Skip to content

MAGYAR KISLEXIKON – NEMZETI ALAPISMERETEK

Találatok: 8

210

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

 

Címlap: Vérszerződés

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

TARTALOMJEGYZEK

ELŐBESZÉD

  • A nemzettudat

NEMZETI JELKÉPEINK

  • A magyar nemzeti zászló
  • Történelmi zászlóink
  • Az Árpád-sávos zászló
  • A magyar címer
  • A Szent Korona története
  • A Szent Korona kronológiája
  • A Korona őrzése, a koronaőrség
  • A Szent Korona-tan
  • A „nemesi” testőrség

A KORONÁZÁSI ÉKSZEREK

  • Jogar
  • Országalma
  • Kard
  • Szent István király palástja

MAGYARORSZÁG

IGAZ TÖRTÉNETE

  • A magyarok őstörténete, eredete
  • Az őshaza, honfoglalás, a magyarság letelepedése
  • A magyarok bejövetele
  • A turul-legenda
  • A vérszerződés

A Kárpát-medence

  • Árpád fejedelem
  • Az Árpád-ház
  • Szent István és kora,

a kereszténység felvétele, államalapítás

A Szent Jobb

Szent István intelmei fiához,

Imre herceghez

Az Aranybulla és jelentősége

Az Aranybulla

A tatárjárás, IV. Béla király, az utolsó Árpád-házi királyok Árpád-házi királyaink Magyarország az Anjou-korban Az interregnum kora Vegyes-házi királyok

A nándorfehérvári diadal. A déli harangszó története

Mátyás és kora, humanizmus, Mohács és előzményei

A fekete sereg

A kettős királyság kora

Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása

Az Erdélyi Fejedelemség uralkodói

A Rákóczi-szabadságharc

A Rákóczi induló

Az 1848-as forradalom

A 12 pont, a márciusi forradalom követelései

Nemzeti dal

A kokárda története

A szabadságharc

A megtorlás, Arad

A huszárok

A dualizmus kora, kiegyezés

A kiegyezési törvény Habsburg-házi uralkodók

5

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

  • Magyarország

az I. világháborúban

A Tanácsköztársaság

  • A trianoni diktátum

és következményei

  • A Horthy-korszak
  • Magyarország

a II. világháborúban

A Rákosi-diktatúra

  • Az 1956-os forradalom

és szabadságharc Az 1956-os lyukas zászló Magyar zászló a New Yorki szabadságszobron

  • A Kádár-korszak, a megtorlás évei
  • Wittner Mária parlamenti beszéde („Vádoljuk őket…”) A rendszerváltozás,

az Antall-kormány Magyarország napjainkban

  • Döbrentei Kornél: Fohász

AZ ÁLLAM SZERKEZETE

Az államfő

  • Az Országgyűlés
  • A magyar választási rendszer A kormány

A miniszterelnök Magyarország miniszterelnökei A bírósági rendszer

  • Az ügyészség
  • Az Állami Számvevőszék

Az ombudsman

Az önkormányzati rendszer

  • Európai Unió
  • Pártrendszer
  • Politikai pártok
  • Társadalmi szervezetek Kisebbségek
  • Egyházak, vallás

Magyarok Világszövetsége

A MAI MAGYARORSZÁG

A nemzeti vagyon

  • A magyar ember
  • Magyar népcsoportok
  • Népesedés
  • Magyarok az idegenek szemében
  • Magyarok a számok tükrében
  • Hungarikumok

KULTÚRA, TUDOMÁNY

  • Irodalom

Képzőművészet

  • Népművészet
  • Zene

Film-és színházművészet

  • Tudomány
  • Természeti és kulturális értékeink
  • Testkultúra, sport

A magyar nyelv

  • Hónapok régies nevei

A MAGYAR NÉP

TÖRTÉNETE –

IDŐRENDI TÁBLÁZAT

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

ELŐBESZÉD

Minden nemzetnek tisztában kell lennie saját történelmével, hogy a jelen eseményei kö­zött eligazodhasson, hogy biztonságban élhessen, és tervezhesse hazája, szülőföldje jövőjét. Minden generációnak világos képet kell kapnia az elmúlt századok sorsformáló eseményeiről, s ha ez nem adatik meg számára, akkor az emlékezetkihagyás, a politikai indíttatású törté­nelemszemlélet tévútra vezetheti a társadalmat. Múlhatatlanul szükség van egy olyan törté­nelemismeretre, amely lehántja magáról a különböző okokból rárakódott téves vagy szándékos félre-magyarázatokat, amely tárgyszerű, és tényeken alapul. Hazánk az elmúlt évszázadban – de mindenekelőtt az utóbbi ótven-hatvan évben – olyan történelmi változásokon ment ke­resztül, amelyek a történelemhamisításnak is tág teret engedtek.

A magyarságról szóló összeállításunkban bemutatjuk nemzeti jelképeinket, igaz törté­nelmünket a legismertebb magyar tudósok, történészek kutatásaira hivatkozva. Átfogó képet kaphat az olvasó a mai Magyarország államszerkezetéről, nemzeti kultúránkról: az iroda­lom, a zene, a fim- és színházművészet kiválóságai mellett sorra vesszük hazánk tudomá­nyos életének legjobbjait, képzőművészeinket, világhírű sportolóinkat. Időrendi táblázatok, adatok segítik az olvasót, hogy eligazodjon az évszázadok rejtelmeiben. Fiatalok és idősebbek bizonyára érdeklődésselfogják forgatni a Magyar Kislexikont, melyben minden megtalálható, amit minden hazánkfiának illik tudni. Az összeállítás tankönyv a diáknak, segédkönyv a ta­nárnak, érdekfeszítő olvasmány magyaroknak határainkon innen és túl, de tekinthetjük akár egy bővített „állampolgársági vizsga” anyagának is.

Tisztelt Olvasó! Vizsgázzon le Ön is magyarságból!

7

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

A nemzettudat

A tenni akarók körében sokat emlegetik a magyarság nemzettudatának, ma­gyarságtudatának hiányosságát, vagy éppenséggel teljes hiányát. Ha azonban e hiányosság orvoslásáról esik szó, akkor nagyon megoszlanak a vélemények a teendőket illetően. Létezik egy ködös elképzelés, hogy a kérdés nyitját törté­nelmünkben és sajátos műveltségünkben kell keresni, de hogy innen hogyan tovább, azt csak néhány mélyebben gondolkodó ember látja. Nem állunk job­ban a nemzettudat tartalmi meghatározásával sem. Pedig ha nemzeti sorskér­déseinket meg akarjuk oldani, akkor annak világos és érthető megfogalmazása elengedhetetlen követelmény.

A nemzettudat egy egységes és átfogó, nemzeti önismeretből táplálkozó kö­zösségtudat. Az együvé tartozás, az egymásra utaltság tudata, mely képessé tesz és erőt ad arra, hogy egymást megvédjük és vállaljuk a közös sorsot. Egy nép, melynek ilyen nemzettudata van, képes megoldani nemzeti sorskérdéseit.

A nemzeti társadalmak kifejlődésével pedig a nemzeti vezéreszme emelke­dett eszményi magaslatba, s lett a nép, a társadalom boldogulásának kulcsa és őrangyala. Ahol nincs egy, a társadalmat átfogó vezéreszme, a közösség egye- deire bomlik, a polgár elveszíti az együvé tartozás tudatát, képtelenné válik a közös ügyek védelmezésére, és sorsa a teljes kiszolgáltatottság lesz. Ahhoz, hogy a társadalom kiegyensúlyozott életet éljen és minden ember biztonságban érezhesse magát, több tényezőnek is jelen kell lenni a közösségi életben: ez a fi­zikai közelség, a közös nyelv, az egységes és megalapozott nemzeti önismeret, a nemzeti önismeretet átszövő mélységes erkölcs és istenhit.

Napjaink hallatlan anyagi fejlettsége a közösségi munka eredménye. A kö­zösség teremti azokat a lehetőségeket, melyeket az egyén kamatoztathat boldo­gulása érdekében, s ez egyben a közösség érdeke is. Egy jómódú társadalom a gazdag polgárokból tevődik össze, az egyénnek tehát mindenképpen védelmez­nie kell a közösség érdekeit, mert azzal saját érdekeit védelmezi. A társadalmi vezéreszme nélkül nem létezhet, nincs egészséges, életerős és kiegyensúlyozott közösség. A nemzeti önismeret nem önmagától keletkezik, hanem a nemzet múltjának ismertéből, történelméből ered. A történelmet a történetírók örökítik meg az utókor részére, ám a magyar történetírást a nemzetellenesség jellemzi, tele van tévedésekkel, tudatos hamisításokkal, és nem utolsó sorban lekicsiny­lő, megalázó tételekkel, melyek mérgezik a nemzeti lelkületet, torzítják az ön­szemléletet, tompítják a tudatot, gyilkolják a nemzet iránti szeretetet. Ahhoz, hogy helyzetünkön változtatni tudjunk, történetírásunkat nemzetközpontúvá kell tennünk, és meg kell tisztítanunk mindazon káros körülményektől, amelyet az elmúlt századok során az idegen érdekek rávakoltak.

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Nemzeti jelképeink

A magyar nemzeti zászló

A zászlót már az ókor óta használják, amely színével és ábrájával valamely esz­mét fejez ki, mindenek előtt az államiságot, de jelezhet nemzetiséget, várost, egy­házat, valamint uralkodó vagy főúri családot, szervezetet és gyászt. A zászló vagy lobogó olyan rúdra, árbocra erősített kelmedarab, amely az adott állam nemzeti színeit (címerét) tartalmazza. A magyar nemzeti zászló színei a korábban rögzült magyar címerből származnak, és a magyar nemzet színeiként értelmezve zászlón ebben az összeállításban csak a reformkorban jelentek meg. 19. századi romantikus értelmezés szerint a piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” a zöld pedig a „reményt” szimbolizálta. Ez a zászló 1848 előtt már jelen volt, de még nem terjedt el. Az 1848-as követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttas­sanak” – szemben a Habsburgok fekete-sárga színeivel. Erről az áprilisi törvények 21. cikkelye rendelkezett, így a piros-fehér-zöld zászló hivatalosan elismert ma­gyar nemzeti jelkép lett, amelyet 1848-49-ben már általánosan használtak polgári zászlóként. Az 1848-1849-es honvédsereg ezzel szemben fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel, mely a szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított, de 1867-től kezdve hivatalos. Állami zászlóként 1945-ig a kiscímer (megfelel a mai magyar címernek) szerepelt a zászló közepén. 1946 és 1949 között a Szent Korona nélküli, úgyneve­zett „Kossuth-címer”, majd 1949 és 1956 októbere között a szovjet mintára készült népköztársasági címer („Rákosi-címer”) volt középen. Az 1956-os forradalomban a felkelők, és a lakosság jó része kivágta ezt az idegen jelvényt. A Nagy Imre-kormány visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert, amely még a forradalom kádári le­verését követő néhány hónapban is hivatalos volt. Az újabb, a Rákosi-címertől kü­lönböző – de ekkor is szovjet mintájú, vörös csillagos -, úgynevezett „Kádár-címer” (1957-1989) a zászlón hivatalosan nem szerepelt. A mai hivatalos állami zászlón a címer nem szerepel. Az állami zászlót nemzeti ünnepeinken ünnepélyes keretek között vonják fel, amely az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren áll. Az 1848. XXI. t. c. előírja, hogy bizonyos alkalmakkor a zászlót ki kell tűzni az épületekre, és meg kell jeleníteni nyilvános eseményeken.

Történelmi zászlóink

A nemzeti függetlenség és identitás mindig kifejezésre jutott a zászlók milyenségében és számában. A zászló jól látható szimbólum, ezért igyekeztek

9

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

fölmutatni az állammá formálódó nemzetek, királyok, államfők. Történelmi zászlósor néven ismert jelképek együttese 1985 óta része a magyar ünnepségek­nek. A zászlósor a hadi múlt legjellemzőbb zászlótípusait a magyar hadtörténet leghíresebb korszakaihoz kapcsolódó zászlókat gyűjti egybe. Jelenleg tizenhat zászlót vonultatnak föl nemzeti ünnepeinken, de ha egyéb, konkrét történelmi eseményre emlékeznek, akkor a zászlósor kiegészülhet olyan zászlóval, ame­lyiknek ott és akkor jelentősége van, de eredetileg nem szerepelt a 16-os sorban. Nagy ünnepségek alkalmával a zászlók kibővülnek egy honfoglalás kori és egy Szent István-, vagy az ’56-os jelképpel.

Az Árpád-sávos zászló

A zászlók használata elsősor-
ban a hadviselés miatt fontos. A
„zászlótartónak” fontos funkció-
ja volt akkor, amikor még nem
volt – mai szóval élve – kommu-
nikáció a hadsereget alkotó csa-

patrészek között. Ha „elesett a zászló”, akkor a csata
is veszve volt, legalábbis annak tűnt a harcosoknak.
Az Arpád-sávos lobogó azonban nem feltétlenül
hadi sikerekhez kötődik. Kezdetben, címerben tű-

nik fel az Árpád-sáv az 1200-as évek elején, zászlóról csak az
1270-es években tudunk, ez az Árpád-ház utolsó három évtizedét jelenti,

márpedig több évszázados uralmukhoz képest ez nagyon rövid időnek számít. Érdekesség, hogy a sávok megjelenése, illetve – a címertanban – a vágott pajzs­mező feltűnése az Árpád-kor végére tehető. Sem Árpád, sem Géza fejedelem, sem István király nem használt – legalább is mai ismereteink szerint – ilyen lobogót. Az „Árpádok” vörös, vagy vörös alapú lobogót használtak, amelynek a jelentése nem teljesen egyértelmű, de alighanem az erőre, esetleg az előkelő­

ségre, a gazdagságra utalhatott. Más vélemények szerint az élet és a halál fölötti rendelkezés jogát is kifejezhette, a vér színeként. Az „árpádsáv” elnevezés az Árpád-ház 18. században megalkotott fogalmán alapul. Magyarországon – ha­sonlóan más európai államokhoz – az első uralkodóház, az Árpád-ház címer elemei váltak az államcímer állandó elemeivé.

Az Árpád-sávok Bertényi Iván professzor szerint spanyol, pontosabban ibé­riai mintákat követnek. Imre királyunk (1196-1204) ugyanis onnan, Aragó­niából hozatott magának feleséget, s úgy tetszik, a magyar király sem akart szégyenben maradni messze földről érkező felesége és annak lovagi kísérete

10

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

előtt, ezért, a függőleges osztású vörös-arany pajzsmező magyar párjaként, a vörös-ezüst sávok vízszintes sorát feltüntető pajzsmezőt választotta. Ebből lát­hatjuk, hogy előbb címeren jelent meg Imre király korában az Árpád-sáv, majd az 1270-es években V. István korából van bizonyíték arra, hogy zászlón is sze­repelt ez a szimbólum.

A magyar címer

A címer (latinul arma, armorum insignia) jelvény, mely
családok vagy testületek meghatározott szabályok szerint
alkotott megkülönböztető állandó jelvénye nemcsak elvont
jelképek, hanem az élet minden területén felbukkannak:
ábrázolják őket kódexek lapján, kőfaragványokon, kályha-
csempén, pecséten, ékszeren, zászlón, plakáton, kitünteté-
sen, étkészleten, huszárcsákón vagy leggyakrabban pénzen.
Vannak nemesi, polgári és hivatalos címerek, az utóbbiak-
hoz tartozik az állami címer. Magyarország címerei az idők
során változtak, királyi (állami) címerről csak 1202 után
beszélhetünk. A vágásos címer (az Árpád-ház családi jelvé-
nye) először Imre 1202-es aranybulláján jelenik meg, majd

II. Andrásnál az 1222-es aranybullán. 1848 tavaszán a magyar forradalom az

áprilisi törvényekben megfogalmazza, hogy a nemzeti jelvények legyenek az

állami szimbólumok. Az 1918. novemberében kikiáltott köztársaság a Kos- suth-címert választja hivatalos jelképül. 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság

a Kossuth-címer használatát is eltörli, a hivatalos szervek gyakran az ötágú csil­lagot ábrázolják pecsétjeiken. A két világháború között a Horthy-korszak címe­re ismét a koronás kiscímer.

A szovjet megszállás után 1946 januárjáig a koronás kiscímer került alkal­mazásra. Az 1946. február 1-én kikiáltott Magyar Köztársaság a korona nélküli kiscímert, tehát a Kossuth-címert rendszeresítette. 1949. augusztus 20-án be­vezették az új alkotmányt, mely szovjet típusú, vörös csillaggal ékesített, kala­páccsal és búzakalásszal ábrázolt címert nevezett ki a Magyar Népköztársaság címerének, s ez a zászlókra is felkerült. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a gyűlölt Rákosi-címereket a forradalmárok kimetszették a zászlókból, így jöttek létre az ismert lyukas-közepű zászlók. A budapesti és vidéki lapok a forradalom napjai alatt Kossuth-címeres fejléccel jelentek meg, a Magyar Nép­hadsereg átállt katonáiból újra létrejött Magyar Honvédség is a Kossuth-címert ábrázolta. Az 1957-ben bevezetett új, kommunista-szellemiségű címer sok he­raldikai hibát követ el, ugyanis az 1957-ik évi II. törvény, mely a népköztársaság

11

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

címerével foglalkozott, a címerkoszorú bal oldalát rendelte nemzeti-szalagos­nak, a jobb oldalát pedig vörös szalaggal körbefuttatottnak, ez azonban pont fordítva sikerült. A forradalom bukása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kossuth-címert nyilvánította a Magyar Népköztársaság hivatalos cí­merének.

A magyar címer szerves alkotórésze a Szent Korona, mely önmagában is fontos nemzeti szimbólumunk, hiszen a koronába vetett hit az államalapítástól kezdve végigkíséri történelmünket. A rendszerváltozás utáni első demokrati­kusan választott parlament 1990. július 3-án tárgyalta a Magyar Köztársaság új címerének kérdését. Abban az Országgyűlés egyetértett, hogy az új címer feltétlenül kiscímer legyen, a vita az Antall-kormány és az ellenzék között ar­ról folyt, hogy a Kossuth-címer vagy a koronás kiscímer legyen újra bevezetve. A Kossuth címer mellett érvelők – többek között az SZDSZ és a FIDESZ

– az 1848-49, 1918 és 1956 hagyományaira hivatkoztak, valamint arra, hogy köztársaság címerében anakronisztikus a koronaábrázolás. A koronás címert pártolók – az MDF és a többi kormánypárt – az évszázados hagyományok és a Szent Korona tan miatt érvelt a korona mellett, másrészt pedig a Magyar Szent Korona – ha indirekt módon is, de – szimbolizálja a Magyar Királyság, tehát a történelmi Nagy-Magyarország területi egységét. Végül a kormánypárti javas­lat győzött. 1990. július 19-étől az 1915-ben bevezetett, Magyar Szent Koro­nával ékesített kiscímer lett hivatalosan a Magyar Köztársaság Allamcímere. A törvény leírása szerint „Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.”

A Szent Korona története

A magyar Szent Korona Európa
egyik legrégebben használt és a mai
napig épségben megmaradt koroná-
ja. A magyar államiság egyik jelképe,
mely végigkísérte a magyar történel-
met legalább a 12. századtól napjain-
kig. Nincs még egy olyan nemzet a
Földön, amely egyetlen nemzeti
ereklyéjének ekkora jelentőséget tu-
lajdonítana, és olyannyira tisztelné,
mint a magyar nép a Szent Koro-

12

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

nát. A korona „szent” elnevezése abból az áhítatból ered, miszerint az államalapító királyt szentté avatták. A Szent Korona csaknem ezer esztendeje hozzá tartozik történelmünkhöz, mellyel ezer év alatt 55 magyar királyt koronáztak meg, s mi­vel nélkülözhetetlen volt a királlyá avatáshoz, mindent elkövettek a trónra igényt tartók, hogy megszerezzék. Birtoklásáért trónviszályok dúltak, sokszor árulások és összeesküvések áldozatává lett. Volt eset, amikor egyszerűen ellopták, vagy titkon őrizték. Egy alkalommal hazaszállítása közben vesztették el, de mindig megkerült. Többször hurcolták ki az országból, föld alatt elásva rejtegették, és történt, hogy zálog tárgyát képezte. 1440-ben kalandregénybe illő történet, amikor Albert halála után özvegye, Erzsébet királyné a visegrádi fellegvárból Kottáner Helén udvarhöl­gyével ellopatja a Szent Koronát. Szinte krimibe illő történet, hogy hogyan hatolnak be a koronahelyiségbe, és reszelgetnek, s mikor zajt hallanak, megígéri, hogy mezít­láb Máriacellbe zarándokol, ha megússza. Végül ellopja a koronát, elviszik Bécsbe, a kis király, V. László alatt. Vannak kutatók, akik azt mondják, hogy ekkor ferdült el a kereszt, mert betették a bölcsőbe a kis király alá, aki megnyomta. A későbbiek­ben a Szent Korona megjárja Szulejmán szultán táborát, amikor Napóleon támad, akkor kelet felé, Gyöngyösre, meg Munkácsra menekítik. A Koronának két nagy kalandja van, az egyik 1849-ben, amikor Szemere Bertalan, a menekülő belügymi­niszter és miniszterelnök elássa Orsovánál, és a Duna árterületén a földben fekszik 1853-ig, amikor a Habsburgok árulás útján megtalálják. Egy másik nagy kalandja pedig 1944-45, amikor a vörös hadsereg elől a koronaőrség először Sopronba viszi a koronát, aztán onnan elmenekíti a Matterseehez, Mattseeben elássák egy olajos hordóban, majd megkerül, s az amerikaiak birtokába kerül. Ok a Fort Knox sivatagi erődben őrzik, de 1978-ban visszaadják, mint az utolsó hidegháborús relikviát, tu­lajdonképpen azért, hogy egyfajta eszmei töltetet biztosítsanak számunkra a kom­munista ideológiával szemben, és ez sikerült is

A Szent Korona eredetéről és kialakulásáról a kutatók álláspontja megoszlik, mégpedig alapvető kérdésekben. Több tanulmány is részletesen áttekinti a Szent Koronáról eddig publikált véleményeket, állásfoglalásokat és történelmi utalásokat. Ezek alapján számos bizonytalanság, ellentmondás és kellően nem igazolt álláspont maradt megválaszolatlan. A koronát eredetileg olyanra tervezték-e, mint amilyen jelenleg? A ma ismert korona Szent Istváné volt-e? Ha a válasz nemleges, újabb kérdések merülnek fel. A keresztpántokból álló boltozat (a latin korona) mikor, hol és milyen célra készült? Lehetett-e a latin korona Szent István koronájának része? Származhatott-e a korona – akár csak részeiben is – II. Szilveszter pápától? Meg­annyi kérdés.

Több mint 40 elmélet született már a korona eredetére nézve, a leg­szélsőségesebb ellentmondásokkal. Egy 800 éves legenda szerint a koronát, vagy legalábbis annak felső részét, II. Szilveszter pápa küldte Asztrik érsek

13

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

révén I. Istvánnak. Az a kérdés, hogy a Szent Korona felső része valóban István királyé volt-e, nyitva maradt egészen 1978-ig, ugyanis az Egyesült Államokból január 6-án történt hazahozatala után egy négytagú mérnök­csoport és később két aranyműves is vizsgálhatta. Az ő megállapításaik sze­rint a Szent Korona egységesen kivitelezett ötvösmű. Kialakításának ötvös szakmai sajátosságai alapján nem készülhetett sem Nyugat-Európában, sem Bizáncban. Az ékszerek kimunkálása alapján kaukázusi ötvösműhely reme­ke lehet, ahol a belső-ázsiai, iráni és mezopotámiai stílusok ötvöződtek. Az ily módon valószínűsíthetően egységesen készült korona pontos keletkezési helye és ideje azonban még mindig vitatott. Egyes kutatók a keletkezést a 4

– 10. század közé teszik, szerintük első viselője Attila király is lehetett, míg készítési helyül párthus, hun, grúz ötvösműhelyek kerülnek szóba. A hagyo­mány szerint 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, I. István király a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriá­nak. A Szentkorona-tan szerint ezzel elindította azt a folyamatot, amelynek során egy egyszerű magyar koronázási ékszerből az államiság jelképe lett. A Szent Korona eredetét illetően a nemzeti romantikus felfogás szívesen veszi a misztikus homály fenntartását, mert véleményük szerint ez jellemző a nemzeti ereklyékre. Egyes történészek véleménye szerint mindmáig nem szűnt meg a Szent Korona ezeréves jogfolytonossága.

A Szent Korona Magyarországra érkezéséről is rengeteg, kalandosabb­nál kalandosabb elképzelés született. A Magyar Királyság ezer éve alatt a Szent Koronát az Árpád-házi királyok idején Székesfehérvárott őrizték, ké­sőbb Visegrádon, utána pedig Pozsony lett a koronázó főváros. A Szent Ko­rona 1000 év alatt számos kalandon ment át, most sokan úgy vélik, hogy ismét veszélyben van! A Parlamentben biztonságos vitrinben helyzeték el, korábban éjjel-nappal kormányőrök vigyázták, de újabban nem állnak őrt a katonák. Talán nagyobb a veszély, mint bármikor volt, ugyanis a Szent Korona és az eszme útját állja bizonyos körök nemzetrontók törekvésének, a magyarság felszámolásának, ezért felvetették, hogy veszély esetén menekí­teni kell legbecsesebb nemzeti kincsünket. Miféle menekítésről beszélnek, hova vinnék, miért, és ki vinné? Ha a korona elveszne, az a nemzet halálát jelentené.

A Szent Korona kronológiája

A Szent Koronáról szóló rész befejezéseként kronológiai sorrendben olvasha­tó, hogy mikor és hol őrizték, bújtatták, rejtegették, menekítették, elásták és kiás­ták a nemzeti ereklyét. A Szent Korona a világ legkalandosabb „sorsú” ereklyéje.

14

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  • 1001 – 1167. – Nem ismert az őrzési hely, feltehetően a király magánkincs­tárában tartották a pápai koronát.

1167. – A székesfehérvári Szűz Mária templomban őrzik a koronát 1205. május 3. – A korona Bécsben.

1205. tavasza – II. András az osztrák herceget a korona kiadására kényszeríti. 1205 – 1304. – A koronát Székesfehérváron őrzik

1241. – Trau szigete, ahová III. Béla menekíti

  • 1254. – IV. Béla oklevelében úgy említi Székesfehérvárt, mint ahol a királyi trónust és a koronát őrzik,

1304. – A Szent Korona Csehországban, Prágában, Vencel királynál

  • 13045. – A Szent Koronát Ottó bajor herceg Magyarországra hozza, út­közben elvesztik, visszamennek érte és megtalálják.

1310-1323. – A korona ismét Székesfehérváron.

1323-1403. – A visegrádi várban őrzik a Szent Koronát

  • 1434. – Zsigmond megparancsolja, hogy a koronát Pálóczy György eszter­gomi érsek őrizze Esztergomban.
  • 1438. – Pálóczy György érsek halála után Albert király a visegrádi várba viteti a koronát
  • 1440. február – Kottanner Helén Visegrádon megszerzi a koronát a gyer­mek V. László részére

1440 – 1464. – a Szent Korona Bécsújhelyen, III. Frigyes császár birtoká­ban

  • 1464-1527. – Koronaőrség őrzi, valószínűleg Székesfehérváron.

1527. november 3. – Perényi Péter koronaőr átvitte a koronát I. Ferdinánd- hoz, 1527-1528. a Szent Korona Visegrádon

  • 1528-1529. – A korona Perényi Péter várában, Siklóson.
  • 1529-1551. – Erdélyben őrzik a koronát, János király, majd Izabella királyné kezében.

1551. július – Izabella királyné Tordán átadja a koronát I. Ferdinándnak.

  • 1551-1552. – Tokajban, majd a pozsonyi várban őrzik.

1552-1608. – A korona Pozsonyban, időnként Bécsben és Prágában válta­kozva tartózkodik.

  • 1608 -1618. – A pozsonyi várban őrzik a koronát

1638. – Kara Musztafa hadjárata elől Bécsbe, Linzbe majd Passauba viszik, aztán ismét visszakerül Pozsonyba

  • 1638-1703 – A korona Pozsonyban
  • 1703-1711. – Bécsben
  • 1711- 1740. – Pozsonyban

1740 – 1748 – Osztrák örökösödési háború idején a komáromi várban

15

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

1748 – 1784. – Pozsonyban

1784 – 1790. – II. József Bécsben a császári kincstárban őrizteti.

1790. február 17-21. – A Szent Korona visszakerül Magyarországra.

1791- 1849 – A budai várban őrzik a Szent Koronát.

1809. – A napóleoni háborúk alatt Almásy Pál koronaőr pesti házába menekítik a Szent Koronát

1849. augusztus – Orsóvá, a történelmi Magyarország határán a Cserna-fo- lyó dunai torkolatától délre a Duna bal partján fekszik, egykori járási székhely. Szemere Bertalan itt elásatja a Szent Koronát.

1853. szeptember 8. – Orsován megtalálják, onnan Budára majd Bécsbe viszik; de végül visszaszállítják Budára

Szent István koronája kalapács alatt. Kun Béla megállapodott egy müncheraz ócskással a Szent Korona eladásáról. A Berlinben megjelenő Vossische Zeitung 1919. július 21-i számában Die Stefans Krone unter den Hammer címmel egy közlemény jelent meg, mely szerint egy müncheni ószeres hiteles okmánnyal bizonyítja, hogy a magyar Szent Korona elárverezéséről tárgyalt Kun Bélával

1944 őszéig a koronázási jelvényeket a budai Vár bombabiztos óvóhelyén tar­tották. Radvánszky Albert és báró Perényi Zsigmond koronaőrök akkor biz­tonságosabb rejtekhelyet kerestek a koronának, miután Románia „kiugrása” miatt várható volt, hogy Magyarország területe is hadszíntérré válik.

  1. október 14-én, Szálasi hatalomátvételének előestéjén, a törvényes for­maságok mellőzésével, egyszerűen elásatták a koronázási jelvényeket a korona­őrség szenespincéjében

Október 15-én Szálasi kezébe került a hatalom, ekkor a koronát visszaszállí­tották a Várba.

Október végén Pajtás Ernő ezredes, a koronaőrség parancsnoka rendelkezésére a koronát titokban Veszprémbe vitték, abba a sziklabarlangba, ahol a Nemzeti Bank értékeit is őrizték. Innen kellett visszavinni ismét Budára, mert Szálasi a koronára akart „nemzetvezetőként” fölesküdni. Ez 1944. november 4-én meg is történt, de még azon a napon, a szovjet hadsereg előretörése miatt, a koronát ismét elszállították a fővárosból Veszprémbe.

  1. december 6-án a háborús veszélyre hivatkozva a nyilasok a koronát Kő­szegre vitték, ahol több helyen is megpróbálták elrejteni.
  2. január – A Koronát Velemben őrizték.
  3. március – Mariazellbe szállítják, majd Mattseeben, egy kettéfűrészelt olajoshordóban elássák.

1945. július 27-én az amerikaiak kiásták a hordót, és a koronázási jelvényeket, majd a frankfurti Deutsche Reichsbank páncélszekrényében helyezték el. In­nen került egy időre Wiesbadenbe, utána holléte homályba merült.

16

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

1951. július 27-én (Fort Knox) USA, elhangzott egy hivatalos nyilatkozat az amerikai külügyminisztérium részéről, miszerint a magyar Szent Koronát az Egyesült Államok nem, mint háborús szerzeményt tartotta meg, hanem, mint a magyar nép tulajdonát képező tárgyat letétben helyezték el addig, amíg Magyarországnak általuk legitimnek tartott, a magyar népet képviselő, független kormánya nem lesz, amelynek visszaszolgáltathatják a koronát.

  1. november 4-én az USA bejelenti: visszaadják Magyarországnak a Szent Koronát. Az amerikai közvélemény felháborodik, a magyar emig­ráció és a republikánus ellenzék tiltakozik. Az átadás egyik legkényesebb Carter-i feltétele: Kádár ne legyen jelen a ceremónián. Az elnöki igény tel­jesülését az USA diplomáciai sikerként könyveli el, a pártvezér politikai mellőzését rosszul viseli.
  2. január 6-án délután az Országház kupolacsarnokában Cyrus Vance amerikai külügyminiszter – Jimmy Carter elnök személyes megbízottjaként

– „visszaadta Szent István koronáját” úgymond „Magyarország népének”. A magyar népet az Országgyűlés elnöke, Apró Antal személyesítette meg; beszédében azonban már a „Magyar Népköztársaság” nevében köszönte meg a kormány külpolitikájának visszaigazolását, s még véletlenül sem ne­vezte az államalapítót „Szent Istvánnak”, helyette az „első királyunk” for­mulát használta. S noha az országra szóló ceremónián valóban nem volt jelen sem Kádár, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titká­ra, sem Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az aligha állítható, hogy a pártvezetés távol maradt volna. Aprón kívül ugyanis még másik két pb-tag, Lázár György és Aczél György is képviselte a legfelső pártvezetést. A „zök­kenőmentes lebonyolításra” és a helyzet kezelésére számos forgatókönyv és az ilyenkor szokásos sajtóterv is készült. Ezekből a dokumentumokból derül ki, milyen rostán esett át az a kétszáz férfi és nő, akik a korona hazaérkezé­sekor spontán éljenezhettek a Ferihegyi repülőtéren. Innen tudható, miként állt össze a meghívandók névsora. A Kommunista Ifjúsági Szövetség funk­cionáriusai például, mint az „ifjúsági mozgalom” vezetői csempésződtek a meghívottak közé. Arra is ügyeltek, hogy valamennyi egyház első embere s a kulturális és tudományos élet 35 kiemelkedő személyisége – köztük a nagy együttműködést szimbolizáló Illyés Gyula költő, Varga Imre szob­rász, s az ellenzékiségtől úgymond visszahódított zongoraművész, Kocsis Zoltán – mindenképp jelen legyen az átadáson.

1978. január. – A koronát a Nemzeti Múzeumba szállítják, ahol később kiállítják.

  1. január 1. – A koronát átszállítják a Parlamentbe. Fél ötkor, a Nem­zeti Múzeumban két kiválasztott muzeológus áthelyezte a koronázási ék­

17

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

szereket a szállító vasdobozba, a koronát pedig egy speciális golyó-, hő- és ütésálló üvegtárlóba. A koronát hat koronaőr, az ékszereket pedig további hat őr helyezte el a feldíszített, és nemzetiszínűre kivilágított Múzeum előtt parkoló zárt Mercedes szállítójárműbe. A menetoszlop négy óra negyven perckor hagyta el a Múzeum bejáratát. A szállítójárművet a Köztársasági Őrezred számos fekete Mercedese kísérte a Parlamentig, a Múzeum- illet­ve a Károly körúton és a Bajcsy-Zsilinszky úton.

A Kossuth téren a hideg idő ellenére sok ezren gyűltek össze és figyelték ki­vetítőkön keresztül a Parlamentben folyó ünnepséget, valamint az ereklyék átszállítását. A téren az első történést a Díszzászlóalj és a zenekar megér­kezése jelentette, körülbelül abban az időpontban, amikor az ereklyék el­hagyták a Múzeumot. A ünnepi ülés megkezdése után nem sokkal meg­jelentek az Országház főkapujában legfőbb közjogi méltóságaink, akik – a Magyar Tudományos Akadémia elnökével kiegészülve – egyben a Szent Korona Testület tagjai. Az ereklye megérkezésére és hivatalos fogadására Ader János, Göncz Árpád, Orbán Viktor, Németh János, az Alkotmány­bíróság elnöke és Glatz Ferenc, az MTA elnöke várt.

A Szent Koronát és a koronázási jelképeket szállító jármű a tervezett idő­pontban kevesebb, mint negyedórás utazás után, röviddel 17 óra előtt meg­érkezett a Parlament épülete elé. A tömeg hangos üdvrivalgással fogadta az ereklyéket, amelyek 1978 után immáron másodszor – jelen esetben hosz- szabb időre – kapnak helyet az Országgyűlés épületében.

Mielőtt az épületbe szállították volna az ékszereket – a millenniumi év alkalmából – a téren a Himnusz hangjaira felhúzták az ország zászlaját, amelyre Göncz Árpád adott engedélyt. Ezt követően került sor a Korona útjára, amely a páncélozott járműtől a Parlament bejáratáig vezetett. Mind­eközben ágyúdörrenések robaja töltötte be a Kossuth teret. A lépcső tetején állva a koronatestület tagjai fogadták az ereklyéket, valamint a velük együtt érkezett történelmi zászlókat.

Az átszállítás utolsó momentumaként ünnepélyes keretek között az Or­szágház Kupolatermében felállított speciális tárolóban helyezték el az erek­lyéket. Mint ismert, ezentúl a mintegy a 43 millió forintért felállított, rend­kívüli biztonságot nyújtó tárolóban tekinthetők meg a koronázási ékszerek. A tároló kialakítása következtében a természetes fény nem éri, és a speciális megvilágítás miatt sosem vetődik árnyék az ékszerekre. A koronát és a ko­ronázási jelvényeket új helyükön először a koronatanács öt tagja tekintette meg. Az Országgyűlés előtt az ünnepség után több ezer ember várt arra, hogy megtekintse a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket, amire aznap este 18 és 22 óra között bárkinek alkalma nyílt.

18

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  1. augusztus 15. Hajnal háromkor indul a korona Esztergomba, egy du­nai hajón, hogy a várakozások szerint tizenötezer vendég előtt vegyen részt a Nagyboldogasszony-napi szertartáson. A korona biztonsága érdekében a szállítás közben lezárják a folyót. A táv alig negyven kilométer, ennek el­lenére az odafelé vezető út körülbelül öt és félórás. Miután a korona meg­érkezik a Bazilika elé Paskai László bíboros ünnepi misét celebrál, majd Áder János házelnök és Bölcskei Gusztáv, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke mond rövid köszöntőt. (Az ünnepi misén biztonsági okok miatt csak ezer ember jelenhet meg, akik nem jutottak be a bazilikába: ki­vetítőn követhetik az eseményeket.) Ezek után a hívek előtt is kinyitják a kaput, akik délután három óráig tekinthetik meg a koronát. Esztergomból fél ötkor indul vissza a korona, amely nyolc órára érkezik koronaőrök kísé­retében a Parlamentbe.

A korona őrzése, a koronaőrség

Koronázási jelvényeink, kivált a ma-
gyar korona mindig különös védelmet él-
vezett. A korona biztonságának legfőbb
őrei a koronaőrök voltak. E magas méltó-
ságok betöltői, a 16. századtól két személy,
korántsem azonos a koronázási jelvények
fegyveres őrségével. A Magyar Királyi Ko-
ronaőrséget 1751-ben hozták létre, s több
mint egy évszázadon át a császári reguláris
hadseregből szerveződött. A koronaőrség
24 főből állt, melynek parancsnokát törzs-
tiszti rangban – 1920 után – a kormányzó
nevezte ki. A századforduló és 1909 közt
a koronaőrség jelentős átszervezésen esett
át. Alezredesig növelték a parancsnoki be-
osztásban rendszeresített rendfokozatot, a

legénységi állományt a honvédségi őrmesterekkel egyenrangúnak nyilvání­tották, ami fokozta a koronaőrség elit alakulat jellegét. Uj, a korábbinál is díszesebb egyenruhát rendszeresítettek. A magasított díszföveget madár­szárny alakú toliforgó díszítette, fehér kócsagtoliakkal, a föveg homlokré­szén nagyméretű címerdísszel. A díszatilla zöld, a nadrág vörös, a köpeny fehér anyagból készült, a nemzeti színek hangsúlyozása céljából. Fegyverze­tük díszkard és vibárd.

19

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

A koronát a királyi várban őrizték az erre a célra épített páncélteremben, 1942-től azonban áthelyezték a 60 m mélyen épített kormányzói óvóhely egyik fülkéjébe. A koronázási jelvényeket 2-2 fő őrizte napi 24 órás szolgálatban. 1944 októberében mind a miniszterelnök, mind a koronaőrök szükségesnek lát­ták a korona elrejtését. A koronaőrség laktanyája a Váralja utcában volt, innen figyelték Horthy kormányzó 1944. október 15-i proklamációját. A koronaőrség, a Lázár Károly altábornagy vezette 240 fős kormányzói testőrséghez hasonlóan, erősen németellenes volt, olyannyira, hogy október 16-án reggel tűzharcba bo­csátkoztak a támadó német SS lovashadosztály és a páncélos egységek katonái­val. A németek négy halottjának egyikét a koronaőrség laktanyájából lőtték le. A németek azonnal tűz alá vették a laktanyát, majd a 6 óra 20 perckor felhang­zó „Tüzet szüntess!” kürtjel után a benyomuló Gestapo-emberek letartóztatták Pajtás ezredest és Vály alezredest.

Ezzel kezdetét vette a koronázási jelvények és a koronaőrség felszerelé­sének keserves kálváriája. A hatalomra jutott Szálasi Ferenc ragaszkodott a teljhatalom formaságaihoz is, ezért esküjét a szent korona előtt kívánta letenni. 1944. november 4-ére tehát az elrejtett koronát vissza kellett csem­pészni eredeti helyére. A november 4-i eskütételt követően úgy határoztak, hogy a Magyar Nemzeti Bank 34 tonna aranyával együtt a koronázási jel­vényeket is Veszprémbe szállítják, s elrejtik a sziklabarlangban. Veszprémbe érkezett a koronaőrség és a testőrség teljes felszerelése is. 1944. november 6-tól, december 6-ig volt a korona Veszprémben.

1944. november 16-án Vály alezredes, hat fő kíséretében egy tehergép­kocsin indult Kőszegre a koronázási jelvényekkel. Még aznap Kőszegre ér­keztek s az egykori ev. leánylíceum tornatermében szállásolták be magukat. 1944. december elején úgy határozott Pajtás ezredes, hogy a koronát egy hegyvidéki kis faluba, Velembe szállítják. 1945 márciusának végén a koro­nát visszahozták Velemből Kőszegre, ahol a Kálvária-hegy lábánál az erre a célra épített beton és tégla óvóhelyen rejtették el. A koronázási jelvények azonban itt csak néhány napig maradhattak (1945. március 18-27. – esetleg csak március 25-27. között!). A nyilas kormány parancsára 1945. március 27-én este Pajtás ezredes és 8 koronaőr-tiszthelyettes teherautóra rakta a koronázási jelvényeket, melyek elindultak nyugatra. A koronát kísérő őrök magukkal vitték díszruhájukat is Mattseebe – itt ásták el később a koronát – a többi felszerelés azonban Kőszegen maradt.

Az ezredfordulóhoz közeledve az ország kormányzata és Parlamentje a Szent István király uralkodásához kötődő keresztény magyar királyság, és az innen eredeztethető 1000 éves magyar államiság méltó megünneplése mel­lett döntött. A Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. évi I. törvénye

20

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

a Szent Korona elhelyezésének és őrzésének kérdését is szabályozta, továbbá megemlékezett Szent István király államalapító tevékenységéről. „Az állam­alapítás ezeréves évfordulója alkalmából Magyarország méltó helyre emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi.” A törvény a korona őrzési helyeként a Parlament épüle­tét jelölte ki, ugyanakkor biztosította az állandó megtekinthetőség feltételeit. Felállításra került a Szent Korona Testület, ennek tagja a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Szent Koronával kapcsolatos bár­mely döntésre a Testület jogosult.

