akár nyersen, akár főzve fogyaszthatók.


AGÁVÉ

Ez a növény Közép-Amerikában, a Karib-tenger szigetein, az Egyesült

Államok egy részén és Mexikóban található; fürtös, vastag levelei vannak,

amelyekből hosszú szár nő ki. A vi-

rágok és virág rügyek főzve ehetők.


MAJOMKERNYÉR

A szavannákon nő Afrikában,

Ausztrália egyes részein és Mada-

gaszkár szigetén; palack alakú

törzsének az átmérője akár 9 m

is lehet. A levelekből levest lehet

főzni. A majomkenyérnek nevezett

gyümölcs ehető.


DATOLYAPÁLMA

Az Észak-Afrikában, Délnyugat-

Ázsiában és Indiában honos

datolyapálma törzse egyenes és érdes, és akár 18 m magasra is megnő.

A levelek sötétzöld színűek, és a gyümölcse, amikor érett, sárga-narancssárga,

és mindegyike tartalmaz 2% zsírt, fehérjét és ásványi anyagokat. A leveleket

a menedék zsúpfedeléhez használhatja fel, a levélszárban lévő rostok szintén

hasznosak lehetnek (például kötélnek).


KAKASTAR ÉJ/AMARÁNT

A növény a világ számos pontján megtalálható. Váltakozó levelei vannak, fürtökben nő kicsi, zöldes virága a növény tetején. Minden része ehető.

99

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN


VADTÖK

Ez a növény elsősorban a világ szubtrópusi és trópusi részein honos. A levelei a szőlőére hasonlítanak, és a fiatal levelek főzve ehetők. A gyümölcse akkora, mint egy narancs. A magjait meg kell sütni. A virágjait nyersen lehet enni. A szárát és a fiatal hajtásokat rágva vízhez lehet jutni.


SZENTJÁNOSKENYÉRFA

Ennek a mediterrán vidéken, a Közép-Keleten és Észak-Afrika egyes részein található fának összetett levelei vannak. A magok hüvelye kerek, kemény magokat és édes gyümölcshúst tartalmaz. A fiatal, zsenge hüvelyeket akár nyersen, akár vízben megfőzve lehet enni. Őrölje meg a magokat, ezekből kása készíthető.


FÚGEKAKTUSZ/MEDVETALP KAKTUSZ

Ez a növény trópusi és szubtrópusi vidékeken honos; laposan tagolt a szára, merev, fürtös bolyhok borítják. Sárga virágjából körte alakú, ehető gyümöl­csök fejlődnek.


SIVATAGI FŰVEK

Minden sivatagban található fű ehető. Húzza ki a földből, és az ott látható fehéres, zsenge végét egye. A fűmagok szintén fogyaszthatok.


  1. EHETŐ SIVATAGI ÁLLATOK

Az általános szabály az (néhány kivételtől eltekintve – lásd 55. tipp), hogy minden sivatagi madár, emlős, rovar és csúszómászó ehető. A problémát az jelenti, hogy hogyan lehet megfogni őket! A nyulakat ki lehet füstölni föld alatti odújukból, és fejbe verni, amikor ki akarnak mászni. Nézzen a kövek alá napfelkeltekor, keressen gyíkokat. A legtöbb ember számára a rovarok fogyasztása undorító. Sivatagi túlélési helyzetben azonban egyen meg minden rovart, az életben fogja tartani. Tartózkodjon viszont a százlábúaktól, a skor­pióktól és a hernyóktól, mert némelyikük mérgező.

100

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN


ROVAROK

A rovarok értékes fehérjeforrást jelentenek, és nedves, árnyékos helyen ta­lálhatók – például sziklák alatt vagy barlangokban. De vigyázzon, mert a skorpiók, a kígyók és a pókok is ezeken a helyeken bújnak meg. Gyűjtse be a kövek alatt mászó rovarokat. Este használja a zseblámpáját, hogy annak a fénye magához vonzza az állatokat.

Távolítsa el a nagyobb rovarok szárnyát és szőrös lábát, és szedje le a bogarak páncélját. Mielőtt megeszi, főzze meg őket, hogy megszabaduljon az esetleges élősködőktől. A szöcskék szárnyát és lábait is távolítsa el, főzze meg őket, mielőtt megenné. A rovarlárvák is ehetők, és igen tápláló eledelt jelentenek. Összenyomva a rovarokból pépet lehet készíteni, amelyet összeke­verhet növényekkel.


HÜLLŐK

Ezek szintén kiváló fehérjeforrások, de ügyeljen mérget hordozó változataikra, amelyek megbújhatnak az árnyékos helyeken, barlangokban és sötét üregek­ben. Ehető kígyókat találhat a szabadban a nap hűvösebb időszakában, de csak a nem mérges fajtákat közelítse meg villás bottal vagy furkósbottal fel­fegyverkezve. A gyíkok még a naplepárlóba is beleeshetnek.


EMLŐSÖK

Amikor állatok után kutat, figyeljen a kézenfekvő dolgokra, mint az ürülék, a nyomok, a táplálkozási hely. A csúszómászókhoz hasonlóan a legtöbb em­lős általában éjszakai állat. A rágcsálókat hurkos csapdával ejtheti el, amikor szürkületkor vagy hajnalban előmerészkednek. De az olyan állatok elejtésé­hez, mint a nyársas antilop, nagyon ügyesen kell tudni bánnia a lándzsával, vagy igen jó lövésznek kell lennie. A Góbi sivatagban számos antilopcsorda található. A fogoly, a fúrj és a túzok Irán és Irak sivatagjaiban a vízfolyásokat keresi.

Ne feledje, hogy az emlősök veszettek lehetnek. (Részletesebben lásd a 147. tippet.) Ha nincs szerencséje, és egy állat megharapja, a megsebzett testrészt azonnal mossa le szappannal és vízzel, és tegyen rá fertőtlenítőt (ter­mészetesen, ha van önnél). Ha a csoport egyik tagja megkapta a veszettséget, és a betegség már előrehaladott állapotában van, különítse őt el a többiektől,

101

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

és kötözze le. Sajnos a kérdéses személy meg fog halni – halála után ne érintse meg a holttestet.

Az előrehaladott veszettség állapotában lévő állatok, különösen a kutyák, dühödtek, megkergülnek, a szájuk habzik. Ha egy állat anélkül támadja meg, hogy ön provokálta volna, jó oka van feltételezni, hogy a szerencsétlen veszett. A veszettség kórházi kezelését egy vagy két napon belül meg kell kezdeni ahhoz, hogy eredményes legyen, ráadásul rendkívül költséges.


  1. KERÜLENDŐ SIVATAGI ÁLLATOK!


ROVAROK

  • Kerülje el a hangyabolyokat (a földből kidudorodó dombocskákat építe­nek). Ha megcsípik, iszappakolás enyhíti a kiütéseket és a fájdalmat.
  • A százlábúakat is kerülje el: a csípésük fájdalmas lehet, és a hatása akár két hétig is eltarthat. Nappal a sziklák alatt bújnak meg, éjszaka jönnek elő.
  • A skorpiók is nappal a sziklák alatt rejtőznek, éjszaka mozognak, gyakran bemásznak a hálózsákokba vagy a lábbelikbe. Ha kempingezik, olyan sát­rat használjon, amelynek be van varrva az alja, tehát teljesen zárt. Reggel alaposan rázza ki a bakancsát. Skorpiócsípésre nincs helyszíni kezelés (kí­gyómarásra hatásos a kezelés – viszont a skorpiócsípésre azonnali és általá­nos reakció várható). Szerencsére a skorpiócsípés legtöbb felnőtt áldozata meggyógyul, de a gyerekek esetében általában végzetes kimenetelű.


MÉRGES KÍGYÓK

A következő mérges kígyók vannak az amerikai földrészen:

Mojave csörgőkígyó

A mérge halálos. Előfordulási helyei: Mojave-sivatag, Kalifornia; Nevada; Arizona; Texas és Mexikó. Halvány vagy homokszínű. Rombusz alakú jelek, világos színű pikkelyek és csíkok vannak a farok körül. Hossza: átlagosan 75 cm; maximálisan 1,2 m.

102

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

Crotelus atrox

A mérge halálos. Előfordulási helyei: Arizona; Délkelet-Kalifornia; Uj- Mexikó; Oklahoma és Texas. Világos, barnássárga színű, sötétebb barna, rom­busz alakú mintázattal. A farkát vastag fekete és fehér csíkok díszítik. Hossza: átlagosan 1,5 m; maximálisan 2 m.

A következő mérges kígyók fordulnak elő Afrikában és Ázsiában:

Afrikai hátsó méregfogas siklók

A mérge halálos. Előfordulási helyei: Afrika Szaharától délre fekvő területe. A színe zöld vagy barna. Fákon és bokrok között él, kisebb állatokkal és ma­dártojásokkal táplálkozik. Erős a mérge, amelyet a száj hátsó részében lévő nagy, üreges mércgfogakból lövell ki. Marása végzetes lehet. Hossza: átlago­san 60 cm; maximálisan 1,5 m.

Egyiptömi kobra

A mérge halálos. Előfordulási helyei: Afrika; Irak; Szíria; Szaúd-Arábia. Fekete, sárga vagy sötétbarna, barna csíkokkal. A feje néha fekete. Hossza: átlagosan 1,5 m; maximálisan 2,5 m.

Sivatagi szarvas vipera

A mérge halálos. Előfordulási helyei: Afrika; Arab-félsziget; Irán és Irak. Halvány barnássárga színű, és egy-egy pikkely van a szeme fölött. Hossza: átlagosan 45 cm; maximálisan 75 cm.

Eristicophis macmahonii

A mérge halálos. Előfordulási helyei: Nyugat-Pakisztán és Afganisztán. Halvány homokszínű, a testén sötétbarna pettyekkel. Az orra széles. Hossza: átlagosan 45 cm; maximálisan 1 m.

Palesztinái vipera

A mérge halálos. Előfordulási helyei: Libanon; Jordánia és Szíria.

103

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

Pufogó vipera

A mérge halálos. Előfordulási helyei: Afrika; Izrael; Jordánia; Irak és Szaúd- Arábia. A színe sárgás, világosbarna vagy narancssárga, ék alakú sötétbarna vagy fekete csíkokkal. Hossza: átlagosan 1,2 m; maximálisan 1,8 m.

Homoki vipera

A mérge halálos. Előfordulási helyei: Közép-Afrika; Algéria; Csád; Egyiptom; Nigéria; a Szahara északi területe és Szudán. Fakó, három sorban sötétbarna foltokkal. Hossza: átlagosan 45 cm; maximálisan 60 cm.

Fűrészpikkelyu vipera

A mérge halálos. Előfordulási helyei: Afrika; Algéria; Ázsia; India; Irán; Izrael; Jordánia; Egyiptom; Pakisztán és Szaúd-Arábia. A színe világos barnássárga, barna, vörös és szürke árnyalatokkal. Az oldala világosabb színű. Általában két fekete csík van a fején. Hossza: átlagosan 45 cm; maximálisan 60 cm.

A következő veszélyes állatok élnek Ausztrálázsiában:

Acanthophis pyrrhus

A mérge halálos. A világ egyik legveszélyesebb állata. Előfordulási helyei: Ausztrália; Uj-Guinea és a Molukka-szigetek. A színe a vörös, sárga és barna között váltakozik, sötétbarna keresztcsíkokkal. Hossza: átlagosan 45 cm; maximálisan 90 cm.

Tajpan

A mérge halálos. Előfordulási helyei: Észak-Ausztrália és Uj-Guinea déli része. A színe olajzöld vagy sötétbarna, a feje sötétebb barna. Hossza: átlagosan 1,8 m; maximálisan 3,7 m.

Tigriskígyó

A mérge halálos. Előfordulási helyei: a Báss-szoros szigetei; Tasmania és Uj- Guinea. A színe olajzöld vagy sötétbarna, sárga vagy olajzöld a hasa, kereszt­csíkokkal. A tasmaniai fajta fekete. Hossza: átlagosan 1,2 m; maximálisan 1,8 m.

104

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN


MÉRGES GYÍKOK

Arizoniai óriásgyík/Gila

Mérgező. Előfordulási helyei: Kalifornia délkeleti része; Uj-Mexikó; Nevada és Utah államok, USA. Nagy feje, súlyos farka van. A színe: fekete, sárgával és rózsaszínnel keverve. Hossza: átlagosan 30 cm; maximálisan 50 cm.

Mexikói viperagyík

A mérge halálos. Előfordulási helyei: Mexikó és Közép-Amerika. A csíkjai feketék és halványsárgák vagy teljesen feketék. Hossza: átlagosan 60 cm; maximálisan 90 cm.


  1. HOGYAN FŰZZÜNK A SIVATAGBAN?

A nyers húsból, a növényekből és a rovarokból ízletes fogások készíthetők – csak a képzelóerejét kell kissé használnia, valamint a következő főzési mód­szereket követnie:


FŰZÉS VÍZBEN

Készítsen forralóedényt úgy, hogy a kemény talajban lyukat ás ki. Bélelje ki levelekkel vagy más vízhatlan anyaggal, töltse meg vízzel, majd dobjon bele vörösen izzó széndarabot a tűzről. A hegyvidékeken gyakran találhat termé­szetes üregekkel ellátott sziklákat és mélyedéseket, amelyeket az erózió hozott létre – ezek is kiválóan alkalmasak a főzőedény szerepére. A tűzön először forrósítsa fel a szikladarabot, mielőtt vízzel töltené fel az üreget.

Egyes növények nagy leveleiből hajlítgatással kialakíthat edényformát, azt megtöltheti vízzel, és a tűz fölé tarthatja, hogy forrjon fel. A levelek mindad­dig nem égnek meg, amíg víz van bennük.


SERPENYŐ

Keressen néhány lapos sivatagi kőzetdarabot, és tegye azokat más kőzetekre. A lapos kőzet alatt szítson tüzet, és amikor átforrósodott, törölje le a homok­maradványokat a felső részéről, és ott süsse meg a húst vagy a madártojást.

105

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN


NYÁRSON SÜTÉS

Egy friss ágra (a száraz fa elég) tűzze fel a húst, és tartsa a vörösen izzó parázs fölé.


KEBAB

Ugyanaz, mint a nyárson sütés, de a húst előzőleg vágja egyforma kisebb darabokra, és úgy tűzze fel őket egy hegyes botra. A kebabot forró szén fölött süsse.


SÜTÉS AGYAGBUROKBAN

Ez jó módszer kisebb állatok sütésére. Az állatot előzőleg belezze ki, tisztítsa meg, de a bőrét vagy a tollát hagyja rajta. Fedje be az állatot legalább 3 cm vastag sár- vagy agyagréteggel. Tegye rá nagy tűzre, és borítsa be szénnel. Az állat nagyságától függően akár egy óráig is eltarthat, amíg megsül.

Amikor az agyag megsült, és olyan kemény, mint a tégla, vegye le a tűzről, és törje fel. Ha az állat megsült, a tolla vagy a bőre az agyagréteggel együtt leválik, önnek pedig rendkívül ízletes eledel áll a rendelkezésére.


SÜTÉS HAMUBAN

Egyszerűen kaparjon egy mélyedést a parázsban, tegye bele az állatot, és bo­rítsa be a maradék hamuval. Hagyja megsülni.


GRILLEZÉS

Ásson egy gödröt, amely nagyobb és szélesebb, mint a sütni való állat, a mélysége legyen körülbelül 1 m. Rakjon tüzet az alján, és várja meg, amíg forró lesz. Helyezzen néhány apró követ a tűzbe, amelyek átforrósodnak, és kisugározzák magukból a hőt. A tetejükre friss ágacskákból készítsen rácsot, erre helyezze a megsütendő húst.


  1. SIVATAGI BETEGSÉGEK


HŰGÖRCS

A hőgörcsöt a verejtékezés miatti túlságosan nagy sóveszteség okozza, általá­ban az igénybe vett izmokban fordul elő – mint például a hasban, a karban és

106

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

a lábban. A tünetei a felületes, gyenge légzés, hányás, szédülés. Vigye a bete­get az árnyékba, adjon neki sós vizet (két tablettát oldjon fel literenként).


HŐSÉG OKOZTA KIMERÜLTSÉG

Ezt rendkívüli fáradtság, szédülés és hányinger jellemzi, ami annak a követ­kezménye, hogy az illető túl sokáig tartózkodott forró helyen; előfordul, hogy a test hőmérséklete alacsonyabb a normálisnál, és a beteg állandóan verejté­kezik. A bőr nedves, nyirkos, a pulzus gyenge. Elsősegélynyújtáskor le kell hűteni a beteg testét, és kis kortyokban vizet kell neki adni. A hőség okozta kimerültség kísérő tünete lehet a végtagok görcsös állapota, amin helyi masz- szírozással lehet segíteni.


HŐGUTA

Az ember, ha elveszti a testtömegét kitevő víznek 12-13%-át, meghal. Amikor a test kiszárad, a vér besűrűsödik, és nem tud megfelelően keringeni. A hőgifta okozta halál akkor áll be, amikor a vér már nem képes az anyagcse­rével kapcsolatos hőt a test belsejéből a bőrhöz eljuttatni.

Tünetei: forró, száraz bőr; nincs verejtékezés; kivörösödött arc, lázas állapot; megemelkedett hőmérséklet gyors, erős pulzussal; erős fejfájás; és hányás. Lehet, hogy a beteg eszméletlen.

A hőmérsékletet a lehető leggyorsabban csökkenteni kell. Fektesse a be­teget árnyékba, a fejét és a vállát kissé emelje meg. A külső ruháit vegye le, a fehérneműjét nedvesítse be, és legyezze. Ha nincs víz, ásson a homokban egy árkot, és fektesse a pácienst az aljára. Amikor a beteg magához tér, itasson vele sós vizet (két tabletta literenként). Elsősegélynyújtásban kell részesíteni azonnal, és a hőmérsékletét 39 °C alá kell levinni. Ezt úgy érheti el, ha a beteg bőrét hideg vízzel vagy alkohollal dörzsöli.


LEÉGÉS

A leégés veszélyes, ha a beteg túl sokáig tartózkodott a napon. Mindig védje a bőrét a nap sugárzása ellen. Használjon napozás utáni, vagyis rehidratáló krémet.

107

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN


GYULLADT SZEM

Ne hanyagolja el szeme védelmét.

A gyulladás bekövetkezhet az erős

napfény és a levegőben szálldosó ho-

mokszemcsék együttes hatására. Ken-

je be szemét bórkenőccsel, és tegyen rá

könnyű kötést. Ha nincs kenőcse, ned-

ves ruhát tegyen a szemére. Minden,

a sivatagban szerzett kis sebet vagy

gyulladást, amilyen hamar csak lehet,

fertőtlenítőkenőccsel kell kezelni. Ha

van napszemüvege, viselje; ha nincs,

készítsen egy napárnyékolót kartonból

(A) vagy fatörzsből (B): a szemnyílás

keskeny legyen rajta, hogy csökkent-

se a vakító ragyogást. Maszatoljon el

kormot a szeme alatt (csakúgy, mint az

amerikai futballisták).

A sivatagban számos rovar okozta betegségnek van kitéve, mint például a malária, a sandfly fever, a tífusz és a pestis. Mielőtt elutazna, el kell kezdenie bizonyos gyógyszerek szedését, és ügyelnie kell a személyes higiéniára, va­lamint az egészségügyi szabályok betartására. Vigyázzon, nehogy megsértse magát vagy felhorzsolja a bőrét: a sivatagban nagyon könnyen elfertőződik minden seb. A bélrendszeri megbetegedések megelőzésére tisztítson meg minden főzőberendezést és evőeszközt, rendezze el a szemetet, az emberi hul­ladékot, és védje az élelmet és az edényeket a legyektől.

Ne engedje, hogy az elemek (például a nap, a szél) vagy a legyek közvet­lenül a testéhez férkőzzenek; próbálja naponta megmosni a lábát, lemosni a testét, és váltson rendszeresen zoknit. Meg kell vizsgálnia a testét, hogy nem lát-e rajta sérülésnyomokat, legyenek azok bármilyen jelentéktelenek is. Ne feledje, hogy a por és a rovarok a legkisebb vágást vagy horzsolást is elfertőz­hetik.

108

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

109

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

Egészségi okokból ásson el minden szemetet és emberi hulladékot, de ne feledje, mélyre kell temetnie, mivel a futóhomok mozgásának következtében a sekély mélyedésből könnyen a felszínre kerülhet.


  1. HOGYAN TÁJÉKOZÓDJON A SIVATAGBAN?


AZ ÚTIRÁNY MEGÁLLAPÍTÁSA

Az éjjelek a sivatagban általában tiszták, így be tudja azonosítani a Dél Keresztjét, amely a valóságos déli irányt mutatja. Ha már sikerült betájolnia magát, az irányt tartsa az iránytű segítségével. Iránytű nélkül nehéz tájéko­zódni a sivatagban, mivel kevés a követhető felszíni képződmény. Az egyik módszer szerint az egymással egy vonalban lévő objektumokat kell követni, de ezek lehetőleg legyenek távol egymástól. Mielőtt az egyik objektumot elérné, már válasszon ki egy harmadikat, amelyik egyenes vonalban van a másodikkal és így tovább.


A TÁVOLSÁG BECSLÉSE

A sivatagban a másik nehézséget a távolság becslése jelenti. A tiszta levegő a tár­gyakat közelebbinek mutatja, mint valóságban vannak. Körülbelül hárommal kell megszorozni a vizuális becsléssel észlelt távolságot a korrekció elvégzésére. De ha lehet, használjon pontosabb módszert a távolságok megállapítására.

A délibáb rendkívül mértékben megzavarja a helyzetmeghatározást. Legyen különösen éber az objektumokat mutató délibábokkal, amelyek képzeletbeli tárgyakat jelölnek, és a vörös színű tárgyakat közelebbinek és nagyobbnak tüntetik fel, mint a valóságban. Azt se feledje, hogy a délibáb gyakori jelenség a nappali hőségben. Érdekes módon délibábok a sarkvidéke­ken is léteznek.


A TÁVOLSÁG BECSLÉSE LÉPÉSEKKEL

Jó, bevált módszer a távolság becslésére, ha az ember folyamatosan számolja, hányat lépett. Egy ember lépése átlagosan 75 cm hosszú, ami azt jelenti, hogy tízlépésenként 7,5 m-t tesz meg. Ajánlatos ismernie a saját lépéseinek a hosz- szát, és ily módon gyakorolni a távolságok becslését, mielőtt egy komolyabb sivatagi útra indulna.

110

TÚLÉLÉS A SIVATAGBAN

Ne feledje, ha útja dúnéken visz keresztül, kevésbé kimerítő a dúne tete­jének a szél felőli oldalán haladni, mint állandóan fel- és lemenni, görcsösen arra törekedve, hogy egyenesen tartsa az irányt.


IDŐZÍTÉS

A távolság becslésének egy másik módja az óra használata; abból a feltétele­zésből kell kiindulnia, hogy egy átlagos személy óránként körülbelül 4 km-t tesz meg. Módosítsa számítását a nehéz terep, mint például a mély homok figyelembevételével.

111


TÚLÉLÉS

A SARKVIDÉKEKEN

A sarkvidékeken a túlélés a megfelelő öltözéken és menedéken múlik. Amennyiben ez a két dolog rendelkezésre áll, az ember ugyanúgy úrrá tud lenni ezen az alacsony hőmérsékletű környezeten, ahol a jeges szél, a hó és a jég az úr, mint bármelyik mási­kon. Azonban még a legnagyobb gonddal elkészített tervek sem mindig válnak be, és a sarkvidéki időjárás nagyon gyorsan végezhet az emberrel. Lényegében a sarkvidékek sivatagok, ami azt jelenti, hogy évente kevesebb mint 254 mm csapadék esik mindkét sarkvidéken külön-külön. A sivatagokkal ellentétben azonban ez a csapadék hó for- májábati jelenik meg.

Az ember már évszázadok óta él sarkvidéki éghajlaton, és megtanulta, hogyan kell együtt élni a természettel. Amennyiben felhasználjuk ezt a hatalmas tu­dásbázist, akkor elsajátíthatjuk azokat a készségeket, amelyek segítségével úrrá lehetünk a mostoha körülményeken.

/ z

Az Északi-sarkvidék egy befagyott óceán (az Eszaki-Jeges-tenger), ame­lyet föld vesz körül. A Déli-sarkvidék (azaz az Antarktisz) egy olyan hatalmas földdarab, amely 3-4 km-re emelkedik a tengerszint fölé, és amelyet víz vesz körül. Ez azt jelenti, hogy az Antarktiszon borzasztó hideg van, és ezt a föld­részt teljesen belepi a néhol akár 3 km vastag jég.

Télen a sarkvidékeken a nap akár több hónapon keresztül nem emelkedik a látóhatár fölé, így meleget csak az alacsonyabb szélességi fokok felől fújó szél hozhat. Nyáron a nap alacsonyan jár az égen, és így kevés meleget ad, bár ha az ember az északi sarkkörtől északra van (é. sz. 66° 33 ) vagy a déli sarkkör­től délre, akkor a nyár egy részében a nap napi 24 órán keresztül a látóhatár fölött marad. A 90. északi és déli szélességi körön a nappal is és az éjszaka is 6-6 hónapig tart.

113

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

Az Antarktiszon csak kétfajta virágos növény él meg, és így a sarkvidéki állatok táplálékukat szinte teljes egészében a tengerből kénytelenek megsze­rezni. A jegesmedve az Északi-sarkvidéken él, és nyáron madarak is jönnek ide költeni, bár ezek valójában a tundravidéken élnek. Szárazföldi állatok szinte egyáltalán nem találhatók az Antarktiszon, bár rengeteg pingvinnek hazája ez a földrész. Fókák mindkét sarkvidéken élnek.


  1. MIT VISELJEN A SARKVIDÉKEKEN?

Mindenképpen kérjen szakembertől tanácsot az öltözékkel kapcsolatban, mi­előtt a rendkívül hideg időjárási viszonyoknak vagy a szélsőséges éghajlatnak teszi ki magát valamelyik sarkvidéken. Újabban sok anyagot fejlesztettek ki ilyen célokra, többek közt a polipropilén alsóruházatot, így elég nagy válasz­ték áll rendelkezésre.

Az’északi-sarkvidék

Csendes-óceí

Atlanti-ócei

ny. h. 90°

Északi-
Jeges-tenger

k. h. 90°

Az alacsony északi-sarkvidéki tundra déli határa A magas északi-sarkvidéki tundra és a sarkvidéki terméketlen vidékek déli határa

114

TÚLÉLÉS * SARKVIDÉKE

Szüksége lesz szélálló külső ruházatra, amelynek vízhatlannak is kell len* nie, hogy ellen tudjon állni az olvadó hónak. A jól szellőző anyagból, mint pél­dául a speciális pamutokból készült ruhák ideálisak erre a célra. A legbelső és a legkülső réteg között több szigetelő réteget kell viselnie – több vékony réteg jobb, mint egy vagy két vastag réteg. A kabátján lehetőleg prémes szegélyű, zsinórral összehúzható kapucni legyen, mivel ez védi az arcot a széltől.

Amennyiben az újfajta anyagok nem állnak rendelkezésre, használjon gyapjút a belső rétegeknél, mivel ennek alacsony a vízfelszívó képessége. Ne viseljen szoros ruhát vagy olyat, ami akadályozza a mozgásban. Öltözékét tartsa tisztán és szárazon. Inkább húzza le a cipzárt vagy vegyen le valamit, például a sapkát vagy a kesztyűt, de ne hagyja, hogy izzadjon. Amikor izzad, a ruhája átnedvesedik, és így elveszti szigetelőképességét, és hőt von el a tes­téből.

Rendkívül hideg időjárási körülmények között az ujjatlan kesztyűk sokkal jobban melegítenek, mint az ötujjasok. Amennyiben csak egy pár áll ren­delkezésére, akkor erősítse őket magához vagy egy madzaggal, vagy pedig ragasztószalaggal, hiszen nem kockáztathatja meg azt, hogy esetleg elfujja őket a szél vagy elveszítse őket.

A mMuknak nevezett vízhatlan, fókaprémmel bélelt eszkimó csizma az ideális sarkvidéki lábbeli. A mukluktuk vastag (1-2 cm-es) talpbélése van, ami szigeteli a lábat: nem engedi, hogy a hideg felhatoljon a talpig. Az az ideális, ha az ember három réteg zoknit visel a csizmájában, és a méreteket úgy kell összeválogatni, hogy a külsőkbe beleférjenek a belsők.

Az oldalukon bőrből készült szemellenzővel rendelkező sí- vagy hószem­üveg, amely védi a szemet a nap ragyogása ellen, nélkülözhetetlen a hóvakság elkerüléséhez. Ha csak egy egyszerű napszemüvege van, ez is nyújt valami védelmet, és könnyen védekezhet az arca két oldalán a nap ragyogása ellen karton vagy bármely más anyag felhasználásával. Amennyiben elveszíti szem­üvegét, azonnal készítsen egy másik védőszemüveget! (A rögtönzött védő­szemüveg rajzát az 57. tippnél találja meg.)

Ha a zoknik és a kesztyűk átnedvesednek, megszáríthatja úgy, hogy a hasára erősíti őket. Vigyen magával annyi pár tartalék zoknit, amennyit csak tud. Amennyiben lehetséges, szárítsa meg őket a menedékben a tűz mellett, vagy pedig erősítse őket a dereka köré a ruhája alatt.

115

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

Öltözék hideg éghajlatra

Jól rázza szét a pehelytollal töltött

ruhát vagy ágyneműt, amennyiben ösz-

szenyomódtak; a levegővel töltött héza-

gok rendkívül fontosak a szigetelésnél.

Seperje le a havat a ruhájáról,

mielőtt belép egy menedékbe vagy

bármilyen más meleg helyre. Ne búj-

jon vizes ruhában a hálózsákba. Alvás

közben a lehető legkevesebb ruhát

viselje, és teregesse ki a ruháit, hogy

levegőzzenek és száradjanak meg.

Használat után rázza szét és szárítsa

meg a hálózsákot, mielőtt összetekeri,

hogy védje a nedvességtől.


  1. HOGYAN VÉDEKEZZEN

    A SZÉL ELLEN?

Először is, kerülje a szeles helyeket.

Nem számíthat rá, hogy télen a sza-

badban túléli a zord időjárást, hacsak

nem mozog egyfolytában. Akkora

menedéket kell találnia, ami elég nagy

ahhoz, hogy elférjen benne a társaival

és a felszerelésükkel. Olyan nagy vi-

szont ne legyen, hogy hőt vonjon el a

testüktől. A menedéknek kicsinek, ké-

nyelmesnek és melegnek kell lennie.


HOL LEGYEN A MENEDÉK?

Keressen olyan jeleket, amelyekből

következtetni tud az uralkodó szél-

járásra: ilyenek például a sziklák,

116

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

lejtők széltől védett oldalain és a hegygerincek oldalában kialakuló hófii- vatok nyúlványai. Szél okozta vájatok találhatók a sziklák szél felőli oldalán. Amennyiben sátrat ver, akkor bizonyosodjon meg arról, hogy jól rögzítette, és háttal van az uralkodó széljárásnak.

Télen ne építsen menedéket lejtők és sziklák széltől védett oldalain, ahol feltornyosulhat a hó, és betemetheti a menedéket. Nyáron ne üssön tábort alacsonyan fekvő helyen, ami nagy valószínűséggel nedves, és olyan helyen sem, amit áradás veszélyeztethet. Válasszon olyan terepet, ahol hűvös szellő fújdogál, mert ez távol tartja majd a rovarokat.

Ha tengeri jégmezőn tartózkodik, akkor a régebbi, vastag jeget válassza,

és a legnagyobb jégtáblán üssön tábort. A régebbi, vastagabb jégtáblák jobban

kiállnak a vízből, mint a fiatal, vékony jégből állók. Kerülje a vékony jeget.

Csak abban az esetben használjon menedéknek repülőgépet vagy valami-

lyen járművet, ha az jól szigetelt, mivel a fém elvezeti a hőt. A menedék legyen

jól szellőző, hogy el tudja kerülni a

szén-monoxid-mérgezés kockázatát,

különösen ha tüzet is rak benne.


  1. TERMÉSZETES

    MENEDÉKEK

A barlangokban és a kiugró szik-

lapárkányok alatt az ember száraz

menedékre akadhat. Télen jól le kell

szigetelni őket, nyáron pedig távol

kell tartani tőlük a rovarokat.


GÖDÖRMENEDÉK

A lucfenyő természetes menedéket

nyújt a nagy hóban. Ásson gödröt a

fa törzse körül úgy, hogy az alsó ágak

mintegy sátorként boruljanak a gö-

dör fölé. Attól függően, hogy mennyi

117

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKE

i1 ~ i

ideig kíván ott maradni, illetve hogy az alsó ágak mennyire jól védik a menedéket, ön is készíthet tetőt levágott ágakból és gallyakból; ám vigyáz­zon, hogy ne bolygassa meg a havat azon a fán, ami alatt a menedéke lesz. Szigetelje le a gödröt ágakkal.


A TÁMASZKODÓ MENEDÉK

Egy vízszintes rudat függeszthet fel két fa vagy két oszlop közé, és ágakat vagy gallyakat támaszthat neki, így alakítva ki a menedéket. Akkora helyet készítsen, hogy le tudjon benne feküdni a felszerelésével együtt. Beboríthatja a tetőt rögökkel vagy tégla alakú földdarabokkal, amiket csempék módjára kell elhelyezni, hogy le tudjon róluk folyni a víz. Hóból is építhet falat szige­telés céljából azokon az oldalakon, ahol ezt szükségesnek látja. Közvetlenül a menedék bejárata előtt rakjon tüzet, és fatuskókból vagy valamilyen más anyagból készítsen hővisszaverő felületet, hogy a meleg bejuthasson a mene­dékbe.

Fűzfa vázas menedék

118

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKE


FŰZFAVÁZAS MENEDÉK

Készítsen fűzfából egy függőleges vagy pedig hosszirányban elnyújtott vázat. A vázat be lehet fedni olyan anyaggal, amilyenből az ejtőernyőket készítik, vagy ágakkal, amiket rögökkel és hóval takarhat be.


NVÁGOTT VAGY KIDŐLT FA ALATT ÉPÍTETT MENEDÉK

Ássa ki a fa alól a havat. Amennyiben szükséges, vágjon le ágakat a fa alsó oldaláról, és terítse le a menedék padlójára.


  1. MENEDÉK ÉPÍTÉSE HÓBÓL

A menedéképítéshez ideális hó elég kemény ahhoz, hogy ha az ember beleáll, akkor a lába nem süllyed mélyre benne. A hóból kivágott tömböknek körül­belül 45 cm szélesnek, 50 cm hosszúnak és 8-10 cm vastagnak kell lenniük. Ezek a tömbök így megfelelően fognak szigetelni, ám ugyanakkor a fényt is beengedik a menedékbe.


HÚÁROK

Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a talajszint alatt keressen menedéket, és így ne legyen kitéve a szélnek és a hónak. Tetőnek és ajtónak használhat hótömböket.

Jelöljön ki a hóban egy téglalapot. Vágjon ki hótömböket nagyjából 1 méteres mélységig a kijelölt területen. Vágjon egy 15 cm mély és 15 cm széles L alakú lépcsőt az árok felső széleibe és az oldalaiba. Támasszon egymásnak két hótömböt az ároknak azon a végén, amely a majdani bejárati oldallal szemben lesz, ezzel kezdi el a tető építését. Figyeljen arra, hogy egy kicsit fedjék egymást – azaz az egyik hótömb széle lógjon túl a másik hótömbén, és így a következő hótömbnek lesz mire támaszkodnia. Az árok mindkét végét fedje be egy-egy hótömbbel, és az egyik végén ásson egy rókalyukhoz hasonló bejáratot. Van egy másik megoldás is: az árok két oldalán állítsa fel a hótöm­böket, és vízszintesen helyezze rájuk a többi hótömböt tető gyanánt.


IGLU(JÉGKUNYHÓ)

Egy jó jégkunyhó építéséhez nagyfokú ügyesség és nagy tapasztalat szükséges. Kell még hozzá egy jégfúrész vagy egy megfelelő kés, amit erre a célra lehet

119

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

használni. A jégkunyhó megépítése

igen sok időt és energiát emészt fel,

így csak akkor fogjon hozzá, ha biz-

tos benne, hogy több napon keresz-

tül kénytelen egy helyben maradni.

Rajzoljon egy körülbelül 2,5-3 m

átmérőjű kört a hóban. Ezzel jelöli ki

a jégkunyhó belső kerületét. Vágjon

ki hótömböket egy közeli árokból.

Amikor már körülbelül 12 hótömb

áll a rendelkezésére, hozzáláthat az

építéshez.

Helyezze el a tömböket kör alakban egymás mellé úgy, hogy mindegyik tömb keskenyebbik fele az iglu közepe felé nézzen, és a tömbök teteje befelé lejtsen. Faragjon le egy darabot ferdén ennek a tömbkörnek a tetejéből, így hozzá létre egy spirál első sorát. Majd kezdjen hozzá a következő sor hótömb kialakításához: úgy faragjon le a tömbökből, hogy a jégkunyhó fala befelé görbüljön. Amikor a helyére teszi a zárótömböt, akkor a lyuk hosszúsága nagyobb legyen, mint a szélessége, így a tömböt élére állítva fel lehet adni a lyukon keresztül, majd vissza lehet csúsztatni a helyére. Szórjon porhavat az építményre, hogy betömítse az esetleges réseket. Az eszkimók néha áttetsző jégtáblákat használnak ablaknak.

Bent az igluban vájjon ki egy föld alatti bejáratot, egy alvószintet és egy főzőszintet. Az alvószinten szükség lesz szigetelésre. Ügy rendezze el a hálózsákokat, hogy a fejrész legyen a legközelebb a bejárathoz. Használjon egy hótömböt ajtónak, amit napközben nyitva kell tartani. Ne feledkezzen el szellőzőlyukak fúrásáról sem.


KUPOLA ALAKÚ MENEDÉK

Ennek a menedéknek az elkészítése kevesebb szakértelmet és időt kíván, mint a jégkunyhóé. Töltsön meg egy takarót vagy valamilyen más nagy anyagda­rabot fakéreggel és kis gallyakkal. Fedje be az anyagot hóval úgy, hogy hagy­jon egy nyílást a bejáratnak. Amikor a hó megkeményedett, vegye ki alóla a kéreggel és gallyakkal megtöltött anyagot, és ezzel létre is hozta a lakrészt.

120

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

JÉGKUNYHÓ ÉPÍTÉSE

121

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

Frissen vágott gallyakkal szigetelje le a padlót, és készítsen egy bejárati részt ugyanezzel a módszerrel egy kisebb darab anyagból, amit kis gallyakkal és kavicsokkal tölt meg.


  1. HOGYAN ÜSSÜNK TÁBORT?

Amennyiben körültekintően választja meg táborhelyét, lecsökkentheti a medvelátogatások kockázatát. Kerülje a következő helyeket:

  • Az aktív gleccserek elejéhez közel eső területeket.
  • A nagy nyomásnak kitett tengeri jégzátonyokat.
  • A partvidékek mentét.
  • Az ismert jegesmedvebarlangokhoz közel eső részeket.
  • Az olyan helyeket, ahol a jelek medvék közelségére utalnak (például friss ürülék egy csapás mentén).
  • Az olyan helyeket, ahol az erős zaj miatt (például egy folyó hordalékos részénél) nem hallja meg a közeledő medvét.


A TÁBOR ELRENDEZÉSE

A sátrakat és menedékeket úgy rendezze el, hogy a tábor biztonságos le­gyen abban az esetben, ha egy medvének kedve támadna körülnézni benne. Jegyezze meg a következőket:

  • Néhány nagy sátor vagy menedék jobb, mint több kicsi. A hálóhelyeknek lehetőleg a széliránnyal szemben körülbelül 50 m-re kell lenniük attól a helytől, ahol főzni fog, illetve ahová a hulladék és az árnyékszék kerül. Ellenőrizze az uralkodó szélirányt.
  • A szemetet legalább 200 m-re a táborhelytől kell elégetni olyan helyen, ami látható a táborhelyről.
  • Az árnyékszékeket a hálóhelyektől legalább 50 m-re kell elhelyezni szél­irányba.

T

122

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN


  1. HOGYAN ÁLLÍTSUNK ELŐ HŐT A HÁLÓHELYEK

    MELEGÍTÉSÉHEZ ÉS A FŐZÉSHEZ?

Használhat erre a célra bármilyen tűzrakáshoz való felszerelést a szükségcsomag­jából, vagy egy kis tűzhelyet, amit esetleg magával hozott. Tűzrakáshoz ki kell alakítani a megfelelő aljzatot, továbbá gyűjtóst és tüzelőanyagot is kell találnia.

Ne rakjon tüzet egy hóval belepett fa vagy olyasmi alá, ami aztán kiolthatja azt. A tüzet kemény aljzaton kell megrakni, amit kőből vagy frissen vágott fa- tuskókból építhet meg. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, akkor ásson le egészen a földig. Ha főzni szeretne, akkor készítsen egy vázat a tűz fölé, hogy kisebb helyre korlátozza a meleget, és fel tudja akasztani a fazekat. Amennyiben a menedék belsejét is melegíteni akarja, akkor készítsen hővisszaverő felületet.


TÜZELŐ

Napközben, amikor csak teheti, gyűjtsön tűzifát. A kiszáradt fákból nyerhető a legjobb tüzelőanyag. A nyírfa is ég, ha felaprítják, a friss fa pedig csak na­gyon forró tűzön. Az eszkimók a Cassiope lycopodioides nevű növényt használják tüzelőanyagnak, amikor nem áll rendelkezésre faanyag. A tőzeget, az állati ürüléket, sőt még az összecsavart száraz füvet is lehet tüzelőnek használni.

Az igazán „éles” sarkvidéki helyzetben az ember olyan környezetben találja magát, ahol a természetes tüzelőanyagok, mint például a fa, nem is léteznek. Ilyenkor valami másfajta tüzelőanyagra lesz szüksége, például benzinre, petró­leumra vagy dízelolajra, és tűzhelyre, ahol ezeket égetheti. Ezek nélkül nagyon csekély az esélye a túlélésre. Ilyenkor az egyetlen lehetőség, ha sikerül elejtenie egy fókát. A fókák ugyanis nemcsak táplálék gyanánt szolgálhatnak, hanem fókazsírt is lehet belőlük nyerni, ami ég. Rögtön azután, hogy megölte a fókát, nyissa fel a koponyáját, és egye meg az agyvelcjét, míg meleg. Ez meghosszab­bítja a tűlélőidejét, és így lesz ideje arra, hogy elég fókazsírt és húst nyerjen a fókából, amik segítségével több napra biztosíthatja túlélési esélyeit.


TŰZGYÚJTÁS

Mielőtt megpróbálna tüzet gyújtani, bizonyosodjon meg arról, hogy minden könnyen kézre esik. Ha van gyufája, akkor eggyel gyújtson meg egy gyertyát

123

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

vagy egy köteg gallyat, amivel azután meggyújthatja magát a tüzet. Amikor a gyújtós lángra kapott, fokozatosan adja hozzá a tüzelőanyagot, jó szellősen. Amennyiben szükséges, fújja a tüzet.

Ne felejtse el, hogy amikor keze nagyon hideg és dermedt, akkor kevésbé érzékeli a hőt, mint rendesen. Fennáll a veszélye, hogy észrevétlenül megégeti a kezét.


  1. HOGYAN LEHET ELKERÜLNI

    A SZÉN-MONOXID-MÉRGEZÉST?

Ez a veszély különösen a rendkívül hideg időjárási viszonyok közt áll fenn, mivel a menedék ilyen körülmények között valószínűleg kicsi és jól szigetelt. Ez pedig magában hordozza a nem megfelelő szellőzés veszélyét. A jó szellőzés mindenképpen létfontosságú, ha ön kénytelen a sátorban vagy a menedéken belül tüzet rakni vagy meggyújtani a tűzhelyet. Minden tűzhely és tűz mel­lékterméke a színtelen és szagtalan szén-monoxid.


TÜNETEK

A mérgezést elég nehéz észrevenni, különösen ha az embernek saját magán kell észlelnie a tüneteket. Általában enyhe fejfájással, szédüléssel, álmossággal, hányingerrel jár. Esetenként hányás is előfordulhat; a beteg hirtelen el is ájulhat.


KEZELÉS

Vigye a beteget a friss levegőre vagy egy jól szellőző helyre, és lélegeztesse mélyen. Ha az illető elvesztette az eszméletét, akkor jól szellőző helyen alkalmazzon rajta mesterséges lélegeztetést, és adjon neki oxigént, amennyiben ez rendelkezésre áll. Miután a beteg magához tért, pihennie kell, és sok meleg folyadékra van szüksé­ge. Amíg teljesen fel nem épült, nem szabad nehéz fizikai munkát végeznie.


MEGELŐZÉS

Az összes menedékben legyen jó a szellőzés, ami azt jelenti, hogy mindegyik­nek legalább két szellőzőlyukkal kell rendelkeznie, hogy a levegő keringeni tudjon. Ne hagyja, hogy a tűz lángja túl magasra csapjon. Gondoskodjon róla,

124

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

hogy tűzhelyek tiszta kék lánggal égjenek. Minden tüzet, tűzhelyet és lámpát oltson el, mielőtt elalszik, különben nem biztos, hogy felébred!


  1. HOGYAN SZEREZHET VIZET?

A sarkvidékeken nincs hiány vízből, ám a hóból és a jégből nyert víz mennyi­sége attól függ, hogy mennyi tüzelőanyag áll rendelkezésre, ugyanis a havat és a jeget meg kell olvasztani. Tanácsosabb jeget olvasztani, mint havat, mivel a jégből több vizet lehet nyerni. Ne spóroljon a tüzelőanyaggal a folyadékbe- vitcl rovására – ez ugyanis súlyos folyadékhiányhoz vezethet, aminek komoly járulékos tünetei vannak. Inkább az izzadással elveszített folyadék mennyisé­gét csökkentse úgy, hogy munka közben gombolja ki a ruháit vagy vegyen le egy réteget.