A Szent Korona-tan

Örvendetes módon napjainkban egyre jobban terjed a Szent Korona-tan, egyre többen beszélnek a Szent Korona-eszmerendszerről. Becses nemzeti kin­csünk és ereklyénk, a Szent Korona körül sajátos gondolatkör alakult ki, amely a középkortól, mondhatjuk a 19. századig fejlődött, és ekkor érte el teljességét. Az Ókortól kezdve a Krisztus után 1000. évig nagyjából úgy tekinthetjük, hogy a koronákat az uralkodók fejékének tartották. A13. században azonban ez a kirá­lyi fejék érdekes változáson megy át, bizonyos birtokokat kezdenek hozzácsatol­ni gondolatban. 1225-ben Honorius pápa egy levelet küld II. András királynak, amelyben megmondja, hogy bizonyos földbirtokokat nem lett volna szabad el­adományoznia, mert azok a koronájának a kincsei, és nem esnek a királyi ado­mányozás alá. Tehát megteremtette a király személyétől elvonatkoztatott, az örök királyság intézményéhez tartozó földbirtok fogalmát. Hasonló kialakul más országokban is, de azok a gondolatok általában egy elvont koronához csa­tolódnak, mert ezeket a királyokat bármelyik koronával királlyá lehetett avatni. Nálunk azonban már a 12. századtól csak az tekintheti magát Magyarország törvényes és mindenki által elismert uralkodójának, akit Szent István hagyo­mány szerinti koronájával avattak királlyá. Tehát a Szent Korona körül kialakul egy középkori magyarállam-fogalom. Teljessé a Szent Korona akkor lesz a 15. században, a feudális viszonyok között, amikor a köznemesek is bekerülnek a Szent Korona-tagok közé. Albert uralkodása alatt 1438-ban, megpecsételik az országgyűlési határozatokat, és ezek után már a Szent Korona azonos a magyar törvényhozás és a király együttesével.

A Szent Korona annyira az ország tulajdonosává válik, hogyha a török elfoglal valamit, akkor azt a Szent Korona kárára teszi, ha pedig sikerül va­lamit visszafoglalni, akkor az a Szent Koronához visszatért, és ez a szemlélet tulajdonképpen folytatódik az Új korig. Werbőczy Magyarország szokásjogát

21

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

összeállítva ezt beleveszi a Hármas könyvbe, és ebből következőleg mindenki megismeri. Még egy lépés van hátra a Szent Korona fejlődésének a betetőzésé­hez: 1848-ban Kossuthék úgy tekintik, hogy a jobbágyságot a felszabadítással szintén beengedik az Alkotmány sáncai közé, és ők is tagjai lesznek a Szent Koronának. A Szent Koronával el lehet jutni a teljes népfelségig, hiszen ma azt mondhatjuk, hogy mindannyian Szent Korona-tagok vagyunk, amely nincs tekintettel a nyelvre. Tehát azok a területek tartoznak a Szent Koronához, ame­lyeket a magyar király meghódított, és ennek megfelelően nem kötelező magyar nyelvűnek lenni azoknak, akik hozzá tartoznak. Ez, a határok nélküli Európá­nak is egyfajta előtörténete.

A „nemesi” testőrség

Magyarországon már Géza fejedelemnek és István királynak is volt testőr­sége. A Magyar Nemes Testőrséget Mária Terézia alapította 1760-ban, amely nem csak az uralkodó személye, hanem az uralkodóház tagjai mellett is látott el szolgálatot. A Testőrség intézményét 1849. júliusában feloszlatták, és 1867-ben felállításra került a Magyar Királyi Nemesi Testőrség, 1904-ben pedig a Magyar Királyi Darabont Testőrség. Mindkét testület 1918. novemberében szűnt meg. Az 1945. májusában megalakuló Nemzetgyűlési Őrség állományának többsé­gét a volt koronaőrök és a Magyar Királyi Testőrség tagjai alkották. 1946-ban állították fel Tildy Zoltán akkori köztársasági elnök védelmére a Köztársasági Elnöki Testőrséget. E szervezetet 1948. augusztusában, a Nemzetgyűlési Őr­séget pedig 1949. áprilisában szüntették meg, illetve az általuk végzett felada­tokat a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága vette át. 1956. december végén BM Kormányőrségi Osztály néven szervezték újjá a testőrséget, majd a következő évben átszervezés miatt a Politikai Nyomozó Főosztály irányítása alá helyezték. A Koronázási ékszereket az Amerikai Egyesült Államok 1978. januárjában adta vissza Magyarországnak. A Koronázási Ékszereket a repülő­téren a Kormányőrség vette át és őrizte a Parlamentben az átadási ünnepség alatt. Ezt követően a Magyar Nemzeti Múzeum vette át az őrzését, 1993-tól az állami ünnepségek alkalmával az Őrezred díszőri állománya állt díszőrséget a korona mellett.

1990 áprilisában a testület elnevezése Magyar Köztársaság Kormányőrségére változott. Az újabb névváltoztatásról kormányrendelet határozott, mely alapján 1992. január 1-től – a jelenleg is érvényes – Köztársasági Őrezredre változott, és az Objektumvédelmi Főosztály állományából kialakított Parlamenti Díszőrség hagyományőrző egyenruhában díszőri feladatokat hajtott végre, mely azóta is folyamatos protokolláris feladatokat lát el.

22

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

A koronázási ékszerek

Jogar

A jogar a 12. századtól a koronázási ékszerek része, az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe, ősi keleti eredetű hatalmi jelvény. A magyar királyi jogar különös, buzogány alakú formájával tűnik ki a korabeli királyi jelképek közül. Feje metszett hegyikristály gömb, a véset három oroszlánt ábrázol. Kutatók a munka ke­letkezését – a metszet stílusa alapján – a 10. századra teszik. A kora alapján lehetett már Szent Istváné is. A hegyikristály fejet két, virágot formázó aranylemez fogja közre, amiket pántok fognak össze. Fölül egy mágikus csomót helyeztek el, ennek bajelhárító szerepet tulajdonítottak. A foglalatra, láncokra függesztett golyókat erő­sítettek, amik csilingelésükkel a szellemeket tartották távol. A mogyorófa nyelet aranyozott ezüst filigrán díszítés fedi. A kristálygömb eredetileg is jogarfej lehetett. A jogar foglalata a 12. század második felében készült.

Az országalma

Az országalma az uralkodói hatalmi jelképek egyike. Az országot jelképe­ző arany alma a legfiatalabb magyar koronázási ékszer és valószínűleg az An- jou-házi Nagy Lajos uralkodása idején lett a koronázási jelképek része. Az or­szágalma ábrázolása Magyarországon először a koronázási paláston tűnt fel. Az 1031-ben készült paláston gömbölyű tárgyat tart a kezében Szent István és a vértanúk is. Az az országalma, amely ma a magyar koronázási jelvények között szerepel aranyozott ezüstből készült. A nem tömör gömbrész valójában nem pontosan gömb alakú, legnagyobb átmérője függőlegesen 7,9 cm, vízszintesen 8,9 cm és két félgömbből illesztették össze. Az országalma teljes magassága a kettős kereszttel együtt 16 cm. A gömbrész oldalán négyszer vágott pajzs lát­ható, amelyet az Árpádok és az Anjouk címere díszít ezért szokás feltételezni, hogy az Károly Róbert uralkodása alatt készült. Nem lehet kizárni azonban, hogy maga az országalma korábbi.

Kard

A ma ismert koronázási jelvényeink legfiatalabb darabja a koronázási kard, me­lyet a 16. században készítették Velencében. A kardon párhuzamosan futó, aranyo­zott huzalokkal megerősített, vörös bársonymarkolaton kétoldalt lapított, kis csúcs­ban végződő, kerek markolatgomb található. A kézvédő széles keresztvasa mindkét

23

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

oldalon lehajlik. Az egyenes penge, amelynek középvonalában kidudorodó gerinc fut végig, a gyakori köszörülgetéstől alaposan megrövidült. Reneszánsz ízlés szerin­ti díszítése maratásos eljárással készült. A penge tövénél növényi motívumok fognak közre két, ovális keretbe foglalt férfiportrét. Indadíszítés sejlik a kopott markolat­gombon is. Hogy mikor és miért került éppen ez a kard a koronázási jelvényeink közé, csak találgathatjuk. Az persze bizonyos, hogy nem a 16. században nyert sze­repet a kard a koronázási szertartásunkban, hiszen – krónikáink szerint – már Szent István korában is fontos kelléke volt a király felavatásának.

Az eredeti koronázási kard, mely állítólag Szent István király tulajdona volt már régen, a 16. század előtt elveszett. A magyar királyok koronázásánál két ízben is igen komoly szerephez jutott a kard. Először a felkenés után, de még a korona felhelyezését megelőzően, karddal övezték az uralkodót, végül pedig, a szertartás utolsó aktusaként, az uralkodó a koronázási dombra lovagolt, és a négy égtáj felé szimbolikus kardcsapásokat téve kinyilvánította, hogy megvé­delmezi az országot, bármely irányból érné is ellenséges támadás.

Szent István király palástja

Az egyetlen koronázási jelkép, mely közvetlenül összefügg Szent István király- lyal, az a koronázási palást. A bíborszínű selyem miseruha zöld rozettákkal van átszőve, és a szentek alakjainak hímzett ábrázolásával, kik az ünnepélyes Te Deum dicsőítő himnuszt éneklik. A hímzett felirat bizonyítja, hogy a miseruhát I. István király és felesége Gizella ajándékozta 1031-ben a Szűz Mária székesegyháznak Szé­kesfehérvárott, mely a magyar királyok koronázási és temetkezési székhelye volt.

Magyarország igaz története

A magyarok őstörténete, eredete

Sokan felteszik a kérdést: honnan ered a magyarság? Hosszú időn keresz­tül csak a finnugor származás elméletéről volt szabad beszélni. Ám, ha iga­zán tárgyszerűek akarunk lenni, akkor bármilyen meghökkentő, Eurázsia be- népesedése kapcsán a Krisztus születése előtti 100.000 és 70.000 évvel ezelőtti időszakból kellene kiindulni, ugyanis minden népnek a gyökerei kezdetektől adva kell, hogy legyenek. Ha ilyen értelemben fogjuk fel az őstörténetet, ak­kor nyilvánvalóan az első eldöntendő kérdés, hogy melyek azok a népnevek, amelyek az írott forrásokban is rendre megjelennek és kapcsolatba hozhatók a magyarsággal. Ma már a történelemtudomány számára is csodafegyverként

24

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

használt génkutatások vitathatatlanná és bebizonyítottá tették, hogy a létező nemzedékek egész lényének a döntő része, amely meghatározza a cselekedetein­ket, az a génjeinkben hozott örökség. Ez megtetéződik azzal a tudattal, hogy nemzeti krónikák Anonymustól Túróczyig vagy akár Heltai Gáspárig egy szó­val sem utalnak arra, hogy nekünk bármi közünk is lenne az úgynevezett finn vagy magyar típusú nyelvű rokon népekhez. Van nekünk olyan, úgynevezett hagyományanyagunk, amely népzenénkben, néptáncunkban, művészetünkben, hitvilágunkban, meséinkben, mondáinkban, legendáinkban csak egyetlen szál­lal is ezekhez kötne? Van minálunk medvekultusz? Van minálunk rénszarvas­kultusz? Nincsen! Ez a tudat, tehát a szkíta-hun népekhez való tartozás a 18. század végéig a génjeinkben hozott örökség. A nemzeti krónikáinkban írott formában leírt forma teljesen fedte egymást, és senkiben – se magyarban, sem külföldiben – nem volt kétséges, hogy a magyar olyan keleti nép, amely mind nyelvében, mind mentalitásában eltér attól az indoeurópai tengertől, amely kö­rülveszi, amelyet most, az újabb időkben még egy külső sémita burok is meg­erősített, ugyanakkor embertanilag viszont egy klasszikus europid népesség vagyunk. Tehát nem mongoloid, nem sinoid, nem belső-ázsiai paleo-szibiri, hanem klasszikus turáni, kaukázusi, pámiri europid. Ennek az örökségnek a hitelesítési kérdésében pedig az alapkérdés, hogy milyen viszonya van a tudo­mánynak a 21. század elején a szkíta-hun kérdéshez.

A szkíta-hun rokonság kereteiben csak a magyar őstörténet valós. A néme­tek, akiknek egyébként a finnugor származáselmélet kidolgozását is köszön­hetjük a 18. századtól kezdődően, amikor a németek előtt világossá vált, hogy Eurázsia úgynevezett ókori, magas kultúráiban milyen művészeti, vagy egyéb vonatkozású emlékanyaggal rendelkeznek a szkítáknak, illetve később a hunok­nak nevezett népek, akkor az egyetemes tudatban meglévő magyar rokonság kötelékeit szét kellett szakítaniuk, mert ők ettől kezdve bejelentették az igé­nyüket a szkíta világra. A 18. század végétől és főleg a 19. század elejétől indult, hogy semmi közük sincs a szkítáknak az ilyen Kárpát-medencét lakó barbár, pogány múltú magyarokhoz, mert ők a nagy indoeurópai nyelvcsalád tagjai, azon belül is az indoiráni, tehát árja népek közé tartoznak, hiszen azok a nyelv­emlékek, amelyek rendelkezésre állnak, ezt egyértelműen bizonyítják. A néme­tek minden áron mindmáig azt sulykolják, hogy a szkíta világ egyetemlegesen az indoeurópai árja népek szellemi és tárgyi öröksége, és ők a jogos képviselők, de ehhez, hogy ez megvalósuljon, el kellett venni a magyaroktól.

Milyen idős a magyarság? Az úgynevezett C14-es nagypontosságú vizsgála­tok egyértelművé tették a régészeti anyagban, hogy ez a Krisztus születése előtti második évezred, ami azt jelenti, hogy a Krisztus születése előtti 1500-tól szá­mítva, ami három és fél ezer évet jelent, egy úgynevezett régészeti és etnikum­

25

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

hoz is köthető fejlődés-sorlánc mutatható ki, amely egészen a Kárpát-medence keleti népek általi birokba vételéig töretlen. Joggal lehetünk tehát akkor büszkék arra, hogy az egyik legrégibb nép vagyunk a földön?

Talán a legszerencsésebb egy olyan ókori történetíró szavaival válaszolni, a zsidó származású Josephus Flaviusszal, aki erre a kérdésre, hogy melyik nép a legősibb a világon, egyértelműen azt mondta: nyilvánvalóan a szkíta nép. A Krisztus születése előtti 9. századtól teljesen kiforrott szkíta kultúráról van szó, Belső-Ázsia, Közép-Azsia hatalmas térségeiben. A történelemnek egy megma­gyarázhatatlan ténye, hogy egyetlenegy hiteles nyelvi emlékünk ebből a korból, a Krisztus születése előtti 9. századtól a Krisztus születése utáni 4. századig, a hun korig nincsen. Senki számára ne legyen kétséges: nem azt vontuk kétségbe, hogy az úgynevezett finn vagy magyar típusú nyelveket beszélő népek nyelvi szempontból nem rokonaink akár nekünk, akár a finneknek. A valódi eltérés a finn-‘Ugristák és a mi, nemzeti történeti iskolánk között abban van, hogy a finn-‘Ugristák azt vallják: ez a rokonság a komik, az udmurtok, a mordvinok, a vogulok, az osztjákok, a finnek, az észtek, a lívek és a magyarok között az­által jött létre, hogy hajdan – nagyon régen, úgy 4 – 5000 évvel ezelőtt – egy tundrás, tajgás, jeges tájon egy kupacban éltünk, ahol négy-ötszáz szóval be­széltünk, és innen szakadoztak ki például a magyarok is. Ezzel szemben mi azt feltételezzük, hogy ezeket a nyelvi- és nyelvtani rokonságokat úgy vették át ezek a kis népek, hogy a szkíta-hun világban, egy hatalmas térségben magyar nyelven beszélő népek vettek át bizonyos szókincset és bizonyos nyelvtani szer­kezeteket, mert ősi törvény, hogy az egyszerű, ha úgy tetszik, primitívebb népek mindig átveszik a műveltebb népek nyelvét, szokását. Régészeti kultúráknak az egymásutánisága azt sejteti, hogy a szkíta-hun-avar világnak az utolsó tagja a magyar, amely létezik a nyelvében is, genetikájában is, de még lélekszámban is. Történelmi abszurdum, hogy az az egyetlen nép, amely ebből az egykor hatal­mas térséget és lélekszámot jelentő népből máig megvan, az ki van rekesztve a saját őstörténetéből. Ez a magyar.

Az őshaza, honfoglalás, a magyarság letelepedése

Pontosan nincs eldöntve a magyar őshaza a helye, ez is tudományos kutatás tárgyát képezi. Nyelvészeti adatok mindenesetre arra utalnak, hogy a magyar őshaza az Urál déli részén, illetve az Urálon túl, Nyugat-Szibéria, Észak-Ka- zakisztán területén lehetett, vagy pedig írásos források és elsősorban Julianus barát 13. századi utazása nyomán a Bjelaja és a Káma folyók völgyére gondol­nak a kutatók. Julianus barát Domonkos-rendi hittérítő személy volt, aki nem azért utazott 1236-ban Keletre, hogy megkeresse a magyarok őshazáját, hanem

26

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

– tudván arról, hogy vannak Keleten maradt magyar néptöredékek, felderítse a lakóhelyüket, és megtérítse őket a keresztény hitre. A jelentése és egy levele, ami megmaradt ránk a későbbi évszázadokból, a magyar őstörténetnek nagyon fontos forrása. Ebben fölveti a magyar őshaza Káma—bjelajai lehetőségét, és azt, hogy ő az őshaza területén találkozott magyarokkal. Természetesen van más magyarázat is, mégpedig az, hogy a Julianus barát által megtalált magyarok a 8. században Dél-Oroszországból, a Kaukázus előteréből oda fölvándorolt, és a volgai bolgárokkal együtt élt magyarságnak az utódai voltak.

Ami az időt illeti, a magyarság akkor vált önállóvá, amikor kialakult a „mi” tudata, a nép saját öntudata, és kialakult végérvényesen az ősmagyar nyelv. A nyelvészeti adatok szerint ez körülbelül az időszámításunk előtti első évezred elején történt. A magyarság akkori létszámára Kárpát-medencében föltárt hon­foglalás kori és 10. század eleji sírokból következtethetünk vissza, másrészt bi­zonyos írásos források adataiból. Minimálisan 70 – 80 ezer főre szokták tenni, de ennél valószínűleg jóval több volt a honfoglaló magyarság lélekszáma, egyes kutatók szerint megközelíthette a félmilliót is. A 9.-10. századi írásos források arra utalnak, hogy a család felépítése patriarchális, tehát apajogú kiscsalád volt. Az ősmagyarok határozottan nomád állattartó gazdálkodást folytattak, és így érkeztek ide az új hazába.

27

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

A törzsek szövetségének kialakulására két adatunk van. Az első az a vér­szerződés, amelyik nyilvánvalóan a Kárpát-medencébe történt betelepedés előtt valahol Etelköz területén mehetett végbe. Az írásos adatok még arra is lehetőséget adnak, hogy hét törzsről beszélhessünk. Ezeknek a nevét is ismer­jük, de ide, a Kárpát-medencébe már nem törzsenként telepedtek be, hanem területi szervezést mutató nomád államszervezet jött itt létre. Az államalakí­tás felé vezető út eleje talán a törzsek szövetségének a megalakítása volt.

A törzsszövetség egy komoly fejlődési fok, amely megelőzi a nomád állam­nak a létrejöttét. A törzsek lazább szerkezetűek, mint egy ilyen törzsszövet­ség, minden egyes törzs élén egy törzsfő állt, és e fölött aztán a törzsszövetség létrejöttekor egy főhatalmat gyakorló fejedelem vette át az uralmat.

A honfoglalás a néppé formálódásban egy nagyon fontos küszöböt vagy állomást jelentett. A magyarság töretlenül és államalapításra készen érkezett jelenlegi hazájába, ahol részben megváltozott az életformája. Nagyon lénye­ges, hogy ebben a termékeny országban, Magyarország területén, ahol igen gazdag földművelési és állattartási lehetőségek vannak, sokkal nagyobb lélek­számú ember élt, mint a honfoglaló magyarok. Ennek ellenére a magyarság itt meg tudott gyökeresedni, mert komoly nyelvi, kulturális és katonai egységet képviselt. Nagyon sok néppel találkozott itt: avar utódokkal, különféle szláv nyelveken beszélő szlávokkal, Erdélyben talán gepida utódokkal is, de ugyan­akkor itt meg kell jegyezni, hogy a románság ősei még nem voltak Erdély te­rületén. Bekövetkezett a nomád állattartásról a félnomád és aztán a letelepült életmódra való áttérés. Ez több mint egy évszázadot vett igénybe.

A magyarságot emlegetik harcos nemzetként is, de úgy is, hogy befogadó, barátságos, jó lelkű az idegenekkel szemben, Anonymus is utal arra, hogy a honfoglaló magyarok itt nem jelentettek valamiféle népirtó új néphullámot, összeolvadtak az itt élő népekkel, és ez a magyar etnogenezisnek egy újabb lépcsője.

Egybehangzó latin nyelvű és bizánci görög nyelvű források tanúsága sze­rint a magyar honfoglalás mindenképp 895-re tehető – szemben a sokak által ismert millenniumi 1896-os évszámmal, amikor az ünnepségek előkészítése késett egy esztendőt, és ez a téves évszám rögződött meg az emlékezetben.

A magyarok bejövetele. A Feszty – körkép

A magyarok bejövetele Feszty Árpád festőművész panorámaképe a honfog­lalásról. A festésnek apropót adott a honfoglalás közelgő ezredévi ünnepség­sorozata, minek kapcsán a festő nem bibliai, hanem magyar történelmi témát választott. A művész a vidék tanulmányozására elutazott Munkács környéké-

28

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

re, a Vereckei-hágóhoz, ahol a magyarok beözönlöttek a Kárpát-medencébe, és romantikus stílusban az alkotó által meghatározott jelenetekben örökítette meg a honfoglalás elképzelt eseménytörténtét, de előbb művésztársaival rajzo­kat készítettek a Keleti-Kárpátok lábánál, a Volóci-völgyben, majd 1892-ben hozzáláttak a több mint, kétezer figurát és a legendás tájat ábrázoló kép meg­festéséhez.

A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű, kört formázó panorámakép a festői eszközök, a művészi fantázia és a nézők képzelőerejének segítségével idézi fel történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány epizódját. Feszty Árpádot több festőtársa is segítette az 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkában. Üjváry Ignác segítségével megfes­tette az égboltot, a tájképi részleteket Mednyánszky László, Üjváry és Spányi festették, a csoportokat és az egyes alakokat pedig Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverési jelenetek pedig Pállya Celesztin munkái. Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztat­ták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket

A festmény leghangsúlyosabb jelenetében Árpád fejedelem vezérei társa­ságában a domb tetejéről figyeli győztes csapatai mozgását. Talán már azt is sejti, hogy a vándorló, hazát kereső magyarság e vidéken talál végleg otthonra. A kép jeleneteit tovább figyelve láthatóvá válik, hogy megérkezik a fejedelem

29

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

asszonya és annak díszes kísérete is. A négyes ökrös fogat utasaitól – a sátor két oldalán – ökörkoponyák tartják távol a gonosz szellemeket. Az előtérben, a romba döntött kőoltáron – az emberáldozatok között ott a főpap holtteste is – s a győztes sokaság lassanként mindent elural, ahogy áthömpölyög a ro­mokon. A szekérút túlsó felén, a füstölgő őrtorony mélyéből rejtőzködő, fiatal nőket hoznak ki a katonák, az erdő alján pedig sátrat ver, és jószágokat terel

a síkság felé a magyar nép. A völgy másik magaslatán a Táltos, és az áldozati

állat a fehér ló. Körülöttük igricek ősi muzsiká-
jára fiatal lányok járják önkívületig táncukat. A
felszálló fehér füst jó jel: kedvező lesz a Táltos
jóslata. Ügy is lett.

1894 tavaszán, amikor a kép befejezéséhez
értek, Feszty maga végezte el a mű harmóniájá-
hoz szükséges utolsó simításokat. A megnyitás
napja 1894. május 13-án volt. Óriási közönség
volt kíváncsi a képre, mely a budapesti millenniu-
mi kiállítás egyik legfőbb attrakciójának számi-

A honfoglaló magyarok öltözéke tott. A vásznat később lebontották, és London-

ba szállították a Világkiállításra, és 1909-ben hozták vissza Budapestre. 1909. május 30-án volt A magyarok bejövetele második ünnepélyes megnyitója, de ezután újabb felújításra szorult rossz ál­lapota miatt. A II. világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során a kép súlyos sérüléseket szenvedett. Evekig tárolták szakszerűtlenül, egyre csak pergett a festék a honfoglalás ezredik évfordulójának hangulatát felidéző, az 1896-os millenniumi ünnepségsorozatra készült, gigantikus alkotásról, az ezer évvel korábbi honfoglalás képbe foglalt legendájáról. Otven év után lát-

tak hozzá a megsemmisülés határán lévő körkép helyreállításához, ami négy

évet vett igénybe. A nagy
nyara óta tekinthető meg
Amikor a látogató fölsétál
főépületének, a rotundának

öleli a 19. századi, magyar nemzeti romantika leg-

nagyobb képzőművészeti alkotása.

műgonddal és hozzáértéssel megújított körkép 1995
az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.
az enyhe emelkedőn, s megérkezik az emlékpark

a szívébe, szinte körül-

Tu-
folk-

A turul legenda

Ebből az időből származik a
rul-legenda, a magyar történelmi
lórnak és mondavilágnak egyik legér-

30

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

dekesebb része, mely Álmos születését meséli el, amikor az ősmagyarság totemállata, a szent turulmadár megtermékenyíti az ősanyát, akinek a mé- héből egy folyam indul el, és ebből a folyamból emelkedik aztán ki név sze­rint a magyarság mondái őse, aki Előd vagy pedig Almos néven szerepel a forrásokban. A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye. Egyes elképzelések szerint a mondái turul az élő­világban egy nagy testű sólyommal vagy a kerecsensólyommal azonosítható. A szó török eredetű (togrul vagy turgul). Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származ­tatható a Zsombor név is) és a turul szavakat; az ősi, a használatból kiveszett turul szót 19. század eleji költőink hozták újra használatba turul alakban. Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy só­lyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak. A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a levé- diai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték elkergetni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes ma­gyar felkerekedett és követte a turult, s ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, amikor ismét előtűnt a turul a magyarok újra követték, így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak. Ennek a mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna, valóban addig a helyig vo­nultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom – a turul – fészkel.

Az emberiség egyik legrégebbi tevékenysége a vadászat, melynek em­lékei az i.e. 2400 körüli időkből származnak, s az akkori időkben alakulha­tott ki a vadászatnak egy különlegesen szép, izgalmas, s mind a mai napig űzött formája: solymászat. A magyar népnek történelme során sok és szoros kapcsolata volt a ragadozó madarakkal. Régészeti ásatásaink során számta­lan állatábrázolás került elő, de egyes települések nevei (Solymár, Solymos,

31

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Kerecsend, stb.) is arról tanúskodnak, hogy a Kárpátok közé érkezett ma­gyarok ismerték a solymászatot. A kerecsensólyom, azaz a történelmi Turul­madár számtalan legendában szerepel, de fellelhető a honfoglalás idejéből származó szebbnél-szebb tárgyi leleteken is. Az Álmos és Árpád címer­pajzsán fellelhető sasszerű madár, a szárnyait kiterjesztő turul mindig is a haza védelmét, a nemzet megmaradását szimbolizálta, ezért választották országszerte a világháborúban elesettek emlékműveinek jelképévé, díszítő­elemévé. A Szent István kardját markoló turulmadár szimbolizálta II. világ­háborúban harcoló magyar honvédek elkötelezettségét a haza védelmére, ugyanakkor szárnyait óvóan terjeszti a magyar nép fölé. A közadakozásból emelt tatabányai szobor Európa egyik legnagyobb madarat ábrázoló szobra: a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méter.

A vérszerződés

A vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszer­ződése. A történetírás a vérszerződést a 9. századra, Álmos vezér idejére, a magyarok szállásterületének megváltoztatásának időpontjára teszi. Anony­mus, feltehetően III. Béla király jegyzője a következőképpen ír krónikájá­ban a vérszerződés előzményeiről és lefolyásáról: „Midőn ugyanis a magya­rok Levediából Etelközbe indultak, a kazár fejedelem tanácsára egyetlenegy vezért választottak Álmos személyében, s neki hűséget fogadván, a hét vezér a hagyományok szerint „pogány szokás szerint saját véröket egy edénybe bocsátva esküdött meg”. A szerződés erről a jellegzetes mozzanatról kapta elnevezését, amely feltehetőleg a korabeli magyar szokásjog szerint különle­gesen erős fogadalomtételek egyik formai kelléke volt, mint például az eskü. Tehát számtalan egyéb megegyezést, mai értelemben vett szerződést erősít­hettek meg ebben a formában a kor magyarjai, ám csupán ez az alant taglalt, honfoglalást megelőző szerződés híresült el „vérszerződés” néven. A szer­ződés pontos tartalmára és lefolyására vonatkozóan azonban csak a később készült krónikák és a mondák, regék, szájhagyomány állnak rendelkezésre.

A szerződés tartalma:

  1. A vezéri tisztség utódlásának rendezése: „hogy míg életök tart, mind ma­guknak, mind maradékaiknak vezére mindig Álmos nemzetségéből legyen”

32

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  1. A szerzőképesség rendezése: „valami jót munkájokkal szerezhetnek, abból közülük senki se legyen kizárva”
  2. A vezér tanácskozó testületében és a méltóságviselésben való részvétel joga: „hogy azokat a fejedelmi személyeket, kik Almost szabad akaratukból választották urukká, se maguk, se fiaikat sohase rekesszék ki a vezér taná­csából és az ország tisztjéből”
  3. Hűtlenség esetén egységes fellépés: „hogyha utódaik közül valaki hű- telen lenne a vezér személye iránt, a vétkesnek vérét ontsák, miként az ő vérük omlott abban az esküben, melyet Almos vezérnek tettek”
  4. Ellenállási záradék: „hogyha valaki Álmos és a többi fejedelmi sze­mélyek utódaiból esküjök állapotát meg akarná szegni, átok alá legyen vetve mindörökké”

A szerződést a hagyomány szerint hét törzs kötötte Etelközben egymás­sal, melyek a következők: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürt­gyarmat. A 7 törzs vezetője Anonymus Gesta Hungaroruma szerint: Almos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm.

33

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

A Kárpát-medence

A Kárpát-medence területéhez sorol-
juk északon és keleten a Kárpátok vonula-
tainak vízválasztó vonalától az Alföld felé
ereszkedő valamennyi tájegységet, a hegy-
vidékeket is, beleértve nyugaton és délen
pedig a Duna középső szakaszának dom-
bos és sík vidékeit, a Dráva és Száva folyók
mellékét, egészen a magasabb hegységek

kezdetéig. A Kárpát-medence Európa legnagyobb hegységközi medence együttese. Bár a csapadék nem bőséges, a növényzet számára általában ele­gendő mennyiségű eső esik, és a Kárpát-medence igen fontos mezőgazda­sági régió. A hatalmas kiterjedésű lösztalajjal borított síkságok egész Eu­rópa lakosságának élelmiszer-szükségletét ki tudnák elégíteni. A Kárpátok hegyvonulatai gazdagok a különböző ércekben, mint a vasérc és a réz, de a történelem folyamán nagy gazdasági szerepet játszottak az Északi- és a Keleti-Kárpátok aranylelőhelyei és sóbányái is.

A Kárpát-medence területén több helyen is megtalálták az ősember emlékeit. A korai ősember (késői előember) maradványát Vértesszőlősön, a neandervölgyi ember legfontosabb leleteit pedig a Bükk-hegységben ta­lálták meg. A Homo sapiens megjelenése a területen mintegy 20 000 évvel ezelőttre tehető. Az érdi barlangban talált emlékekből ismert érdi ember használta az első ismert hústároló vermet. Az i. e. 6. évezredben megjelenő első új-kőkori földművesek számára a Kárpátok viszonylagos védelmet biz­tosítottak, a földművelésre és állattartásra egyaránt alkalmas síkságok, és a vízbőség vonzotta a különböző népcsoportokat. A legkorábbi, név szerint is ismert népek a vaskor idején, az Alföld vidékén a lovas-nomád szkíták törzsei, a hegyekben és dombvidékeken pedig az illír törzsek közé tartozó pannonok és a különböző kelta népcsoportok, valamint a trák törzsekhez tartozó dákok. Az 1. század során a Római Birodalom elfoglalta a Dunántúl területét, majd Erdélyt. Az előbbi Pannónia tartomány, az utóbbi Dacia tar­tomány részét képezte. A 3. századtól az Ázsiából meginduló népvándorlás során egyre gyakoribbá váltak a rómaiak elleni barbár támadások. A róma­iak ezért előbb Daciából, majd az 5. században Pannóniából is kénytelenek voltak kivonulni és a helyüket új népek vették át: a germán törzsekhez tar­tozó vandálok és gótok, majd a lovas-nomád hunok. Attila király hatalmas eurázsiai birodalmának a Kárpát-medencében volt a központja. A hunokat birodalmuk bukása után a longobárdok és a gepidák, majd a 6. században az

34

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

avarok követték. A magyarok fokozatosan az egész Kárpát-medencét ellen-
őrzésük alá vonták, majd 1000-ben a Magyar Királyság alatt egyesítették a
terület népeit. A Kárpát-medence története során egyedül a magyaroknak
sikerült tartós államot létrehozniuk a területen.

Árpád fejedelem

Árpád fejedelem Magyarország
egyik legjelentősebb történelmi alak-
ja. Az ő uralma alatt foglalta el a ma-
gyar nép a Kárpát-medencét. Ezt az
időszakot nevezzük honfoglalásnak. A
fennmaradt történelmi források alap-
ján hozzávetőleg ötvenöt éven át ve-
zette a magyarokat. Tőle származnak
az Árpád-ház uralkodói, akik 907-es
halálát követően majdnem 400 éven át
uralkodtak Magyarország felett. A kró-
nikáink szerint a hun Aetilea/Attila/
Atilla/Etele szépunokája; Ernák/Irnik
ükunokája; Ed dédunokája; Ügyek és
Emese unokája; Álmos vezér gyermeke,
aki körülbelül 840-ben látta meg a nap-
világot. Árpád még Álmos fejedelemsé-
gének idején megkapta azt a tiszteletet,
hogy a törzsszövetség vezetői pajzsukon

a magasba emelték, ezzel elismerve Árpád elsőségét. Árpád törzsszövet­ségbeli pozíciója vitatott. 894-ben Árpád szerződést kötött a morvák feje­delmével Szvatoplukkal, miszerint a magyar és morva hadak együtt kiűzik Pannóniából a keleti frankokat. Ezt a szövetséget a legendák a fehér ló mon­dájában tartották fenn. Szvatopluk halála után a magyar törzsek megszáll­ták a Felső-Tisza vidékét, és Árpád serege élén 895-ben a Vereckei-hágón át az Alföldre lépett, és elfoglalta a területet. Felesége nevét nem őrizte meg a történetírás, öt fia született: Levente, Tarhos, Jelekh/Üllő, Jutocsa/Jutas és Zolta. Mivel Anonymus Árpád halálát 907-re teszi, örökösének pedig a legfiatalabb Zoltát nevezi meg, kialakult egy olyan elképzelés, mely szerint Árpád és három idősebb fia (Tarhos, Jelekh/Üllő, Jutocsa/Jutas) a pozsonyi csatában estek el. Erre azonban nincs egyértelmű bizonyíték. A legenda sze­rint Óbudán temették el a honfoglaló hadvezért és fejedelmet.

35

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Az Árpád-ház

Az Arpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett di-
nasztia. Az Arpád-ház uralkodása idején került sor a magyar királyság megala-
pítására. A kalandozó hadjáratok kudarca után, a sok száz éves hagyományok
feladásával lovas-nomád harcos népből letelepedett, békés, de saját határait
megvédeni képes néppé vált a magyarság és a környező királyságokhoz hasonló
államformát alakított ki. Az uralkodóházak közül az Arpád-ház adta a legtöbb
katolikus szentet, valamint egyedüli dinasztiaként, — a pápai privilégiummal
szemben — az Árpád-házi királyoknak kinevezési jogköre volt az egyházi tiszt-
ségek terén. A 972-1301 közötti időszakot a dinasztiáról Árpád-kornak nevez-
zük.

Szent István és kora, a kereszténység felvétele, államalapítás

Szent István, első Árpád-házi királyunk, a ke-
resztény államalapító. Magát a puszta államalapítást
a honfoglaló Árpád és az őt követő fejedelmek egy év-
század alatt megtették. Majd Szent István édesapja,
Géza meg is keresztelkedett ötszáz vitézével, de aki
személyében és a munkásságában egyesítette ezt a két
fogalmat, az Szent István volt. 1001. január 1-jén ko-
ronázták meg a II. Szilveszter pápától kapott koroná-
val, és 1038-ig élt. Szent István nem eszköznek tekin-
tette a vallást a politikai hatalom megszerzésére, mint
édesapja, hanem a politikai hatalmat tekintette esz-
köznek a magyar királyság megteremtésére. Szent Ist-
ván a maga személyében megvalósította a kegyes, de

kicsit komor királyeszményt. Nagy királyunk Isten földi tartományát kormány­zó hitvédő, hitterjesztő, egyházat gyámolító és a parancsainak engedelmeske­dő, igazságos uralkodónak volt a mintaképe, aki az államszervezést teljesen az európai eszmények szerint végezte el. Édesapjától vette át a trónt, és első küz­delme a pogány hagyományok ellen folyt, amikor Koppány magának követelte az ősi magyar jog szerint a királyi hatalmat. A királyi hatalom alapja a királyi birtok volt. Ez vadonatúj elem volt a magyar közjogban. A királyi birtokok szét- tagoltan, az ország teljes területén helyezkedtek el, egyes központjaiban épültek olyan várak, melyek várispánsággal, várjobbágyokkal, tehát személyzettel föl­szerelve kormányozták azt a területet. Hasonló rendszerben épült fel az egyház. Szent István tíz püspökséget és tucatnyi kolostort, monostort alapított.

36

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

A Szent István-i Magyarország a Kárpát-medencét ölelte fel, Szlavónia, Horvátország és a tengermellék kivételével. A fejlődést leginkább a kolostorok biztosították; a karitatív, a térítő hitéleti tevékenység mellett igen komoly tudo­mányos munkát végeztek. A közbiztonság növelésére Szent István rendkívül szigorú törvényeket hozott, az elrettentést szolgálták: a szemet szemért, fogat fogért-elv alapján, de ugyanakkor fiának, Szent Imrének – aki sajnos nem tudta követni a trónon, titokzatos módon bekövetkezett halála miatt -, az Intelmek című végrendeletben, útmutatásában a keresztény viselkedést, bíráskodást írta elő fiának. Rendkívül fontos állam- és egyházszervezési lépése volt, hogy tíz falunak egy közös egyházat, templomot kellett építeni. A kormányzást királyi tanács végezte, melynek a királyi birtokokat vezető megyés ispánok és a püs­pökök voltak a tagjai. Szent István nevéhez abban a korban nem példátlan kegyetlenség is fűződik, Vazul megvakíttatása, aki az ősi magyar öröklési jog értelmében Imre halála után őt követhette volna a trónon. Ez ebben a korban még egy emberséges megoldásnak is számított. Utódjául egy oldalági rokonát, Velencés Pétert bízta meg a trónon való követéssel. Szent István jelentősége itt Kelet-Európában, az ezredfordulón: az egyetlen nép a magyar, amelyik politikai és kulturális egységet tudott teremteni. Egy zseniális államjogi lépés is fűződik még Szent István nevéhez, tőle eredeztetjük azt a Szentkorona-tant, amelyben az állami főhatalom a nem megszentelt, hanem önmagában szent Koronáé – nagy a különbség a két fogalom között -, így az állami főhatalom személytelen, a király felett áll, és egyetemesen biztosít minden jogot. Ez a világtörténelem­ben egyedülálló.

Összefoglalva és mai nyelvre kissé lefordítva: Szent István kiépített egyfajta közigazgatást, megszilárdította a közbiztonságot, új törvényeket és új beosztá­sokat alkotott, elősegítette a tudomány és technika fejlődését.

A Szent Jobb

A Szent Jobb nemzeti és keresztény ereklye, feltételezetten I. István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. A Szent István halálát követő trón­viszály idején a fehérvári káptalan, aki aggódott, hogy a holttestet megszent- ségtelenítik, kiemelte a testet a bazilika közepén álló márványszarkofágból és a bazilika alatti sírkamrába rejtette. Ekkor választották le róla a mumifikálódott jobb kezet, amit a bazilika kincstárába vittek. Évszázadokon át zarándokoltak a hívek a Szent Jobbhoz. A török hódoltság idején az ereklyét előbb Fehérvár­ra menekítették, majd Boszniába került, ahol keresztény kereskedők vásárolták meg drága pénzen és 1590-körül a raguzai dominikánus kolostorba vitték. A Szent Jobb holléte Magyarországon kétszáz éven át ismeretlen volt, majd ma­

37

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

gyár főurak akadtak a nyomára véletlenül. Mária Teréziának hosszú diplomá­ciai tárgyalások után sikerült visszaszereznie az ereklyét, s 1771. április 16-án előbb Schönbrunnban, majd Budán helyeztette el. 1938-ban, a Szent István halálának 900. évfordulójára rendezett szentévben megemlékezésként körbe- hordozták az országban.

A második világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási jelvényekkel együtt elrabolták és egy salzburgi barlangban rejtették el. A jelvényeket az amerikai hadsereg találta meg, majd Salzburg érsekének adta át megőrzésre. Magyar­országra az Amerikai Katonai Misszió hozta vissza. A Szent Jobbot 1950-ig, a rend feloszlatásáig a budapesti angolkisasszonyok zárdájában őrizték. A kom­munista időkben betiltották a körmenetet, és a Szent Jobbot a Szent István-ba­zilika páncélszekrényében rejtették el.

1987. augusztus 20-án Paskai László bíboros, esztergomi érsek szentelte fel a Szent Jobb-kápolnát a Szent István-bazilikában. Itt helyezték el az erek­lyét, melyet Szent István halálának 950. évfordulóján ismét körbehordoztak az országban. 1999-ben Réthelyi Miklós egyetemi tanár vezetésével röntgen- és endoszkópos vizsgálat is készült a Szent Jobbról, amely vizsgálat után a szak­értőkben „a genetikai vizsgálatok elvégzésének a gondolata is felmerült. Jegyző­könyvbe vették, hogy e minden bizonnyal érdekes eredményekkel járó vizsgá­latnak csak akkor van értelme, ha mind az egyház, mind a tudomány részéről kikristályosodnak azok a kérdések, amelyekre szent királyunk testi valójával kapcsolatban egyedül ezektől a genetikai vizsgálatoktól várható felelet. Amit ma az első koronás uralkodónk jobbjáról tudunk, voltaképpen nem több és nem kevesebb: „a közepesnél valamivel kisebb férfikéz a körülményekhez képest igen jól megtartott múmiája”.

Szent István „Intelmei”fiához, Imre herceghez

A magyar törvénytár törvénykönyveit az a
politikai és erkölcsi útmutatás nyitja meg, me-
lyet Szent István király Intelmei néven ismer
a magyar történettudomány. Más elnevezése:
Institutio morum, azaz Erkölcsi tanítás; telje-
sebb nevén: De institutione morum ad Emeri-
cum ducem. Szigorú keresztény világfelfogással
megírt kalauz ez a kormányzás gondjai előtt álló
trónörökös részére. A gyöngéd atyai érzelmek
nemesen olvadnak össze benne a higgadt ural-
kodói intésekkel és a komoly vallásosság hang-

38

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

jaival. A magyar Corpus Juris régi egybeállítói kegyeletes érzékről tettek tanúságot, mikor az Intelmeket a magyar törvények közé felvették, sőt azok élére állították. Közjogi erejű rendelkezés ez a leendő király okulására.