Nyáron patakokból, tavakból és tavacskákból lehet vizet szerezni. A hegyoldalakban található nagyobb hófoltokból kis erek fognak csörgedezni,

amelyek vizét össze lehet gyűjteni.

A tundravidékeken a vizet barnára

színezheti a növényzet, ám az még

így is iható. Annak ellenére, hogy a

sarkvidékeken a víz viszonylag tisz-

tább, mint a világ más részein, még

így is meg kell tisztítania a vizet,

mielőtt megissza, és amennyiben

szükséges, akkor át is kell szűrnie.

Azt is észre fogja majd venni, hogy

a sarkvidéki patakokat nyár végén

elárasztják a szúnyoglárvák. Ezek

a lárvák ugyan ártalmatlanok, ám

ennek ellenére tanácsos a vizet felfor-

ralni vagy átszűrni, mielőtt az ember

megissza.

Télen a legkönnyebben a jég- és

hólepte tavakból lehet vizet nyerni.

Mivel a jég alsó részének felülete

125

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

követi a felette található hó felületének vonalát, ott kell leásnia, ahol a legmé­lyebb a hó. Törje fel alul a jeget, mert itt található a legkevésbé hideg víz.

Amikor havat melegít, egyszerre csak kis mennyiséget olvasszon, és mie­lőtt tesz még hozzá, várjon, amíg teljesen megolvad. Ellenkező esetben a még meg nem olvadt hó felszívja a vizet, és leég a fazék.

A régebben megfagyott tengervízből sokkal jobb vizet lehet nyerni, mint a fiatalabból, ami még sós. A régebbi tengeri jég szélei gömbölyűek, és kékes árnyalata van.

Ne töltse teljesen tele a vizespalackot – hagyni kell egy kis helyet a vízmozgásnak, hogy a víz ne fagyjon meg megint. Tartsa a testéhez közel a vizespalackot, hogy megakadályozza a víz megfagyását.


A FEKETE ZACSKÓS MÓDSZER

Verófényes napokon úgy is nyerhetünk vizet, ha egy fekete műanyag zacskót (például szemeteszsákot) megtöltünk hóval, és kiakasztjuk a napra. A fekete zacskó elnyeli a napból sugárzó meleget, és a hó megolvad benne annak elle­nére, hogy kívül a hőmérséklet jóval a fagypont alatt van.


  1. HOGYAN SZEREZHETÜNK ÉLELMET?

Az az ideális, ha az ember a rendkívül hideg időjárási körülmények között legalább naponta kétszer eszik meleg ételt, és időnként iszik valami meleget is. Ez lehetővé teszi, hogy a teste hőt termeljen. A sarkvidékek nem bővelked­nek a táplálékban, bár a nyári hónapok alatt könnyen hozzá lehet jutni halhoz és egyéb vízi élőlényekhez a part menti vizekből, a patakokból, folyókból és tavakból. A legtöbb sarkvidéki tengerparton találni fog ehető kagylókat, rákokat, éti kagylót, csigákat, tapadó tengeri csigákat, bogárcsigákat, ten­geri sünt és kardfarkú tarisznyarákot. Keressen olyan patakokat és öblöket, amelyek szárazföldi tavakhoz vezetnek, mivel ezek jó ívóhelyet biztosítanak a sarkvidéki vitéz szemling számára a nyári hónapokban.

Ne egyen döglött kagylókat és rákokat. A Csendes-óceán északi vizeiben élő kicsi, feketés-vöröses éti kagyló mérgező, és nem szabad megenni. Ne egye meg az olyan halat, amelynek a szemei beesettek, a kopoltyúi iszaposak, a húsa vagy a bőre petyhüdt, illetve lötyög, vagy kellemetlen szagot áraszt.

126

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

Ne egyen semmilyenfajta medúzát. A tengeri hínár és a más kisebb tengeri moszatok és algák ehetők, ám kerülje az olyan moszatot (hínárt), amelynek hosszú rostjai és indái vannak.


LÉKHORGÁSZAT

A tengert befedő jég akár 4 m vastag

is lehet. Olyan helyet kell találnia,

ahol a jég nem túl vastag ahhoz,

hogy léket tudjon vágni a horgá-

száshoz, viszont elég vastag ahhoz,

hogy elbírja önt. Erősítsen egy kis

bot egyik végére egy horgászzsinórt,

a másik végére pedig egy jelzőszerke-

zetet, ami lehet például zsebkendő

vagy egy darab kartonpapír. Kösse

ezt a tx)tot össze derékszögben egy

másikkal, amelyik le van fektetve a

lyuk mellé. Amikor egy hal ráharap

a zsinórra, akkor a jelzőzászlónak en-

nek hatására fel kell pattannia.


FÓKÁK

Egy nagyobb fókának annyi húsa van, hogy több héten keresztül lehet vele biztosítani a túléléshez szükséges táplálékmennyiséget. Az Antarktiszon a fókákat meg lehet közelíteni a jégen, és könnyen le lehet őket lőni. Ez annak köszönhető, hogy az antarktiszi fókáknak nincsen természetes ellenségük a szárazföldön. Az Északi-sarkvidéken azonban egészen más a helyzet: az em­ber régóta vadászik a fókákra, és ezért itt ezeket az állatokat nagyon nehéz megközelíteni.

Tavasszal valódi fókaféléket láthatunk a légzőnyílásuk közelében sütké­rezni a jégen. Ám rendkívül éberek, és így nagyon nehéz elejteni őket. Csak akkor van esélye a fóka elejtésére, ha pontosan eltalálja az agyát, és lehetőleg azelőtt, mielőtt az állat belecsúszna a vízbe, ahonnan utólag nagyon nehéz kiszedni.

127

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

Vigyázzon arra, hogy ne kövesse jegesmedve, amely megérezheti a frissen elejtett fóka vérének szagát.


EHETŐ NÖVÉNYEK

A lent felsorolt növények a sarkvidéki, illetve hideg mérsékelt övi területeken nőnek, de ne feledkezzen meg arról, hogy ezeken a területeken szinte az összes növény kisebb termetű, mint a mérsékelt égövön található társaik. A tundra növényvilága közt csak néhány ehető faj akad, köztük néhány gombafaj.

Figyelje, hogy hol esznek az állatok – különösképpen a madarak -, mivel így rátalálhat a megfelelő növényekre. Gyaloglás közben is szedjen össze min­den ehető növényt, hogy könnyebben összegyújthessen egy étkezésre valót.


SARKI FŰZ

Észak-Amerika, Európa és Ázsia tundravidékein található. Szőnyeg gyanánt összetapadva nő, levelei kerekek, barkája sárga. Magas a C-vitamin-tartal- ma, es nyersen meg lehet enni az új hajtások belsejét és a fiatal gyökereket. Fogyasztás előtt mindkettőt meg kell hántani.


MEDVESZŐLŐ

Az északi-sarkvidéki és a mérsékelt égövi területeken is megtalálható. Szőnyeg gyanánt összetapadva nő, levelei buzogány alakúak, virágai rózsaszínűek vagy fehérek. A piros bogyók nyersen vagy megfőzve is fogyaszthatok, és a növény leveleiből teát lehet készíteni.


MÁMORKA

Észak-Amerika és Eurázsia tundravidékein előforduló növény. Alacsony nö­vésű cserje tűszerű, örökzöld levelekkel. Kicsiny, fekete bogyói vannak, ame­lyeket vagy nyersen lehet fogyasztani, vagy pedig meg lehet őket szárítani, és így eltehctők későbbre. Az eszkimók a fekete mámorkát vagy nyersen, vagy pedig állati olajjal összekeverve fogyasztják.


KERESZTLAPU

Az Északi-sarkvidéken nő erdőkben, valamint patakok és a tengerpart men­tén. Magas növény; rózsaszínű virágai és apró levelei vannak. A levelek, a

128

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

szárak és a virágok ehetőek, bár ta-

vasszal a legfinomabbak, mielőtt még

a növény megkeményedik.


IZLANDI MOHA

Kizárólag az Északi-sarkvidéken, nyílt

területeken fordul elő. Színe lehet

szürkészöld, fehér vagy barnásvörös.

Mindegyik része ehető, ám fogyasztás

előtt be kell őket áztatni, majd vízben

alaposan megfőzni.


MOCSÁRI GÓLYAHÍR

Az Északi-sarkvidéken és a hideg mér-

sékelt övi (szubarktikus) területeken

fordul elő mocsaras helyeken, tavakban

és egyes patakokban. Kerek, sötétzöld

levelei és sárga virágai vannak, szára

rövid. A növény minden része ehető,

Izlandi moha

ám fogyasztás előtt meg kell főzni.


RÉNZUZMÓ

Nyílt, száraz területeken található. Üreges, szürke szára van, és ágai agancsra emlékeztetnek. A növény minden része ehető, ám több órán keresztül áztatni kell, majd alaposan megfőzni.


UMBIUCARIA PHAEA

A nagyobb, fekete zuzmók bizonyos fajtái ehetőek, és ..sziklazuzmó” néven ismertek. Az éhező felfedezők táplálkoztak velük. Ezek a növények köveken és sziklatömbökön nőnek. Alakjuk kerek, és a szélük kunkorodik. A növény felső része általában fekete, míg az alsó része világosabb színű. A növény minden része ehető, bár gyulladást okozhat, ha nyersen fogyasztják. Jó ideig áztatni kell, majd ki kell cserélni a vizet, és alaposan megfőzni; meg is lehet sütni, hogy ropogós legyen.

129

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN


SÁRGA TAVIRÓZSA

Csendes, sekély vízben nő. Virágai sár-

gák, és palack alakú termést hoznak.

A növény minden része ehető. A magokat

meg lehet sütni, illetve lisztté lehet őrölni

őket. A gyökereket meg lehet főzni.


  1. HOGYAN LEHET

    ELKERÜLNI

    A JEGESMEDVÉKET?

A jegesmedvék általában a part közelében él-

nek, és az embernek rendkívül óvatosnak kell

lennie velük szemben. Hatalmas termetük és

erejük mellett a jegesmedvék gyorsan és fürgén tudnak mozogni nehéz terepen, és kitűnő úszók. A jegesmedvék igen kíváncsi természetűek, és minden szokatlan dolognak utánajárnak. Rendkívül kifinomult a szaglásuk, a látásuk éles, ez az érzékük az emberével vetekszik. A jegesmedvék csodálatos képességgel bírnak, hogy megtalálják a nem megfelelő módon tárolt élelmet – soha ne tartson élelmet a hálóhelyként szolgáló sátrakban vagy menedékekben, mert hívatlan vendége érkezhet!

A jegesmedvék a legnagyobb szárazföldön élő húsevő állatok. A jeges­medve táplálékának túlnyomó részét a fókák, különösen a gyúrűsfókák adják; ám gyakran vonzza őket az emberek által az Északi-sarkra vitt holmi: például kötelek, sátrak, gumicsónakok, motorolaj és az ember által termelt hulladék.

Ne felejtse el, nagyon fontos tisztán tartani a tábort. Igyekezzen a lehető legkevesebb szemetet termelni. Próbálja meg semlegesíteni az ételszagot vagy lecsökkenteni intenzitását, és külön területen főzzön, illetve ott tárolja az élel­met. Az ételmaradékot légmentesen záródó edényben tartsa, és fogyassza el, amilyen hamar csak lehet. A zsír, az olaj és a háj szagát nagyon szeretik a jegesmedvék. Ezeket is légmentesen záródó edényben tárolja.

Március elejétől körülbelül október közepéig aktívak a medvék, és a part menti területeken, illetve a zajló jégtáblák közelében várható felbukkanásuk.

130

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

Október és március között az összes jegesmedve teli álmot alszik a hóbuc­kákban található barlangokban. Ne felejtse el, hogy a nyári hónapok alatt, amikor a tengerparton nem zajlik a jég, a jegesmedvék szárazföldi völgyeket keresnek fel, hogy élelmet találjanak.


RIASZTÓRENDSZER KÉSZÍTÉSE

Könnyű elkészíteni és felszerelni a táborhely körül az egyszerű jelződrót rend­szert. Használjon elektromos vezetéket, horgászzsineget, kötelet vagy spár­gát, és készítsen egy alacsony (60 cm magas) kerítést. A zsinegek stb. végeire kössön rá valami olyan dolgot, amivel nagy zajt lehet csapni, például néhány üres konzervdobozt vagy tüzelőanyag-tartályt, elektromos riasztót vagy egy 12-es űrméretű sörétes vadászpuska üres töltényeit. A kerítés vegye körbe az egész tábort, és legyen elég messzire a sátraktól, hogy ön időben tudjon reagálni a figyelmeztetésre.


HOGYAN RIASZTHATJA a A JEGES

JVÉKET?

A jegesmedvék kiszámíthatatlanok: míg az egyiket könnyen el lehet üldözni, elő­fordulhat, hogy a másikat nem lehet, és így komoly veszélynek teszi ki magát.

Riasztórendszer a tábor körül

131

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

  • Csapjon nagy zajt: kiabáljon és csapkodja a fazekakat és a serpenyőket.
  • Lőjön rá egy kisméretű rakétapisztollyal a medvére. Ez nagyot durran és sistergő zajt hallat, és igen hatásos lehet. Ám hallottam olyanról is, hogy a medve megette a még égő rakétát!
  • A petárdák könnyen szállíthatók és könnyen kezelhetők. Dobás közben pró­bálja eltalálni vele a medvét vagy a földet közvetlenül az orra előtt. Ne fe­lejtse el, hogy az ön karján múlik, milyen messzire tudja dobni a petárdát.
  • Puskából leadott figyelmeztető lövések is elriaszthatnak egy medvét; azonban ezek az állatok olyan környezetben élnek, ahol mindennaposak a hangos csattanások és durranások: az úszó jégtáblák megrepednek és összetorlódnak, a jéghegyek hangos csattanással válnak szét. Én már ki­próbáltam ezt a módszert, és a medve figyelemre sem méltatta a lövéseket, ám más medvék esetleg másképpen reagálnak. Lehetőleg ne találja el a medvét. Ne feledje, hogy a golyók visszapattanhatnak a jégről, a sziklákról vagy a fagyos földről; és ami még fontosabb: minden lövéssel eggyel keve­sebb tölténye marad!

  1. HOGYAN ÉS MIKOR KELL LELŐNI


A JEGESMEDVÉT?

A jegesmedve lelövése minden esetben nagyon nehéz személyes elhatározás kér­dése, és a döntést általában gyorsan kell meghozni. Az, hogy a ravasz meghúzá­sához melyik a legmegfelelőbb pillanat, nagyban fögg attól, hogy mekkora az ön tapasztalata és önbizalma a puskahasználattal kapcsolatban, azonkívül milyen gyorsan közeledik önhöz a medve; és, ami a legfontosabb, milyenek az idegei!

Mindenkiből más reakciót vált ki, ha szemtől szembe találja magát egy táma­dó jegesmedvével. Ajánlatos kivárni, amíg a medve nagyjából 10-15 m-re van az embertől, és csak utána lőjünk rá. A közelről leadott pontos lövésnél sokkal nagyobb az esélye, hogy leterítjük a medvét, mintha távolról vennénk célba.


HOVÁ CÉLOZZON ?

Amennyiben úgy dönt, hogy megöli a medvét, ezt lehetőleg már az első lövés­sel érje el. Térdeljen le, és célozzon a következő testrészekre:

132

TÚLÉLÉS A SARKIADÉ

  • A nyak alsó részére, amennyiben a medve az oldalát mutatja önnek.
  • A nyak közepének alsó részére, a lapockák közé, ha a medve szemben van önnel.
  • Ha a medve félig oldalazva közeledik önhöz, akkor célozzon a váll elülső részére, mén ezzel leteríti és megbénítja a medvét.

Ne célozzon a fejre, mert sokszor előfordul, hogy az ilyen lövés nem öli meg az állatot. Az első lövés után ne tartson szünetet azért, hogy megcsodálja a tettét: ha a medve elterül, akkor lőjön még bele néhányszor a létfontosságú szerveibe addig, amíg az állat már nem mozog. Mindenképpen győződjön meg arról, hogy az állat kimúlt!


MIT KELL TENNI. HA AZ EMBER MEGSEBESÍT EGY JEGESMEDVÉT?

A sebesült jegesmedve rendkívül veszélyes. Nem tanácsos követni a sebesült jegesmedvét. Ám ha ön sebesítette meg, akkor az öné felelősség, hogy meg­találja, és végezzen vele.

Sohase kövessen egyedül sebesült jegesmedvét – ehhez legalább két fel­fegyverzett ember szükséges. Készüljön fel arra, hogy nehéz lesz elbánni a feldühödött állattal!

Nyilvánvaló, hogy valódi túlélési helyzetben önnek nem biztos, hogy lesz ideje vagy kedve ahhoz, hogy üldözze a sebesült medvét. Minden valószínűség szerint döntését elsősorban az adott körülmények befolyásolják majd.


  1. HOGYAN MENEKÜLHET MEG ÚGY, HOGY

    HALOTTNAK TETTETI MAGÁT?

Amennyiben halottnak tettetjük magunkat, amikor váratlanul támadó jeges­medvével találkozunk, komoly sérülésektől menekülhetünk meg. Akkor ne tettesse halottnak magát, mikor a medve követi önt, és úgy tűnik, hogy fel akarja falni!

Ha az ember halottnak tetteti magát, akkor a medve szemében kevésbé tűnik veszélyesnek. Ha teljesen ártalmatlannak tűnik az állat számára, akkor lehet, hogy a medve elmegy. Amennyiben a medve megtámadja, ez a módszer segíteni fog abban, hogy védje testének létfontosságú részeit. Gömbölyödjön

133

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

össze labda gyanánt, feküdjön az oldalára, húzza fel a lábát a melléhez, és pró­bálja meg a térde alá dugni a fejét. Kulcsolja össze a kezét a tarkóján. Tartsa szorosan összezárva a lábát, és próbáljon meg ebben a helyzetben maradni még akkor is, ha a medve megmozdítja.

Ne álljon ellent, ne küzdjön, mivel ezek hatására az állat még vadabbul támadhat. Mielőtt megmozdulna, mindenképpen győződjön meg arról, hogy a medve valóban elment.


  1. A TUNDRÁN ÉLŐ ÁLLATOK

z z

Észak-Ázsia és Kanada hatalmas, fák nélküli területeit nevezik tundrának.


SARKI NYÚL

Ezek az állatok egész télen át takarmányt gyűjtenek.


KARIBU

Kanada legészakibb részén élnek, és messzi vidékekre is elvándorolnak.


LEMMIN6

A leggyakrabban előforduló kis növényevő állat a tundrán. A lemmingek ván­dorolnak, és sokan pusztulnak el közülük, amikor valamilyen vízi akadályon próbálnak átjutni.


PÉZSMATULOK

A pézsmatulkok potenciális veszélyt jelentenek az ember számára. Ne menjen 25 m-nél közelebb a pézsmatulokhoz. Soha ne szorítsa sarokba az állatot, ha közeledik hozzá: mindig hagyjon neki olyan menekülési útvonalat, ahol köny- nyúszerrel elfuthat. Augusztus és szeptember a bőgés időszaka, és így óvakod­jon az ezekben a hónapokban látott magányos bikáktól. Ha el kell mennie a hegyoldalban legelésző pézsmatulokcsorda mellett, akkor mindig a lejtő alsó oldalán menjen; ugyanis a pézsmatulok hegynek föl nagyon gyorsan tud fut­ni, ám sokkal lassabb, amikor lejtőn lefelé fut, különösen görgeléktalajon.

Az Északi-sarkvidék azon részein, ahol nagyon sok pézsmatulok él, gyak­ran látni jól kivehető pézsmatulokcsapásokat. Az állatok ezeken a csapásokon

134

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

jutnak el kedvenc legelőikhez. Ha egy ilyen csapás mentén vagy a közelében ver tábort, akkor ez csak növelni fogja annak valószínűségét, hogy problémái lesznek a pézsmatulkokkal.

A pézsmatulok nem vándorol, hanem az északi sarkkörön belül maradva dacol a téli hónapokkal.


RÉNSZARVAS

Ez az állat a karibu eurázsiai megfelelője; telenként délre vándorol.

Néhány ragadozó is él a tundrán:


SARKI RÓKA

Gyakori ragadozó. Akárcsak a hermelin, ez az állat is fehér bundát ölt télen.

A sarki rókák dögevők, és gyakran követik a jegesmedvét, hogy megegyék a meghagyott maradékot. Minden ennivalót ellopnak, amit csak lehet. Ügyeljen rá, hogjr az összes élelmiszer megfelelő helyen és módon legyen tárolva.


HERMELIN

Lemminggel táplálkozik; így szá-

muk ennek megfelelően növek-

szik, illetve csökken.


FARKAS

Karibura vadászik, és követi az

állatokat vándorlásuk során.

Sok madár is él a tundrán:


ALKA

Hallal táplálkozó búvármadár.


LÚD

Gyakran előfordul az Északi-sarkvidéken, itt költ nyaranként.

135

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN


NORVÉG VADÁSZSÚLYOM

Havasi fajddal és fajddal táplálkozik.


SIRÁLY

Néha a szárazföldön pihennek.


HAVASI FÁJD

Az egész évet az Északi-sarkvidéken tölti. A tyúkok nyílt területen ásnak egy lyukat a föld alá, ahol 8-13 tojást raknak.


TENGERI RÉCE (BELEÉRTVE A PEHELYRÉCÉT IS)

Egészen a víz aljára lebuknak az élelemért.


HÓBAGOLY

Havasi fajddal és fajddal táplálkozik.


HATTYÚ

Ez a madár is nyáron költ.


CSÉR

A sarki csér az Északi-sarkvidék déli részén költ, és az Antarktiszon telel.


GÁZLÓMADARAK

Ezek olyan, a vízpartok mentén élő madarak, amelyek sekély vízből szerzik a táplálékukat.


HÓFAJD

Ez a madár szintén az Északi-sarkvidéken tölti az egész évet.


  1. A TAJGÁN ÉLŐ ÁLLATOK

Tajgának azokat a mocsaras, tűlevelű erdőségeket nevezik, amelyek északon összeolvadnak a tundrával, délen pedig a lombhullató erdőkkel vagy a füves síkságokkal. A tajga Északkelet-Európától kezdve Oroszországon keresztül a

136

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN

z

Csendes-óceánig, Eszak-Amerikában pedig Alaszkától Newfoundlandig ter­jed. A tajga nagy része az északi sarkkörtől északra esik, és bár a telek itt is le­hetnek olyan hidegek, mint a tundravidéken, a nyarak általában melegebbek. Számos állat honos a tajgán, és közülük sokra érdemes vadászni élelemszerzés céljából.


AMERIKAI JÁVORSZARVAS

Ez a világ legnagyobb szarvasféléje. Eurázsiái megfelelője a jávorantilop.


CICKÁNY

Ezek az állatok egész télen aktívak maradnak.


MÓKUS

Ezek az állatok egész télen aktívak maradnak.


URZON

Eszak-Amerikában él, és a telet is a tajgán tölti.


POCOK

A vörös hátú pockok föld alatti lyukakban élnek, és jól tudnak mászni.


NORVÉG LEMMING

Téli álmot alszik.

A tajgán néhány ragadozó is él:


HERMELIN

Télen fehér bundát ölt.


HIÚZ

Ez egy körülbelül 80-100 cm hosszúra megnövő éjjeli ragadozó.


NYEST

Ez a menyétszerű ragadozó szintén jól tud mászni.

137

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN


MENYÉT

Felül barna, alul fehér vagy krémszínű. Az északi faja (a hermelin) télre fehér bundát ölt.

Számos madár is található ezen a vidéken:


SIKETFAJD

A siketfajd a legnagyobb fajdféle.


HARKÁLY

Az északi háromujjú harkály megtalálható az egész északi félteke szubarktikus vidékein.


  1. HOGYAN UTAZZUNK A SARKVIDÉKEKEN?

Amikor az ember veszélyes túlélési helyzetben találja magát, az útra keléssel kapcsolatos döntést arra kell alapozni, hogy vajon az embernek hamarabb sikerül-e biztonságos helyre jutnia, mint ahogy a mentók megtalálnák. Ne menjen sehová, ha nagy tárgy, például egy kényszerleszállást végzett, repülő­géproncs mellett van.

Figyelembe veendő tényező még az időjárás és a fizikai állapotunk is. Ne keljen útra hóviharban. Ha hóvihar közeleg, akkor számoljon azzal, hogy az utazás nagyon nagy fizikai erőfeszítést igényel, és több élelemre, illetve vízre lesz szüksége. Útközben még ideiglenes menedékeket is kell majd építenie.

Amikor vékony jégen kel át, feküdjön le és kússzon, mert így egyenle­tesebben eloszlik a testsúlya. A sarkvidékeken rendkívül tiszta a levegő, ami megnehezíti a távolságok megbecsülését, akárcsak a sivatagokban. Gyakori probléma, hogy az ember alábecsüli a távolságot. Üssön korán tábort, hogy legyen elég ideje menedéket építeni. Használjon hótalpakat, ha mély a hó. Ezeket fűzfából lehet elkészíteni.

Arra is szüksége lesz, hogy meg tudja határozni, hol van, és merre megy tovább.

138

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKE

3T


  1. HOGYAN TÁJÉKOZÓDJUNK A SARKVIDÉKEKEN?

A GPS (globalpositioning system – globális helymeghatározó rendszer) kifejlesz­tése óta a tájékozódás és a navigáció a minden jellegzetességet nélkülöző sark­vidéki terepen rendkívül egyszerűvé vált. Ám ha az ember váratlanul valahol a sarkvidéken találja magát, akkor valószínűleg nem lesz nála GPS-készülék, és kénytelen más módon tájékozódni (lásd a Navigáció és jeladás című fejezetet, ‘ 235. oldal).


CSILLAGOK

Az északi féltekén az északi irányt a Nagy Medve (Nagy Göncöl, Ursa Major) csillagkép segítségével lehet meghatározni, amely az északi Sarkcsillag irányá­ba mutat. A Sarkcsillag szinte pontosan az Északi-sark fölött található. A déli féltekén a Dél Keresztje mutatja a déli irányt. Nem lehet pontosan megbe­csülni azt a szélességi fokot, ahol az ember tartózkodik, pusztán abból, hogy milyen’magasan áll az északi Sarkcsillag a látóhatár (horizont) felett. Ehhez szextáns és csillagászati táblák szükségesek.


A NAP

Amennyiben ismeri a pontos helyi időt, akkor egy, a talajra merőlegesen álló egyenes tárgy árnyéka délben mutatni fogja az északi, illetve a déli irányt.


ÉGI TÉRKÉP

A szárazföld és a tenger feletti távoli felhők megfigyelésével sok hasznos infor­mációhoz lehet jutni, ami megkönnyíti a tájékozódást és az útvonal tervezését. A hóval nem borított föld vagy víz feletti felhők feketének fognak tűnni, míg a havas területek vagy a tengeri jégmezők feletti felhők fehérek, mivel a sarki jég fehér visszfényét lehet rajtuk látni.


MADARAK

A tengeri madarak általában reggel repülnek ki a tengerre, és délután térnek vissza a szárazföldre.

139

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKE


NÖVÉNYVILÁG

A moha a legsűrűbben a sziklák és fák északi oldalán nő. Az égerfa kérge a déli oldalon világosabb. A zuzmó sűrűbben nő a déli oldalon.


  1. HOGYAN KERÜLHETJÜK EL A KISZÁRADÁST?

Sok tűlélésszakértő azt tanácsolja, hogy ne egyen havat. Ez bizonyos fokig he­lyénvaló, mivel ha az ember nem megolvasztott havat eszik, akkor csökken a testhőmérséklete. Túlélési helyzetben azonban tegyen havat a szájába, és várja meg, amíg ott megolvad és felmelegszik, mielőtt lenyelné. Ezzel el tudja hárí­tani a kiszáradás közvetlen veszélyét addig, amíg nem talál más vízforrást.

Ha túl sok réteg ruhát visel, akkor megizzad, és jelentős mennyiségű fo­lyadékot veszít. Folyamatosan ellenőrizze, hogy mennyi ruhát visel, és inkább fázzon egy kicsit, mint hogy melege legyen.


TÜNETEK

A vizelet sűrű és sötétsárga, és kezd fájni a feje.

Igyon elegendő vizet, hogy helyreállítsa szervezetében az egyensúlyt. Onnan tud­ja, hogy már elmúlt a veszély, és a víz megtöltötte a sejteket, amikor a vizelete vi­lágosabb, és elmúlik a fejfájása. Ne hagyja, hogy jelentős mennyiségű folyadékot veszítsen, mert ez negatívan befolyásolja a gondolkodó- és tervezőképességét.


78. A TÚL ALACSONY TESTHŐMÉRSÉKLET

(HYPOTHERMIA) FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE

A hypotbermia az a jelenség, amikor az ember testhőmérséklete a normálisnál alacsonyabbra süllyed. A hidegnek köszönhető sérülések és betegségek gyak­ran észrevétlenül érik és támadják meg az embert.

A test belső hőmérséklete akkor süllyed a normális 37,4 °C alá, amikor már nem képes fenntartani a megfelelő hőtermelést. Kétfajta bypothermia léte­zik: az egyik merülés közben jöhet létre – ekkor a test belső hőmérséklete a víz

140

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEI

hővezető képessége miatt gyorsan húl le; a másik a hideg következménye – ez lassú lehűléssel jár, előfordulhat zárt helyiségben és szabadban is.


TÜNETEK

Ahogy a test belsejének hőmérséklete elkezd csökkenni, a következő tünetek­kel találkozunk:

  • – 37 °C normális testhőmérséklet
  • – 35 °C vacogás; a veszélyeztetett személy már ránézésre is hideg­

nek tűnik, és az is

  • – 34 °C változások a személyiségben, „kikapcsolás”
  • – 33 °C a vacogás megszűnik; a tudat alacsonyabb szinten műkö­

dik csak tovább

  • – 32 °C a végtagok megmerevednek
  • – 31 °C gyors eszméletvesztés
  • – 30*°C a pupillák mozdulatlanok, és ki vannak tágulva
  • – 29 °C a szívfrekvencia szabálytalanná válik
  • – 24 °C a halál beállta


KEZELÉS

A test normális hőmérsékletét vissza kell állítani, amilyen hamar csak lehet. Ideális esetben ezt úgy lehet elérni, ha csak magát a törzset 37,7-43,3 °C-os meleg vízbe merítjük. Ezt a kezelést óvatosan kell alkalmazni, ugyanis a teljes test meleg vízbe merítése sokkot okozhat, és a szív leállását eredményezheti. Amennyiben meleg víz nem áll rendelkezésre, akkor körülbelül 25 °C-os le­vegőben melegítse fel a beteget.

Túlélési helyzetben valószínűleg csak a következő kezelést tudja majd alkalmazni: fektesse a beteget közös hálózsákba olyasvalakivel, akinek meleg a teste. Az az ideális, ha mindketten meztelenek. Cselekedjen gyorsan. Amint a beteg magához tért, kezdje el itatni meleg, édesített folyadékkal.

Nem tanácsos a beteget elmozdítani a meleg forrásától rögtön azután, hogy visszanyerte normális testhőmérsékletét, mivel ilyenkor újból könnyen lecsökkenhet a testhőmérséklete. A beteget továbbra is tartsa meleg helyen,

141

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉ

és szükség szerint itassa meleg folyadékkal, hogy a szervezete hőtartalékot tudjon képezni.


MEGELŐZÉS

Ne engedje, hogy akár ön, akár a társai folyamatosan ki legyenek téve a hidegnek élelem és meleg folyadék fogyasztása nélkül, vagy anélkül, hogy egyéb forrásból tudnák segíteni a test hőtermelését. Vigyázzon, hogy a ruhái ne ázzanak át, különösen szeles időben legyen óvatos.

Ha vízbe esik a sarkvidékeken, akkor gyorsan és rendkívül erős csapások­kal ússzon ki a szárazföldre. Hemperegjen egyet a hóban, ami felitatja a víz egy részét, majd a lehető leghamarabb próbáljon eljutni egy menedékhez, ahol megmelegedhet.

Verje le ruhájáról a havat, mielőtt belép a menedékbe, majd szárítsa meg a ruháit. Igyon forró folyadékot, és egyen valami meleget.


  1. HOGYAN KERÜLHETŐ EL A FAGYÁS


ÉS A FAGYCSÍPÉS?


TÜNETEK

A fagyás, illetve a szövetek sejtjeiben képződő jégkristályok komoly sérülést okozhatnak a bőrön és esetenként más testszövetekben is. Ennek a veszélynek az ember általában akkor van kitéve, amikor a hőmérséklet -12 °C alatt van, ám 0 °C körül is előfordulhat, ha a szélnek nagy a hútő hatása vagy ha az illető ruhái átáztak. Mivel a hidegnek érzéstelenítő hatása van, az áldozat nem mindig veszi észre rögtön a fagyást.

A fagyás általában a test legkevesebb védelemmel ellátott részeit szokta érinteni: az arcot, az orrot, a föleket és a végtagokat. Az első jel a bőrön látható tompa, fehér, „viaszos” szín megjelenése (fagycsípés), majd hólyagok keletkezese, amelyet a bőrsejtek egy részének és az alatta található szövetnek az elhalása követ (fagyás).

Mindig figyelje a társai arcát, és keresse rajtuk a fagycsípés jeleit. Ha észreve­szi, hogy bőrükön fehér foltok jelennek meg, akkor hívja fel erre a figyelmüket, majd a tenyerével melegítse a kérdéses helyet, amíg a fehérség el nem tűnik.

142

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN


A SZÉL HŰTŐ HATÁSA

A ..szélhútés” kifejezés a szél hűtő hatására utal. A szél felgyorsítja a test hóleadását, így szeles napokon a levegőt hűvösebbnek érezzük a levegő tény­leges hőmérsékleténél.

A szél hűtő hatása nagyobb, amikor a levegő hidegebb, és a szél erőseb­ben fúj. 48 km/óra szélsebességnél és -10 °C levegő-hőmérsékletnél a szél hűtő hatására -34 °C-osnak érzékeljük a levegőt. Nagyon hideg időben, ha az ember kiteszi magát a szél erős hűtő hatásának, akkor fagyás vagy a test hőmérsékletének olyan mértékű csökkenése lehet a következménye, hogy az ember összeesik, és meghal.

Melegítse fel a sérült területet, és gondoskodjon arról, hogy ne fagyjon meg újból. A sérült kezeket dugja a ruha alá, közel a testhez; a sérült lábakat pedig helyezze be az egyik társuk ruhája alá. Ne fakassza ki a hólyagokat, hanem szórja be őket sebhintóporral. Kösse be a sérült részeket steril kötözószerrel. Ne mártsa a sérült részeket forró vízbe, és ne próbálja őket tűznél fel melegí­teni – inkább használja az emberi test melegét. Amennyiben a sérültnek nagy fájdalmai vannak, vegye fontolóra, hogy nem lenne-e tanácsos morfiumot adni neki.

A mély fagyás súlyos eseteit szakképzett egészségügyi szakembereknek kell ellátniuk (lásd a Túlélési elsősegélynyújtás című fejezetet a 255. olda­lon).


MEGELŐZÉS

Kerülje a szoros ruhákat, mert ezek akadályozzák a vérkeringést, és így meg­nő a fagyás kockázata. Kerülje a szelet, amennyire csak lehet, és mindig meg­felelő mennyiségű száraz ruhát viseljen, amikor kimegy a szabadba.

Nyújtóztassa ki a végtagjait, amennyire csak tudja, és melegítse az arcát úgy, hogy fintorog, és mozgatja az arcizmokat. Ne érjen hideg fémhez puszta kézzel, és nagyon vigyázzon magára, ha fáradt, és kevés az energiája.

Ne hagyja, hogy a puszta bőrére benzin kerüljön. A párolgás „túlhűtéssel” jár, és ez szinte azonnali fagysérülést okoz a bőrön.

143

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN


  1. BŐRMELEGÍTŐ MÓDSZEREK

Ezeknek a hatékonyságát a legjobban a kézen lehet kipróbálni. Ha nagyon hideg a keze, először is érintse meg a testének egy meleg részét, hogy megbe­csülje a hőmérsékletét, majd gyakorolja a következő módszert:

  • Először is képzelje azt, hogy a kezében a véredények kitágulnak, és meleg vér pumpálódik a két kezébe és az ujjhegyeibe.
  • Miközben erre koncentrál, azt is képzelje el, hogy mindkét kezét súrű, nagyon meleg, narancssárga folyadékba meríti.
  • Végül, miközben ezeket a dolgokat elképzeli, pillantson a kezére, és gon­dolja azt, hogy a testében lejátszódó összes folyamatot képes irányítani.

Amennyiben jól csinálta végig a fenti dolgokat, egy-két perc eltelté­vel a keze felmelegszik – sőt esetleg fel forrósodik. Keleten az aikidó- és csikungmesterek már régen bebizonyították, hogy képesek a testhőmér­séklet megváltoztatására, és módszereiket mostanában kezdik Nyugaton is elfogadni.


■ 79. LÁDFAGYÁS KEZELÉSE


TÜNETEK

Ha a láb túl hosszú ideig van kitéve a hidegnek és a nedvességnek, akkor színe elhalványodhat, clzsibbad, kihűl és megmerevedik. A lábfej megdagad, a járás fájdalmassá válik. Ez az állapot tovább súlyosbodhat, ezért amilyen hamar csak lehet, szárítsa meg a lábát és a lábbelijét.


KEZELÉS

Óvatosan bánjon a lábával – ne dörzsölje és ne masszírozza. Mossa meg szap­pannal és vízzel, szárítsa meg, majd tartsa egy kicsit megemelve. Ne járkáljon, ha a fent leírt tünetektől szenved. Húzzon száraz zoknit, és gondoskodjon arról, hogy mindig legyen kéznél egy váltás száraz zokni.

144

TÚLÉLÉS A SARKVIDÉKEKEN


MEGELŐZÉS

Tartsa olyan szárazon a lábbelijét, amilyen szárazon csak lehet, és váltson gyakran zoknit.


  1. HÓVAKSÁG KEZELÉSE

A hóvakságot a nap erős ragyogása okozza, ami visszaverődik a hóról, és amit a felhőkben található jégkristályok felerősítenek.


TÜNETEK

A szem érzékenyen reagál a nap ragyogására. Az ember mindent rózsaszínű­nek vagy pirosasnak lát. A szem könnyezni kezd, majd minden egyre vörö­sebbé válik, és az embernek elkezd fájni a szeme úgy, mintha valami piszok került volna bele. Majd éles fájdalom kíséretében minden eltűnik egy vörös függöny mögött.


KEZELÉS

Sürgősen tegyen kötést a szemre, és/vagy helyezze a beteget egy sötét helyre. A hűvös, nedves kötés segíthet a fájdalom csökkentésében. Bizonyos idő kell ahhoz, hogy a beteg szeme rendbe jöjjön.


MEGELŐZÉS

Viseljen napszemüveget. Ha nincs napszemüvege, akkor készítsen szemvédőt (lásd az 57. tippet): vágjon két ré$t egy darab fakérgen vagy valamilyen más anyagon, és helyezze a szemére. Ha faszénnel vagy korommal bedörzsöli a bőrt a szeme körül, akkor kisebb intenzitással fogja érzékelni a ragyogást.

145


TÚLÉLÉS


A TENGEREN

Az ember természetes környezete a szárazföld, ami azonban a Föld felszínének mind­össze 30 százalékát borítja – tengerekből és óceánokból áll a maradék 70%. Ezért, ba fel akarjuk fedezni a tengereket, akkor meg kell tanulnunk a túlélést ebben a veszé­lyes környezetben, ahol nem nagyon lehet hibázni.

KL ÓCEÁN HŐMÉRSÉKLETE

Az óceánok felszíni vizeinek hőmérséklete a trópusokon 26 °C és a sarkvidéke­ken -1,4 °C között váltakozik. Ez utóbbi a tengervíz fagypontja. Az óceánok víztömegének körülbelül 50%-a viszonylag alacsony hőmérsékletű: az érté­kek 1,3 °C és 3,8 °C között mozognak.


  1. ELŐKÉSZÜLETEK
  • Túlélőviszonyok közt jobb, ha az ember nem veszi le a ruháját a vízben. Ha el kell hagynia egy hajót vagy egy repülőgépet, akkor vigyen magával annyi meleg ruhát, amennyi csak rendelkezésre áll.
  • Tekerjen egy törülközőt a nyaka köré, hogy megakadályozza a hő veszteséget. Ha lehet, vigyen magával zseblámpát. Ne ugorjon bele a vízbe felfújt men­tőmellényben, mivel a vízzel való ütközés veszélyes lehet.
  • Amennyiben van rá idő, töltsön meg mindenféle tartályt tiszta vízzel, és helyezze el őket a mentőcsónakban vagy a mentőtutajon. Az ember több napig is kibírja a tengeren élelem nélkül, ám tiszta ivóvíz nélkül a túlélés esélye rendkívül csekély.
  • Mivel nem tudja, hogy mennyi időt tölt a tengeren, amíg kimentik vagy amíg partot ér, próbáljon meg annyi ételkonzervet összegyűjteni, amennyit csak lehet, mielőtt beszáll a mentőtutajba. Sok konzerv, különösen a zöld-

147

TÚLÉLÉS A TENGEREN

ségtartalmúak, viszonylag nagy mennyiségű értékes vizet tartalmaznak. A legtöbb mentőtutajon van ugyan konzervnyitó, azonban vegyen magá­hoz egyet ön is, minden eshetőségre felkészülve! Vigyen magával könnyen hordozható élelmiszert (például cukorkát, csokoládét).

Minden nyílt vízen hajózó csónakban vagy hajóban kell lennie egy men­tőtutajnak. A 4,3 méternél hosszabb vízi járműveknek legalább eggyel kell rendelkezniük, ám a kisebbekben lehet, hogy csak mentőmellények vannak.


  1. HOGYAN KELL BESZÁLLNI A MENTŐTUTAJBA?

Ne felejtse el, hogy sokkal biztonságosabb a hajón maradni (még akkor is, ha azt nem lehet irányítani, és csak sodródik), mint a mentőtutajra bízni magát. Ám ha a vízi jármű, amelyen tartózkodik, elkezd süllyedni, akkor nincs más választása, használnia kell a mentőtutajt.

Ha a tutaj kötéllel van önhöz rögzítve, akkor húzza maga felé a tutajt (A). Amennyiben a tutaj felfordulva lebeg a vízen, ússzon át a rögzítőkötéllel szemben lévő oldalra, és a kötél megrántásával fordítsa át a tutajt. Eközben,

C

148

TÚLÉLÉS A TENGEREN

ha szükséges, nyomja neki a lábát a tutajnak vagy ragadja meg a fogantyúkat az önnel szemben levő oldalon, és így fordítsa át.

A tutajba való beszállás előtt felfújható mentőövét vagy mentőmellényét rögzítse saját magához vagy a tutajhoz, mielőtt kibújik belőle. Majd ragadja meg a fogantyúkat a tutaj mindkét oldalán, és húzza fel magát a tutajra, miközben a lábával rúgkapál a vízben (B és C). Más módszerrel is be lehet még szállni: miután az egyik térdét sikerült felhúznia a tutajra, húzza magát egészen bele, mint ahogy ez a D és E illusztrációkon látszik.

Amikor már fent van a tutajon, ellenőrizze, hogy teljesen fel van-e fújva, és alaposan vizsgálja át, hogy nem ereszt-e valahol.


  1. TÚLÉLÉS A MENTŐTUTAJON

Az azonnali prioritások a következők:

mentés, védelem a természet erőivel szem-

ben és az ivóvíz biztosítása. Vegye figye-

lembe a következő íratlan szabályokat:

  • Legelőször a sebesült túlélőket része-

    sítse elsősegélyben.

  • Amennyiben lehetséges, osszon ki

    száraz ruhákat. A nedves ruhákat le kell

    venni, és meg kell szárítani. Mérlegelje,

    hogy nem tudna-e ruhának átalakítani

    más anyagokat is, például ejtőernyő-

    selymet. A tutaj legvédettebb helyeit

    azok foglalják el, akik vizesek. A vizes és

    fázó túlélők melegítsék meg a kezüket

    és a lábukat azok testén, akik szárazak.

    Hidegben húzódjanak szorosan egymás

mellé, hogy így melegíteni tudják egymást. Melegben legalább egy réteg ruhát tartsanak magukon, hogy védjék testüket a naptól.

• Azonnal vezesse be a vízadagolás rendszerét. Alapvető szabály, hogy az első napon nem szabad vizet inni.

149

TÚLÉLÉS A TENGEREN

  • Ellenőrizze, hogy van-e kéznél valamilyen jeladásra alkalmas felszere­lés, ami lehet jelzőrakéta, vészjelek leadására szolgáló rádió vagy zászló. Vigyázzon a jeladásra alkalmas készülékek elemeire – csak akkor használja őket, ha a mentőrepülő vagy a hajó a megfelelő hatótávolságon belül van.

Csak akkor használjon jelzőrakétát, ha biztos abban, hogy már megpil­lantották. Tartsa őket szárazon; szélirányban lője ki őket felfelé, és minél távolabbra a tutajtól.

Ha a tutaj fel van szerelve rádiós irányjeladóval vészhelyzet esetére (Emergency Position Rádió Beacon – EpiRB), akkor erősítse hozzá az anten­nát, és hozza működésbe – ezt általában úgy lehet megtenni, ha kihúzza a rögzítőpecket. Kétfajta rádiós irányjeladó létezik: egy 406 MHz-es és egy 121,5 MHz-es. Mindkettő olyan jelet küld ki, amely segítségével be lehet azo­nosítani a hajót vagy csónakot, és meg lehet határozni a helyzetét. A 406-os hajóknak, arra haladó repülőknek és műholdaknak küld jeleket, míg a 121,5- ös csak hajóknak és repülőknek. A legtöbb kézben tartható rádiós irányjeladó 24 órán keresztül képes jeleket továbbítani. Ilyen készülék nélkül az ember meglehetősen sokáig sodródhat a tengeren anélkül, hogy megtalálnák.