A király legfőbb kötelességei: a katolikus valláshoz való rendíthetetlen ragaszko­dás, az egyház védelme, a papok megbecsülése, a nemesekkel való türelmes bánás­mód, az irgalmas bíráskodás, a jövevények szíves befogadása, a tanácsadók meg­becsülése és a példaadó ájtatosság.

Mélyen érzem – úgymond az író -, hogy mindent az Isten akaratából áradó okosság törvénye éltet és igazgat. Látom jól, hogy amit ennek az életnek javára és tisztességére Isten kegyelme adott, mindazt részint az isteni parancsolat, részint az emberi nem belátása alkotja és oltalmazza. Tudom bizonyosan, hogy nemcsak hí­veinknek és szolgáinknak tanácsolunk és parancsolunk ezen a földön: „ezért hát, szerelmes fiam, ne legyek én se rest, neked még életemben tanulságot, intést, okta­tást és tanácsokat adnom, hogy mind a magad, mind a te alattad valók élete módját azokkal ékesítsed, valamikoron a Mindenható engedelméből országlani fogsz én utánam”. Illik, hogy figyelmesen hallgass reám s elméd megőrizze a te atyádnak parancsolatait, mert Salamon szavával szólok hozzád: «Hallgasd, szerelmes fiam, a te atyádnak bölcseségét és el ne hagyjad a te anyádnak oktatását, hogy ékes legyen a te fejed és megsokasuljanak életednek esztendei*. Mikor Salamon fia eldobta magá­tól atyja szavát és felfuvalkodott kevélységében, végezetre kivettették a királyságból. Isten választott népe, a zsidó is, mivel hogy nem engedelmeskedett az Ur törvényei­nek, különböző módon veszett el: némely részét elnyelte a föld, némely részét irtó had ölte meg, némely része egymást koncolta fel. „Hogy ez ne essék rajtad, engedj nekem, fiam! Gyermek vagy, édes kicsi szolgám, pelyhes ágy lakója, kit minden gyönyörűségben tápláltak és neveltek; hadakban, munkában járatlan vagy és gyön­ge is a különféle nemzetek támadása ellen, melyekben én már életemnek jóformán minden idején forgottam. Itt az idő, hogy ne mindig a puha párnát ölelgesd, mely elkényeztet és tunyává teszen, ami a férfiasság elvesztegetése, a gonosz gerjedelmek melegágya és a parancsolatok megutálása, hanem olykor keményebben is bánjanak veled, hogy elméd figyelmessé legyen az én tanításomra.” Tanításaim során az első hely a szent keresztény vallásé. „Elsősorban is parancsolom, hagyom, javallom ne­ked, én szerelmes fiam, ha kívánatos előtted a királyság koronájának tisztessége, légy a katolikus keresztény apostoli hitnek szorgalmatos megtartója és úgy őrizzed azt, hogy minden alattad valóknak példát mutass.” Ha valamikor találkoznának olyanok, akik a Szentháromság alkotmányát meg akarnák bontani, ilyeneknek ne adj oltalmat, mert az efféle emberek mindenestől megmételyezik a szent vallás hí­veit és széjjelszórják Isten nyáját. Ne csak a vallás parancsolatait tartsd meg, hanem védelmezd az egyházat is. A főpapi rend a király székének ékessége. Legyenek ők a te tanácsadóid, úgy őrizd őket, mint szemed fényét, mert Isten őket rendelte az

39

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

emberi nem pásztoraiul, náluk nélkül nem állnak sem a királyok, sem az országok. Ha valaki közülük feddést érdemlő vétekbe esnék, négy szem között dorgáld meg őt. A főrangúak, ispánok, nemesek, vitézek atyáid és testvéreid legyenek, mert ők oltalmazzák az országot, ők győzik le ellenségeidet. Harag, gyűlölség és kevélység nélkül uralkodjál rajtuk; légy békés, szelíd, emberséges. Ha türelmes maradsz, sze­retni fognak minden vitézeid; ha fennhéjázó leszesz, idegenek telepednek országod­ba. Ne mondj magad ítéletet, mert királyi méltóságod csorbulást szenved, hanem az ügyeket bocsásd a bírák elé, akikre bízva vagyon, hogy törvény szerint igazítsák el azt. A külföldiek befogadása nagy haszonnal jár. Róma is akként gyarapodott, hogy különféle tartományokból sok ember sereglett a római királyok köré. A különbö­ző helyről érkező jövevények különböző szókat, szokásokat, fegyvert és tudományt hoznak magukkal, mind ez a király udvarát ékesíti s megrettenti az ellenség maga­hitt szívét. „Lám, gyönge és töredékeny az egynyelvű és erkölcsű ország. Hagyom azért, fiam, adj nekik táplálást jóakarattal és tisztességes tartást, hadd éljenek nálad örömestebb, hogysem másutt lakoznak. Mert ha te elrontani törekedel, amit én építettem, vagy ha széjjelhányod azt, amit én gyűjtöttem, bizony mondom, nagyon kárát fogja vallani országod.”

Tarts tanácsot magad körül s ez a tanács ne bolond, nagyzoló és tehetségtelen emberek gyülekezete legyen, hanem nagytiszteletű bölcsek és vének szóljanak ben­ne. Irakkal ne tanácskozzál, az öregektől kérj tanácsot. Ki-ki abban legyen fogla- latos, amit az ő ideje hoz magával: az ifjú a fegyverben, a vének a tanácsban. Kö­vesd őseid példáját, mert nehéz lesz uralkodnod, ha nem az előtted való királyok nyomdokain indulsz. „Kicsoda az a görögök közül, aki görög törvénnyel igazgatná a rómaiakat, avagy ki az a rómaiak közül, aki római törvénnyel igazgatná a görögö­ket? Senki. Kövesd azért az én szokásaimat, hogy a te néped között kiváltképpen becsültessél és dicséretet nyerj az idegenek előtt.”

Az imádság gyakorlása főeszköz az üdvösségre, a szüntelen való könyörgésben megtisztulás és bűnbocsánat vagyon. Könyörögj Istenhez, hogy a henyeséget tart­sa távol tőled s adjon tenéked segedelmet minden jóságos cselekedetekben és adjon győzelmet minden ellenséged ellen. Legyen a király kegyes és irgalmas, mert a ke­gyetlenséggel és gonoszsággal fertőzött király haszontalanul keresi a király nevet. Légy irgalmas minden szenvedőhöz. Légy alázatos, hogy Isten felmagasztaljon mind itt, mind a jövendő életben. Légy mérsékelt, hogy senkit se büntess mód felett. Légy szemérmes, hogy a bujaság fertőjét, ezt a koporsóhoz vezető utat, elkerüljed. „Mindezekből, amiket itt egybeszedegettem, készül a királyság koronája, mely nél­kül sem itt nem országolhat senki, sem az örök életre el nem mehet senki.”

Mivel megértem s mélyen átérzem, hogy amit csak Isten akarata megteremtett, s nyilvánvaló eleve elrendelése elrendezett mind a kiterjedt égboltozaton, mind az egybefüggő földi tájakon, azt törvény élteti s tartja fenn. S mivel látom, hogy mind­

40

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

azt, amit Isten kegyelme bőséggel adott az élet előnyére és méltóságára, tudniillik királyságokat, konzulságokat, hercegségeket, ispánságokat, főpapságokat és más méltóságokat, részben isteni parancsok és rendeletek, részben világiak, valamint a nemesek meg az élemedett korúak tanácsai és javaslatai kormányozzák, védik, oszt­ják fel és egyesítik. S mivel bizonyosan tudom, hogy minden renden valók a föld bármely részén, bármilyen méltóságot viseljenek, nemcsak kíséretüknek, híveiknek, szolgáiknak parancsolnak, tanácsolnak, javasolnak, hanem fiaiknak is, úgy hát én sem restellem, szerelmetes fiam, hogy neked még életemben tanulságokat, paran­csokat, tanácsokat, javaslatokat adjak, hogy velük mind a magad, mind alattvalóid életmódját ékesítsed, ha majd a legfőbb hatalom engedélyével utánam uralkodni fogsz. Illik pedig, hogy odaadó figyelemmel hallgatván eszedbe vésd apád paran­csait, az isteni bölcsesség intelme szerint, mely Salamon szájából szól.

Hallgass, fiam, atyád intelmére, s ne vedd semmibe anyád tanítását! Hallgasd hát meg, fiam, fogadd el szavaimat, akkor nagy lesz száma élted éveinek.

Ebből a mondásból tehát észbe veheted, ha azt, amit atyai gyöngédséggel paran­csolok, megveted – távol legyen! -, nem szívelnek többé sem Isten, sem az emberek. De halljad az engedetlen parancsszegők esetét és vesztét. Ádám ugyanis, kit az is­teni alkotó, valamennyi létező teremtője a maga hasonlatosságára formált, s minden méltóság örökösévé tett, széttörte a parancsok bilincsét, s nyomban elvesztette a magas méltóságokat meg a paradicsombéli lakást. Isten régi, kiválasztott s kivált kedvelt népe is, amiért szétszaggatta a törvények Isten ujjával kötözött kötelékét, különb-különbféleképpen pusztult el: részben ugyanis a föld nyelte el, részben tűz emésztette el, részint egymást koncolta fel. Salamon fia is, félrevetve apja békéltető szavait, gőgjében pöffeszkedve kardcsapásokkal fenyegette a népet apja ostorsuhin­tásai helyett, azért sok rosszat tűrt el országában, végül is kivetették onnan. Hogy ez véled ne történjék, fogadj szót, fiam; gyermek vagy, gazdagságban született kis cselédem, puha párnák lakója, minden gyönyörűségben dédelgetve és nevelve, nem tapasztaltad a hadjáratok fáradalmait s a különféle népek támadásait, melyekben én szinte egész életemet lemorzsoltam. Itt az idő, hogy többé ne puha kásával étesse­nek, az téged csak puhánnyá s finnyássá tehet, ez pedig a férfiasság elvesztegetése s a bűnök csiholója és a törvények megvetése; hanem itassanak meg olykor fanyar borral, mely értelmedet tanításomra figyelmessé teszi.

Az Intelmeket 1031 előtt, tehát még Szent Imre herceg életében, készítette egy ismeretlen író. A műben maga Szent István király lép fel az Intelmek szövegezője gyanánt, de a mű szerzője nem ő, hanem országának valamelyik tanultabb egyhá­zi embere. A hagyományos magyar történetírói felfogás ugyan Szent István sze­mélyében jelölte meg a szöveg íróját, egyesek Szent Gellért püspököt vallották az Intelmek szerzőjének, ez azonban mind csak feltevés; bizonyos csak egy, hogy az érdemes író katolikus pap.

41

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Ha történelmi évszámok kerülnek szóba, akkor szinte mindenki tudja, hogy 1222 – Aranybulla! Állítólag ez a világ első írott alkotmánya, bár vannak törté­nészek, akik a Magna Chartát tekintik ugyanennek. Mi az igazság?

A Magna Charta ugyan lehet vetélytársa az Aranybullának, de teljesen más körülmények között született, még ha a történelmi helyzet szinte azonos is volt. A századforduló, tehát az 1100—1200-as évek fordulója egész Európában a kirá­lyi birtokok eladományozásának kora, amikor a királyi központi hatalom min­denütt meggyengült, és azok az újgazdagok – bárók, nagybirtokosok -, akik az eladományozott birtokok tulajdonosai lettek, megnyirbálták a király hatalmát. De nemcsak a király, hanem annak a társadalmi osztálynak a lehetőségeit is elvették, amelyiket később majd nemességnek hívunk. Angliában Földnélküli János király rákényszerült egy olyan kiváltságlevél-adásra, amely 63 követelést tartalmaz, de ez nem tekinthető jogalkotásnak, sőt, maguk az angolok is csak akkor hivatkoztak rá időnként, amikor éppen jónak látszott elővenni valahon­nan a sutból. Az 1215-ben kibocsátott Magna Charta, inkább egy kívánság gyűjteménynek tekinthető.

42

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Az Aranybulla – félig magyar, félig latin szó -, a bulla az a függő pecsét, amely a jelentős okiratokon függött. A legjelentősebb okiratokon nyilvánvalóan aranyból volt. És ezt a nevet maga az okirat is átvette, hiszen az egyetlen olyan magyar ok­irat, amelyen arany pecsét függ. Nálunk a királyi birtokok eladományozását egyik legnagyobb királyunk, már III. Béla megkezdte. O volt az első magyar király, aki egész vármegyéket ajándékozott el. II. Endre hatalomra jutása után – tehát 1205-től

  • a királyi hatalom gyengülése felgyorsult. 1222-re megérett a helyzet – ahogy az Aranybulla bevezetője mondja – a Szent István-i jogok visszaadására. Minden ok­iratnak az elején egy szellemi összefoglaló van. Ez a szellemi összefoglaló latinul preambulum, és ez világosan kimondja: az eddig írásba nem foglalt, csak természe­tes jogalkotásban szereplő Szent István-i jogok visszaadása szükséges. Egész vár­megyék és nagyobb birtoktestek eladományozását megtiltják a királynak, akárcsak a méltóságok halmozását is. De tiltja az Aranybulla a nagybirtokosoknak, sőt az ide­geneknek is a birtok szerzését, akik bekerültek Magyarország területére. A legfon­tosabb ebből, hogy amennyiben a király nem hajtja végre ezeket a rendelkezéseket, akkor az ellenállás joga fennáll a szerviensek és a későbbi nemesség számára. Ez az ellenállási záradék változott az idők folyamán, mert nyilvánvalóan rájöttek őseink, hogy teljesen felesleges forradalmi helyzetet előidézni, és 1231-ben az esztergomi érsek kiátkozási jogává szelídítették az ellenállási jogot, de ez végig benne maradt. Amíg az Aranybullára minden egyes királynak esküt kellett tennie, az ellenállási záradékot 1687-ben törlik ebből a fogadalomtételből hálából, hogy 1686-ban Budát felszabadították a keresztény seregek. Ennek a korszaknak van egy másik, jobban elfelejtett óriási magyar jogi államszervezési vívmánya: az Andreánum, mely Endre
  • András – király nevéből származik; ez a világ legelső autonómiatörvénye. A még mindig viszonylag ritkán lakott ország határainak, a Kárpátok szorosainak a védel­mére betelepített szászok a királytól 1224-ben olyan autonómiát kaptak, amellyel 800 éven keresztül Magyarországon egyenjogú társként éltek velünk, s kultúrájukat nem vesztették el. Az Aranybulla, mint írott törvény, alkotmány a világon a legelső kifejezetten demokratikus, a nemzetet, a hazát, a földet védő alkotmány volt.

Az Aranybulla

A Szent Háromság egy Isten nevében

A lopókat és latrokat ítéljék meg — Vendégek, idegenek méltóságra ne jussanak — A hatalmasok ne nyomorítsák a fold népétAki a népét megrontja, vessék ki annak tisztségéből – Egész megye örökül ne adassékBirtokot országon kívül való embernek ne adjanak – Izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenekA királyi koronának tar­tozó engedelmet meg ne tagadják.

43

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Élőbeszéd

  1. § Endre, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmáczia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galíczia és Lodoméria királya örök emlékezetül.
  2. § A miért, hogy országunk nemeseinek és másoknak is Szent István ki­rálytól szerzett szabadságát némely királyok hol tulajdon haragjok bosszújából, hol gonosz, avagy önnön hasznokat szerető emberek hamis tanácsadásából, sok pontban hatalmasul megrontották vala, azért a nemesség gyakorta sürgető kö­nyörgésekkel zaklatta felségünket és előttünk való királyai fülét az ország álla­potának megjobbításáról.
  3. § Mi tehát az ő kérelmöknek mindenben eleget akarván tenni, kivel tarto­zunk is, jelesben azért, mert ez okon velek már gyakortább nem kicsiny keserű­ségre jutott ügyünk, a mit a királyi tisztesség tökéletes megtartásáért eltávoztat- nunk illik, ez pedig senki más által nem lehet inkább, mint ő általok: megadjuk mind nekik, mind országunk többi lakosainak azt a szabadságot, melyet a szent király adott.
  4. § E fölött egyebeket is, az ország állapotjának épülésére való üdvös dolgo­kat, rendelünk ily módon:

xxx

1222. évi I. te. Szent István király ünnepéről. Rendeljük, hogy a szent király ünnepét minden esztendőnként, ha csak valami nagy nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérvárot tartozzunk megülni.

  1. § És ha mi ott nem lehetnénk, a nádorispán kétség nélkül ott leszen éret­tünk, és a mi képünkben minden ember dolgát meghallgatja, és az egész nemes­ség, valaki akar, szabadon oda gyűlhessen.

1222. évi II. te. Hogy senki perbehívás nélkül el ne marasztassék. Ezt is akarjuk, hogy a nemes embert sem mi, sem az utánunk való királyok soha meg ne fogják, vagy meg ne nyomorítsák valamely hatalmas kedveért, hanem ha előbb perbe hivatott és rendes úton törvényt láttak reá.

1222. évi III. te. A nemesek és egyházak jószágának szabadságáról. Továbbá semmi szerpénzt sem szabad dénár adót nem szedetünk a nemesek jószágán.

  1. § Hívatlan sem házokra sem falujokra nem szállunk.
  2. § Azonképpen az egyházak népén sem veszünk semminemű szerpénzt.

1222. évi IV. te. Hogy a nemesség az ő marhájával és birtokával szabad le­gyen. Ha valamely nemes ember fiúmagzat nélkül hal meg, birtokának negyed részét leánya kapja, a többivel azt mívelje, a mit neki tetszik.

  1. § Ha pedig testamentum nélkül történik halála, valamely közelebb való atyjafiai vannak, azoké legyen, és ha teljességgel semmi nemzetsége nem volna, a királyra szálljon birtoka.

44

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

1222. évi V tc. A megyés ispánok hatóságáról és a király falus-ispánjairól. A megyés ispán a nemesek jószágán ítéletet ne tegyen, hanem ha pénzt vagy tize­det illet a dolog.

  1. § A megyei várispánok egyáltalán senkit ne ítéljenek, hanem csak a magok vára népét.
  2. § A lopókat és latrokat ítéljék meg a király falus-ispánjai, de ugyanazon megye ispánja széke előtt.

1222. évi VI. tc. A pártolkodókról, hogy tolvajt ne kiáltsanak. Továbbá összepártolkodásból a nép tolvajnak senkit ne kiálthasson, mint eddig szokta vala.

1222. évi VII. tc. A királynak az országon kívül való hadakozásáról. Ha pe­dig a király az országon kívül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem ha a király pénzén, és valamikor haza térend, a nemeseken hadi bírságot ne vegyen.

  1. § Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, általán fogva mindnyájan tartozzanak elmenni.
  2. § Azonképpen, ha az országon kívül akarnánk hadakozni és mi is a haddal mennénk, minden, valakinek ispánsága vagyon, a mi pénzünkön velünk jőni tartozzék.

1222. évi VIII. tc. A nádorispán hatalmáról és a helyettes bírákról. A nádor­ispán minden ember dolgában, ki országunkbeli, különbség nélkül ítéljen.

  1. § De nemesek perét, ha fejők vesztébe vagy birtokuk veszedelmébe jár, a király híre nélkül el ne végezhesse.
  2. § Helyettes bírákat pedig ne tartson, hanem ha egyet a maga udvarában.

1222. évi IX. tc. Az országbíró hatóságáról, országunk bírája, míg a curián leend, mindeneket ítélhessen és a curián indult pert akárhol elvégezhesse.

l.§ De mikor az ő jószágában lakik, akkor poroszlót ne bocsásson és a peres feleket meg ne idéztesse.

1222. évi X. tc. A hadban elesett jobbágyurak fiainak jutalmáról. Ha vala­mely jobbágyúrnak, a kinek tiszte vagyon hadban történik halála, annak fiát vagy atyjaüát illendő tiszttel méltó megajándékozni.

l.§ És ha nemesember halna meg azonként, ajándékozza meg fiát a király, a mint neki tetszik.

1222. évi XI. tc. Vendégek avagy idegenek mi módon jussanak méltóságra. Ha vendégek, tudni mint jámborok, jönnének az országba, ország tanácsa nél­kül méltóságra ne jussanak.

1222. évi XII. tc. Akármi módon megholtak feleségének hitbéréről. Ha va­laki meghal, vagy törvény szerint halálra ítéltetett vagy perdöntő bajon esik el, vagy akármi más ok miá, annak felesége az ő hitbérében kárt ne valljon.

45

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

1222. évi XIII. tc. Hogy a hatalmasok meg ne nyomorítsák a föld népét, se a szegénységet. A jobbágyurak úgy kövessék a király udvarát, vagy akármerre is úgy járjanak, hogy a szegénységet ne fosszák, ne nyomorgassák.

1222. évi XIV. tc. Az olyan ispánról, a ki az ő vára népét megrontja. Továb­bá, ha valamely ispán az ő ispánságának módja szerint magát tisztességgel nem viselné, vagy az ő vára népét megrontaná, ebben találtatván, mind az ország színe előtt vessék ki tisztéből szégyenére, és a mit elragadott, adja vissza.

1222. XV. tc. A lovászokról, peczérekről és solymárokról. Lovászok, peezé- rek és solymárok nemesek falvaira szállani ne merészeljenek.

1222. évi XVI. tc. Hogy egész megyék ispánsága örökül ne adassék. Egész megyét vagy akárminemű méltóságot örök jószágul vagy birtokul nem adunk 1222. évi XVII. tc. Hogy szerzett birtokától senki meg ne fosztassék. A mely birtokot valaki méltó szolgálatjával szerzett, attól soha meg ne fosztassék.

1222. évi XVIII. tc. A nemesek szabadságáról, hogy a király fiához mehes­senek, és a király fia előtt elkezdett perekről. Továbbá a nemesek, búcsút véve tőlünk, szabadon mehessenek a mi fiúnkhoz, úgy mint a nagyobbtól a kisebb­hez, ez azért az ő birtokuk veszedelmébe ne járjon.

  1. § Valakit a mi fiúnk igaz törvény szerint fején ítélt, avagy az előtte kezdett pert, míg ugyan ő előtte vége nem szakad, magunk eleibe nem bocsátjuk, vi­szont a mi fiúnk is azonképpen.

1222. évi XIX. tc. A föld népe és vendégek szabadságáról. A várakhoz tarto­zó jobbágyok Szent István királytól szerzett szabadságuk szerint éljenek.

  1. § Hasonlatosképpen a vendégek is, akár micsoda nemzet legyenek, azon szabadságban tartassanak, mely kezdettől fogva vagyon nekik engedve.

1222. évi XX. tc. A tizedről. A tizedet pénzül megváltani senki ne tartoz­zék, hanem a mit a föld terem, bort vagy gabonát, abbul fizessék.

  1. § És ha ebben a püspökök ellentartók lesznek, nem segítjük őket.

1222. évi XXI. tc. Hogy a püspökök ne adjanak a tizedből a király lovainak és a nép se hordjon tizedet a király jószágára. A püspökök a nemesek jószágán való tizedből ne adjanak a mi lovainknak, se az ő népök ne tartozzék a tizedet a király jószágára hordani.

1222. évi XXII. tc. A király disznairól. Továbbá, a mi disznaink nemes em­ber erdején vagy rétjén ne legeljenek az ő akaratja ellen.

1222. évi XXIII. tc. Az új pénzről. Továbbá, a mi új pénzünk esztendeig járjon, húsvét napjától húsvét napjáig.

  1. § És a dénárok oly félék legyenek, a mineműek voltak Béla király idejében.

1222. évi XXIV. tc. Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek. Pénzváltó kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbeli nemesek legyenek.

46

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

l.§ Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.

1222. évi XXV. tc. A sóról. Továbbá, sót az országnak közepette ne tartsa­nak, hanem csak Szabolcson, Regéczen és a végekben.

1222. évi XXVI. tc. Hogy országon kívül valóknak birtokot adni nem kell. Továbbá, birtokot az országon kívül való embernek ne adjanak.

l.§ Ha valamelyest adtak, vagy eladtak, azt a haza fiai válthassák meg.

1222. évi XXVII. tc. A nyestbőr adóról. A nyestbőr adót azon szokás szerint fizessék, a mint Kálmán király elvégezte volt.

1222. évi XXVIII. tc. Hogy a kit a törvény elmarasztott, annak oltalma ne legyen. Ha valaki törvény renden elmarasztatott, senki a hatalmasok közül meg ne oltalmazhassa azt.

1222. évi XXIX. tc. Az ispán jövedelméről és a királyi jövedelmekről. Az ispánok csak az ő ispánságok igazával éljenek, egyebek, a királyhoz tartozók, úgymint cseberpénz, vám, ökrök, és a várak jövedelmének két része is a király számára legyen.

1222. évi XXX. tc. Hogy a nádorispánt, a bánt és a király és királyné ország- bíráit kivéve, senki két tisztet ne viseljen. Továbbá, e négy jobbágyurat: tudni illik a nádorispánt, a bánt, király és országbíróját és királyné asszonyét kivéve, senki két tisztet ne viseljen.

1222. évi XXXI. tc. Hogy az elől bocsátott czikkelyek arany pecsét alatt írásba foglaltatván, különb-különbféle őriző helyekre adassanak és tétessenek el. És, hogy ezen mi tőlünk engedett szabadság, és ezen rendelésünk mind a mi időnkben, mind az utánunk következők idejében örökké erős legyen, írat­tuk egy igén hét levélbe, és megerősítettük a mi arany pecsétünkkel úgy, hogy egyik levél küldessék a pápa úrnak. És ő is írassa bé az ő lajstromába, a másikat az Ispotályban, a harmadikat a Templomban tartsák, a negyedik maradjon a királynál, az ötödik az esztergomi káptalannál, a hatodik a kalocsainál álljon, a hetediket őrizze a nádorispán, ki idő szerint leszen.

  1. § Oly módon, hogy az írást mindenkor szeme előtt tartván, se ő maga meg ne tévedjen valamiképp a mondott dolgokban, se királyt vagy nemeseket, avagy másokat megtévedni ne engedjen, hogy ők is örüljenek az ő szabadságoknak, és azért nekünk és a mi következőinknek minden időben hívek legyenek, és a ki­rályi koronának tartozó engedelmes szolgálatjokat meg ne tagadják.
  2. § Hogyha pedig mi, vagy az utánuk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püs­pököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánuk következendő királyoknak minden hűtlenség szé­gyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké.

47

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

  1. § Kelt, Keled kezéből, ki egri prépost és kanczellárunk, a testté lett ige után ezer-kétszáz-huszonkettedik esztendőben, mikoron tisztelendő János esz­tergomi, tisztelendő Ugrin kalocsai érsekek, Dezső Csanádi, Róbert veszprémi, Tamás egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma győri, Be- reczk váczi, Vincze nyitrai püspökök voltanak, a mi királyságunknak tizenhe­tedik esztendejében.

(A II. Endre által 1222-ben kiadott, latin nyelven íródott Aranybulla fordítása)

A tatárjárás, IV. Béla király, az utolsó Árpád-házi királyok

A nyugati krónikák és némely magyar forrás is azt tartja, hogy a magyarság egészének a léte a tatárjárás idején került először veszélybe. Jogos-e ez a meg­fogalmazás?

Ez egy nagyon sokat vitatott kérdés. Maga a tatár sereg a 13. század első fe­lében indult el, nagyon komoly területeket tudtak megszerezni, egy kicsit lehet hasonlítani a kalandozások korához, ám itt a magyar volt a szenvedő fél. Az ország nem volt egységes, IV. Béla, aki fiatalon lépett trónra, az ország jelen­tős részét szembefordította az uralkodóval, például a birtokokat visszavette, a királyi tanácsban a székeket elégette – tehát egyedül csak a király ülhetett -, és nagyon komoly problémát jelentett a kun kérdés. A kunok, akik a tatárok elől menekültek, teljesen másfajta életmóddal rendelkeztek, mint a letelepült magyarok. Egyrészt pogányok voltak, másrészt pedig állattartók, így hát egy legeltető életmódot lehet hozzájuk kötni, s ezek az állatok teljesen tönkretették a magyaroknak a veteményeit, és ha valamiféle atrocitás érte a kunok részéről a magyarokat, akkor az uralkodó IV. Béla inkább a kunoknak kedvezett, pon­tosan azért, hogy nehogy véletlenül elhagyják az országot. 1241 márciusában a tatár sereg megérkezett egyrészt a Vereckei hágón át, másrészt pedig Erdélybe, s elindult az ország belsejébe, dúlva, rabolva, fosztogatva. 1241. április 11-én IV. Béla vezérletével került sor a muhi csatára, mely egyértelműen katasztro­fális vereséget hozott. Az ország politikai vezető rétege a csatatéren maradt: a világiak közül a nádor, a tárnokmester, az országbíró, elesett mind a két érsek, három püspök, az alkancellár, mégsem ez a vereség döntötte el teljes mértékben a háború kimenetelét, ugyanis IV. Bélát a tatároknak nem sikerült elfogni, s ez nagyon fontos volt. 1242 februárjában befagyott a Duna vonala, s a dunántúli területeken már egyértelműen az volt a tatár seregek célja, hogy a Dalmáciába menekülő IV. Bélát valahogy kézre kerítsék -, de erre végül is nem került sor. 1242 nyarán a tatárok hirtelen kivonultak, és nagyon komoly pusztítást hagytak maguk után. Senkinek sem irgalmaztak, szinte öncélú kegyetlenkedés mutat­

48

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

ható ki a tatárok részéről, bizonyos területek nagyon komolyan pusztultak – itt főként az alföldi területekre és az erdélyi folyómedencékre kell gondolni -, de hogyha megnézzük a dunántúli területet, az nagymértékben megúszta a tatárok pusztítását.

A Dalmáciából visszatérő IV. Bélát sokan úgy nevezik, hogy ő volt a máso­dik honalapító, mert nagyon komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy az országot helyreállítsa. Fontos megemlíteni azt, hogy IV. Béla elkezdett várakat építeni, méghozzá kővárakat. Tanult a tatárjárásból, ugyanis a tatárok dühének csak a kővárak voltak képesek ellenállni. Gondoljunk csak az esztergomi érseki várra – a mai fellegvárra -, aztán mondjuk Pannonhalmára, Tihanyra, Buda is 1255 körül már állt.

A király birtokadományokkal próbálta meg a nemességet maga mellé állí­tani, ugyanis látta, hogy az eddigi módszer, a birtokvisszavétel nem működik, ráadásul azért, hogy valaki várakat tudjon építeni, ehhez óriási mennyiségű bir­tokra van szüksége, és behívta – pontosabban visszahívta a kunokat, akiket le­telepített az Alföldre. Történeti forrásból tudjuk, hogy 1246-ban már a királyi haderő élén harcoltak, az ő beilleszkedésük azért több évszázados folyamat. IV. Béla érdeme, hogy az ország egészét sikerült teljes mértékben helyreállítania, de ugyanakkor a tatárjárás azért a Szent István kori alapokat teljes mértékben megrengette, és ez nagyon komoly és nagyon káros belpolitikai folyamatok­hoz vezetett. A tehetősebb főurak igyekeztek minél több birtokot megszerezni, ezért a hatalmuk fokozatosan megerősödött. Újabb és újabb birtokok kerültek egy-egy főúri családnak a kezére, és ez odáig vezet – ami majd a 14. századnak az első évtizedében jelent nagyon komoly problémát -, hogy kialakul ez az úgy­nevezett oligarhisztikus uralom. Szinte az ország egészét kiskirályok szabdal­ták fel, kisajátították az ország bizonyos területeit, és különböző királyi jogokat gyakoroltak. Az utolsó Árpád-házi király III. András, aki 1290 és 1301. január 14-e között uralkodott. Az ő uralma a reformok jegyében telt, tehát ő próbálta visszaszorítani ezeknek a feudális nagyuraknak a hatalmát, támaszkodott az egyházra, támaszkodott a köznemességre, próbált támaszkodni az egyre erősö­dő polgárságra. Ezek a reformfolyamatok az ő halálával értelmüket vesztették, és a belpolitikai helyzetnek a megoldása már az Anjou uralkodóra maradt.

Árpád-házi királyok

Géza nagyfejedelem 972-997

I. (Szent) István 997-től fejedelem, 1001-1038-ig király

I. (Orseolo) Péter 1038-1041

I. (Aba) Sámuel 1041-1044

49

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

I.(Orseolo) Péter 1044-1046

I. András 1046-1060

I. Béla 1061-1063 I. Salamon 1063-1074

I Géza 1074-1077

I.(Szent) László 1077-1095

  1. (Könyves) Kálmán 1095-1116
  2. István 1116-1131
  3. (Vak) Béla 1131-1141
  4. Géza 1141-1162
  5. László 1162-1163 (ellenkirály)

IV. István 1163 (ellenkirály)

  1. István 1162-1172
  2. Béla 1172-1196
  3. Imre 1196-1204
  4. Lászlól204-1205
  5. András 1205-1235
  6. Béla 1235-1270
  7. István 1270-1272
  8. (Kun) László 1272-1290
  9. András 1290-1301

Magyarország az Anjou-korban

Az Árpád-házi királyok kihalása után a hatalom a kiskirályok kezébe ke­rült, akik egymás ellen is harcoltak. 1310 táján sikerült Károly Róbertnek, az Anjou család Magyarországra szakadt, kisfiúként ideérkezett sarjának a király­ságot megragadnia oly módon, hogy a különböző urakat megpróbálta egymás ellen is kijátszani, de a legnagyobb ellenfeleivel, az Aba Amadékkal és Csák Mátéval egyszerre kellett a harcot felvennie, és az 1312-es rozgonyi csatában végre sikerült győzelmet aratnia. 1321-ben, amikor Csák Máté is meghalt, azt lehet mondani, hogy sikerült megszilárdítania hatalmát az országban. A nul­láról kellett építkeznie, hiszen az ország romokban hevert. Mindenekelőtt igen ügyes gazdaságpolitikát folytatott, aranyforintokat verettek, és pénzügyi refor­mot hajtottak végre. Ennek segítségével, valamint az adózás megreformálásával bevezették a kapuadót, amit minden olyan jobbágyporta után kellett fizetni, ahol egy szénásszekér a kapun be tudott járni. Az volt a logikája, hogy akinek vagyona van, az építhet kerítést, és annak kell nagykapu, akinek kisebb kapuja volt, az fél adót fizetett. A valutareformok és pénzügyek rendbe szedését követő

50

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

következő lépés a biztonság helyreállításából adódott, most már a kereskedők szívesen jöttek Magyarországra. 1330-ban egy merényletet próbálnak elkövetni Károly Róbert ellen, Zács Felicián a reggeliző királyi családra ront, és ki akarja irtani őket, Erzsébet királynénak le is vágja négy ujját. Az a Károly Róbert, aki kisfiúként, szinte mindenből kisemmizve érkezett Magyarországra, 1342-ben, amikor meghalt, egy erős Magyarországot hagyott legidősebb fiára, Nagy La­josra.

Az új király nemcsak a trónt, hanem Károly Róberttól Erzsébet anyakirály­nét is „megörökölte”, aki egész élete végéig Lajos mellett volt, úgyhogy szinte azt lehetne mondani, társuralkodóként viselkedett. Magyarország területe ek­kor nagyjából egybeesett a mai területével. Lélekszámban nagyon különböző nézeteket vallanak a kutatók, másfél milliótól két és fél, három millióig terjedő számokat is mondanak. Szokták mondani, hogy Nagy Lajos alatt három tenger mosta Magyarországot, ám ez csak részben igaz, csak két tengere volt Magyar­országnak. Lajost élete végén Lengyelország királyává is megválasztották, de itt sem érte el a lengyel határ a tengert. Ha nem is érte el, Nagy Lajos alatt volt Magyarország az egyik legjelentősebb hatalma Európának. Nagy Lajos jelentő­sége a belpolitikában is nagy, tudniillik az 1351-es törvényben átírja és megerő­síti az Aranybullát, azzal a változtatással, hogy ő hozza be az úgynevezett ősiség törvényét – ami 1848-ig érvényben volt -, ami azt jelentette, hogy a birokba megadományozott családjáé marad a föld, egészen addig, amíg a család ki nem hal, és akkor visszaszáll a királyra.

Az interregnum kora

(III.) Vencel 1301-1305

Ottó 1305-1307

Vegyes-házi királyok

I. Károly (Róbert) 1308-1342

  1. (Nagy) Lajos 1342-1382

Mária 1382-1395

  1. (Kis) Károly 1385-1386

I. Zsigmond 1387-1437

I. Ulászló 1440-1444

  1. (Utószülött) László 1444-1457
  2. Mátyás 1458-1490
  3. Ulászló 1490-1516

II. Lajos 1516-1526

51

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

A nándorfehérvári diadal

A déli harangszó története

Miután II. Mohamed bevette Bizáncot, 1456 tavaszán híre érkezett, hogy a török szultán nagyszabású támadást indít Magyarország ellen, és elsőként Nán­dorfehérvárt akarja bevenni. A király elrendelte az általános nemesi felkelést, Hu­nyadi János pedig megerősítette Nándorfehérvárt. A hatalmas török sereg július 4-én kezdte az ostromot, csapatai háromszor rohamozták meg a várat, de a védelem mindannyiszor visszaverte a támadókat. A védők közül kiemelkedett Dugovics Ti­tusz hőstette: a horvát vitéz élete árán rántotta magával a mélybe a török zászló­tartót. Hunyadi észrevette az ellenség gyenge pontjait, és elfoglalta az ágyúit, majd azokkal kezdte lövetni a törököket. Az ellenség fejvesztetten menekült, több pasa holtan maradt a csatatéren.

A győzelem hírére egész Európa ujjongott. III. Calixtus pápa 1456. június 29-én, tehát még az ostrom előtt elrendelte, hogy minden délben húzzák meg a harangokat. Mire azonban a pápai rendelkezés Európa minden részébe eljutott, be­következett a nándorfehérvári diadal, s híre futótűzként terjedve összemosódott a déli harangszóra vonatkozó pápai paranccsal. Mindez nemzeti emlékezetünkben úgy rögzült, hogy a pápa a győzelem hírére rendelte el a déli harangszót. A történeti valósággal szemben kialakult hagyományt a diadal jelentősége is motiválhatta: a tö­rökre mért csapás hosszú időre elhárította egy újabb, átfogó török támadás veszélyét. A mindennapos déli harangozás először Magyarországon lett szokássá és később innen terjedt át Európa többi keresztény országára.

Than Mór Mohácsi csata

52

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Mátyás és kora, humanizmus,

Mohács és előzményei

Talán nincs olyan magyar ember, aki gyerekkorában ne hallgatott vol­na mesét igazságos Mátyásról. Édesapja, Hunyadi János nándorfehérvári győzelme tiszteletére szól a harang délben az egész keresztény világban, s amikor édesapja az ostrom után meghalt, MagyarAországra egy meglehe­tősen zűrzavaros, pártharcokkal teljes időszak következett, melynek során

Mátyás

igen fiatalon, tizenöt évesen, 1458-ban az ország trónjára emelte a nemesség,
közmondásosan a befagyott Duna jegén. A család rangja,

másrészt pedig a Szilágyi testvérek, Szilágyi Mihály és

iesanyja, Szilágyi Erzsébet ügyessége tette ezt le-
hetővé, mivel egy pártot tudott összehozni Mátyás
hatalomra emelésére. Mátyás korában Magyaror-
szág volt a világ egyetlen reneszánsz birodalma.
Voltak kis városok, reneszánsz városállamocskák
Itáliában, itt Magyarországon azonban egy fiatal
király jóvoltából reneszánsz birodalom született.

Itt volt a kapunk előtt a török. Mátyás felismerte,

hogy a keresztény világ segítsége nélkül képtelen a tö-

röktől megvédeni az országot, ezért végvári rendszert épített

ki. A nagy adóbevétel szilárd gazdasági-társadalmi rendet jelentett, ugyan-

akkor támaszkodott a városokra, a régi, hatalmaskodó bárókat pedig a hata­lomból kizárta. Üj, később a történelemben jeles szerepet játszó családokat

emelt föl a hatalomba, például a Szapolyai és a Báthory családot. Lehetővé tette, hogy a parasztság sokat adózzon, mert sokat tudott termelni, ez volt az anyagi alapja a birodalomépítésnek.

A király folytatta az eredetileg gótikus művészeti, építészeti, szobrásza­ti hagyományt, s erre az alapra épült fel itáliai mesterek, tudósok, és itáliai

felesége révén egy félig gótikus, majd később teljességgel reneszánsszá vál­tozott közélet. A reneszánsz az ókori kultúrának az újjászületését jelenti a

nagyvilágban. Magyarországon ez együtt járt az Attila-kultusszal. Mátyás király az ókorból a magyar képet megpróbálta Attila formájára alakítani. Az Attila-kultusz, tehát a hun-magyar rokonság Mátyásnak alapvető ideo­lógiája volt. Az egész ország egy olyan elképesztő fejlődési pályán volt, amit sajnos utána már soha nem tudott megismételni. Mátyás egyetemet alapított Pozsonyban, az Isztropolitan Akadémiát 1477-ben. A budai és a visegrá­di központban olyan kiváló emberek működtek, mint Túróczy – a Túró- czy-krónika írója -, Galeotto Marcio, Antonio Bonfini, és mások.

53

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Magyarország tehát minden téren fejlődésnek indult Mátyás idején, ám itt volt a török veszély. Amikor Mátyás fiatalon meghal, az dönt, hogy ki kaparintja meg a trónkövetelők közül a fekete sereget, és ki kaparintja meg Beatrixnak, a fiatal özvegynek a támogatását. Eközben az elégedetlen parasztság 1514-ben felkel, és a Dózsa-féle parasztháborúval és annak vereségével lehetetlenné válik, hogy Hunyadi János korábbi nemzeti hadserege újból felálljon. 1526 nyarán megindul a török se­reg. II. Lajosnak bőven lenne ideje, hogy a török elébe menjen, ám a királyi hatalom oly mértékben semmissé vált, hogy a seregek nem gyűlnek. 1526. augusztus 29-én Mohácsnál, egy katonailag, stratégiailag nagyon rossz pozícióban lévő huszonöt­ezer főnyi magyar és idegen zsoldos sereg veszi fel a harcot a törökkel szemben, amely ott pusztul királyával, hadvezéreivel együtt.

A fekete sereg

Mátyás király állandó zsoldoshadseregének magja egyes elméletek sze­rint a „fekete” nevet onnan kapta, hogy Mátyás halálakor a katonák vállukon fekete szalagot viseltek. Mások szerint, azért lett fekete sereg a neve, mert fekete páncélt viseltek, állandó létszáma 8-10 ezer fő volt, de hadjáratok idején ennek kétszeresére duzzadt. Főbb alakulatai a támadásra is alkal­mas gyalogság, a tüzérség, a nehéz páncélzatú lovasság és a könnyűlovasság voltak. A mozgékony könnyűlovasság balkáni eredetű, nagy részük szerb származású. Hírneves vezérek voltak például Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthory István.

Minden hadoszlopnak megvoltak a maga zászlai, amelyek leginkább a keresztény vallás, aztán a Corvinus-ház, továbbá a győzhetetlen magyar nemzet, valamint Dalmácia, Csehország és az ausztriaiak jelképeit ábrázol­ták; de a lovas- és gyalogoskapitányok zászlai sem hiányoztak, sőt minden egyes lovas is lobogót vitt a kopjájára tűzve, ami a katonai parádét nagyon megemelte. Mátyás király halála után a fekete sereg 1494 tavaszára meg­szűnt létezni.