  • Mentsen ki a vízből minden közelben úszó hasznos dolgot (ezeket szorosan oda lehet kötözni a mentőtutajhoz vagy a gumicsónakhoz, hogy belül több hely maradjon).
  • A mentőtutaj mindenképpen legyen kötéllel a legénység egyik tagjának a testéhez erősítve, mert felborulhat, és akkor így meg lehet akadályozni, hogy elfújja a szél.
  • Ellenőrizze, hogy van-e a tutajon sótalanítókészülék és napsugaras vízle­párló, továbbá mérje fel az élelmiszerkészleteket. Kövesse a mentőtutajon található utasításokat: fújja föl a padlót, vessen ki egy úszóhorgonyt (vihar­horgonyt), hogy csökkentse a sodródás mértékét, és húzzon össze minden szélárnyékolót az uralkodó széljárás irányában. Evezzen a többi mentőtutaj vagy gumicsónak felé, és kössék az összesét láncban össze körülbelül 8 m hosszú kötelek segítségével.
  • Ne felejtse el leereszteni a levegőt, amikor a tutaj kitágul a nagy melegben, és feltölteni a tutajt levegővel, amikor az a hidegben vagy éjszaka össze-

150

TÚLÉLÉS A TENGEREN

húzódik. Gyakran ellenőrizze, hogy van-e sérülés a tutajon, és ha talál, azonnal javítsa meg.

  • Merje ki a vizet a tutajból, és használjon bármilyen rendelkezésre álló anya­got, amivel leszigetelheti a tutaj alját.
  • Mozgassa gyakran az ujjait, a lábujjait, a lábát, a karját, a fenekét és a vál­lát, hogy ne kapjanak görcsöt. A kezét tartsa a hóna alatt.
  • Próbáljon lazítani, és foglalja le valamivel a gondolatait. Ha egyfolytában a nem éppen kellemes helyzetén jár az esze, akkor egyre nagyobbnak látja a problémát.

151

TÚLÉLÉS A TENGEREN


  1. TÚLÉLŐK KIMENTÉSE

Ha mentótutajon tartózkodik, és lát másokat

a vízben, akkor gyorsan és kapkodás nélkül

őket is fel kell hoznia a tutajra:

  • Először is dobjon oda nekik egy kötelet,

    amelynek a végére mentőöv van erősítve.

  • Amennyiben túl messze vannak a tutajtól,

    kösse rá a kötelet valakire, aki tud úszni, és

HELP-testtartás

menjen ő értük.

• A túlélőket hátulról közelítse meg, hogy azok ne tudják megmarkolni a

nyakát. Ragadja meg őket a mentőmellényük hátrészénél fogva (ameny-

nyiben viselnek ilyet), vagy tegye a kezét az

álluk alá, majd oldalúszásban térjen vissza

a tutajhoz.

• Próbálja őket egyfolytában nyugtatni, és

ne becsülje le a kétségbeesett ember fizikai

erejét!


  1. TÚLÉLÉS A VÍZBEN

Amennyiben nem áll a rendelkezésre mentő-

tutaj, önnek nem lesz más választása, mint

hogy beleugorjon a vízbe. Ne ugorjon úgy

a vízbe, hogy a mentőmellénye fel van fújva

– ez komoly sérülést eredményezhet. Amikor

már a vízbe ért, akkor felfújhatja a mentő-

mellényét, amennyiben rendelkezik ilyennel.

Ússzon folyamatosan, és próbáljon valamilyen úszó tárgyat keresni, pél­dául egy fadarabot, ami segíthet a víz felszínén maradni. Ha kényszerleszállást végzett repülőről menekül, akkor széllel szemben ússzon vagy evezzen, külö­nösen akkor, ha a repülő lángokban áll. Ne felejtse, hogy bármilyen nagyobb tárgy, például repülő vagy hajó körül szívóhatás keletkezik, amikor az a víz

152

TÚLÉLÉS A TENGEREN

felszíne alá süllyed. Ez pedig lehúzhatja magával a túlélőket; éppen ezért ami­lyen gyorsan csak lehet, távolodjon el a repülőtől vagy a hajótól.

Ha égő olaj van a víz felszínén, akkor próbáljon meg a víz alatt átúszni mellúszó tempókkal (ehhez lehet, hogy ki kell engednie a mentőmellényéből a levegőt, vagy esetleg meg is kell szabadulnia tőle). Amikor fel kell jönnie levegőért, hagyjon előtte elég időt magának arra, hogy az égő területen egy kis helyet megtisztítson magának úgy, hogy még a víz alól arrébb löki a vizet. Majd szívjon be elég levegőt, és amennyiben ez lehetséges, próbálja megta­lálni a legrövidebb utat a nem égő vízfelülethez, mielőtt újra lemerülne. Álló helyzetben, egyenesen merüljön lefelé.

Miután megszabadult a közvetlen veszélytől, engedje el magát, és pihen­jen úgy, hogy a hátán lebeg, és arca a víz felszíne fölött van. Ennek segít­ségével energiát gyűjthet, hogy elússzon a legközelebbi mentőtutajig vagy nagyobb úszó tárgyig.

Amennyiben nincs a közelben mentőtutaj, ám ön mentőmellényt vi­sel, akkor vegye föl a HELP-testtartást (Heat Escaping Lessening Positure – hőveszteséget csökkentő testtartás), hogy a lehető legtöbb hőt tudja meg­tartani a testében. A HELP-testtartás alapelve az, hogy az ember tartsa a fejét kiemelve a vízből, mivel a legtöbb hő a fejen és a nyakon keresztül távozik a testből. Ha az ember a nyakára csavar egy törülközőt, ez is megakadályozza a hőveszteséget. Amennyiben többen tartózkodnak a vízben, akkor kapasz­kodjanak szorosan össze, hogy a lehető legkisebb legyen a testek hőleadása. Mindkét módszer meghosszabbítja az ember túlélőidejét a vízben.

Amennyiben önnek nincsen semmi olyan felszerelése, amelynek segítségé­vel a víz felszínén tudna maradni, akkor a következőképpen takarékoskodhat az energiával: vegyen fel laza guggoló testhelyzetet, amelynek segítségével a teste éppen a víz felszíne alatt fog lebegni, majd a karjai segítségével nyomja a fejét a víz felszíne fölé, vegyen levegőt, azután pedig újból vegye föl a gug­goló testtartást.

Elősegítheti a lebegést a víz felszínén azzal, hogy leveszi a ruháit, és lebe­gőalkalmatosságot készít belőlük. Engedjen annyi levegőt az ujjakba vagy a nadrágszárakba, amennyit csak lehet, majd kösse össze a végeiket, hogy elzár­ja a levegő útját. Időnként meg kell majd ismételnie ezt a műveletet, mivel a levegő valószínűleg lassan el fog szökni a ruhadarabokból.

153

TÚLÉLÉS A TENGEREN


  1. NÖVELJE AZ ESÉLYEIT!

Az a legfontosabb, hogy a mentók észrevegyék vagy valamilyen biztonságos helyre jusson (például érjen partot). Akkor a legnagyobb az esélye, hogy megtalálják, ha közel marad ahhoz a helyhez, amellyel a mentők legutoljára rádiókapcsolatban voltak. Legalább 72 óráig maradjon a környéken, mert így esélyt ad a mentőknek arra, hogy megtalálják. A következőket kell tennie, hogy növelje a kimentés esélyét:

  • Vessen ki egy viharhorgonyt, hogy közel tudjon maradni a kérdéses hely­hez. A horgony kinyitott állapotban biztosítja, hogy a mentőtutaj vagy gumicsónak nagyjából a baleset környéken maradjon. Az összecsukott horgonnyal viszont a tutaj sodródik az áramlattal.
  • Tegyen ki a tutajra minden jelzésre alkalmas tárgyat, például zászlót. Tervezze meg, hogyan tudná a legjobban kihasználni a mentőtutajon talál­ható, jeladásra alkalmas felszerelést a használati utasításnak megfelelően.
  • A jeladásra és navigálásra alkalmas felszerelést óvni kell az időjárás viszon­tagságaitól és a természet erőitől, ám legyenek könnyen hozzáférhetőek, mert lehet, hogy gyorsan kell őket használni.
  • Amennyiben szükséges, lépjen fel vezetőként, és ossza ki a feladatokat (mint például jeladó, navigátor, figyelő és halász). Derítse fel, kinek van hasznosítható tudása vagy képessége. Ha nem ön a vezető, akkor koncent­ráljon arra, hogy hatékonyan és a lehető legjobban végre tudja hajtani a saját feladatát. Ne avatkozzon bele mások dolgába, hacsak nem kérik meg erre.
  • A túlélési helyzet korai időszakában tud a legvilágosabban gondolkodni, hiszen ekkor még viszonylag jóllakott, és nem is szomjas. Ezért ilyenkor készítsen terveket, tartsa ezeket észben, és ezek szerint cselekedjen, amikor a dolgok rosszabbra fordulnak, és legyengül.
  • Vezessen hajónaplót, ebbe jegyezze fel az uralkodó szeleket, az időjárással, az áramlatokkal és a legénység állapotával kapcsolatos információkat. Hasznos segítséget nyújtanak majd a navigációban.

154

TÚLÉLÉS A TENGEREN


  1. HOGYAN TALÁLHATUNK A TENGEREN ÉDESVIZET?

Az ember napi minimális vízszükséglete fél liter, bár bizonyos körülmények között egy férfi vagy egy nő akár 10 napig is életben maradhat víz nélkül.

  • Ne igyon az első 24 órában vagy addig, amíg meg nem fájdul a feje.
  • Lassan igyon, hogy elkerülje a hányást. Engedje, hogy a szervezete felszívja a vizet, és ne töltse meg túlzottan a gyomrát. Nedvesítse meg az ajkait és a száját, mielőtt lenyelné a vizet.
  • Ne essen kísértésbe: ne igyon tengervizet, és ne vegyítse azt össze az édes­vízzel, mert hányás lehet a következménye. Az alkohol szintén fokozza a szervezet vízhiányát, így álljon ellen a kísértésnek, és azt se igyon.
  • Amennyiben nem áll elég víz rendelkezésre, ne egyen, mert az étel vizet fog fel­szívni a szervezetéből. Különösen forró éghajlaton az élelem csak másodlagos.
  • Csökkentse a fizikai erőfeszítést a minimumra, különösen a nap legmele­gebb időszakaiban. Ha a tengeribetegség legkisebb jelét érzékeli magán, azonnal vegyen be tengeribetegség elleni tablettát. A tengeribetegség há­nyással és komoly vízveszteséggel jár.
  • Forró éghajlaton kerülje a közvetlen napfényt, és napközben nedvesítse be a ruháit, hogy húsén tartsa magát, ám ne csöpögjön ruháiból a víz. Ne kerüljön víz a tutajba.
  • Figyelje az esőt, és mindenképpen fogjon esővizet vitorlavászonba és/vagy va­lamilyen tartályba. Próbáljon annyit elraktározni belőle, amennyit csak tud.


NAPSUGARAS VÍZLEPÁRLÓ

Egy mentőtutaj esetenként föl lehet szerelve napsugaras vízlepárlóval is. Olvassa el figyelmesen a használati utasítást, mivel a lepárlókészülék csak akkor működik, ha viszonylag nyugodt a tenger.


JÉGHEGYEK

A tengervízből régebben keletkezett jég már elveszítette sótartalmát, azon­ban a friss jég élvezhetetlen. A régebbi jeget úgy lehet megismerni, hogy élei legömbölyödtek, és színe kékes árnyalatban játszik. A tengeri jégmezőt belepő hó édesvizet tartalmaz. Ne menjen közel az olyan jéghegyhez, amelyik

TÚLÉLÉS A TENGEREN

nem tűnik stabilnak. Vigyázat! A jéghegyek egyik pillanatról a másikra felbo­rulhatnak! Ne akarja rajtuk tölteni az éjszakát!


  1. HOGYAN TALÁLHAT ENNIVALÓT A TENGEREN?

Amilyen sokáig csak lehet, ne egyen semmit. Szénhidrátban gazdag élelmi­szereket, mint például a csokoládét és az édességet – már ha rendelkezésre áll­nak – lehet fogyasztani az éhség ellensúlyozása céljából, amikor kevés a víz.


HALFOGÁS

A halak kézenfekvő táplálékforrásnak tűnnek, ám ne egyen belőlük túl sokat, ha kevés a víz. A halak sok fehérjét tartalmaznak, és ezek megemésztéséhez viszonylag nagy mennyiségű víz szükséges. A parttól távol élő halakat általá­ban nyugodtan meg lehet enni, míg a part közelében előfordulók mérgezők lehetnek.

Mindig védje valamivel a kezét, amikor halat vagy horgászbotot tart a benne. Használjon kis halakat csalinak (készítsen hálót, amivel megfoghatja őket); egyébként ezeket is meg lehet enni. Irányítsa a vízi járművét a nagy halrajok felé. Vágja le a horgászzsinórról a túl nagy halakat, és engedje el őket; továbbá ne halásszon ott, ahol cápák lehetnek a közelben. Vigyázzon, hogy ne lyukassza ki a mentőtutajt vagy a gumicsónakot a horgokkal.

A halat rögtön a kifogás után ki kell belezni. Azt a halat, amelyet nem fog rögtön elfogyasztani, szárítsa meg a napon. Ám győződjön meg arról, hogy elég víz áll rendelkezésre, ha szárított halat akar enni.

A horgászzsinóron kívül mást is használhat. Kössön egy kést az egyik eve­zőre, és ezt használja lándzsa gyanánt – ezzel nagyobb halakat foghat. Legyen azonban nagyon óvatos: mérje fel a mentőtutaj vagy gumicsónak méretét, és vigyázzon, hogy ne boruljon föl vagy ne sérüljön meg.


MADARAK

Az összes tengeri madár ehető. Az elfogásukhoz használjon rombusz alakú kis csalit, amit fedjen be hallal; ezt vontathatja a csónak mögött, és ez a szerkezet fenn fog akadni a madár torkán. Használhat siklóhurkot is, amit hasonlókép­pen kell álcázni; ezzel a lábukat kaphatja el.

1%

TÚLÉLÉS A TENGEREN


HÍNÁR (TENGERI ALGA. MOSZAT)

Ebből csak akkor egyen, ha szagtalan, és keménynek érzi. Ne egyen vékony, szétágazó fajtájú hínárt, mivel ezek irritáló savakat tartalmaznak. Mielőtt megeszi a hínárt, mindenképpen szedje le róla a hozzá tapadt apró tengeri élőlényeket. Ne felejtse el, hogy a hínárnak magas a fehérjetartalma, és így sok testfolyadékra van szükség az emésztéséhez.


  1. VESZEDELMES TENGERI ÉLŐLÉNYEK


CÁPÁK

Bizonyos cápák halálos veszélyt jelentenek. Óvakodjon mindenféle cápától, és kövessen el mindent annak érdekében, hogy ne vonja magára a figyelmüket. A cápák az összes óceánban és tengerben megtalálhatók, és érzékelni tudják a mozgást, a vért és minden bomló anyagot (például a hányást).

  • Kezefje a tengeribetegséget korai stádiumban, hogy ne kerüljön a vízbe há­nyás. Ha mégis meg kell szabadulnia valami kihányt dologtól, akkor dobja ki a tutajból amilyen messzire csak tudja, hogy az áramlat elsodorja.
  • Próbáljon meg egyszerre csak kevés vizeletet és székletet ereszteni a vízbe. Ha megvágta magát vagy valami megharapta, a lehető leggyorsabban ál­lítsa el a vérzést.
  • Ne lógassa a vízbe a végtagjait, amikor a gumicsónakban vagy a tutajon tartózkodik, és legyen nagyon óvatos, amikor víz alatt kell megjavítania a járművet.
  • A legtöbb ragadozóhoz hasonlóan a cápák is általában a gyengeség jeleit mutató élőlényt szokták megtámadni. Ezért, ha megtámadja egy cápa, esetleg sikerül elriasztania kiabálással, a víz csapkodásával, rúgásokkal vagy azzal, hogy ráüt valami bottal vagy megdöfi vele.

Ha többen is vannak a vízben, akkor kapaszkodjanak össze arccal kifelé, és csapkodják a vizet erős, szabályos csapásokkal. A cápa megérzi a mozgásból áradó magabiztosságot.

A szervezete által termelt adrenalin a mérgét tüzelje, ne a félelmét táp­lálja.

157

TÚLÉLÉS A TENGEREN

TENEBRA-CSIGA

Mérge igen veszélyes. Hasonlít a kúpos csigához, bár keskenyebb, és mérge


BARRAKUDA

Veszélyt jelenthet. Kiugró állkapcsú hosszú hal – nagyra nőtt csukára ha­sonlít. Megtalálható az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánban. A nagy barrakuda akár 1,8 m hosszúra is megnőhet. A barrakuda általában nem támadja meg az embert.


HAPÁLOCHLENA LUMINATA ENVENOMATION

Mérge halálos. Leginkább az ausztrál korallzátonyokon fordul elő. Színe szürkésfehér, és kék, gyűrűszerű foltok találhatók rajta. Jegyezze meg, hogy mindegyik polip képes megváltoztatni a színét, így legyen óvatos mindegyik trópusi fajjal. Ennek a polipnak a csípése halálos lehet.


CONIDAE CSALÁDBA TARTOZÓ MÉRGES CSIGÁK

Mérge halálos. Főleg a trópusokon fordul elő. A Conidae családba tartozó mér­ges csigák házának a keskeny végén van egy kicsiny nyílás, ahonnan az állat ki tud lőni egy mérges tüskét, ami akár halálos is lehet.


SÜNHAL

Mérgező. Zöldes színű, hátán sötét foltokkal, és teste felső részét, valamint az oldalait tüskék borítják. Amikor megijed, labda alakúra fújja fel magát.


HÓLYAGMEDÚZA (PORTUGÁL GÁLYA)

Főleg a trópusi vizekben él, de átsodródhat európai vizekre is. Az állat lebegő része sokszor csak 15 cm hosszú, a csápjai azonban akár 12 m hosszúra is megnőhetnek. Csípése fájdalmas, bár általában nem halálos.

158

TÚLÉLÉS A TENGEREN


GÖMBHAL

Mérgező. Zöld pettyes, fekete foltokkal. Amikor megijed, akkor labda alakú­

vá fújja fel magát.


TENGERIPATKÁNY

Mérge igen veszélyes.

Zöld pettyes, alakja

kerek, lapos; uszo-

nyain éles tüskék ta-

lálhatók. Körülbelül

30 cm-esre nő meg.

Bár ez a hal ehető, a

tüskék heves fájdal-

mat okozhatnak.


TENGERIGÉB, TENGERI VARANGY

Mérgük igen veszélyes. Előfordulási helyeik a Csendes- és az Indiai-óceán zátonyai. Hasonlítanak a sügérhez, és nagy, tüskés fejük van.


KÖZÖNSÉGES MÉRGES RÁJA

Mérge igen veszélyes. Általában meleg, sekély vízben fordul elő, ám a me­leg évszakokban a mérsékelt övi vizekben is megtalálható. Sötét színű, teste rombusz alakú, és hosszú, ostorszerű farka van. A farkával komoly sebet tud okozni. Ez a hal okozza a legtöbb súlyos balesetet.


KŐHAL

Mérge halálos. A Csendes- és az Indiai-óceán sekély vizeiben fordul elő. Sziklák és korallok közt, valamint iszapos lapályokban és árapályos folyótor­kolatokban él. Mivel testét zöld pettyek borítják, igen nehéz észrevenni. Ha valaki rálép, akkor megszúrja az embert, ami rendkívül fájdalmas, és néha halálos is lehet.

159

TÚLÉLÉS A TENGEREN


KARDHAL, NYÁRSORRÚ HAL KÉKSZEMŰ SZURONYOS HAL

Ezek mind nagyméretű halak, amelyek felső állkapcsán egy szurony- vagy lándzsaszerú nyúlvány található. Ezek a halak általában nem jelentenek ve­szélyt az ember számára, ám védekezni fognak, ha megtámadják vagy meg­sebesítik őket. Hagyja őket békén, mivel egy szuronyszúrás végzetes lehet egy mentőtutaj esetében. Előfordult már, hogy megsebesített kardhalak még fából készült csónakokat is megtámadtak.


TENGERI FELCSER

Mérge igen veszélyes. A trópusi vizekben élő, élénkkék, illetve zöld színű hal. Teste lapos és kerek. Ne tévessze meg ennek a halnak a kellemes külseje, mivel a tüskéi (különösen a farkán levők), igen fájdalmas szúrást tudnak okozni.


ÖRDÖGHAL VAGY BÉKAFARK

Mérge igen veszélyes. Ez az állat úgy néz ki, mintha egy varangyos béka és egy hal keresztezéséből jött volna létre, és télen az iszapban bújik meg. Sekély és mély vízben egyaránt megtalálható. A kopoltyú közelében levő éles tüskék és az első hátúszó fájdalmas szúrást okozhatnak.


EURÓPAI ÍJHAL

Mérgező. Általában sötét színű, algákra emlékeztető zöldes foltok vannak az oldalán, a hasa táján, és erős tüskék találhatók a hátán.


TONHAL

Potenciális veszélyt jelenthet. Egy nagyra nőtt tonhal akár egy delfin fejét is képes leharapni. Ha kisméretű vízi járművön tartózkodik, akkor vigyázzon velük, még akkor is, ha húsuk ízletes.


SÁRKÁNYHAL

Mérge igen veszélyes. Hosszú testű hal (körülbelül 30 cm-re nő meg), szereti befúrni magát a homokba. Szája nagy, és felfelé ferdén emelkedik; két szeme a feje tetején található. Uszonyait mérgező tüskék borítják, amivel fájdalmas szúrást tud okozni.

160

TÚLÉLÉS A TENGEREN

Általában azt lehet mondani,

hogy óvakodjon a lagúnákban

és zátonyokon lakó halaktól, és

különösen azoktól, amelyeknek

kicsiny, papagájszerú szájuk és

kicsiny hasuszonyaik vannak.


  1. MIT KELL TENNI A HALSZÚRÁS NYOMÁN

    A SZERVEZETBE KERÜLT MÉREGGEL?

Azonnal mossa ki alaposan a sebet vízzel. Majd fogjon egy éles kést, vágjon bele egy kicsit a sebbe, és kezdje el szívni. Ha nincsen kése, akkor is szívja ki a sebet, hogy a lehető legtöbb mérget sikerüljön eltávolítani belőle.

Szívjon ki annyi mérget, amennyit csak tud, majd köpje ki. Merítse bele a sérült’részt forró vízbe (olyan forróba, amilyen forrót csak el tud viselni), és tartsa ott 30-60 percen keresztül. Amennyiben a seb az arcon található, akkor alkalmazzon forró borogatást.

Tisztítsa ki a sebet, fertőtlenítse, és tegyen rá steril kötést. Amennyiben a sé­rültnél sokkos állapot lép föl, akkor az ennek megfelelő kezelést is végezze el.


  1. NAVIGÁLÁS A TENGEREN

Amennyiben gondosan felszerelt tutajon tartózkodik, akkor találnia kell na­vigációs eszközöket is, használati utasítással egyetemben. Ha nem állnak ren­delkezésre a szokásos eszközök, mint például egy tájoló vagy szextáns, akkor a következő dolgok segíthetnek:


A NAPFELKELTEMÓDSZER

A nap keleten kel, és nyugaton nyugszik. Ha ön a 23,5-ös északi szélességi foktól északra tartózkodik, akkor a nap öntől délre fog elhaladni. Amennyiben ön a 23,5-ös déli szélességi foktól délre tartózkodik, akkor a nap öntől északra fog elhaladni. Ha e két szélességi fok között tartózkodik, akkor a nap pályája aszerint fog változni, hogy az év melyik részében vagyunk.

161

TÚLÉLÉS A TENGEREN

A következő táblázat segítségével megbecsülheti a saját helyzetét annak függvényében, hogy a nap milyen irányban (szögben) kel fel az év bizonyos időszakaiban.


AZ ÓRÁS MÓDSZER

Napfelkelte és napnyugta között, a táblázatban feltüntetett szélességi fokok­tól északra, illetve délre (é. sz. 60° és d. sz. 30°) az órája segítségével hozzáve­tőlegesen meghatározhatja az égtájak körülbelüli irányát. Irányítsa az óramu­tatót a Nap felé. A kismutató és a 12 óra között félúton levő pont mutatja a körülbelüli déli irányt, ha az északi féltekén tartózkodik, illetve a körülbelüli északi irányt, ha a déli féltekén van.

Ám ha a trópusi égöv alatt tartózkodik (azaz a 23,5 északi és a 23,5 déli szélességi fokok között), akkor ez a módszer megbízhatatlan.


CSILLAGOK

Éjszaka a csillagok megbízhatóan kalauzolják az embert, és a navigátorok már több ezer éve használják a csillagokat a tájékozódáshoz.

Az északi féltekén az Északi-sark fölött álló Sarkcsillag nyújt kulcsfontos­ságú segítséget. A Sarkcsillag halványan látható csillagkép, a Kis Medve (Kis Göncöl, Ursa Minor) része, és úgy lehet megtalálni az égen, hogy az ember egy képzeletbeli vonalat meghosszabbít a Nagy Medve (Nagy Göncöl, Ursa Major) néven ismert csillagkép két legfényesebb csillagán keresztül. Szextáns és tájolási táblázatok nélkül csak hozzávetőleges becslést végezhetünk azzal kapcsolatban, hogy melyik szélességi fokon tartózkodunk. Ezt úgy lehet megbecsülni, ha bemérjük a Sarkcsillagnak a látóhatárral (horizonttal) bezárt

162

TÚLÉLÉS A TENGEREN

szögét. Egy ötfokos hiba a szögmeghatározásnál már több mint 550 kilomé­ternyi tévedést is jelenthet a helymeghatározásnál.

A déli féltekén a Dél Keresztjét kell irányadónak használni. A négy legfé­nyesebb csillag egy oldalra dőlő kereszt képét rajzolja ki. Kövesse a két egy­mástól legtávolabb eső csillag képzeletbeli tengelyét, és képzeletben hosszab­bítsa meg ezt még ennek a tengelynek az ötszörösével. Ahol ez a képzeletbeli vonal végződik, arra van dél.


  1. IDŐJÁRÁS A TENGEREN

A tengerészek jól ismerik azokat a jeleket, amelyek arról adnak információt, hogy milyen irányban fog változni az időjárás. A szél és a felhők nagyon jó jeladók. Ha az ember felismeri a szél irányát, illetve változásait, a felhőfajtákat és azt, hogy a szél és a felhők nagy valószínűséggel milyen időjárás-változásra utalnak, akkor fel tud készülni mind a jó, mind pedig a rossz időre.


SZELEK

Alacsony légrétegekben a szél vagy viszonylag alacsony nyomású területeken (ciklonok), vagy magas nyomású területeken (anticiklonok) áramlik. A szelek az óramutató járásával ellenkező irányban áramlanak az alacsony nyomású területek felett az északi féltekén, míg az óramutató járásával megegyező irányban a déli féltekén. A szél rendszerek az ellenkező irányban áramlanak körbe a magas nyomású területek központjai felett.

Körülbelül a d. sz. 10° és az é. sz. 10° között található egy alacsony nyomású, forró levegőjű terület. Ez a doldrtim, azaz az Egyenlítő körüli szél­csendes öv. Ennek a területnek a szélén a szelek feltámadnak, és tornyosuló cttmulonimbusQkat. (zivatarfelhőket) és heves esőzéseket hoznak létre. Az é. sz. 30° és a d. sz. 30° fokain magas nyomású övék helyezkednek el könnyű, válto­zékony szelekkel. E szélességi fokok irányából az Egyenlítő körüli szélcsendes öv felé fújó szeleket passzátszeleknek nevezik, ezek az alsóbb szélességi fokok uralkodó szelei.

Az északi féltekén az uralkodó szél északról fúj dél felé az Egyenlítő irá­nyába, és északkeleti passzátszélként ismert. Ez nem közvetlenül áramlik észak-déli irányba, mivel a Föld forgása miatt eltérül.

163

TÚLÉLÉS A TENGEREN

A középső szélességi fo-

kokon a szeleket uralkodó

nyugati szeleknek nevezik,

bár az irányukat nap mint

nap számos tényező befolyá-

solhatja. Nyáron a földrészek

felett alacsony légnyomás

uralkodik, és így ezek a te-

rületek a hűvösebb óceánok

felől vonzzák a szeleket. Télen

a földrészek felett magas nyo-

más uralkodik, és így a szelek

a melegebb óceánok irányába

áramlanak.


HELYI SZELEK

Különösképpen nyáron fordul

elő, hogy a szárazföld nap-

közben melegebb, ám éjjel

hidegebb, mint a tenger. így

a szelek napközben a tenger

felől a szárazföld irányába

fújnak, éjjel pedig a száraz-

föld felől a tenger irányába.

Ez a jelenség a szárazföld és

a tenger felett együttesen kö-

rülbelül 50 km széles sávban

tapasztalható.


TENGERÁRAMLATOK

Az uralkodó szelek (amelye-

ket a következő oldalon talál-

ható térkép ábrázol) hatással

vannak a tengeráramlatokra.

164

TÚLÉLÉS A TENGEREN

A falevelek zizegnek. A szélkakasok meg­mozdulnak. A szél érzékelhető az arcon.

A SZÉL HATÁSA

A SZÁRAZFÖLDÖN

A falevelek nem mozognak. A füst egyene­sen száll föl.

*

A szélkakasok mozdulatlanok. A füst épp­hogy elhajlik.

A SZÉL HATÁSA

A TENGEREN

A falevelek mozognak. A könnyű zászlók Kis hullámokat ver. (Átlagos hullámma- ’u

megfeszülnek. gasság: 0,6 m.)

1 — — M’wrc

A fák kis gallyai mozognak. Felveri a port. Kis hullámokat ver; egyeseknek fehér a

taréja. (Átlagos hullámmagasság: 1 m.)

– — ………….

A kisebb fák hajladoznak. A fák teteje

himbálózik.

Tajték és permetfelhó a hullámok tetején.

(Átlagos hullámmagasság: L,8 m.)

Megmozgatja a nagyobb ágakat. A légveze-

tékek sípoló hangot adnak.

* • ’ *. • »> i’ ‘ • i ’V t m • ‘ . • .

A fák inognak. Mcg-meglöki a járókelőket. A hullámok fekornyosulnak és habzanak.

(Átlagos hullámmagasság: 4 m.)

Letöri az ágakat a fákról. Nehéz a széllel

szemben járni.

Magas hullámok sűrű rajtékkal. (Átlagos

hullám magasság: 7 m.)

Gyökerestől kitépi a fákat.

A kéményfedóket és a teróc serepeket le-

hordja.

Nagyon magas hullámok, nagy terüleret ■

lep el a tajték, az összes hullám széle habit

165



TÚLÉLÉS A TENGEREN


FELHÓK

A felhőket négy nagy csoportba osztják a Föld felszínétől való távolságuk (képződési magasságuk) alapján.


CIRRUSZ (PEHELYFELHŐ)

Ezek általában 6 km-rel a Föld felszíne fölött találhatók, és jégkristályokból állnak. Pelyhesek, alakjuk hosszúkás, és sávokban jelennek meg. Ezek a felhők gyakran a szép idő hírnökei, de amikor hideg éghajlaton rendszeres északi szél kíséretében jelennek meg, akkor esetenként hóvihar előfutárai lehetnek.


166

TÚLÉLÉS A TENGEREN

  • Cirrosztrátusz (fátyolfelhő)

Ezek fehéres színű, vékony, fátyolszerű felhők. Sötétebbek, mint a cirrusztrátuszok. Amikor a cirrosztrátuszok követik a cirruszokat az égen, akkor lehet, hogy rossz idő jön.

  • Cirrokumulusz (bárányfelhő)

Ezek kicsiny, fehér, csoportokba rendezett gomolyokból állnak, és jó időt jeleznek.


KUMULUSZ (GOMOLYFELHŐ)

Ezek vattaszerű, fehér, púpozott felhők. Gyakran jeleznek szép időt, és napos időben dél körül bukkanhatnak fel. Ha fcltornyosulnak és felnyomódnak a légkör magasabb rétegeibe, akkor viharfelhőkké válhatnak.


NIMBUSZ (ESŐFELHŐ)

Ezek egyenletes szürke színű felhők, amelyek az egész eget beborítják.

  • Kumulonimbusz (zivatarfelhő)

A kumulonimbuszok feltornyosulnak a légkör magasabb rétegeibe. Színük sötét, ám aljuk fehér, tetejük pedig kerek. Tetejük néha üllő formáját ölti, és ilyenkor egy cirruszra hasonlítanak. Gyakran hoznak hirtelen felhőszaka­dást, havat vagy jégesőt. Ha bekövetkezik az égiháború, akkor ezt várható­an a vihar irányából fújó erős szél kíséri, és gyorsan lehűl a hőmérséklet.


SZTRÁTUSZ (ALACSONY SZINTŰ RÉTEGFELHŐ)

Ezek alacsony szinten kialakuló, vízcseppekből álló felhők, amelyek egyenle­tes, szürke felhőréteget alkotnak. Szükségszerűen esőt vagy havat jelentenek.

  • Altosztrátusz (lepelfelhő)

Ha lyukak vannak ebben a felhőrétegben, akkor ez azt jelentheti, hogy nem lesz túl rossz idő.

  • Nimbosztrátusz (réteges esőfelhő)

Ezeknek az esőfelhőknek az alja alacsony szinten van, és vastag rétegekből áll.

167

TÚLÉLÉS A TENGEREN


  1. HOGYAN LEHET SZÁRAZFÖLDET TALÁLNI?

Ha még nem érkeztek meg a mentők, vagy ha bármilyen oknál fogva úgy gondolja, hogy nem is valószínű, hogy megtalálják (például azért, mert na­gyon messze kint van a tengeren), akkor esetleg tanácsos megkísérelni, hogy elinduljon valamilyen szárazföld felé.

A mentőtutajt a vízáramlat és a szél együttesen fogja mozgatni. Ha a tutaj mélyen belesüllyed a vízbe, maximálisan ki lehet használni az áramlat hatását. Ha nem süllyed bele mélyen a vízbe, és könnyedén úszik a víz felszínén, akkor ezzel arányosan nő a szél hatása. Mérje föl, hogyan tudna a leghatékonyabban haladni. Ha erős szél fuj, akkor valószínűleg tanácsos behúzni az úszóhor­gonyt (viharhorgonyt), és minden fölösleges terhet kidobni a tutajból.


A SZÁRAZFÖLD HÍRNÖKEI

Az egy helyben álló kumulusz felhő gyakran jelzi azt, hogy sziget található alatta, és egy lagúna zöldes visszfényt vethet a felhők alsó felületére.

168

TÚLÉLÉS A TENGEREN

A madarak gyakran szállnak a szárazföld felé délután és este. Figyeljen meg bizonyosfajta madarakat és azt, hogy milyen irányban repülnek. Reggel valószínűleg a szárazföld felól érkeznek.

Úszó növények és fadarabok szárazföld közelségét jelezhetik.

Az alábbi részlet Thor Heyerdahl Tutajjal a Csendes-Óceánon. A Kon-Tiki expedíció (Művelt Nép Könyvkiadó, 1956) című könyvéből való. Bemutatja, hogyan lehet szárazföldet találni:

„Minden nap az előbbinél nagyobb tengerimadár-sereget hozott. Szorgal­masan gyülekeztek és keringtek körülöttünk. Egyik este, amikor a nap éppen leáldozni készült, egyszerre megélénkült a madársereg. Mintha vezényszóra történnék, olyan hirtelen hagyták ott a tutaj környékét meg a hullámok hátán felbukkanó halakat, és nyugat felé repültek. Az árbocpadkáról jól láthattuk, hogy pontosan egy irányban repültek, mintha valamilyen égi országúton halad­nának. Láttak tán a magasból valamit, amit mi még nem vehettünk észre? Vagy csak az ösztönük után igazodtak? Annyi bizonyos, hogy röptűk céltudatos volt, és csak hazafelé, a legközelebbi szigeten levő költőhelyükhöz vezethetett.

Fordítottunk egyet a kormánylapáton, és pontosan arrafelé irányítottuk a tutajt, amerre a madarak eltűntek. Már régen besötétedett, de még min­dig hallottuk az elmaradozók szapora szárnycsattogását és vijjogó hangját a fejünk fölött, miközben pontosan abba az irányba repültek ezek is, mint ame­lyiket most mi követtünk. Csudaszép volt az éjszaka. A hold már harmadszor volt telőben a Kon-Tiki elindulása óta.

Másnap még több madár röpködött felettünk, de már nem kellett figyel­nünk rájuk, hogy mutassák az utat, magunktól is tudtuk: jó nyomon vagyunk. Új útmutatónk akadt: egy különös alakú felhő terpeszkedett éppen előttünk a láthatár szélén. Különben csak apró, bolyhos felhők szálltak el felettünk az ég­bolton nyugatra, a passzátszéltől űzötten és a nyugati égbolt szélén merültek a semmibe. Ilyennek ismertem meg a sodródó passzátfelhóket Fatuhiva szigetén, és ilyenek kísérték a Kon-Tikit is éjjel-nappal, elindulása óta. Az a magányos felhő úgy állt ott, mint egy mozdulatlan fehér füstoszlop, miközben a pasz- szátszél szárnyán utazó könnyű felhőfoszlányok elszálltak mellette. A polinéziai bennszülöttek jól tudják, hogy az ilyen felhő alatt föld van. Mikor a trópusi nap

169

TÚLÉLÉS A TENGEREN

heve fölmelegíti a homokot, köveket, a magasba törő forró levegő a hidegebb légrétegekben párává sűrűsödik, és felhő alakjában lebeg a sziget fölött.”

(VI. fejezet: A Csendes-óceánon át. Dr. httányi Ernő fordítása)


  1. HOGYAN LEHET KIJUTNI A PARTRA?

Adjon le valamilyen jelzést, ha valószínűnek tűnik, hogy a szárazföld lakott, és várjon, amíg a mentők megérkeznek. Ha önnek kell kikötnie, akkor óvatosan válassza ki a megfelelő helyet, és kerülje el a sziklákat és az erős hullámverést. Keressen nyílást a hullámverés alkotta falon. Jusson el a sziget szélárnyékos oldalára, ahol védelmet kap a szél ellen. Az erős árapályáramlatok visszasodor­hatják a tengerre, ezért próbáljon lejtős, fövenyes vagy kavicsos partszakaszt találni, ahol kevésbé erős a hullámverés.

Az is előfordulhat, hogy egy visszafelé tartó áramlás a parttal párhuzamosan viszi önt magával kifelé a tengerre. Ez a parttól kiinduló erős hullámzás követ­kezménye. Ne próbáljon meg közvetlenül a visszaáramlással szemben úszni vagy evezni. Egy kis ideig ússzon vagy evezzen a visszafelé tartó áramlással együtt, és várja meg, hogy szűnjön meg az ereje. Majd újból tartson a part felé.

Vigyázzon a Csendes-óceán korallzátonyaival – nehéz őket a víz felszínének közvetlen közeléből meglátni. Keressen rajtuk nyílásokat. Ne menjen olyan közel, hogy a tenger felszívhassa a zátonyra vagy a torlaszra. Ha mentőtutajon vagy mentócsónakban akar átjutni a zátonyon, akkor vesse ki a viharhorgonyt, így vízi járművét a hullámok egyenesen az akadály felé húzzák. Amikor úgy ítéli meg, hogy elérkezett a megfelelő pillanat ahhoz, hogy egy hullám tetején átjusson a zátonyon, húzza be a viharhorgonyt. Viseljen cipőt, és kapaszkodjon erősen vízi járművébe, amikor korall vagy szikla fölött próbál átjutni. Amikor már majdnem partot ért, lovagolja meg egy nagy hullám taréját, és maradjon a tutajon vagy a csónakban egészen addig, míg az partra nem futott.

íme, ismét egy idézet Thor Heycrdahl Tutajjal a Csendes-óceánon című könyvéből:

„A leghosszabb kötél egyik végére saját tákolmányú horgonyt kötöttünk. Ez üres víztartályokból állt, amelyeket elhasznált szárazelemekkel és más sú­lyos lomokkal töltöttünk meg, s amelyekből egymással szemben elhelyezett

170

TÚLÉLÉS A TENGEREN

nehéz mangrovefahegyek álltak ki. A horgonykötél végét az árboc tövére csavartuk. Azt akartuk, hogy a tutaj háttal előre kerüljön a hullámverésbe, amikor a horgonyt már kidobtuk.

Az első számú rendelet, amely első és utolsó irányelvünkül szolgált, ez volt: fogóddz teljes erőddel a tutajba! Bármi történik, ne engedd magad le­sodorni a fedélzetről, mert egyedül az alattunk levő balsafagerendázat tudja kiállni a torlaszhoz való ütődést. Nekünk magunknak éppen elég dolgunk lesz azzal, hogy ellenálljunk a víz erejének.”

(VII. fejezet: A Déli-tenger szigetei felé. Dr. Istványi Ernő fordítása)

Amennyiben partra kell úsznia, hagyja magán a ruháit, és amikor a záto­nyon vagy a torlaszon viszi át a hullám, a lábát feltartva üljön a vízben, mén így védheti magát a sziklák okozta sérülések ellen.


  1. HOGYAN ÉPÍTSEN TUTAJT?

Amikor már a szárazföldön van, esetleg olyan elhatározásra juthat, hogy épít magának egy tutajt (lásd még a 107. tippet). Használja ehhez a szárazföldön nőtt fákat és a part mentén talált uszadék fát. Az életét mentheti meg az, ha tudja, hogyan kell rendesen összekötözni a fatuskókat. Minél szélesebb a tutaj, annál stabilabb lesz, amikor emberek ülnek rajta.

A tutaj jó eszköz, ha az ember folyón akar utazni vagy ha egyik szigetről a másikra akar átjutni, de nem ajánlatos hosszú tengeri átkelésekre vállalkozni vele, hacsak nincs más választása. Biztonságos, sekély vízben vesse alá tüzetes próbá­nak a tutajt, mielőtt elindulna vele, és az összes felszerelését kötözze szorosan rá.

171


TÚLÉLÉS

A TRÚPUSOKON

A trópusokon az ember számos veszéllyel találja szembe magát: fertőzött mocsarakkal’, erdő- és bozót füzekkel, mérgező növényekkel és az ember életét veszélyeztető álla­tokkal; ugyanakkor ezek a területek tápláló növényekben és rejtett vízforrásokban gazdagok, továbbá sok lehetőség van arra is, hogy menedéket találjon magának az ember. A legtöbbünknek a trópusokról a sűrű dzsungel jut az eszébe, ahol az emberre sok veszély leselkedik. Am ez messze van a valóságtól, mivel többfajta trópusi éghajlat létezik, és a legtöbb trópusi környezetben sok víz, valamint növényi és állati eredetű táplálék áll rendelkezésre.

Ötfajta trópusi vegetációtípus létezik: esőerdők, felig lombhullató erdők, trópusi cserjeszintű erdők, időszakos (szezonális) erdők és trópusi szavannák. Túlélési őhelyzetben a trópusi dzsungelben minden megtalálható, ami az élet­ben maradáshoz szükséges.


ESŐERDŐ

A trópusi esőerdőkben évente több mint 1800 mm csapadék esik, és forró, párás levegő uralkodik. Itt találhatók a Föld legváltozatosabb növényfa­jai. Esőerdők találhatók Dél- és Közép-Amerikában, Nyugat- és Közép- Afrikában, Indonéziában, Délkelet-Azsia egyes részein és Ausztrália forró égövi részén.

A hőmérséklet ezeken a helyeken egyenletes és magas, a havi középhő­mérséklet 24 °C és 28 °C között váltakozik. Ezt az okozza, hogy az erdő lombozatának felső szintje és az alacsonyabb szinten található ágak megszűrik a napfényt, és lecsökkentik a szélmozgást. Az esőerdőnek általában három szintből álló lombkoronája van: a legfelső alkotja az erdő lombozatát; ez alatt található a fiatal fákból, bokrokból, magasabb lágy szárú növényekből és kú­

173

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

szónövényekből álló szint; és a harmadik szint, amelyet a faágak, gallyak és a levélzet alkot, alig valamivel a föld fölött helyezkedik el. Az erdő talajszintje viszonylag tiszta, humuszréteg és a lehullott levelek borítják. A talajszinthez közel nagyon magas a nedvességtartalom, viszont a lombkoronaszinten már változékonyabb.

Az összes jelentős esőerdő-területen hegyes vidékek is találhatók, és a ten­gerszint feletti magasság emelkedéséhez az eső mennyiségének növekedése társul.


ELSŐDLEGES ÉS MÁSODLAGOS DZSUNGEL

Az elsődleges dzsungelre a magas fák és az alattuk található többszintnyi növényzet kombinációja jellemző, ahogy ezt fent ismertettük. A másodlagos dzsungel akkor jön létre, amikor az ember kiirtja az elsődleges dzsungelt azért, hogy megművelje a földet: a dzsungel idővel visszahódítja azt a terüle­tet, amelyet már nem művel meg az ember, ám a magas fák helyett itt sűrű aljnövényzetet és kúszónövényeket találunk, ezért ezen a fajta dzsungelén nehezebb keresztüljutni.

174

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

A VILÁG SZAVANNÁI


MONSZUNERDŐK

Ezeket száraz vagy trópusi lombhullató erdőknek is nevezik, ugyanis a mon­szunerdő fái a száraz évszakban elhullatják leveleiket. Ilyen erdők Délkelet- Ázsiában találhatók, tíkfák és bambuszligetek alkotják.