„Sehol a világon nem lehet látni meleget, hideget, fáradságot, nélkülö­zést jobban tűrő katonát. Aki a parancsot pontosabban teljesíti, aki a jelre szívesebben indul csatába, aki a halált készségesebben vállalja, aki jobban viszolyog a katonai zendüléstől, a táborban békésebben és tisztességesebben viselkedik, aki vallásosabb, aki távolabb tartja magát a zavargástól és rama- zúritól, akiben több az önmérséklet és a szemérem, akitől messzebb áll az istentelenség, a szószegés, a tisztátalan szerelmeskedés. (…) Télen is, nyáron is a táborban élnek. És amit a saját szememmel láttam többször is, hogy a megkezdett ostromot föl ne adják, teljes nyugalommal telelnek a hó alatt a

54

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

földön.(…) És ha legtöbbjük tagjai elgémberednek is a kegyetlen fagyban, rendíthetetlenül tűrnek mindent; a gyermekeket a táborban nevelik, és ott oktatják a katonamesterségre.

Ezért van az, hogy a hadban edzett magyar nemzet Corvinus intézkedé­sei, vezérlete és irányítása segítségével úgy megerősödött, hogy míg azelőtt csak a hazai rögöt birtokolta Pannóniában, sőt ellenséges zónák között vér nélkül magát is alig tartotta fenn, most akkora előmenetelt tett, hogy a szar­matáktól az Adriai-tengerig, a macedónoktól a noricusokig és a germánokig terjesztette ki a hatalma alá eső birodalmat” – írja Antonio Bonfini Magyar történet című művében.

A kettős királyság kora

  1. (Szapolyai) János 1526-1540
  2. János (Zsigmond) 1540-1571 (nem koronázták magyar királlyá)

Török uralom Magyarországon
Budavár visszavétele

Szulejmán szultán 1529-ben újabb hadjáratot indított, s 1541. augusztus 29-én (a mohácsi csata tizenötödik évfordulóján) a török csellel birtokba vet­te a magyar királyok székhelyét.

Nehéz évek következtek az országra. Hazánkban a török a helyi viszo­nyokhoz való idomulás sajátos vonásait is kialakította, a török telepesek csak a várakban és a városokban alkottak sajátos etnikai csoportot. Budán „csak” a lakosság kétharmada volt mohamedán, a helyőrséggel együtt. A török ura­lom alá került falvak lakosságának nagy része, ha túlélte a pusztításokat, a helyén maradhatott, vagy ha elmenekült, a harcok elmúltával visszatelepül­hetett. Az alacsonyabb szintű igazgatásban a török által nem lakott falvak­ban tovább működtek a helyi önkormányzati szervek, a mezővárosok maguk oszthatták szét, és hajthatták be adóikat.

Tény, hogy már a török terjeszkedés fénykorában is komoly problémák kínozták az oszmán hatalmat, amelyek elmélyülésével a hanyatlás tünetei is kiütköztek. 1686 nyarán hatalmas keresztény sereg vonult fel Buda ostromá­ra, és a szeptember 2-i utolsó, döntő roham során a keresztények egyszerre több ponton is betörtek a várba. A vezér, Abdur-Rahman pasa karddal a kezében esett el a mai Bécsi kapu környékén. Budavára ismét magyar kézre került.

55

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Az erdélyi fejedelemség kialakulása

Báthori István

1541-ben megalakul az Erdélyi Fejedelemség,
mely önálló államalakulatnak tekinthető, azzal a
megkötéssel, hogy részben adófizetési kötelezettség,
részben külpolitikai irányvonal-egyeztetéssel tarto-
zott az Oszmán Birodalom felé. Többször van nagy
lehetőség, hogy az Erdélyi Fejedelemség tényleg ön-
álló legyen, és kilépjen a török függésből. Az álmo-
kat Báthori István váltja valóra, amikor 1575 végén
elnyeri a lengyel trónt. Nagy tervekkel érkezik, bár
a körülmények nem kedveznek neki, hiszen amikor
trónra lép üres az államkincstár. Mégis, őt tekintik
a Nemzetközi Törökellenes Koalíció fővezérének.

Ő maga írta, hogy még tíz év kell nekem, hogy kiűzzem a törököt, meg-

szerezzem az orosz trónt és a magyart is, de ez már nem adatik meg neki, viszont meghagyja ezt az úgynevezett Báthory-örökséget – a Báthori-álmot, és innentől nagyon sok erdélyi fejedelem – akár Báthorinak hívják, akár nem

– törekszik a lengyel trónra, illetve törekszik az európai színpadra való kilé­pésre. A legismertebb az unokaöccse, Báthori Zsigmond, aki bekapcsolódik

ténylegesen a törökellenes háborúba, a tizenöt éves háborúba.

Sikeresnek indul, de aztán az anyagi alapok, és a belpo tikai nehézségek hatására nem tudja teljesíteni. Viszoi ez kudarcot okoz, és egészen az 1600-as évek elejétől gyakorlatilag Bethlen Gábor trónra lépéséig egy vál­ságkorszakát éli a fejedelem. Bethlen alatt nyílik ez az új lehetőség, amely a nyugat-európai irányvonal felé viszi el a fejedelmet. Élete végén viszont neki is visszatér egyrészt az orosz szövetség, másrészt pedig a lengyel trón megszerzésének gondolata, amelyet az­tán utóda, I. Rákóczi György folytat. Az ő fia, II. R kóczi György hadsereggel vonul be svéd szövetségben Bethlen Gábor Lengyelországba, fel is osztják papíron az országot, a

sikeres katonai akciót azonban Franciaország manőverei megfúrják. Termé­szetesen a Habsburgok is Erdély ellen dolgoznak, és ez II. Rákóczi György bukásához vezet.

Az Erdélyi Fejedelemség nagyon fontos volt gazdaságilag is. A marha­kereskedelem, a borkereskedelem azért volt olyan virágzó, mert volt egy na­gyon komoly erdélyi háttér. A kultúrát, az iskolarendszert talán még jobban

56

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

meg lehet említeni. Például Debrecent, az Erdélyi Fejedelemség tartja fenn, de még a királyi Magyarországra is elér a kezük, hiszen Sárospatak és Kassa más iskoláit is támogatják a fejedelmek.

Az Erdélyi Fejedelemség uralkodói

János Zsigmond 1560-1571

Báthori István 1571-1576 vajda

Báthori Kristóf 1576-1581 vajda

Báthori István 1581-1586 fejedelem

Ghiczy János 1585-1588 gubernátor

Báthori Zsigmond 1588-1598 fejedelem

Báthori Anrás 1599 fejedelem

Vitéz Mihály 1599-1600 király megbízott

Báthori Zsigmond 1600-1602 fejedelem ismét

Basta György 1602-1604 királyi gubernátor

Székely Mózes 1603 választott fejedelem

Bocskai István 1605-1606 fejedelem

Rákóczi Zsigmond 1607-1608 fejedelem

Báthori Gábor 1608-1613 fejedelem

Bethlen Gábor 1613-1629 fejedelem

Brandenburgi Katalin 1629-1630

Bethlen István 1630 gubernátor

Bethlen István 1630 fejedelem

  1. Rákóczi György 1630-1648 fejedelem
  2. Rákóczi György 1648-1657 fejedelem
  3. Rákóczi Ferenc 1652-1676 választott fejedelem

Rédei Ferenc, Serédi Gáspár, Barcsay Ákos 1652-1657 gubernátorok

Rédei Ferenc 1657-1658 választott fejedelem

  1. Rákóczi György 1658-1659 fejedelem (ismét)

Barcsay Ákos 1658-1660 acceptus (elfogadva) – fejedelem

II. Rákóczi György 1659-1660 fejedelem (ismét)

Kemény János 1660-1662 fejedelem

  1. Apaffy Mihály 1661-1690 fejedelem

Thököly Imre 1690 (elfogadottsága vitatott)

  1. Apaffy Mihály 1690-1696 fejedelem

Bánffy György 1691-1703 gubernátor

II. Rákóczi Ferenc 1704-1711 fejedelem

57

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

A Rákóczi-szabadságharc

Történelmünk dicső emlékei közé tartozik
a Rákóczi-szabadságharc. Két és fél évszázadon
keresztül hadműveleti terület volt Magyaror-
szág, a pusztulás mértékét elképzelni sem tud-
juk. A lakosságot a török elhurcolta, vagy a har-
cok következtében haltak meg az emberek. Az
elégedetlenség, amely az életviszonyok, a jogvi-
szonyok romlása miatt már hatalmas, 1697-ben
az úgynevezett Hegyaljai felkelésben jelentkezik
először, melyet nagyon hamar levernek az oszt-
rákok. Ennek következtében 1701-ben a bűn-

társnak tekintett Rákóczit letartóztatják, de jj Rákóczi Ferenc kalandos körülmények között egy áldozatkész

katona, Rémon kapitány segítségével megszökik a bécsújhelyi börtönből, és Lengyelországba menekül. 1703. március 15-én a hegyaljai parasztok kül-

döttsége megtalálja Bezan várában, ahonnan egy kiáltványt intéz a magya­rokhoz. „Recrudescunt vulnera ” (Felszakadtak a magyar nemzet sebei…)

olvasható az Országházánál lévő Rákóczi-szobor talapzatán.

A kuruc szabadságharc alapfeltétele volt, hogy a nemességet és a job­bágyságot közös zászló alá tudja hozni. Rákóczi úgynevezett pátensekkel, tehát ma úgy mondanánk, hogy törvényerejű rendeletekkel a nemességet biztosítja arról, hogy ellene semmiféle kilengést nem enged meg, és a job­bágyságot az úgynevezett vetési pátens – mely nevét a faluról kapta, ahol kiadták – mentesíti minden adótól és jobbágyi szolgáltatástól, amennyiben a kuruc seregben harcolnak. Nem kiképzett sereg volt ez, népfelkelőkből állt, s a lovasság adta az erejét, a híres kuruc lovasság, amely nagyszerű ro­mantikus portyákra képes volt, de a nagy csatákat rendre elvesztették. A Rákóczi-szabadságharcnak nem volt nemzetközi háttere, így a bukás szinte törvényszerűen bekövetkezett. Az osztrákok tulajdonképpen minden erejü­ket Magyarországra fordíthatták. XIV. Lajos látszat francia segítséget adott Rákóczinak, amely kevés volt ahhoz, hogy a szabadságharc katonailag és gazdaságilag egyaránt helyt álljon. Ezalatt ráadásul pestisjárvány tombolt, s míg a szabadságharcnak nyolcvanezer halottja volt mindösszesen, a pestis­járványnak nagyjából félmillió. A szabadságharc második felétől látszódott, hogy a nemzetközi helyzet és a belső helyzet egyaránt alkalmatlan a győ­zelmes befejezésre. Ettől a pillanattól kezdve egy cél lehetett, az ország jog­rendjének bizonyos fokú megvédése, mely a szatmári békében sikerült. Két

58

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

tisztességes magyar ember állott itt szemben egymással a két sereg élén: a kuruc Károlyi Sándor és a labanc Pálffy János, a béke pedig a magyar törté­nelem legjobb békéje volt. Rákóczinak és a kuruc seregeknek a romantikus lénye, arca, az eleve reménytelen küzdelemben való helytállása, s azok a ki­állások – mint például Béri Balogh Ádámé – aki a vérpadot választotta az osztrák tábornoki cím helyett, mítoszt teremtett.

Az Alkotmány visszaállítása, a szabad vallásgyakorlás, az amnesztia és az Országgyűlés összehívása, amit a szatmári béke mind elért, lehetővé tette, hogy Magyarország meginduljon egy békés gyarapodás útján, hiszen az or­szág lakossága nemcsak megfogyott, hanem ebben a magyarság számaránya is iszonyatosan lecsökkent. Olyan évszázad következett, amikor a magyar­ság békében gyarapodhatott. 1711-től kezdve 1848-ig Magyarország nem volt hadszíntér, és a népszaporulat valóban olyan volt, hogy abból a más­félmillió magyarból, amelyik nagyjából a Rákóczi-szabadságharc után élt, tehát magyar ember, abból be tudtuk népesíteni a Kárpát-medencét 1848-ra. A Rákóczi-szabadságharccal ismét egy békés fejlődési szakasz indult meg, mind a gazdaságban, mind társadalmilag, s ez a felvilágosodás és a reform­kor megalapozása tulajdonképpen.

A Rákóczi-induló

A kuruc szabadságharc vezérének, II. Rákóczi Ferenc-
nek nevéhez fűződő 18-19. századi közismert és közked-
velt nemzeti induló. E népszerű induló eredete nem telje-
sen tisztázott; de az bizonyos, hogy a Rákóczi-induló egy
évszázados költészeti-zenei hagyomány fejlődésének végső
foglalata: megtalálhatók benne a kuruc tábori zene bizo-
nyos motívumai, a verbunkos zene egyes fordulatai és a
kuruc énekek néhány helye is. A nép körében a korábbi
és a Berlioz-féle változat egyaránt ismert volt. Az 1840-es
években Szegeden, amikor ezt játszotta a cigány, a vendé-
gek felálltak, hogy „mennek Bécs alá”; a gyors résznél a

fiatalok némán koccintottak és kezet fogtak egymással. Később paraszt-ze­nekarok is játszották a Berlioz-féle változatot, például, amikor a násznép elindult a menyasszonyért. Több helyen a mulatságokat a Rákóczi-indulóval fejezték be. Hector Berlioz francia zeneszerző 1803. december 11-én szü­letett, akit Magyarországon azért is tisztelhetünk, mert ő készítette el a Rákóczi-induló legnépszerűbb feldolgozását. Pesten is adott két nagysikerű hangversenyt 1846 februárjában, ekkor készült a híres induló feldolgozása.

59

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Érdekes, hogy számos zeneszerző írta át az indulót, mégis a legnépszerűbb verzió, amelyet manapság a legtöbbet játszanak, nem hazai, nem magyar komponista műve, hanem a franciáé. A Berlioz-feldolgozás valamint Liszt különféle Rákóczi-induló feldolgozásainak párhuzamba állítása kiemelkedő helyet foglal el a magyar zeneművészetben.

Az 1848-as forradalom

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori tör­ténetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi har­cával a nemzeti mitológia részévé vált. A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15. – e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. Tizenkét pontnak. Egy húszéves felkészülési időszak után, amikor kiforrottak az eszmék, fölnövekedett egy nemzedék, amelynek közigazgatási, publicisztikai, államigazgatási, államjogi, politikai gyakorlata is volt, s felkészült egy fordulatnak a levezénylésére, és ugyan­akkor elég elszánt volt, hogy szükség esetén forradalmi lépésektől se riadjon vissza. Meg kell említeni Petőfi Sándort és körét, akiknek nagy hatása volt ezekre a fiatal, huszonéves, nagyon tehetséges emberekre. Olyan neveket említhetünk, mint Jókait vagy akár a náluk egy kicsit idősebb Arany Jánost, de említhetnénk festőt, szobrászt, történészt, s az ifjú Vasvárit. Ezek a fia­tal emberek jelentős befolyást gyakoroltak az egyre izmosodó értelmiségre, amely már nem is volt feltétlenül nemesi származású. Nagy számban voltak plebejus, népi, paraszti, polgári származásúak is, lelkészek gyerekei, hosz- szú névsort lehetne mondani, akik között sok a polgári származású. Nekik jelentős szerepük volt az 1848. március 15-ei pesti forradalomban, övék a vezérszerep. A párizsi forradalom hírére Kossuth Lajos március 3-án felirati javaslatot terjesztett az országgyűlés elé. Ebben az alkotmányos átalakulást, érdekegyesítést és belső reformot jelölte ki célul a korábbi sérelmi taktika helyett. Ekkor egészítették ki a sajtószabadsággal, és határozták el, hogy egy petíciós mozgalommal próbálják meg gyorsítani az országgyűlés mun­káját. Ennek hatására fogalmazta meg Irinyi József a Tizenkét pontot, ami már jóval túlment az eredeti felirati javaslaton. Március 14-én úgy döntött a Pilvax-kör, hogy forradalomra van szükség, és nyilvánosságra kell hozni a pontokat, melyet március 15. – e reggelén a Nemzeti dallal együtt elvittek Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyom­tatták. Másnap petícióként küldték Pozsonyba a pontokat a tömeggyűlés megerősítése nélkül, de a forradalom súlyával.

60

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

A Tizenkét pont,
az 1848. március 15-én kitört
pesti forradalom követelései

Mit kíván a

magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

  1. Kívánjuk a’ sajtó szabadságát censura eltörlését.
  2. Felelős ininisteriumot Buda-Pesten.
  3. Évenkinti országgyűlést Pesten.
  4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
  5. Nemzeti őrsereg.
  6. Közős teherviselés.
  7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
  8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.

I>. Nemzeti Bank.

  1. A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar kato­

náinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.

  1. A’ politikai statusfoglyok szaluidon bocsáttassanak.
  2. Unió.

Egyenlőség, szabadság, testvériség!

61

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Nemzeti dal

Petőfi a verset 1848. március
13-án, két nappal a forradalom ki-
törése előtt írta, eredetileg arra a
népgyűlésre, melyet március 19-ére
tervezett a pesti ifjúság. A bécsi for-
radalom hírére azonban felgyorsultak
az események. 15-én először Pes-
ten, a Pilvax kávéházban olvasta fel
a verset. A Nemzeti dal a 12 ponttal
együtt az első volt, amit a szabad sajtó
kinyomtattatott az elfoglalt Lande-
rer-nyomdában (Petőfi egyébként ide
elfelejtette magával vinni a verset és
emlékezetből diktálta le). A versből
több ezret szétosztottak a nép között.
A hagyomány szerint Petőfi a Nem-
zeti Múzeum lépcsőjén állva elszaval-
ta az egybegyűlt tömegnek a Nemzeti
dalt, a költő azonban visszaemlékezé-
seiben nem említi a múzeumot azon
helyek közt, ahol elszavalta a verset;
itt feltehetőleg beszédet mondott,
csak az utókor emlékezetében állt
össze a múzeumlépcsőn verset szava-
lás legendája.

„Talpra magyar, hí a haza!

Itt az idő, most vagy soha!

Rabok legyünk vagy szabadok?

Ez a kérdés, válasszatok!

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!”

(1.versszak.)

62

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

A kokárda története

A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tet­te “divatossá”. A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, ami­kor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában különben az is olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Bár ez utóbbi nem élte túl a XIX. századot, az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt) jelképezi. A színhármas meggyökereztetése azonban nem kizárólag a márciusi ifjak érdeme, ők csupán „rehabilitálták” a nemzeti színeket. A trikolór először Mátyás korában tűnt fel egy pecsétnyomón, de ekkor még messze állt at­tól, hogy országszerte ismert legyen. A háromszínű szalagot viszont már a 19. század elején is hordták. A kokárda történetébe azonban nem csupán a felívelés, hanem a tiltás évei is beleivódtak: a 48-as forradalom leverésétől a kiegyezésig senki sem hordhatta, mint ahogy a Tanácsköztársaság is inkább a nemzetközi vörös színt részesítette előnyben. A Kádár-korszakban csupán a nem hivatalos ünnepeken viselt kokárdát nézték rossz szemmel, hiszen ab­ban a függetlenség vagy épp a szovjetellenesség jelképét vélték felfedezni.

A szabadságharc, a megtorlás, Arad

1848 nyarán a bécsi udvar elérkezettnek látta az időt, hogy Magyarorszá­gon is visszaállítsa teljhatalmát. Augusztus 31-én az uralkodó kiadott egy iratot, melyben kijelentette: ha a képviselőház nem vonja vissza az áprilisi törvényeket, katonai támadásra számíthat. Jellasics horvát bán és császári altábornagy ekkor már nyíltan a határátlépésre készült. A magyar kormány válaszul rohamtempóban szervezte a magyar honvédsereget.

De vajon szükségszerű folyamat volt-e az, hogy a forradalom fegyve­res harccá, illetve később önvédelmi háborúvá fejlődjék? Megváltoztak az európai közegnek az összetevői. A birodalom más területeit sikerült paci- fikálni, és akkor a bécsi birodalmi klikk elhatározza, hogy egy Habsburg egységállam víziójában – ami egyébként ideális volt hosszabb távon – föl­számolja a magyar különállást. És akkor kap a magyar kormány egy olyan emlékiratot, amely voltaképpen nem enged választást. Vagy a teljes kapitu­láció, a teljes önfeladás, ami azt jelentette volna, hogy sokkal rosszabb álla­potba kerül Magyarország, mint 1848 előtt, vagy bekövetkezik a birodalmi fegyveres erők a támadása. 1848 szeptemberében Jelasics jelentős túlereje

63

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

már mindenki számára azt mondta, hogy a dolognak vége van, de Jelasicsot megállították. 1848 decemberében azonban újraéledt a Habsburg-hatalom veteránokból álló hadereje, nyolc oszlopban betört Magyarországra, amely- lyel szemben nem jól fölfegyverzett, és főleg létszámában is kisebb csapatok álltak. Látszólag különösebb erőfeszítés nélkül elfoglalták a fővárost, majd Windischgrátz Kápolna környékén a magyar főerők szélével érintkezve azt hitte, hogy végső győzelmet aratott. Ám nem így történt. Április elején a Tisza mögül kitörtek Kossuth zseniális szervező munkájának köszönhető­en, valamint a katonák és a tisztek ragyogó teljesítményének következtében a jól fölszerelt, félelmetes tüzérséggel rendelkező hadtestek, és szinte napok alatt kergették Budáig, Pestig, majd a következő hadjáratban Pozsonyig a már mindenki által győztesnek hitt császári főerőket. Ugyanez lezajlott Er­délyben, ahol Bem ezt a csodát szintén végrehajtotta. Ekkor kerül sor arra, hogy Ferenc József az orosz cár segítségét kérje, és Világosnál Görgey tá­bornok leteszi a fegyvert. Sokakban felmerült a kérdés: Görgey Artúr áruló volt-e vagy nem? Teljesen nyilvánvaló, hogy nem volt áruló. Azon nem lehet vitatkozni, hogy a fegyverletétel racionális volt-e vagy sem, mert katonai szempontból teljesen nyilvánvalóan az volt, de az is kétségtelen, hogy nem találunk példát arra, hogy valaki alkudozás nélkül tegye le a fegyvert, és a legfőbb ambíciója az legyen, hogy minél szebb rendben történjék, és az ellenfél ezt megcsodálja.

Következett a megtorlás, mely rendkívül szigorú volt. De miért volt ilyen nagy mértékű? Erre két választ lehet adni. Ferenc József és később a Habs­burg vagy osztrák történetírás is szerette, és a mai napig is szereti ezt a ki­csit eszelős, szadisztikus hajlamú katonának, Haynaunak tulajdonítani, akit aztán végül meg is rendszabályoznak. Az osztrák politika irányítója ekkor a miniszterelnök Schwarzenberg, akinek konkrét célja a magyar politikai elitnek a megtizedelése volt. Ez nemcsak a katonákat sújtotta, hanem min­den olyan politikust, akit utolértek. Aradon kivégezték a szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiknek nevét aradi vértanúk összefoglaló néven őriz a magyar nemzet emlékezete. Az ítéletek kimondása, a kivégzések mikéntje és sorrendje részletes meggondolások alapján történt.

Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor): 1. Lázár Vilmos, fő­tiszt (ezredes), 2. Gróf Desseivffy Arisztid, tábornok, 3. Kiss Ernő, tábornok,

  1. Schweidel József, tábornok. Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után):
  2. Lovag Poeltenberg Ernő, tábornok, 6. Török Ignác, tábornok, 7. Lahner György, tábornok, 8. Knezic Károly, tábornok, 9. Nagysándor József, tábor­nok, 10. Gróf Leiningen-Westerburg Károly, tábornok, 11. Aulich Lajos, tá­bornok, 12. Damjanich János, tábornok, 13. Gróf Vécsey Károly, tábornok.

64

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

A huszárok

A könnyűlovas magyar katonákat nevezik huszároknak közel ötszáz éve. A huszár szó eredete valószínűleg a latin cursor (futó, futár). Mátyás király egy 1481-ben írt latin levelében a fekete seregén belüli könnyűlovasságot már huszároknak (hussarones) nevezi, akik fürge, apró, de rendkívül kitartó és edzett lovakon, másfél ember hosszúságú kopjákkal, szablyákkal és foko­sokkal harcoltak.

A Habsburg-családból származott későbbi királyaink alatt is folytono­san harcoltak magyar huszárcsapatok, de Mária Terézia királynő alatt új huszárezredeket állítottak fel: a gr. Beleznay-félét és a herceg Esterházy An- tal-félét, 1743-ban a gróf Kálnoky-félét, 1756-ban pedig – a 7 éves háború kitörésekor – a Jászkun huszár-ezredet.

A huszárság lovassági karddal – az altisztek és a törzsszakaszok legény­sége forgópisztollyal – a többi legénység pedig hátultöltő karabéllyal volt felfegyverezve. Thököly szerencsecsillagának letűnése után seregének egyes alakulatai külföldre menekültek; több magyar huszár Franciaországba vető­dött, ahol a tiszteket szívesen osztották be a francia könnyűlovassághoz. A francia huszárságot, illetve az első francia huszárezredet Bercsényi László alapította meg, Bercsényi Miklós kuruc vezér fia. A huszárság jelentette 1848-49 legnehezebb időszakában azt a biztos bázist, amelyre támaszkodni lehetett a hadseregszervezés során is. Ezeknek a katonáknak a hazaszerete­te, kitartása, a magyar kormány iránti hűsége teremtette meg a lehetőséget arra, hogy hadsereg szerveződjön a forradalom és az újszülött polgári Ma­gyarország védelmére. A huszárok fedezték – sokszor a testükkel – a veresé­get vereség után szenvedő honvédsereg visszavonulását, hogy a gyakorlatlan újonc katonaságból a téli hadjárat során, szinte harc közben szervezhessenek ütőképes alakulatokat; hogy aztán 1849 tavaszán ez a fiatal hadsereg a Tisza mögül kitörve diadalmas hadműveletek sorával szorítsa ki az ország határvi­dékeire Európa talán legbüszkébb hagyományokkal dicsekedő hadseregét.

A magyar lovasság utoljára a második világháborúban Nyikolajev városá­nál bocsátkozott harcba 1941-ben.

A rendszerváltás után az ország különböző területein egyre több hu­szár- és hagyományőrző egyesület vállalta magára, hogy az utódoknak is bemutatja a huszárság hagyományait. Korhű ruháikban és fegyverzetükkel felhívják magukra a figyelmet. Parádés felvonulásaik színesítik, gazdagítják ünnepeinket, csatabemutatóikkal, szórakoztatnak és közben új ismeretek­kel bővítik történelemtudásunkat, erősítik kultúránkhoz való kötődésünket, nemzettudatunkat.

65

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

A dualizmus kora, a kiegyezés

1867-ben jött létre a dualizmus, ma-
gyarra úgy fordíthatjuk, hogy a kétközpon-
tú állam, de egyes történészi vélemények
szerint azonban nem is kettő, hanem három
központról beszélhetünk. Ez a valóságos
helyzet, ugyanis a Habsburg-birodalom két
részre, úgymint Ausztriára és Magyaror-
szágra bomlott föl. Valójában a dualizmust
a magyar nemesi értelmiség és a Habsbur-
gok kiegyezése hozta létre, tehát a harmadik
központ a dinasztia volt. Ehhez a harmadik
központhoz volt rendelve a közös hadse-
reg, a közös külügyminisztérium és a közös
pénzügyminisztérium. Deák Ferenc okos
mérsékletével mód nyílott arra, hogy immá-

ron teljes területi épségben megkezdődhessen Magyarország polgári állami­

ságának a kialakítása. Ez a struktúra annyit jelentett, hogy Magyarorszá­

gon elkezdődött a polgári államiság intézményrendszerének a kialakítása, és megkezdődött a kapitalizmusnak állami eszközökkel is elősegített kiépítése,

amely azt jelentette, hogy a korabeli magyar állam a legkorszerűbb alapo­kon gyakorolta a felzárkóztatást. Ekkor kezdődött el annak a szerkezetnek

a létrejötte, amelyik egy teljesen európai színvonalú városiasodást jelentett. Ez volt a klasszikus liberalizmusnak, a szabadpiaci kapitalizmusnak az idő­

szaka. Egyfajta proletarizálódás is végbement. Az egykori kistulajdonosok, kisnemesek, kisegzisztenciák tömegesen mentek tönkre, és ugyanakkor fel­

duzzadt a bérmunkából élőknek, az ipari munkásoknak, a mezőgazdasági napszámosoknak, a nincsteleneknek a száma. Ekkor zajlik egy óriási de­

mográfiai forradalom is Magyarországon, amikor a középkori szülői men­talitás, miszerint annyi gyermeket kell a világra hozni, amennyit csak lehet, hogy abból kettő-három egyrészt továbbvigye a családot, másrészt ellássa a

megöregedett szülőket, de hát ez azt jelentette, hogy az akkori gyermekha­

landóság mellett tényleg csak kettő-három maradt meg. Ez a régi mentalitás fennmaradt, a gyerekek megszülettek, de ekkor már nem haltak meg, mert javultak a táplálkozási viszonyok, higiénés viszonyok, és ennek az lett a kö­vetkezménye, hogy mint mindenhol Európában, itt is egy nagy népfölösleg keletkezett, és itt is úgy vezetődik le, mint mindenhol Európában, csak kö­rülbelül húsz-huszonöt éves eltolódással, hogy nagy lesz a kivándorlás. Itt

66

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

persze a nagybirtok is okozta a kivándorlást, de igazából a 19. század végén
nemcsak a gyarmatosítás miatt, hanem egyszerűen a demográfiai változások
miatt a fehér európai emberiségnek úgymond a fölöslegét a világ más részein
helyezték el.

A kisebbségi kérdés kezdettől fogva nagy probléma volt, ugyanis a
dualizmus nemcsak azt jelentette, hogy kétközpontú lett a Habsburgok bi-

rodalma, hanem

Erzsébetktrály+né

az is, hogy csak a két legerősebb nemzet, a németek, az

‘k-németek és a magyarok kaptak államfenntartó
okat. Ez az időszak a klasszikus liberalizmus kor-
szaka, Magyarországon ekkor egyetlen politikai
nemzet van, és ennek a politikai nemzetnek min-
den egyes magyar állampolgár – anyanyelvétől
függetlenül – a tagja. Tehát egyénileg a nemzeti-
ségek ugyanazokat a jogokat kapták, mint a ma-
gyarok, de kollektív jogokat ez a liberális rendszer
nem ismert el. Az egyéni lehetőségeknek a kora
volt ez, aminek következtében a nemzetiségek egy
sze igen erős asszimilációs tendenciát mutatott –
ez különösen a németekre igaz, főleg a katolikus

’ svábságra, ‘ezenkívül, igen jelentős a megmagyaro-
a száma, és a legnagyobb magyarosodási hullám már

sodott szlovákoknak

a reformkorban tízezrével beözönlő zsi-

dóság körében történt, akik közül hama-
rosan a 85 százalékos magyar-nyelvűségi
arány kibontakozott. A kisebbségeknek
az igazi panaszuk – túl a nyelvi jogokon,
és itt az iskoláztatási probléma volt ek-
kor nagyon éles bizonyos helyzetekben
-, igazából az volt, hogy a balsorsuk, és
emiatt tudják állandóan utódaik is emle-
getni a magyar elnyomást, hogy azokon a
peremvidékeken éltek zömükben, amely
peremvidékek egyszerűen leértékelődtek
a nagy kapitalizálódásban. Rossz volt a
népeltartó képességük, másrészt a kapi-
talizmus központból indult ki, tehát Bu-
dapest és a környéke kezdett el kapitali-
zálódni, aztán majd körülbelül egy olyan
200 kilométeres körben jönnek majd

Ferenc József

67

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

létre másodlagos városiasodásként azok a nagy-
városok – Pozsonytól Besztercebányáig, Kassáig,
Nagyváradig, Aradig, Temesvárig-, amelyek vé-
gül is viszont megint magyarosodási centrumok
lettek. így a kisebbségek egyszerűen magukat
veszélyeztetve érezték, holott az egynyelvűség-
nek a követelménye Magyarországon nagyon ké-
sőn bontakozik ki, hiszen például 1879-ig a nem
magyar tannyelvű iskolákban a magyar nyelvet
még tantárgyként sem oktatták.

A dualizmus korának jelentős eseménye volt
1875-ben a szabadelvű párt megalakulása. Fon-
tos az 1890-es dátum is, amikor Tisza Kálmán

megbukik tizenöt éves kormányzás után, és ettől kezdve egy nagyon zavaros időszak következik. Végül fontos 1905, amikor a szabadelvű párt bukik meg, és ettől kezdve először fordul elő, hogy Ferenc Józsefnek egy tulajdonképpen függetlenségi színezetű magyar kormányzat­

tal kell együtt kormányoznia, és végül 1910, amikor a nemzeti munkapárt

hatalomra jut, amely 1917-ig, majdnem a monarchia végéig vezeti az ügye­ket. 1914 mindenképpen a legfontosabb dátum — mint a világháború kirob­

banása -, és persze 1918 is, mint a felbomlásnak az időszaka.

A kiegyezési törvény

1867. március 20-án megfogalmazta és elfogadta a magyar országgyűlés a kiegyezési törvényt, de az érvénybe léptetéséhez az uralkodónak (Ferenc József) ezt szentesítenie kellett, aki a fennálló viszonyok miatt erre csak ak­kor volt hajlandó, ha a magyarok megkoronázzák.

Ezért 1867. június 8-án a Mátyás templomban sor került Ferenc József magyar királlyá koronázására, ráadásul a magyar rendek egyfajta gesztus­ként még feleségét, Erzsébetet is megkoronázták. Ennek következtében 1867. július 28-án Ferenc József szentesítette a kiegyezési törvényt és ez­zel létrejött egy paritás elvű, alkotmányos monarchia, az Osztrák-Magyar Monarchia, mely 1918-ig, az I. világháború végéig állt fenn. A kiegyezés nem biztosította teljesen Magyarország függetlenségét Ausztriától, de reá­lis kompromisszumot jelentett. A kiegyezés egyértelmű következménye a viszonylagos belpolitikai önállóság mellett egy viszonylag békés 50 év, és az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte, mely alatt Magyarország jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül.

68

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Lényegesebb pontjai:

  • A miniszterelnököt a király nevezi ki (1867/XII. te.).
  • Az ország, önállóságot kap minden téren, 2 kérdéskört kivéve (külügy, hadügy, illetve ezek pénzügyei).
  • A hadsereg parancsnoka a mindenkori uralkodó, jelen esetben Ferenc József.
  • Az újoncmegajánlás a kormány kezében maradt.

Vannak olyan ügyek, amelyekben együttes minisztériumokat állítanak fel, ilyen a külügy a hadügy és a pénzügy.

  • A két ország évente közös bizottságot hív össze közös ügyeik érdekében (az egyik évben Bécsben, a másik évben Pesten).
  • A kiadásokról kvóta alapján osztoznak, amelyet 10 évente újratárgyal­nak (itt meghatározott 30%-70% arány)
  • Az országok között vám- és kereskedelmi szövetség jön létre.
  • Közös súly- és mértékrendszert vezetnek be.
  • Közös fizetőeszközt vezetnek be (korona).
  • A posta- és a távírda ügyet szinkronizálják.

Habsburg-házi uralkodók

  1. Ferdinánd 1526-1564
  2. Miksa 1564-1576
  3. Rudolf 1576-1608
  4. Mátyás 1608-1619
  5. Ferdinánd 1619-1637
  6. Ferdinánd 1637-1657
  7. Ferdinánd 1647-1654 (ténylegesen nem uralkodott)

I. Lipót 1657-1705

  1. József 1705-1711
  2. Károly 1711-1740

Mária Terézia 1740-1780

  1. József 1780-1790

II. Lipót 1790-1792

I. Ferenc 1792-1835

  1. Ferdinánd 1835-1848

I. Ferenc József 1848-1916

  1. Károly 1916-1918

69

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Magyarország az I. világháborúban,
a Tanácsköztársaság

1914. június 28-án ölte meg Gavrilo Princip szerb
diák, az úgynevezett Fekete Kéz anarchista szer- .

vezet tagja Ferenc Ferdinánd trónörököst és fe-
leségét. Hivatalosan ezzel kezdődött meg az

első világháború. Milyen állapotok jellemez-
ték az akkori Magyarországot?

Magyarország ekkor újkori történelme
legboldogabb fél évszázadát zárta. A kiegye-
zéstől 1914-ig hallatlan gazdasági-tudomá-
nyos fejlődés ment végbe Magyarországon,
jólét volt. Ennek a viszonylagos jólétnek volt

egy ellentmondása: nem
ra. A magyar társadalom
azt a fenyegetést, amit az

készültünk háború-
nem vette komolyan
elszakadni vágyó nem-

zetiségek, illetve az őket bujtogató angolszász Ferenc Ferdinánd és felesége hatalmak és Franciaország jelentettek Ma­

gyarország számára. Kitört az első világháború, ez a központi hatalmak és

az antant hatalmak közötti háború volt. Az antant hatalmak, Oroszország,

Franciaország, Nagy-Britannia volt, amelyhez később csatlakozott az Egye­sült Államok, illetve a velünk eredetileg szövetséges Olaszország és Romá­nia. A másik oldalon a központi hatalmak álltak, Németország, az Osztrák­

magyar Monarchia, Bulgária és Törökország. A központi hatalmak országai közül egyedül Magyarország területén folytak harcok. Már 1915-ben hadi­

gazdaságra kellett áttérni, hústalan napok voltak, élelmiszerjegy, a hadsereg ellátása akadozott, technikailag felkészületlenek voltunk. Az első világháború

az anyagcsaták első háborúja, és Magyarország csak emberanyaggal rendelke­zett. Kiterjedt hadszíntereink voltak. Nem elég, hogy az oroszok ellen kellett harcolni a Kárpátok oldalában, hanem 1916-ban megtámadott minket Romá­

nia is, és ott volt az olasz front, Isonzó-Doberdó.

1918 folyamán úgy tűnt, hogy a központi hatalmak kiütötték veszedelmes ellenfelüket, és Oroszországgal megkötötték a győztes Breszt-Litovszki bé­két. 1918 júniusában a Piavénái katasztrofális vereség éri az osztrák-magyar csapatokat, október-november fordulójára a központi hatalmak kivéreztek. Október 31-ének éjszakáján kitör az úgynevezett őszirózsás forradalom, no­

70

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

vember 3-án Pádovában fegyverszünetet kötünk, amelynek fontos feltétele, hogy az 1914-es határokra kell visszavonulnunk. November 5-én, az őszi­rózsás forradalommal hatalomra került Károlyi Mihály Linder Béla nevezetű hadügyminisztere kijelenti, hogy a hadsereget le kell fegyverezni. Azok az alakulatok, amelyek teljes fegyelemben lépték át a magyar határt, a pályaud­varokon ünneplő tömeg helyett őrjöngő, sapkarózsákat letépő tömeggel talál­koztak, a hadseregünk szétfolyt, eloszlott néhány nap alatt. Károlyi Mihály lett az őszirózsás forradalommal létrejött magyar köztársasági kormánynak a vezetője, aki az egyik legnevezetesebb magyar történelmi család sarja volt. Súlyos születési hibája, nyúlszája, farkastorka volt, egész életében egy kom­penzációs vágy élt benne, és ő az országot áldozta fel a saját érvényesüléséért. A védelem nélkül maradt Magyarország területére minden oldalról fegyvere­sen tört be az utódállamok szedett-vedett hadserege. Kora tavasszal Károlyi látta, hogy műve tökéletesen összeomlik, és ekkor szinte egy kávéházi beszél­getés színvonalán átadta a hatalmat Kun Béla kommunistáinak, és egy 133 napos kommunista terror következett – ennek a neve a Tanácsköztársaság. A Tanácsköztársaság javára egyetlenegy dolog írandó, hogy végre fegyvert fogtak azok a katonák, akik a Tanácsköztársaságban azért láttak egy olyan erőt, amelyik a hazát meg akarja védeni. Minden dicséret megilleti Stromfeld Aurélt, aki például a Felvidék egy részét visszaszerezte, ő egy császári-királyi tábornok volt, aki nem kommunista volt, hanem egyszerűen a hazáját véd­te sok más tisztességes magyar katonával, amikor a Vörös Hadseregbe be­állt. A Tanácsköztársaság idején egy féktelen vörös terror uralkodott, mintegy 500-600 embert végeztek ki a legbarbárabb módon. Szamuelynek egy halál­vonata volt, amellyel beutazta az országot, és akár véletlenül elkapott, vásárra érkező parasztembereket húzatott fel a fára. Ez alatt az idő alatt az országban nem folyt a termelés, a földet nem művelték, a gyárakban nem dolgoztak, az ország ekkor omlott össze végképp. Olyannyira, hogy a Budapestet elérő román csapatok elől a teljes vörös kormány kimenekült Bécsbe, illetve pont Szamuely Tibor öngyilkos lett a határon – látva a kilátástalan helyzetét. Az

I. világháború, melyről azt is mondták: a háború amely megszüntet minden háborút, 1914-től 1918-ig tartott. Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és ér­dekeltségrendszer újrafelosztásáért indult. Bár valamennyi résztvevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négy évnyi véres küz­delemmé terebélyesedett. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett a háború végére, és a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a II. világháború kitöréséhez vezettek.

71

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Versailles, Trianon palota

A trianoni diktátum és következményei

1920. június 4-e, 16 óra 32 perc. Versailles, Trianon palota. 1867-ben, ami-
kor a kiegyezést megkötötték, a magyarok arányszáma nem érte el a 40 százalékot.
1914-ig, a világháború kirobbanásáig a magyarság etnikai aránya az ország huszon-
egymilliós lélekszámán belül 54,5 százalékra nőtt, de ez még mindig rendkívül ki-

csiny volt. A magyarság alig tudott a saját orszá-
gában több lenni 50 százaléknál, ami azt jelenti,
hogy a másik 50 százalékot románok, szlovákok,
szerbek, németek, zsidók és mindenféle más ná-
ció alkotta. Annyira meggyengítették Magyar-
országot a háborús, majd az 1918-19-es polgári
demokratikus és kommunista diktatórikus ese-
mények, hogy amikor a román-cseh és szerb
támadás megindult Magyarország ellen 1918

novemberében, akkor nem volt sem politikai Magyarországfe/darabolása

72

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

akarat az ellenállásra, sem katonai lehetőség
a védekezésre. Ez volt tehát a konkrét ok, de
vannak azonban még más, a politikai múltba
nyúló okok, mindenekelőtt a szomszédos or-
szágok: a román királyság, a szerb királyság
és az 1918. október 28-án függetlenné váló
Csehország területrabló szándékai. A csehek
igényt tartottak az Észak-Magyarországon
lakó szlovákokra és a területükre, a románok
majdnem a Tiszáig akarták Magyarország
területeit az országukhoz csatolni, a szerbek
pedig a Pécstől, Komlótól, Bajától, Szeged-

től északra eső területekig meg akarták szerezni Magyarország területeit.

Mindezen országoknak és politikai erőknek tehát útjában volt Nagy-Magyar- ország, mert ők csak úgy tudtak növekedni, hogyha Magyarország kárára növeked­nek. A háborús vereség mellett még az is kellett, hogy valamelyik európai nagyhata­lom vagy a nagyhatalmak támogassák ezeket a szándékokat. Franciaország volt az a nagyhatalom, amelyik a román, a cseh és a szerb szándékokat minden körülmények között támogatta. Nem azért, mert a franciák alapvetően magyarellenesek voltak, hanem alapvetően németellenesek voltak. Az Osztrák-Magyar Monarchia — benne Magyarország is – német szövetségben harcolta végig az első világháborút. A reváns egyrészt, másrészt pedig a jövőbe mutató ok, hogy tudniillik Németország háta mö­gött ne legyen egy németbarát nagyhatalom – a Monarchia és benne a viszonylag nagy területű, nagy népességű, nagy gazdasági erejű magyar királyság, hanem kicsi államok legyenek.

Egyetlen politikai erő, egyetlen nagyhatalom sem gondolt arra, hogy az Oszt­rák-Magyar Monarchia, illetve a magyar királyság földarabolásával, megcsonkí­tásával nagyon hosszú időre szóló viszálykodás magvát hinti el. Gyakorlatilag a megbékélés lehetősége kizárt volt, mert amíg a magyar külpolitika legfontosabb célja a visszaszerzés volt – főleg a Horthy-Magyarország idején, 1944-ig terjedő időben -, addig a szomszédos, úgynevezett utódállamok legfontosabb és alapvető politikai célkitűzésévé a megtartás vált. Ez rányomta a bélyegét egészen a második világháborúig terjedő időre. Magyarország ismét belekerült 1941 júniusában egy világégésbe, amikor is elveszítette az 1938-ban, 1939-ben, 1940-ben és 1941-ben visszaszerzett, körülbelül nyolcvanegynéhány ezer négyzetkilométert. A területi

revíziók 1938 és 1941 között a magyar diplomácia és a magyar állam nemzetközi sikerét hozták. Azonban rövid érvényűnek mutatkozhattak, mert a szovjet hadse­reg, ahogy 1944-45-ben Berlin felé vezető útjában végigsöpört ezen a területen, két nagy történelmi folyamat indult, az egyik a trianoni határok visszaállítása az 1947.

73

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

február 10-én aláírt párizsi békeszerződéssel, a másik pedig a kommunista ernyő rá- borulása a térségre. Ahogy körbevágták Magyarországot, a csonka-magyar határo­kon kívülre került a magyar nyersanyagbányászat szinte teljes egészében. Az ország maradék területére került vagy ott maradt a feldolgozóipar nagy része, a Magyar Királyi Államvasutak vonalait keresztbe metszette a világ négy égtája felé a trianoni békediktátummal létrehozott új magyar államhatár, városok, falvak százai és ezrei vonaton például elérhetetlenné váltak. Sorolhatnánk a problémákat: Magyarország rendkívül drasztikus gazdasági mélypontba és válságba került.

A Rákosi-, majd a Kádár-korszakban kialakult az egymással szolidaritásban lévő kommunista pártok hatalma, és ezek között a kormányok közötti együttműködés gyakorlatilag lehetővé tette, hogy Magyarországon a trianoni békediktátumról vagy annak érzékelhető következményeiről beszélni ne lehessen.

Az úgynevezett magyarországi rendszerváltás után sem történt érdemleges lépés Trianon következményeinek felszámolása érdekében. Ismét két folyamat zajlott a térségben, az egyik a kommunizmus bukása, mindenhol többpárt-rend- szerű politikai demokráciák alakultak ki, másrészt pedig megindult a szomszédos országok – Csehszlovákia, Jugoszlávia – széthullása következtében magának a trianoni békediktátum által hozott rendszernek a fölbomlása. Románia nem hul­lott szét, de az újonnan létrejött országokban – Szerbiában, Szlovákiában és Ro­mániában — a magyarság az élet sok területén még rosszabb, kisebbségi helyzetbe került, mint annak előtte. Megszűnt az összes, a trianoni diktátumban előnyösen érintett utódállam az akkori formája szerint, s ez jelenthetett volna a nemzetközi jogban valamilyen újratárgyalási alapot a magyarországi 1990-es események után. Ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy 1975-ben az un. Helsinki Egyezmény egyik kosara kimondta, hogy az európai államhatárok erőszakkal nem változtathatók meg. Erre hivatkozva tehát békés tárgyalásokat lehetett volna kezdeményezni arra hivatkozva, hogy nem Szlovákiához csatoltak területeket, hanem Csehszlo­vákiához, és nem Szerbiát, hanem Jugoszláviát állították vissza 1947-ben, és így tovább. Sajnos a magyar kormányok nem tartották fontosnak ezt a kérdéskört a nemzetközi életben fölvetni.

Szomorú kimondani, de Trianon tulajdonképpen megváltoztathatatlan, még­is bízzunk abban, hogy ez a helyzet megváltoztatható. Mindössze arról van szó, hogy a magyar állampolgárok túlnyomó többségének ezt kell akarnia. És ha ezt akarják a magyar állampolgárok, akkor létrehoznak, megválasztanak egy olyan magyar kormányt, amelyik – természetesen békés eszközökkel, a különböző eu­rópaijogszabályokat és külpolitikai lehetőségeket kihasználva – kezdeményezheti a nemzetközi joggal összhangban a trianoni békediktátum és az 1947-es pári­zsi békeszerződésben megszabott, azóta működő helyzetnek valamilyen pozitív megváltoztatását.

74

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

A Horthy – korszak

Trianon után a nemzeti felemelkedést a Hort-
hy-kormány jelentette. Ennek magja a Szegeden
megalakult úgynevezett ellenforradalmi kor-
mány volt. Első miniszterelnöke Teleki Pál volt, a
híres földrajztudós, aki a jogrend helyreállítását,
egy bizonyos földreformot, az úgynevezett nagy-
atádi földreformmal és a vitézi birtokokkal mint-
egy kétmillió embernek juttatott földet. Magyar-
országon megpróbálta a háború utáni helyzetet
konszolidálni. Teleki utódja, Bethlen István elő-
ször egy belső békét biztosító szerződést kötött
a szakszervezetekkel. Ez roppant fontos volt az-
után a felfordulás után, amit a háború utáni for-
radalmak okoztak. A választójogi törvényt mó-
dosította, kizárólag az analfabétákat zárta ki a

választásokból. 1926-ban a magyar történelem addigi legnagyobb inflációját a pengő bevezetésével megállította. 1928-ban bevezetik a társadalombiztosítást. Ekkor alakul meg az OKI, az Országos Társadalombiztosítási Intézet. A Hort­hy nevével jelzett időszak alatt kulcsfontosságú volt a nemzeti szellemű, magas színvonalú oktatás. Klebelsberg Kunó miniszter rendelkezései legendásak: be­vezette a négy + nyolcas oktatást, a népiskolai törvényt, körülbelül kétezer he­lyen épült tanyasi, falusi iskola, azokat az egyetemeket, amelyek határon kívül kerültek, honosította; Magyarországra kerültek, Sopronba, Szegedre. Úgyneve­zett magyar kulturális intézeteket létesítettek külföldön, és ami a legfontosabb, a nemzeti jövedelem mintegy tíz százalékát fordítottuk kultúrára.

A Horthy-korszak alatt Magyarország, mintegy 15 év alatt erős euró­pai gazdasággá változott. Ennek alapja a mezőgazdaság, gyümölcs, zöldség termesztése, illetve azok a munkaigényes, de nem anyagigényes iparágak, amelyeket különböző kiváló magyar találmányok tettek lehetővé. Az élet­színvonal emelkedett, az ország gazdaságilag erős volt. Ennek a korszaknak a legfőbb szellemi muníciója a revíziós politika volt, az, hogy az elveszett területeket vissza kell szereznünk. A népszövetségnek a 19. törvénycikke­lye lehetővé tette, hogy a békeszerződés egyes pontjait megváltoztassák. A békés revízióra végül a második világháború előestéjén nyílik alkalom, amikor a két bécsi döntéssel 1938-ban a Felvidéket, és 1940 augusztusában Eszak-Erdélyt Magyarország visszakapja. Ezzel területünk mintegy 40 szá­zalékkal növekedett.

75

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Ken-
deres, 1868. június 18. – Estoril, Portugália,
1957. február 9.) – az Osztrák-Magyar Hadi-
tengerészet tengerésztisztje, 1909-1914 között
Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagy-
ként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az
uralkodó a világháború végén altengernaggyá
léptette elő. Az első világháborút követő pro-
letárdiktatúra összeomlása után megszilárdí-
totta az államhatalmat. 1920. március 1-jétől
1944. október 15-éig ő volt a Magyar Király-
ság kormányzója. Portugáliai emigrációban
halt meg 1957-ben. 1993. szeptember 4-én te-
mették újra Kenderesen.

Horthy Miklós

Magyarország a II. világháborúban

1939. szeptember 1-jén Németország lerohanta Lengyelországot. Ki­tört a második világháború. Hazánk Lengyelország megtámadásával már a háború közvetlen közelébe került, hiszen a németek követelték Teleki Pál kormányától, hogy a német hadsereget a magyar kassai vasútvonalon a len­gyel csapatok hátába engedje. Ezt Teleki Pál elutasította, egyrészt semleges ország voltunk még akkor, másrészt pedig a hagyományos lengyel-magyar barátságra hivatkozott. 1941. áprilisában, amikor Jugoszláviában forrada­lom tör ki, és Németország beavatkozik az eseményekbe, Teleki és a magyar kormány előtt két lehetőség áll: vagy részt veszünk a Jugoszlávia elleni há­borúban, vagy engedjük idegen megszállás alá a délvidéki magyarságot. Ez egy rettenetes konfliktushelyzet, Teleki azt választja, hogy amíg Jugoszlávia fennáll, nem lép. Közben Jugoszlávia szétesik, és londoni nagykövetünk tá­viratozik, amelyben Magyarországot óvja a háborúba lépéstől. Teleki nem lát más kiutat, mint április 3-án öngyilkos lesz. 1941. április 6-án jugoszláv gépek bombáznak városainkban, és április 11-én mi, magyarok is bekapcso­lódunk az eseményekbe és a Délvidék egy részét visszacsatoljuk Magyaror­szághoz. A németek 1941. június 20-án megindulnak a Szovjetunió ellen. A szovjet gépek több ízben berepültek Magyarország területére, és június 26-án Kassát valamint a rahói gyorsvonatot megbombázzák, meggéppus- kázzák ismeretlen repülőgépek. Csakis arra a következtetésre lehetett jutni, hogy ezek szovjet gépek voltak, és ekkor a magyar miniszterelnök Bárdossy László bejelenti a hadiállapot beálltát. A magyar részvételt Hitler és Német-

76

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

A doni katasztrófa

ország egyre szorgalmazza, s 1942 nyarán sor kerül mintegy kétszázezer fős teljes, komplett magyar hadseregnek a kiküldésére, amely óriási front­szakaszt kap a Don mentén. 1943. január közepén a szovjet hadsereg áttöri a frontot, és a II. magyar hadsereg elpusztul. A doni katasztrófa különösen indokolta azt a politikát, amit ettől kezdve egész a német megszállásig, te­hát 1944. márciusáig követett a magyar kormány. Ezt kicsit gúnyosan ma hintapolitikának hívjuk. A Kállay-kormány megpróbált a németek mellett minél kevesebb katonai erővel, a németeket megnyugtatva kitartani, ugyan­akkor különböző módon megpróbált a háborúból kilépni, és titokban úgy­nevezett kiugrási tárgyalásokat folytatott, amelyek természetesen a németek tudomására jutottak. Ebben az időben Magyarországon több mint egy mil­lió zsidónak – nagy részük menekült volt a románok vagy a németek által megszállt galíciai területekről – az élete függött attól, hogy Magyarország meddig tudja a német megszállást elkerülni. 1944. március 19-ig tudta el­kerülni, ekkor a németek – látva Magyarország bizonytalanságát, az orosz front megközelítette már a Kárpátokat — úgy döntöttek, hogy megszállják Magyarországot.

Ezt nem lehetett elkerülni, sőt, egy hatalmas diplomáciai és katonai sikernek könyvelhető el, hogy már nem következett be évekkel hamarabb. A német megszállás alatt egész nyárig folyt a zsidóüldözés, de júniusban az úgynevezett csendőrpuccsot Koszorús Ferenc ezredes Horthy parancsára egy katonai erődemonstrációval megakadályozta. Ez a csendőrpuccs lett volna arra hivatott, hogy a budapesti zsidóságot a haláltáborokba vigyék. Horthy és Koszorús ezredes – kinek halhatatlan érdeme, hogy ezt megakadályozták -, emiatt (is) nem voltak háborús bűnösként a nürnbergi perbe megidézve.

77

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

A német megszállás első idejében Sztójai Döme vezeti először a magyar kormányt, de a nyár végén Horthy egy bizalmas hívét, Lakatos Gézát bízza meg kormányalakítással. Ekkor a Gestapónak a magyarországi ténykedése is alábbhagy, és egy viszonylagos szabadabb néhány hét következik. Ezt az időszakot használja föl a magyar kormány és elsősorban Horthy Miklós, hogy a nyugati hatalmak által javasolt módon a Szovjetunióhoz forduljon békéért. Októberben kiküldi Faragó Gábor csendőrtábornokot Moszkvába béketárgyalásra, de úgy tartja egyenesnek Horthy az eljárást, hogyha erről valamilyen módon tájékoztatja a fegyvertárs németeket. Bejelenti egy rádió- proklamációban a világháborúból való kilépésünket, és ekkor következik az úgynevezett nyilas puccs. Szálasi Ferenc német segítséggel Horthyt is fog­ságba veti, és átveszi a hatalmat, és kitart a front Magyarországra érkezé­séig, illetve Magyarország teljes szovjet megszállásáig.

A második világháborút lezáró békeszerződés Trianon megszigorítását tartalmazta. Magyarországot a nyugati hatalmak teljes mértékben átenged­ték a Szovjetuniónak, ezzel kezdődött az a terror, amelyet mi összefoglalóan Rákosi-korszaknak szoktunk nevezni. A másik csapás a határon túli magya­rokat érte. A Felvidéken a kassai kormányprogram és a benesi dekrétumok által a magyarságot az egész háború okozójának tekintették. Ezért elvonták minden állampolgári jogát, áttelepítettek mintegy kétszázezer magyart Ma­gyarországra, negyvenezer magyart Csehországba, a magyar nyelv haszná­latát megtiltották, és – erről ma nem nagyon beszélünk – szabályosan rab­szolgavásáron árusították a magyar munkaerőt. A Délvidéken a partizánok embertelen kínzássorozattal, gyilkosságsorozattal, máig sem tudjuk, hogy harminc-, negyven-, vagy ötvenezer magyart öltek meg, Kárpátaljáról pedig a teljes férfilakosságot elhurcolták a szovjetek.

A Rákosi-diktatúra

1947 őszén – részben a hírhedt kékcédulás választási csalássorozat ré­vén – hatalomra jutottak a kommunisták. Elkezdődött az ország erőszakos gazdasági-társadalmi átalakítása, a diktatúra kiépítése. A cél az volt, hogy a sztálini kommunista modellt, az egypártrendszert valósítsák meg. A Par­lament kikapcsoltatott törvényhozóként, a demokratikus pártok lehetőségei minimalizálódtak, egyedül a kommunista párt volt, amelyik parancsolt a politikai rendőrség segítségével. Az AVO kezdettől fogva gazdasági bűnö­zéssel is foglalkozott. Lefoglalt javakat adott tovább, pénzmosással foglal­kozott rögtön a megalakulásától kezdve, tehát 1945 februárjától, és útle­vél-kereskedelemmel. Nagyon nagy pénzek folytak be, melyeken maffiózó

78

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

módon osztoztak. Az államrend-
őrség módszereivel kapcsolat-
ban a kutatók ráleltek 1957 után
olyan dokumentumra, amelyben
a következő állt: Emberélettel
maguknak nem kell elszámolni.

Aláírás: Rákosi Mátyás, a ma-
gyar kommunista párt főtitkára.

Hogy hány embert ölhettek meg
nem tudni, ugyanis erről mind-
máig csak hamisított statisztiká-
kat látunk. Nem volt olyan család
Magyarországon, amelynek nem
lett volna olyan áldozata, akit az
ÁVH el nem vitt, meg nem kín-
zott, be nem börtönzött, illetőleg
ki nem végzett.

Ezt a terrorgépezetet körül-
belül kettőszáz ember kezd-
te; nemsokára ötezer lett, aztán
emelkedett szépen tovább tízez-
res nagyságig, ez azonban csak az
úgynevezett operatív állományt
jelenti, hiszen az ügynökhálózat,

A recski tábor

tehát a spicli hálózat sokkalta-sokkalta nagyobb volt, már tízezrekre rúgott a Rákosi-diktatúra idején. Koncentrációs táborokat építettek magyar föl­dön, gondoskodtak arról, hogy emberek ezrei kerüljenek szovjet deportáció- ra, itthon pedig börtönöket, többek között földalatti börtönöket építettek a metróépítés idején. Budapest alá például egy egész koncentrációstábor-rend­szert lehetett építeni. A kutatás még mindig folyik. Recsk, Kazincbarcika, Hajdúnánás, ezek mind koncentrációs táborok voltak, valamint az Alföld­nek Debrecen és Nyíregyháza körül fekvő része. Az 1950-es évek elején a fő­városból megindultak a kitelepítések. Ez a kommunista Rákosi-rendszerben a politikailag veszélyesnek minősített rétegek eltávolításának egyik módja volt, amely a lakosok vagyonának elkobzását, azok „kényszerlakhelyre” tör­ténő átköltöztetését és általában mezőgazdasági jellegű munkára kénysze­rítését jelentette. A kitelepítések többségét 1948 és 1953 között hajtották végre. A kitelepítések bevallott célja az osztályellenség (például a kulákok, nemesek, a politikai ellenzék és az önállóan gondolkodó értelmiség) elleni

79

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

csapásmérés volt. A kitelepítettek embertelen körülmények között, közmű-
vek (fűtés), szakszerű orvosi (bábaaszonyi) ellátás és fizetés nélkül éltek. A
leginkább hírhedt a hortobágyi „szociális” táborrendszer és a Mátrában a
recski, büntető jellegű kényszermunkatábor volt. Az összes kitelepítés köz-
vetlenül mintegy 100-300 000 embert érinthetett, közvetetten pedig (azok,
akik a hivatalos kitelepítést elkerülendő, például a budai kerületekből, vagy
megyeszékhelyek belvárosaiból mindenüket hátrahagyva önként költöztek
el elhagyatott falusi házakba) úgy további 550 000-et.

Akiket elvittek, 1953-ban,

Sztálin halálát követően sem tér-

hettek vissza a házukba, a szülő-
városukba, lakhelyükre, ez csak
1956 után oldódott némileg. Ami
pedig az internálásokat illeti: az
ÁVH-nak, jobban mondva az
ÁVÓ-nak, a kommunista politi-
kai rendőrségnek 1945 nyarától
kezdve teljességgel szabad keze
volt egy belügyminiszteri rende-
let alapján, amely nem kötötte az
internálást bírói határozathoz.

A terrorgépezet emléke, hatása sokáig él. Mondhatni, hogy a gyilkosok közöttünk élnek, hiszen nagyon kevesen vannak közöttük, akik fölfedték

magukat, akik kiállnak, és azt mondják, hogy igen, én részese voltam ennek a terrorszervezetnek. Egy részét persze már elvitte az idő, más része azonban közreműködött 1956 után is, részt vett a kádári rendszer restaurációjában, és

a rendszer bukása után, 1990 óta egyszerűen hall-
gat, mintha mi sem történt volna. 1953 tavaszán,
Sztálin halála után magában a Szovjetunióban is
megindult egyfajta erjedés. Voltaképpen megint
egy maffiaharc, hogy hogyan lehet megtartani a
hatalmat: Hruscsov, Malenkov és Berija csoportja
és így tovább, ezek között szó sem volt demok-
ratizálódásról, hanem a hatalom megtartásáról.

Magyarországra is ez volt érvényes. Ez a váltás,
ahogy Rákosi Mátyást, a párt főtitkárát, aki egy-
ben miniszterelnök is volt, hirtelen leváltják mi-
niszterelnöki posztjáról és megteszik oda Nagy
Imrét, ez mind szovjet parancsra történt, nem a

80

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

nép akaratából. Folytatódtak a hatalmi harcok 1955-ig, míg végre sikerül Rákosiéknak Nagy Imrét elszigetelniük, és tovább károsítják az ország gaz­daságát. Egy csomó politikai foglyot szabadon bocsátanak, viszont sem nem rehabilitálják őket, sem nem integrálják őket egy normális, elfogadható tár­sadalmi életbe. Ennek a felgyülemlése, amikor már enni sincs mit, amikor már fagyasztott húst sem lehet kapni, a vezetés még mindig hezitál – hát persze hogy nem fog lelépni, de reformokra sem képes. Viszont a nép látja, hogy meggyengül ez a vezetés, és amikor meghirdetik 1956. október 23-án a diáktüntetést, akkor valóban kártyavárként omlik össze a rendszer.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Úgy tudjuk, hogy 1956. október 23-án tört ki a forradalom és sza­badságharc. De mikor kezdődött valójában? Napokkal korábban Szegeden történt egy nagyon fontos dolog: a MEFESZ megalakulásáról van szó. A MEFESZ a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, ők mondják ki először azt a követelést, hogy a szovjet csapatokat vonják ki. Az ő pontjaik jönnek át aztán a Műegyetemre, és indul el most már itt a fővárosban az a

tüntetés, amely forradalommá terebélyesedik a hatalom agresszív fellépé­

sének okán. Magyarországról a
párizsi békeszerződés után nem
vonult ki a szovjet hadsereg, bár
a magyarság ezt akarta, s akár-
csak 1848-49-ben, kívánják a
szólás-, a vallás- és a sajtó sza-
badságát. A többpártrendszer
igénye is megjelenik, újjá is éled-
nek azok a demokratikus pártok,
amelyeket vagy fölszámoltak,
vagy elsorvasztottak a fokozatos

kommunista előnyo-
mulás és hatalomát-
vétel során.

A forradalom első
nagy megmozdulása
Budapesthez kötődik,
de ugyanakkor folyik
a debreceni egyete-
misták mozgalma is.

81

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Debrecenben lövetett a rezsim először a tüntetőkre. A továbbiakban a hata­lom folyamatosan ragaszkodik az erőszakos megoldáshoz, és így lőnek több mint hatvan sortüzet országszerte. Kik lőnek, kivel lövetnek? Sok helyen tudják mozgósítani a honvédség egységeit, és azt is tudjuk ma már, hogy ezeknek a honvéd alakulatoknak a parancsnokai ragaszkodtak a szolgálati szabályzathoz: nem rendeltek el vérengzést. Tömegoszlatásnak fogták fel a feladatot, a levegőbe lőttek – Szolnokon másutt is volt ilyen esemény – vagy úgynevezett porzósortüzet lőttek a lábak elé, mint Nyíregyházán. Nem így, ahol az Államvédelmi Hatóság emberei, a belső karhatalom operált, illetve az ugyancsak az államvédelemhez tartozó határőrség. Ezeknél az eseteknél

– ilyen a mosonmagyaróvári sortűz is – már mészárlást rendeznek a fegyver­telen tüntetők között.

Október 23-a estéjén a rádiónál csap össze a hatalom, illetve a tüntetők. Be akarják mondani a rádióban az egyetemisták követeléseit, de ettől a hata­lom elzárkózik. A ravaszt a hatalom fegyveresei húzzák meg először. Ezután elszabadul a pokol, és válik tűzharccá a rádiónál folyó tömegmozgalom. A másik vonulat az a Parlament előtt történik. A sötétben áll a tömeg, és Nagy Imrét követelik, őt akarják hallani, aki meg is jelenik a Parlament erkélyén, és szól az egybegyűltekhez. Először Nagy Imre az Elvtársak! – szokásos meg­szólítást használja, mire a tömeg fölmordul, hogy nem vagyunk mi elvtársak, és akkor Nagy Imre változtat ezen, akkor már megtapsolják, éljenezik. Meg­próbálja leszerelni a forradalmat, a fegyvereket a felkelőkkel letétetni – de ez nem vezet eredményre. 28-án bejelenti: ami történt, az nem ellenforradalom, hanem a nép, jogos követeléseit kifejező felkelés. Létrejönnek mindenütt a forradalmi bizottmányok. Megválasztják helyi gyűléseken a küldötteket, és így alakul ki MagyarA ország helyi forradalmi közigazgatása.

Elszabadult a pokol, állítják egyes történészek, sőt vannak, akik a börtö­nökből szabadult köztörvényes bűnözők fosztogatásáról beszélnek. Nem volt fosztogatás az utcákon, visszaszorult a köztörvényes bűnözés! Egykorú fil­mekben lehet látni azt a bizonyos ládát, számos könyvben pedig látni lefény­képezve, rajta egy fölirat: „Forradalmunk tisztasága lehetővé teszi, hogy így gyűjtsünk mártírjaink hozzátartozóinak.” És egy nyitott láda, tele pénzzel.

A megszálló szovjet hadsereg először bevonul Budapestre, Székesfehér­várról jönnek a páncélosok, majd kihúzódnak Budapestről, miután nem várt ellenállásba ütköznek. November 4-én kezdődik az 1956-os forradalom és szabadságharc második szakasza, ekkor indítja el a Szovjetunió a Forgószél hadműveletet, a második inváziót, amely hivatva volt a forradalom leverésére, a forradalom fegyveres erejének megsemmisítésére, majd a továbbiakban az ország szovjet fennhatósággal történő pacifikálására.

82

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Folytak azért tárgyalások a magyar hivatalos szervekkel, legalábbis lát­szattárgyalások, hiszen Moszkvában eldőlt, hogy fegyveres erőt fognak alkal­mazni. Hruscsov úgy nyilatkozott, hogy nem lesz nagy háború. Ekkor ő már az Amerikai Egyesült Államok elnökének azon állásfoglalásának birtokában volt, hogy Magyarországot nem tekinti potenciális szövetségesnek az Ameri­kai Egyesült Államok, s ez a szovjet olvasatban annyit jelentett, hogy szabad kezük van Magyarországgal tenni azt, amit kénye-kedvére tehet. A hivata­los tárgyalásoknak azonban volt egy máig élő, jellemző mozzanata, amikor a tököli orosz katonai repülőtérre kihívják a magyar tárgyaló feleket, de ez már színjáték, ekkor már ott van a KGB vezetője, és amikor megjelenik, a magyar küldöttséget letartóztatják. November 4-én hajnalban megszólalnak Buda­pest körül a nehézfegyverek, több mint két hétbe kerül, amíg minden terüle­ten a szovjet katonai ellenőrzés bekövetkezik.

Dávid küzdött Góliáttal, de most Dávidnak jószerivel parittyája sem volt. Kádár megkapta Moszkvában a megbízást, s némi hezitálás után elfogad­ta, amikor Münichhel kint vannak, igyekezett haza Magyarországra, majd Szolnokon meghirdette kormánya a megalakulását. Ez a kormány jogszerűen semmiképpen sem alakulhatott meg, hiszen a Nagy Imre-kormány jogilag hi­vatalban volt, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke sem mentette még fel – ez csak később következik majd be, november 7-én.

Hogy eddig tartott a forradalom és szabadságharc, és mikor kezdődött a Kádár-korszak naphoz nem lehet kötni, mindenesetre a Munkástanácsok fel­számolása után már a kizárólagos hatalom a Kádár-kormány kezében volt.

Az 56-os lyukas zászló

A társadalmak életében bekövetkező, földrengésszerű változások mindig maguk után vonják a társadalom és csoportjai jelképeinek módosulását vagy változását. Hosszú évekig-évtizedekig elnyomott jelképek kerülnek pillanato­kon belül napvilágra, és reprezentálják a változás mellett állást foglaló emberek érzéseit, kívánságát. Kitűnő példa erre a lyukas zászló, amelyet egy hirtelen jött ötlettel hozott létre az eufórikus hangulatban lévő tömeg: egyszerűen kivágták a gyűlölt címert a nemzeti trikolór közepéből. Hogy mikor és kinek jutott eszé­be, máig sem ismert. Több forrás és szemtanú szerint elsőként a fővárosban, 1956. ok-‘tóber 23-án, a Bem téren lezajlott tüntetésen kapott szerepet a „lyu­kas” zászló. A tér mellett lévő Külügyminisztérium erkélyére vörös zászló volt kitűzve, ami különösen ingerelte a Műegyetem hallgatóira váró tömeget. Sza­valókórus alakult ki, amely követelte: „Nemzeti zászlót a Külügyre!” Rövide-

83

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

sen a minisztérium dolgozói kicserélték a vörös zászlót az államcímeres magyar zászlóra, amire a tömeg azonnal reagált: „Nem a mi zászlónk! Le vele!” – szólt a szavalókórus. A bevont zászló rövid idő múlva megjelent, de akkor már lyuk tátongott a címer helyén. A téren álló tömeg üdvrivalgással fogadta az újdonsült zászlót, és ettől kezdve a lyukas lobogó az 56-os szabadságharc jelképévé vált.

A lyukas zászló, amilyen spontán módon keletkezett, olyan mély ér­telmet hordoz. A diktatúrát jelentő címert a vörös csillaggal elemi erővel utasították el a szabadságért küzdő hősök. Helyét nem töltötték be semmi mással, hogy örök mementóként hirdesse a magyarság szabadságvágyát és hazaszeretetét. Ilyen különleges, lyukas zászlója egy nemzetnek sincs a vilá­gon, ezért akár hungarikumnak is tekinthetjük.

Az Európai Uniónál kezdeményezték az 56-os magyar zászló örökség­védelmét, de eddig még nem zajlott le a procedúra. Félszáz év távlatából már biztosan tudható, hogy nemes ügyet képviseltek a zászlótartó magyar hősök, részük volt a szovjet diktatúra lebontásában. Ezt Európa meghá­lálhatja ezzel a szép gesztussal. Az első 1956-os zászló egyébként a forra­dalom első mártírjának, Vizi Jánosnak a szemfedele lett. A fiatalember a Magyar Rádió ostrománál esett el, testét egy ajtóra fektették és letakarták a nemzeti zászlóval.

84

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Magyar zászló
a New York-i Szabadság-szobron
1956-ban

A New York-i Szabadság-szob-
ron 1956. november 18-án vasár-
nap reggel fél órán át egy hatalmas
magyar zászló lobogott, amelyet
magyar emigránsok egy csoportja
tűzött ki, hogy szimpátiát keltsen
a szovjet hadsereg által azokban a
hetekben felszámolt 1956-os ma-
gyar forradalom iránt. Az esemény
hatalmas feltűnést keltett, vezető
helyen számoltak be róla az ame-
rikai rádiók, televízió és a lapok
és világgá röpítették a hírt a nem-
zetközi hírügynökségek. Az akciót
Sisa István, a Free World Review
szerkesztője newarki lakásán eszel-
te ki egy csoport magyar emigráns,
köztük Juharos István festőművész
és Mártonffy István mérnök. Több-

féle erőszakmentes figyelemfelkeltő akciót fontolgattak, és amikor a Sza­badság-szoborra terelődött a beszélgetés, magától értetődően adódott a ma­gyar zászló kitűzésének gondolata. Mártonffy egy 15 fős csoporttal az akció fizikai lebonyolításának feladatát vállalta, Keviczky Kálmán az események lefilmezését, Sisa pedig azt, hogy felveszi a kapcsolatot az amerikai lapok­kal és rádiókkal. A hét méter hosszú, három méter széles zászló és a még nagyobb, fehér alapú felirat elkészítését emigráns magyar lányok vállalták. Az akciót eredetileg november 17-e, szombat délelőttre tervezték, mivel azt gondolták, a másnapi vasárnapi lapok révén így lehet a legnagyobb nyil­vánosságra szert tenni. A csoport össze is gyűlt a Manhattan csúcsán lévő Battery Parkban, de teljes szélcsend volt és eső (ami elriasztja a látogatókat a szobortól), emiatt a zászló kitűzését másnapra halasztották. A tervet apró­lékosan ki kellett számítaniuk, hogy a zászlót pont akkor tudják kibontani, amikor az egy órával az első kirándulóhajó után jövő következő, emberekkel megrakott hajó a szobor alá ér.

85

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

A zászlót Mártonffy a teste köré csavarva rejtette el. Amikor a zászlóval együtt elindultak felfelé a szoborban, a csoport más tagjai különböző ürü­gyekkel lelassították az ugyanazzal a hajóval érkezett és ugyancsak felfelé igyekvő turistákat. Fent Mártonffyék leverték a fáklyához vezető szűk csi­galépcső ajtaját elzáró lakatot és hamarosan kibontották a zászlót. A kívül maradtak fényképezni és filmezni kezdtek. A turisták csak akkor értették meg, mi is történt, amikor a szobor talapzatán is kibomlott a felirat: “STOP GENOCIDE, SAVE HUNGARY”. Sisa István közben a manhattani part­ról megkezdte a média tájékoztatását. A helyszín felett megjelent a Daily News helikoptere, majd egy másik gép is. Időközben a feljutott turisták je­lentették a szobor őrségének, hogy fönt valami történt. Mire az őrök felértek és bevonták a zászlót, az mintegy fél órán át lengett a Szabadság-szoborról. Az őrök igazoltatták a magyar csoportot, és Mártonffy segítségével jegyző­könyvet vettek fel. A zászlót elkobozták, és átadták a szobor-múzeumnak, az akció résztvevői közül senkit sem büntettek meg.

A Kádár-korszak, a megtorlás évei

Az 1956-os forradalom és szabadságharc elbukásától az 1989-es úgyne­vezett rendszerváltásig tartó időszakot nevezzük Kádár-korszaknak. Több mint negyven esztendő a történelemben csak egy pillanat, mégis mi volt a hatása a Kádár-korszaknak? Egyáltalán ki volt Kádár János, és hogy került a hatalomba?

Bűnben fogant eleve a Kádár-rendszer, ennek a bűnnek a lényege pedig nem csupán az volt, hogy a szovjet tankok bevonultak, és leverték a forra­dalmat, hanem személy szerint Kádár János árulása is hozzájárult ehhez. A megtorlás időszakától kezdve Nagy Imre kivégzéséig, egy meglehetősen lélektanilag is nagyon zavaros vezérkar állt az úgynevezett Kádár-rendszer élén, majd pedig Nagy Imre kivégzése után egyszerre érte ezt a hatalmat valamiféle megnyugvás, hogy Nagy Imre most már nem jelenthet veszélyt a rendszerre, és ugyanakkor az elrendezetlenség érzése. Ez azt jelentette, hogy tovább folytatódik a megtorlás, majd pedig köttetik egy alku a hatalom és a nép között, aminek körülbelül az a lényege, hogy érinthetetlen Kádár személye, érinthetetlen a szovjethatalom, érinthetetlen a proletárdiktatúra. A másik oldalon viszont elkezdődik valamiféle konszolidáció, és ezt a po­litikát erősítette akarva és akaratlanul is a nemzetközi politika, ideértve az Amerikai Egyesült Államok politikáját, de a nyugat-európai hatalmakat is. 1968-ban jött egy újabb fordulat: Csehszlovákia lerohanása, amelyben na-

86

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Az 1968. évi prágai bevonulás

gyón érdekes volt Kádár János szerepe, hiszen ő nagyon jó, baráti viszony­ban volt Alekszandr Dubcekkel, ennek a bársonyos forradalomnak a veze­tőjével, és egy bizonyos határig szemben állt a szovjet megszállás tényével, majd pedig egy fordulatot vett szovjet utasításra – nyilvánvalóan érezte az erőviszonyokat -, és Magyarország is bevonult. Ennek pedig az lett a kö­vetkezménye, hogy Magyarországon egy rendkívül rossz lelkiállapot alakult ki az egyik oldalon, a másik oldalon ugyanakkor volt egy úgynevezett gaz­dasági új mechanizmus, a gazdasági reform jegyében, amelyik viszont az oldással, a gazdasági kényszerek enyhítésével bizonyos mértékig javította a közhangulatot. Ez az ellentmondás uralta éveken át a Kádár-rendszert. Az 1970-es évek elején jön megint egy fordulat, pontosabban 1972-ben. Akkor nekirontanak a balosok – Biszku Béláék és a többiek – a mezőgazdaságnak, téeszelnököket csuknak le, aztán Kádár ezt visszaszorítja, és azt lehet mon­dani, hogy az 1970-es években voltaképpen egy lelkileg megviselt, nagy­mértékben korrumpálódott, egy igen alacsony színvonalú, de mégiscsak a láger többi tagjához képest jólétinek mondható társadalom alakul ki, és ez önmagában véve is már korrumpálja, lefegyverzi az embereket.

Erre az időszakra mondták azt, hogy a legvidámabb barakk Magyaror­szág. Gulyáskommunizmusnak nevezték azt a rendszert, amit Kádár-rend­

87

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

szernek mondunk egyébként, és aztán az 1980-as évek elején már kezdték érezni, hogy ezzel a rendszerrel nagyon komoly bajok vannak, már elkezdő­dött némelyek részéről a rendszer puszta létének a megkérdőjelezése is.

Még egy nagyon fontos tény tartozik a Kádár-korszak második feléhez, az ország eladósításának a megkezdése. Kádár minden áron fönn akart tar­tani egy bizonyos mértékű jólétet – ezt kölcsönökkel oldották meg. Ezekre a kölcsönökre pedig azok az erők beszélték rá, amelyeket mi ma liberáli­soknak vagy neoliberálisoknak mondunk, és ez az eladósodás eljutott arra a fokra, hogy képtelenné vált az egész magyar gazdaság helyzete. Bizonyos nyugati érdekkörök már kezdték érezni, hogy a Szovjetunió nem bírja sem a katonai, sem pedig a politikai versenyt.

1956-ban még egy emberként szinte mindenki a forradalom és szabad­ságharc mellett állt. A Kádár-korszak pedig hamar megváltoztatta az össze­tartozást, a magyar nemzeti létet. November 4-én, lényegében mindenki érezte, hogy itt hosszú időre vége mindennek. Mivel egy ország, egy nép sem öngyilkos nem lehet, sem az életből nem vonulhat ki, egyre többen kezdtek alkalmazkodni a rendszerhez.

A rendszerváltozás, az Antall-kormány

Rendszerváltás, rendszerváltozás, mód-
szerváltás, gengszterváltás, a rendszerváltási
folyamatok kezdete – sokan sokféleképpen
nevezik mindazt, ami 1989-ben történt.
Két jelentősebb úgynevezett ellenzéki erő
keletkezett a Kádár-rendszerben. Az egyik
a Kiss-társaság, ebből lett aztán később az
SZDSZ. A másik az úgynevezett nemzeti
ellenzék volt, ebből lett a Magyar Demok-
rata Fórum. Volt azonban egy, az uralkodó
MSZMP-n belüli technokraták csoport-
ja, ennek a vezető egyénisége köztudottan
Nyers Rezső volt, és volt egy másik társaság,
a nemzeti kommunisták – ha szabadna ezt
az egymással ugyan össze nem hozható, de
két fogalmat használni rájuk -, élükön Pozs-

gay Imre és Szűrös Mátyás. Ám az ellenzék előretörése nyomán jutottak el odá­ig, hogy nem lehet egypártrendszerrel megreformálni a kommunista-szocialista rendszert, el kell jutni a többpártrendszer bevezetéséig Magyarországon.

88

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Létrejött az ellenzéki kerekasztal, ami tulaj-
donképpen háromszögletű asztal volt. Két szög-
lete ugyanaz volt: a szakszervezetek, meg a KISZ,
meg a többi, ilyen oldal-transzmissziós szervei
– ahogy akkor mondták – a pártnak. Az ellen-
zék azt javasolta, hogy előbb egy alkotmányozó
nemzetgyűlést kell összehívni, de ezt nem akarta
az MSZMP, és nem akarta a többi ellenzéki erő
sem. Végül is elfogadtak egy toldozott-foldozott
alkotmányt, amelyik a többpártrendszer megte-
remtését lehetővé tette, s az előző Parlament által
meghozott törvények alapján lehetett lebonyolí-

tani 1990 tavaszán az országgyűlési választásokat. Ezt a Magyar Demokrata Fórum nyerte meg 44 százalékos, viszonylagos többséggel, ezért ő alakíthatott

kormányt. A párt elnökét, Antall Józsefet kérték fel, és ő hozta létre azt az úgy­

nevezett konzervatív nemzeti koalíciót, amelyik aztán 1990. május 23-án letette

Pozsgai Imre

az esküt a Parlamentben. A koalíció tagja volt a Kisgazda-
párt és a Kereszténydemokrata Néppárt, a három együtt a
Parlamentben 59 százalékos többséggel rendelkezett.

1988-ban még a Németh-kormány elfogadta az úgy-
nevezett rabló-privatizációs törvényt, ennek köszönhetően
nagyon sok nagyvállalat, nagyon sok stratégiai nagyüzem
baloldali kézbe került. Amíg a politika felső szférájában

valóban váltás történt, addig a gazdaságban csak átválto-

zás. Ezek az erők, tehát a korábbi gazdasági vezetők – ma

úgy mondjuk, hogy menedzsment – volt az, amelyik közel a tűzhöz, egyszerűen

bagóért, fillérekért jutott hozzá azokhoz a sokat érő, nagy vagyonú cégekhez, amelyeknek korábban is irányítója volt, de most már tulajdonosa lett.

„Tetszettek volna forradalmat csinálni!” – mondta a néhai Antall József

miniszterelnök elégedetlenkedő párttársainak. De vajon történhetett volna-e

másként is mindaz, mint ami 1989-ben és utána történt?

Biztos, hogy történhetett volna másként. Naiv emberek vol-
tak a rendszerváltó kormány tagjai, mert azt hitték, hogy a
demokrácia megteremti azoknak az embereknek a vezetési
rendjét, akiket a társadalom valóban az értékük, valóban a
tehetségük emel majd oda, ahová kerülnek. Tévedtek vala-
mennyien: igenis kemény, az államhatalmat felhasználó esz-
közökkel kellett volna eltávolítani a régi rend minden fontos

testületét, személyét – nem csak a gazdaság éléről, hanem Bíró Zoltán

89

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

a kultúra és a legkülönbözőbb intézmények éléről egyaránt. 1991 nyarán ki­léptünk a Varsói Szerződésből, kivonultak az orosz csapatok. A szovjetek azt mondták, hogy kivonulunk az országból, ha ti nem vonultok ki a Varsói Szerző­désből. Ha ti kivonultok a Varsói Szerződésből, akkor mi, nem vonulunk ki az országból. A kezdet kezdetén – tehát 1990 nyarán -, amikor megindultak ebben az ügyben a tárgyalások, se a Szovjetunió, se a többi tagország nem akarta még fölszámolni a Varsói Szerződést. Gorbacsov bizonyos fokig mellénk állt, és ezt követően pedig sikerült fokozatosan előbb a csehszlovákokat, utána a lengyele­ket megnyernünk; s miután már hárman voltunk, lassan a románok is mellénk álltak, és végül a bulgárok sem tehettek mást, akik a leghűségesebb kiszolgálói voltak az egész szovjet birodalomnak, és végül maga a Szovjetunió vezetése is belátta, hogy nem tehet mást.

Azt mondják az Antall-kormányra, hogy kamikáze-kormány volt, tehát tudta, hogy a rendszerváltásba vagy változásba bele fog bukni. így volt, egyrészt azért, mert látszott, hogy nem lehet úgy lebonyolítani egy ilyen nagyarányú vál­toztatást, hogy azzal mindenki elégedett legyen. És egy olyan erőteljes ellenzéki össztűz zúdult a kormányra az első pillanattól kezdve, mögötte a média – tisz­telet a kivételnek – majdnem teljes karával, hogy ebben a záporozó, állandóan a kormányt szapuló helyzetben szinte majdnem biztosra vehető volt a valóságos meglévő elégedetlenségi tényezők mellett – mert volt számos ilyen, egy csomó munkanélküli lett hirtelen Magyarországon hogy ennek nem lehet túlságo­san jó vége.