SZAVANNÁK

A szavannák az Egyenlítőtől körülbelül a 80. és 20. szélességi fokok között levő trópusi területeken találhatók. Az éves csapadékmennyiség 800-150 mm között mozog, és a déli féltekén október és március, az északi féltekén pedig április és szeptember között esik az eső. A havi középhőmérsékletek a száraz évszakban 10 °C és 20 °C, az esős évszakban 20 °C és 30 °C között mozog­nak.

A szavannákra az összefüggő fútakaró jellemző, ám ez a fák és a bokrok súrúségének függvényében változik. A szavannákon belül megkülönböztet­nek erdős, fás, bozótos és füves szavannákat. A szavannatüzek gyakoriak a száraz évszakban, és az emberi tevékenység is befolyásolja őket.

175

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON


MANGROVEERDŐK (MOCSARAK)

A mangroveerdők mind trópusi, mind pedig szubtrópusi éghajlaton kiala­kulnak, és megtalálhatók az Amazonas, a Mekong, a Kongó és a Gangesz folyótorkolataiban. Sok állat, amely ezeket a területeket benépesíti, veszélyes vagy kellemetlen: piócák, csípő rovarok, krokodilok és kajmánok.


ÉDESVÍZŰ MOCSARAK

Ezek a szárazföld belsejében találhatók, többnyire folyók közelében, amelyek vízzel táplálják őket. A víz lassan folyik át a dús növényzeten, és ezeken a területeken nehéz hajózni. A trópusi mocsarakban sásfélék is nőnek, például a papiruszkáka, valamint pálmafák.


  1. UTAZÁS A DZSUNGELVIDÉKEN

A mentés megkönnyítése érdekében az az ideális, ha egy helyben marad. Ám a dzsungel sűrű lombkoronaszintje nagyon megnehezíti a repülővel vagy he­likopterrel érkező mentők számára, hogy megtalálják. így előfordulhat, hogy az egyetlen reális esélye arra, hogy megtalálják, ha kijut a dzsungelból. Mivel a dzsungelben számos akadállyal találkozik az ember, és az állatok is sok ve­szélyt jelentenek, az utazás igen nagy elővigyázatosságot és alapos tervezést kíván:

  • Először is próbálja meg pontosan megállapítani, hol van. Ha ejtőernyővel ér földet a dzsungelben, próbálja megjegyezni a folyókat és az egyéb jelleg­zetes tájékozódási pontokat, mielőtt a lombozat bezárul a feje fölött.
  • Az iránytűje segítségével tervezze meg az útvonalat, és ettől csak a lehető legkisebb mértékben térjen el. Ne felejtse el azonban a következőt: lehet, hogy a csapások, amelyekre a dzsungelben ráakad, nem pontosan az ön által tervezett útirányt követik, ám sokkal könnyebb ezeket igénybe venni, mint a sűrű bozóton keresztül utat vágni. Válasszon olyan jellegzetes tájé­kozódási pontot, amit nem veszíthet szem elől, majd keressen egy újabbat, majd megint egy újabbat és így tovább.
  • Amennyiben bármilyen oknál fogva azt tervezi, hogy később visszatér az eredeti kiindulási ponthoz, akkor jelölje meg az utat: például véssen rovát-

176

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

kákát a fák törzsébe, vagy rakjon halomba felfelé fordított leveleket vagy köveket.

  • Folyót vagy patakot kell követnie ahhoz, hogy emberek által lakott terü­letre jusson. A helyi lakosok falvai általában vízpartokon vagy két folyó találkozásánál találhatók. Ne feledje, hogy a csapásokat és a folyókat az állatok gyakran használják éjszaka, és ezek közül sok veszélyes lehet.
  • Az elhalt vagy rothadó növényzet figyelmeztethet arra, hogy faágak hull­hatnak le a fákról, így ezeket a helyeket kerülje el.
  • Kerülje a mocsarakat, mivel ezeken a helyeken szinte lehetetlen jó tempó­ban haladni; továbbá itt valószínűleg veszélyes állatok is élnek.
  • Soha ne keljen úgy át folyón, hogy a hátizsák a hátára van erősítve.
  • Folyamatosan oda kell figyelni a piócákra, a fekélybolhákra és más élős­ködőkre, amelyeket rendszeresen ki kell szedni a csizmából, illetve le kell szedni a ruhákról és a bőrről.
  • Ügyeljen a csípésekre, az elvakart sebekre és a horzsolásokra, mivel ezek gyorsan elfertőződhetnek a dzsungelben. Ezért nem ajánlatos borotválkoz­ni, bármennyire is hangulatjavító lenne ez más körülmények között.
  • Csak világosban legyen úton a dzsungelben.

‘ • A súrú növényzetben csak lassan haladjon. Egy bot segítségével válassza szét az aljnövényzetet; így nem a kezével vagy a lábával bolygatja meg a hangya-, illetve a skorpiófészkeket. Ne kapaszkodjon kúszónövényekbe, amikor lejtőt, illetve emelkedőt kell leküzdenie – a tüskék és tövisek kelle­metlenséget okoznak, és az sem biztos, hogy az indák képesek megtartani a súlyát!


  1. MIT VISELJÜNK A TRÓPUSOKON?

Olyan környezetben, ahol a súrú, gyakran tüskés növényzet az uralkodó, és amely rengeteg rovarnak és piócának szolgál lakóhelyül, az embernek erős anyagokból készült ruházatra van szüksége. Itt nem tanácsos hiányosan öltöz­ködni. Ajánlatos vastag nadrágot és erős anyagból készült inget viselni, továb­bá rendelkezzen több váltás tiszta zoknival. Előfordulhat, hogy a cipelendő súly nagysága miatt nem tud két váltás ruhánál többet magával vinni (ebben nincsenek benne a zoknik). Amennyiben ez a helyzet áll fönn, akkor egy vál­

177

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

tás ruhát tartson lezárva vízhatlan zacskókban, hogy legyen mit átvennie egy bizonyos útszakasz végén, illetve éjszakára. A magas páratartalom miatt a ruhák valószínűleg nem fognak gyorsan megszáradni, így jobb, ha visszaveszi a nedves ruháit a következő útszakaszra.

Döntő fontosságú ellenőrizni, hogy vannak-e a lábbelijében vagy a ruháján rovarok, mielőtt felveszi őket. Hintse be a testét cinktartalmú hintőporral, és fújja be a testét és a zokniját rovarriasztóval, hogy távol tarthassa a piócákat, a szúnyogokat és egy sereg más, nemkívánatos élőlényt.


  1. HOGYAN ÉPÍTSÜNK MENEDÉKET?

A trópusokon gyakran és váratlanul előfordulhatnak áradások. Keressen olyan magasan fekvő helyet és/vagy területet, ahol nincsenek áradásra utaló nyomok (például iszap). Győződjön meg arról, hogy nincs-e ön fölött vagy a közvetlen közelében kiszáradt fa vagy száraz faág, mivel ez kidőlhet, illetve le­eshet a viharban, és komoly sérülést okozhat. A termeszek jelenléte jelzi, hogy kiszáradt a fa. Tartsa távol magát a kókuszdióktól, illetve bármilyen olyan nagyobb tárgytól is, ami a fejére eshet. Tisztítsa meg táborhelye környékét az elpusztult, illetve korhadó növényzettől. Ez több levegőt biztosít majd a tábortűznek, lecsökkenti azt a területet, ahol a kígyók és a rovarok elbújhat­nak, és önt is jobban észre lehet venni, ha megérkezik egy mentőrepülő vagy mentőhelikopter. Ne üssön tábort patakokhoz közel az esős évszakban, mivel könnyen előfordulhatnak hirtelen áradások.

fúggőágy

Egy függőágy ideális alvóhely a trópusokon, mivel biztonságot nyújt a lehet­séges áradások és a földön csúszó-mászó rovarok ellen. Ha van szúnyoghálóval felszerelt speciális föggőágya, akkor használja azt; ha nincsen, akkor készítsen föggőágyat ejtőernyőből.


A ALAKÚ SZERKEZET LEVÉLTETŐVEL

Készítsen egy A betű alakú szerkezetet, és fedje ezt be egymást részben takaró banánlevélrétegekkel, illetve más növények széles leveleivel.

178

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON


EMELVÉNYMENEDÉKEK

Egy ilyen menedéket úgy lehet elkészíteni, hogy fa- vagy bambuszdarabokat kötöz össze. A bambuszt fel lehet hasítani az oldalai mentén, és így egymásba fonódó részeket lehet kialakítani, amelyeket ágy és/vagy tető gyanánt lehet használni. A nagy leveleket, például a pálmafáét össze lehet fonni, és így el lehet készíteni a menedék tetejét és falait, valamint az ágyneműt is. Óvatosan bánjon a bambusszal, mert vágás közben hirtelen szétrepedhet, és hegyes szálkák repülhetnek szét belőle. A levelei borotvaélesek, és fájdalmas sebeket okozhatnak, ha nem vigyáz velük az ember.


ÁGY A MOCSÁRBAN

A mocsárban fontos, hogy biztonságos fekhelye legyen. Keressen négy olyan fát, amelyek egy téglalap alakú terület négy sarkán állnak, vagy verjen be

179

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

négy cölöpöt a földbe. Ezekre kössön keresztbe karókat: erősítse őket egy­máshoz mindkét végüknél. Majd a hosszanti oldalra kell fektetni a többi karót úgy, hogy azok a keresztirányú rövidebb karókon nyugodjanak. Helyezzen el keresztrudakat végig a fekhely hossza mentén. Ezekre tehet leveleket és/vagy füvet, hogy puhább legyen az ágy alja. A fekhelyen legyen elég hely a felsze­relésének is.


  1. HOGYAN TALÁLHAT VIZET?

Bár a túlélőnek a trópusokon valószínűleg nem lesz olyan nehéz vizet talál­nia, mint annak, akinek a sivatagban kell túlélnie, a problémákat akkor sem szabad lebecsülni.

  • Vizet úgy találhat, ha méhek, hangyák vagy legyek jelenlétére utaló jele­ket keres. Ezeknek az állatoknak mind szükségük van vízre, és egyenesen a vízhez vezethetik önt.
  • Bizonyos madarak, például a pintyek és a galambok, megbízhatóan jelzik a víz jelenlétét. Amikor gyorsan és alacsonyan repülnek, akkor valószínűleg a víz irányába tartanak. Amikor gyakran megállnak pihenni, akkor való­színűleg a víztől jönnek.
  • Ne igyon elszínezódött, kellemetlen szagú vizet. Az olyan vizet is kerülje, ami habos vagy buborékos, és az olyat is, ami körül nem nő egészséges zöld növényzet.


PATAKOK

Ha a pataknak gyors a folyása, a medre pedig köves és homokos, akkor a vize valószínűleg tiszta, bár nem tudni, hogy feljebb van-e benne elhullott állat.

Forralja fel vagy fertőtlenítse (tisztítsa) meg a vizet, ha kétsége lenne. Mindenesetre ne igyon közvetlenül a víztükörből, hanem egy edény segítsé­gével ellenőrizze, hogy a vízben vannak-e piócák vagy más állatok.

Az iszapos vizet át lehet szűrni egy homokkal töltött anyagdarab vagy egy levelekkel és/vagy fűvel töltött bambusznáddarab segítségével.

180

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON


ESŐCSAPDA KÉSZÍTÉSE

Készítsen esőcsapdát nagy levelekből,

amelyek tölcsért alkotva vezetik az

esővizet a tartóedénybe.


A HARMAT ÖSSZEGYŰJTÉSE

Kössön rongyokat a bokája köré, és

járkáljon harmatos fűben napfelkelte

előtt. A rongyok átitatódnak vízzel,

és ki lehet csavarni egy tartóedénybe.

Kössön egy rongyot egy ferde növésű

fára úgy, hogy az egyik végét szabadon

A víz a rongyon keresztül le-

csöpög a földön levő tartóedénybe.


A BIZTONSÁGOS IVÓVÍZ ELŐÁLLÍTÁSA

A víztisztítás legjobb módszere az, ha

legalább három percig forralja a vizet

vagy ha vízfertótlenítő tablettát hasz-

nál. Azt is megteheti, hogy hozzáad

két-három csepp jódot 1 liter vízhez,

és hagyja 30 percig állni; vagy pedig tegyen néhány szemcse kálium-hiper-

mangánt (ez a permangánsav egyik származéksója) egy liter vízbe, és hagyja

ezt is 30 percig állni.

A következő vízfajtákat nagy valószínűséggel fertőtleníteni kell:

  • Az állóvizekből – vagyis a kis tavacskákból, illetve a fatörzsek üregeiből nyert vizet.
  • A kiszáradt folyók medrének víztartalmú mélyedéseiből és a nagy folyók- ból származó vizet.

Mindegyik esetben a vizet át kell szúrni, néhány óráig állni hagyni, újból átszűrni, majd forralással vagy fertőtlenítőtablettákkal fertőtleníteni.

181

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

• A leásás nyomán nyert vizet. Ásson le a homokba a tengerparttól néhány méterre, és azonnal hagyja abba az ásást, amint kezd gyűlni a víz a gödör­be. A víz viszonylag tiszta és sótól mentes lesz.


  1. HOGYAN NYERHET VIZET KÜLÖNFÉLE

    NÖVÉNYEKBŐL?


BAMBUSZ

Időnként lehet vizet találni a nagy bambuszszárak tövében.


ZÖLD BAMBUSZ

Hajlítson meg egy bambusznádat, és kösse le valahol. Vágja le a felsó részét, és a víz le fog csöpögni egy tartóedénybe az éjszaka folyamán.

Bambusz


KÓKUSZDIÓ

A zöld, éretlen kókuszdiónak üdítő

hatású teje van, ami jól helyettesíti az

édesvizet. Ne igyon az olyan kókuszdi-

óból, amely érett, és már leesett a fáról.


BANÁNFA ÉS PIZÁNG TÖVE

Vágja le a fát úgy, hogy hagyjon meg

egy körülbelül 60 cm magas tórészt.

Ezt vájja ki úgy, hogy edény formájú

üreget kapjon. A víz ebbe fog folyni

a gyökerekből.


KÚSZÓNÖVÉNYEK

Vágjon le egy körülbelül 1,2 m hosz-

szú darabot egy kúszónövény alsó

részéből, és fogja fel a folyadékot,

ami kicsöpög belőle. Ha a folyadék

tejszerű, zavaros, akkor ne igyon be-

182

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

lóié. Ha tiszta, akkor lehet, hogy iható: hagyja, hogy a folyadék kifolyjon, és figyelje, hogy nem változik-e el a színe. Ha olyan az íze, mint a víznek, vagy édeskés és faszerú íze van, akkor meg lehet inni. Ám ha a folyadék savanyú vagy keserű, akkor ne igya meg.


NAGY LEVELŰ NÖVÉNYEK

A trópusokon a nagy levelű növények, például a kancsókafélék leveleikben ‘ felfogják az esővizet. Mindenképpen szűrje át alaposan a vizet, hogy megtisz­títsa a rovaroktól.


ÁGLEPÁRLÓ

Kössön egy áttetsző műanyag zacskót egy ág köré úgy, hogy az fedje be az ág végén található leveleket. Nyomja le az ágat vagy kösse le, hogy így az abból kipárolgó víz bele tudjon csöpögni a zacskóba. A vízgyűjtésnek ez a módszere

Lepárló növényből

183

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

sok időt kíván, így több lepárlót kell készítenie. Az ilyen módon összegyűjtött víz igen rossz ízű, ám segít önnek életben maradni!


LEPÁRLÓ NÖVÉNYBŐL

Kössön zacskót valamilyen növényre egy napos helyen, és hagyja, hogy a hő kivonja a levelekből a nedvességet.


  1. HOGYAN TALÁLHAT ENNIVALÓT?

A trópusokon rengeteg ehető növény él, a banántól a kókuszdión keresztül a mangóig, ám legyen elővigyázatos a mérgező növényekkel, mint például a ricinusbokor és bab alakú magjai.


EHETŐ NÖVÉNYEK

Sri pala (Aegle marmelos)

Indiában, Burmán és más trópusi esőerdőkben fordul elő. A gyümölcs körül­belül 2,5-5 m magas fákon nő, színe szürke vagy sárga, és magok találhatók benne.

Bambusz

Bár eredetileg ez a növény a Távol-Keleten volt őshonos, most már a világ sok részén megtalálható. Fásodó szárú, lapos levelű növény, a fiatal hajtások körülbelül 30 cm magasságig nyersen fogyaszthatok. A fiatal hajtások leve­leinek szélén található apró fekete szálak mérgezők, és el kell őket távolítani. A bambusz magjait is meg lehet enni, ha megfőzzük. A bambuszt nagyon sok mindenre lehet használni: menedékekhez vázat, továbbá vízhordó, vízmerítő eszközöket és számos szerszámot lehet készíteni belőle.

Banán és pizáng

Széles körben elterjedtek a trópusok nedves területein. A fatermetű növények­nek nagy levelei vannak, és virágaik fürtökben lógnak. A gyümölcsük nyersen és megfőzve is fogyasztható. Sok faj virágát, gyökértörzset megfőzve meg lehet enni. A növény belső részét szintén meg lehet enni akár főve, akár nyersen.

184

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

Bignónia

Ez a növény vadon nő, és megtalálható a Himalájától kezdve Sri Lankán és Délkelet-Azsián keresztül Észak-Ausztráliáig. A bignónia fényes levelű, örök­zöld cserje, amely ribizliszerű, piros vagy fekete termést terem. Ez nyersen és kocsonyásodott állapotban is fogyasztható.

Kenyérfa gyümölcse

A kenyérfa a Csendes-óceán déli részének szigetvilágában, a Nyugat-indiai- szigetcken (Antillákon) és Polinéziában fordul elő. Ennek a fának sötétzöld levele és nagy, zöld, kerek gyümölcse van. A gyümölcsét meg lehet sütni egészben forró parázson (körülbelül fél óra kell hozzá), vaev mee lehet főzni

vízben, illetve szeletekre vágva is meg

lehet sütni, akár olajban is. A magjait

meg lehet főzni vízben, vagy meg le-

het pörkölni.

Kókuszdió

A kókuszdió a trópusokon mindenütt

megtalálható, főként a partokhoz kö-

zeli területeken. A gyümölcs fehér

húsát meg lehet enni, és az éretlen

gyümölcsben található folyadék jól

oltja a szomjat. A pálmafa káposztára

emlékeztető levélüstöke, amiből a le-

velek kinyúlnak, a növény tetején ta-

lálható, és nyersen, vízben megfőzve,

vagy megsütve is fogyasztható.

Halfarokpálma

Indiában, Burmán, Délkelet-Azsiában

és a Fülöp-szigeteken fordul elő.

Ennek a magas fának egy nagy virágzó hajtása van, ami lefelé lóg. A levelek oválisak vagy ék alakúak, nem úgy, mint más pálmák esetében. A pálma hajtásából levet lehet nyerni. A pálmafa levélüstökét nyersen vagy megfőzve lehet fogyasztani.

185

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

Mangó

A trópusokon mindenütt megtalálható. A mangófának fényes, váltakozó levelei vannak. A gyümölcs ovális alakú, és amikor érett, színe narancssárga. Nyersen fogyasztható.

Manióka

Ez a növény tápióka, illetve kasszává néven is ismert, és széles körben elterjedt a trópusokon. A növény 1-2 m magasra nó meg, és nagy, gumós gyökerei van­nak. A manióka egyik típusa édes, míg a másik keserű. A keserű típus mérge­ző hidrogén-cianidot tartalmaz. A keserű fajtát főzze meg, reszelje meg vagy nyomja össze a gyökereket, amíg azok pépesek nem lesznek, majd nyomja ki a nedvességet a pépből, és legalább egy óráig főzze.

Nypa fruticans

Egész Délkelet-Azsiában megtalálható. A hosszú levelek a növény aljából nőnek ki, és így alkotják a növény kicsiny törzsét. A virág szára és a magok jó élelem- és vízforrások.

Papa ja

Mind a trópusokon, mind pedig bizonyos mérsékelt övi területeken is megta­lálható. A gyümölcs közvetlenül a törzsön fejlődik ki, és amikor érett, akkor általában sárga színű. Nyersen és megfőzve is fogyasztható.

Rotángpálma (nádpálma)

Afrika, Ázsia, Ausztrália, valamint a Kelet-indiai-szigetek (indonéz sziget­világ) trópusi esóerdeiben fordul elő. Ez egy fehéres virágú kúszónövény. A szárak végét és a belsejét sütve vagy nyersen fogyassza.

Szágópálma

Ez a pálmafaj Délkelet-Ázsiában fordul elő, főleg mocsarakban, illetve tavak és folyók mellett. A fa tömzsi, és hosszú, íves levelei vannak. A fa bélszöveté­ből szágót lehet nyerni, amit meg lehet főzni.

186

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

Borassus flabellifer

A trópusokon sok helyen előfordul; nagyon nagy levelei vannak. A fiatal vi­rágból cukrot lehet nyerni, és a magokat meg lehet főzni vízben.

z

Édes anóna

A trópusi vidékeken széles körben elterjedt alacsony fa. Rücskös gyümölcse nyersen fogyasztható.

Tarógyökér

A trópusokon széles körben elterjedt növény. Körülbelül 50-100 cm magasra nő, és nagy, szív alakú levelei vannak. A gyökerek, a fiatal levelek és a szárak

mind ehetők, és vagy meg kell őket főzni

vízben, vagy pedig meg kell őket sütni.

Vízililiom

Mérsékelt övi és szubtrópusi vidékeken

fordul elő patakokban és tavakban.

Bármelyik fajta vízililiom magja és meg-

vastagodott gyökere ehető főzve vagy

pedig sütve.

Jamszgyökér

Ez a földön kúszó növény széles kör-

ben megtalálható a trópusi vidékeken.

Gyökerét meg lehet főzni vízben, és

zöldségként fogyasztható.

Tuszkarorarizs

Ez a növény a trópusi és a mérsékelt ég-

hajlat alatt is előfordul, vizes területeken.

Magtermést hozó, magasra növő pázsit-

fűféle. Ezeket össze lehet gyűjteni, kicsé-

pelni, és át kell rostálni, hogy a pelyvát eltávolítsuk. Ezután a rizst vagy meg kell főzni vízben, vagy meg kell pörkölni, majd összezúzni, hogy lisztet kapjunk.

187

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON


  1. MELY TRÓPUSI

    NÖVÉNYEKET KERÜLJE EL?


RICINUSBOKOR

Mérgező. Ebből készítik a ricinusolajat.

A trópusi Afrikában és minden trópusi te-

rületen honos, de néhol a mérsékelt égö-

vön is megterem. Mintegy 12 m magasra

megnő, narancsszínű virágának nincsenek

szirmai. A termését puha, narancssárga-

barna tüskék borítják. A bab alakú ma-

gok tartalmazzák a ricinusolajat, és ezek

rendkívül mérgezőek.


MUCUNA PRURIENS

Mérgező. Az Egyesült Államokban és a

trópusi területeken található. Indás, venyigeszerú szárán bíborba játszó virá­gok nőnek, a magok barna, szőrös hüvelyben teremnek. Érintése bőrgyulla­

dást okoz, és ha a szembe kerül, akár vakságot is eredményezhet.


BÜRÖK

Mérgező. Az ernyősvirágzatúak családjába tartozik, és a világon mindenütt megtalálható füves, parlagon hagyott területeken. Átható, kellemetlen szagú pövény, bíbor színnel pettyezett szára üreges, kis fehér virágai tömött fürtök­ben nőnek, a gyökere is fehér és szintén rossz szagú.


LANTANACSERJE

Mérgező. Főleg dísznövényként termesztik, de mint gyomnövény egyaránt megtalálható mind a trópusi, mind a mérsékelt égövi területeken. A virága lehet fehér, sárga, narancssárga, rózsaszín vagy vörös, a termése sötétkék bo­gyó. Érintése bőrgyulladást okoz.

188

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON


MANZÁNILLAALMA-FA

Mérgező. Ez az Egyesük Államok déli részén, Közép-Amerikában és Dél- Amerika északi részén honos növény akár 15 m magasra is megnő; fényes, zöld levelei, apró, zöldes virágai vannak. A gyümölcse a zöldről a sárgára változik, amikor megérik. Érintése bőrgyulladást okoz.


PANGIUMEDULE

Mérgező. Délkelet-Ázsiában terem ez a fa, amelynek a levelei szív alakúak és a virága színe zöld. Nagy, barna színű, körte formájú a termése, amely külö­nösen mérgező.


JATROPHA

Mérgező. Megtalálható az Egyesült Államok déli részén és mindenhol a trópusokon. Ez tulajdonképpen bokor kis, a zöldtől a sárgáig változó színű virágokkal és alma nagyságú terméssel.


MÉRGEZŐ SZÖMÖRCE

Mérgező. Észak-Amerika mocsaras területein nő ez a fekete pettyes, lágy szárú bokor; virágai zöldek és sárgák, a bogyója fehér. Érintése bőrgyulladást okoz.


RÓZSAFÜZÉRBORSŐ

Mérgező. Afrikában, Észak-Amerika déli részén, a Karib-tenger térségében, valamint Közép- és Dél-Amerikában található. Kúszónövény bíborszínű virá­gokkal, vörös és fekete magokkal.


SZTRICHNINFA

Mérgező. Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában terem. 12 m magasra is megnö­vő örökzöld fa. A virága zöldes színű, bogyóinak színe a narancstól a vörösig váltakozik.


VÍZI BÜRÖK VAGY GYILKOS CSOMORIKA

Mérgező. A világon mindenütt megtalálható víz közelében, többek között mocsarakban. Bíborszínű csíkozott szára, csipkézett levelei, kis, fehér fürtös virágai vannak, erős gyökere a paszternákéra hasonlít.

189

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKOM


  1. EHETŐ TRÓPUSI ÁLLATOK

Az esőerdőben élő állatok általában kis termetúek és a fákon laknak, ami megnehezíti, hogy az ember megfogja őket. A nagyobb állatok közé tartozik az elefánt és az okapi, a zsiráf félénk és ritkán látott rokona.

Afrikában kétféle disznó él: a bozótdisznó vagy a folyami disznó és az erdei disznó. Ázsiában háromféle disznó található: a közönséges vaddisznó, a szakállas disznó és a babirussza, amelynek az agyarai felfelé nőnek.

Dél-Amerikában kétféle pekari él (disznószerú állatok) az esőerdőben, bár valójában csak a fehér farkú pekari az igazi esőerdőlakó. Mindkét fajta pekari búzmiriggyel rendelkezik, amely a hátán helyezkedik el, mintegy 10 cm-es távolságban a farkától. Ha önnek szándékában áll megenni ezt az állatot, a mirigyeket előbb távolítsa el, különben ehetetlen a húsa.

Mindezek az állatok veszélyesek lehetnek, és a valóságban csak lőfegyver­rel vagy jó lándzsával ejthetók el.


TRÓPUSI ESŐERDŐBEN ÉLŐ EGYÉB ÁLLATOK

Anoa (bivaly) (Celebesz, Indonézia)

Ázsiai vízibivaly

Nyala (Afrika)

Törpeantilop (Afrika) Pézsmaszarvas (Ázsia) Majmok és emberszabású majmok (Ázsia) Maori patkány (Ázsia)

Törpe víziló Elefántorrú cickány (Afrika)

Erdei szarvas, beleértve a szambárszarvast, a mocsári szarvast és a pettyes szarvast vagy csitált (Ázsia)

Tamarao vagy mindoro bivaly (Fülöp-szigetek)

z

Tapír (Ázsia, Dél-Amerika és Malajzia)

Fán élő kenguru (Ausztrália és Új-Guinea)

Rágcsálók (a dél-amerikai paka és az aguti vagy aranynyúl) Lajhár (Dél-Amerika)

Mókus (Afrika és Ázsia)

190

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

Mókuscickány (Délkelet-Ázsia)

Köb vagy mocsári antilop (Afrika)

Erdei vadbivaly vagy dzsungeltulok (India és Malajzia)

Madarak

Paradicsommadár (Ausztrália)

Kazuár (Ausztrália)

Kongói páva (Afrika)

Gyöngytyúk (Afrika)

Szarvascsórú madár (Afrika és Ázsia)

Kolibri (Dél-Amerika)

Papagáj, beleértve a kakadut, a lórit és a törpepapagájt (Ausztrália) Páva (India és Sri Lanka)

Fácán, beleértve a talagellatyúkot (Ázsia)

Galamb (beleértve a koronásgalambot)

Zománcos rézmadár (Afrika és Ázsia)

Turákófélék (Afrika)

Tukán (Dél-Amerika)

Harkályfélék (Dél-Amerika)

Gerinctelenek

Bogarak

Pillangók

Százlábúak

Ezerlábúak

Pókok

Ragadozók

Himalájái fekete medve (Himalája és Indokína)

Jaguár (Dél-Amerika)

Leopárd (Afrika és Ázsia)

Erszényes párducmacska (Ausztrália)

Kis- és közepes méretű macskák

Tigris (Afrika)

191

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

Hüllők és kétéltűek

Kaméleon (Afrika és Ázsia)

Lapos fakígyó (Ázsia)

Repülóbéka (Ázsia) Repülógyík (Ázsia) Gekkó (Ázsia)

Kígyó

Levelibéka (Afrika, Ázsia, Dél-Amcrika)

A madarak, gyíkok és a kígyók mind ehetők, de az utóbbiakkal óvatosnak kell lenni. Hangyák, lárvák, szöcskék és tücskök szintén ehetők, de a szárnyu­kat és a lábukat előbb el kell távolítani. A lárvákat fel lehet hasítani, a tűzön meg lehet sütni.


  1. MÉRGES KÍGYÓK

A következő mérges kígyók találhatók a két amerikai kontinensen:


LÁNDZSAKÍGYÓ

A mérge halálos. A lándzsakígyó elnevezés a viperacsalád mérges kígyóit foglalja magában. Közép- és Dél-Amerikában, az alacsonyan fekvő trópusi erdőkben él. A lándzsakígyó az egyetlen amerikai üregi vipera, amelyik to­jásokat rak.


MÉREGFOGÚ KORALLSIKLÓ

A mérge halálos. Mintegy ötvenfajta méregfogú korallsikló létezik, és a leg­több Dél- és Közép-Amerikában él. Tagoltan színes fekete, vörös, sárga és fehér csíkokkal rendelkezik. Hossza: átlagosan 67 cm, ám egyes dél-amerikai méregfogú korallsiklók elérhetik a 2 m-t is.


MOKASZINKÍGYÓ

A mérge halálos. Mocsarakban él az Egyesült Államokban, elsősorban Illinois, Kentucky, Missouri, Oklahoma és Texas államokban. Amikor fenyegetve érzi magát, a száját kitátja, szája széle fehér. Halakkal, kétéltűekkel, hüllőkkel,

192

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

madarakkal és kisebb emlősökkel táplálkozik. Mint minden vipera, a moka­szinkígyó is csöves méregfogakkal rendelkezik, amelyekkel mérgét az áldo­zataiba fecskendezi. A marása csak ritkán halálos, bár fájdalmas, és a helyi szöveteket roncsolhatja.

A színe barna vagy olajzöld, a testén széles fekete csíkozattal. Hossza: átlagosan 90 cm.


’ CROTALUS ADAMANTEUS

A mérge halálos. Az Egyesült Államok déli részén, mocsarakban és egyéb hasonló helyeken él. A tengerbe is ki tud úszni. A színe olajzöld vagy barna, sötétbarna vagy fekete rombuszmintázattal. Hossza: átlagosan 1,5 m.


BOTHROPS SCHLEGEU

A mérge halálos. Élőhelye Mexikó déli része, Közép- és Dél-Amerika. Főleg a fákon él. A színe az egyszínű sárgától a vörösessárga foltos színig váltakozik. Hossza:*átlagosan 45 cm.


BOTHROPS NUMMIFER

A mérge halálos. Mexikó déli részén és Közép-Amerikában honos. A színe barna vagy szürke, fekete mintázattal. Hossza: átlagosan 60 cm.

A következő mérges kígyók találhatók Afrikában és Ázsiában:


BOZÓTVIPERA

Mérgező. Leggyakrabban Afrikában található. Főleg fákon él, de zsákmányát a földön vadássza. A színe a halványzöldtől az olajzöldön át a vörösbarnáig váltakozik. Hossza: átlagosan 45 cm.


GABONI VIPERA

A mérge halálos. Főleg Afrikában él, ott is leginkább a sűrű esőerdőkben. A színe a rózsaszíntől a barnáig váltakozik, a hátán sárga vagy barna foltok­kal. Hossza: átlagosan 1,2 m.

193

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON


ZÖLD MAMBA

A mérge halálos. Afrika trópusi és déli részén él, általában a bozótban és a fákon. A mamba a Föld egyik leggyorsabb kígyója. Mindegyiknek keskeny a feje, a szeme nagy. A mérge nagyon erős, és az embert is megöli, ha nem kezelik kígyómarás elleni szérummal. A zöld mamba egyszínű, a nagyobb méretű fekete mamba olajzöld vagy fekete. Hossza: 1,5—2 m.


TRIMERESURUS GRAMINEUS

A mérge halálos. Indiában és Délkelet-Ázsiában honos. A színe egyszínű, fényes vagy mattzöld. Hossza: átlagosan 45 cm.


KIRÁLYKOBRA

A mérge halálos. A királykobra a világ leghosszabb mérges kígyója. A Fülöp- szigeteken, Malajziában, Dél-Kínában, Burmában (Mianmar), Indiában, Thaiföldön és a Maláj-félszigeten található. Fő táplálékául a többi kígyó szol­gál. Indiában vallásos tisztelet övezi, ezért ritkán ölik meg. A mérge rendkívül erős idegmérget tartalmaz, amely az idegrendszert támadja meg.

A színe zöld, barna vagy olívzöld, fekete csíkokkal. Hossza: átlagosan 3,5 m, de előfordult már 5,5 m hosszú egyed is.


KRAIT (BUNGARKÍGYÓ)

A mérge halálos. Minden krait halálos mérget termel, amely az idegrendszert támadja meg, de maguk az állatok nem agresszívak. Nappal nem is mozog­nak. Előfordulási helyük: India, Délkelet-Ázsia, Malajzia, Celebesz és az Andamán-szigetek. A színe fekete és fehér, vagy fekete, sárga csíkokkal.


CALLASELASMA RH0D0ST0MA

A mérge halálos. Délkelet-Ázsiában és Kínában él. A színe szürke, vörös vagy sárgásbarna, háromszög alakú mintázattal, amelyet világosabb pikkelyek vesznek körül, a fején pedig nyíl alakú minta látható. Hossza: 60-80 cm.


PUFOGÓ VIPERA

A mérge halálos. Afrikában, a szavannákon és a mocsarakban él, vagy az Arab-félsziget száraz vidékein. A színe sárgás, világosbarna vagy narancs­

194

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

színű, ék alakú sötétbarna vagy fekete csíkokkal. Hossza: átlagosan 1,2 m, maximálisan 1,8 m.


BITIS NASICORNIS

A mérge halálos. Az Egyenlítői-Afrikábin él. Élénk színe van, a hátán a bíbor­tól a vörösesbarnáig terjedő mintázattal, az orrán pikkelyes szarv helyezkedik el. Hossza: átlagosan 75 cm.


VIPERA RUSSELUI

z

A mérge halálos. Ez a Délkelet-Ázsiában honos kígyó valószínűleg több em­beréletet követelt, mint bármely más viperafaj. India számos területén egé­szen Borneóig megtalálható. A színe barnás, vöröses pettyekkel, amelyeket háromsoros fekete gyűrű vesz körül. Hossza: 1-1,25 m.


WAGLER BAMBUSZVIPERA

A mérge halálos. Malajziától a Fülöp-szigetekig megtalálható. A színe zöld, fehér keresztcsíkokkal, amelyeknek kék vagy bíbor a széle. Hossza: átlagosan 60 cm.


AUSZTRÁLIAI REZES FEJŰ KÍGYÓ

A mérge halálos. A kobracsalád mérges tagja, veszélyes, de nem agresszív. Dél-Ausztrália és Tasmania mocsaras területein él. A színe barna, bár néme­lyik egyede fekete. Hossza: átlagosan 1,2 m.


  1. UTAZÁS KÍGYÓK LAKTA VIDÉKEN
  • Viseljen erős bórcsizmát; a legtöbb kígyó méregfoga nem tudja átharapni a kemény csizmabőrt.
  • Nézze meg jól, hová lép; a kígyók gyakran lomhák, és így könnyen rájuk léphet az ember.
  • Ne fordítsa fel a köveket a kezével; használjon botot.
  • Nézzen a feje fölé, egyes kígyófajok a fákon élnek.
  • Ne szorítsa sarokba, ne emelje fel, és ne provokálja a kígyót.

195

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

Ha szemben találja magát egy kígyóval, őrizze meg a nyugalmát, és lassan hátráljon. Valószínűleg a kígyó jobban meg van lepődve, mint ön, és el akar majd menekülni.

Ha meg kell ölnie egy kígyót, egy hosszú bottal mérjen ütést a feje tetejé­re. Győződjön meg arról, hogy a kígyó valóban elpusztult, mivel a megsebzett állat rendkívül vad lehet.

Rendszeresen ellenőrizze a ruháit és a hátizsákját, mielőtt felveszi. Este, mielőtt lefekszik, rázza ki az ágyneműjét.


Ml A TEENDŐ KÍGYÓMARÁS ESETÉN?

A szárazföldi állatok közül talán ösztönösen a kígyóktól fél az ember a legjob­ban, és sok esetben jogos ez a félelem. Európát kivéve, ahol csak a keresztes vipera él, a többi kontinensen található az összes mérges és halálos mérget kibocsátó kígyó. A kígyóméreg a kígyó típusától függően különbözőképpen hat. Bizonyos esetekben a sebet csupán helyi duzzanat és a feltépett bőr jelzi. Ám á kígyómarást sokszor szabályos tünetek kísérik, amelyek a légzés leállá­sához vagy a központi idegrendszer bénulásához vezetnek.


KÍGYÓMARÁSNYOMOK

Ha valakit megmart a kígyó, nézze meg a marásnyomokat: ez néha elárulja, hogy az állat mérges volt-e vagy sem. Egy vagy két, a többitől eltérő, nagyobb seb a marásnyom elején azt sugallja, hogy mérges kígyóval van dolga. De ne higgye, hogy minden mérges kígyó marása feltétlenül azt jelenti, hogy az állat valóban befecskendezte a mérgét. Amikor a kígyók félelemből és nem táplá­lékszerzési céllal harapnak, nem mindig bocsátják ki mérgüket. De meg lehet állapítani, hogy bejutott-e a méreg a szervezetbe: a seb körül a bőr azonnal feldagad, és az áldozat általános közérzete romlik. Ám azzal az eshetőséggel is számolnia kell, hogy az utóbbi egyszerű hisztériás reakció is lehet.

Ha az áldozatot megmarta a kígyó, attól függetlenül, hogy a tünetek megmutatkoznak-e vagy sem, a legelső teendő a seb kitisztítása. Próbálja megállapítani, milyen fajta kígyóról van szó. Ha nem tudja beazonosítani, legalább jegyezze le a jellemzőket az orvos számára. Nem sok dolgot tehet a méreg hatástalanítása érdekében (hacsak nincs kígyómarás elleni szérummal

196

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

felszerelkezve, ami valószínűtlen). Legfontosabb tennivalója az életmentés és az, hogy a szervezetben lelassítsa a méreg keringését.

Amennyire lehetséges, próbálja megnyugtatni a beteget, hogy lassuljon a szívverése. Mossa le a sebet szappannal és vízzel, hogy eltávolítsa a még ott lévő mérget. Azután tegyen fel egy szorítókötést (de sose érleszorítót) a megmart végtag köré, a megmart hely fölé; ha az áldozat kezét marta meg, a kötést éppen a könyöke fölött helyezze el; a kötésnek szorosnak kell lennie, de nem annyira, hogy teljesen leállítsa a vérkeringést. Ezt úgy ellenőrizheti, hogy megcsipkedi a kéz vagy a láb ujjait. A kötés célja az, hogy megakadályozza a méreg bejutását a nyirokrendszerbe. Ám ha nehezen boldogul a szorítókötés­sel, és nagyban akadályozza az áldozat vérkeringését, azonnal oldja ki.

De nem csupán olyan kígyók léteznek, amelyek marnak, egyes fajták köpni is tudnak bizonyos távolságra, és gyakran a szemet célozzák meg. A hatás rendkívül fájdalmas lehet, és vízzel azonnal ki kell mosni a szemet. Végszükség esetén, ha nincs kéznél víz, használhat vizeletet is.

Még egy utolsó megjegyzés a kígyómarásra vonatkozóan: soha ne próbálja kiszívni a mérget. Ezzel csak önmagát és az áldozatot veszélyezteti.

Az aszpirin enyhíti a fájdalmat, de a beteget minél előbb orvosi kezelésben kell részesíteni, ha rossz lesz a közérzete vagy ha nagyon feldagad a seb. Az időtényező lényeges – ebben a helyzetben gyorsan kell cselekednie.

197

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

Kígyómarások mintázata

• nem mérges kígyóé

mérges kígyóé

198

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON


  1. VESZÉLYES ÉS KELLEMETLEN

    ROVAROK ÉS PÓKOK

Bár a fő veszélyt a dzsungelben a kígyók és a nagy testű vadállatok jelentik, számtalan rovar csípése és harapása mérgező, ráadásul betegségeket is terjeszt. A következő csúszómászókat kell kerülnie:


HANGYÁK

A vörös hangyák fák vagy bokrok ágain élnek, és állandóan csípnek. Az afrikai termeszek egymást fedő, gomba alakú rétegekből építenek fészket (például rothadó fákon).


FEKETE ÖZVEGY

A mérge veszélyes. A nevét arról a szokásáról kapta, hogy a nőstény párzás után felfalja a hímet. A hímek feleakkorák, mint a nőstények, ritkán lehet őket látni, és ártalmatlanok.

A nőstény csípése mérgező az ember számára. A helyén fájdalom lép fel, a testrész megdagad, hányinger és nehézlégzés jelentkezik, néha a halál is be­következhet. A világ meleg éghajlatú területein mindenütt előfordul a fekete özvegy. A hasán kicsi, sötét színű homokóra-mintázat látható.


SZÁZLÁBÚAK

A világ nedves helyein mindenütt megtalálhatók. A legtöbbjük ártalmatlan, de néhány nagyobb fajtájának a csípése fertőzést és a testrész feldagadását eredményezi.


LÓDARAZSAK, MÉHEK ÉS DARAZSAK

Sokféle fajtájuk az egész világon elterjedt. A legjobb békén hagyni őket. Több lódarázs csípése azonban halálos lehet. A darazsak inkább mozgó célpontokat támadnak meg, de ha az egész raj támad, rohanjon a sűrű bozótba vagy az aljnövényzetbe.

199

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON


PIÓCÁK

A pióca a húsevő és vérszívó férgek

mindennapi neve. Hő, benzin vagy

alkohol hatására leesnek a testről.

De próbálkozhat nikotinnal vagy

oltatlan mésszel is. Rendszeresen

ellenőrizze, hogy nem tapadtak-e

meg a testén a piócák, és rázza le

azokat, amelyek még nem fészkelték

be magukat.


SZÚNYOGOK

A szúnyogok — mint ahogyan azt sok

ember tudja – végzetesek lehetnek az

ember számára. Az Anopheles moszki-

tó terjeszti a maláriát; a maláriaelle-

nes tabletták azonban kevesebb mint 50%-os védelmet nyújtanak a fertő­zéssel szemben. Ha lehetséges, mindig használjon szúnyoghálót. Ha nincsen, akkor rögtönözhet egyet valamilyen ruhadarabból, ejtőernyőselyemből vagy nagyméretű levelekből. Különösen éjszakára dugja bele a nadrágja szárát a zoknijába, az inge ujját pedig a kesztyűjébe. Éjjelre hagyja a tüzet füstölni, és tartózkodjon távol a mocsaraktól vagy az olyan helyektől, ahol állóvíz van, amelyben a moszkitók tenyésznek.


SKORPIÓK

A mérgük veszélyes. Trópusi őserdőkben találhatók, ahol általában sötétebb a színük, mint sivatagi változatuké. A legtöbb faj csípése fájdalmas, de nem halálos az ember számára. Az Egyesült Államokban létezik egy skorpiófaj, amely kisgyermekek számára végzetes, de a felnőttek számára is halálos lehet. Egyes őserdei fajtájának a nagysága elérheti a 20 cm-t is.


TARANTULAPÓK

Mérgező, bár a csípése nem veszélyes. Amikor a filmesek meg akarják rémisz- teni a közönséget, mindig a tarantulapókot mutatják a filmvásznon. Nagyok

200

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

és szőrösek, és a hírük rosszat sejtető. A tarantulapók mérge nem annyira veszélyes, mint azt a külseje sugallja, de azért bőrgyulladást okoz.


KULLANCS

A kullancs füves területeken él, és olyan vérszívó élősködő, amely fertőző betegségeket terjeszt. Gyakran előfordulnak a trópusokon is, és csakúgy, mint a piócákat, nem szabad kitépni, mert a bőrbe ágyazódva ott marad az állkapcsuk. Ugyanúgy lehet eltávolítani őket, mint a piócákat. Ha sikerült zsákmányul ejtenie mondjuk egy disznót, ügyeljen arra, hogy az elpusztult állatról ne telepedjenek át a testére a kullancsok.

Ne vegye le a csizmáját, így védje lábát a kullancsok és a bolhák ellen, amelyek befészkelhetik magukat a lábujjak alá, és ott rakják le petéiket.

  • Ha lehetséges, mindig a mocsaraktól távol verje fel a sátrát.
  • Használjon rovarirtót, ha van. Rovarriasztóval kenje be fedetlen testrészeit és a fuha kivágott részeit.
  • Viseljen mindig ruhát.
  • Ha van szúnyoghálója, használja éjjel.

  1. TUTAJ-HOGYAN ÉPÍTSE,

    ÉS HOGYAN HASZNÁLJA?