90

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Wittner Mária parlamenti beszéde

(„Vádoljuk őket…”)

2001. február 25-én, a Kommuniz-
mus áldozatainak emléknapján Witt-
ner Mária ’56-os szabadsághős, majd
halálraítélt nagy vihart kiváltott beszé-
det mondott a Magyar Parlamentben.

Megi/letődve állok a magyar Or-
szágházban, ahol történelmünk kima-
gasló személyiségei a magyar nép javára
alkottak törvényeket -mint Tisza István,
Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. De itt
alkottak törvényeket egy hamis eszme
nevében is, mely egy jobb sorsra érdemes
nemzet elvesztésén munkálkodott. Ma, a
kommunizmus áldozatainak emléknap-
ján megidézem az áldozatokat
az élőket
és holtakat
—, hogy együtt vádoljuk szo-
cialista köntösbe bújt hóhérainkat:

vádoljuk őket, mert a „lenini utat” – nagy igyekezettelhonfitársaink csontjaival kövezték ki. A világ legdrágább, legfájdalmasabb „útja” ez. S a „továbbhaladásunk” tétje: milliónyi emberélet volt;

vádoljuk őket, mert nemzetünk kiváló polgárait küldték bitófára és gya- lázták meg holtukban is;

vádoljuk őket a Gulágon embertelen körülmények között elpusztult hon­fitársaink nevében;

vádoljuk őket az otthonuktól megfosztott és kitelepített polgárok nevében, kiknek kiszemelt otthonukba betelepedtek, elrabolva egy élet munkáját;

vádoljuk őket a recski haláltáborban megkínzott, megalázott emberek ne­vében;

vádoljuk őket a munkaszolgálatosok nevében;

91

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

vádoljuk őket a 298-as parcella halottal nevében, azAVH mint erőszak­szervezetük általfogva tartott, megkínzott és agyonvert emberek nevében; vádoljuk őket a hatmillió meg nem született magyar gyermek nevében; vádoljuk őket a legdrágább kincs, a gyermek nevében, akitől elvették az apát, az anyát, az otthon melegét;

vádoljuk őket a legfőbb érték, az ember nevében, akit egy tollvonással küldtek bitóra vagy zártak börtönbe hosszú évekre;

vádoljuk őket megalázott, megkínzott honfitársaink nevében; vádoljuk őket a sortüzek áldozatai nevében;

vádoljuk őket, mert kiölték az emberekből a hitet, a reményt, a morált, egy emberibb, tisztább élet reményét;

vádoljuk őket Mindszenty bíborosért; az Istenhez hű papokért, akiket bör­tönbe zártak hitükért, mert erkölcsre, hazaszeretetre nevelték népünket;

vádoljuk őket, mert kifosztották az országot, hogy a dolgos magyar nép munkájából, elveiket megtagadva lettek vörös kapitalisták;

vádoljuk őket a magyar parasztok nevében, akiket megfosztottak földjeik­től, életterüktől, így téve kiszolgáltatottá őket;

vádoljuk a nyugdíjasok nevében, akiktől elrabolták hosszú, dolgos életük gyümölcsét, bizonytalanná téve nyugdíjas éveiket;

• vádoljuk őket történelmünk meghamisításáért; vádolnak az élők, és vádolnak a holtak;

és vádoljuk őket, mert hitünkben megcsaltak, megloptak.

Ezért megállapítom az áldozatok nevében: soha nem lesznek képesek arra, hogy magyar politikusként egy nemzet felemelkedése érdekében cseleked­jenek! Itt teszem fel a kérdést: milyen morál alapján ülnek egy magyar Parlamentben még most is, és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára?

Ezért – a Szent Korona-tan és a magyar nemzet nevében – erkölcsi hullá­vá nyilvánítom őket.

92

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Magyarország napjainkban

A magyar társadalom ma, rosszabb állapotban van, mint eddig bármikor. Egy sajátos önző magatartás kezdi uralni az országot, ez kiderül abból a le­hetetlen, képtelen versenyből, amire rákényszerítik az embereket nap mint nap. Ami azt jelenti, hogy az egyik oldalon retteg attól, hogy elveszíti az állását, bárhol dolgozzon is, a másik oldalon pedig benne munkál a verseny­kényszer, ami elsősorban a fogyasztáshoz kapcsolódik, másodsorban pedig a pénzhajhászáshoz, amivel fogyasztani tud. Lelkiekben egy kicsit hason­lít a mostani állapot a legvidámabb barakk idejére, csak most éppen nem sarló-kalapácsos zászló leng a barakk tetején, de van egy nagyon fontos kü­lönbség, az, hogy akkor senki sem volt csalódott. Vagy bízott abban, hogy a rendszer majd elmúlik, vagy egyszerűen tudomásul vette, hogy ez van, most pedig egy rendszerváltás folyamatában a csalódások egész sorozata érte: az ellehetetlenülés, a létbizonytalanság és a szellemi leépülés. Nagyon jól látni, hogy évről évre roncsolódik a közműveltség, a szellemi állapot, az intel­lektuális készség, tehát egy olyan folyamatnak vagyunk a részesei, amely megint minden társadalmi réteget érint – kivéve nyilván azt a nem tudni, felső hány-ezret, amelyik haszonélvezője ennek az egész folyamatnak.

A magyarság történelméről szóló összeállításunk vége felé föl kell akkor tenni a kérdést: volt-e rendszerváltás? Igen, volt rendszerváltás, csak nem sok köszönet volt benne. Valóban kialakult egy parlamentárisnak mondott demokráciaféle, valóban átalakult az egész gazdaság, a jogrendszer telje­sen megváltozott – ez mind igaz. Közben létrejött egy olyan rendszer, amit egy szűk multinacionális kör irányít lényegében egy-két világközpontból, és amelyik lehetetlenné teszi egy valóságos demokrácia kialakulását, a tankok, a politikai adminisztráció diktatúrája helyett jött egy bankdiktatúra – s ez rosszabb lelkiállapotot okoz, mint bármikor eddig.

A magyarság jövője érdekében merre van a kiút? Egyszerű kiutat nem le­het találni. Nemhogy a magyarság nem talál, de hát az Európai Unió eddigi története, inkább vergődése is azt mutatja, hogy nagyon nehéz kiutat találni. Azt megmondani, hogy mikor és milyen formában változik meg a világ, azt nagyon nehéz. Minden azon múlik, hogy a világnak az a nagyobbik fele, amelyik megszenvedi ezt a rendszert, az előbb-utóbb lázadni fog. Ezek a lá­zadások kisebb körökben, távolabbi országokban már elindultak – ez látszik -, és nyilvánvalóan előbb-utóbb valamiféle olyan lázadássorozat történhet, ami rákényszeríti a világ pillanatnyi irányítóit valamiféle változtatásra. Egy ma élő nemzedék életében ennek be kell következnie, mert különben elle­hetetlenül a világ.

93

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Döbrentei Kornél: Fohász

Seregek ura, mindenható Isten!

Hozzád kiáltok:

Őrizd meg a népet, amelyből vétettem, óvjad meg Hazánkat,

Szent István által Boldogasszony Anyánk oltalmába ajánlott Magyarországot.

A Szent Korona erejével sokszorozd meg akaratunkat, a balsorsból menekíts ki, és vezéreljjobb sorsra minket.

Ámen.

A magyar Parlament

94

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Az állam szerkezete

Az államfő

Az államfő a legmagasabb közjogi méltóság, az állam egységét és a nép­szuverenitást megtestesítő politikai személyiség. Modern államokban hatal­mát a népszuverenitásból eredeztetik. Montesquieu hatalommegosztási elmé­lete szerint a végrehajtó hatalom feje, amit el kell választani a törvényhozó hatalomtól (parlament) és az igazságszolgáltatástól (bírói hatalom). A modern politológiai irányzatok egy része az államfői hatalmat nem a végrehajtó hata­lom részének, hanem külön hatalmi ágnak tekinti. A Magyar Köztársaságban az államfőt (köztársasági elnök) az Országgyűlés választja 5 éves időtartamra. Egyszer újraválasztható.

Tágabb értelemben államfőnek nevezik az ún. kollektív államfőket is, azaz olyan személyeket vagy többtagú állami szerveket, amelyek az államfő jogait együttesen gyakorolják. Magyarországon ilyen kollektív államfő volt 1949-1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, amelynek elnö­ke nem volt államfő

Magyarország államfői jogokat gyakorló kormányzói

Hunyadi János 1446-1452

Kossuth Lajos kormányzóelnök 1849. VI. 14. – 1849. VIII. 11.

Horthy Miklós 1920. III. 24. – 1944. X. 15.

A III. Magyar Köztársasági elnökei:

  • Szűrös Mátyás (1989. október 23. – 1990)

(ideiglenes köztársasági elnök)

  • Göncz Árpád (1990-1995, 1995-2000)
  • Mádl Ferenc (2000-2005)

Sólyom László (2005-)

Az országgyűlés

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese, mely Budapesten, az Országházban ülésezik. 1918-tól 1928-ig az országgyűlés egykamarás volt,

Nemzetgyűlés néven. Ekkor ismét visszaállították a kétkamarás működést, azzal a különbséggel, hogy a Főrendiház neve Felsőházra változott, és tagjai

95

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

nem csupán főrendek és főpapok voltak, hanem több köztestület (a Magyar Tudományos Akadémia, egyetemek stb.) is. 1944 decembere és 1945 ősze között Ideiglenes Nemzetgyűlés működött. Az Országgyűlés 1945 őszén ült össze ismét, azóta egykamarás. Az 1949. évi alkotmány létrehozta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát, amely az országgyűlést széles hatáskörben helyettesítette. Ezután az Országgyűlés szerepe 1990-ig háttérbe szorult, lé­nyegében formálissá vált, évente mindössze négy, egyenként pár napos ülés­szakot tartott. 1990 óta évente négy, több hétig tartó ülésszakban működik.

Az Országgyűlés alkotja a törvényeket, valamint országgyűlési határoza­tot hozhat. Megválasztja saját tisztségviselőit, a Köztársaság elnökét, a mi­niszterelnököt, az ombudsmanokat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a leg­főbb ügyészt, az Állami Számvevőszék elnökét.

Az országgyűlés tagjait 1848 óta a népesség egy szűkebb köre választotta. Nem volt választójoguk a nőknek, a férfiaké pedig vagyoni vagy képzettség­beli feltételekhez volt kötve. A választójog az ezt követő száz évben fokozato­san (néha visszaesésekkel) bővült. 1945 óta minden 18. évét betöltött magyar állampolgárnak, akit a bíróság nem tiltott el a politikai jogok gyakorlásától és nem áll gyámság alatt, választójoga van és országgyűlési képviselővé vá­lasztható. (A hatályos választójogi törvény egyéb feltételeket, például magyar­országi állandó lakhelyet is előír.) A négy évre választott egykamarás Ország­gyűlés 386 tagból áll, amely a hasonló népességű országokhoz viszonyítva elég magasnak számít.

Az Országgyűlés elnökének közjogi pozíciója közel áll az államfőéhez. A köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői megbízatás idő előtti megszűnése vagy az államfő akadályoztatása esetén. Az ideiglenes államfői jogkör korlátozott, nem illeti meg például a vétójog, illetve a feloszlatás joga. A „helyettesítés” idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja. Az Országgyűlés tanácskozásairól az Országgyű­lési Napló számára vezetett szó szerinti jegyzőkönyvben az ülésen elhangzott minden nyilatkozatot, felszólalást és közbeszólást rögzíteni kell. Az Ország­gyűlési Naplók a magyar történelem és a történetírás rendkívül fontos doku­mentumai. Az Országgyűlési Naplók a zárt ülések jegyzőkönyveinek kivéte­lével nyilvánosak, minden állampolgár számára hozzáférhetők.

A magyar választási rendszer

A magyar alkotmány szerint a választójog általános és egyenlő, a sza­vazás közvetlen és titkos. Magyarországon négyévente kell országgyűlési és önkormányzati választásokat tartani; a szavazás időpontját legkésőbb 72

96

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

nappal a választások első fordulója előtt a köztársasági elnök tűzi ki. A né­met modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszava- zat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.

A 386 fős, egykamarás parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os kü­szöböt. (Az első, 1990-es választáson ez a küszöb még 4% volt.)

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 me­gyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos lis­tákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszava­zatok alapján oszlanak el a mandátumok. Egyéni képviselőjelöltként annak a legalább 18 éves, magyar állampolgárságú személynek a neve kerülhet a szavazólapra, aki legalább 750, az ajánló személyi számával és aláírásával ellátott ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Az ajánlószelvények gyűjtését a szavazás előtti 23. napig kell befejezni, és a 19. napon kell bejelenteni a je­lölteket. Egy választópolgár érvényesen csak egy jelöltet támogathat.

Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani. Az egyéni választókerületekben meg­szerezhető egy-egy mandátum mellett a területi és az országos listákon spe­ciális számítási módszerekkel osztják el a mandátumokat.

A kormány

A Magyar Köztársaság Kormánya Magyarországon a végrehajtó hata­lom gyakorlásának központi szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége. A kormányok feladatait általában az adott ország alkotmánya írja elő, ahogy hazánkban is.

A kormány feladatai:

védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait biztosítja a törvények végrehajtását

• irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek, vagyis a központi közigazgatás munkáját, összehangolja tevékenységü­

97

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

két a belügyminiszter közreműködésével, a megyei, fővárosi közigazga­tási hivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellen­őrzését

• biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról

• meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és

biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket

• meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és

gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről

• irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működé­sét

• az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás­nak, illetőleg következményeinek az elhárítása, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket

• közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt

ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

A kormányfőt (miniszterelnököt) jelenlegi alkotmányunk értelmében a legfőbb közjogi méltóság, a köztársasági elnök javaslatára a parlament többségi szavazással választja meg. Kormányfőt az egyes pártok jelölnek (korábban a politikai pártok elnökei kaptak felkérést kormányalakításra), tehát a miniszterelnök lehet akár párton kívüli is. Annak a pártnak a kor­mányfőjelöltje kapja a felkérést, aki – az előzetes egyeztetések alapján par­lamenti többséggel bír – akár más párttal koalícióra lépve is.

A kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha a miniszterelnök – vagy az egész kormány – lemond, a miniszterelnök meghal, új országgyűlés ala­kul, vagy a miniszterelnöktől az országgyűlés megvonja a bizalmat és új kormányfőt választ. Konstruktív bizalmatlansági indítványt a parlament egyötödének támogatottságával és az új kormányfő személyének megne­vezésével lehet benyújtani. A bizalmatlansági indítvány elfogadásáról vagy elutasításáról egyszerű többséggel dönt a parlament.

Ha a bizalmatlansági indítvány alapján a parlamenti képviselők több­sége bizalmatlanságát fejezi ki, az indítványban új kormányfőnek meg­jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. A kormány megbízatásá­nak megszűnésével hivatalban marad az új kormány megalakulásáig. Ezt ügyvezető kormányzásnak nevezzük, s ebben az időszakban korlátozódik a rendeletalkotási jog, nemzetközi szerződést pedig egyáltalán nem köthet a kormány.

98

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

A miniszterelnök

A miniszterelnök a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány vezetője. Ahogy az államigazgatás szervezete egyre bonyolultabbá vált, több miniszter kinevezése lett szükségessé. Közülük vált ki az „első miniszter”, aki mivel a miniszterek testületként kezdtek működni, e testület elnökévé – mi­niszterelnökké – vált (Angliában a miniszterelnök megnevezése máig prime minister, szó szerint első miniszter). A miniszterelnököt néhol az uralkodó vagy a köztársasági elnök nevezi ki (például Anglia, Franciaország, Oroszország), néhol csupán jelöli, és a parlament választja meg (Magyarország, Németország). Modern parlamenti rendszerekben a miniszterelnöki funkció betöltéséhez az szükséges, hogy a parlament a miniszterelnök, vagy a kormány (lényegében a kettő azonos) programját elfogadja. Szokásjog szerint ezért az államfő olyan embert nevez ki (vagy jelöl), aki képes a parlamenti többséget a maga számára biztosítani (Erre elvileg semmi nem kötelezi, de ellenkező esetben gyakorlati­lag azonnal megbukik, illetve képtelen kormányozni.) vagy oly módon, hogy pártja a parlamenti szavazatok 51%-át birtokolja, vagy oly módon, hogy több pártból álló koalíciót hoz létre. Kivételes esetben sor kerülhet ú.n. kisebbségi kormányzásra is, ebben az esetben a kormányt alkotó pártok nincsenek több­ségben a parlamentben, hanem minden törvény elfogadásához külön-külön kell megszerezni egy vagy több kormányon kívüli párt támogatását. (Az elmúlt év­tizedekben erre Olaszország és Izrael mutatott többször példát.)

A miniszterelnök lemondhat pozíciójáról; egyes országokban ez egyben a kormány lemondását is jelenti, másutt nem. Normális esetben a miniszterelnök mandátuma az újabb általános választásokig, illetve az azt követően kinevezett/ megválasztott új miniszterelnök hivatalba lépéséig tart. Meghatározott feltéte­lek mellett (általában több képviselő együttes kezdeményezésére) a parlament bizalmatlansági indítványt nyújthat be a miniszterelnök, illetve a kormány el­len, a miniszterelnök kérhet bizalmi szavazást, vagy egy törvény elfogadását bizalmi kérdésnek nyilváníthat.

Különleges intézmény a konstruktív bizalmatlansági indítvány, ami azt je­lenti, hogy bizalmatlansági indítvány csak az új miniszterelnök-jelölt megne­vezésével együtt nyújtható be, aki az indítvány megszavazásával egyben meg­választott új miniszterelnöknek tekintendő.

A magyar alkotmány szerint a magyar kormány vezetőjét, a mindenkori köz­társasági elnök kéri fel kormányzásra, és az országgyűlés egyszerű többséggel választja meg. A miniszterelnök tesz javaslatot a kormány tagjainak személyére és a köztársasági elnök nevezi ki a minisztereket. A miniszterelnök vezeti a kor­mány üléseit, és felügyeli a kormány által hozott rendelkezések végrehajtását.

99

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Magyarország miniszterelnökei

Batthyány Lajos

Szemere Bertalan

Andrássy Gyula

Lónyay Menyhért

Szlávy József

Bittó István

Wenckheim Béla

Tisza Kálmán

Szapáry Gyula

Wekerle Sándor

Bánffy Dezső

Széli Kálmán

Khuen-Héderváry Károly… Tisza István

Fejérváry Géza

Wekerle Sándor

Khuen-Héderváry Károly… Lukács László

Tisza István

Eszterházy Móric

Wekerle Sándor

Károlyi Mihály

Berinkey Dénes

Garbai Sándor

Peidl Gyula

Friedrich István

Friedrich István

Huszár Károly

Simonyi-Semadam Sándor Teleki Pál

Bethlen István

Károlyi Gyula

  1. III. 17. – 1848. X. 2.
  2. V. 2. – 1849. VIII. 11.

1867. II. 20. – 1871. XI. 14.

  1. XI. 14. – 1872. XII. 5.
  2. XII. 5. – 1874. III. 21.
  3. III. 21. – 1875. III. 2.
  4. III. 2. – 1875. X. 20.

1875. X. 20. – 1890. III. 15.

1890. III. 15. – 1892. XI. 19.

1892. XI. 19. – 1895.1. 15.

  1. 15. – 1899. II. 26.

1899. II. 26. – 1903. VI. 27.

1903. VI. 27. – 1903. XI.

1903. XI. 3. – 1905. VI. 18.

905. VI. 18. – 1906. IV. 8.

1906. IV. 8. – 1910.1.17.

  1. 17. – 1912. IV. 22.
  2. IV. 22. – 1913. IV. 22.
  3. VI. 10. – 1917. VI. 15.
  4. VI. 15.- 1917. VIII. 23.
  5. VIII. 23. – 1918. X. 31.
  6. X. 31. – 1919.1. 19.
  7. 19. – 1919. III. 21.
  8. III. 21. – 1919. VIII. 1.
  9. VIII. 1. – 1919. VIII. 6.

1919. VIII. 7. – 1919. VIII. 15

1919. VIII. 15. – 1919. XI. 24.

  1. XI. 24. – 1920. III. 15.
  2. III. 15. – 1920. VII. 19.
  3. VII. 19. – 1921. IV. 14.
  4. IV. 14. – 1931. VIII. 24.

1931. VIII. 24. – 1932. X. 1.

100

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Gömbös Gyula 1932. X. 1. – 1936. X. 12.

Darányi Kálmán 1936. X. 12. – 1938. V. 14.

Imrédy Béla 1938. V. 14. – 1939. II. 16.

Teleki Pál 1939. II. 16. – 1941. IV. 3.

Bárdossy László 1941. IV. 3. – 1942. III. 9.

Kállay Miklós 1942. III. 9. – 1944. III. 22.

Sztójai Döme 1944. III. 22. – 1944. VIII. 29.

Szálasi Ferenc,

mint nemzetvezető 1944. X. 16. – 1945. III. 28.

Dálnoki Miklós Béla, az ideiglenes nemzeti

kormány elnöke 1944. XII. 22. – 1945. XI. 15.

Tildy Zoltán 1945. XI. 15. – 1946. II. 4.

Nagy Ferenc 1946. II. 4. — 1947. V. 31.

Dinnyés Lajos 1947. V. 31. – 1948. XII. 10.

Dobi István 1948. V. 31. – 1952. VIII. 14.

Rákosi Mátyás 1952. VIII. 14. – 1953. VII. 4.

Nagy Imre 1956. VII. 4. – 1955. IV. 18.

Hegedűs András 1955. IV. 18. – 1956. X. 24.

Nagy Imre 1956. X. 24. – 1956. XI. 4.

Kádár János 1956. XI. 4. – 1958.1. 28.

Münnich Ferenc 1958.1. 28. – 1961. IX. 13.

Kádár János 1961. IX. 13. – 1965. IV. 30.

Kállai Gyula 1965. VI. 30. – 1967. IV. 14.

Fock Jenő 1967. IV. 14. – 1975. V. 15.

Lázár György 1975. V. 15. – 1987. VI. 25.

Grósz Károly 1987. VI. 25. – 1988. XI. 24.

Németh Miklós 1988. XI. 24. – 1990. V. 24.

Antall József. 1990. V. 25. – 1993. XII. 12.

Boross Péter 1993. XII. 21. — 1994. VI. 28.

HornGyula 1994.VI.28.-1998 .VI.18.

Orbán Viktor 1998. VI. 18. – 2002. V. 27.

Medgyessy Péter 2002. V. 27 – 2004. VIII. 27.

Gyurcsány Ferenc 2004. VIII. 27. – 2009. 04.14

Bajnai Gordon 2009. 04. 14. –

101

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

A bírósági rendszer

A bíróságok feladatait, létét és működését a legmagasabb szintű törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya szabályozza. Az Alkotmány szerint a bíróságok elsődleges feladata az igazságszolgáltatás, ennek keretében „a bíróságok védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, ellenőrzik a közigazgatási határozatok tör­vényességét, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.” Az Alkotmány és más törvények számos jogot biztosítanak az állampolgároknak, így pél­dául az élethez, a tulajdonhoz, a becsülethez, a szólás szabadságához, a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot. Ha bárki megsérti ezeket az alapvető jogokat, a bíróság feladata, hogy a sérelem jellegétől függően polgári vagy büntetőper keretében orvosolja a sérelmet.

Gyakran előfordul az is, hogy az állampolgár és a „hatóság” között támad vita. Például egy minisztérium, egy önkormányzat, az adó- vagy vámhatóság hoz olyan döntést, amelyet az állampolgár sérelmesnek tart. Az ilyen vitákat is bíróságon kell rendezni. Ezek az úgynevezett közigaz­gatási perek. Sok országban külön közigazgatási bíróságok működnek, nálunk ilyenek nincsenek. A rendes bíróságok járnak el a közigazgatási ügyekben is, bizonyos speciális szabályok alapján. (Ilyenkor a bíróság ar­ról dönt, hogy törvényes volt-e a hatóság határozata. Ha nem, akkor hatá­lyon kívül helyezi, esetleg megváltoztatja.)

Az igazságszolgáltatás feladatát a Magyar Köztársaságban a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi bíróságok látják el.

Az ügyészség

Az ügyészség a büntetőeljárásban a közvádló szerepét betöltő, nyo­mozást, büntetés-végrehajtást és a közigazgatási és más intézmények mű­ködésének törvényességét felügyelő, hatalmi ágaktól függetlenül műkö­

dő önálló állami szerv. A Magyar Köztársaság Ügyészségéről a Magyar Köztársaság Alkotmánya XI. fejezete rendelkezik. Eszerint az ügyészség gondoskodik a személyek és szervezetek jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet és az ország biztonságát sértő minden cselekmény következetes üldözéséről. Jogokat gyakorol a nyomozással kapcsolatban, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol a bünte­tés-végrehajtás törvényessége felett és fellép a törvényesség védelmében — mindezt kizárólag a törvényekben meghatározott esetekben és módon.

102

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Az ügyészség nem önálló hatalmi ág (hatalmi ágak a törvényhozás, azaz az Országgyűlés, a végrehajtás, azaz a Kormány, és az igazságszolgáltatás, azaz a bíróság), de önálló alkotmányos szerv. Az ügyészség nincs aláren­delve az Országgyűlésnek.

Az Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék ellenőrzi:

  • az államháztartás gazdálkodását, vagyis a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a tár­sadalombiztosítás költségvetéseit
  • az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét.

Az ASZ feladatait az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény határozza meg.

Ennek keretében az ASZ:

  • ellenőrzi az állami költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát;
  • a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét;
  • véleményezi az Országgyűlés elé terjesztett kormányprogramok és az állami kötelezettség-vállalással járó beruházási előirányzatok indokoltsá­gát, célszerűségét;
  • figyelemmel kíséri az állami számviteli rend betartását, véleményezi, ellenjegyzi a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatokat, illetőleg ilyen ja­vaslatot tesz;
  • ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket.

Az Ombudsman

Az ombudsman, magyar nevén országgyűlési biztos, olyan saját hi­vatallal rendelkező, a parlamentek által megválasztott köztisztviselő, aki tevékenységében más állami szervektől független, és csak az őt megvá­lasztó országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az ombudsman feladata elsősorban a közigazgatásban, de az igazságszolgáltatás kivételével vala­mennyi állami szervnél, panasz alapján vizsgálat indítása, a jogsértőnek talált gyakorlatról a szerv értesítése és a panaszos jogainak képviselete. Az ombudsman nem hozhat kötelező intézkedéseket, nem alkalmazhat jogi szankciókat. Az ombudsman ellenőrzési tevékenysége főként azért fontos,

103

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

mert jogi szakértelemmel képes az egyének vagy más panaszosok olyan jogsérelmeinek orvoslását elősegíteni, amely jogsérelmek az adott állami szervek normális működése során nem kapnak orvoslást.

Jelenleg hazánkban a következő ombudsmanok vannak:

  • Állampolgári jogok biztosa
  • Adatvédelmi biztos
  • Kisebbségi jogok biztosa
  • A jövő nemzedékek ombudsmanja

Az önkormányzati rendszer

A demokratikus politikai rendszer egyik fontos vívmánya az önrendel­kezés és önigazgatás elve: az, hogy a különböző közösségek minél inkább maguk dönthessenek az őket érintő ügyekben. Az önkormányzás jogát az adott közösség lakói azáltal gyakorolhatják, hogy megválaszthatják sa­ját vezetőiket, azokat, akik legjobban képviselik érdekeiket. Mindez azt jelenti, hogy például egy falu vagy város lakóinak – más néven helyi tár­sadalmának – joga van arra, hogy önálló irányítási rendszert válasszon, amely a központi államhatalomtól független döntéseket hoz a közösséget érintő ügyekben A helyi társadalom érdekeit kifejező független politikai szervezetet nevezzük összefoglaló néven önkormányzatnak.

Az önkormányzat ugyanakkor az államhatalom helyi szervezeteként is működik, hiszen a közügyek túlnyomó többségét nem az államhatalom legfelső szintjén (a parlamentben vagy a minisztériumokban) kell meg­oldani, hanem ott, ahol azok történtek.

Jelenleg több mint négyezer település van Magyarországon. Ebből kö­rülbelül háromezer rendelkezik önálló állami hivatalszervezettel, úgyne­vezett települési önkormányzattal. Budapest esetében az egyes kerületek önálló települési egységnek számítanak. A helyi önkormányzatok hatás­körébe tartoznak a lakosságot közvetlenül érintő ügyek.

Vannak azonban olyan társadalmi szükségletek is, amelyek hatéko­nyan csak nagyobb körzetek együttműködésével, összehangolt fejleszté­sével elégíthetők ki. Ilyen feladatot jelent például a kórházi betegellátás, a nagyobb múzeumok fenntartása, egyes középiskolák működtetése vagy a távolsági közlekedés megszervezése. Ezeket a problémákat oldják meg a területi önkormányzatok, a fővárosi és a megyei testületek. Az utóbbi időben megszerveződtek az ún. kisebbségi önkormányzatok is, amelyek a települések etnikai kisebbségeinek (szlovákoknak, németeknek, romák­nak) érdekvédelmét szolgálják.

104

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

A helyi önkormányzatok vezető szervezete a képviselőtestület, ame­lyet különböző pártok, vagy az ún. független jelöltek közül választanak a település lakói. A képviselőtestület tagjai rendszeres üléseiken szavaznak az adott település életének szabályozásáról. Az önkormányzatok felada­taihoz tartozik az adott területre vonatkozó igazgatási jogkör (pl. építési engedélyek kiadása, a hátrányos helyzetű emberek védelme, stb.), a közös­ségi tulajdonnal való gazdálkodás, a helyi adók beszedése, számos közin­tézmény (pl. iskola) fenntartása. A képviselő testületi ülések nyilvánosak, sőt évente egyszer minden önkormányzat köteles úgynevezett nyilvános közmeghallgatást – fórumot vagy falugyűlést – tartani. Ennek alkalmával bárki kérdést intézhet az önkormányzat tagjaihoz.

Az önkormányzat élén a polgármester áll, aki összehangolja az önkor­mányzati döntéseket és azok végrehajtását. Az önkormányzati döntéseket az ún. szakmai bizottságok készítik elő. Az elfogadott határozatokat pe­dig az önkormányzat ún. szakalkalmazottai (hivatalnokai) hajtják végre. Az emberek nagy része számára tehát a politikai rendszer, az államhata­lom a Polgármesteri Hivatal képében jelenik meg, hiszen ügyeik túlnyo­mó többségét a helyi hatóságoknál kell elintézni.

Pártrendszer

Pártrendszeren egy ország pártjainak egymáshoz fű-‘ződő viszonyát, a pártok politikai folyamatra gyakorolt hatását értjük. A pártrendszer folya­matosan változik a történeti fejlődés során. A tipológiák többsége a pár­tok számát és egymáshoz mért erőviszonyát veszi alapul. Magyarországon a rendszerváltás eredményeként egypártrendszerből versengő többpárt­rendszer alakult ki. Az 1990-es évek során egyre kon-‘centráltabb lett a magyar pártrendszer, így az 1990-es évekre jellemző plurális rendszer a 2000-es évek elejére a kétpárti modell irányába tolódott el.

A politikai pártok a modern politika meghatározó és nélkülözhetetlen intéz­ményei, funkciójuk:

  • érdekképviselet,
  • részvétel a politikai versengésben és a politikai hatalomban,
  • hatalomgyakorlás ellenőrzése (az ellenzék részéről),
  • tiltott közvetlen hatalomgyakorlás,
  • politikai szocializáció: magatartásmintát közvetít,
  • politikai

105

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

  • politikai legitimáció (pl. tisztségek választása)
  • nemzetközi kapcsolatok

A pártrendszerek két nagy csoportja létezik: konszenzusorientált és konfliktusorientált, s elmondható, hogy az Európai Unió országainak leg­többjében a konszenzusos gyakorlat vált meghatározóvá, amely a tapaszta­latok szerint sokkal jobban szolgálja az adott ország fejlődését, békéjét, lelki nyugalmát, mint a konfliktusos működésmód.

A magyar pártrendszer az elmúlt tizenöt év tapasztalati alapján azon­ban egyértelműen a konfliktusorientált típusba tartozik, mégpédig három legfőbb ok miatt. Egyrészt igen erősek az ideológiai, világnézeti ellentétek, másrészt az európai gyakorlathoz képest sokkal radikálisabb – időnként túlfeszített – a pártok közötti verseny, jelentősek az egymással szembeni in­dulatok, és végül: túlméretezett a ragaszkodás a hatalomhoz, ami felelőtlen ígérgetésekhez, rövid távú, „négyéves” gondolkodáshoz vezet, miközben a közép- és hosszú távú célok háttérbe szorulnak. A magyar pártok versenyét immár tizenöt éve változatlanul két nagy törésvonal, két konfliktus osztja meg. Az első és legfontosabb a posztkommunistának tekintett, sokak szerint a múltjától és az azt megtestesítő embereitől szabadulni nem tudó MSZP és a vele szemben álló antikommunista pártok. (A balliberális SZDSZ is anti- kommunista pártként indult, de 1994-ben és 2002-ben is koalícióra lépett az MSZP-vel, s azóta a többi párt úgy tekint rá, mint a posztkommunisták szövetségesére.) A másik ellentét a nemzeti irányultságú pártok, illetve az inkább globalizációs, internacionalista típusú pártok között feszül. E törés­vonal két oldalán is ugyanazokkal a pártokkal találkozunk. Utóbbi törés­vonal részét képezi a vallásosság kérdése is.

Politikai pártok

Pártoknak nevezzük azokat a szervezeteket, amelyeket rendszerint

egy alapító tag vagy egy alapító közösség (minimum tíz fő) hoz létre azzal

a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön

többnyire pártszervező, mozgalmi tevékenysége révén.

Lényeges kellékei a párt ideológiája vagy programja, amelynek rend­szerint előzményei, jeles képviselői, teoretikusai és reprezentatív irány­zatai vannak. Fontos a regisztrált tagság, a rendszeres találkozás, gyűlés vagy kongresszus, a tisztségviselők kinevezésének módja, stb. Törvényi kereteit az egyesülésről szóló törvény rendelkezései, valamint az alapsza­bály tartalmazzák.

106

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Társadalmi szervezet

hozható

Társadalmi szervezetnek nevezzük — a szó leg-

tágabb értelmében – az emberek egy vagy több
közös céllal rendelkező formális, esetleg mun-

kahelyi (nem baráti, hanem
portját. Magyarországon az

alapvető szabadságjogok között garantálja

egyesülési szabadságot is.
ról szóló — módosított —
részletesen szabályozza a

fogalmát és jogállását. Ez a

tudományi fogalomnál szűkebb:

alapvetően gazdasági célra társadalmi
létre. A gazdasági szervezetek ezért kívül esnek a

„hivatalos”) cso-
Alkotmány az

az

Az egyesülési jog-

1989. évi II. törvény
társadalmi szervezet
fogalom a vezetés-

a

törvény szerint

szervezet
társadalmi

nem

szer-

vezet jogi fogalmán. Ugyancsak kívül esnek e fogalmon az államhatalom és a közigazgatás szervezetei. A társadalmi szervezetek működését a jog­

szabályok keretei között az adott szervezet alapszabálya határozza meg.

Kisebbségek

A kisebbség társadalmi értelemben egy adott társadalmon belül töb- bé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező (például etnikai, vallási vagy egyéb) csoport. A nemzetiség egy adott állam terü­letén az államalkotó nemzethez vagy nemzetekhez képest kisebbségben

élő etnikai csoport. Ma körülbelül egymilliárd ember

él

a világon olyan

helyzetben, hogy nem nemzetiség tagja.

tartozik az

államalkotó

néphez,

hanem valamely

A nemzetiség két típusa:

         

Nemzeti kisebbség:

egy adott

társadalom

azon

tagjainak csoportja,

akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nem­zettel, amelynek van állama vagy ennek létrehozására törekszik.

Etnikai kisebbség: minden egyéb olyan kisebbségben élő népcsoport, amely nem határozható meg a modern nemzet fogalmával, de amelynek tagjai a többségétől jelentősen eltérő közös kulturális identitással bírnak, vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást mutatnak (például a több kü­lönböző anyanyelvvel rendelkező romák vagy a zsidók).

107

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

A magyar történelem során nemzeti, etnikai és vallási (felekezeti) ki­sebbségek alakultak ki többek között a betelepítések eredményeképpen. A betelepülők onnantól kezdve érezhették magukat elfogadottaknak és biz­tonságban lévőknek, hogy földet és ingatlant sikerült vásárolniuk. Egyes betelepítettek, például a kunok, szászok, svábok viszonylag kedvező hely­zetbe kerültek, mivel a betelepítésük földtulajdon megadásával járt. A ci­gányság viszont ebből eleve kimaradt.

Magyarország nemzetiségei: a nemzeti kisebbségek, az etnikai kisebb­ségek (pl. romák) és a vallási kisebbségek.

Egyházak, vallás

Magyarországon az állam és az egyházak kapcsolatát alapvetően az

Alkotmány, illetve az ezen alapuló minősített többséggel elfogadott, a

lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény határozza meg. Az Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott az állam és az egyház kapcsolatának kérdéseivel, beleértve a támogatásokat is.

  1. E törvényi előírások biztosítják a vallás és a lelkiismereti meggyőző­dés szabadságát, a vallásos gyülekezési és egyesülési szabadságot. A tör­vényesen bejegyzett egyházak, felekezetek, vallási közösségek (az 1990. évi IV. tv. alapján legalább 100 személy alapíthat egyházat, az alapítási kérelmet a helyileg illetékes megyei bírósághoz kell benyújtani, csatolva az alapszabályt, amelynél a bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy nem ütkö­zik-e az Alkotmányba, vagy más törvénybe, egyéb mérlegelési lehetősége az egyház bejegyzésénél nincs) egyenlő jogokkal rendelkeznek. Termé­szetesen a vallásgyakorlás joga az állampolgár számára egyénileg, tehát egyházon, felekezeten kívül is biztosított.
  2. Magyarországon az állam és az egyház egymástól elválasztva mű­ködik. Az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hoz­hat létre. Az államnak világnézeti kérdésekben semlegesnek kell lenni. Ugyanakkor az elválasztás és a semlegesség nem zárja ki azt, hogy az állam tekintettel legyen az egyházak olyan sajátosságaira, amelyek ezeket megkülönböztetik más társadalmi szervezetektől, egyesületektől, érdek­képviseleti szervektől, stb. (alapvetően a vallás teljes személyiséget meg­határozó volta), együttműködjön az egyházakkal azok közhasznú tevé­kenysége kapcsán, anyagi eszközökkel (pénz, ingatlan) is támogassa az egyházak működését, ezzel lényegében az alkotmányos alapjogok meg­valósítását elősegítve.

108

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Az egyház egyes nézetek szerint nem más, mit az intézményesült val-
lás. Jelenleg Magyarországon körülbelül 150 egyház van bejegyezve, és
számos egyház működik hivatalos bejegyzés nélkül is. Az egyházi be-
jegyzést ugyanis a magyar törvények nem teszik kötelezővé, az csak egy
(vonzó) lehetőség, mivel egy bejegyzett egyház hivatalos tagjainak nem
kell társadalombiztosítási hozzájárulást fizetni.

Magyarországon ma már ez egy jogi szervezeti forma neve is, és nem
feltétlenül jelent a hagyományos értelemben vett vallásosságot, hiszen le-
hetőség van akár ateista egyház alapítására is. Az azonos hitelveket kö-
vetők, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező vallási
közösséget, vallásfelekezetet, egyházat (a továbbiakban együtt: egyház)
hozhatnak létre.

A Magyarok Világszövetsége

Az MVSZ egy összmagyar érdekképviseleti szer-
vezet, melyet 1938-ban, a Felvidék visszacsatolása,
az Eucharisztikus Kongresszus évében alapítot-
tak. A kezdeti célkitűzés szerint azért, hogy tá-
mogassanak „minden olyan munkát, amely arra
irányul, hogy a külföldön élő magyarok között
a magyar nyelvet és kultúrát megőrizze és fej-
lessze, az összetartást ápolja az óhaza és a kül-
földi magyarság közötti kapcsolatokat erősbítse, a
külföldi magyarok életét és a külföldön elért eredmé-

nyeit állandóan figyelemmel kísérje”.

A szervezet a két világháború között főleg a jobboldali politikai be­állítottságú és az egyházhoz hű köröket támogatta. A 2. világháború után elveszítette nemzetösszetartó szerepét, főleg a nyugati emigrációval való kapcsolattartás volt a feladata.

Újjászületése Csoóri Sándor elnökségéhez (1991-2000) köthető. 1992-ben az MVSZ szervezésében került sor a Magyarok III. Világtalál­kozójára, ahol Csoóri Sándor javaslatot tett a Duna Televízió létrehozásá­ra. A Duna TV 1992. december 24-én megkezdte sugárzását. A szervezet 2000 óta ismét veszített jelentőségéből.

Jelenlegi elnöke: Patrubány Miklós. Az MVSZ 2004 nyarán népsza­vazást kezdeményezett a határon túli magyarok számára kedvezményesen megadandó magyar állampolgárság érdekében. A népszavazás 2004. de­cember 5-én eredménytelenül zárult.

109

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Az Európai Unió

Az Európai Unió vagy EU részben kormányközi, részben pedig nemzetek fölötti integráció, amely jelenleg 27 európai országból áll. Az Európai Unió ezen a néven 1992-ben jött létre az Európai Unióról szóló szerződéssel (is­mertebb nevén a Maastrichti Szerződéssel); ez a szerződés 1993. november 1-jén lépett hatályba. Az EU számos jellegzetessége létezett azonban már 1992 előtt is; elődjeinek története az 1950-es évekre nyúlik vissza. Négy fő intézménye van: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Bizottság. Mindegyiknek külön elnöke, külön szere­pe és külön felelőssége van. Az EU tevékenysége a politika minden területét felöleli, az egészségügytől a gazdaságpolitikán át a külügyekig és a védel­mi kérdésekig. Hatalmának jellege azonban a különböző területeken más és más, attól függően, hogy a tagállamok mennyi hatalmat ruháztak rá. Ennek megfelelően az EU bizonyos területeken egyfajta föderációra (például a pénz­ügyek, az agrárpolitika, a kereskedelem és a környezetvédelem terén), más te­rületeken konföderációra (például a szociális és gazdaságpolitika, a fogyasz­tóvédelem és a belügyek terén), megint más területeken pedig nemzetközi szervezetre (például a külügyek terén) hasonlít. Az EU egyik legfontosabb

110

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

tevékenysége az egységes piac létrehozása és fenntartása, melynek elemei a vámunió, a közös pénznem (amelyet a 27 tagállam közül eddig 16 vett át), a közös agrárpolitika és a közös halászati politika.

2007. június 23-án a tagállamok képviselői megállapodtak a reform­szerződés tervezetéről, amely a korábban egyes országokban elutasított alkotmányszerződést volt hivatott kiváltani, s amely lehetőséget nyújtana további szorosabb integrációra.

Magyarország, az első körben kijelölt kelet-európai országokkal az Eu­rópai Unió tagja lett 2004. május elsején. Az Uniónak eredetileg 377 millió lakosa volt, az új tagországok csatlakozásával – 450 millió lakossal – a világ legnépesebb unióját képezi.