Ha ki akar kerülni a bajból, és vissza akar térni a civilizált körülmények közé, esetleg vízen kell átkelnie. Legyen az akár folyó, akár tenger, tudnia kell, hogyan hajthatja végre a műveletet biztonságosan. A veszélyt sosem szabad alábecsülni.

Minden mozgásban lévő víztömeget fenntartással kell kezelni. Fennáll an­nak a veszélye, hogy az áramlat elsodorja vagy hogy leesik a tutajról. Esetleg szervezete megsínyli a hideget, vagy akadályba ütközik, például egy vízbe hullott fába.


TUTAJ FAKÓNKBÓL

Megfelelő rönkfából tutajt lehet építeni – próbálja ki, hogy jól lebeg-e a vízen (fele a vízbe merül, a másik fele kint van). Amikor kipróbálja, legyen a tutaj

201

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

a szárazföldhöz rögzítve, hogy felmérhesse, hogyan úszik, melyik fele merül a vízbe, és melyik fogja majd a fedélzet szerepét betölteni.

Amikor egymáshoz erősíti a rönköket, vágjon mély hornyokat a fadara* bokba, hogy a kötél vagy az annak a funkcióját betöltő anyag ne mozduljon el a vízben lévő áramlatok és a forgómozgás hatására.

Helyezze a farönköket két keresztfára mindkét végükön; a leghosszabb rönk legyen középen, a többit csökkenő sorrendben, mindkét oldalra szim­metrikusan illessze hozzá. Ezáltal a tutajnak hajóorrszerúsége lesz. Erősítse egymáshoz a fő rönkdarabokat, majd a tutaj mindkét végére szereljen egy-egy keresztrudat, pontosan az alsó keresztrudak fölé. Ezekbe a rudakba is vágjon hornyokat, majd kötözze egymáshoz őket, hogy a tutaj oldalára nyomást gya­

202

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

koroljanak. Felszerelhet még több keresztrudat, hogy sima fedélzetet kapjon; minden attól függ, mennyi ideje van, és milyen aprólékos gonddal akarja megépíteni a vízi járművet.

A stabilizáló uszonyként működő középső deszkákat, amelyek megaka­dályozzák, hogy a tutaj oldalra sodródjon, a farönkök közé lehet csúsztatni, és azokat biztonságosan kell rögzíteni. Mint minden túlélési helyzetben, itt is rögtönözhet a szükségletei és a rendelkezésére álló anyagoktól függően.


BAMBUSZTUTAJ

Körülbelül 3 m hosszú bambuszrudakat vágjon (a rudak száma attól függ, hány személy akarja használni a tutajt). Ha 12 darabot tesz egymás mellé, a tutaj négy személy részére elegendő. Az utolsó előtti bambuszokba mindkét végükön vágjon egy lyukat, hogy a keresztrudakat be tudja azon csúsztatni az összes, egymás mellé helyezett bambuszrúdon keresztül. Minden egyes bambuszrudat erősítsen a keresztrudakhoz. Ha ezzel elkészült, hozzárakhat egy második réteget is, amely a fedélzetet fogja alkotni; ideális esetben a rudak hosszabbak a külső oldalon, ilyen módon a fedélzetet könnyebben rögzítheti az alsó réteghez. A fedélzet biztosítja a tutaj vastagságát, és javítja az úszóképességét.


TUTAJ ROZSÉBÓL

Vegyen két ponchót, és hagyja szabadon a nyakrészt a húzózsinórral. A pon- chók sarkaihoz és az oldalaihoz erősítsen kötelet. Terítse ki a ponchót a földön, és rakjon rá friss rozsét addig, amíg eléri a 45 cm-es magasságot. Húzza át a poncho nyaki húzózsinórját a rőzsehalom közepén. Helyezzen el rajta két fia­tal faágat úgy, hogy X alakot formáljanak. Tegye őket a rőzsenyaláb tetejére. Rögzítse a középső poncho nyaki húzózsinórjával. Ennek a tetejére helyezzen el egy újabb 45 cm magas rőzsehalmot. Húzza fel a poncho széleit a rőzsenya­láb körül, kösse keresztbe a köteleket, egyik saroktól a másikig, egyik oldalról a másikig.

Terítse ki a második ponchót, a kapucnija legyen fölfelé, a rőzsenyaláb mellett. Gördítse fel a rőzsenyalábot a második poncho közepéig, az oldala legyen lekötve. Kösse a második ponchót a rőzsenyaláb köré átlósan, kötelek­kel, majd az egyik oldalról a másikra.

203

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

TVtaj rúzséból


A TUTAJ KORMÁNYZÁSA

Egy A betű alakú keretet építhet a tutaj hátsó részére a kormányevező ki­támasztására; a keretnek szilárdan, fixen kell állnia, jól oda kell erősíteni, hogy ne roskadjon össze. De alkalmazhat egyszerűbb módszert is, ami abból áll, hogy néhány farönkből megépíti a tutaj hátsó részét, majd olyan módon rögzíti ennek a tetejére a kormányevezőt, hogy anélkül forgathatja, hogy az beleesne a vízbe, és elveszítené.


LEBEGÉS FARÚNKÖN

Ez az egyszerű, de hatékony szerkezet gyorsan elkészíthető két könnyebb fa­rönkből és kötélből vagy ehhez hasonló anyagból. Helyezze el a két farönköt

204

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

mintegy 60 cm távolságra egymástól, kösse őket össze; lehetőleg legyenek vájatok a rönkökben, hogy a kötél ne csúszhasson ki. A két farönk közé ül­het úgy, hogy az egyiken a lábát nyugtatja behajlítva, a másikon pedig ül. Próbálja ki az építményt, hogy megfelelő-e a távolság a két farönk között, és hogy jól működik, mielőtt a mély vízre bocsátaná. Rögtönözhet más úszó szerkezetet is attól függően, mik a szükségletei, és milyen anyagok állnak a rendelkezésére.


  1. ÁTKELÉS A FOLYÓKON

Megfelelő helyet kell választania, ahol átkelhet a folyón. A következő szem­pontokat vegye figyelembe:

  • Olyan helyet keressen, ahol a legkisebb annak a veszélye, hogy elveszti a talajt a lába alól, ahol az egyik parton könnyen elérheti a vizet, a másikon pedig nehézség nélkül a szárazra jut; mindkét parton legyen biztonságban a vadállatoktól. A sikeres átkeléshez jó rálátás szükséges, esetleg másszon fel egy fára, mielőtt döntene.
  • Az a jó hely, ahol a víz a legsekélyebb vagy ahol a folyó több ágra szakad, amelyeken egyenként átkelhet, vagy ahol olyan kövek hevernek a vízben, amelyeken biztonságosan átjut.
  • Kerülje azokat a helyeket, ahol a víz gyorsan bukik át a sziklákon, vagy ahol a vízörvények arra utalnak, hogy a mélyben valamilyen akadály van, amely veszélyes ellenáramlatot eredményezhet. Kerülje a folyótorkolatokat ís, ezek szélesek, és erősen érvényesül az árapály hatása.
  • Ügyeljen az áramlatokra – vegye figyelembe, hogy a folyó lefelé sodorja, és esetleg nem a kívánt helyen fog partot érni.


ÁTGÁZOLÁSA FOLYÓKON

  • Vetkőzzön le, a ruháit tegye egy műanyag tasakban a hátizsákjába.
  • A bakancsát ne vegye le, ezzel jobban tud közlekedni a folyómederben.
  • Győződjön meg arról, hogy a hátizsákját könnyen le tudja venni, ha meg­csúszik – ne legyen rajta kapocs, ami a testéhez rögzíti. A hátizsákot csakis a folyó folyási irányában lévő vállához erősítse.

205

TÚLÉLÉS A TRÓPUSOKON

  • Kerítsen egy erős rudat, nyomja bele a folyó folyási irányával ellenkező oldalra, hogy megtörje az áramlatot; akár hozzá is erősítheti magát a rúd­hoz.
  • Az áramlatra 45 fokos szögben gázoljon át a folyón.


ÁTKELÉS KÖTÉLLEL HÁROM VAGY TÖBB SZEMÉLY ESETÉBEN

A kötéllel történő átkeléshez körülbelül háromszor olyan hosszú kötél szük­séges, mint amilyen széles a folyó. A legerősebb személy keljen át először, mi­közben a kötél a mellkasa köré van tekerve. A másik két személy engedje ki a kötelet, győződjön meg arról, hogy az nem akad bele semmiféle akadályba, és álljon készen arra, hogy szükség esetén visszahúzzák az első átkelni készülőt.

Amikor az első személy átér, szedje le magáról a kötelet, és a második át­kelő tekeri azt a mellkasa köré. Ennek a személynek az átkelését a két parton lévők felügyelik. Ezután a harmadik személy indul útnak, miközben az egyik a túlsó parton megfeszíti a kötelet; a másik készen áll arra, hogy szükség ese­tén segítsen a kötelet húzni.


ÁTKELÉS KÖTÉLLEL MÁSKÉPPEN (TIROL1 MÓDSZER)

A legerősebb személy elóremegy, a kötelet egy fához vagy más fix ponthoz köti a túlparton. A csapat többi tagja követi – például úgy, hogy a mellkasát egy karabinerrel erősíti a kötélhez. A hátizsákokat hasonlóképpen lehet átjut­tatni a túlsó oldalra. Az utolsó személy átúszik, miközben a csapat többi tagja készen áll arra, hogy kihúzza őt.


ÁTÚSZÁS

Ne próbálkozzon az átúszással, hacsak nem biztos, hogy úrrá tud lenni az áramlaton (dobjon a folyóba fadarabkákat, hogy lássa, milyen erős a víz sodrá­sa), hogy nem túl hideg a víz, vagy hogy nem gabalyodik bele vízinövényekbe, faágakba vagy akármilyen más, a folyóban található akadályba.

Mivel nem akarja, hogy a ruhája átázzon, gondolja át, hogyan készíthetne valamilyen vízen lebegő szerkezetet, amelyet maga előtt tart úszáskor, közben a lábával meg tempózik. Használhatja például az előzőekben leírt rozséból készített tutajt (lásd a 107. tippet) vagy bármilyen tárgyat, ami megmarad a víz felszínén.

206


TERMÉSZETI

CSAPÁSOK

TÚLÉLÉSE

A légi közlekedés megnyitotta előttünk az egész világot, ma már többfelé utazhatunk, mint eddig bármikor. Napjainkban könnyen előfordulhat, hogy olyan üdülőhely felé veszünk irányt, melynek területe igen komoly természetes viharok színhelye lehet. Teljesen nyilvánvaló, hogy tisztában kell lennie az abban a régióban előforduló ve­szélyekkel, amelyben tartózkodik, valamint a pontos védekezéssel is. Olvasson minél többet a vidékről, amelyet fel akar keresni!

Minél felkészültebb, annál könnyebb lesz megküzdeni mindazzal, amit a természet önre mér, s annál nagyobb az esélye, hogy túléli. Ha jól felkészült, valószínű, hogy segíteni tud másokon is. Nehéz gyorsan gondolkodni és ter­vezni, ha vészhelyzet áll elő, és az emberek pánikba esnek. Szerezzen annyi előnyt, hogy előre tervez, és mindig tudja, hol van a legszükségesebb felsze­relése.

Szerezzen információkat az éghajlati viszonyokról; ehhez tartozik, hogy szerezzen be egy telepes rádiót. Győződjön meg róla, hogy az alábbiakat tar­talmazó segélycsomag a keze ügyében legyen:

  • Élelem és víz
  • Elsősegélynyújtó készlet
  • Zsebkés, evőeszköz, konzervnyitó stb.
  • Térkép
  • Zseblámpa

209

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

  • Megfelelő ruházat
  • Jó cipők vagy csizmák

  1. FÖLDRENGÉSEK

A földrengéseket lehetetlen előre megjósolni, és számos módon lehet osz­tályozni őket – lehetnek tektonikus, vulkáni vagy mesterséges eredetúek. A Föld egyetlen pontja sem földrengésbiztos.

A legtöbb földrengés a tektonikus táblák szélein fordul elő. A táblák vagy egymással ütköznek, vagy egyik a másik alá csúszik. Földrengéseket mester­

FÖLDRENGÉSVESZÉLYES VÁROSOK


210

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

ségesen is elő lehet idézni fold alatti atom robbantásokkal vagy folyadékok kutakon keresztüli földbe nyomásával. Például 1962-ben a Colorado állam­beli Denverben – először a kísérletek történetében – úgy kezdődtek a föld­rengésekkel való kísérletezések, hogy egy mély kúton át szennyvizet nyomtak a várostól keletre fekvő gyújtőmedencébe. Miután a nyomást befejezték, a földmozgás még egy rövid ideig folytatódott, majd abbamaradt.


VESZÉLYEK

A földrengés veszélye általában az emberkéz alkotta épületekre fejti ki hatá­sát, vagy például földcsuszamlásokat és szökőárt (cunamit) indít el.

A földrengés a puha talajon, különösen iszapos és agyagos föld esetén veszélyes, mert az felnagyítja a rengéshullámok hatását. Ugyanez érvényes a mélyen fekvő és vízzel átitatott talajra is. A meredek lejtők is veszélyesek lehetnek a földcsuszamlás lehetősége miatt.


ELŐKÉSZÜLETEK

Készítsen elő minden fontos eszközt: vizet, konzervet, telepes rádiót és zseb­lámpát. Ezeket tartsa mindig a keze ügyében.

Kísérelje meg kideríteni, milyen helyi tervek vannak érvényben vészhely­zet esetére.

TENNIVALÓK


Házon belül:

Ha egy épületben van, maradjon bent! Bújjon egy masszív asztal vagy va­lamilyen más, védelmet nyújtó bútor alá, és maradjon ott, amíg a rengések tartanak. Ha semmiképpen sem tud valami alá rejtőzni, álljon az ajtóközbe vagy egy belső fal közelébe. Maradjon távol a nehéz tárgyaktól, mint pl. a könyvszekrénytől.

A konyhák veszélyes helyek földrengés idején – innen menjen ki!

Tartsa magát távol mindenféle üvegtől, ablakoktól és tükröktől. Ha ablak közelében van, takarja el az arcát kabáttal vagy valami hasonlóval.

211

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

Ne rohanjon ki, míg az

épület mozog.

Ne próbáljon meg föld-

rengés közben kimenekülni

az épületből, mert a lezuha-

nó tárgyak veszélyeztethe-

tik testi épségét.

Szabadban

Ne próbáljon elfutni a föld-

rengés elől, mert könnyen a

veszedelembe szaladhat. Tartsa távol magát fáktól, épületektől és más épít-

ményektől, amik önre eshetnek. Ha hegyek közt van, számítson földcsuszam-

lásokra, lavinákra, illetve a földrengés által helyükből kimozdított, lezuhanó

sziklákra és fatörzsekre.

Maradjon távol a telefonpóznáktól, magas feszültségű oszlopoktól és

vezetékektől. Sose érintsen meg vagy mozdítson el leszakadt elektromos

vezetéket.

Ha kocsiban ül, lassítson, és hajtson egy üres térre, távol az aluljáróktól,

lámpaoszlopoktól és fáktól. Majd állítsa le a kocsit, amíg a rengés meg nem

szűnik. Ha a földrengés megszűnt, lassan hajtson tovább, és figyeljen az úton

keletkezett repedésekre, valamint minden, a földrengés által okozott szokat-

lan jelenségre.


A FÖLDRENGÉS UTÓHATÁSAINAK TÚLÉLÉSE

Egyszerre csak egy dologra koncentráljon:

  • Győződjön meg róla, hogy nem fenyegeti közvetlen veszély. Ha megsérült, nem segíthet sem önmagán, sem másokon.
  • Találjon valami erős lábbelit, ha törmeléken vagy törött üvegen keli átjut­nia. Készüljön fel utórengésekre.
  • Ha súlyos sérültek vannak, nyújtson elsősegélyt, és helyezze a sérülteket kényelmes helyzetbe, de ne mozdítsa meg őket, hacsak újabb sérülés veszé­lye nem fenyeget. A súlyos sebesültek számára hívjon orvosi segítséget.

212

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE


A MERCALL1-SKÁLA

  • Jól nézzen körül a házában, nem ég-e valami, és ha tudja, oltsa el. Ha nem tud megbirkózni a tűzzel, azonnal hagyja el az épületet.
  • Ha gázt használ, zárja el, ha gyanítja, hogy a vezeték megsérült. Ne hasz­náljon nyílt lángot (pl. gyufát vagy kempingtűzhelyet), mielőtt meggyő­ződne róla, hogy nem szivárog a gáz.
  • Zárja el a villanyt a főkapcsolónál, mielőtt bármilyen javításba fogna.
  • Legyen óvatos, mielőtt magasban levő szekrényt nyit ki, mert a benne levő holmik elmozdulhattak, és a fejére eshetnek.
  • Járja körül a házát, hogy nem lát-e sérült kéményt vagy leszakadt villany­vezetéket. Ez utóbbihoz és a vele érintkező tárgyakhoz ne menjen közel, várja meg, amíg a szolgáltató megjavítja a vezetéket.


213

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE


ÉLELEM ÉS VÍZ

Önnek feltehetően nincs energiaforrása. Úgy tervezzen, hogy először a hűtő­jében levő ételeket fogyassza cl, vagy minden olyasmit, ami hamar tönkre fog menni, pl. a zöldségeket. Ha a lehető legkisebbre nyitja ki a hűtő ajtaját, az napokig vagy még tovább hidegen tartja az ennivalót.

Ne egyen meg semmit, ami szabadon volt a rengés alatt, mert nagy az esélye, hogy üvegcserepek estek bele.

A vízvezeték is eltörhetett, így vegye számba, mennyi vize van a boj­lerekben, a konzervekben (különösen a zöldségkonzervekben), valamint a jégkockákban.


ŐRIZZE MEG A NYUGALMÁT!

Ne felejtse el, hogy a katasztrófaszolgálat által előkészített tervekben nem szerepel a telefonhívásokra történő válaszadás. Lehetőleg kerülje a telefon haszqálatát, mert megterhelheti a segélyhívó vonalakat. Lehetséges, hogy a segélyhívó vonal már nem is működik!

Földrengés és lökéshullám

214

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE


  1. HURRIKÁNOK

Hurrikánnak nevezzük az olyan vihart, ahol a szél sebessége 120-130 km/ óra. A hurrikánok az egyenlítői vizeken, főleg a Karib-tengeren és a Mexikói­öbölben keletkeznek. A Csendes-óceán nyugati partjánál tájfunnak, az Indiai­óceán és Ausztrália környékén trópusi ciklonnak nevezik őket.


‘ VESZÉLYEK

Egy hurrikán pusztító ereje különböző módon nyilvánulhat meg, beleértve a szélerősséget, az esőt, a tomboló viharhullámokat.

A hurrikán legveszélyesebb eleme a viharhullám, 90%-ban halált okoz. Oka a tenger vizét felszívó hurrikán belsejében lévő légnyomásváltozás. Ennek eredményeképpen a vízfal elérheti a 12 m magasságot is, bár ez a ma­gasság a szárazföld felé közeledve csökken.


ELŐREJELZÉS

A hurrikánokat nehéz előre jelezni. Még a fejlett országok meteorológiai állo­másainak szolgálatait is váratlanul érheti, ami tovább fokozza pusztításukat.

A hurrikánok az Atlanti-óceán térségében augusztusban és szeptember­ben a leggyakoribbak. A hurrikán keletkezését a Föld forgásának a meleg tengervízre gyakorolt hatása okozza. A tenger hőmérsékletének legalább 26 °C-nak kell lennie ahhoz, hogy hurrikán keletkezzék.

A hurrikánok az Egyenlítőtől legalább 5-6 fokra születnek, de ennél kö­zelebb semmiképp sem.

Ha egy hurrikán keletkezésének a veszélye 24-36 órán belül fenyeget, hurrikánfigyelő szolgálatot vezetnek be. Ha egy hurrikán 24 órán belül várha­tó, hurrikánfigyelmeztetést adnak ki. A hurrikánfigyelő időszakban érdemes rádión követni a fejleményeket, hogy megtehessük a szükséges előkészülete­ket.

215

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE


ELŐKÉSZÜLETEK

Kezdje az ablakok bedeszkázásával; az ablakok leragasztása nem segít. Vágjon le minden gyenge ágat a ház melletti fákról. Vigyen be minden tárgyat a ház­ba, amit a szél felkaphat, például a szemétvödröket vagy a kerti székeket.


TENNIVALÓK

Házon belül

Keressen menedéket a pincében vagy valahol távol az ablakoktól és a tető­től. A hurrikán beszakíthatja a tetőt. Legyen óvatos, mikor a vihar nyugodt „szeme” elvonul. A vihar másik oldala, ahol a szél az ellenkező irányból fúj, rövidesen eléri önt.


216

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

A VIHAR INTENZITÁSÁNAK SAFFIR-S1MPSON-SKÁLÁJA

VIHAR

KATEGÓRIA

Trópusi vihar

Hurrikán

i

  1. fokozat (gyenge)
  2. fokozat (mérsékelt)
  3. fokozat (erős)
  4. fokozat (igen erős)
  5. fokozat <|>usztí(ó)

SZÉLSEBESSÉG

(MÉRFÖLD/ÓRA) MPH*

31-73

74-95

96-110

111-130

131-155

156-

Úi

Att

i’.nm

♦ 1 mérföld = 1,5 km

> -x- All


Szabadban

Keressen egy barlangot, árkot vagy valamilyen sziklás kiemelkedést, amiben vagy ami alatt meghúzódhat. Készüljön fel helyzetváltoztatására, ha a vihar „szeme” áthaladt.

Ne próbáljon kocsiba ülni hurrikán idején. Vigyázzon a hidakkal, mert azokat elsodorhatja az árvíz.


  1. TORNÁDÓK

A hurrikánok tornádókká válhatnak, amelyeket sokkal kevésbé lehet előre jelezni. A tornádó vonulási iránya kiszámíthatatlan, ezért jóval veszélyesebb. Tornádó esetén nem lesz idő tervezni vagy gondolkodni. Muszáj gyorsan cse­lekedni.

A tornádó neve a latin tonare, ’mennydörögni’ szóból ered. A tornádó hatalmas szürke spirálnak, tölcsérnek vagy elefántormánynak látszik. A szél­sebesség elérheti a 480-560 km/óra sebességet is.

A tornádók az északi féltekén általában az óramutató járásával ellentétes, míg a déli féltekén azzal megegyező irányban forognak, de akadnak olyan tornádók, amelyekre nem érvényes ez a szabály.

A szél által felszívott por és a kondenzált vízcseppek teszik láthatóvá. A tornádó földet érintő szakasza általában csak néhány száz méter átmérőjű,

217

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

de fent akár 1 km széles is lehet. A tornádó képes egy házat szétszakítani, ha a ház belsejében magasabb légnyomást hoz létre, mint ami odakint van.

Ha a tornádó a tengeren keletkezik, általában gyengébb: ezeket a típuso­kat víztölcsérnek nevezzük.


ELŐKÉSZÜLET

Találjon egy pincét vagy tornádóbiztos helyet jó időben, mielőtt a vihar meg­érkezne. Ne felejtse el, lehet, hogy a tornádó éppen nem ön felé halad, de bármikor hirtelen irányt változtathat.


TENNIVALÓK

Házon belül

Keressen menedéket a földszinten vagy a ház legalsó szintjén. Álljon a szoba közepére, távol a sarkoktól és ablakoktól. Keressen menedéket masszív biito-

1UJ1TA-PEARSON-TORNÁDÓSKÁLA

i

ERŐSSÉG SEBESSÉG
ÍF-0 64-115 km/óra
F-l 116—179 km/óra
F-2

L>’ ’

180-251 km/óra
’ *

F-3

252-328 km/óra
F-4

BuV 1 •»•

329-416 km/óra
■Uuv’..

Mn&i tűi’ i H u • Hu

417-509 km/óra

HATÁS

Kéményleomlás, a fák ágai letörnek

A lakókocsik felfordulnak

Jelentős károk, a lakókocsik elpusztulnak, a fák kidőlnek

Tetők és falak leomlanak, vonatok feldőlnek, a kocsik felborulnak

A jól megépített falak ledőlnek

A házak leválnak alapzatukról, és jelentős

távolságra repülnek, a kocsik 100 m-re

vetődnek

..■■■i.’.LlU

• •

218


TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

rok alatt, mint pl. egy nehéz asztal, és

kapaszkodjon bele. Két karjával védje

fejét és nyakát.


Szabadban

Ne járkáljon a szabadban – a szél elso-

dorhatja vagy valamilyen – a szél által

felkapott – nehéz tárgy megsebezheti

önt.

Ne maradjon kocsiban, hanem

szálljon ki, keressen megbízható me-

nedéket. Szükség esetén bújjon cl egy

mélyedésbe vagy egy kiugró szikla

mögé. A tornádók gyakran szívják fel

a kocsikat, és játékszerként dobálják

ókét ide-oda.


  1. HOGYAN KERÜLJÜK

    EL A VILLÁMCSAPÁST?

A villám a felhők vagy a felhók és a

fold közötti, látható elektromos kisü-

lés. A fejlett világban a természeti csa-

pások közül a villámcsapástól hal meg

a legtöbb ember, ha eltekintünk az ár-

vizektől. Mégis könnyebb a villámcsa-

pás ellen védekezni, mint földrengés,

hurrikán vagy tornádó ellen.

Egy tornádó keletkezése

219

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

Ha a közelben vihar tombol, még akkor is érhet villámcsapás, ha fejünk fölött süt a nap és kék az ég.


ELŐREJELZÉS

Bár előfordulhat, hogy derült égből csap le a villám, legvalószínűbb forrásai a sötét viharfelhők. Ha látja őket közeledni, tegyen óvintézkedéseket.

A villámlást mennydörgés kíséri. Miután a fény sebessége gyorsabb, mint a hangé, kilométerekben megbecsülheti, milyen távol van öntől az égzengés, ha számolja a fényhatás és a dörgés közötti másodperceket, és ezt a számot osztja öttel. A villámcsapás még akkor is reális veszély, ha a vihar már messze elvonult.


VÉDEKEZÉS

Egy épületet úgy védhet meg a villámcsapástól, ha egy fém rudat a tető legmagasabb pontjához erősít, és azt fémhuzallal összeköti a földdel. A vil­lámot vonzzák a fémtárgyak, és ha a házat villámcsapás is éri, erejét elvezeti a föld.


TENNIVALÓK

Házon belül

Maradjon távol a telefonoktól, elektromos készülékektől, számítógépektől, de főleg a televíziótól. Ne nyissa ki a csapot a mosogatóban vagy a fürdőkádban, mivel a fémcsövek és a víz vezetik az elektromosságot.


Szabadban

Ne húzódjon magányosan álló fa alá, a villám valószínűleg belecsap a fába. Feküdjön le a földre, ha viharba került. Keressen egy árkot vagy mélyedést, és feküdjön bele.

Ha azt érzi, hogy a haja a szabadban az égnek áll, hajoljon előre, és tegye a kezét a térdére.

Lábait összezárva mélyen guggoljon le, és a kezét tegye a fölére, hogy csökkentse a mennydörgés keltette robajt. Tegyen odébb minden fémtár­gyat.

220

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

Ha egy barlangban kell menedéket találnia, menjen olyan mélyre, ameny- nyire csak lehetséges. Ne álljon a barlang kijáratának közelébe.

  • Kerülje a vizet.
  • Kerülje a magaslatokat.
  • Kerülje a nyílt tereket.


VILLÁMSÚJTOTT EMBEREK KEZELÉSE

Ha a villámsújtott emberek azonnali kezelésben részesülnek, túlélhetik a villámcsapást. Ha azonos időpontban több embert ért villámcsapás, hívja a mentőszolgálatot, és azután kezelje először a „halottnak tűnő” embereket. Azok, akik ugyan eszméletlenek, de lélegeznek, valószínűleg saját erejükből magukhoz térnek.

Vigye az áldozatokat nyugodtabb helyre. A villámsújtott emberekben már nincs elektromosság, így nem jelent veszélyt, ha megérinti őket.

Ha ák áldozat nem lélegzik, kezdjen szájból szájba való újraélesztést. Tapintsa ki a pulzust a nyaki verőércn (a nyak oldalán), és ha nincs pulzus, kezdjen azonnal a reanimációhoz.

Ha az áldozat pulzusa újraindult, folytassa a mesterséges lélegeztetést olyan hosszan, ameddig szükséges. Ha a pulzus mintegy 30 perc múltán sem tér vissza a folyamatos újraélesztés ellenére, hagyja abba a lélegeztetést.


  1. ÁRVIZEK

Az árvizek a közismert és rendkívül veszélyes természeti csapások közé tartoz­nak. Különösen azokat fenyegeti, akik tengerpartokon, folyódeltákban vagy tölcsértorkolatokban élnek.

Az esők után a vizet felszívja a talaj és a növényzet, vagy elpárolog. A visszamaradó víz, az úgynevezett felszíni lefolyás a patakokba és folyókba ömlik. Minél súlyosabb az esőzés, annál nagyobb lesz a felszíni lefolyás. Ha ez túlságosan nagy, és a patakok és folyók már nem képesek felvenni, kialakul az árvíz. Kis területen leömlő intenzív esőzés hirtelen áradást okoz.

221

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE


ELŐKÉSZÜLET

Állapítsa meg a víz magasságát az árvíz azon pontján, ahol éppen tartózkodik. Töltsön meg tiszta vízzel fürdőkádakat, mosogatómedencéket és vödröket, amennyiben a csapvíz zavarossá válik. Hallgassa telepes rádión az árvízről szóló tájékoztatást.


TENNIVALÓK

Házon belül

Gyűjtse össze a létfontosságú holmikat, és helyezze a ház egy magasabb pontjára. Legyen rá felkészülve, hogy ha szükséges, ki tudjon mászni a tetőn keresztül.

Vegyen fel meleg ruhát. Vegyen magához köteleket, amelyekkel ki tudja kötni magát és másokat egy szilárd ponthoz, például kéményhez, ha a tetőn van.


Szabadban

Menjen magas helyre. Ne gázoljon át az áradó vízen. Ha mégis feltétlenül szükséges, keljen át a folyón, amint az a 108. pontban olvasható.

Ha járművel van, de az nem tud továbbhaladni, hagyja el, és menjen ma­gasabb helyre, amilyen gyorsan csak lehetséges.


  1. SZÖKŰÁR (CUN AMI)

A cunami japán szó, ami obölhullámot’ jelent. Ezeket földrengések okozzák. Gyakran helytelenül dagályhullámnak is nevezik, de ezt nem az árapályt oko­zó gravitációs erők hozzák létre.

A szökőár hullámhossza elérheti a 200 km-t, és sok száz kilométert halad az óceánon. Esetenként elérheti a 800 km/órás sebességet. Mikor a hullám el­éri a sekély parti vizeket, a tengeren mindaddig csak 50 cm-es hullám hirtelen hatalmasra nő. A partot elérve 15 m vagy még magasabb is lehet.

A cunamik félelmetes energiával rendelkeznek. Rendkívüli mennyi­ségű vizet tudnak megmozgatni, ami képes lerombolni a parti városokat. A cunamikat nem szabad összetéveszteni a hurrikánok vagy ciklonok alatt felemelkedő víztornyokkal, amelyek a partot elérve hatalmas tengerparti

222

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

árvizeket okoznak. 1970-ben Banglades ben egy ilyen trópusi ciklon utáni viharsorozatban becslések szerint mintegy 500 000 ember vesztette életét.

A legtöbb cunami az úgynevezett „tűzkörben”, az egész Csendes-óceánt körülvevő, 32 500 km hosszú vulkanikus és földrengéses zónában keletkezik. 1819 óta a Hawaii-szigeteket negyven cunami sújtotta.


ELŐREJELZÉS

Nehéz előre jelezni egy cunamit a tengeri hullámok alapján, mivel a cunami hullámai hosszú utat tehetnek meg úgy, hogy mindössze 1 m magasak, és így észrevétlenül haladnak el a hajók mellett. Mihelyt azonban partot érnek, hatalmasra nőnek. Japán legrosszabb cunamijának hullámmagassága 24 m volt.

A cunamiriasztást a földrengésjelzések alapján rendelik el. Ez a rendszer elég jól működhet a földrengéstől messze levő helyeken, de igen gyakori az a helyzet, hogy a cunami pusztító hulláma előbb ér el valahová, mint amennyi idő alatt el lehetne rendelni a riasztást.

Maradjon kapcsolatban a földrengést előre jelző intézménnyel, és figyeljen minden szokatlan előjelre.


ELŐKÉSZÜLET

Tervezzen menekülési útvonalat a szárazföld egy olyan pontjára, ami maga­sabban fekszik, mint ahová a legmagasabb hullám elérhet.


TENNIVALÓK

Ne törekedjen az öböl felé, hogy vajon meglátja-e a szökőárhullámot. Ha már látja, akkor túl késő ahhoz, hogy megmenekülhessen. Emlékezzen rá, hogy egy egész hullámsorozat törhet be, így ne térjen vissza a veszélyzónába, amíg csak teljesen ki nem tisztul minden.


  1. ASZÁLY

Az Egyesült Államokban az aszályt úgy határozzák meg, hogy 2,5 mm-nél kevesebb eső esik 48 óra alatt. Angliában az abszolút aszály definícióját egy 15 napos időszakban határozzák meg, amely alatt 0,25 mm-nél kevesebb eső

223

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

esik naponta. Indiában azt nevezik aszálynak, ha az eső 75%-kal kevesebb az átlagosnál.

A legnagyobb aszályok a 15-20. szélességi fok körül fordulnak elő, azo­kon a területeken, amelyek a világ állandóan száraz területeit határolják. A kiszámíthatatlan esőzések folytán Afrika van a legjobban kiszolgáltatva az aszálynak a Földön. Az évszakhoz kötött esőzések Afrikában az évszakon belül is nagy változatosságot mutathatnak, gyakran rövid és vad zivatarokban zúdulnak le. Az eső lehet erősen helyhez kötött is.

AZ ASZÁLYOK FAJTÁI

[METEOROLÓGIAI ASZÁLY

ti

Szokatlanul kevés csajxuiúk egy adott ré-

gióban bizonyos kló alatt. Huzamosabb

időszak cső nélkül.

MEZŐGAZDASÁGI ASZÁI.Y

a

HIDROLÓGIAI ASZÁLY

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ASZÁLY

Elégtelen talajnedvesség bizonyos növények

növekedéséhez egyes régiókban.

Csökkent esőzés hosszan tartó időszakra; a

szokásos vízkészletek, mint tavak, folyók és

víztárolók nem elégségesek.

A vízkészletek annyira alacsonyak, hogy az

a közösségre is súlyos hatással van.


ÓVINTÉZKEDÉS

Szüksége lesz víztartalékra, és ügyeljen rá, hogy ez a víz ne fertőződjön meg a szárazságban. Ügyeljen arra, hogy csak forralt vizet igyon.

(Lásd a 49-52. számú tanácsot arra nézve, hogyan lehet száraz területeken vizet tárolni.)


TŰZ

A szárazság és az aszály tüzek fellobbanásához vezethet. Ennek különösen Ausztrália van kitéve az őshonos eukaliptuszfákkal, ezek a túz elterjedésének fő okai. Az ausztráliai erdők alján sok a száraz kéreg és egyéb anyag, ami jól

224

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

táplálja a tüzet. Az avar mennyisége és az utolsó tüzeset óta eltelt idő döntő annak a megítélésében, milyen hevesen fog égni a túz.

I

A TÚZ FAJTÁI

A föld felszíne alatt ég szerves anyagok rétegeiben, .úV

mint a tőzeg. Lappangó túz, nincs se lángja, se

füstje. Nehéz ellenőrzés alatt tartani.

Idetartoznak a fii- cs az erdőtüzek, amelyek az erdő

alján levő korhadékanyagból táplálkoznak. Lángra .W

lobbanthatják a fák alsó ágait is.

A fák koronái veszélyesen, kiszámíthatatlanul

égnek. Megelőzhetik a felszíni tüzet.

Égő levelek és fakérgek okozzák, amiket a

tűzfészektől előrefújt a szél, így másutt, olykor több

kilométerrel távolabb, okoznak másodlagos tüzeket.


MEGELŐZÉS

Nagyon óvatosan rakjon tüzet száraz területen. Előre épített túzrakó helyen vagy legalább 30 cm mély árokban rakjon tüzet.

Ügyeljen rá, hogy fagyökerek ne kapjanak lángra. Legalább 3 méterre tisztítsa meg a tűzhely körül a talajt. Ne gyújtson tüzet, ha nagy a forróság és szeles az idő, vagy nagyon száraz a bozót.

Ha azt látja, hogy valahol feltámadt a túz, egy zöld levelű ággal próbálja elfojtani, vagy használjon valami keze ügyébe eső, tűzoltásra alkalmas eszközt, pl. tűzcsapó karót, ami a legtöbb erdőben megtalálható. Ügyeljen arra, hogy a láng ne terüljön szét több irányban. Gondoljon rá, hogy a tűz gyorsabban terjed felfelé, és hogy az elégett anyag legördülhet a domboldalon.


TENNIVALÓK

Ha bekerítette a tűz, próbáljon egy pocsolyába, tóba vagy folyóba kuporodni, vagy keressen menedéket nyílt területen vagy sziklák között. Feküdjön szo­

225

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

rosan a földre, és fedje be testét és fejét vizes ruhával vagy földdel. Lélegezzen a talajhoz közel, nehogy a forró levegő megégesse a tüdejét vagy füstöt szív­jon be.

Végső megoldásként, ha lát egy nyílást, s a tűz nem túl mély vagy túl magas, megkísérelheti, hogy átrohan a lángok közt a már fclperzselt területre. Ha már nekiindult, ne forduljon vissza, hanem határozottan haladjon végig. Ha a lángok embermagasságúak, ne kíséreljen meg áttörni rajtuk.

Hogyha úgy dönt, hogy áttör a tűzön, fedje be testének minél nagyobb felületét, és nedvesítse be ruháját és haját, ha van vize. Amennyiben meggyul­ladnak a ruhái, ne maradjon állva, miután átjutott a tűzön, hanem kuporod­jon le.

Ha van más út, ne próbáljon felfelé menekülni a tűz elől, mert a tűz gyor­sabban terjed felfelé a domboldalon.

Ajánlóit biztonsági övezet a tábortűz körül az erdőben

226

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE


  1. VULKÁNKITÖRÉSEK

A vulkánok láva és egyéb vulkáni törmelékek szétömléséből alakultak ki. Világszerte számos aktív vulkán található. Európában az olaszországi Nápoly melletti Vezúv és az Etna ma is működik.


VESZÉLYEK

Ha a vulkán kitör, vízgőzzel és egyéb gázokkal kevert láva tör fel a földből, ami áthatolhatatlan föstfelhőt képez. A láva a vulkántorokban keletkezik, egyes darabjai a levegőbe repülnek, mások átfolynak a kráteren. A vulkán oldalában több lávafolyam is előtörhet egy másik torokból.

A lávaömlés mozgása általában lassú, bár ez nem mindig van így. A pahojboj sima, egyenletes felületet alkot. Az áá sodró és tekeredő, jobban hasonlít a salakhoz, és gyorsabban hömpölyög, mint zpabojboj. Az utóbbi kb. 1 métert halad percenként, de ha a lejtő meredek és a lávakitörés erős, sebes­sége elégheti a percenkénti 400 m-t is, így utolérheti a menekülőket. Az áá lökésszerűen halad, előbb összesűrűsödik, mielőtt újra nekilendülne.

A láván kívül a vulkán egyéb anyagokat is dobhat ki magából, ami a finom hamutól az akár 5 km-re is elrepülő, 8 tonnás vulkánbombáig terjed. Ez a repülő anyag vagy piroklasztikus folyam minden vulkán legveszélyesebb eleme, míg magát a lávát bizonyos figyelmeztető jelzés után, különösebb ne­hézség nélkül el lehet kerülni.

Néhány vulkán rendkívül veszedelmes jellemzője a nuée ardente vagy izzó felhő; ezek a talajhoz tapadó, megalvadt lávatöredékekből álló felhők nagy sebességgel zúdulnak le a hegyről.


MÁSODLAGOS HATÁSOK

A vulkán másodlagos hatásai közé tartoznak a földrengések (általában meg­előzve a kitörést), a lávafolyam, földcsuszamlások és a sárfolyam, vihar és szökőárak (cunamik).

1985-ben Kolumbiában egy vulkán sárból és sziklákból álló földcsu­szamlást zúdított az alatta fekvő városra, és lakosaival együtt eltemette azt. Minthogy a vulkánok szélén termékeny a föld, ma egyre többen vállalják

227

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

annak a kockázatát, hogy a veszélyeztetett területen éljenek. Ezeknek az em­bereknek az otthona egyáltalán nincs biztonságban.


ELŐREJELZÉS

A vulkán kitörését ugyanúgy nehéz pontosan előre jelezni, mint ahogyan a földrengést is. A kitörés idejének jelzésére az egyik legjobb módszerek az adott vulkán működésének nyilvántartása, ami konkrét támpontot ad arra nézve, mikorra valószínűsíthető a következő kitörés. A földrengés szinte törvényszerűen megelőzi a kitörést, bár az időskála óráktól hónapokig vál­tozhat.


ELŐKÉSZÜLET

Legyen tisztában környezetének figyelmeztető rendszerével. Ne tévessze szem elől, hogy bizonyos területeknek jobb a jelző rendszere, mint másokénak, így készüljön fel arra, hogy maga formáljon véleményt a vészjelekről, ha szükség van rá. Inkább legyen túl óvatos, minthogy már magasan képzett vulkanológusok is estek áldozatul vulkánkitörésnek.

Legyen kiürítési terve. Ez akkor ideális, ha azt tartalmazza, hogyan men­jen a kitöréstől a lehető legmesszebbre fekvő, magas területre. De dolgozzon ki alternatív menekülési útvonalat is.


TENNIVALÓK

Szerelje fel magát védőszemüveggel és valamilyen légzőmaszkkal. Ha nincs maszkja, tegyen egy nedves kendőt az arcára, hogy megkönnyítse a légzést. Ha lehetséges, kerülje a mélyen fekvő területeket, mert ott hirtelen áradások veszélyeztethetik.

Ne menjen át alacsonyan fekvő területeken vagy hídon, ha sárfolyam kö­zeledik. Ne felejtse el, hogy a hömpölygő sár elől nem tud elfutni!


A VULKÁNI KITÖRÉS UTÓHATÁSAINAK TÚLÉLÉSE

Túlélőként igen komoly problémákkal találja szembe magát a kitörést követő napokon.

Óvakodjon attól, hogy hamut lélegezzen be – tegyen fel egy maszkot vagy használjon nedves kendőt. Hordjon védőszemüveget.

228

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

A VULKÁNOK TÍPUSAI

Izlandi típusú

229

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

Vigyázzon a sűrű hamura, amely összedöntheti a tetőt, és ügyeljen a föld­csuszamlások és sárfolyamok okozta veszélyekre.


FÖLDCSUSZAMLÁS ÉS SÁRFOLYAM

A földcsuszamlásról vagy sárfolyam közeledtéről általában kevés figyelmez­tető jelzés van, vagy egyáltalán nincs, de az alábbi jelek figyelmeztetésül szolgálhatnak:


Házon belül

Az ajtók beragadnak; repedések keletkeznek a vakolaton, a padlón és a tég­lafalakon. Bújjon valami masszív tárgy alá, például az asztal alá, és kapasz­kodjon bele.


Szabadban

Repedések jelennek meg a földön és az úttesten; víz tör fel a földből olyan he­lyen, ahol egyébként nem szokott; a kerítések és a fák elmozdulnak; morajlás hallatszik.

A VULKÁNOK TÍPUSAI

Hawaii típusú

230

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE

Térjen ki a földcsuszamlás és a sárfolyam árjából – emlékezzen rá, hogy nem tud elmenekülni előlük. Fusson a legközelebbi magaslatra, ami nincs a veszély közvetlen útvonalán. Ha mégis elérte a vész, tekeredjen össze labda- szerúen, és oltalmazza a fejét.

Földcsuszamlás és sárfolyam


231

TERMÉSZETI CSAPÁSOK TÚLÉLÉSE


VIGYÁZAT!

Ha a fene említett szerencsétlenségek bármelyike bekövetkezne, balesetek sokaságára lehet számítani. Vigyázzon a következőkre:

  • A leszakadt elektromos vezetékekre, amelyek áramütést okozhatnak, ha hozzájuk ér. Lehet, hogy az épületben tönkrement az elektromos hálózat.
  • Az eltört gázcsőre és szennyvízcsatornára. A vízcsőtörés azt jelentheti, hogy fertőzött lesz a víz. Gyúlékony vagy mérgező anyagok előfordulása csak néhány a sok veszély közül, amelyekkel szembe kell néznie.
  • Utó rezgések re, amelyek ledönthetik a meggyengült épületeket.
  • Állatokra, még háziállatokra is, amelyek veszélyesebbek lesznek. Vigyázzon az állatokkal!

Hallgasson a józan eszére, és cselekedjen óvatosan.

Végül ne felejtsen el másoknak segíteni a bajban, például a gyerekeknek vagy* bárkinek, aki megsérült, valamint az öregeknek.

232

f


NAVIGÁCIÓ

ÉS JELADÁS

Csak akkor mozduljon el a fedezékéből, ha nyilvánvalóvá válik, hogy senki sem ke­resi, vagy jelenlegi helyzete komoly objektív veszélyt jelent. Ahhoz, hogy biztonságban elérje célját, ismernie kell a térkép, az iránytű és más eszközök használatát, és (vagy tudnia kell, hogyan adjon pontos jelt a megmentőknek. Mindez egyszerű ismeret, amit bárki meg tud tanulni, és amely megmentheti az életét. Valóban, mielőtt nagyobb expedícióra szánja el magát, meg kell ismerkednie a térképolvasás és a tájékozódás mikéntjével.