Az Európai Uniónak van zászlója (kék alapon 12 csillaggal), himnusza (Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája), európai (uniós) útlevele, kö­zös pénze (az euró), televíziója (az Eurovision), központi bankja, törvény­hozó-, végrehajtó-, és bírósági intézményei, közös területe és határai. Az alaptörvényt helyettesítő nemzetközi szerződés (az 1957-es Római Szer­ződés) ezredvégi módosítása után sor kerül az Európai Alkotmány végle­gesítésére.

Felmerül a kérdés, hogy Magyarország 2004. május 1-től a többi csat­lakozó országgal együtt teljes jogú tagja lett-e az Európai Uniónak? Ma­gyarország, mint az újonnan csatlakozó országok mindegyike, teljes jogú tagként vesz részt az Unió intézményeiben, de bizonyos gazdasági és szo­ciális szektorokban – a megelőző tárgyalások eredményeképpen – átmene­ti mentességet kért és kapott. így például Magyarország 7 éves átmeneti mentességet kért és kapott a termőföldtulajdon-szerzés ügyében. Ebben az átmeneti időszakban az Európai Unió polgárai nem vásárolhatnak termő­földet Magyarországon, kivéve azokat, akik 3 éve mezőgazdasági tevékeny­séget folytatnak és abból élnek Magyarország területén. Ez az átmeneti időszak további 3 évre meghosszabbítható, amennyiben a magyar földárak az uniós szint alatt maradnak. Az euró, az Unió pénzének bevezetése rend­kívül szigorú feltételekhez kötődik. A csatlakozással Magyarország hatá­rai „kettéváltak”. Vannak úgynevezett „belső”, azaz közös határok az EU tagállamokkal, és vannak „külső” határok a nem tagországokkal. Gazda­sági szempontból az uniós csatlakozás a nyugati tagországoknak új piacot jelent, ahol az autóparktól a mosógépeken keresztül a divat- és luxusárukig minden kicserélődik. Az új „státusszimbólumok” kirívóan jelzik és a jö­vőben is jelezni fogják az anyagi, társadalmi differenciálódást. Hátrányos helyzetbe kerülnek a nyugdíjasok és az idősebb réteg, amely már nem tud bekapcsolódni aktívan a megváltozott gazdasági-politikai életbe.

111

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

A mai Magyarország

Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei között és az északi félgömb 45° és 49° szélességi körei között, nagyjából Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Tőle csaknem egyforma távolságra van az Atlanti-óceán és az Urál-hegység, illetve a Földközi-tenger és az Északi-tenger. Az országnak nincs közvetlen tengerpartja, legközelebb az Adriai-tengerhez fekszik, körülbelül 300 kilométer távolságra.

Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található. Az államhatár hossza 2246 ki­lométer. Ebből Szlovákiára 679, Ukrajnára 137, Romániára 453, Szerbiára 164, Horvátországra 355, Szlovéniára 102 és Ausztriára 356 km jut. Nyu­gaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia utódállamaival, Szerbiával, Horvát­országgal és Szlovéniával határos.

Az ország területén nincsenek nagy szintkülönbségek, legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek, legmagasabb pontja pedig tengerszint felett 1014 méter, a Mátra Kékes nevű csúcsán található. Az ország természetföldrajz szempontjából hat, nagy tájra osztható, ezek az Alföld, a Kisalföld, az Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység.

112

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el; időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni és a déli-délnyugati mediter­rán hatás alakítja. Az évi középhőmérséklet +8-12 °C, amelynek viszonylag magas, 20-25 ° C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, -4-7 °C, júliusban a legmagasabb, 25-30 °C. A napsütéses órák száma évente 1700-2100 óra között van; ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szem­pontjából.

Az évi átlagos csapadékmennyiség 500-1000 mm, az Alföldön 500-600 mm, a hegyvidéken 800-1000 mm. A csapadék majdnem fele télen, hó for­májában hull. Az északnyugati szél az uralkodó hazánkban. A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 35°C-ot 1940. február 16-án Göröm- bölytapolcán, Miskolc közelében regisztrálták.. A valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 41,9°C-ot 2007. július 20-án Kiskunhalason mérték. A Kár­pát-medence csaknem teljes egészében a Duna vízgyűjtő területéhez tarto­zik. Magyarország azonban nemcsak édesvízben, de hévizekben is gazdag, sőt Európa hévízben leggazdagabb tájegysége.

Az ásványi anyagokban dús gyógyvizek hőmérséklete olykor a 70 °C-ot is meghaladja. Nagyobb folyóink: Duna, teljes hossza: 2850 km, ebből a ma­gyarországi főágának hossza 417 km, a Tisza, teljes hossza: 962 km, ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km (a Duna mellékfolyója)

A nemzeti vagyon

Egy országnak adott időpontban rendelkezésre álló (a történelem során felhalmozott) anyagi javak és természeti erőforrások pénzben kifejezett érté­kének összessége, levonva belőle a külföldi tartozásokat. A nemzeti vagyont tehát mindig növeli a nemzeti jövedelemnek az a része, amely felhalmozásra kerül. Összetételét tekintve a következő módon csoportosítható:

  1. termelő vagyon (a munkaeszközök, munkatárgyak, a művelés alatt álló föld stb.);
  2. nem termelő vagyon (színházak, iskolák, kórházak, középületek stb.);
  3. tartalék- és biztonsági alapok;
  4. a lakosság tulajdonában lévő házak telkek és tartós fogyasztási cikkek, a külföldi követelések és tartozások különbözete.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat szakmai munkacsoportot alakított a nemzeti vagyon védelmét szolgáló jogi lépések megtétele érdeké­ben. A csoport megalakulásának és a munka azonnali megkezdésének idő­szerűségét elsősorban az adja, hogy megjelent az elmúlt időszak felháborító

113

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

privatizációs gyakorlatáról szóló kormányjelentés. Ezen túlmenően sürgető­vé teszi a nemzeti jogvédők fellépését az ország egyre nyomasztóbb eladó­sodása, s ehhez kapcsolódóan a nemzeti vagyon elzálogosítása, valamint a magyar termőföldre, a vízkincsünkre s a nemzet más pótolhatatlan javaira leselkedő veszély.

A földtulajdon

A földbirtok a természetes vagy jogi személy tulajdonában, vagy haszná­latában lévő földterület. A földbirtok a föld feletti tényleges uralmat, míg a tulajdon a föld feletti rendelkezési jogot is jelenti.

A földhasználat a birtoklási lehetőség jogilag alátámasztott gyakorlása, a föld meghatározott célra történő igénybevétele a tulajdon közvetlen gya­korlása, vagy annak valamilyen ellenszolgáltatásért (pl. bérleti díj) történő átengedése révén.

A földtulajdon-viszonyok állandósága, illetve természetes fejlődés men­tén történő ésszerű változása biztosítja egy ország agrárgazdaságának a szer­ves fejlődését, a fejlődés feltételeit azáltal, hogy a tulajdonos eredendően ér-

114

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

dekelt a földjének ésszerű hasznosításában, nem éli fel a gazdaságos termelés jövőbeni feltételeit. Magyarországon a 80-as évek végére a földhasználatnak a világon egyedülálló formája alakult ki. A mezőgazdasági termelés zömét adó termelőszövetkezetekben a mezőgazdasági tevékenység különböző tí­pusú, piacorientált mellék- és kiegészítő tevékenységekkel egészült ki, más oldalról a nagyüzemi termeléshez szervesen integrálódott a kisüzemi-ház­táji termelés.

Az 1990-es választások után gyökeres változások következtek be, köte­lező lett a szövetkezeti tulajdon, közte a földtulajdon teljes körű és gyors privatizációja. 1997. közepéig – a privatizációs törvények végrehajtásának „eredményeképpen” – elárverezésre került több mint 2 millió ha földterület, és mintegy 2,5-3 millió ha terület vagyonnevesítésére került sor. Becslések szerint – az eredetileg is magántulajdonban lévő földterülettel együtt – ma Magyarországon mintegy 6,5-6,7 millió ha termőterület van magántulaj­donban. A földvárverés és a földvagyon nevesítés mintegy 2 millió embert érintett. A hivatalos források szerint az 1 főre jutó földtulajdon nagysága nem éri el a 3 ha-t.

A tanulmány szerzői úgy ítélik meg, hogy a licitálás során földet vásárlók egy – nem kis része – érdekelt volt a vagyonnevesítésben is, ezért az átlagos terület mintegy 5-6 ha/tulajdonosra tehető. Ha figyelembe vesszük, hogy sokan eladták a kárpótlási jegyet, a tényleges tulajdonosi terület átlagos nagysága még ennél is nagyobb lehet.

A privatizációs folyamat a mezőgazdaság és a mezőgazdaságból élők számára katasztrofális következményekkeljárt. Csak néhány fontosat kiemelve:

  • a kárpótlási jegyek ára – részben a megtévesztő propaganda hatására is – mélyen az árfolyam alá süllyedt.
  • Az állam a kárpótlási jegyek felhasználásához nem nyújtott elég széles kínálatot, ezért azt elsősorban termőföld vásárlására fordították. Emiatt, s az alacsony licit-árak miatt viszonylagos földszűkösség lépett fel.
  • A kárpótlás során sok nem mezőgazdaságból élő, főleg városokban lakó ember jutott termőföldhöz, amiből számos probléma adódik.
  • A szövetkezetek a kárpótlásra kijelölt földekért későn kapták meg a kárpótlási jegyeket, s így az élelmiszeripar és a mezőgazdasági kereskedelem privatizációjába gyakorlatilag nem tudtak bekapcsolódni.
  • A szövetkezetek földtulajdon nélkül maradtak, a nagyüzemi eszközök kihasználatlanok, a termelő alapok nagy részét felélték, a termelés vissza­esett, a földek termőképessége leromlott.

115

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

A magyar ember

A magyarság eredete szempontjából a legdöntőbb bizonyítékot az em­bertan (antropológia) szolgáltatja. A magyarság eredetét ott kell keresnünk, ahol olyan emberek éltek – netán ma is élnek -, mint amilyenek mi magya­rok vagyunk. Ezt a bizonyosságot megszerezhetjük az alaktani jegyek ösz- szehasonlítása alapján tudományosan: olyan morfológiai [típusbeli] jegyeket viseltek, mint a honfoglaló magyarság és élettani jegyek kimutatásával (pl. a marker-gének, vércsoport-jellegek vizsgálatával). Emellett csak másodla­gos bizonyosság, hogy honfoglalóink milyen nyelvet beszéltek, milyen volt a szellemi- és tárgyi kultúrájuk; bár ezeknek összessége jó segítséget nyújt népünk eredetéről.

A magyar nép hármas összetevőjű:

  1. beletartoznak a 894-895-ös honfoglalás előtt a Kárpát-medencében élt népcsoportok (az autochton őslakosság, a szkíták, a szarmaták, a hunok és az avarok);
  2. Gerincét a Belső-Azsiából elindult és ideérkezése előtt többszörösen – főleg török népekkel – bővült 500 000-nyi „honfoglaló magyar” alkotja;
  3. A magyarsághoz – immár a „magyar nemzethez” tartoznak az ország­ba betelepített (jászok, kunok, besenyők stb.) és betelepült (szászok, szlová­kok, svábok, szerbek stb.) népek.

A honfoglaló magyar férfiak átlagos testmagassága 169 cm, a nőké 158 cm volt. Az átlagos életkor a honfoglalás idején 34 év volt, ami nem azt je­lenti, hogy az emberek nem értek meg idős életkort, hanem azt, hogy az életképtelen fiatalok 60%-a 16 év alatt meghalt, aki azonban megmaradt, az a természetes kiválogatódás elve alapján igen idős életkort ért meg.

A magyarságra legjellemzőbb embertani típusok a honfoglalás-, majd az Árpádok korában közel azonos százalékos előfordulást mutatnak a 20. szá­zadi előfordulásokkal. Ennek – a magyarságra egyedülálló jelenségnek – az oka részben a magyarság „keleti vitalitásában”, részben pedig abban rejlik, hogy a besenyők, a jászok és a kunok révén az ország „keleti” utánpótlással bővült.

A magyarok „mássága” miatt Nyugat-Európa őseinket többnyire ked­vezőtlenül ítélte meg. Mivel a magyarság származásánál fogva más, mint Európa minden indoeurópai népe, – bár erről az elmúlt fél évszázadban nem „illett” beszélni – ezért természetesen tulajdonságai és viselkedési formái is mások.

116

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Magyar népcsoportok

Palócok. A palóc terület a Duna-Tisza közétől, az ország közepétől észak felé, délnyugattól északkeletre hosszú vonalban húzódik az Alföld és a ma- gyar-szláv nyelvhatár között. Az első palóc falvak lakossága feltehetően kun, vagy ahhoz hasonló lehetett, és a közelben lakó szlávok nevezték őket palócoknak. A palócok alatt a Mátra, a Bükktől északra fekvő medence jel­legű területek, illetve az Ipoly-völgye magyar parasztsága értendő, a 19-20. században. A palócokat egyes kutatók kun eredetűeknek tartják, az írott források azonban csupán néhány kisebb körzet kun eredetét igazolják.

Palócföldön a néprajzi gyűjtések igen gazdag folklórt hoztak felszínre. Kiemelkedően gazdag a hiedelemvilág, a lakodalomhoz és a jeles napokhoz kapcsolódó szokásanyag. A palócság kulturális ismertetőjegye a népvisele­te. A Palócföldön belül számos viseleti csoport (bujáki, hollókői, kazári, őrhalmi, rimóci, stb) alakult ki, a nők hajviselete, főkötőik színe, díszítése, szoknyájuk száma, hossza, az ingvállak hímzése, a kötény formája, a prusz- lik (ujjas kabátféle), a mell és fejkendő anyaga megkötésének módja, a férfiak kalapja, ingük hímzése, a rojtos aljú gatya hossza, szélessége stb. alapján. Az öltözet falvanként és csoportonként kifejezte viselőjének korát, vagyoni állapotát, de az alkalomra is utalhatott.

A magyarcigányok (magyar cigányok formában is) vagy magyar nyelvű romungrók közé tartozik a magyarországi romák többsége, mintegy két­harmada. Többségükben a kárpáti cigányoktól származnak. Magyarország szinte minden jelentősebb településén élnek, és a Kárpát-medence több más magyarlakta vidékén (Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld) is laknak. Kül­földön önmagukat magyarnak vallják, míg szülőföldjükön általában romák vagy cigányok, akik elhatárolódnak a nem-cigányoktól (gádzsók). Ennek ellenére a többi roma csoporthoz képest jórészt integrálódtak a magyar tár­sadalomba. A romák közül a kárpáti cigányok (roma nyelvű romungrók) él­nek a legrégebben a Kárpát-medencében, őseik a 15. században érkeztek. A magyarcigányok magyarul beszélnek. A közhiedelemmel ellentétben azon­ban még ma is vannak közöttük olyanok, akik beszélik őseik roma nyelvét. Akik a roma nyelvet nem beszélik, azok is számos roma szót megőriztek. A cigányok eredetileg vándorkörökben járták be az országot, különböző kéz­műves munkákat adott területen elvégezve, a területet felosztották egymás között, vándorjeleket hagyva egymásnak. Már a régi romungrók között is sok zenész volt, akik például a Rákóczi-szabadságharc idején is jó szolgá­latot tettek. E hagyomány alapján a 19. századtól a magyarcigányok leghí­resebb mestersége a zenélés lett (muzsikus cigányok). Ide soroljuk azokat a

117

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Magyarországon született, vagy működött/működő művészeket, akik ma­gukat magyarcigányoknak vallják, cigányságuk és magyarságuk felvállalá­sával. Szakterületükön jelentős eredményeikkel, műveikkel gazdagították / gazdagítják a cigányság és az anyaország kultúráját egyaránt.

A székelyek a középkor folyamán nemesi kiváltságokkal rendelkező ma­gyar népcsoport, amely a 13. századtól kezdve külön rendi nemzetet alko­tott. Elsősorban az Erdély délkeleti részén található Székelyföldön laknak, de székelynek vallja magát a Brassótól Nagyszebenig húzódó, ún. Szászföld magyar ajkú lakosságának nagy része is. A székely nép eredete sok vitát ka­var mind a tudósok, mind pedig maguk a székelyek között. Elterjedt elmélet szerint harcos törzsektől származnak, akiket a magyarok telepítettek a keleti határ őrzésére, megvédendő az országot a tatárok és egyéb, kelet felől fenye­gető népek támadásától.

A legtöbb székely magát magyarnak vallja. A különféle elméletek szkíta, hun, gepida, avar, bolgár és kabar eredetet vallanak. Vannak, akik azt állít­ják, hogy a székelyek mindig is magyarok voltak, a kulturális eltérések oka a hegyvidéki elszigeteltség. A székelyek között is elterjedt legismertebb mon­da szerint a székelyek annak a 3000 hunnak a leszármazottai, akik Attila halála után Csaba királyfi vezetésével, egy vereséget követően, Csigle-me- zejére vonultak vissza. A László Gyula neves történész és régészprofesszor által kidolgozott „kettős honfoglalás” elmélete szerint a magyarság két hul­lámban érkezett a Kárpát-medencébe. Az első hullám az úgynevezett késő avarok voltak (670 körül), a második hullám a 896-os honfoglalás. Ezen elmélet szerint a székelyek az első hullámmal érkeztek és telepedtek le Er­délyben. Kisszámú kutató azt az elméletet vallja, hogy a székelyek a szkíták leszármazottai, akik a nyugat felé vonuló magyarokhoz csatlakoztak.

A székelyek hadkötelezettségük okán voltak nemesi joggal felruházva. Adózni csak akkor voltak kötelesek, ha trónra lépett a király, ha megháza­sodott, illetve ha fia született (ököradó). Ha a király keletre vezetett hadat, akkor minden második katonakorú székely volt köteles hadba vonulni, ha nyugatra akkor csak minden tizedik. Az 1848-49-es szabadságharcban Bem erdélyi hadseregének nagy részét székelyek alkották. Az önvédelmi harc megkezdését 1848. október 16-án az agyagfalvi gyűlésen mondták ki, ahol Berzenczey László székelyföldi kormánybiztos hívására hatvanezer székely jelent meg. A gyűlésen kinyilvánították, hogy a székelyek hajlandóak fegy­vert fogni „magyar véreik védelmére”. A székelység a kiegyezést követő köz­igazgatási felosztással betagolódott a modern magyar társadalomba.

A I. világháborúban a székelyek ezrei pusztultak el, az értelmetlen há­borúban. Az I. világháború végén ráadásul a Károlyi Mihály vezette kor­

118

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

mány feloszlatta a magyar hadsereget, ami miatt idegen csapatok könnyen el tudták foglalni Magyarország jelentős részét. A székelyek már 1918. novem­ber folyamán észlelték a veszélyt, hogy a hadsereg nélkül maradt Magyaror­szágot idegen csapatok fogják elfoglalni, ezért megpróbálták megszervezni a fegyveres honvédelmet. így jött létre a Székely Hadosztály, mely több mint négy hónapon keresztül védte Magyarországot.

Az 1920-as trianoni békeszerződés Erdélyt és Magyarország keleti me­gyéit Romániának adta, úgy, hogy egyáltalán nem kérdezték meg az ott lakó embereket. Az 1940-1944 közötti időszakot (Bécsi döntés) leszámítva a székelyek Románia állampolgárai, de sikerült megőrizniük magyar identitá­sukat. A székelyek túlnyomó része Székelyföldön, vagyis az erdélyi Hargita, Kovászna és Maros megyében él.

A 2000-es évektől a Székelyföldön felerősödtek az autonómia törekvé­sek, a székelység több nagygyűlésen fogalmazta meg követeléseit. A széke­lyek az Európai Unióban már meglévő számos autonóm területet (Katalónia, Baszkföld, Dél-Tirol stb.) hozzák fel példaként, és bíznak abban, hogy végül nekik is sikerül kiharcolniuk azt, ami más európai országok kisebbségeinek természetes.

A Gyergyószentmiklóson 2005. február 12-én elfogadott Határozat szövege az alábbi:

„Mit kíván a székely nép?”

A szabad véleménynyilvánítás jogát, a székelység sorsát érintő vala­mennyi kérdésben! Miért? Mert rendelkezni kívánunk mindazokkal a jogokkal, amelyekkel Európa szabad népei rendelkeznek.

Önrendelkezési jogunk elismerését! Miért? Mert, noha az igazságtalan trianoni diktátum által 85 éve Romániához kerültünk, sorsunk felett magunk kívánunk rendelkezni.

Székelyföld közigazgatási autonómiáját! Miért? Mert 900 éves hagyo­mánya van a székely autonómiának, s 900 éves tapasztalatunk, hogy ez szolgálta fennmaradásunkat, amiképpen – az európai gyakorlatnak megfelelően – a jövőben is ez fogja szolgálni.

Népszavazás kiírását a történelmi Székelyföld területén, Székelyföld te­rületi-közigazgatási autonómiájának törvény általi létrehozásáról! Mi­ért? Mert elemi jogunk saját dolgainkról véleményt mondani, közösségi akaratunkat törvényes keretek között kifejezni. Saját évezredes hagyo­mányaink és az Európai Unióban bevett gyakorlat alapján, sorsunkról a

119

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

közvetlen demokrácia eszközével, népszavazás útján kívánunk dönteni. Tudatában vagyunk, hogy az EU-ba igyekvő Románia sem tagadhatja meg a területén élő 600 000-es székely közösségtől a jogállamokban al­kalmazott területi autonómiát.

Azt, hogy az RMDSZ ne akadályozza, sőt, a kormányzó koalíció párt­jaként segítse a székelység fennmaradását célzó, az autonómiáról szó­ló helyi népszavazások megtartását! Miért? Mert túl azon, hogy az RMDSZ programjában és választási kampányában elkötelezte magát az autonómia mellett, és hogy nem hagyhatja figyelmen kívül szavazói akaratát, nemzettársai közösségi akaratnyilvánításának akadályozása által nemzetárulást követne el.

Azt, hogy a román állam, a Gyulafehérvári Nemzetgyűlés határozatai­nak megfelelően, vegye tudomásul és tartsa tiszteletben a szülőföldjén többségben élő székelység kinyilvánított akaratát! Miért? Mert nem eu­rópai az az állam, amely a területén élő nemzeti közösséget megfosztja a belső önrendelkezéshez való jogától!

Azt, hogy a magyar kormány ne akadályozza a székelység fennmaradá­sát biztosító területi autonómia megvalósítását, hanem vállaljon védőha­talmi státust és a nemzetközi fórumokon támogassa e törekvést! Miért? Mert alkotmányos kötelessége a határon túli magyarok iránt felelőssé­get éreznie. A jelenlegi magyar kormány vegyen példát az osztrák kor­mányoktól, amelyek – diplomáciai konfliktusokat is vállalva – mindent megtettek az osztrákok által lakott olaszországi Dél-Tirol autonómiájá­nak megvalósulásáért.

Baráti és együttműködési kapcsolatot Európa valamennyi autonóm terü­letével! Miért? Mert autonómiánk kiépítésében támaszkodni kívánunk a jól működő európai területi autonómiák közösségeinek szolidaritására és tapasztalataira.

Virágzó jövőt az autonóm Székelyföldön, az Európai Unióban! Miért? Mert szülőföldünkhöz, nemzeti önazonosságunkhoz az EU-tag Romá­niában is ragaszkodni fogunk, s mert gyermekeink jövőjét a szabad Eu­rópában képzeljük el, itt Székelyföldön.

Virágzó jövőt a magyarság és minden Kárpát-medencei nép számára, a jogegyenlőség elvének tiszteletben tartásával! Miért? Mert itt a ha­zánk, s mert a székelység mindent megtesz – ahogyan hosszú és viharos történelme során mindig is – a szétszakított magyarság egységéért és fennmaradásáért.

Virágzó Európai Uniót, ahol a területi autonómiák tartósan fejlődnek és a nemzeti közösségeknek védelmet nyújtanak! Miért? Mert európai

120

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

demokrácia mindig ott volt és ott fejlődött, ahol közösségei az önkor­mányzásra berendezkedtek, és ahol tiszteletben tartották és tartják a szubszidiaritás elvét, mint a közösségi építkezés alapvető eszközét.

• Szolidaritást a világ valamennyi elnyomott népével és nemzeti közös­ségével! Miért? Mert több száz év történelme tanított meg minket arra, hogy egy magára hagyott nép, számbeli kisebbségi sorsban levő közös­ség mennyire kiszolgáltatott lehet a nagyhatalmak és a többségi nemzet kénye-kedvének.

Székely himnusz

A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György, zené­jét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, és művük később sem vált hivatalos himnusszá. Az évtizedeken keresztül tiltott dal azonban hatalmas népsze­rűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon, a tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a magyar Himnusszal és a Szózattal.

Ki tudja merre, merre visz a végzet Göröngyös úton, sötét éjen át.

Vezesd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi csillagösvényen. Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcának zajló tengerén. Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve. Három fő csoportjuk van: a moldvai csángók, a gyimesi csángók és a barcasági csángók.

A moldvai csángók Moldva tartományban élnek, a negyedmilliós mold­vai katolikus lakosság legnagyobb részét alkotják. A magyarul még tudó moldvai csángók száma a legutóbbi felmérések szerint 62 ezer körülire tehe­tő, ez a népcsoportnak csak mintegy egynegyede.

Eredetük nem tisztázott pontosan. A népcsoport magját feltehetően a honfoglaláskor határőrzőként kint hagyott magyarok alkották, akik mellé a magyar királyok a 12-13. században erdélyi és Felső-Tisza-vidéki magyarokat telepítettek. A 15-17. század között magyar husziták és erdélyi menekültek csoportjai érkeztek, az 1764-es madéfalvi veszedelem után pedig nagyszámú

121

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

székely népesség
telepedett le. Az
utóbbiak leszárma-
zottaik alkotják a
mai magyar nyel-
vű moldvai csán-
gók többségét. A
moldvai csángók
egy kisebb része,
az északi csángók a
magyar nyelv olyan
változatát beszélik,
amely sok voná-
sában a középko-
ri magyar nyelvet
őrzi.

Csángó búcsú

Bukovinai székelyek (bukovinai csángók) Korábban néha csángóknak ne­vezték az 1764-ben, Mária Terézia idején lezajlott madéfalvi /Madéfalva/ vérengzés után Csíkból és Háromszékből Moldvába menekült azon széke­lyeket is, akiket 1776 és 1786 között a Habsburg udvar a romániai Buko­vinába, a mai Szucsáva megye területére telepített. A bukovinai székelyek esetében azonban a csángó megnevezés hamis, és ők maguk sem fogadják el. Annyi közük mégis van a csángókhoz, hogy amikor a moldvai székely menekültek közt a telepeseket toborozták, feltehetően őshonos moldvai ma­gyarok is csatlakoztak a Bukovinába költözőkhöz.

Népesedés

Magyarország demográfiai helyzetét nem túlzás válságosnak nevez­ni: 1981-től folyamatosan nő az idősek és csökken az újszülöttek aránya. A vizsgált okok között figyelembe kell venni a 20. század első évtizedeinek történéseit is. Hazánkban kiemelkedik az 1954-es év a születési csúccsal, 1962 a születési mélyponttal. Ezután 1975-ben ismét születési csúcs volt, az akkori népességpolitikai intézkedéseknek köszönhetően, azóta azonban folyamatosan csökken a születések száma, és 1981-től már többen halnak meg, mint ahányan születnek. Az EU-s államokhoz képest Magyarország nem áll nagyon rosszul, önmagához képest azonban igen. Rosszabb a hely­zetünk az átlagos életkort tekintve: a férfiak esetében hátulról a negyedik, a nőknél az utolsó előtti helyen állunk. Az egyre később kötött első, és ál­

122

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

talában a folyamatosan csökkenő házasságok, az egyre idősebben szülő nők mind hozzájárulnak a népesség csökkenéséhez. Magyarországon nem csak a házasságkötések száma csökken, hanem a párkapcsolatoké is.

– Az ország lélekszáma 1981-ben 10,7 millió volt, 2001-ben 10,2 millió, vagyis húsz év alatt közel öt százalékkal csökkent. Olyan ez, mintha egy ötszázezer lakosú várost egyszerűen eltüntetnénk a térképről, vagy Magyar­ország évente elveszítene egy harmincezer lakossal rendelkező várost. A né­pességjelenlegi csökkenése együtt jár egy kifejezett elöregedési folyamattal. Az idős emberek aránya a társadalomban egyre növekszik, a halálozások száma felülmúlja a születések számát. Komolyan fenyeget a veszély, hogy Magyarország afféle „öregotthonná” válik. A lakosság jelentős mértékű csökkenése hátrányosan hat a gazdasági életre.

A munkavállalók száma egyre fogy, és az eleve korlátozott méretű ma­gyar piac lassan elveszíti vonzerejét a külföldi befektetők számára. Ennek következménye, hogy lelassul a gazdasági növekedés és az új munkahelyek teremtésének folyamata. A közterhek súlya – a külső adósságállomány ke­zelése, a közoktatás, a lakásépítési program, a romák helyzetének javítása, a nyugdíjrendszer fenntartása – egyre kisebb létszámú munkaképes lakosságra nehezedik. Végül az elöregedés károsan befolyásolja a társadalom cselekvő erejét. A gyermekek hiánya táplálja a pesszimista közfelfogást, és fordítva, a kilátástalanság miatt egyre kevesebben vállalnak gyermeket. Az ENSZ Né­pesedési Alapjának (UNFPA) előrejelzése szerint Magyarország lakossága 2050-ben 7,5 millió lesz.

A nemzedékek megőrzéséhez és megújulásához szükséges úgynevezett születési küszöbszám átlagosan 2,1 gyermeket jelent családonként. A gyer­mekek vállalásához nemcsak a gazdasági helyzet javulására van szükség, hanem gyermekszerető társadalom megteremtésére, amely a gyermekeket „kincsnek, örömnek és boldogságnak tartja”, nem pedig tehernek és pusz­tán anyagi gondok forrásának. A születések száma nemcsak az egy főre eső gyerekek számától függ, hanem a gyermekeket vállaló családok számától is. Nehéz lesz megállítani a lakosság csökkenését, ha tovább növekszik a „cson­ka családok” száma.

A bevándorlás is szóba jöhet, mint demográfiai tényező. Magyarországra sok idegen érkezett a történelem során, és a nemzet elég erős volt az asszimi­lációhoz. Jelenleg sem a közvélemény, sem az ország politikai vezetői nem vizsgálják meg komolyan ezt a lehetőséget. Vajon Magyarország mint az Európai Unió tagja, kész-e befogadni Nyugat-Európából érkező embereket? Felkészült-e az ország arra, hogy helyet adjon a Közép- és Kelet-Európából vagy a Földközi-tenger medencéjéből érkező munkavállalóknak?

123

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

A magyar oktatási rendszer

a szűkebb közös-
szóval élve – lelki
a gyógyítással,

emberi életben
jelentő pilla-
felnőtté avatás,

feldolgozá-
A honfog-
Szent István
államalapítás
a kolostorok

a

az

Más természeti népekhez

hasonlóan a magyar oktatás

úttörői a sámánok – jellegze-
tes magyar nevükön: a táltosok

voltak, akik
ségek – mai
gondozásával,
a jóslással,

mérföldköveket
natok (születés,

házasság, temetés)
sával foglalkoztak.
lalás, de főleg a
nevéhez fűződő
után az oktatás

hatáskörébe került, a közép-
kor idején főleg a bencések és
a Domonkos-rendi szerzetesek
tanították a nemesek utódait a
nyugati műveltségre. Nagy La-

jos király 1367-ben hozta létre Nagy Lajos
az első magyar egyetemet Pé-
csett, ez a dátum jelzi a magyar felsőoktatás kezdetét.

Magyarországon a gyerekek 3 éves korban lépnek be a közoktatás ka-
puján, ekkor kezdik el az óvodát. A tankötelezettség a 6. vagy 7. betöltött
életév után kezdődik, a gyermek iskolaérettségétől függően, ekkor kezdenek
általános iskolába járni. Az eredetileg hagyományosan 8+4 éves általános
iskola-középiskola felosztás mellett egyre több a 6+6 és a 4+8 éves képzés
is, amikor a gyerekek nem 8, hanem 6 vagy akár 4 általános iskolai év után
már gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, a középiskolák elvégzésekor
érettségi vizsgát tesznek a tanulók. Az oktatás 18 éves korig kötelező. A

szakképzést leghamarabb 16 éves korban kezdhetik meg a
ra az alapismereteket már elsajátították.

A felsőoktatás az úgynevezett bolognai folyamat során
a hagyományos, egységes (osztatlan) 3-4 éves főiskolai és

mi képzésekről a háromszintű rendszerre. Ebben a rendszerben a 3-4 éves
alapképzést elvégzők egy része felvételt nyerhet az 1-2 éves (tanári szakokon

tanulók, amikor-

fokozatosan átáll

4-6 éves egyete-

124

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

2,5 éves) mesterképzésekre. A legfelső szint a 3 évig tartó doktori képzés. Az osztatlan képzésre felvetteknek nincs alap- és mesterképzésre osztva a tanulmányuk, hanem egyben végzik el és főiskolai illetve egyetemi diplomát kapnak a végzésük helyétől függően. Jelenleg (2007-ben) még kifutó jelleg­gel jelen vannak a tanulmányaikat 2006 előtt elkezdők végzéséig, azonban 6 szakon (orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász, építész) még most is indul osztatlan rendszerű képzés. Magyarországon a felsőoktatási intéz­mények állami-, magán-, illetve egyházi egyetemek és főiskolák, amelyeket az állam akkreditál, azaz hivatalosan elismer.

A magyar iskolarendszer a szerkezeti átalakulás állapotában van. Elbi­zonytalanodtak azok határvonalak, amelyek az alap és a középfokú oktatást évtizedeken keresztül elválasztották, és amelyek helyét a nyolcadik évfolya­mot követően mindenki pontosan ismerte, ennek ellenére a magyar diákok a nemzetközi diákolimpiákon kiválóan szerepelnek, számtalan aranyérmet hoztak haza, különösen a matematika, fizika és a kémia terén jeleskednek.

Magyarok az idegenek szemében

Amit a magyarság szellemi értékekben a világnak adott, messze kima­gaslik sok nagy nemzet teljesítményei közül is. Elég, ha csak a tudományban és sportban elért eredményekre utalunk. Néhány idézet, hogyan vélekedtek rólunk a világ kiemelkedő szellemiségei.

„A magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget, fagyot, a hi­deget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők.” Bölcs Leó, bizánci császár (866-911)

GARDEZI perzsa író, 1050. körül: „A magyarok bátrak, jó kinézésűek, és tekintélyesek. Ruházatuk színes selyemszövetből készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, fényt kedvelők.”

II. PIUS pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű nándorfehér­vári diadal után (1456) írja III. Frigyes császárhoz küldött levelében: „Ma­gyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője.”

MONTESQIEU (1648-1755): „A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legen­dás híre van.”

R. BACKWILL angol politikai író írja 1841-ben: “Magyarország fog­lalja vissza helyét a nemzetek között, és legyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb védőbástyája.”

BISMARCK német kancellár (1815-1898): „Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik.”

125

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

HANS NORMAN 1883: „Magyarország összes népei közül kitűnnek az igazi magyarok: jó alkatú, kemény izomzatú emberek, nemesek, mintegy márványból faragottak, szemeik tüzesek”.

VAUTIER francia politikus a 20. század elején írja: „Magyarország múltja fényes, de a jövő még dicsőbb sorsot tart fenn számára. E jobb sorsra érdemes nemzetet Ausztria úgyszólván elfalazta Európától, hogy egyrészt annál szabadabban kizsákmányolhassa, másrészt, hogy a külföld a függet­lenség után sóvárgó magyarság panaszait meg nem hallhassa.”

LORD ROTHERMERE (1868-1940) 1927. június 27-én a Daily Mail­ben írja: „Az új európai határok igazságtalansága állandó veszedelme Euró­pa békéjének, és azok a kezek, amelyek a mai politikai helyzetet létrehozták, a jövő háború magvait hintették el.”

ENRICO FERMI olasz atomfizikus (1901-1954) Amikor Fermit meg­kérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: „Már itt vannak… magyaroknak nevezik őket!”

Magyarok a számok tükrében

Statisztikusok az 1990-es években arra kerestek választ, hogy a min­dennapi életben mit tekintenek az emberek „magyarosnak”. Miért éppen magyaros egy étel vagy ital, s melyek azok az egyéb, a magyarok identi­tására, mentalitására jellemző jelképes értékek, tulajdonságok, amelyekről elmondható, hogy jellemző a magyarságra.

A megkérdezettek az ételek választásnak sorrendjében a legmagyaro­sabb ételeknek következőket tartották: 1. gulyásleves, 2. halászlé, 3. töltött káposzta, 4. paprikás csirke, 5. paprikás krumpli, 6. disznótoros, 7. bableves, 8. túrós csusza. A mai Magyarországon (1997.) a kedvenc ételek sorrend­je: 1. töltött káposzta, 2. rántott szelet, 3. paprikás csirke, csirkepörkölt, 4. húsleves, 5. halászlé, 6. gulyásleves, 7. bableves, 8. pörkölt. Italok (országos sorrend): 1. bor, 2. sör, 3. üdítő italok, gyümölcslevek, 4. víz.

Tájak: 1. Hortobágy, 2. Tokaj-Hegyalja, 3. Magyar Alföld, 4. Bala­ton, 5. Dunakanyar, 6. Badacsony, 7. Bakony, 8. Kárpátok. Állatok: 1. ló, 2. magyar tarka, magyar szürke marha, 3. puli, 4. magyar vizsla, 5. kuvasz, komondor, 6. gólya, 7. fecske, 8. rackajuh, 9. pacsirta, 10. turul (sólyom). Ünnepek: 1. március 15., augusztus 20., október 23. Zene: 1. magyar nóta, 2. népdal, műdal, 3. Kodály, Bartók, 4. Erkel, Liszt, 5. operett. Történelmi személyiségek: 1. Kossuth, 2. Széchenyi, 3. Szent István, 4. Mátyás király, 5. Rákóczi, 6. Árpád, 7. Horthy, 8. Deák. A magyar ember tulajdonsá­gai: 1. barátságos, 2. rokonszenves, 3. okos, 4. békeszerető, 5. céltudatos,

126

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  1. önbizalmát vesztett. Büszke ember-e a magyar, ha igen mire büszke: 1. európaiságunkra, 2. tudományos eredményeinkre, 3. sport eredményekre,

4. történelmi korszakokhoz kapcsolódó értékekre. Népek rokonszenve: 1. német, 2. osztrák, 3. olasz, 4. angol, 5. francia, 6. lengyel, 7. amerikai, 8. északi népek.

Hungarikumok

A hungarikum szó jelentése: Magyarországra jellemző magyar mű, ma­gyar termék, kulturális tényező, de esetenként alkalmazzák társadalmi vagy közéleti jelenségekre is. A fogalmat a következő területeken használják:

A köznapi értelemben vett hungarikumok azok a termékek, amelyek­nek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg Ma­gyarországhoz kapcsolódik, tehát jogi értelemben véve egy be nem jegyzett földrajzi árujelző. Azt, hogy mely gyártó milyen termékére használható a „hungarikum” megnevezés, sem hatályos jogi szabályozás, sem önkorlátozó

iparági megállapodás nem rögzíti.

Hungarikumok, azaz „kiváló mi-
nőségű és a hagyományos különleges
tulajdonsággal rendelkező élelmisze-
rek”: Kalocsai fűszerpaprika-őrle-

mény, Szatmári szilvapálinka, Békési
szilvapálinka, Szabolcsi almapálin-
ka, Kecskeméti barackpálinka, Sze-
gedi fűszerpaprika-őrlemény, Makói
vöröshagyma, Gyulai kolbász, Toka-
ji aszú, Pick szalámi

Magyar kutyafajták: drótszőrű
magyar vizsla, erdélyi kopó, komon- *

dór, kuvasz, magyar agár, mudi, puli, pumi.

Haszonállat: Balatoni fogassüllő, bivaly, bronzpulyka, cigája juh, cikta

juh, fehér magyar tejelő kecske, kisbéri félvér, lipicai ló, a magyar óriás nyúl, magyar racka juh, magyar tarka marha, mangalica sertés, mezőhegyesi fél­

vér, nóniusz, régi magyar lúd- és kacsafajták, szürke marha.

Tájegység, nevezetes helyek: Aggteleki cseppkőbarlang, a Hanság kapuja,

Balaton, Egerszalóki hőforrás, Dunakanyar.

Egyéb hungarikumok: Halasi csipke, Herendi porcelán, karikás ostor, bu­sójárás, matyók, kalocsai hímzés, herendi porcelán, zsolnai manufaktúra,

hollóházi porcelán, szaloncukor, tönkölybúza, balatoni fogas

127

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Kultúra

Irodalom

Anonymus szobra

A honfoglaló magyarság ősi kultúrá-
jának hagyományait szóbeli műveltsége
tartotta fenn, ennek emlékei azonban saj-
nos elvesztek. A történetírók gestái közül a
Gesta Hungarorum, az Anonymusnak ne-
vezett R mester műve, mely 1200 körül ke-
letkezhetett, a honfoglalás történetét meséli
el. A 12. században keletkezett a Halotti
beszéd, száz esztendővel később pedig az
Ómagyar Mária-siralom, Thúróczy János
históriája (1487) pedig a középkori törté-
netírást összegezte. A korszak legjelentő-
sebb költője Janus Pannonius volt.

A 16. században fejlődött ki a históriás
ének műfaja: Ilosvai Selymes Péter a Toldi
Miklós-mondát dolgozta fel. A reformáció
és a reneszánsz írói közül meg kell említe-

nünk Bornemissza Pétert és Heltai Gáspárt költőt.

Ady Endre, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. Köl­tészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülő­földjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabad­ság, az egyenlőség, a hit vagy a múlandóság kérdéseiről írott költeményei. AranyJános költő, irodalmi pályafutása Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal kezdődött, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.

Babits Mihály költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja

Balassi Bálint költő, a magyarországi reneszánsz második korszakának nagy alakja. A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő művelője, a magyar irodalom első klasszikusa.

Berzsenyi Dániel költő, a magyar irodalom egyik legellentmondásosabb költője. Bár gazdag, sikeres földesúr volt, életének igazi értelmét a költészet je­lentette. Ez a feloldhatatlan ellentmondás Berzsenyit élete végére kiábrándulttá, keserűvé tette. Művei a klasszicizmus, a szentimentalizmus és a romantika jeleit is tükrözi.

128

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tart­ják számon. Tanárai a jövő tudósaként tartották számon: így „poéta doc- tus”-nak, és „poéta natus”- nak is nevezték.

Gyóni Géza költészete eleinte Ady Endre hatását mutatta, orosz fog­ságban írt költeményei megrendítő hatásúak. Harmincegy éves korában, a krasznojarszki fogolytáborban halt meg.

Herczeg Ferenc író, színműíró, újságíró, az MTA tagja. A Horthy-kor- szak legnépszerűbb írója, az Új Idők c. irodalmi hetilap főszerkesztője. Rendkívül gyorsan népszerű lett. Sikere arra biztatta, hogy a „nemzet író­jává” váljék. Ekkor novellák és vígjátékok helyett történelmi drámákat, re­gényeket kezdett írni.

Jókai Mór, a „nagy magyar mesemondó”, regényei alapvetően romanti­kus stílusúak, de emellett gyakran találkozhatunk népi- illetve realista ele­mekkel.