  1. A TÉRKÉPEK MEGÉRTÉSE

A térkép vonalakat és jeleket használ egy bizonyos földrajzi terület ábrázo­lására. Ezek a jelek a hegyektől, völgyektől kezdve egészen a gyalogutak és sorompók ábrázolásáig terjednek.

A Térképészeti Hivatal térképei könnyen érthető jeleket tartalmaznak, amelyek magyarázata a térkép szélén is megtalálható. Nem minden térkép használja ugyanazokat a jeleket, ezért mielőtt elindulna egy feltehetően koc­kázatos területre, bizonyosodjon meg róla, hogy ismeri a használni kívánt tér­kép jeleit. Sokkal jobb, ha olyan megbízható és ismerős térképet visz magával, mint a Térképészeti Hivatal térképei. Ne bízzon abban, hogy a meglátogatott területen bukkan olyan térképre, amelyen majd kiismeri magát.


LÉPTÉKEK

Egy térkép léptéke vagy szavakkal, vagy számokkal van megadva, mint pél­dául 1:50 000 – ez azt jelenti, hogy a térképen szereplő egységnyi távolság a terepen 50 000 ugyanilyen egységet jelent. Például ha a lépték 1:25 000, akkor a térkép 1 mm-e 25 m a valóságos terepen.

235

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS

Térképhálózat

<h


PONTOS TÁVOLSÁGMÉRÉS

A térkép táblázatának nullapontjától

jobbra levő beosztást elsődleges lép-

téknek nevezik. A nullaponttól balra

levő beosztást másodlagos léptéknek

hívják. A másodlagos lépték tartal-

mazza a mérték elsődleges egységét

– például egy kilométert fokokra

osztva, általában 10 m-ként. Ha

meg kívánja mérni a térképen a két

pont közti távolságot, jelölje meg a

két pontot egy papírdarab szélén.

Helyezze ennek a jobb pontját az

elsődleges lépték egy pontjára, a bal

pontját a másodlagos léptékre, hogy

megmérje a kilométer vagy mérföld

kívánt részét. Ha meg akarja mérni

a térképen található valamelyik út

vagy ösvény hosszát, legjobb, ha

egy darab papírt használ. Helyezze a

papírt a kiindulóponthoz, és kövesse

az utat a papír szélével, amíg az út el

nem fordul. Jelölje meg a papíron a

távolságot, és forgassa el a papírt a ceruza körül, amíg ismét párhuzamos lesz

az úttal, és így folytassa tovább.


  1. HELYZETMEGHATÁROZÁS

A helyzetmeghatározáshoz elengedhetetlen, hogy egyértelmű és pontos mód­szerekkel rendelkezzen a térképen lévő pont meghatározásához. Ezt könnyen érthető szabályok teszik lehetővé. A térképen található függőleges vonalakat hosszúságnak, a vízszintes vonalakat szélességnek nevezik. Először mindig a hosszúságot olvassa le, és csak azt követően a szélességet.

236

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS


HAT SZÁMJEGYŰ KOORDINÁTAMEGHATÁROZÁS

Olvassa le egy nyomtatott hálózati szakasz első felét a hosszúságot jelentő vízszintes vonal mentén. Ennek a fél szakasznak az utolsó számjegye a háló­zati négyzet egy tizedét jelenti. Ezzel azt segíti, hogy meg tudja becsülni egy adott hely hozzávetőleges távolságát a hálózati négyzeten. (Például az 5-ös számjegy azt jelenti, hogy a hely körülbelül a hálózati szakasz felénél fekszik.) Azután ugyanezt a műveletet végezze el a hálózat függőleges vonala mentén. Lásd a túloldali példán a 204559-es helyet.


  1. A SZINTVONALAK ÉRTELMEZÉSE

A szintvonal általában egy barna/narancsszínú vonal a térképen, amely az azo­nos magasságú helyeket köti össze. Ez használható módszer egy adott terület fekvésének a megbecsülésére. Vannak a kiemelkedések jelölésének más módjai is, ilyenek a vonalkázás (sűrű párhuzamos vonalak), a dombok árnyékolása és a réteges vonalkázás. Ezek nem olyan pontosak, mint a szintvonalak. A szint­vonalakon túlmenően a térképolvasó még használhatja a magassági pontokat, a háromszögelési pontokat (1. 238. oldal) és a kiemelkedések jelölésének konvencionális jeleit is.

A szintvonalak mindig azonos távolságban vannak a térképen – például 10 m-re. A szintvonalak elhelyezkedése jól mutatja a lejtő természetét: Egyenletes távolságban és egymástól távol eső szintvonalak (A): lankás, egyenletes lejtő; egyenlő távolságban, de egymáshoz közel eső szintvonalak (B): egyenletes, de meredek lejtő; egy foltszerűen sűrű szintvonal (C): függő­leges vagy majdnem függőleges lejtő. (Lásd a túloldali diagramot.)

A szintvonalakkal kapcsolatban még a következőket kell megjegyezni:

  • Mikor a szintvonalak folyót kereszteznek, mindig V alakot öltenek.
  • A szintvonalak nem tüntetik fel a felszín változásait a szintvonalak közti magasságkülönbségen belül – más szavakkal, ha a szintvonalak különbsé­ge 10 m, nem mutatják az 5 méteres magasságváltozást.
  • Egy, a szintvonallal párhuzamos út vagy ösvény általában azonos magas­ságú.
  • A vízfolyás mindig völgyben van, és a tó vagy tározó mindig mélyedésben.

237

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS


MAGASSÁGI PONT

Általában a térképen egy fekete pont egy számjegy mellett az adott pont tengerszint feletti magasságát jelenti. A terepen nincs jelölve.


HÁROMSZÖGELÉSI PONT

A térképen egy kis háromszög egy ponttal a közepén jelzi az adott pont föld­rajzi helyzetét és a magasságát a háromszögelési rendszerben. A háromszöge­lési pontokat a terepen a magasabb dombok tetején látható kis háromszögű betonidomok jelzik.

238

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS


KÉT PONT KÖZÖTTI TEREPKERESZTMETSZET MEGRAJZOLÁSA

Húzzon egy vonalat a térképen, amelynek mentén terepkeresztmetszetet kí­ván készíteni (1. 240. oldal). Húzzon egy másik vonalat azonos hosszúságban, vízszintesen egy papírlapon, ami a felszínt jelzi (A-B). Majd ezzel az alapvo­nallal párhuzamosan húzzon vonalakat, amelyek a szintvonalak magasságát jelzik – például 50, 100, 150 stb. Jelölje meg a térképen mindazon pontokat, ahol a kijelölt útvonal érinti az egyes szintvonalakat, cs vigye át ezeket a pon­tokat a papíron levő ismétlődő vonalakra. Kösse össze az egyes magasságokat jelző pontokat egymással egy folytatólagos vonallal. A pontok összekötésével megkapja a terepkeresztmetszetet.


  1. A SILVA-IRÁNYTŰ HASZNÁLATA

Silva-iránytút használva, az iránytű tetején lévő nyilat beállíthatja abba az irányba, amerre menni akar. Majd állítsa be az iránytű számlálóját úgy, hogy az északi jel egy vonalban legyen az iránytű piros tűjével. A saját irányt a fe­kete mutató jelzi, amely egy vonalban van az irányt mutató nyíllal Az északot jelentő tűt figyelve – amelyet az iránytű mutatói jelölnek – viszonylag könnyű tartani az irányt.

Az út térkép alapján történő meghatározásához helyezze az iránytűt a saját helyzetét a céllal összekötő vonalra. Forgassa az iránytű számlálóját ad­dig, amíg a számlapon lévő iránymutató vonalak párhuzamossá nem válnak a térkép észak-déli vonalával úgy, hogy az irányt jelző nyíl északra mutasson. Olvassa le a jelzővonalról a szükséges adatot, és adja hozzá a kívánt ezredszö- gct a mágneses elhajláshoz. Az iránytű most a pontos irányt mutatja.

Ha most leveszi az iránytűt a térképről, csak el kell fordulnia az iránytűvel a kezében, amíg a piros mutató egyenesen északra mutat. Ekkor abban az irányban áll, amerre menni kíván.

Ha egyszer egy iránytűvel betájolva indult el, bízza magát az iránytűre és ne a benyomásaira!

239

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS


  1. HELYZETMEGHATAROZAS TÉRKÉPPEL


ÉS IRÁNYTŰVEL

A saját helyzete meghatározásához választania kell két olyan tereptárgyat, amelyek a térképen is jelölve vannak, mint pl. dombok vagy kőhalmok. Helyezze az iránytű tetején lévő nyilat az első tereptárgyra, és forgassa el az

240

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS

iránytűt addig, amíg az iránytű északi mutatója nem kerül egy vonalba az iránytű vörös tűjével. Jegyezze meg az irányt, és vonja ki a mágneses dekiiná- ció ezredszögeit.

Helyezze az iránytű oldalát a térképen jelölt tereptárgyakra, és forgassa el az iránytű aljzatát mindaddig, amíg az iránytű számlapján levő irányvonalak egybe nem esnek a térkép észak-déli vonalaival úgy, hogy az iránymutató nyíl északra mutat. A tereptárgytól kezdve húzzon egy vonalat az iránytű aljzatá­val párhuzamosan.

Ismételje meg a műveletet a második tereptárggyal, és állapítsa meg a helyzetét: ahol a vonalak metszik egymást, ott van.


  1. RÖGTÖNZÖTT IRÁNYTŰ

Mágnesessé tehet egy tűt egy mágnessel vagy egy darab selyemmel ütögetve, minden órában megismételve a műveletet, hogy megmaradjon a mágnesesség. Függessze fel a tűt egy fonaldarabra. Biztosítsa, hogy a fonal ne legyen megte- keredve, mén ez befolyásolhatná a tűt. A tű hegye északra fog mutatni.


  1. TÁJÉKOZÓDÁS A NAP SEGÍTSÉGÉVEL

A tájékozódást nagyon sokféle eszköz, módszer segítheti. Ezek közül egyesek hasznosabbak, mint mások. Érdemes több módszert is kipróbálni, mielőtt biztosra vennénk az eredményt.

A nap keleten kel, és nyugaton nyugszik. Délben a nap az északi féltekén pontosan délen van, a déli féltekén pedig pontosan északon.


AZ ÓRA IRÁNYTŰKÉNT VALÓ HASZNÁLATA

Az északi féltekén úgy kell az órát beállítani, hogy az órát jelző (kis-) mutató a Napra irányuljon. Képzeljen el egy vonalat a 12-es számjegyen keresztül. A pontos déli irány a 12-es számjegy és az órát jelző (kis-) mutató közt közé­pen van.

A déli féltekén a 12-es számjegyen áthaladó képzeletbeli vonalnak kell a Napra irányulnia. A pontos északi irány a 12-es számjegy és az órát jelző (kis-) mutató közt középen van.

241

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS


IDŐ- ÉS IRÁNYMEGHATÁROZÁS AZ ÁRNYÉK SEGÍTSÉGÉVEL

Szúrjon le egy botot a kelet-nyugati és az észak-déli vonalak találkozási pontján. Függetlenül attól, hogy hol van, a nyugat-keleti vonal nyugati része 6 órát, míg a keleti rész 18 órát mutat.

Az észak-déli vonal lesz a délidő vonala, és a bot árnyéka válik az órát jelző (kis-) mutatóvá.

AZ ÓRÁS MÓDSZER

I


BOT ÉS ÁRNYÉK

Kelet-nyugati vonal

Szúrjon le egy kb. 1 m hosszú botot a földbe, lehetőleg sima és törmelékmen­tes terepen. Jelölje meg az árnyék végét egy kővel. Tíz perc múlva ismételje ezt meg. A két pont közti egyenes vonal lesz a kelet-nyugati vonal.

242

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS

Észak-déli vonal

Szúrjon le egy kb. 50 cm hosszú botot a sima földbe. Egy zsineg segítségével, amit a bothoz kötött, rajzoljon egy körívet a bot köré az árnyék rádiuszával. Az árnyék el fog mozdulni. Mikor újra eléri a körívet, jelölje meg egy kővel vagy egy ággal. Felezze el a bot alja és a két kő vagy ág közti szöget. Ez fogja mutatni a déli irányt az északi féltekén és az északit a déli féltekén.


  1. NAVIGÁCIÓ A CSILLAGOK SEGÍTSÉGÉVEL

ÉSZAKI FÉLTEKE

Az északi Sarkcsillagot a Nagy Göncöl, a Kassziopeia és az Orion csillagképek segítségével lehet megtalálni.

243

MAV1GÁCIÚ ÉS JELADÁS


DÉLI FÉLTEKE

Szorozza meg a Dél Keresztje csil-

lagkép hosszabb tengelyét 5-tel, ami

egy elképzelt pontot ad a horizonton.

A déli iránypont közvetlenül e pont

alatt lesz.


CSILLAGMOZGÁS

Szegezze a szemét két meghatáro-

zott pontra a talajon olyan távolság-

ban, hogy megfigyelhesse egy csillag

mozgását. Figyelje a csillagot a földi

pontok fölött. Ha egy idő után a

csillag emelkedik, akkor nagyjából

kelet felé néz. Ha viszont a csillag

lefelé tart, akkor hozzávetőleg nyu-

gat felé néz. Amennyiben jobb felé

mozdul el, akkor nagyjából dél felé,

ha viszont balra, akkor hozzávetőleg

észak felé néz.


  1. HOGYAN JELZIK


AZ IRÁNYT A NÖVÉNYEK?

Nagy tapasztalatra és gyakorlatra

van szükség ahhoz, hogy a növények

növekedésének irányából pontos következtetéseket tudjunk levonni. Mindig

a lehető legszélesebb korú adatsort vegye figyelembe, és vesse össze az ered-

ményt más módszerek eredményeivel. Bizonyos szabályok felhasználhatók az

alábbiak szerint:

  • A virágok általában a Nap irányába nőnek.
  • A fák lombozata a napos oldalon dúsabb, gazdagabb.

244

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS

Navigáció az északi Sarkcsillag segítségével

  • A moha a fák nedvesebb oldalán nő – más szavakkal a Nappal ellentétes oldalon – de ezt más tényezők is befolyásolhatják.
  • Az északi féltekén a fatönkön található évgyűrűk sűrűbbek, szorosabban vannak egymás mellett a fa déli oldalán, és a fakéreg is jobban fejlett a déli oldalon.

  1. HELYZETMEGHATÁROZÁS BECSLÉSSEL

Ha meg akarja becsülni a megtett utat, szükség van a térkép, az iránytű, a szögmérő, az útiterv és az útinapló segítségével az útvonal egy sor pontjának a meghatározására.

Jelölje ki a térképen az útvonalat, és jegyezze fel az útitervbe az útvonal minden egyes részének távolságát és irányát. Ha gyalog megy, jegyezze fel az irányt és a távolságot az útinaplóba. Ha bármi okból irányt kell változtatnia, azt is jegyezze fel.


245

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS

Állapítsa meg, milyen hosszút lép, mert ez segíthet annak megállapítá­sában, hogy mennyi utat tett meg. 100 méterenként általában 60-70 kettős lépést kell számítani sima, könnyű terepen. Tudnia kell, mennyit rövidülnek lépései, ha felfelé megy, és azt is, hogy milyen a terep jellege, amelyen áthalad. Ha síkos, csúszós talajon kell haladnia vagy kevésbé tartós cipője van, rövi- debb léptekkel kell számolni.

A Dél Keresztje és az Orion


  1. JELADÁS

A jeladás a túlélés esélyeit jelentősen növelheti, de ehhez képesnek kell len­nie hatékonyan közölni üzenetét. Lehet, hogy csak ez az egy esélye marad. Például valószínűleg nem kívánja, hogy kétségbeesett integetésére egy repü­lőgép pilótája csak barátságosan visszaintegessen, majd eltűnjön.

246

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS

Az alábbi pontok tájékoztatást adnak a nemzetközileg elfogadott jeladá­sokról. Ezeket a mentők azonnal felismerik. Segítenek abban is, hogy a jeleket biztosan észrevegyék. Ehhez szüksége lesz valamilyen magas és sík területre, ahol elvégezheti a jeladást.


JELADÁSI ESZKÖZÖK

Vörös ejtőernyős rakéta

Kézi fáklya (kis piros pontszerű fény)

Úsztatható, narancsszínű füst

Tengeri színes jelzők

Jelzőpisztoly

Jeladó zseblámpa

Fénytávíró (használhatunk CD-lemezt is)

Személyes helymeghatározó jelzőtűz (jelzőlámpa)

VHF mentőrádió

Síp •

Tükör


  1. RÁDIÓS ELJÁRÁS

Ha hozzájuthat egy rádióhoz, megmenekülési esélyei jelentősen javulnak. Bizonyosodjon meg róla, hogy tudja-e kezelni a rádiót. Ha sikerül rádiós összeköttetést teremteni, akkor fontos, hogy használja az alábbi táblázatban felsoroltakat:

  • S. O. S., S. O. S.
  • A saját hívószáma (ha van ilyen)
  • A saját neve
  • Saját helyzetmeghatározása (a térképtáblázat alapján)
  • A túlélők neve
  • Az elérhető leszállópályák térkép-koordinátái
  • Az esetleg szükséges különleges orvosi ellátás kérése

247

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS

Figyelje nagyon gondosan a mentők utasításait. Ha azt kérik, hogy egy- egy szót betűzzön ki, használja mindig a fonetikus ábécét. Ez segíteni fogja a mentőket, és javítja a közlés pontosságát.

Ha a beszédhang nem érthető, próbálkozzon a morzeábécével. A morze­ábécé már nem használatos a rendszeres rádióskapcsolatokban, de ha a légköri viszonyok rosszak, a morzejeleket néha még lehet hallani, amikor a beszéd­kommunikáció már lehetetlen.

Ha a rádión van morzebillentyű, akkor minden rendben van. Ha nem, akkor rögtönözni kell. Morzeüzenetet lehet küldeni a kézibeszélő vagy a frek­venciaállító kapcsolójával.

A FONETIKUS ÁBÉCÉ (Megjegyzés: a magyarban leginkább használt ne­vekkel)

A Aladár B Béla C Cecil D Dávid
E Elemér

F Ferenc G Géza HHugó
I Imre J János K Kálmán L László
M Mária N Nóra OOttó P Péter
Q Québec R Róza S Sándor T Tibor
UUbul V Vilma W Wesselényi X Xavér
YYbl M Miklós Z Zoltán

  1. JELADÁS JELZŐRAKÉTÁVAL

Ha van lehetőség pirotechnikai eszközök korlátozott felhasználására, nagy gondossággal használja fel, és csak akkor, ha úgy véli, hogy azt egy arra járó repülőgép észreveszi. A piros rakéta veszélyt jelez. A fehér rakéta tudomásul­vételt vagy figyelmeztetést.

Amennyiben egy repülő az éjszakai keresőtechnikát használja, 5-10 per­cenként fog zöld jelzőfényt adni. Ha ezek közül egyet vagy többet látunk:

248

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS

Morzeábécé
A.- M– Y-.–
B -… N-. Z–..-
C-.-. o— 1 …..
D-.. P.–. 2..–
E. Q–.- 3 … – –
F. .-. R. -. 4

& • • • •

G — . s… 5
H…. T- 6 -….
I. . U..- 7–…
J.— V…- 8—..
K-. – W.– 9—-.
I-í • M • • X-.. – 0

249

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS

  • Várja meg, amíg a repülő fénye kialszik, és aztán gyújtsa meg a vörös jel* zést, rövid idő múlva megismételve ugyanazt.
  • A repülő vissza fog fordulni az első fényjelzés felé, amennyiben azt meg­látta, és ellenőrző utat tesz a második fölött, zöld fényeket bocsátva ki az adott hely fölött.
  • Várja meg, amíg a repülő odaér, és akkor gyújtsa meg a harmadik jel­zőfényt. Akkor is meggyújthatja ezt, ha úgy véli, hogy a repülő el akar távozni.

A jelzőrakétákat nagyon óvatosan kezelje. Tartsa nyújtott kézzel vállma­gasságban, és bizonyosodjon meg róla, hogy senkit és semmit nem veszélyez­tethet. A kézben tartandó rakétának piros sapkája van, amit egy rövid zsineg vagy valamilyen más eszköz hoz működésbe. Mielőtt megrántja a kioldót, bizonyosodjon meg, hogy a rakéta orra az égre mutat. Készüljön fel a rakéta visszarúgására, amikor begyullad. A rakéta nagyon forró lehet – ezért nem szabad semmi olyasmire esnie, ami tüzet foghat, sem pedig a mentőcsónak aljára.


  1. JELADÁS FÉNNYEL ÉS HANGGAL


FÉNY

Ha fényjeleket használ, küldjön percenként hat jelet, majd tartson egy perc szünetet. Aztán küldjön újra hat jelet és így tovább. Az üzenet vételét és meg­értését egy repülőről küldött zöld fényjelzés nyugtázza.


HANG

Ha hangjelzést használ, küldjön percenként hat jelzést, majd tartson egy perc szünetet, és küldjön újra hat jelzést és így tovább. Sötétben messzebb terjed a hang.

Ha egy repülő himbálózik egyik oldaláról a másikra, az azt jelenti, hogy „megértettem a jelzést”. Ha jobbra köröz, az azt jelenti, hogy nem érti az üzenetet.

250

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS


TŰZ

A háromszög alakban gyújtott három túz nemzetközileg elismert vészjelzés. Lehet a három túz egy vonalban is kb. 25 m-es távolságban. Nehéz három tüzet hosszabb ideig életben tartani, ezért ha szükséges, égessen csak egyet, és a másik kettőt tartsa készenlétben, hogy akkor gyújthassa meg, amikor szükséges.


< TÜKÖR

Egy tükörrel vagy más hasonló anyaggal való jeladás nagyon hatékony, és könnyen észrevehető a levegőből. Használhat bármilyen csiszolt fényes tárgyat, mint például a túlélődoboz belső fénylő oldalát vagy akár egy régi CD-lemezt.

Egy fényjelet rendes körülmények között 100 km-ig lehet látni, sivatagban pedig egészen 160 km-ig. Ne világítson a közeli repülőgép pilótafülkéjére túl sokáig, mert a pilóta megvakulhat. Mindig gyakorolja a fényjelzést, mielőtt használrfá – annál biztosabb lehet abban, hogy éles helyzetben sikerrel jár.


  1. HEGYI MENTÉSI JELZÉSEK

S. 0. Se

Fáklyarakéta-jclzés

Hangjelzés

Fényjelzés

Piros

3 rövid hang, 3 hosszú, 3 rövid

3 rövid fényjelzés, 3 hosszú, 3 rövid

SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉG

Fáklyarakéta

Hangjelzés

Fényjelzés

Piros

6 hangjelzés gyors egymásutánban 6 fényjelzés gyors egymásutánban Várjon egy percet, aztán ismételje.

AZ ÜZENET VÉTELÉT ÉS MEGÉRTÉSÉT JELZŐ VÁLASZ

Fáklyarakéta

Hangjelzés

Fényjelzés

Fehér

3 hangjelzés gyors egymásutánban

3 fényjelzés gyors egymásutánban

251

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS

Földön elhelyezett jelek

Orvosra van szükség

GSCBED

Orvosi eszközökre van szükség

X

Járóképtelenség

Jelzőlámpára és rádióra van szükség K

A követendő útirányt jelzi

.8

Élelemre és vízre van szükség

Lőfegyver szükséges

Térkép és iránytű szükséges

VISSZATÉRÉS A BÁZISRA

Fáklyarakéta-jelzés

Hangjelzés

Fényjelzés


L

Élelemre és olajra van szükség

Minden rendben

Ebbe az irányba kell haladni

8>

Kísérletet teszünk az elszállításra

LT

A repülő megrongálódott

A

Itt biztonságos a leszállás

Zöld

Jelzések hosszú egymásutánban Jelzések hosszú egymásutánban

Nem

Y

Igen

JL

Nem értettük

w

Mérnökre van szükség

252

NAVIGÁCIÓ ÉS JELADÁS


TERMÉSZETES JELZÉSEK

Hóban könnyen készíthet S. O. S. jelet, kirajzolva a hóban a betűket. A betűk legyenek 12 méteresek, és ajánlatos magasított éleket csinálni nekik, hogy jól kirajzolódjék az árnyékuk. A betűket gallyakból vagy fatuskókból is ki­rakhatja.


  1. HELIKOPTERES MENTÉS
  • A helikopternek a leszálláshoz sima és tiszta felületre van szüksége. A 7 foknál meredekebb lejtőn a helikopter nem tud leszállni.
  • Tisztítson el mindent, amit a helikopter rotorja felverhet, mint pl. olvadt hó vagy falevelek.
  • Jelölje meg a leszállóhelyet egy kődarabokból vagy más, szilárdan elhelyez­hető anyagból készített, H alakú jellel. Nappal a testével adjon jelzést.
  • Ha a helikopter leszáll, ne hátulról közelítse meg, mert a hátulsó rotor­szárnyak megüthetik.

  1. JELADÁS TESTTEL

E jeleket oly módon kell kivitelezni, hogy a repülőgép vagy helikopter piló­tája számára világos legyen, mit akar vele közölni. Ha a pilóta megértette az üzenetet, billegtetni fogja a szárnyait vagy zöld fényjelzést ad. Ha nem értette meg, körberepül vagy piros fényjelzést ad.

253


TÚLÉLÉSI

ELSŐSEGÉLY-


NYÚJTÁS

Olyan helyzetekben, amikor valaki életveszélybe kerül, már az elsősegélynyújtás alapsza­bályainak ismerete is elegendő lehet az életmentéshez. Az elsősegélynyújtás írott útmuta­tókból is elsajátítható, de biztosabb megoldás, ha gyakorlati képzést is adó elsősegélynyújtó központhoz fordul. így biztos lehet abban, hogy helyesen sajátítja el a javallott lépéseket.

Az elsősegélynyújtás menete a következő:

  • Biztonságos-e a tervezett lépés?
  • Gyors helyzetértékelés.
  • Szükség esetén alkalmazzon azonnali újraélesztést!
  • Amennyiben szükséges, tegye szabaddá a légutakat!
  • Teljes helyzetfelmérés: vizsgálati módszerek.
  • Stabilizálja a sérült állapotát, és szükség esetén szerezzen segítséget!


BIZTONSÁGOS-E?

Ha sérültre bukkan, az első kérdés, amelyet fel kell tennie magának, hogy biztonságos-e a tervezett lépés. Azaz fontolóra kell vennie, hogy nem veszé- lyezteti-e saját életét, miközben a sérültnek igyekszik gyorssegélyt nyújtani, például azzal, hogy kirohan egy nagy forgalmú úttestre.

Amikor már felmérte a kockázatot, vigye a baleset áldozatát biztonságos helyre: például húzza félre az úttestről vagy egy esetleges sziklaomlás környé­kéről. Lehetséges, hogy veszélyes tárgyakat is el kell mozdítani az áldozat kö­zeléből. Győződjön meg róla, hogy eközben nem veszélyezteti saját épségét!

255

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS


  1. A SZERENCSÉTLENÜL JÁRT SZEMÉLY

    ÁLLAPOTÁNAK FELMÉRÉSE

Vészhelyzetben az a leghelyesebb, ha módszeresen jár el. Ha gondosan meg­jegyzi a lépéseket, stresszhelyzetben sem fogja elfelejteni őket.

A helyzetfelmérés módszerei egykettőre elsajátíthatók.


  1. HELYZETELEMZÉS

Található-e veszélyforrás a sérült közelében? Vegyen figyelembe minden olyan tényezőt, amely akár a sérült, akár a saját testi épségét veszélyezteti. ítélje meg, hogy biztonsággal megvizsgálhatja-e a szerencsétlenség áldozatát a bal­eset helyszínén, vagy el kell onnét mozdítani? Hívjon segítséget!


  1. LÉGZÉS

Lélegzik-e a sérült? Győződjön meg róla, hogy a légutak szabadok, s a légzést nem gátolja semmi. Egy kétfogásos mozdulattal emelje fel a sérült állát, és döntse hátra a fejét. Szemmel, füllel, tapintással állapítsa meg, hogy léleg­zik-e. Előfordulhat, hogy a légzés annyira gyenge, hogy már alig észlelhető. Tegyen a sérült szája elé egy tükröt, és ellenőrizze, hogy bepárásodik-e. Ha a sérült nem lélegzik, ne vesztegessen több időt a helyzetértékelésre! Kezdje meg azonnal a mesterséges lélegeztetést!


  1. VÉRKERINGÉS

Ver-e a sérült szíve? Tapintsa ki a pulzust a nyaki verőérnél (carotis). Próbálja megnézni, illetve kitapintani, hogy van-e jelentősebb vérzés.


. 4. ELTORZULÁS

Kérdezze ki a sérültet (anamnézis). Vizsgálja meg ruházatát és zsebeit, derítse ki a személyazonosságát, gyógyszerelését, nézze meg, nem szorítja-e valami.

Vizsgálja végig a sérültet tetőtől talpig, és hasonlítsa össze teste két ol­dalát. Gyengéd, de határozott mozdulatokat alkalmazzon. Keresse a vérzés, zúzódás, fájdalom, funkcióvesztés, eltorzulás és duzzanat jeleit.

256

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Amennyiben a sérült eszméletlen, helyezze olyan helyzetbe, hogy a szabad légzése biztosított legyen.


5. ÉRZELMI TÁMASZ

Erősítse a sérült önbizalmát, és tartsa benne a reményt azáltal, hogy folyama­tosan beszél hozzá. Ellenőrizze az életfunkciókat, amíg segítség nem érkezik.


SZABAD LÉGUTAK BIZTOSÍTÁSA

Amennyiben gerincsérülés veszélye áll fenn, mozgatás előtt a gerincet rögzí­teni kell. Ha a gerinc nem sérült, helyezze a szerencsétlenség áldozatát olyan testhelyzetbe, hogy a légutak szabadok maradjanak, ezzel meggátolja a ful­ladásveszélyt.

Fordítsa a sérült fejét maga felé úgy, hogy közben enyhén hátradönti: ezzel a légutakat szabaddá teszi. A sérült magához közelebb eső karját helyezze elő­ször a test mellé, majd csúsztassa a csípője alá. A másik kart tegye keresztbe a mellkasán.

Ezután a sérült távolabb eső lábát tegye keresztbe a közelebbi lábon. Húzza a sérültet gyengéden saját maga felé úgy, hogy egyik kezével megra­gadja a derekánál a ruháját, a másikkal pedig alátámasztja a fejét. Támassza a sérültet a térdének. A felül lévő lábat hajlítsa be, hogy a test ne gurulhasson el. Tartsa a fejet hátradöntve, hogy a légutak szabadon maradjanak

Szabad légutak biztosítása

257

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS


VIZSGÁLATOK

Ha a tünetek nem nyilvánvalóak, először nézze, majd tapintsa, végül hallgassa meg a szerencsétlenség áldozatát.

Az általános vizsgálatnál tekintetbe kell venni a sérült testsúlyát, általános állapotát, bőrének elszíneződését és pszichés állapotát.

Fektesse le a sérültet, és vizsgálja végig a test jobb oldalán kezdve. A kö­vetkező lépések közül egyet se hagyjon ki:

  • Kéz – ellenőrizze a körmöket és a tenyeret, hogy megállapítsa a vérsze­génységet.
  • Pulzus – ellenőrizze szaporaságát, ritmusát és erősségét.
  • Vérnyomás – alacsony vagy magas a sérült vérnyomása.
  • Fej – szem, fül, ajak és száj. Tapogassa meg a fejet, hogy megállapítsa, van-e kidudorodás vagy vérzés.
  • Nyak – ellenőrizze, hogy nincs-e eltörve vagy érte-e zúzódás.
  • Mellkas – tüdő és szív.
  • Hasüreg – máj, lép és vesék. Kérdezze meg a sérültet, hogy tapintásra érez-e fájdalmat.
  • Végtagok – nézze meg, tapintsa ki, mozgassa meg őket. Bármilyen fajta rendellenesség esetén kérdezze ki a sérültet, hogy nem szokásos állapotról vagy korábbi sérülésről van-e szó.

Közben folyamatosan nyugtassa a sérültet, hogy önbizalma erősödjön, és ne veszítse el a reményt. Beszéljen az áldozathoz, és érintse meg még akkor is, ha nincs eszméleténél. Ha a sérült nem ismerős, mutatkozzon be.


  1. MÉRJE FEL, MENNYIRE VAN ÖNTUDATÁNÁL


A SÉRÜLT

Amikor az elsősegélynyújtó megkísérli diagnosztizálni a sérült öntudatának szintjét, finom megkülönböztetésre van szükség. Ez különösképp igaz élet­veszély esetén. Az elmeállapot megítélése nem pusztán annak a felmérése, hogy a sérült tudatos, féltudatos vagy öntudatlan állapotban van-e, hanem

258

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

azt is jelenti, hogy megfigyelje hangulatváltozásait, kedélyét, szellemi telje­sítményét, energiaszintjét és kommunikációs képességét. Életmentés esetén elsőrendűen fontos, hogy részletekbe menően mérje fel a tudatállapotot. A tudatállapotban észlelhető változások néhány esetben a személyiségből fakadnak, máskor azonban lehetnek súlyos környezeti ártalom – pl. alacsony testhőmérséklet, napszúrás, kimerültség, kiszáradás, küszöbönálló epilepsziás roham vagy hegyibetegség – első jelei is. Ha valamelyik társa személyiségében ‘ változásokat észlel, tegye fel magának a következő kérdéseket:

  • Ki volt-c téve a kérdéses személy hosszabb ideig különleges éghajlati viszo­nyoknak?
  • Az illető tudatállapotában bekövetkezett változás valóban szokatlan-e viselkedésében? Túlzott érzelmi reakciókat vagy agresszivitást mutat-e?
  • A sérült zavartnak látszik és kevésbé reagál? Mozgása diszkoordinált vagy lassú?
  • PanaSzkodik-e az illető a közelmúltban elszenvedett sérülésre vagy beteg­ségre, illetve van-e tudomása ilyesmiről?


ALKALMAZZA A KÖVETKEZŐ SKÁLÁT

A személyiségzavarok mögött a tudat változások állnak, amelyek teljes tudat­vesztéshez vezethetnek. Ez olyan állapot, amelyet mindig nagyon komolyan kell venni. Az eszméletvesztés akkor lép fel, mikor az agy normális működé­sében zavar lép fel. Ez kisebb rendellenességekhez vezethet, mint pl. ájulás, nagyobb agykárosodás, légzési vagy vérkeringési zavarok.

  • Éberség

A sérült teljesen tudatos, helyzetének tudatában van, és képes a külvilág­gal való teljes együttműködésre.


  • Hang

A tudatállapot ezen fokán a sérült még válaszol a feltett kérdésekre. Ezek a válaszok lehetnek lassú reakciójúak vagy összefüggéstelenek. A reakció e szintjének ellenőrzésére adjon egyszerűen végrehajtható utasításokat, például csukja be a szemhéját vagy szorítsa meg a kérdező kezét, ha hallja a hangját.

259

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS


  • Fájdalom

A sérült csak a fájdalomra reagál. Próbáljon meg különösen jól érzékelhető fájdalmat vagy érzékenységet előidézni, például a fülcimpa megcsípésével vagy a lábfej talpának megkarcolásával. Ha a sérült megmozdul vagy el akarja húzni az adott testrészt, akkor még van valóságos kapcsolat az ide­gek, a gerincvelő és az agy velő között.


  • Reakció hiánya

Ez igen komoly állapot – a sérült teljesen eszméletlen, és semmilyen külső ingerre nem reagál.

A fenti fokozatok figyelembevételével képes lehet a sérült állapotának megítélésére, és rendszeresen ellenőrizheti életjeleit is. A sérült eszméletlen lehet a keringési, légzési és vízfelvételi zavarok miatt. Ha a sérült teljesen eszméletlen, lehet, hogy közel van az oxigénhiányos fulladáshoz, mert a légzőszerveket hányás vagy a nyelv elzárja. A kezelés megkezdése után folya­matosan ismételje a fenti fokozatok állandó ellenőrzését. Ez jó mércéje lehet eljárása eredményességének.

A teljesen eszméletlen sérülttel a következőképpen kell eljárni:

  • Az eszméletlen sérült testfunkciói legyengültek, így ne mozgassa őt erőtel­jesen, és ne ültesse fel, csak ha feltétlenül szükséges.
  • Eszméletlen személynek sose adjon enni- vagy innivalót, mert megfullad­hat tőle.
  • Beszéljen az eszméletlen személyhez, hátha megérti, de ne mondjon semmi olyasmit, ami megijesztheti.
  • Ne felejtse el, hogy az eszméletlen sérült elvesztette azt a képességét, hogy reagáljon akár a melegre, akár a hidegre vagy más klimatikus jelenségre. Ezért védeni kell őt mindezek ellen, különösen a hidegtől, nehogy kihűl­jön.
  • Az eszméletlen sérültet sose hagyja egyedül, mert állapota bármely pilla­natban megváltozhat.

260

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Eszméletlen sérült esetében a legfontosabb alapelv az, hogy vizsgáljuk meg körültekintően, milyen sérülések vagy betegségek lehetnek az eszmé­letvesztés okai. Ezeket a helyzetnek megfelelően kezelni kell, és az öntudat visszanyerését tekintsük az alkalmazott eljárások sikerének.


  1. MESTERSÉGES LÉLEGEZTETÉS

    (BEFÚJÁSOS ÚJRAÉLESZTÉS SZÁJBÓL SZÁJBA)

Ha az áldozat nem lélegzik, rövid időn belül meghal, tehát azonnal meg kell indítani a lélegeztetését (1. 262. oldal).

  • Tegye szabaddá a légutakat, és fektesse az áldozatot szilárd fekhelyre (A).
  • Billentse a sérült fejét hátra, és tegye tenyere alját a homlokára, hogy az álla fölemelkedjen. A homlokon maradt keze hüvelyk- és mutatóujjával fogja*be az áldozat orrát (B).
  • Vegyen mély lélegzetet, illessze szorosan a száját a sérült szájára, és fújjon bele levegőt (C).
  • Hagyja abba a befújást, ha a sérült mellkasa kitágul (D). Emelje fel a kezét, és nézze meg, hogy süllyed-e a mellkasa. Alkalmazzon még néhány rövid befújást, ezek között pedig vegyen mély lélegzetet.
  • Fújjon továbbra is a sérült tüdejébe percenként 12 lélegzetvételnyit, amíg magától nem kezd lélegezni. Ekkor már abbahagyhatja a befújást.


SZÍV-MELLKASI ÚJRAÉLESZTÉS (CPR)

Ezt a módszert akkor alkalmazza, ha a sérült légzése megszűnt, és ha nincs pulzusa. Ha csak nyomokban is, de van pulzus, akkor sose alkalmazza ezt a technikát. Csak olyanvalaki alkalmazhatja, akinek van benne gyakorlata.

• Amennyiben a sérült szíve nem ver a mesterséges lélegeztetést követően, helyezze egyik kezét a szegycsont alsó részére, a másik kezét pedig a felső részre (A).

  • A mellkaskompressziónál legyen óvatos, nehogy a bordák megsérüljenek (B és D).

261

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Szájból szájba történő újraélesztés

• A kompressziót a mellcsonton percenként 80-szor végezze el, minden 15 után két lélegzetvételnyi szünetet hagyva a sérültnek (C). Ha két segítő igénybevételére van lehetőség, az egyik végezheti a mellkaskompressziót, a másik pedig a szájból szájba történő lélegeztetést.

Ennek aránya öt kompressziónként egy lélegeztetés. így percenként 60 kompressziót végezhetünk, 1-1 !4 másodperces szünetekkel minden 5 komp­ressziót követően.


Gyermekek és csecsemők

Csökkentheti és növelheti is a kompressziók számát percenként. Csecsemőnél használja két ujját 100 kompressziót végezve percenként. Vigyázzon, hogy csak mintegy 2,5 cm mélyen nyomja be a mellkast.

262

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

10 éves korig a gyermekeknél csak az egyik tenyerét használja, és könnye­dén végezzen 90-100 kompressziót percenként. A kompresszió mélysége csak mintegy 3,5 cm legyen. Adjon 5 kompressziót minden egyes tüdófeltöltésre.

Szív-mellkasi masszázs


  1. LÉGÚTI ELZÁRÓDÁS

    MEGTISZTÍTÁSA (FULDOKLÁS)

A fuldoklást gyakran félrenyelt étel következtében történő légúti elzáródás okozza. A fuldoklás tünetei: a kérdéses személy a torkához kap, képtelen köhögni, ziháló hangot ad, bőre elkékül (ha eszméletnél van), mellkasa nem emelkedik és süllyed (ha eszméletlen).

263

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS


ÖNTUDATÁNÁL LEVŐ ÁLDOZAT

Lógassa az áldozat fejét a mellmagasság elé, majd üssön néhányat a hátára (A). Az ütések határozottak legyenek, de vigyázzon, me§ ne sértse a gerincet. Ha ez nem elég, használja a „Heimlich-féle múfogást”. Álljon az áldozat mögé, és helyezze egyik öklét pontosan a szegycsont (sttmum) alá (B). Tartsa az öklét a másik kezével, azután végezzen egy erős, kemény, lökésszerű mozdulatot befelé és felfelé (C). Figyelem: ez meglehetősen veszélyes eljárás az elsősegély­nyújtó számára: csak akkor alkalmazza, ha minden egyéb módszert kipróbált már, és a beteg közvetlen életveszélyben van.

Ha egyedül van és fuldoklik, alkalmazzon hasüregi ütéseket mindkét ke­zével (D), vagy használjon egy tompa, kiálló dolgot, pl. egy fatönköt, vagy ha szobában van, egy szék támláját (E).


ESZMÉLETLEN ÁLDOZAT

Helyezze egyik tenyerét a beteg hasa közepére, pontosan a köldök fölé. Tegye a másik kezét egészen magasra, és alkalmazzon egy gyors, felfelé irányuló lö­kést. Ha az akadályt nem sikerült eltávolítani, próbálja elmozdítani egy ujjal vagy valami eszközzel, például fogóval vagy csipesszel. Ha szükséges, hasz­náljon zseblámpát, hogy megvizsgálja a felső légutat. Ha az áldozat továbbra is eszméletlen, hívjon segítséget. Ha nem lélegzik, mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni.


KISGYERMEK

A babát szétterpesztett lábakkal ültesse a hasára, és lógassa le a fejét a teste többi részénél alacsonyabbra. Az állát tartva támassza meg a gyermek fejét. Alkalmazzon négy határozott ütést a lapockák közé, de vigyázzon, nehogy megsértse a gyermek gerincét.


KÖZEL A VÍZBE FULLADÁSHOZ

A hamarosan bekövetkező fulladás előjelei:

  • Sápadt és hideg bőr
  • Megszűnt lélegzés
  • Elkékült ajkak (cyanosis)

264

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

A FULDOKLÓ KEZELÉSE

  • Gyenge vagy kihagyó pulzus
  • Eszméletvesztés

Ellenőrizze, hogy a légutat nem zárja-e el valami akadály, múfogsor vagy ilyesmi, és tapintsa ki a pulzust. Ha az áldozatnak nincs pulzusa, alkalmazzon szív-mellkasi újraélesztést, kezelje az áldozatot a lehűlés és a sokk minden tünete ellen. Létfontosságú, hogy a fejet alacsonyabbra tartsa, mint a test többi részét, így a víz természetes módon távozhat a tüdőkből. Ha a páciens köhög és köpköd, fordítsa a másik oldalára. Ha a beteg eszméletlen, fektesse hasra, húzza fel a jobb lábát, fordítsa oldalra a fejét, és tegye a jobb kezét a feje

265

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

alá. A bal kezével támassza ki a testet (1. 257. oldal). Sürgősen hívjon orvosi segítséget!


  1. HOGYAN KEZELJÜK A VÉRZÉST?

A nagy vérveszteség sokkhoz vezethet (1. lejjebb). A vérzés lehet – súlyossága sorrendjében – artériás (ütőeres), vénás és hajszáleres.

  • Artériás

Az artériás vér nagy nyomás alatt áll. Ha egy artéria elpattan, az áldozat végzetes vérveszteségnek van kitéve, és percek alatt életét vesztheti. Az artériás vér élénkvörös színéről ismerhető fel, és a szívveréssel azonos ütem­ben lövell ki.

  • V^nás

A vénás vérzés könnyebben ellenőrzés alatt tartható, mint az artériás, színe sötétebb árnyalatú vörös.

  • Hajszáleres

A hajszálerek kisebb vágásoknál és horzsolásoknál nyílnak meg.


SÚLYOS SEBEK

Mindenekelőtt alkalmazzon közvetlen nyomást a sebre, hogy elállítsa a vér­zést. Kellő időt kell hagyni ahhoz, hogy a vérzés magától elálljon. Alkalmazzon steril kötést erős nyomással, hogy úrrá legyen a vérzésen. Ha a vérzés nem állt el, ne mozdítsa el az első kötést, hanem tegyen rá másikat. Ha nincs törés vagy ficam, próbálja felemelni a sérült végtagot, és támassza meg.

Kevésbé hatásos módja a vérzés csillapításának az artéria olyan pont­jaira gyakorolt nyomás, ahol közvetlenül a seb fölött elzárhatja a vérzést. Gyakoroljon nyomást a sérült terület fölötti ízület végpontjára. A kéz, a lábfej és a fej esetében ezek a pontok a csukló, a boka és a nyak.

266

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS


VÁGÁSOK ÉS HORZSOLÁSOK

Ha könnyű vágás történt, próbálja megtisztítani a sebet tiszta vízzel minden szennyeződéstől. Itassa fel gyengéden steril gézzel, hogy megszáradjon, és tegyen rá kötést.


BELSŐ VÉRZÉS

A belső vérzés jelei a hab, a világospiros vér, amelyet a beteg felköhög (a tü­dővérzés jelei), vagy a kihányt piros vér (a gyomorvérzés jellemzője). A belső vérzés kevésbé szembetűnő, mint a külső. A baleset jellegéből, a zűzódás és nyomásérzékenység helyéből következtetést vonhat le a belső sérülés milyen­ségére.

A belső vérzés egyéb jelei és tünetei:

  • sápadt, nyirkos bőr
  • szapora vagy gyenge pulzus
  • szapora, felületes légzés
  • érzékenység a hastájon
  • bármilyen fájdalom és érzékenység
  • hányinger és/vagy hányás
  • sokk

Ha belső vérzésre gyanakszik, fektesse le az áldozatot felemelt lábakkal és behajlított térdekkel. Gondoljon arra, hogy a sérült vére eltűnhet a test üregei­ben. Hívjon orvosi segítséget! Semmit se adjon a betegnek szájon keresztül!


SEBEK

Életveszélyes helyzetben a nyílt sebeket nagy gonddal kell ellátni a fertőzés veszélye és az eszközök tisztán tartásának nehézségei miatt. Távolítson el min­den ruhát a seb környékéről, ha szükséges, vágja le őket. Tisztítsa meg a bőrt a seb körül, és öblítse le, hogy eltávolítson minden szennyeződést. Fedje le tiszta kötéssel. Ezt mindennap cserélni kell, így ellenőrizze, nem fertőződött-e el a seb.

Ha a seb elfertőződött, tegyen rá meleg, nedves kötést, és szorítsa rá 30 percig. Hagyja, hogy a seb nedvezzen. Ha legyek köpték be a sebet, addig le-

267

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

hét hagyni őket, amíg csak elhalt szövetet esznek. A fájdalom vagy pír annak a jele, hogy már élő húsba jutottak. Ilyenkor steril vízzel vagy vizelettel kell kimosni a sebet.


ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK KÖTÉSEK ALKALMAZÁSÁRA

A párnás kötés jóval nagyobb legyen, mint a seb. A kötést közvetlenül a sebre tegye. Ne oldalról csúsztassa rá, és ha elmozdult volna, tegyen rá új kötést.

Ha vér szivárog a kötésen át, ne mozdítsa el; ehelyett másik kötést he­lyezzen a tetejére. Ha csak egy steril kötése van, ezzel fedje be a sebet, és más anyagot használjon fedőkötésnek.


STERIL KÖTÉSEK ALKALMAZÁSA

Bontsa ki a csomagolást. A kötés szabad végét tekerje le, vigyázva, hogy ne ejtse le a tekercset, és ne érintse a steril pólyát. Nyissa szét a kötszert, és a pólyával fogja mind a két oldalát. A kötszert tegye közvetlenül a sebre. A pólya rövid végét egyszer tekerje a beteg tag és a kötszer köré, hogy rögzítse a kötszert. Aztán hagyja lógni.

A pólya másik végét tekerje a végtag köré, hogy befedje az egész kötszert, a végét hagyja szabadon lógni.

A kötés biztosítása érdekében rögzítse a két végét egyszerű csomóval a kötszer fölött, hogy erős nyomást gyakoroljon a sebre. A sérült végtag végén ellenőrizze a vérkeringést. Szükség esetén lazítsa a kötést.


RAGASZTÓKÖTÉS

Nyílt seb esetében használhat lepke formára vágott ragtapaszt, hogy összera­gassza a seb széleit. Győződjön meg róla, hogy a seb teljesen tiszta és steril, mielőtt lezárná. Ha szükséges, próbálkozhat az összevarrással is, amennyiben gyakorlott és magabiztos.


  1. A SEB ÖSSZEVARR ÁS A

Bizonyosodjon meg róla, hogy nem került levegő vagy vér a bőr alá. Ellenőrizze, hogy minden használatra kerülő eszköz tiszta-e. Szúrja be a tűt a bőrbe a seb egyik oldalán, a seb teljes mélységében húzza át, és húzza ki

268

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

a másik oldalon. Minden öltés után

kössön csomót ugyanazon az oldalon.

A seb mindkét oldalán egyenlő

távolságra öltsön, hogy a seb széle

egyenletes legyen.

Kösse meg az öltéseket egy hu-

rokboggal. Öltsön a tűfogón keresz-

tül, fogja meg a fonal végét a hurkon

keresztül, és húzza meg gyengéden;

öltse át a túfogót az ellenkező irány-

ba, fogja meg ismét a végét a hurkon

át, és húzza meg ismét szorosan.

A varratokat tíz napig a helyükön

hagyhatja. Mikor kiveszi a varrato-

kat, fogja meg a csomót csipesszel és

fogóval*, majd a varratot egy határo-

zott mozdulattal húzza ki.


  1. HOGYAN KEZELJÜK AZ ÉGÉSI SEBEKET?

Az égések, különösen ha súlyosak, a legveszélyesebb sebek, és kezelni kell őket. Bármi idézte elő, nagy fájdalmat és komoly elváltozást okoznak az em­beri testben.

Az égési sérülések valószínűleg veszélyesebbek szabadtéri környezetben, mint a házon belül. A szabad ég alatt a gondot rendszerint a nyílt túz; kis hordozható olajkályhák fölött himbálódzó, forró vízzel teli edények vagy kü­lönböző, tüzet és forróságot árasztó eszközök és tüzelő szállítása okozza.

Az elsősegélynyújtó szempontjából az égési sebek ellátása a sürgősségi feladatmegoldás egész sorát foglalja magában. A skála egyik végén vannak a kis égések, amilyenekkel mindnyájan találkoztunk – megérintjük a forró lábast, kezünket feldörzsöljük, ha lecsúszunk egy kötélen, hozzáérünk egy égő cigarettához. A skála másik végén az áldozat testének nagy részét borító, tel­jes mélységű (harmadfokú) égések állnak. Bizonyos esetekben nemcsak égési

269

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

sebek keletkeznek, hanem olyan járulékos tünetekkel is szembe kell nézni, mint a folyadékveszteség vagy a fustmérgezés.

Arról se feledkezzen meg, hogy egy súlyosan megégett ember kezelése lelki megterhelést is jelent. Az áldozat sikoltozhat az égést kísérő nagy fájda­lomtól, az égett hús látványa és szaga különösen émelyítő lehet. Ha lehetsé­ges, vegyen részt elsősegélynyújtó tanfolyamon, ahol égési sebeket festenek valakire. Ennek ugyan nincs meg a valódi hitelessége, de alkalmazkodik a látványhoz, s ez kiváló előtanulmány arra az esetre, ha az életben súlyosan égett sérülttel lenne dolga.


AZ ÉGÉS FAJTÁI

Számos égési sérülés létezik, de mindegyik lényege, hogy az emberi test bizo­nyos pontja vagy pontjai pusztító hőhatásnak vannak kitéve. Az égést okozó tényezők listája valójában nagyon széles. A szabad téren előforduló égés fő fajtái a következők:

  • Száraz égés – száraz hőforrással való közvetlen érintkezés okozza, például a láng, villanyfőzőlap vagy cigaretta.
  • Súrlódásos égés – ezt az égésfajtát súrlódás okozza – leggyakrabban az, hogy túl gyorsan csúszunk le a kötélen.
  • Leégés a napon – a sérült túl sokáig tette ki magát a Nap ibolyántúli suga­rainak.
  • Forrázás – oka magas hőfokú folyadék vagy gőz.
  • Hideg égés – gyakran nem tekintik égésnek, de a fagyás vagy fagyott fém­mel való érintkezés égési sérüléseket okozhat.
  • Elektromos égés – kevésbé gyakori a szabadban, mégis előfordul. Rendszerint a lámpák vagy a villanyoszlopok leszakadt vezetékei okozzák.
  • Vegyi égések – származhatnak savas vagy lúgos anyagoktól, vagy az ipari vegyszerek számos fajtájától.
  • Belélegzett égések – a szájon, orron, légcsövön vagy tüdőn keresztül kelet­kező égést a túlmelegített levegő vagy mérges gázok belégzése okozza.

270

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

ÉGÉSEK

AZ OKOZOTT SERÜLÉS

ÉGÉSEK

A bőr mélyebb sérülése,
felhólyagzás. Sokk.

A bőr felső rétege sérül, pl.
leég a napon. A bőr vörös
lesz, majd lehámlik.

armadfoku

A bőr minden rétegének

sérülése. Sokk.

AiUÍÜUÚíuühÍíuIÍ

A KEZELÉS TÍPUSA

Speciális kezelést igényel.

Hidratáló krémek. A nyugtalan*

ság, fejfájás vagy láz kezelése.

A beteget szabályos időközön-

ként itatni kell.

Használjon baktériumölő kö-

tést, vagy hagyja fedetlenül a

sebet. Gondosan ügyeljen rá,

hogy tiszta maradjon. A

kezelése.


KEZELÉS

Hútse le a területet vízzel vagy hóval 10-20 percre, esetleg használjon égés elleni gélt. Tegye a sérültet a lehető legkényelmesebb helyzetbe, és védje a sebet minden szennyeződéstől. Ne mozdítson el semmit, ami odaragadt az égett sebhez.

Ne tegyen bőrápolókat, kenőcsöket, vajat vagy zsírt a sebre. Itasson ele­gendő vizet az áldozattal, és hívjon segítséget, amilyen gyorsan csak tud.

Rendszeresen ellenőrizze a sérült életjeleit, különösen, ha az égés súlyos.


  1. HOGYAN SZÚRJON FEL EGY HÓLYAGOT?

A hólyagok a dörzsöléses sérülések olyan formái, amelyek különleges figyel­met érdemelnek. Nemcsak azért, mert rendkívül gyakoriak, hanem mert kezelés nélkül, sokáig egészségtelen körülmények között komoly fertőzéseket okozhatnak.

271


TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

A leggyakrabban előforduló, lábon található hólyagok megelőzhetők, ha gyakran vált zoknit, pontosan a lábára illő cipőt hord, és gyalogtúrán rend­szeresen ellenőrzi a lábát. A hólyag úgy jelentkezik, hogy jól felismerhető forró pont keletkezik a bőrön, s ez az a pillanat, mikor cselekedni kell: váltson lábbelit vagy zoknit. Ha van valami kenőcs, használja azt is. Ha lehútötte és ellátta az érintett területet, újra útnak indulhat.

Néha a hólyagok teljesen megtelnek. Ne nyissa fel őket szándékosan, amíg nem befolyásolják a mozgást. Az utóbbi esetben a hólyag kitisztítása a következő módon történjen:

272

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

  • Tisztítsa meg gondosan a hólyag környékét szappannal és vízzel, ami meg­felelő fertőtlenítés.
  • Ekkor szüksége van egy sterilizált túré vagy pengére, hogy kiszúrja a hó­lyagot. Úgy sterilizáljon, hogy az acélt alkoholba mártja, vagy kb. 5 percig forralja, vagy tartsa láng fölé. A legjobb, ha mindig van légmentesen el­zárt, sterilizált tú az egészségügyi csomagjában.
  • Szúrja át a hólyagot a legmélyebb pontján, és hagyja, hogy kiürüljön a folyadék. Ne mozdítsa el a bőrt a hólyagról. Hagyja rajta, hogy védje a fertőzéstől a sebet.
  • Szabályszerűen tisztítsa meg, és fedje be a sebet. Továbbra is óvjuk a fertő­zéstől, és tegyünk rá valamilyen antibiotikumos kenőcsöt, ha van.

  1. HOGYAN KEZELJE A HYPERTHERMIÁT

    (HŐGUTÁT)?

A hőguta és napszúrás (amit a közvetlen napfény okoz) sürgős közbeavat­kozást igénylő, életveszélyes helyzetet teremt. Ha az áldozat eljutott ebbe az állapotba, belső hőszabályozója elromlik, s ennek következménye kóma, esetleg halál is lehet. Meg kell jegyeznünk, hogy a hőguta nemcsak környezeti hatásokra jöhet létre, hanem okozhatja láz vagy betegség, ami megtámadhat­ja a szervezet hőszabályozó mechanizmusát.

A hőgutának számos tünete van: ezek közé tartozik a végkimerülés is. Az áldozat hol magánál van, hol nem. A bőr vagy sápadt és nyirkos (bár a verejtékezés általában megszűnt), vagy nagyon száraz és forró. A legbeszé­desebb tüneteket a hőmérő szolgáltatja – a hőmérséklet elérheti a 40 feletti Celsius-fokot.

Természetesen a legsürgősebb teendő a test gyors lehűtése. Mindazonáltal legyen óvatos. Ne merítse az illetőt hideg patakba, folyóba vagy egyéb víz­forrásba – ez a váratlan hideg valójában növelheti a sérült belső testhőmér­sékletét, sokkhatás érheti, ami csak tovább rontja a helyzetet, vagy a sérült testhőmérséklete hirtelen hypothermiába. válthat át. A vízbe merítést csak később végezheti el, rövid, ellenőrizhető időszakokra, több megfelelő kezdeti hűsítés után.

273

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

A kezdeti hűtés két módszerrel történhet, mindkettő a külső ruházat levételt után:

  • Vetkőztesse le a sérültet alsóneműig. Itassa át és locsolja le a ruháját vízzel, aztán legyezze, hogy növelje a párolgást.
  • Fedje be a sérültet egy lepedővel, azután itassa át ezt is vízzel. Folytassa a lepedő vízzel való benedvesítését, hogy az hideg maradjon. (Ha az eset nagyon súlyos, és életveszélyben van a beteg, várja meg, míg az első hű­tés hatni kezd, majd teljesen vizezze be a testet.) Lassan és folyamatosan masszírozza a testet, hogy a vérkeringés a végtagok felé folyamatos legyen. Ez gyorsítja a hőveszteséget. Ha csökkent a hőmérséklete, haladéktalanul távolítsa el róla a vizes holmit.

274

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

9

Mialatt ezeket a módszereket alkalmazza, figyelje éberen az életjeleket. Mindenekelőtt a hőmérőt kísérje figyelemmel. Amikor az értékek a normális­hoz közelednek, nézze továbbra is, mert a láz még magasabbra szökhet. Ám arra is ügyeljen, hogy ne csökkenjen drámai gyorsasággal a hőmérséklet, és mindig takarja be könnyedén a sérültet, biztosítva, nehogy túlzottan kihűljön.

Ha a sérült eszméletre tér, végezze el a folyadék visszapótlásának ugyanazt a folyamatát, amint fentebb a végkimerültségnél. Figyelje továbbra is az élet­jelenségeket, és a sérültet öltöztesse át nedves ruhákból szárazakba. Szükség van a széklet megindítására is. A hőguta komoly agykárosodást és egyéb komplikációkat okozhat, így a hivatásos orvosi ellenőrzés elengedhetetlen.


  1. HOGYAN KEZELJÜK A HYPOTHERMIÁT

    (LEHŰLÉST)?

A hypothermia az. az állapot, amikor a test belső hőmérséklete 35 °C alá csök­ken. Általában a túlságosan hideg, nedves és szeles időjárás vagy a hideg vízbe való merülés okozza. A rendkívüli esetektől eltekintve, például mikor a sérült jeges vízbe esett, néha nagyon nehéz a diagnózis felállítása. A hypothermia néha órák alatt, máskor percek alatt alakul ki. Az enyhén hypothermiás betegnek valószínűleg teljesen normális vérnyomása, pulzusa és lélegzése van. Mégis vannak olyan egyértelmű jelek, amelyek kelthetik a hypothermia gyanúját. A beteg gyengeségtől, hirtelen hangulatváltozásoktól szenved. A koncent­rálóképessége gyengül, hajlamos a magábazárkózásra. Sápadt, rázza a hideg, keze és lába sokkal kevésbé mozgékony a szokottnál, mert a szervezet a vég­tagokból a belső szervekbe szállítja a vért.

Ilyenkor meg kell mérni a beteg hőmérsékletét. Ezt ajánlatos a végbél­ben mérni, mert a lehűléssel kapcsolatos szokatlan jelenségek bizonytalanná tehetik a szájban vagy hónaljban történő mérés eredményét. Ha a hőmérő 32-35 °C közti eredményt mutat, azonnal el kell kezdeni az enyhe hypothermia kezelését.

• Vigyük széltől és esőtől védett helyre a beteget. Tegyünk a teste alá vala­milyen hőszigetelő anyagot, hogy ne érintkezzen a hideg talajjal.

275

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

  • Biztosítsuk, hogy a hőszigetelő anyagok melegek és szárazak legyenek. Ha lehetséges, cseréljük ki a nedves ruhadarabokat szárazra. Egyszerre csak egy ruhadarabot cseréljünk, hogy ne tegyük ki az egész testet a szélnek és esőnek. Majd burkoljuk be takaróba vagy valami más védőruhába a bete­get. Légmentesen záró takarók, mint pl. műanyag lepedők vagy termálta­karók később megállíthatják a kipárolgásos lehűlést.
  • Később vigye a sérültet valamilyen meleg közelébe. Ez lehet tűz vagy akár másik ember – ha átöleli, és testének melegét átadja, segíti a beteget, és védi önmagát is.
  • Adjon megfelelő ételt és italt a sérültnek. Ha azonban eszméletlen, ne tegye ezt.

Amennyiben a fenti módszereket következetesen alkalmazza, általában sikerrel le lehet küzdeni az enyhe bypothermiát. Az eredményességet a normális hőmérséklet visszatérte és a jobb szellemi állapot bizonyítja, de minden fontos életfunkciót folyamatosan ellenőrizni kell.

Ha az enyhe bypothermiát nem kezelik vagy nem fedezik fel, akkor az végül súlyos bypothermiához vezethet, mikor a test hőmérséklete 35 °C alá süllyed. Ez sokkal körültekintőbb kezelést igényel, mint az enyhe bypothermia, és a tünetek teljesen mások. Ebben az esetben sürgős segítségre van szükség. A szellemi zavarodottság jelei nyilvánvalóbbak, és a hideglelés is megszűnhet, amint fogy a test energiája. Ettől kezdve a beteg könnyen öntudatlan állapot­ba kerülhet.


AZ ESZMÉLETLENSÉG KEZELÉSE

Ha a sérült eszméletét veszti, legyen elővigyázatos: ilyenkor sokan azt hiszik, hogy a beteg meghalt (ámbár azt is tudnia kell, hogy a halál nincs túl mesz- sze ettől az állapottól). A halálról könnyű téves diagnózist felállítani, mivel hypothermiás sérültnél mind a pulzus, mind a lélegzés szinte kimutathatatlan, és a bőr jeges és hideg lehet. Hogy ilyen helyzetben biztos legyen ítéletében, kezdje meg a melegítő eljárást, és figyelje, hogy észlel-e valamilyen életjelet.

  • Csavarja be a beteget melegítő pokrócokba vagy hálózsákba, tegye víz­hatlan takaróba vagy sátorlapba, hogy megelőzze a további párolgásos

*

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

kihűlést. Alkalmazzon közvetlen melegítést bármilyen kéznél levő eszköz­zel, mint pl. melegítőpalackokkal, meleg vizes üvegekkel, felforrósított és bebugyolált kövekkel. Ezeket tegye a hónaljakba és a csuklókra, a tarkóra, a gyomorszájra és a combok közé. Ezeken a helyeken az erek igen közel vannak a bőrfelülethez, és így a felmelegített vér közvetlenül a test belse­jébe áramlik.

• Ilyen állapotban elengedhetetlen a beteg elszállítása. Mindazonáltal bán­jon nagyon óvatosan a sérülttel, mert a szívizmai igen legyengült állapot­ban vannak. A sérültet mindvégig tartsa vízszintes helyzetben, mivel ez biztosítja, hogy a vér mindig a test középső részébe áramoljon. Készüljön fel az újjáélesztésre.

A súlyos bypothermia igen veszélyes lehet, és jelentősen csökkenti a túlélés esélyeit. Mégis tegyen meg mindent a beteg a megmentése érdekében, külö­nösen, ha az áldozatot hosszú idő után találták meg jeges vízben. Tény, hogy a víz okozta hypothermia által előidézett sokk képes a beteg testét olyan lecsök­kent életműködésbe hozni, amelyben a test egyre kevesebb oxigént igényel, és így még akkor is feléleszthető, ha már semmilyen életjelt sem ad.

A HYPOTHERM1A KEZELÉSE

277

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS


  1. HOGYAN KEZELJÜK A FAGYÁSI

    ÉS A FAGYDAGANATOT?

A fagyást a bőr és a testszövet nulla fok alatti hőmérsékleten történő megfa- gyásaként szokták meghatározni. Általában a végtagokat szokta megtámad­ni, ezek hideg időben kevesebb vért kapnak. Ilyenek például a lábak és a lábujjak, a kezek, és az arc legnagyobb része, különösen az orr és a fülek.


FAGYDAGANAT

A fagyás első fokozata a fagydaganat, általában könnyen kezelhető állapot, ami azonban a lehetséges megfagyás egyik előjele. A fagydaganat a bőr fagy­nak kitett, külső rétegein jelenik meg. Tünetei az érintett területen megjelenő gombostúfejnyi pontok és tú formájú vonalak. A bőr zsibbadni kezd, színe fehér vagy szürke lesz (a fehér bőrúeknél) vagy rózsaszínű (a sötét bőrúeknél), valamelyest viasszerú, és érintésre igen hideg. A kialakult helyzet egyszerű melegítéssel visszafordítható.

Meleg helyre helyezze ilyenkor a lehűlt kezet, például a hónaljakba vagy a lágyékhajlatba. Más végtagok fagyása esetében valaki más biztosíthatja a testmeleget vagy az elérhető melegforrást. Ha a bőr halványpiros lesz és megdagad, a beteg fájdalmat érez és rosszul van, akkor a kezelés eredményes volt. Tartsa szemmel azt, akinek már volt fagydaganata, mert a már sérült testrészek hajlamosak az újabb fagyásra.


A FAGYÁS KEZELÉSE

Ha a fagyás túljutott a fagydaganat fázisán, a tünetek rövidesen sokkal riasz­tóbbak lesznek, és újabb kezelést igényelnek.

Ahogyan a fagyás folyamata előrehalad, a bőr egyre keményebb és me­revebb lesz. Kemény és duzzadó foltok jelennek meg, amelyekből bőrhólya- gocskák fejlődnek ki. A bőr színe a sápadttól a kék különböző árnyalatáig változik, és végül feketévé válik, amint a testszövet keményen megfagy és elfertőződik. Ebben a végső állapotban a megfagyott terület olyanná válik, mint a fagyasztószekrényből kivett hús, és a beteg úgy érzi, hogy képtelen megmozgatni. Ne próbáljuk a fagyott testrészt mozgatni – gondoljunk arra,

278

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

hogy mi történik, ha meghajlítunk egy fagyott kolbászt. A megfeketedett és felhólyagosodott rész végül le fog esni.

A fagyás elsődleges kezeléséhez elengedhetetlen, hogy biztosítsa a beteg egész teste számára a meleget és a meleg ruházatot. Táplálja megfelelően a beteget, így az energiatermelés révén fenntartja a melegszintet. Távolítson el minden olyan ruhadarabot vagy ékszert, amelyek hátráltathatják a vér áram* lását a fagyott területre. A fagyást illetően a legjobb ellátást természetesen • a kórházi, orvosilag ellenőrzött kezelés biztosíthatja. Ez azért is fontos, mert a külső, nem kellően higiénikus feltételek közt könnyen fertőződik a fagyott terület, és fennáll az újrafagyás veszélye is, ami rendkívül nagy mértékben nö­veli a károsodást. Ezért ha a mentés néhány órán belül lehetséges, száraz géz­zel kösse be a fagyott területet, és várjon a hivatásos mentőkre, orvosokra.

Ha ez nem lehetséges, akkor a legfontosabb a sérült folyamatos újra- melegítése. Merítse a test érintett részét kb. 28 °C-os vízbe, és tartsa benne addig, amíg a víz hőfokát meleg víz utánpótlásával tartani lehet. A cél a fa­gyott szövetek újramelegítése. Mindig figyelje, hogy ne melegítse túlságosan. Amennyiben a beteg fájdalmai különösen erősekké válnak, ez azt jelenti, hogy túl gyors az újramelegítés.

Ha az újramelegítés sikerül, tiltsa meg a sérültnek az érintett rész mozga­tását, és fedje be azt könnyű kötéssel. Ajánlatos a fagyott kezeket sínbe tenni, mivel az újramelegített szövetek rendkívül törékenyek. Az Ibnprofen tabletta igen jó égés elleni gyógyszer, ami arra is alkalmas, hogy a szövetekben meg­állítsa a vérrögök keletkezését, továbbá csillapítja a fagyott rész újramelegíté- séből származó fájdalmat. Két dolgot nem szabad a fagyott területtel tenni: 1. sose dörzsöljük az adott területet; 2. sose szakítsunk fel a fagyott részen keletkezett egyetlen hólyagocskát sem.

A fagyást nagyon nehéz kezelni a szabad ég alatt: ha a feltételek adottak, inkább a mentést részesítse előnyben, mint a kezelést.


  1. HOGYAN KEZELJÜK AZ ALLERGIÁS SOKKOT?

Allergiás sokk akkor keletkezik, ha egy erős idegen anyag allergiás reakciót vált ki a testből. Leggyakrabban rovarcsípések, bizonyos ételfajták szervezetbe kerülése vagy egyes gyógyszerek okozzák az ilyen allergiás reakciókat, de a

279

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

hatás azonos: a vérerek kitágulnak, a vértestecskék egymásba szivárognak, és a véráramlás csökkenését idézik elő, míg az izom- és testszövetek megduzzad­nak – ami gyakran gátolja vagy éppen elzárja a légutakat.

Az allergia néha hosszú időn keresztül alakul ki, azonban más esetekben másodpercek alatt jelentkezik. A beteg lehangolt lesz, az arca megdagad, és a bőrön piros foltok jelennek meg. Komolyabb esetekben a légzés szaggatottá és nehézzé válik, és megnövekszik a pulzusszám. Hamar bekövetkezhet az eszméletvesztés.

Az allergia legjobb kezelése, ha a beteg tudatában van betegségének, és magával hord egy fecskendőkészletet, amely epinephrine-t, adrenalinkészít­ményt tartalmaz. Az Epipen-fecskendő használati utasítása magában foglalja a kezelés lépéseit. Ezenfelül a gyógyszertárakban kapható antihisztaminok is használhatók az allergia hatásának enyhítésére. Ha az epinephrine elhagyható- vá válik, és az allergia újra jelentkezik, az antihisztamin használata megelőz­heti a bajt.

A SOKK ELLENŐRZÉSE

280

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Trópusi környezetben sok ismeretlen rovarral lehet számolni, s lehetséges, hogy ezek harapásának, csípésének következtében ismeretlen allergiás reakció lép fel. Az allergia általános kezelési szabálya az, hogy a beteget olyan hely­zetbe kell fordítania, amelyben könnyen tud lélegzeni. Távolítsa el az allergiás tüneteket kiváltó okot – például húzza ki a méhfullánkot – ez nagyon fontos. Az allergia akut reakció, ezért távolítson el mindent a beteg ruhájából, ami az allergiát kiváltó anyagot tartalmazhatja. Mint minden vérkeringési és léleg­zési zavarnál, legyen felkészülve újraélesztés végzésére, és kísérje figyelemmel a beteg életjeleit.


  1. TÖRÖTT CSONTOK RÖGZÍTÉSE

A csontok egy egyszerű eséstől is eltörhetnek. A zárt vagy egyszerű törés az, ahol a törött csontvégek a bőrön belül maradnak. A nyílt vagy komplikált törés az, amikor a törött csont mindkét vége kiáll, átszúrva a bőrt.

Vegye számba a duzzanatokat, a csontvégek alakváltozásait vagy kiugró voltát, és a mozgatástól erősebbé váló, komoly fájdalmakat.


A KEZELÉS

Ne próbálja egymáshoz csúsztatni a csontokat, hanem sürgősen keressen or­vost. Minden nyílt sebet kötözzön be tiszta kötszerrel.

Tegye sínbe a törött csontokat abban a helyzetben, amelyben találta, és bízza a kórházra vagy a szakorvosra a helyretételt. Ha a kar tört el, rögzítse azt, és azután kösse fel, ha a kart el lehet mozdítani a mell előtt. Egyáltalán ne mozdítsa meg az áldozatot, ha felmerül a gyanú, hogy gerinctörése van.


SÍNEK

Sínek készítésére használhat botokat, síbotokat, faágakat, deszkákat vagy akár összecsavart újságot is – tulajdonképpen bármit, ami eléggé merev! A sínnek elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a törés fölött és alatt rögzítse a végtagot. A végtag és a kötés biztosítására négy ponton kell rögzítést alkal­mazni, két helyen a törés fölött és két helyen alatta. Rögzítse a kötést ki nem bőm ló csomókkal úgy, hogy a külső részre essenek a csomók.

281

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

A KAR ÉS A LÁB RÖGZÍTŐKÖTÉSE

Győződjön meg róla, hogy a kötés egyenletesen van kipárnázva minde­nütt, ahol a test csontos részeit érinti, ugyanis különben nagyon kényelmetlen lesz a sérült számára. Összekötheti a sérült végtagot az áldozat testének más részével is – például a sérült lábat az épségben levőhöz vagy a sérült kart a mellkashoz. Tegyen sínt a végtag mindkét oldalára. Mikor ezeket rögzíti, győződjön meg róla, hogy a kötések eléggé szorosak-e ahhoz, hogy megaka­dályozzák a sínek esetleges kicsúszását, de nem olyan szorosak, hogy akadá­lyozzák a vérkeringést.

A sínbe tevés technikája minden egyes sebnél változik, de vannak általá­nos szabályok, amelyeket be kell tartani:

• Csak olyan végtagot rögzítsen, amit sikerült kiegyenesíteni vagy egy ízület esetében középső helyzetbe hozni.

282

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

  • A rögzítősínt (vagy síneket – egyet-egyet mindkét oldalon, ha szükséges) úgy kösse a törött végtaghoz, hogy a törés bármely oldalán lévő ízület mozdulatlan maradjon. Például ha az alsókar tört el, a kötésnek rögzítenie kell a könyököt és a csuklót is. Fektessen le egy kipárnázott sínt a végtag teljes hosszában, és kösse meg a megfelelő helyen a kötést. Legyen óvatos a csomózással, hogy ne szorítsa el a vérkeringést. Ellenőrizze a bőr színét és a körmöket, hogy nem jelentkeznek-e a szívinfarktus jelei (elhalt szövet, amely a vérellátás hiányosságából ered).
  • Amennyiben a nagyobb biztonság miatt szükséges, kötözze a rögzített végtagot a test egy sértetlen részéhez. így a rögzített jobb lábat a bal láb­hoz lehet kötni, a törött kart a törzshöz. Ha erre van szükség, győződjön meg róla, hogy a két testrész közötti rész kellőképp ki van-e párnázva.

Ha a törött vagy kificamodott végtag ellátása megtörtént, és biztosan stabilizált, a sérült szállításra kész. Folyamatosan kísérje figyelemmel a sérült * testrész vérkeringését, és ellenőrizze, hogy nem jelentkeznek-e helyi vagy ál­talános fertőzés jelei.

A kezelés változhat a már meglévő törések esetén, mivel gyakran a sérült használhatja a törött végtagot, ha csak a fájdalom az egyetlen komplikáció. Rögzítse és támassza meg a törött végtagot, de ugyanakkor alkalmazzon hi­deg borogatást is a duzzanat csökkentésére. Ezután, ha lehetséges, helyezze magasabbra a törött részt.

Ha a sebet már ellátta, és van hozzá szerszám és természetes anyag a keze ügyében, rögtönzött mankókat készíthet, hogy a sérültnek bizonyos mozgási lehetőséget biztosítson. De biztosnak kell lennie abban, hogy tudja, mit csinál – ha a rosszul elkészített mankók eltörnek vagy hirtelen elgörbülnek, a sérült újabb sérülést szenvedhet.


VÉR


INGÉS

Fontos, hogy biztosítsa a vérkeringést a sebhely alatt, mielőtt felteszi a sí­neket! Ha ezen a területen túl sokáig nincs vérkeringés, a végtagot esetleg amputálni kell.

Ha a sérült bőre színe sápadt vagy kékessé válik, az egy artéria sérülését je­lentheti. Próbálja meg körmét a bőrbe mélyíteni és megfigyelni, hogy mennyi

283

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

idő alatt nyeri vissza a bőr eredeti színét (ezt nevezik kapilláris visszatérésnek). Hasonlítsa ezt össze egy nem sérült területen történő hasonló eljárás eredmé­nyével. Ugyancsak hasonlítsa össze a sérült végtag hőmérsékletét egy másik, sértetlen végtagéval.

Ellenőrizze újra a vérkeringést a sín feltétele után. Sérült artériák sürgős orvosi ellátást igényelnek.


KARFELKÖTŐ KENDŐ

Ezt elkészítheti nem táguló ruhane-

műből vagy akár egy övből is. A kar-

felkötő kendő nyomást gyakorolhat a

test sértetlen részére, és a kéz kissé

magasabban legyen, mint a könyök,

mikor a kendőt áthúzza a testen.


NYAKTÖRÉS

A nyakat nyakgallérral kell rögzíteni.

Helyezzen egy összetekert törülközőt

vagy ruhadarabot a nyak alá, hogy

megtámassza azt, és két súlyos tár-

gyat a fej mindkét oldalára, hogy

egyensúlyban tartsa, amíg segítség

érkezik.

A KARFELKÖTŐ KENDŐ MEGKÖTÉSE


TÖRÖTT SORDÁK

Egy törött borda komoly fájdalmakat okoz, ami a lélegzetvétellel tovább erősödhet. Kötést ritkán használnak bordatörés után, mert az nehezítheti a légzést. Bátorítsa a sérültet, hogy támassza meg a sérült oldalt a mélylégzés során. Fennáll a veszélye, hogy a törött borda átszúrja a tüdőt. Ennek jelei lehetnek a nehézlégzés, a bőr elkékülése (cyanosis) és a sokk. Ilyenkor sürgősen hívjon orvosi segítséget!

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS


KOPONYATÖRÉS

A legtöbb koponyatörés zárt törés, és nem okoz komplikációkat. Egy komoly koponyasérülés esetén a befelé nyomuló csontszilánkok megsértik az agyve­lőt. A véralvadék maradványai nyomhatják az agyszövetet.

Ha szalmasárga váladék szivárog az egyik fülből vagy az orrból, az azt je­lentheti, hogy a koponyaalapi törés nyomán megsérültek az agyhártya vérerei. Az áldozatot helyezze olyan helyzetbe, hogy semennyi váladék se folyhasson el. Hívjon sürgősen orvosi segítséget!

285

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS


  1. HOGYAN KEZELJÜK A KIFICAMODOTT VÁLLAT?

Kificamodott vállról akkor beszélünk, ha a karcsont ízülete és a váll elmoz-

dult. Ez rendszerint esés vagy ficamodás következménye. A tünetei eltorzulás,

daganat és fájdalom e területen, általában a váll „behorpadása”. Hozzátartozik

még az adott végtag mozgékonyságának elvesztése és a sérülés miatti jelentős

vérkeringés-csökkenés.

Ne próbálkozzon a csontok eredeti állapotba való visszahelyezésével,

hacsak nincs ilyen irányú speciális elsősegélynyújtó képzettsége. Inkább kar-

felkötő kendőt alkalmazzon, ezzel megakadályozza a mozgást. Hívjon orvosi

segítséget!

Ha van speciális elsősegélynyújtó képzettsége, cselekedjen gyorsan, mi-

előtt az izmok az ízület körül megmerevednének. Húzza meg az ízületet,

majd az elmozdult végtagot mozdítsa abba az irányba, amerre normálisan

kellene mozdulnia. Csökkentse a feszítést vagy a húzást, és ellenőrizze az ideg-

reakciókat. Ha becsípett egy ideget, ismételje meg a műveletet. Borogassa

hideg vízzel a daganatot.

A kificamodott váll helyrehúzásának technikája – legfőképp a felsőtest

izmainak erőssége miatt – rendkívül bonyolult lehet. Használja a következő

két módszer közül azt, amelyik az adott helyzetben a legalkalmasabb.

Az egyik különösen sikeres módszer a következő:

Fektesse le a sérültet a földre, és

gyengéden húzza meg a sérült kart

úgy, hogy egyik kezével megfogja

a könyöke fölött. Tovább húzva,

fordítsa a sérült karját a testéhez

90 fokos szögbe, hajlítsa meg

a könyökénél, és fordítsa a kart felfe-

lé, amíg olyan helyzetbe nem kerül,

mintha egy labdát akarna eldobni.

Tartsa fenn ezt a helyzetet és a húzást

10 percig, amíg a vállbán lévő izmok

lassan elernyednek. Ez már önmagá-

ban elegendő ahhoz, hogy az ízületet

286

TÚLÉLÉSI

KÉLYNYÚJTÁS

a helyére húzza. Ha mégsem, akkor várja meg az elernyedés egy megfelelő pillanatát, és akkor fordítsa a kart hirtelen előre, mintha a kar most „dobná el a labdát”. Ez vissza fogja rántani az ízületet a helyére.

A helyretétel másik módszere, hogy a sérültet arccal lefelé helyezi egy megemelt felületre úgy, hogy a sérült váll karja oldalt lelógjon. Fogja meg a lelógó kart, és mintegy 15-20 percig folytassa a lefelé történő feszítést. Majd gyengéden húzza meg, és a váll magától helyre fog ugrani.

Ha már az ízületet sikerült a helyére tenni, egy karfelkötő kendővel stabi­lizálni lehet a sérült kart. Használjon nagyméretű kendőt, kezdje a sértetlen vállnál, beburkolva az alkart úgy, hogy a kendő az ujjak hegyétől a könyök­ízület fölé érjen, majd a kendő szabad végeit kösse meg a nyak mögött vagy a mellkason keresztül.


  1. HOGYAN KEZELJÜK A FICAMOKAT,

    RÁNDULÁSOKAT ÉS ZÚZÓDÁSOKAT?

A ficamok, rándulások és zúzódások mindennapi kockázatot jelentenek a ter­mészet kedvelőinek. Bármennyire hétköznapiak is, rendkívüli módon legyen- gítők lehetnek, és zord környezetben rendkívül veszélyesekké válhatnak.

Ámbár a test különböző részein fordulhatnak elő, kezelésükre van egy szabályszerű eljárás. Ez az, ami a stabil töréseknél is alkalmazható, az – angol kezdőbetűi alapján – RICE-nek nevezett 4 lépéses eljárás:

Helyezze kényelembe a sérült testrészt

Jegelje az érintett testrészt – hűtse a sebet jégtömlővel vagy hideg boroga­tással

Tegyen szorítókötést a sebre Emelje meg a sérült testrészt

Ez a 4 lépéses eljárás jelentősen képes csökkenteni az ilyen típusú sérülé­seket kísérő daganatokat.

Az alább ismertetett eljárás egy megrándult bokával kapcsolatos teen­dőket írja le, de ugyanez alkalmazható bármely végtagra vagy a test más te-

287

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

A 4 LÉPÉSES RICE-E1 JÁRÁS

rületein keletkezett zúzódásokra.

A test más részein, tehát nem a

végtagokon keletkezett komoly

zúzódások esetén természetesen

nem érvényes a végtagok feleme-

lésére tett javaslat.

  • Fogja meg a sérült kificamí-

    tott bokáját, és azonnal emelje

    fel, közben alkalmazzon hideg

    borogatást a sérült részen

    mintegy 10-15 percen át.

  • Csavarja be a bokát egy

    rugalmas kötésbe vagy va-

    lamilyen más nyomókötésbe

    -‘ez a daganatot is csökken-

    ti. Mindenesetre ellenőrizze,

    hogy a nyomókötés nem túl

    szoros-e, és minden órában

    lazítsa meg kissé, hogy segítse

    a vérkeringést. Tartsa a bokát

    felemelve ebben a gyógyító

    helyzetben.

  • Ha szükség van rá, adjon a betegnek Ibuprofent vagy más gyulladásgátló és

    fájdalomcsillapító orvosságot az előírásoknak megfelelőn, de csak ha joga

    van gyógyszerek rendelésére.

  • Amennyiben szükségesnek tűnik egy rossz ficam vagy rándulás esetén, a

    bokát vagy bármelyik végtagot sínbe lehet tenni annak érdekében, hogy

    külön gyógyító segítséget kapjon a sérült testrész.

Kissé több problémát okoznak a gyulladásba jött inak, ínszalagok és iz­mok. Ez rendszerint a túlzott aktivitás eredménye, valamint az állandó kopás következménye. A gyulladás gyakran kapcsolódik rendszeres mozgást kívánó

288

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

tevékenységhez, például a kenuzáshoz, a gyalogláshoz és a síeléshez. Ilyenkor leginkább nyugalomra van szükség, bár nem mindig lehetséges.

A fenti kezelés általában elegendő az ilyen típusú sérülésekre, ámbár al­kalmazható a melegítő eljárás is, ha nem keletkezett azonnal daganat. Igen fontos, hogy próbálja meg a beteg, hogy más jellegű mozgást végezzen, vagy legalább azt, hogy annak időtartama csökkenjen. A problémát okozó mozgás szüneteltetése segíteni fogja a sérült terület gyógyulását.

Ne próbálkozzék a fentebb vázolt eljárásokkal – különösen törések és torzulások esetén ha nem biztos abban, hogy mi a teendő. A természetes­nek tűnő eljárásokat nagyon körültekintően kell végrehajtani, ilyen például a megsérült ízület masszírozása, ami kevésbé hasznos, és esetleg még fokozza is a gyulladást.

Mint minden elsősegélynyújtó eljárásnál, a gyakorlás megfizethetetlen segítséget jelent, ezért jobb közvetlenül az utazás előtt kicsit foglalkozni a kérdéssel.


  1. HOGYAN KEZELJÜK A TÉRDSÉRÜLÉSEKET?

z

Életveszélyes helyzetben egy térdsérülés alapvetően befolyásolhatja az ember mozgását. A probléma még nagyobb lehet, ha a mozgás lényeges a túléléshez. Szükség lesz rehabilitációra és más segítségre is.

Rögtönzött mankók

289

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Térdsérülések a legkülönbözőbb módon keletkezhetnek. A legsérüléke­nyebb a térdkalács vagy paletta és a combcsontot, a sípcsontot és a szárkapocs- csontot összekötő ínszalagok. Bármilyen erőteljes csavaró mozdulat, a térdet ért ütés vagy túl nagy terhelés elmozdíthatja vagy elszakíthatja a térdkalácsot, megmozdíthatja az inakat. E sérülések mindegyikének elsődleges tünetei az ízületi fájdalom, a térd mozgásképtelensége és a térdízület helyi daganata.

Az elmozdult térdkalácsot gyakran vissza lehet ugratni, és ezt akkor in­dokolt megkísérelni, ha a hivatásos segítségre való várakozás előreláthatólag több mint két óra. Ültesse fel a sérültet, és gyengéden egyenesítse ki a lábát. A térdkalács esetleg visszaugrik eközben, ha nem, adhat egy irányító lökést a hüvelykujjával. Mindenesetre ha a láb nem tud kiegyenesedni vagy a fájdalom túl erős, ne erőltesse a dolgot. Ha sikerült a térdkalács helyreugratása, tegye sínbe az ízületet, hogy stabilizálódjon. Próbálja meg elérni, hogy a beteg egy ideig ne járkáljon, mert ez gyakran újabb rándulást eredményez.

A térd egyéb sérüléseit illetően, mint amilyenek például az ínszalagsza­kadások vagy a törések, a legegyszerűbb a térdet a legkevésbé fájdalmas hely­zetbe tenni a stabilizálás előtt.


  1. Ml ÉRHET MÉG MINKET?

A legtöbb házi és munkahelyi elsősegélycsomag a baleseteket közvetlenül ellátó és a gyors hatású, betegségek – mint az allergia – kezelését biztosító eszközökkel és gyógyszerekkel van felszerelve. A túlélést biztosító elsősegély­nyújtónak azonban ennél jóval sokrétűbb egészségügyi feladatok sorával kell szembenéznie.

Ez főleg azért van így, mert a természetben kialakult egészségtelen körül­mények miatt világszerte növekszik a betegségek skálája. Továbbá ezek a be­tegségek sokszor olyan helyen jelentkeznek, ahol igen messze van a hivatásos orvosi segítség. Mivel a vadonban van igazán szükség orvosra, ha valaki beteg lesz – az elsősegély csak az orvos kompetenciájáig terjedhet. A szakember távollétében tudatában kell lennie, hogy általában a beteg kimentése vagy kimenekítése lehet a végső cél.

Az alábbi betegségek és rosszullétek többsége fertőző, így a beteg sze­mély körül rendkívül szigorú higiéniai rendszabályokat kell életbe léptetni.

290

– TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

  • Ha szükséges, el kell különíteni a beteget a csoporttól.
  • Minden eszközt, amit a beteg használt, fertőtleníteni kell, mielőtt a cso­portból bárki használná azt.
  • Biztosítani kell, hogy a beteg vizeletével, ürülékével és felköhögött köpeté- vel való érintkezést kerüljék el.
  • Gondoskodnia kell róla, hogy a beteg ürülékét a tábortól távol helyezzék el; legajánlatosabb elásni.

Mint elsősegély nyújtónak nem az a feladata, hogy gyógyítsa a súlyos betegségeket, hanem hogy a beteg mielőbb orvosi ellátásban részesüljön. Mindig emlékezzen az alapszabályra: ha nem tudja, milyen betegséggel áll szemben – még az orvosok is lehetnek bizonytalanok -, ne állítson fel rög­tönzött diagnózist. Ehelyett csak azokat a tüneteket értékelje, amelyeket is­mer, mint a kiszáradási vagy lélegzési problémákat, és ezekkel foglalkozzon, tudomásul véve, hogy nem ismeri az alapproblémát. Csak ezt lehet elvárni öntől.


VAKBÉLGYULLADÁS, HASHÁRTYAGYULLADÁS ÉS HASŰREGI PROBLÉMÁK

A vakbél a vastagbél nyúlványa, a köldöktől jobbra található. A test működé­sében nincs jelentős szerepe, de ha fertőződik és begyullad, annak igen komoly következményei lehetnek. Ha megfertőzódik, megdagad, nagy fájdalmat és súlyos betegséget okoz. Amennyiben átfuródik, hashártyagyulladást eredmé­nyez. Ez már életveszélyes helyzet.

A vakbélgyulladás tünetei általános hasüregi fájdalmakkal kezdődnek. Rendszerint a köldök táján lép fel egyre erősebbé váló fájdalom, ami aztán a jobb alsó hasi tájék felé terjed. A fájdalmat láz, valamint hányás és székreke­dés követheti. További diagnózist a visszaugrató teszt használatával érhet el. Helyezze az ujjait kissé a bal lágyékhajlat fölé és nyomja be. Ha a beteg úgy érzi, hogy ez fáj neki, gyorsan húzza vissza a kezét. Ha a beteg ekkor erős fájdalmat érez, valószínűleg vakbélgyulladása vagy hashártyagyulladása lehet. Amennyiben hashártyagyulladása van, a betegség tovább súlyosbodik, a has­üreg kőkeménnyé válik, valamint érintésre erős fájdalom jelentkezik.

Bármely eset forog is fenn, operációra lesz szükség, ezért azonnal el kell szállítani a beteget (hordágy segítségével) vagy sürgősen mentőt kell hívni. Az

291

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

elsősegélynyújtó feladata főleg a megelőzés – nem engedni enni vagy inni a beteget. Amennyiben kiszáradás fenyegetne, biztosítson egy-egy korty vizet.


KOLERA

A kolera gyomor-bél fertőzés, amit a vibrio cbolera baktériummal fertőzött víz okoz. A kolera bárhol jelentkezhet, ahol egészségtelen körülmények vannak, és az utazóknak bármely fejlődő országban rendelkezniük kell koleravakci­nával. Azok, akik kolerában halnak meg – márpedig sokan vesztik életüket ebben világszerte -, általában krónikus kiszáradásban halnak meg az igen erős és sokáig tartó hasmenés miatt. A vízveszteség drámai. Egyéb tünetek: alacsony vérnyomás, izomfájdalom, láz és sokk. A kolera mielőbbi kórházi elhelyezést kíván, de addig is, míg odajut a beteg, csak annyit lehet tenni, amit a kiszáradás ellen általában (lásd alább a Hasmenés c. részt), de folyadé­kot szinte állandóan adni kell neki. A kolerabeteg ürülékének elhelyezése is a megoldandó problémák közé tartozik. Ha lehetséges, próbáljon meg valami­féle latrinát kialakítani, ami fölé a beteget el lehet helyezni.


GÖRCS

Görcs akkor jelentkezik, ha kémiai anyagok gyülemlenek fel az izmokban. Gyakran testedzés közben lép fel, amikor a páciens erősen izzad. Ez a szabad­ban sportolók közös problémája, és a görcsöt kiváltó erős izom-összehúzódás percekre meg tud bénítani egy végtagot, ha nem kezelik. Legtöbbször a láb kap görcsöt. Combgörcs esetén emelje fel a sérült lábát, aztán egyenesítse ki, ha a görcs a comb hátsó részén jelentkezik, és hajlítsa be, ha a görcs a comb elülső oldalán lép fel.

A lábikrában lévő görcsnél egyenesítse ki a térdet ismét, majd hajlítsa vissza a sípcsont felé. A lábfej görcsénél tegye a beteg lábfejét a térdére, mozgassa előre és hátra, és masszírozza. A masszázs minden izomgörcs esetén alkalmazható. Az így kezelt görcs néhány perc alatt elmúlik.


HASMENÉS

Gyakran igen nehéz megállapítani a hasmenés okát. Ételmérgezés, klímavál­tozás, fertőzés vagy csak túlságos jóllakottság mind okozhatnak hasmenést. A legtöbb esetben a beteg néhány óra vagy legfeljebb néhány nap alatt jobban

292

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

lesz. Ha mégsem múlik el, és a beteg rosszabbul érzi magát, a vízveszteség komoly veszélyt jelenthet. A vízveszteség ellensúlyozására adjon a betegnek 1 liter vízben V2 teáskanálnyi sót és 8 teáskanálnyi cukrot. Gyakori kortyol- gatással itassa, de semmi szilárd ételt ne adjon 24 órán át. Ezt követően adjon tápláló ételt (de semmi zsírosat, fűszereset vagy alkoholtartalmút), és kerülje a nyers gyümölcsöket is. Levesek és erólevesek a legjobb bevezető ételek, majd folytassa párolt főzelékekkel és jól megsült hússal.


ARANYÉR

Az aranyér a végbél pereme körüli egyik vénában létrejövő csomó. Ez kifelé dagad, és kis külön dudorokat hoz létre, amelyek vérezhetnek. Az aranyeret számtalan dolog okozhatja. Legtöbbször a végbél fertőződése miatt jön létre, vagy alhasi nyomás révén, amit például nehéz tárgyak emelése okozhat, de hasmenés is kiválthatja.

A szabadban kirándulók, sportolók a testi erőfeszítés révén is kaphatnak aranyeret. Azok, akik már tudatában vannak betegségüknek, végbélkúpokat és más orvosságokat is használhatnak. Tábori körülmények közt a legjobb kezelés a végbél meleg vízben való fürdetése (legjobb a vízbe ülni) és sok gyü­mölcs és rostos étel fogyasztása, hogy a széklet hígabb legyen, és könnyebben ürüljön. Ha az aranyér vérzik, más sebekhez hasonlóan kell kezelni – feltétle­nül komolyan kell venni, mert vénás vérzésről van szó.


HEPATITIS

A hepatitis a máj gyulladása, aminek a legkülönbözőbb okai lehetnek. Lehet fertőző és nem fertőző. Általában úgy terjed, hogy egy fertőzött egyén szék­lete vízbe vagy ételbe kerül, és így más személy szervezetébe jut. A szexuális kapcsolat is az egyik elsődleges módja a fertőzésnek. Tünetei: étvágytalanság, alhasi fájdalom, hányás, igen sötét vizelet és fehéres széklet, valamint a bőr és a szem sárgulása a fertőzést követő néhány nap múlva.

Mivel a hepatitist vírus okozza, az antibiotikumok nem segítenek. A beteg­nek a lehető legtöbbet kell pihennie, az a legjobb, ha egy helyben marad, és az ápolók jönnek be hozzá, inkább, mint hogy a beteg menjen ki. Sok folyadékot kell innia, és bátorítani kell őt az energiát és tápanyagot tartalmazó ételek fo­lyékony formában való fogyasztására, mint például a levesek, gyümölcslevek.

293

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Ha a beteg tud enni, táplálja gyümölccsel, zöldségekkel, keményítővel és pro­teinnal, de csak minimális zsiradékkal, mert azt a test nem fogja feldolgozni.


SÉRV

A sérv hirtelen lép fel, mikor valaki valamilyen nehéz tárgyat emel fel, vagy olyan feladatot végez, ami rendkívüli és megerőltető erőkifejtést kíván. A sérv az izomfal átszakadása az alhasban, amin keresztül a belek egy része kitü- remkedik. Ez a kitüremkedés jelentős, és rendszerint, de nem mindig, az alsó lágyékban jelentkezik. Az e tájon levő nyirokcsomóktól az különbözteti meg, hogy ha az illető bármit megemel, megnövekszik a kitüremkedés.

A sérv igen komoly lehet, mert az alhasi izmok elzárhatják a beleket és a belek mozgását. Ez veszélyes helyzet, és a lehető leggyorsabban orvosi ellátást kíván. Tünetei az erős alhasi fájdalom, hányás (néha széklettel a hányadékban) és makacs székrekedés. Ha a beteg a sérvnek ebben a stádiumában van (amit „kizárt” sérvnek neveznek, és orvosi vészhelyzetet jelent), helyezze el a bete­get á kívánsága szerint kényelmes helyzetbe, és adjon neki valamilyen italt, nehogy a vízveszteség problémát jelentsen. De semmilyen ételt ne adjon neki. Mindazonáltal, ha a sérv nem okoz semmi panaszt, kényelmetlenséget, akkor nem kell megijedni. Egyszerűen tiltsa el bármilyen nehéz tárgy felemelésétől vagy túlterhelő feladattól.


MALÁRIA ÉS DENGUE LÁZ

A maláriát és a dengue lázat moszkitók terjesztik, ezért nagyon fontos, hogy minden lehetséges eszközzel előre felkészüljünk ellenük, például malária el­leni tablettákkal, rovarriasztóval és moszkitóhálóval. A két betegség tüneteit könnyű összetéveszteni.

A malária magas lázat okoz, ami kezdetben naponta jelentkezik, később két-három naponként. Ezek a lázrohamok általában hidegrázással és erős resz- ketéssel kezdődnek, amit több napig tartó magas láz, majd izzadási szakasz és hőmérsékletesés követ. Vannak a maláriának más fajtái is, amelyek kómát és vérszegénységet eredményeznek. Bármelyik fajtáról van is szó, a malária kezelésének egyetlen módja – a lázcsillapításon kívül – a malária elleni gyógy­szer. Ha olyan területekre utazik, amely közismerten maláriával fertőzött, már az elutazás előtt kezdje meg a malária elleni gyógyszer szedését, és mindaddig

294

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

szedje, amíg az adott területen tartózkodik. Ha a csoport egyik tagja maláriás lesz, el kell különíteni.

A dengue lázat is moszkitók terjesztik, és ugyancsak hidegrázás és magas láz jellemzi, de gyakran kíséri a végtagok felől a test egészére terjedő bőr­kiütés. A dengue láz magától meggyógyul, de néhány délkelet-ázsiai fajtája komolyabb károsodást is okozhat, például külső és belső vérzést. Az egyetlen kezelési mód a pihenés, a szokott lázcsillapító, vérzéscsillapító és kiszáradás elleni gyógyszerek.


AGYHÁRTYAGYULLADÁS

Az agyhártyagyulladás az agy krónikus fertőző betegsége, ami könnyen vég­zetessé válhat. Többnyire gyerekek kapják meg, de különösen más fertőző betegségek után előfordul, hogy felnőtteken is kitör.

Az agyhártyagyulladás tünetei láz, fejfájás, ami fájdalmas fényérzékeny­séggel párosulhat, nagyon merev nyak, hányás, rángógörcs és bíbor- vagy vörös sZínű kiütések (a pöttyök nem halványulnak el, ha megnyomja őket). A betegség nagyon veszélyes, és csak annyit tehet, hogy ellenőrzi a hőmér­séklet-ingadozást, valamint a légzőrendszer és a vérkeringés működésének elégtelenségeit, míg a beteget minél hamarabb kórházba nem szállítják.


GYERMEKPARALÍZIS

A gyermekparalízis olyan betegség, amely bénulást okozhat megtámadva a gerincoszlop mozgást irányító idegsejtjeit. Szájon át terjed, de nem mindenki lesz beteg, aki fertőződik; néha csak hőemelkedést okoz. Mindazonáltal ha a roham erőteljes, a tünetek nagyon hasonlóak az agyhártyagyulladáséhoz – erős fejfájás, fotofóbia (a fény kerülése), merev nyak és hányás. A beteg vagy jobban lesz, vagy romlik az állapota, és ekkor kifejlődik a bénulás a test bizonyos pontjain. Természetesen az elsősegélynyújtónak ezen a szinten kez­deményeznie kell az elkülönítést. A kezelésben kevés lehetőség van hatásos tennivalóra. Helyezzen meleg borogatást az izmokra, hogy azok melegen ma­radjanak. Mozgassa körbe a paralitikus végtagokat, hogy elkerülje az izom­pusztulást. Figyelje gondosan a légzés esetleges romlásának minden jelét, és szükség esetén tegye meg a szükséges lépéseket.

295

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS


VESZETTSÉG

A veszettség a központi idegrendszert támadó, halálos betegség. A fertőzést magát egy fertőzött állat harapása okozza, például kutyáé vagy macskáé. A veszett állatra jellemző, hogy habzik a szája, változóan erőszakos, zavart vagy letargikus a hangulata, és egy héten belül elpusztul. Ha egy embert megharapott, a harapást alaposan meg kell tisztítani vízzel és szappannal.

A veszettség tünetei az emberen légzészavarok, fájdalom a harapás helyén és a torokban, nyelési problémák, nagyobb személyiségzavarok, rángógörcs és bénulás (az utóbbi tünetek általában már a sérült közeledő halálára utal* hatnak). Ezek a tünetek nem lépnek fel azonnal, hanem általában a harapás után két hónapon belül fejlődnek ki. A feladat a sérült gyors kórházba vagy orvoshoz juttatása.


FELÁZOTT LÁB

Ezt a betegséget a nedvességnek hosszú időn át kitett láb felázása okozza. Kezdetben a lábfej színtelen lesz, és alig érzékelhető a pulzus. Később vörössé válik, megdagad, fájdalmat okoz, és gyors lesz a pulzus. Ha a lábfejek már elszíntelenedtek, melegítse őket óvatosan, de kezdetben ne tegye ki közvetlen hőhatásnak, mert az szövetelhaláshoz vezethet.

Ha a lábfejek pirosak és dagadtak, fokozatosan hútse őket. Ne masszí­rozza őket, és ne alkalmazzon közvetlen hőt. Hogy megelőzze a láb felázását, biztosítsa, hogy naponta cseréljék a zoknikat. Megszervezheti a tiszta zoknik váltását azzal, hogy egy pár nedves zoknit az övére csatol, ahol azok megszá­radnak az egész napi tevékenykedés közben.


TÜDŐVÉSZ

A tüdővész vagy tuberkulózis (tbc) elsősorban a szegény városi területeken van jelen, de az elsősegélynyújtónak tudatában kell lennie, hogy ez különösen fertőző betegség.

A tüdővésszel való fertőzésnek leginkább kitett csoport a 15 és 35 év kö­zötti. A tbc alapvetően a tüdő betegsége, bár megtámadhatja a test különböző más részeit is, például a nyakat vagy a hasi részeket (gyerekkorban agyvelő- gyulladást is okozhat). Terjedhet belélegzéssel és a tehéntej ivásával is, ha a tej marhatuberkulózis kórokozóit hordozó marhától származik. A betegség

296

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

tünetei erőteljes köhögés, ami a későbbi szakaszban vért is tartalmazhat, láz, mell- és hátfájás, súly veszteség, fáradtság és rekedtes hang.

A tbc-s beteget orvoshoz vagy kórházba kell vinni: az elsősegélynyújtó fő feladata mások fertőzésének megakadályozása. Készítsen egy arcmaszkot, ami eltakarja a száját és az orrát, és viselje, mikor a beteggel érintkezik. Tartsa távol tőle a csoport tagjait (figyelje őket, hogy fogynak-e vagy köhögnek). A beteg pihenjen; tartsa őt meleg és kényelmes helyen, amennyire a helyzet megengedi.


HASTÍFUSZ

A hastífusz fertőző betegség, amelyet a székletből az ételbe és a vízbe, majd az emberbe kerülő fertőzés okoz. Az alapos higiénia és a megfelelő védőoltás szinte teljesen megelőzhetővé teszi. Ha mégis kialakul, nagyon komoly beteg­ség, és azonnali elkülönítést vagy mentőt igényel. A tífusz gyakran természeti csapások után jelentkezik, amikor az egészségügyi rendszer összeomlik, és járványok lépnek fel. Ilyen helyzetben legyen rendkívül gondos, amikor vizet fertőtlenít, és kísérje különös figyelemmel a vizet és az ételt. Figyelmeztessen másokat is ezek esetleges szennyeződésének veszélyeire. Állítson fel latrinát jó messze és elkülönítve a lakóterülettől.

A tünetek kezdetben a megfázás vagy az influenza tüneteihez hasonlíta­nak, de emelkedő lázzal járnak, és a pulzus is jellegzetesen lassul (az életjelek rendszeres ellenőrzése ajánlatos). Lehetséges hányás és hasmenés. Egy hét után egyéb tünetek is jelentkezhetnek, mint pl. kiütések, delírium és súly veszteség. Orvosi ellátás hiányában könnyen kómához és halálhoz vezet.

Az elsősegélynyújtás lehetőségei a láz és a folyadékveszteség elleni álta­lános kezelésre korlátozódnak addig, amíg nem sikerül a beteget kórházba juttatni. Próbálja meg tápláló folyadékokkal ellátni, mint például gyümölcslé és levesek. Végül ne felejtse el, hogy a beteg a gyógyulás után is még jó ideig fertőző lehet, ezért ajánlatos fenntartani elkülönítését.


KIÜTÉSES TÍFUSZ

A kiütéses tífusz tüneteiben és következményeiben hasonló a hastífuszhoz, de terjedését a fertőzött tetvek, kullancsok és patkánybolhák okozzák. A kezelés is hasonló a hastífuszéhoz, de ajánlatos fokozott figyelmet fordítani

297

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

a tisztálkodásra, például rendszeresen lemosni a testet, hogy megszabadul­jon a bolháktól. Ha nem tud elmozdulni egy bizonyos területről, pusztítsa csapdákkal a patkányokat, aztán égesse cl a tetemeket (ne dobja őket a víz­folyásokba, mert a testük összekeveredik a vízzel, amit a fejlődő országokban mosásra, sőt ivásra is használnak).


SÁRGALÁZ

A sárgalázat moszkitófertőzés okozza. A trópusi Afrikában és Dél-Amerikában fordul elő. Nevét a beteg sárgaságáról kapta: ez a tünet a fertőzést követi. Egyéb tünetek: láz, fejfájás, hányás (sokszor véres), székrekedés és csökkent vizelet. A sárgaláz kezelése a láz ellenőrzéséből és a vízveszteség figyeléséből áll. Sok pihenőt biztosítva engedjünk szabad teret a természetes gyógyulás­nak. Mindenesetre lehetséges és indokolt az elkülönítés, mert a sárgalázat sok komplikáció követi.

298

TÚLÉLÉSI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

299


FÜGGELÉK

Egy külföldi utazás mindig rengeteg előkészülettel jár, még akkor is, ha egyszerűen csak Észak-Ameri kán vagy Európán belül kel útra az ember. De ha távolabbra megy, nemcsak az alapvető úti okmányokat kell magával vinnie, hanem tisztában kell len­nie az ingatag politikai rendszerekből, nem megfelelő egészségügyi ellátásból fakadó esetleges helyi problémákkal és korlátozásokkal. Ügyelnie kell, hogy betartsa a helyi szokásokat, ez különösen érvényes az általánosan elfogadott ruhaviseletre. Igen nagy lehet a malária, a kolera vagy más súlyosan fertőző betegségek kockázata, és mindig vigyázzon a helyi ivóvízzel. Azt se felejtse el, hogy számos országban bármikor kérhetik öntől a személyazonosságát igazoló dokumentumokat.


  1. AZSIA

Ez a legnagyobb kiterjedésű földrész, területe körülbelül 44 614 000 km2. Az eurázsiai kontinens keleti négyötödét foglalja magában. Az ázsiai tengerpart hossza mintegy 62 800 km. Ez egyúttal a legnépesebb kontinens, több mint 3 milliárd lakosával, bár Közép- és Eszak-Azsia hatalmas területein aránylag alacsony a népsűrűség.

AFGANISZTÁN

Főváros: Kabul

Utazási tanácsok: Egyáltalán nem ajánlott ebbe az országba utazni a New York-i és washingtoni 2001. szeptember 11-i terrortámadások, valamint az azt követő harci cselek­mények miatt.

BANGLADES

Főváros: Dhaka

Utazási tanácsok: Veszélyes a szer­vezett bűnözés és egyes utak rossz állapota miatt.

300

FÜGGELÉK

BRUNEI

Főváros: Bandar Seri Begawan

Utazási tanácsok: Szigorú kábí­tószer-ellenes törvények vannak érvényben.

EGYESÜLT ARAB EMIRÁTUSOK

Főváros: Abu-Dzabi

Utazási tanácsok: Utazás előtt tá­jékozódjon a helyi közbiztonságról; illendő öltözködés és viselkedés ajánlatos.

FŰLÖP-SZIGETEK

Főváros: Manila

Utazási * tanácsok: Veszélyes föld­rengés- és tájfunzóna; legyen önnél személyazonosságát igazoló irat; az ország távoli vidékeire ne nagyon utazzon egyedül; a maláriaveszély miatt tegye meg az egészségügyi óvintézkedéseket.

GRÚZIA

Főváros: Tbiliszi

Utazási tanácsok: Általában vízum szükséges; az ország egyes területei veszélyesek; az utak esetleg rossz minőségűek; óvakodjon a fertőzött ivóvíztől stb.

INDIA

Főváros: Új-Delhi

Utazási tanácsok: Északkeleten za­vargások vannak, Kasmírt kerülje el; őrizkedjen a szélhámosoktól.

INDONÉZIA

Főváros: J akarta

Utazási tanácsok: Tájékozódjon a legfrissebb politikai fejleményekről, hogy tisztában legyen a társadalmi feszültségekkel.

IRAK

Főváros: Bagdad

Utazási tanácsok: Csak akkor utaz­zon, ha a saját kormánya nem el­lenzi.

IRÁN

Főváros: Teherán

Utazási tanácsok: Öltözködjön illen­dően, ügyeljen a helyi szokások be­tartására; ne fényképezzen katonai létesítményeket; ellenőrizze vízuma érvényességét.

IZRAEL

Főváros: Jeruzsálem

Utazási tanácsok: Szerezzen napra­kész információt a politikai fejlemé­nyeket illetően, amelyek befolyásol­hatják útitervét; a tömegközlekedési eszközökön bombatámadások for-

301

FÜGGELÉK

dúlnak elő; hordja mindig magá­val a személyazonosságát igazoló iratokat.

JAPÁN

Főváros: Tokió

Utazási tanácsok: Az országban rend­kívül nagy a földrengés veszélye.

JEMEN

Főváros: Szanaa

Utazási tanácsok: Az utazás előtt tájékozódjon a közbiztonságról, és kérje ki saját kormánya hivatalos véleményét.

JORDÁNIA

Főváros: Ammán

Utazási tanácsok: Bár Izraellel bé­keszerződés van érvényben, ennek sok ellenzője van Jordániában. Az esetleges terroristatámadások miatt legyenek naprakész információi a politikai helyzetről.

KAMBODZSA

Főváros: Phnompen

Utazási tanácsok: Egyes területeken aknák vannak; kerülje a tömeget és a tüntetéseket; az esős évszakban súlyos árvizek lehetnek.

KAZAHSZTÁN

Főváros: Asztana

Utazási tanácsok: Legyen vízuma; a nyugati turista számára tanácsosabb csoportosan utazni, mivel gyakoriak a rablótámadások; a vele szomszé­dos országokba csak nehezen lehet utazni.

KÍNA

Főváros: Peking

Utazási tanácsok: Növekvőben van a bűnözés, és nyugtalanság tapasz­talható az etnikai ellentétek, illetve az emelkedő munkanélküliség mi­att; földrengés veszélye is fennáll.

KOREA,DÉL-

Főváros: Szöul

Utazási tanácsok: Legyenek nap­rakész információi a politikai fejle­ményeket illetően, mivel a Dél- és Észak-Korea közötti feszültség bár­mikor kirobbanhat.

KOREA,ÉSZAK-

Főváros: Phenjan

Utazási tanácsok: Nézzen utána, hogy kormányát melyik ország kép­viseli Észak-Koreában.

302

FÜGGELÉK


KÍNAIT

Főváros: Kuvaitváros

Utazási tanácsok: Szerezzen napra­kész információkat a politikai fej­leményekről az Irakkal való feszült viszonya miatt; ne menjen az iraki határ közelébe; ügyeljen a háború után megmaradt fel nem robbant lövedékekre stb.


LIBANON

Főváros: Bejrút

Utazási tanácsok: Szerezzen nap­rakész információt a régió politikai fejleményeit illetően; a vízum szük­séges; az* utazás bizonyos területekre tilos; ne fényképezzen katonai léte­sítményeket.


MALAJZIA

Főváros: Kuala Lumpur

Utazási tanácsok: Szigorú kábító­szer-ellenes törvények vannak ér­vényben; kerüljön minden nagyobb tömeget és tüntetést; alkalmazkod­jon a helyi öltözködési szokásokhoz stb.


MONGÓLIA

Főváros: Ulánbátor

Utazási tanácsok: Általában repülő­géppel vagy vonattal lehet belépni az országba; a belső hírközlés fej­letlen.


MYANMAR (BURMA)

Főváros: Yangon (Rangoon)

Utazási tanácsok: A turisták csak bizonyos területekre mehetnek; ne fényképezzen semmilyen katonai lé­tesítményt; kerülje a nagy tömeget és a tüntetéseket; veszélyes a Karén Nemzeti Unió felkelői és a kormány között fennálló konfliktusok miatt.


NEPÁL

Főváros: Katmandu

Utazási tanácsok: Tájékozódjon an­nak a területnek a közbiztonságáról, ahová menni készült; vigyázzon a rablótámadásokra; a gépkocsiveze­tés morálja és a közlekedés színvo­nala alacsony; ügyeljen arra, hogy minden megfelelő biztosítása meg­legyen.


OMÁN

Főváros: Maszkát

Utazási tanácsok: Legyenek napra­kész információ a közép-keleti hely­zetet illetően.


OROSZORSZÁG

Főváros: Moszkva

Utazási tanácsok: Ellenőrizze, meny­nyire javasolt bizonyos területekre utazni; a rivális bűnözőcsoportok miatt zavargások fordulnak elő; ál­talában vízum szükséges.

303

FÜGGELÉK


PAKISZTÁN

Főváros: Iszlámábád

Utazási tanácsok: Egyes területeken fegyveres bandák garázdálkodnak, ezért az utazás kockázatos: ellenőriz­ze a legfrissebb politikai fejleménye­ket, különös tekintettel az India és Kasmír közötti feszült viszonyra.


SRÍ LANKA

Főváros: Colombo

Utazási tanácsok: Bombamerényle­tek előfordulnak; tájékozódjon a Tamil Tigrisek és a közbiztonsági szervek közötti feszültségről: ne fényképezzen katonai létesítménye­ket; a gépkocsi vezetés morálja ala­csony, és az utak rossz minőségűek.


SZAÚD-ARÁBIA

Főváros: Rijád

Utazási tanácsok: Az országba tilos bevinni disznóhúst, alkoholt és a vallásra vonatkozó írásokat. Tartsa be az öltözködési szabályokat; tájé­kozódjon a régióban lévő politikai helyzetről.


SZINGAPÚR

Főváros: Szingapúr

Utazási tanácsok: Szigorú kábí­tószer-ellenes törvények vannak érvényben; a part menti kalózok veszélyesek.


SZÍRIA

Főváros: Damaszkusz

Utazási tanácsok: Az öltözködésben tartsa be a helyi vallási szokásokat; ne fényképezzen katonai létesítmé­nyek közelében; az útlevelét vigye mindig magával.


TAJVAN

Főváros: Tajpej

Utazási tanácsok: Az országban fennáll a földrengés veszélye.


THAIFÖLD

Főváros: Bangkok

Utazási tanácsok: Szigorú kábító­szer-ellenes törvények vannak ér­vényben; egyes területek az áradá­sok miatt veszélyesek; tájékozódjon a közbiztonságról, mielőtt távoli határvidékekre utazik.


TÖRÖKORSZÁG

Főváros: Ankara

Utazási tanácsok: Legyen CASCO- biztosítása; a gépkocsivezetés szín­vonala alacsony.

304

FÜGGELÉK


ÜZBEGISZTÁN

Főváros: Taskent

Utazási tanácsok: Az utak rossz mi­nőségűek; bizonyos kényes létesít­ményeket ne fényképezzen; kössön megfelelő egészségügyi biztosítást, és tegyen óvintézkedéseket.


VIETNAM

Főváros: Hanoi

Utazási tanácsok: Egyes vidékeken aknák vannak stb.; kössön megfele­lő egészségügyi biztosítást, és tegye meg a szükséges óvintézkedéseket; szigorú kábítószer-ellenes törvények vannak érvényben.


  1. AFRIKA

A második legnagyobb földrész, területe 30 365 000 km2; tenger­partjának hossza 28 000 km. Afrika nagy része a trópusi övezetbe tar­tozik; az Egyenlítő majdnem két egyenlő részre osztja.


ALGÉRIA

Főváros: Algír

Utazási tanácsok: A belső feszültsé­gek miatt veszélyes ország; kérjen hivatalos eligazítást, mielőtt útnak indulna.


ANGOLA

Főváros: Luanda

Utazási tanácsok: A személyazo- nosságát- igazoló dokumentumokat hordja mindig magánál; kérje ki a hivatalos szervek véleményét, mielőtt elutazna; ha szükséges, hozzon biztonsági óvintézkedéseket elutazása előtt.


BOTSWANA

Főváros: Gaborone

Utazási tanácsok: A növekvő mun­kanélküliség miatt forrongások van­nak az országban.


CSÁD

Főváros: N’Dzsamena

Utazási tanácsok: Utazás előtt tájékozódjon az ország közbizton­ságáról, különös tekintettel a ha­tárvidékekre; tegye meg a szükséges egészségügyi óvintézkedéseket; ma­láriaveszélyes hely.


DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG

Főváros: Pretoria és Fokváros

Utazási tanácsok: A turistákat gyak­ran megkörnyékezik a zsebtolvajok; utcai rablótámadások, erőszakosko­dások is előfordulnak.

305

FÜGGELÉK


EGYENLÍTŐI-GUINEA

Főváros: Malabó

Utazási tanácsok: Sötétben ne jár­káljon egyedül, és vigyázzon ingósá­gaira; tegye meg a szükséges egész­ségügyi óvintézkedéseket; malária­veszélyes hely.


EGYIPTOM

Főváros: Kairó

Utazási tanácsok: Utazás előtt tá­jékozódjon a helyi közbiztonságról; illendően öltözködjön és viselkedjen; ügyeljen a taposóaknákra.


ELEFÁNTCSONTPART

Főváros: Yamoussoukro

Utazási tanácsok: Utazás előtt te­gye meg a szükséges egészségügyi óvintézkedéseket; a gépkocsi vezetés morálja alacsony színvonalú, az utak minősége rossz; a fürdés veszélyes.


ERITREA

Főváros: Aszmara

Utazási tanácsok: Utazás előtt tá­jékozódjon a helyi közbiztonságról; a kormányától kérjen hivatalos információt, ha halaszthatatlan az utazása.


ETIÓPIA

Főváros: Addisz-Abeba

Utazási tanácsok: A vízum általában szükséges; mielőtt elutazna, tájéko­zódjon a helyi közbiztonságról.


GAMBIA

Főváros: Banjul

Utazási tanácsok: Szigorú kábító­szer-ellenes törvények vannak ér­vényben; utazás előtt tájékozódjon az ország közbiztonságáról; alacsony a gépkocsivezetés morálja, és rossz az utak minősége.


GHÁNA

Főváros: Accra

Utazási tanácsok: Maláriaveszélyes hely, tegye meg a szükséges óvin­tézkedéseket; alacsony a gépkocsi­vezetés morálja, és rossz az utak minősége.


GUINEA

Főváros: Conakry

Utazási tanácsok: Tegye meg a ma­láriával és egyéb trópusi betegségek­kel kapcsolatos egészségügyi óvin­tézkedéseket; az országban feszült­ségek vannak, különösen a határvi­dékeken.

306

FÜGGELÉK

KAMERUN

Főváros: Yaoundé

Utazási tanácsok: Tájékozódjon a helyi közbiztonságról; tegye meg a szükséges egészségügyi óvintézke­déseket; maláriaveszélyes hely.

KENYA

Főváros: Nairobi

Utazási tanácsok: Ügyeljen az utcai rablótámadásokra; utazás előtt tá­jékozódjon a helyi közbiztonságról: tegye meg a szükséges egészségügyi óvintézkedéseket. Ügyeljen a ma­láriára, a kolerára és egyéb trópusi betegségekre.

KONGÓ

Főváros: Brazzaville

Utazási tanácsok: A kormány és a milícia között feszült a viszony; erőszakos cselekmények előfordul­nak, ezért utazás előtt ajánlatos tá­jékozódnia a helyi közbiztonságról, és kormánya hivatalos véleményét kikérnie, ha utazása halaszthatatlan.

KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG

Főváros: Bangui

Utazási tanácsok: Utazás előtt tájékozódjon a helyi közbiztonság­ról; kérje ki kormánya hivatalos véleményét; tegye meg a szükséges egészségügyi óvintézkedéseket; ma­láriaveszélyes hely.

LESOTHO

Főváros: Maseru

Utazási tanácsok: Utazás előtt tájékozódjon az ország közbizton­ságáról.

LIBÉRIA

Főváros: Monrovia

Utazási tanácsok: Utazás előtt tá­jékozódjon az ország közbiztonsá­gáról; kérje ki kormánya hivatalos véleményét, ha utazása halasztha­tatlan.

LÍBIA

Főváros: Tripoli

Utazási tanácsok: Legyen körül­tekintő a fényképezést és a helyi szokásokat illetően; az alkohol fo­gyasztása törvénybe ütközik.

307

FÜGGELÉK


MADAGASZKÁR

Főváros: Antananarivo

Utazási tanácsok: Tegye meg a szük­séges egészségügyi óvintézkedése­ket; kolera veszélyes hely.


MALAWI

Főváros: Lilongwe

Utazási tanácsok: Ügyeljen az utcai lopásokra, rablótámadásokra; ne ba­rátkozzon idegenekkel; tegye meg a kolerára és a maláriára vonatkozó szükséges egészségügyi óvintézkedé­seket, és ügyeljen a fertőzött ivó­vízre.


MAROKKÓ

Főváros: Rabat

Utazási tanácsok: Szigorú kábí­tószer-ellenes törvények vannak érvényben; kerülje a nagy tömeget; tartsa tiszteletben a helyi vallási szokásokat.


MAURITIUS

Főváros: Port Louis

Utazási tanácsok: Tartsa be a szigorú kábítószer-ellenes törvényeket.


MOZAMBIK

Főváros: Maputo

Utazási tanácsok: Tegye meg a kole­rára és a maláriára vonatkozó szük­séges egészségügyi óvintézkedése­

ket, és ügyeljen a fertőzött ivóvíz­re; ajánlatosabb a társasutazás; ne menjen az utcára sötétedés után; ügyeljen az aknákra stb.


NAMÍBIA

Főváros: Windhoek

Utazási tanácsok: Utazás előtt tá­jékozódjon a helyi közbiztonságról; maláriaveszélyes hely, tegye meg a szükséges egészségügyi óvintézke­déseket.


NIGÉRIA

Főváros: Abuja

Utazási tanácsok: Utazás előtt tájé­kozódjon az ország közbiztonságá­ról; ügyeljen a fegyveres rablótáma­dásokra és a helyi zavargásokra.


RUANDA

Főváros: Kigali

Utazási tanácsok: Tájékozódjon a lázadók esetleges támadásairól, kü­lönösen a határvidékeken.


SEYCHELLE-SZI6ETEK

Főváros: Victoria

Utazási tanácsok: Vigyázzon ingósá­gaira, és sötétedés után ne menjen ki az utcára.

308

FÜGGELÉK

SIERRA LEONE

Főváros: Freetown

Utazási tanácsok: Külföldieket tú­szul ejthetnek; ne utazzon, hacsak nem kap hivatalos információt a saját kormányától.

SZENEGÁL

Főváros: Dakar

Utazási tanácsok: Esetleges zavargá­sok vannak a bissau-guineai határvi­déken; maláriaveszélyes hely, tegye meg a szükséges egészségügyi óvin­tézkedéseket.

SZOMÁLIA

Főváros: Mogadisu

Utazási tanácsok: Utazás előtt tájékozódjon az ország közbizton­ságáról.

SZUDÁN

Főváros: Kartúm

Utazási tanácsok: Utazás előtt tájé­kozódjon az ország közbiztonságá­ról; ügyeljen a taposóaknákra stb.

SZVÁZIFÖLO

Főváros: Mbabane

Utazási tanácsok: Ne ismerkedjen idegenekkel; az utak minősége rossz, és a gépkocsivezetés morálja alacsony színvonalú.

TANZÁNIA

Főváros: Dodoma

Utazási tanácsok: A határvidékeken zavargások fordulnak elő; ügyeljen az utcai rablótámadásokra; tegye meg a kolerával és a maláriával kapcsolatos szükséges egészségügyi óvintézkedéseket, és ne igyon fertő­zött ivóvizet.

TUNÉZIA

Főváros: Tunisz

Utazási tanácsok: Szigorú kábí­tószer-ellenes törvények vannak érvényben.

UGANDA

Főváros: Kampala

Utazási tanácsok: Általában vízum szükséges; tájékozódjon, mely terü­leteket kell kerülnie az útonállók és a helyi felkelők miatt.

ZAMBIA

Főváros: Lusaka

Utazási tanácsok: Általában vízum szükséges; szigorú kábítószer-ellenes törvények vannak érvényben; tegye meg a kolerával és a maláriával kapcsolatos szükséges egészségügyi óvintézkedéseket; ne igyon fertőzött ivóvizet.

309

FÜGGELÉK


ZIMBABWE

Főváros: Harare

Utazási tanácsok: Ügyeljen a kis­stílű bűnözésre; az utak minősége rossz, és a gépkocsivezetés morálja alacsony színvonalú.


  1. ÉSZAK- ÉS KÖZÉP-

    AMERIKA

A harmadik legnagyobb földrész, területe 24 230 000 km2.


BAHAMA-SZIGETEK

Főváros: Nassau

Utazási tanácsok: Nagy a hurrikán veszélye az országban.


BEUZE

Főváros: Bclmopan

Utazási tanácsok: Tegye meg a ko­lerával kapcsolatos szükséges egész­ségügyi óvintézkedéseket.


DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG

Főváros: Santo Domingo

Utazási tanácsok: Legyen óvatos sö­tétedés után; ügyeljen az ivóvízre.


EL SALVADOR

Főváros: San Salvador

Utazási tanácsok: Vigyázzon a lo­pásokra, az utcai rablótámadásokra, gyilkosságokra; ügyeljen a fertőzött ivóvízre.


GUATEMALA

Főváros: Guatemalaváros

Utazási tanácsok: Szigorú kábító­szer-ellenes törvények vannak ér­vényben; ügyeljen a lopásokra.


HAITI

Főváros: Port-au-Prince

Utazási tanácsok: Ügyeljen a lopá­sokra és az utcai rablót ám ad ásókra.


HONDURAS

Főváros: Tegucigalpa

Utazási tanácsok: Ügyeljen a lopá­sokra és az utcai rablótámadásokra; vigyázzon a fertőzött ivóvízre; gyak­ran fordulnak elő hurrikánok.


JAMAICA

Főváros: Kingston

Utazási tanácsok: Szigorú kábító­szer-ellenes törvények vannak ér­vényben; ha sötétedés után egyedül utazik, legyen óvatos az utcai rabló­támadások miatt.

310

FÜGGELÉK


KUBA

Főváros: Havanna

Utazási tanácsok: Szigorú kábítószer­ellenes törvények vannak érvény­ben; politikailag kényes intézmé­nyeket ne fényképezzen.


NICARAGUA

Főváros: Managua

Utazási tanácsok: Tegye meg a ko­lerával és a maláriával kapcsolatos szükséges egészségügyi óvintézke­déseket, és ne igyon fertőzött vizet; tájékozódjon a helyi közbiztonságról, különös tekintettel a határvidékekre.


PANAMA

Főváros: Panamaváros (Panamá)

Utazási tanácsok: Tájékozódjon a társadalmi nyugtalanságról; a határ­vidékeken emberrablások fordulnak elő.


  1. DÉL-AMERIKA

A világ negyedik legnagyobb kon­tinensének a területe mintegy 17 814 000 km2, tengerpartjának a hossza körülbelül 40 922 km.


ARGENTÍNA

Főváros: Buenos Aires

Utazási tanácsok: Ügyeljen az utcai bűnözésre, lopásokra stb.


BOLÍVIA

Főváros: Sucre (hivatalos), La Paz (közigazgatási)

Utazási tanácsok: A tengerszinthez viszonyított nagy magasság mi­att egészségi problémái lehetnek; ügyeljen az utcai bűnözésre; szigorú kábítószer-ellenes törvények vannak érvényben.


BRAZÍLIA

Főváros: Brasilia

Utazási tanácsok: Tegye meg a kolerával és a maláriával kapcso­latos szükséges egészségügyi óv­intézkedéseket; vigyázzon az utcai bűnözésre, különösen éjjel legyen elővigyázatos.


CHILE

Főváros: Santiago

Utazási tanácsok: Legyen naprakész információja a politikai fejlemények­ről, hogy tisztában legyen a kocká­zatokkal.


ECUADOR

Főváros: Quito

Utazási tanácsok: Nagy a vulkán­kitörések kockázata; szigorú ká­bítószer-ellenes törvények vannak érvényben; hordja mindig magával a személy azonosságát igazoló iratokat;

311

FÜGGELÉK

tegye meg a szükséges egészségügyi óvintézkedéseket.


KOLUMBIA


Főváros: Bogotá

Utazási tanácsok: Szigorú kábí­tószer-ellenes törvények vannak érvényben; a gerillák tevékenysége miatt utazás előtt tájékozódjon az ország közbiztonságáról.


PARAGUAY


Főváros: Asunción

Utazási tanácsok: Legyen naprakész információja a belbiztonságot és a helyi’közbiztonságot illetően; a ha­tárvidékeken a lázadók okozhatnak nehézségeket.


PERU


Főváros: Lima

Utazási tanácsok: A tengerszint fe­letti nagy magasság miatt egészségi problémái lehetnek; tegye meg a maláriával kapcsolatos szükséges egészségügyi óvintézkedéseket; szi­gorú kábítószer-ellenes törvények vannak érvényben; ne utazzon egye­dül, csak ha feltétlenül szükséges.


URUGUAY


Főváros: Montevideo

Utazási tanácsok: Veszélyes az utcai bűnözés, vigyázzon ingóságaira.


VENEZUELA


Főváros: Caracas

Utazási tanácsok: Nagy a veszélye az iszapcsuszamlásoknak és más, hasonló természeti katasztrófáknak; a bűnözés és a kábítószer-kereskede­lem növekvőben van; a határvidéke­ken vigyázzon a kábítószercsempé­szek okozta problémákra.


  1. EURÓPA

Az európai kontinens területe mint­egy 10 400 000 km2, tengerpartjai­nak a hossza 38 000 km.


ALBÁNIA


Főváros: Tirana

Utazási tanácsok: Legyen napra­kész információja a közbiztonságot illetően; a gépkocsi vezetés morálja alacsony szintű, az utak minősége rossz; ügyeljen a fertőzött ivóvízre.


BOSZNIA-HERCEGOVINA


Főváros: Szarajevó

Utazási tanácsok: Ügyeljen az ak­nákra stb.


BULGÁRIA


Főváros: Szófia

Utazási tanácsok: A gépkocsivezetés morálja alacsony szintű, az utak mi­nősége rossz.

312

FÜGGELÉK


CSEH KÖZTÁRSASÁG

Főváros: Prága

Utazási tanácsok: Hordja mindig magával a személyazonosságát iga­zoló iratokat: tegye meg a szükséges egészségügyi óvintézkedéseket.


ÉSZTORSZÁG

Főváros: Tallinn

Utazási tanácsok: Hordja mindig magával a személyazonosságát igazo­ló iratokat; az utak minősége rossz, a gépkocsivezetés morálja alacsony szintű.


FEHÉROROSZORSZÁG

Főváros: Minszk

Utazási tanácsok: Általában ví­zum szükséges; az ivóvízzel és az élelemmel kapcsolatban nem árt az óvatosság.


GÖRÖGORSZÁG

Főváros: Athén

Utazási tanácsok: Legyen utazási és egészségbiztosítása.


HORVÁTORSZÁG

Főváros: Zágráb

Utazási tanácsok: Tegye meg a szükséges egészségügyi óvintézke­déseket; tájékozódjon, melyek azok a területek, ahol nagy az aknave­szély stb.


IZLAND

Főváros: Reykjavík

Utazási tanácsok: A gépkocsikat hó­lánccal kell felszerelni; tájékozódjon az utakat illetően, amelyeket a hó gyorsan elzárhat a külvilágtól.


LENGYELORSZÁG

Főváros: Varsó

Utazási tanácsok: Az utak minősége rossz, a gépkocsivezetés morálja ala­csony szintű.


LETTORSZÁG

Főváros: Riga

Utazási tanácsok: Hordja mindig magával a személyazonosságát iga­zoló iratokat; éjjel ne menjen ki egyedül a rosszul megvilágított környékre.


ROMÁNIA

Főváros: Bukarest

Utazási tanácsok: Általában vízum szükséges; az utak minősége rossz, a gépkocsivezetés morálja alacsony szintű; kizárólag a rendőrségen adja át a személyes iratait.


SZLOVÁKIA

Főváros: Pozsony (Bratislava)

Utazási tanácsok: Hordja mindig magával a személyazonosságát iga­zoló iratokat.

313

FÜGGELÉK


SZLOVÉNIA

Főváros: Ljubljana

Utazási tanácsok: Hordja mindig magával a személyazonosságát iga­zoló iratokat.


UKRAJNA

Főváros: Kijev

Utazási tanácsok: Vízum általában szükséges; mindig legyenek önnél a személy azonosságát igazoló iratok; ügyeljen az ivóvízre.


  1. AUSZTRÁUÍZSIA

Maga Ausztrália a legkisebb kontinens, területe körülbelül 8 000 000 km2. A tengerpartja 25 760 km hosszú.


AUSZTRÁLIA

Főváros: Canberra

Utazási tanácsok: Hirtelen áradá­sok, illetve bozóttüzek következhet­nek be; sötétedés után ne utazzon egyedül.


PÁPUA ÚJ-GUINEA

Főváros: Port Moresby

Utazási tanácsok: Vízum általában szükséges; legyen éber a lehetséges utcai rablótámadások miatt; vulkán­kitörésekre is számítani kell.

314

Nyomdai munkálatok: Debreceni Kinizsi Nyomda Kft.

Felelős vezető: Bördős János ügyvezető igazgató

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Lap tetejére!