József Attila, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. „József Attila költészete forradalmat jelentett a magyar irodalom történetében: az az új szemléletmód, ahogyan verseiben az ‘én’-t felépíti, láttatja, összhangban volt Európa és Amerika akkori költészetével. Öröksége sok évtizedre megha­tározta a magyar költészet tendenciáit. Ahogy minden igazán nagy alkotó esetében, az övében is azt látjuk, hogy száz évvel születése után legalább any- nyi újdonságot tud mondani, mint a megelőző évtizedekben” – mondta Bókay Antal Enszerkezet, önteremtés – József Attila üzenete című előadásának

bevezetőjében.

Katona József, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. Az írója ha­

lála után „legelső nemzeti drámává” magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt.

Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, kritikus, esz-

széista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének neves

tagja.

A Himnusz („Hymnus, a’ Magyar nép zivata-

ros századaiból”) Kölcsey Ferenc költő legnagyobb

hatású verse, mely egyben Magyarország nemzeti
himnusza. 1823-ban írta szatmárcsekei magányá-
ban. A himnusz zenéjét Erkel Ferenc (1810-1893),
zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor
a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázatot megnyerte.

A művet a budapesti Nemzeti Színház mutatta be
1844-ben, azonban csak 1903-ban lett az ország tör-

Kölcsey Ferenc

vényileg elfogadott himnusza.

129

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Hymnus

Isten, áldd meg a magyart,

Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel, Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép A múltat s jövendőt!

Őseinket felhozád Kárpát szent bércére

Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának Árpád hős magzatjai Felvirágozának.

(a Himnusz első két versszaka)

Krúdy Gyula író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszio- nisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társa­dalom- és lélekábrázolás.

A hat nyelven (német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög) tudó Ma­dách Imre 1841 októberében és novemberében tette le ügyvédi vizsgáját, majd a Pesti Egyetemen tanult bölcseletet és jogot. 1859 és 1860 között írta meg Az ember tragédiája egyetlen fennmaradt változatát.

Márai Sándor az 1930-as években precíz és letisztult realista stílusa ré­vén vált ismertté. Elsősorban regényíróként ismert, bár szintén jelentős no­vella-, vers- és tárcaírói munkássága, és néhány színdarabot is írt.

Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az MTA tagja. írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött ko­rának megszokott normáitól, 1881-ben a Petőfi Társaság, 1882. február 8-án a Kisfaludy Társaság választotta tagjának. Főbb művei: Kísértet Lublón, Beszterce ostroma, Szent Péter esernyője, Szelistyei asszonyok, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A fekete város.

130

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Kínai gyerekek szavalják a Szabadság, szerelem
című Petőfi Sándor verset a költő szobrának avatá-
sán a Lu Hszün parkban Sanghajban

Móricz Zsigmond, író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi magyar rea-
lista prózairodalom legismertebb alakja. 1908-ban a Nyugatban megjelent
Hét krajcár című novellája, azonnali hírnevet hozott, felszabadította benne
a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek
sikeres regényei, elbeszélései.

Németh László, Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró. Főbb
művei: Égető Eszter, Két Bolyai, Irgalom, Gyász, A minőség forradalma,

Iszony.

Kevesen tudják, hogy a
lírai irodalom egyik láng-
elméjét, Petőfi Sándort a
maga korában a világ öt
legnagyobb költőjeként tar-
tották számon. Verseit több
mint száz nyelvre fordították
le (a kínai általános iskolák-
ban ma is tanítják a Szabad-
ság, szerelem című versét).
Petőfi a szabadságot követel-
te hazájának és népének, de
nagy szerepe volt a márciusi
napokban, 1848-ban.

Radnóti Miklós költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője.

Reményik Sándor költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – év­tizedekre száműzték a magyar irodalomból.

Szabó Dezső író, kritikus, publicista, a két világháború közötti magyar irodalom nagyhatású képviselője. 1918-ban fejezte be Az elsodort falu című könyvét, mely Erdélyben és Budapesten játszódik, és a kor általa magyar­pusztítónak tartott irányzatait ecseteli. A könyv egy csapásra ismertté és hí­ressé tette. A húszas évektől németellenesség is érzékelhető volt műveiben. Bajcsy-Zsilinszky Endrével lapot szerkesztett Előőrs címmel, melyben „faj­védő” hangnemben írtak. Véleményük a magyarságot fenyegető veszélyekről nem egészen azonosak, mert míg Bajcsy-Zsilinszky a zsidóságot tartotta a legnagyobb veszélynek, Szabó a németeket. A nyilvánvalóan nemzetellenes nemzetközi szocializmust és kommunizmust világosan elutasította, sőt, el­ítélte a német megszállást és a nyilasuralom terrorját.

131

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Vörösmarty Mihály

Szabó Lőrinc, költő, műfordító, életműve a 20. századi magyar líra ki-
vételes teljesítménye.

Tormay Cécile írónő, műfordító, közéleti szereplő. 1930-ban kulturális
tevékenysége elismeréseként a Corvin-koszorú tulajdonosa lett. 1935-ben a
Népszövetség Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságába egyhan-
gúlag megválasztották, s itt is síkraszállt Trianon ellen. 1936-ban jelölték
az Irodalmi Nobel-díjra, 1937-ben megosztva megkapta volna, de halála ezt

megakadályozta.

Vörösmarty Mihály költő, a magyar
romantika egyik legnagyobb alakja, aki
nagy érdeklődéssel fordult az emberi léte-
zés végső kérdései felé. Egyik fő kérdése:
van-e fejlődés a történelemben, vagy pedig
az emberiség visszatér a kiindulópontjá-
hoz. Vörösmarty a magyar irodalom egyik
nagy mítoszteremtője, felhasznál régieket
is (például a Zalán futásában), de ő maga
is alkot ilyeneket (legfőképp a Csongor és
Tündében): első költőnk, aki műveiben

önálló szimbólumrendszert teremtett.

A Szózat Vörösmarty Mihály meg-
zenésített verse, melyet 1836-ban írt. A

költeményre Egressy Béni írt zenét 1843-ban. A mű ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. A Szózatot második himnu­szunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk.

Szózat

Hazádnak rendületlenül Légy híve, ó magyar, Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.

(a Szózat első két versszaka)

132

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Wass Albert erdélyi magyar író és költő, Magyarországon csak halála után felfedezték fel.

Zrínyi Miklós, gróf, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politi­kus. Főbb művei: Mátyás király életéről való elmélkedések, Szigeti veszede­lem, A török áfium ellen való orvosság. Jelmondata: Sors bona, nihil aliud (Csak jó szerencse, semmi más.)

Képzőművészet

A magyar képzőművészet ágai egymást felváltva élték virágkorukat. Míg
a reneszánsz és a barokk korban Mátyás király építkezései, valamint az egy-
ház hatalmának kifejezésére az építészet emelkedett a többi fölé, a 19. szá-
zad romantikája a történelmi festményeken, életképeken jelenik meg. Né-
hány évtized az emlékműszobrászaté a legnagyobb hazai művészek révén,
majd a század végén a nagy, millenniumi építkezésekre terelődik a figyelem.
A festészetben a nagybányai iskola honosítja meg az impresszionizmust, a

II. világháborút a grafika, az illusztráció térhódítása követte, a jelenben a
műfajok polarizálódása a jellemző.

A honi festészet legkorábbi nyoma a feldebrői altemplom 12. századi
freskója. A bizánci stílusú festmény a román kori épület belsejében talál-
ható. A 13.-14. századi gótikus festészet emlékeit őrzi az esztergomi királyi
vár és annak kápolnája. A barokk festészet idején dívott a polgári portré-
festészet is, Mányoki Ádám ekkor készíti el II. Rákóczi Ferencről arcképét.
A19. század első felének legelismertebb festője Barabás Miklós volt, aki a

szabadságharc szereplőinek
portréit festette meg, társa
volt a tájképfestő Markó Ká-
roly. A szabadságharc után
váltak híressé a legismertebb
magyar festők. Lotz Károly
az épületbelsők romantikus
dekoratőre volt, erre példa
az Operaház mennyezetfres-
kója. A párizsi Szalon nagy-
díját nyerte Hunyadi László
siratása című „nemzeti” fest-
ményével Madarász Viktor.

Munkácsi Mihály Siralomház Szintén történelmi tablókat

133

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

alkotott Székely Bertalan (Egri nők). A történelmi festészet egyik kimagas-
ló teljesítménye Benczúr Gyula, Budavár bevétele című monumentális képe.
A század utolsó harmadában alkotott a népi realizmust képviselő Munkácsi
Mihály, akinek az Ásító inas, Tépéscsinálók, Rozsét hordó asszony című
képei és Krisztus-trilógiája a magyar képzőművészet jelentős állomásai. A
plen-air remekművét, a Majálist és a Lilaruhás nőt is e korszakban festette
Szinyei Merse Pál.

A 20. század szecessziós, posztimpresszionista alkotói közül az első volt
a sorban Csontváry Kosztka Tivadar (Zarándoklás a cédrusokhoz Libanon-
ban). Ebben az időben alapozza meg hírnevét a Hollósy Simon alapította
nagybányai művésztelep és a plen-air festészet hazai atyja, Ferenczy Károly.
A realizmust képviselték az alföldi festők: Tornyai János és Rudnai Gyula.
Sajátos álomvilágot teremtett Gulácsy Lajos, ám a posztimpresszionizmus
európai áramába a nemzetközileg is elismert festőóriás, Rippl-Rónai József
révén kapcsolódott be Magyarország. A húszas évek „hivatalos” stílusa a ró-
mai iskola szabályos, monumentális neoklasszicizmusa volt, kiemelkedő al-
kotója Aba Novák Vilmos. E stílustól eltért Bernáth Aurél és Szőnyi István
késői impresszionizmusa, Egry József balatoni képei a Gresham-kör művé-
szeivel együtt, valamint Derkovits Gyula munkásokat megjelenítő, tömör
kompozíciói. Ismert kortárs festőink – a teljesség igénye nélkül – Csernus
Tibor, Mácsai István, az expresszionista avantgárd Ország Lili, Keserű Ilo-
na, Szász Endre, Udvardi Erzsébet.

A román kor legismertebb szobrászati alkotásai a jáki templom kapujá-

nak figurái. A 19. század utolsó évtizedeiben

dott: Stróbl Alajos, Zala György és Fadrusz
János a fő művelői. Jelentős kortárs alkotók:
Melocco Miklós, Somogyi József, Vígh Ta-
más, Borsos Miklós.

Az építészet első honi emlékei a római
korból származnak. A román stílus legszebb
hazai emléke a jáki apátság 1256-ból, e kor-
ban épült a bélapátfalvi és a zsámbéki temp-
lom is. A klasszicizmus mesterművei a Pol-
lack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum és
a Hild József tervezte esztergomi Bazilika.
A század második felében a nemzeti építé-
szeti stílus megteremtésén fáradozott Feszi
Frigyes a romantikus pesti Vigadóval és Ybl
Miklós az Operaház, a Várkert-bazár és a

az emlékműszobrászat uralko-

A zsámbéki templom

134

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Vámház alkotója. Neogótikus az Országház épülete (Steindl Imre), neoro- mán a Halászbástya (Schulek Frigyes).

A századfordulón, a millenniumi ünnepségek kapcsán vált világvárossá Budapest, megépült az Andrássy út, a Hősök tere és múzeumai, a Városliget és benne a Vajdahunyad-vára. A múlt század első felének jelentős épületei a Lechner Ödön tervezte fővárosi Postatakarék-pénztár, Kós Károly Város­majori iskolája, az utóbbi évtized két legbefolyásosabb építésze az organikus szemléletű Makovecz Imre, valamint Finta József.

SÍii Sárii

‘ íl IH.ÍllJ

V iTllltHl 1 ! ;

*-*V- ,. wp%-.*W****“ •* t

Hősök tere

Az iparművészet a gyűjtőfogalma azoknak a tevékenységeknek, ame-
lyekkel használati- és dísztárgyakat művészi igényű és technikájú kivitele-

zéssel hoznak létre. Az ötvösművészet szem-
pontjából 1799-ben páratlan esemény történt
a történelmi Magyarország területén: elő-
kerültek a nagyszentmiklósi aranykincsek, a
színaranyból készült ötvösmunkák, amelyek
az avar kor folyamán készülhettek, s a 8. vagy
a 9. századtól nyugodtak rejtekhelyükön. A
23 darabból álló gyűjtemény ma Bécsben, a
Kunsthistorisches Museumban található. Az
első világháború a művészeti stílusok terüle-
tén is káoszt, zűrzavart okozott. Nem bon-
takozott ki egységes stílusirány. Ezt tükrö-

zi nagyszentmiklósi kincs
egy darabja

135

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

zi főleg a gyáriparon alapuló kerámiánk helyzete is,

mely évekig mélyponton volt, s csak lassan, fokoza-
tosan fejlődött. Az egyik legdinamikusabban fejlődő
gyár az 1939-ben száz éves herendi porcelángyár volt.
A másik nagy gyár, a pécsi Zsolnay is alaposan meg-
sínylette a háborút. Korszakunkban a kerámiaművé-
szet három legjelentősebb képviselője Gádor István,
Gorka Géza és Kovács Margit volt. A textilművészet
is részben ipari, részben egyéni művészek tevékeny-
ségén nyugszik. A nyomott textilek ipari készíté-
sűek, míg a szövött textilek nagy része – pl. gobeli-
nek, szőnyegek – egyénileg vagy kisebb műhelyekben
készültek. Divatos iparművészeti tevékenység volt az

1920-as évek elején a textil- és

batikfestés, valamint Zsolnay kerti váza

a csipkeverés.

A képzőművészek

felsőfokú képzése a Mintarajz-tanodában folyt, ennek

részeként alakult meg 1880-ban – nyilvánvalóan a megszaporodó középít­

kezések növekvő igényei nyomán – a „műfaragászati tanműhely”, az akkor még csak elképzelésekben létező Iparművészeti Iskola első osztálya, amely díszítőszobrászokat képzett, később pedig megalakult a Képzőművészeti Főiskola.

Népművészet

A néprajztudomány felfogásában népművészetnek tekinthető minden olyan műalkotás, amelyeket a hagyományos paraszti társadalom (népi kul­túra), illetve Európán kívül a törzsi társadalmak, természeti népek hoztak létre. A népművészet azokból az alkotásokból áll, amelyeket a nép a maga szükségletére hoz létre saját hagyományai alapján. Igen sokrétű emlékanya­gának áttekintésére legcélszerűbb az anyagok és technikák szerinti rendsze­rezés. így a népi építkezés, a bútorkészítés, a fafaragás, a kerámia, a szőttes, a hímzés, a különböző népviseletek, a pingálás, a szarumunka és a kőfara­gás, szűcshímzés, szűrhímzés, pásztorművészet. A népművészeti hagyomá­nyok nagy része olyan ünnepekhez kapcsolódik, mint pl. a Húsvét, a Pün­kösd vagy a Karácsony, de a tél vége, a tavasz közeledte, a nyári aratás és az őszi szüret, mely ugyancsak alkalmat adott az ünneplésre. Néhány faluban a mai napig követik a hagyományokat, beöltöznek a legszebb népművészeti ruhájukba s így ünnepelnek. A népviseletek mintái, színei változnak a kü­lönböző régiókban.

136

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

A legismertebb minták egyike Kalocsáról származik. A kalocsai motí­vumok nem csak ruhákon vagy hímzéseken fedezhetők fel, hanem a helyiek a házak, illetve a szobák falain is alkalmazzák őket. A közkedvelt, színek­ben gazdag Matyó hímzés gyönyörű darabjai a Mezőkövesdi Múzeumban láthatók. A kalotaszegiek ruházata, viseletűk, teljes összeállításában a leg­színesebb, legművészibb magyar viseletek közül való; keveri a régit az újabb módival, de a szép összhangot megtalálja, s mindig ízléssel alkalmazkodik viseletében, annak komorabb vagy derűsebb jellegével az évszakokhoz, a do­lognaphoz, a gyászhoz és ünnepléshez. A népművészeti építészet legszebb alkotásait nyitott múzeumokban, illetve skanzenekben tekinthetik meg az érdeklődők szerte az országban.

A népmese a szóbeli költészet legnagyobb műfajcsoportjainak egyike, évszázadok során létrejött és alakult történet, aminek mondanivalója valami általános, örök érvényű igazság felnőttnek, aki mesén nőtt fel, és van gyer­meke, unokája, és azt szeretné, ha ők is részesülhetnének abban a varázslatos élményben, amit a gyermekkori mesehallgatás jelent. A magyar népmese­kutatás, népmesegyűjtés kezdetei a 18. sz. végére tehetők. A 19. sz. második felében Arany János iránymutatása szerint folyt a népmesegyűjtés. A nagy mesemondók között tartják számon Krúdy Gyulát, Jókai Mórt, a millen­nium ünnepére jelent meg Benedek Elek Magyar mese és mondavilág c. műve, melyben a szerkesztő feldolgozta az addig hozzáférhető valamennyi magyar népmese- és mondagyűjteményt a paraszti olvasók és az iskolás gye­rekek számára. Jankovics Marcell filmrendező számos népmesét filmre vitt, többek között: Ének a csodaszarvasról, Mondák a magyar történelemből, Fehérlófia, János vitéz.

Zene

A zene egy művészi kifejezési forma, a hangok és „nem-hangok” (csen­dek) időbeli váltakozásának többnyire tudatosan előállított sorrendje, mely nem utasít konkrét cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gon­dolatokat ébreszt. Magyarország gazdag zeneéletével, kiváló, világszerte hí­res előadóival előkelő helyett vívott ki magának a világ zenekultúrájában. Az államalapítás előtti évszázadok zenéjéről feljegyzés nem maradt, ám a későbbi korok annál gazdagabb zenei életről tanúskodnak. Az európai ze­nekultúrában Mátyás király reneszánsz udvarától kezdve említik a magyar zeneművészet alkotóit. Bakfark Bálint korának nagy lantművésze volt, Ti­nódi Lantos Sebestyén a harcokat és a katonaéletet bemutató dalaival jár­ta az országot. Ismert zeneszerzők alkottak a Rákóczi-szabadságharc és az

137

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

1848-49-es szabadságharc idejében is. Hunyadi Mátyás, Európa egyik leg­műveltebb uralkodója udvarában Budán, énekkarok vetélkedtek és hang­szeres művészek játszottak kamarazenét. A 18-19. század óta egyre inkább hódít a „nemzeti” zeneanyag, többek között a verbunk(os), mely eredetileg katonák toborzásához járt férfitáncot jelentett, s mivel ezt a zenét főleg ci­gánybandák játszották, sokan – tévesen – a cigányzenével azonosították.

Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent, melyben a szerepeket ének­lik. Az opera három-négy, ritkábban egyfelvonásos, többnyire nyitánnyal kezdődik. Magyarországon, akár az összes többi európai országokban, elő­

ször főúri kastélyok házi színpadain játszottak német és olasz operákat. Az

első feljegyzés ilyen előadásról 1677-ből való:
gróf Forgách Adám pozsonyi palotájában pász-
torjátékot adtak elő. A 18. században több fő-
úri színház is létrejött, közülük a legismertebb
az Esterházy hercegek fertődi, majd kismartoni
kastélyában létrehozott opera volt. A független
magyar nemzeti zenekultúra megteremtéséért
folytatott harc a reformkor eszmei törekvéseinek
egyike. A magyar opera keletkezését alig lehet
hét-nyolc évtizednél korábbi évekre visszave-
zetni. A magyar nemzeti opera atyjának Erkel
Ferencet (1810-1893) tekintjük, az ő nevéhez
köthetjük a magyar opera megalapításának a di-
csőségét, aki legelőször 1840-ben hozta színre

Erkel Ferenc

első magyar operáját, a Báthory Máriát, s ezt csakhamar 1844-ben a Hunya- dy László követte. Amikor ismét jelentkezik – a “Bánk bán” című operával

1861-ben – a közönség csodálattal adózik művészete gazdagodásának. Ez

Kodály Zoltán

a mű mind a mai napig a legjellegzetesebb magyar
történelmi opera. Népszerű áriája, a „Hazám, ha-
zám” az ország sorsán bánkódó Erkel lelkiállapotá-
nak tökéletes kifejezője.

A 19. század két nagy magyar zeneszerzője Liszt
Ferenc és Erkel Ferenc, a 20. század két géniusza
pedig Bartók Béla és Kodály Zoltán. Szintén ismert
a világban Dohnányi Ernő és Lajtha László is. A
Kodály Zoltán munkásságával fölvirágzott magyar
kórusirodalom is világhírnévre tett szert. Kodály
Zoltánnak a Háry János és a Székelyfonó című dal-
műve a népdalra épül.

138

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Az új magyar műzene Liszt Ferenc életművében
teljesedett ki, aki virtuóz zongoristaként és zeneszer-
zőként egész Európát elkápráztatta. A modern magyar
zene és a népzenei hagyományok reprezentánsa Bartók
Béla, a világ zeneirodalmának jelentős személyisége.
Három színpadi darabja, A kékszakállú herceg vára, A
fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin – vi-
lághírű művek. Kodály Zoltán nemcsak zeneszerzőként
(Psalmus Hungaricus, Budavári Te Deum, Háry János,
Székelyfonó), alkotott maradandót, de hivatásának te-
kintette a magyar népdalkincs összegyűjtését is. Sze-
mélyéhez kapcsolódik, az un. „Kodály módszer”, mely
szerint a személyiség formálásában, az értékes, művelt
ember életében és értékrendjében rendkívül fontos sze-
repet játszik a saját nemzeti hagyományokat közvetítő

népzene és az igényes

műzene. Kodályt világhírű zenepedagógusként tartja számon a világ. A két világhírű zenészünk kortársa volt Dohnányi Ernő zongorista, zeneszerző, kar­nagy, aki a magyar zene „nagykövete” volt a világ számos országában. Mint sokan mások, ő sem kapott kellő megbecsülést hazájában, akárcsak Cziffra György zongorista-virtuóz, aki elhagyva hazáját, Franciaországban lett Liszt

műveinek világhírű előadója. Lajtha László, Szervánszky Endre, Szokolay Sán­dor zenészek, zeneszerzők mellett, hogy csak néhány nevet említsünk, világhír­névre tett szert Perényi Miklós gordonkaművész, Koréh Endre, Marton Éva, Melis György, Radnai György, Rost Andrea, Simándi József, Székely Mihály,

Tokody Ilona operaénekes.

Ma már az operett is a klasszikus műfajhoz sorolható. Könnyed dallam­

világgal átszőtt (szerelmi) történet, sok humorral fűszerezve. Témája víg­

Simándi József

játéki, vidám, komikus, gúnyos elemeket egyaránt
tartalmazhat. A (bécsi) operett új, fényes korszakát
elsősorban Lehár Ferenc és Kálmán Imre művei fém-
jelezték. Lehár Víg özvegy című műve Amerikában
a Brodway-n is fogalom lett. Kálmán Imre első mű-
vének, a Tatárjárásnak és az Obsitosnak a bemutatója
Budapesten volt. Az osztrák-magyar monarchia fel-
bomlásával a magyar operettet többek között Kacsóh
Pongrác, Huszka Jenő, Jakobi Viktor, De Fries Károly,
Szirmai Albert, Ábrahám Pál, Gyöngy Pál, Eisemann
Mihály, Fényes Szabolcs alkotásai tették – nem egy-

szer külföldön is – elismertté.

139

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Film- és színházművészet

Nemzeti Színház 1837

A felvilágosodás korát megelőzően hivatásos színjátszás nem volt ha-
zánkban, s ennek megfelelően a magyar drámaírás is elmaradott volt. Leg-
korábbi „drámai” emlékeink a 16. századból valók, de a 18. századból már
tömegével maradtak fenn úgynevezett iskoladrámák latin és magyar nyel-
ven. Az első magyar színtársulat Budán alakult meg 1790-ben. Az első vi-
lágháború és a trianoni békeszerződés hatása többszörösen érintette a szín-
házakat, az 1920-as évek bizonytalanságának oka elsősorban a gazdasági
élet labilitása volt.

Az ország fővárosában építendő Nemzeti Színház tervezése hosszú időt
ölelt fel, melyet már a 18-19. század fordulóján tekintélyes gondolkodók

fontosnak tartottak, ám a magyar színészet a
fővárosban csak akkor talált végleges otthon-
ra, amikor 1837-ben megnyílt a Pesti Magyar
Színház, mely 1840-ben állami tulajdonba
került, és felvette a Nemzeti Színház nevet. A
két világháború között mindössze két állami
színház működött: az Operaház és a Nemzeti
Színház. Az utóbbi 1908-ban „átmenetileg”
a Blaha Lujza téri Népszínház helyére költö-
zött, de az épületet 1963-ban a metró építé-
sére hivatkozva lebontották. A Lágymányo-
si hídtól délre lévő Nemzeti Színház építése
2000. szeptember 14-én

idő – alig 15 hónap alatt – készült el. A Fővá-
rosi Operettszínház ezen a néven, 1923. febr.
9-én nyitotta mag kapuit, mely a Király Szín-
ház megszűnése után Budapesten az operett
egyedüli otthona lett, de 1963-tól teret adott
az újabb zenés műfajoknak (musical, zenés já-
ték stb.) A Csárdáskirálynőt nemcsak Buda-
pesten, hanem a világ több nagyvárosában is
előadták a színház művészei, Honthy Hanna
emlékezetes előadásában. Emlékezetes film
alkotások: Hyppolit, a lakáj, Meseautó, Han-
nibál tanár úr, Egri csillagok, A kőszívű em-
ber fiai, Fekete gyémántok, Kárpáthy Zoltán,
Körhinta, Szindbád, Hídember, stb.

Nemzeti Színház 1908-1965

Nemzeti Színház 2002

140

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

A magyar film- és színházművészet kiválósá-
gai, a teljesség igénye nélkül: Agárdy Gábor, Aj-
tay Andor, Básti Lajos, Bajor Gizi, Bara Margit,
Básti Lajos, Benkő Gyula, Bessenyei Ferenc, Bul-
la Elma, Csortos Gyula, Dayka Margit, Darvas
Iván, Déryné Széppataki Róza, Fedák Sári, Fle-
ki Kamill, Gábor Miklós, Gobbi Hilda, Gózon

Gyula, Greguss Zoltán, Hofi Géza, Honthy Han- Latinovics Z-oltán

Sinkovits Imre

na, Jávor Pál, Jászai Mari, Ka-

bos Gyula, Karády Katalin, Rajnai Gábor, Tőkés Anna,
Kiss Manyi, Kovács Károly, Körmendy János, Ladányi
Ferenc, Latabár Kálmán, Latinovics Zoltán,, Lázár
Mária Lukács Margit, Makay Margit, Márkus Emilia,

Márkus László, Mécs ároly, Mensá-
ros László Pataky Jenő, Pécsi Sán-
dor, Ráday Imre, Schütz Ila, Sennyey
Vera, Simor Erzsi, Sinkovits Imre,
Somlay Arthur,, Soós Imre, Sulyok
Mária, Szabó Sándor, Szeleczky Zita,
Szörényi Éva, Sztankay István, Ujla-
ky László, Ungvári László, Uray Ti-

vadar, Tímár József, Tolnay Klári, Tordy Géza, Törőcsik
Mari, Turay Ida, Váradi Hédi.,Várkonyi Zoltán, Varsányi

Irén, Zenthe Ferenc.

Tudomány

Semmelweis Ignác

Minden nép büszke arra, amivel hozzájárult az em-
beriség kincsestárának gazdagításához, s ebből az ér-
tékteremtési folyamatból mi, magyarok is kivettük

részünket. Napjainkig az alábbi magyar vagy ma-
gyar származású tudósok érdemel-
ték ki a Nobel-díjat. Lénárd
Fülöp fizika (1905), Bárány
Róbert orvosi (1914), Zsig-
mondy Richard kémiai (1925),

Szent-György Albert o. (1937),
Hevessy György k. (1943), Bé-
késy György o. (1961), Wig-

141

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

ner Jenő f. (1963), Gábor Dénes
f. (1971), Wiesel Ede béke,
(1986), Polányi János k.

(1986), Oláh György
k. (1994), Harsányi
János közgazda-
sági (1994), Ker- /J

tész Imre iro- Ál

dalom, (2001),

Herskó Ferenc
k. (2004). Nobel H
nem egy-egy tu- m
dományos pálya Vk
vagy életmű el- Wl
ismerésére szánta Vjl
a díjat: végrendelete

értelmében
teljesítményért,

nyért adható az érem – amit a díj odaítélésének indoklásában

konkrét

eredmé-

mindig le is írnak. A jelölt csak életé-

ben kaphatja meg a díjat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg (vagy még nem volt Nobel-díj) hogy rá kerüljön a sor.

Az alábbi nemzetközileg elismert nagyságok fémjelzik a magyar tu­dományosságot, mint például a Bolyaiak – Farkas és János, Körösi Cso­rna Sándor, Vámbéry Ármin, Jedlik Ányos, Semmelweis Ignác, az „anyák

Teller Ede

megmentője”. Eötvös Loránd,
Asbóth Oszkár, Puskás Tiva-
dar, Hőgyes Endre, Teller Ede,
Szilárd Leó, Bay Zoltán, Bán-
ki Donát, Csonka János, Ganz
Ábrahám, Irinyi János, Kandó
Kálmán, Kármán Tódor, Ru-
bik Ernő, és mások. Micsoda
nevek, micsoda teljesítmények!
Ám a felsoroltak, bár megérde-
melték volna, nem kapták meg

Jedlik Ányos

a rangos kitüntetést.

142

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

Természeti és kulturális értékeink

Hollókő

Aggteleki cseppkőbarlang

A világörökségi helyszínek olyan
kulturális vagy természeti szempont-
ból egyedinek számító értékek, melyet
az UNESCO keretén belül működő
Világörökségi Bizottság, az általa igaz-
gatott Világörökség Programba felter-
jesztett. A program célja az emberiség
kulturális és természeti örökségének
védelme, azok nyilvántartásba vétele.
Magyarország 1985-ben csatlakozott
az egyezményhez, mely a világöröksé-
gi jegyzékben 600 helyszínt jelöl meg,
ezek közül több, Magyarországon ta-
lálható. Páratlan fekvésű fővárosunk
szépségére az egész világ felfigyelt – el-
sőként a budai Várnegyed és Budapest
Duna-parti látképe került a jegyzékbe,
majd Európa legszebb sugárútját, az
Andrássy utat is a világ kulturális örök-
ségévé avatták. A listán szerepel még
Hollókő-ófalu, az Aggteleki cseppkő-
barlang mesevilága, a Pannonhalmi fő-
apátság, a Hortobágyi Nemzeti Park, a
pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fer-
tő tó és környéke, a Tokaji borvidék.
(2007-es állapot)

Testkultúra, sport

A sport meghatározott célú mindennapos tevékenység, a mindenna­poktól különböző környezetben; célja a versenyzés, a szórakozás, eredmény elérése, a képességek fejlesztése vagy ezeknek kombinációja. Az egyetemes sport történetének főbb szakaszait, a fejlődés jelentősebb állomásait megis­merve kövessük nyomon a magyar sport kialakulását, fejlődését. A magyar­ság igazi története a népvándorlás korában kezdődik. Feltételezhető, hogy alkalmanként lovaglásban, íjászatban és vadászatban vetélkedtek. A hon­foglalás folyamatában, majd az azt követő évszázadokban a kalandozások

143

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

korának fő „sportja” a harci felkészítés volt. A lovagi tornák mellett a lovagi és főúri udvarok kedvelt szórakozása a vadászat volt. Különös gonddal fog­lalkoztak a testedzéssel Mátyás híres fekete seregében. A zsoldos hadsereg folyamatos kiképzését hivatásos oktatók vezették, futó, dobó, birkózó, vívó, úszó, kocsi hajtó és lovas gyakorlatokkal, harci táncokkal készültek a kato­nák a harcra. A török hódoltság és később a Habsburgok elnyomása alatt a testkultúra, a sport is háttérbe szorult.

A 19. század mozgalmas történelmében a reformkor időszakában azon­ban találunk sporttörténeti szempontból említésre méltó törekvéseket. Ezek Széchenyi István és Wesselényi Miklós nevéhez fűződnek. A modern ma­gyar sport alapjainak megteremtőiként is lehet őket jellemezni, mindketten a nemzeti felemelkedés fontos részének tartották a testnevelést. Nyugati min­ták alapján és saját példájukkal igyekeztek a magyar fiatalságot meggyőzni a sport hasznáról és szükségességéről. Erőfeszítéseket tettek a lóversenyek meghonosításért, Széchenyi létrehozta a Csónakdát – mai értelemben eve­zősházat – a Dunán, virágzott a lövészegylet és élénk élet volt a fürdőkben, nyáron pedig a Dunán kialakított szabadtéri – kosaras – uszodákban. Az 1848-as forradalom pezsdítő hatással volt a sportra is. 1848. július 20-án, 257 résztvevővel összeült és az új eszmék szellemében tanácskozott az első magyar tanügyi kongresszus. Itt dolgoztak ki és fogadtak el olyan iskolai re­formtervet, amelyben az óvodától a felső iskoláig, végig rendes tantárgyként szerepel a testnevelés. 1861. április 20-án megalakították az ország első eve­zősklubját Budapesti Hajós Egylet néven. 1863-ban nagy regattát rendeztek a Margitsziget és a Lánchíd között. 1865-ben engedélyezték a Pesti Tor­na Egylet működését. 1871. augusztus 19-én megalakították az Országos Nemzeti Lövész Egyletet. 1875. április 8-án megalakult a Magyar Atlétikai Club. A két világháború között elsősorban az élsportban születtek szép ered­mények. Azokon az olimpiákon, ahol részt vettek a magyarok, mindig volt magyar győzelem és sok értékes helyezést szereztek versenyzőink. 1925-ben megindult a testnevelő tanárok képzése, a Testnevelési Főiskolán. Említésre méltó a KISOK mozgalom, amely a diákság jól szervezett versenyrendszere­ként működött és a katonai felkészítést szolgáló levente rendszer.

A II. világháború után teljesedett ki igazán a magyar sport, az állam ki­emelt szerepet szánt a sportnak, igaz, segítségével igyekezett elfogadtatni a szocialista rendszert külföldön, idehaza pedig a sport révén elterelte a tö­megek figyelmét a meglévő gazdasági és társadalmi problémákról. Kialakult egy erős olimpia-centrikus szemlélet és központi kérdés lett az eredményes olimpiai szereplés. Különösen nagy siker volt 1952-ben, amikor 16 magyar aranyérem született Helsinkiben. 1990-ig szinte teljesen állami irányítással

144

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

működött a sport, de a rendszerváltás után jelentősen csökkent az állami tá­mogatás mértéke. A sportszervezetek működési feltételei viszont romlottak, az új típusú gazdaság még nem képes eleget segíteni a sportnak.,

A máig megrendezett huszonöt újkori olimpia közül a magyar sportolók huszonhármon vettek részt, és összesen 160 olimpiai aranyérmet szereztek. Ebből 119 aranyérem egyéni, 41 pedig csapatsportágban elért eredmény. Összesen 285 magyar sportoló viseli az olimpiai bajnoki címet. Közülük a legeredményesebb magyar sportoló Gerevich Aladár vívó, hét — egy egyéni és hat csapat – aranyéremmel. A legtöbb egyéni aranyérmet – ötöt — eddig Egerszegi Krisztina nyerte.

A magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tar­tozó ugor nyelvek egyike. A legnagyobb finnugor nyelv. A magyar nyelvet a világ nyelveinek sorában a 62. helyre teszik, Európában a 14.-re az anya­nyelvi beszélők száma szerint. A magyart a latin ábécé magyar változatá­val írják, helyesírásában a legfontosabb elvként érvényesül a fonetikus írás­mód, vagyis a leírt szövegből különösebb előismeretek nélkül is könnyen kikövetkeztethető a kiejtés. Nyelvünk első emlékei, leginkább személy- és helynevek, a 10. századból származnak, de a honfoglaló törzsek között már korábban is ismert lehetett az írás fogalma. Ezt támasztja alá a betű és írás

szó etimológiája, illetve a magyar rovásírás léte. A magyar nyelv legkorábbi, máig fennmaradt szövege a Halotti beszéd, amely az 1190-es években szüle­

tett. Az irodalomtörténészek azonban feltételezik, hogy magyar nyelvű iro­

Giuseppe Mezzofanti

dalom már korábban is létezhetett. A magyar
költészet legkorábbi példája az 1300 körüli
Ómagyar Mária-siralom.

Giuseppe Mezzofanti bíboros, aki 58
nyelvet értett s beszélt, többek között ki-
tűnően magyarul is (négy nyelvjárásban), ő
mondta a következőket: „Tudják-e, hogy me-
lyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessé-
ge és ritmusának harmóniája miatt az összes
többi elé, a göröggel és a latinnal egy sorba
helyeztek? A magyar! Az új magyar költők
versét ismerem, amelyeknek dallamossága
teljesen magával ragadott. Kísérjék figyelem-

mel a jövő történetét és a költői géniusz oly

145

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

hirtelen fellendülésének lesznek tanúi, amely teljesen igazolja jóslatomat. Ügy látszik, a magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magá­ban.” Mezzofanti bíboros 1832-től a Magyar Tudományos Akadémia kültagja volt.

Nyelvünk ősiségét egy angol nyelvész és irodalmár, Sir John Bowring, aki sok nyelv mellett magyarul is beszélt, így jellemzett az 1830-ban megjelent „Poetry of Magyar” című verses kötetének elő­szavában: „A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyú- ’l lik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. E nyelv a nemzeti önállóság,

a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb Sir John Bowring

emléke. A magyar nyelv eredetisége még ennél is

Vilhelm és Jákob Grimm

csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni tit-
kot boncolgat, annak is az első tételét”.

Grimm Jákob (1785-1863) nagy meseíró,
német egyetemi tanár, a történeti hangfejlődés
törvényszerűségeinek felismerője, az első német
tudományos nyelvtan megalkotója kijelentette:
„A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése
felülmúl minden más nyelvet.” (1820)

Schott Vilmos (1807-1889) német tudós: „A
magyar nyelvnek sok szép lágy mássalhangzója
van, például bizonyos hangok oly jóleső kiejtése,
magánhangzóit pedig tisztábban ejti, mint a né-
met. Egyaránt képes velős rövidségre és hatásos

szónoki nyújtottságra, szóval a próza minden nemére. Összhangzatos fel-

építése, csengő rímei, kifejezésbeli gazdagsága, és zengő hangjai kiválóan

alkalmassá teszik a költészet minden ágára.” (1840)

Teller Ede ugyan nem idegen, de figyelemreméltó, amit mondott a ma-

gyar nyelvről (fontos megjegyezni, hogy életének 95 évéből 77-et külföldön élt, de még közvetlenül halála előtt is tökéletesen beszélt magyarul): „.Új, jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.”

Vigyázzunk tehát ősi nyelvünkre, az emberiség legnagyobb, ma is cson-

146

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

kítatlanul élő, szellemi kincsére.

A hónapok népies nevei:

Január — Boldogasszony hava

Február — Böjtelő hava MárciusBöjtmás hava ÁprilisSzent György hava Május – Pünkösd hava Június – Szent István hava Július — Szent Jakab hava AugusztusKisasszony hava Szeptember — Szent Mihály hava Október — Mindenszentek hava November – Szent András hava December — Karácsony hava

A magyar nép története

Időrendi táblázat

Kr.e. 4000 k. – Az uráli népek közösségének felbomlása (finnugorok és sza­mojédok szétválása)

Kr. E. 2000 k. – A finnugor közösség szétválása. A magyar nép kialakulása Kr.u. 500 k. – A magyar törzsek a Fekete-tenger északi partvidékén élnek 700-750 k. – A magyarság Levédiába költözik

839 k. – A magyarok az Al-Dunánál a Kárpátok előterében harcolnak

895 – Árpád a magyar sereg élén Vereckén át benyomul az Alföldre. 896-900 – A Kárpát-medence fokozatos elfoglalása

907 – Árpád halála

973 – Géza nagyfejedelem követeket küld I. Ottó császárhoz. Német papok és lovagok érkeznek Magyarországra. A térítés kezdete. A pannonhalmi apátság alapítása

  1. – Géza halála után Istvánt fejedelemmé választják. Koppány lázadása.
  2. – Koppány vereséget szenved a fejedelmi hadaktól

1001. január 1. – Istvánt királlyá koronázzák (II. Szilveszter pápa küldte a koronát) 1001. – A magyar egyház szervezésének kezdete 1018 után – Elkészülnek István király intelmei

1031 – István fia, Imre herceg vadkanvadászaton meghal

147

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

1038 -1. István halála

1040 – Trónharcok. A békési Vata pogánylázadása

1055 -1. András megalapítja a tihanyi apátságot

1063 -1. Béla tragikus halála

1075 k. -1. Géza koronát kap (Dukász) Mihály bizánci császártól

1083 – István Király és Imre herceg szentté avatása

1192-95 – A Pray-kódex keletkezése (benne a legrégebbi magyar szövegemlék, a Halotti beszéd)

1222 – Az Aranybulla első kiadása

1235-36 – Juliánus barát első útja a volgai magyarokhoz

1282-85 Elkészül Kézai Simon Gesta Hungarorum c. műve

1285 – Újabb tatár betörések

1301 – III. András halálával kihal az Árpád-ház férfi ága

1301 -1. (Anjou) Károly első koronázása

1347 – Nagy Lajos király megerősíti az Aranybullát

1387 – Zsigmond király trónra lép

1437 – A Budai Nagy Antal vezette erdélyi parasztfelkelés

1437 – Az első Habsburg a magyar trónon: Albert (1439-ig)

1440 – Az első Jagelló a magyar trónon: I. Ulászló (1444-ig)

1446 – Hunyadi János kormányzóvá választása V. László kiskorúsága idejére

1448 — A rigómezei vereség a töröktől

1456 — Hunyadi János halála

1458 – Hunyadi Mátyás királlyá választása

1467 – Mátyás adóreformjai, a „fekete sereg” létrehozása

1485 — Mátyás beveszi Bécs városát

1490 – Bécsben meghal Mátyás király

1505 – A rákosi – végzés: a rendek kimondják, nem választanak többé idegen uralkodót magyar királlyá

1507 – Az esztergomi Bakócz kápolna építése

1514 – A Dózsa György vezette parasztháború

1514 – Werbőczy kiadja híres szokásjoggyűjteményét a Hármaskönyvet (Tri- partitum)

1526 – A magyar hadak megsemmisítő veresége a mohácsi csatában. II. Lajos király halála

1541 – A török beveszi Budát

1552 – Az egri vár ostroma

1571 – Báthori Istvánt Erdély uralkodójává választják

1605 – Bocskai Istvánt erdélyi fejedelemmé választják

148

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

1615 – Bécs elismeri Bethlen Gábor erdélyi fejedelemségét

1678 – A kuruc felkelés kiszélesedése, az egyesült hadak élére Thököly Imre kerül

1686 – A szövetséges hadak felszabadítják Budát a török uralom alól

1703 – II. Rákóczi Ferenc Habsburg-ellenes harcra hívja Magyarország népét

1705 – II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választják a magyarországi rendek

1707 – Az ónodi országgyűlés kimondja a Habsburg-ház trónfosztását

1735 – Rodostóban meghal II. Rákóczi Ferenc

1741 – A pozsonyi országgyűlésen a rendek „életüket és vérüket” ajánlják Má­ria Terézia királynőnek

1764 – A mádéfalvi veszedelem. A székely felkelés brutális leverése

1784 – II. József nyelvrendeletével kötelezővé teszi a latin helyett a német nyelv hivatalos használatát

1802 – A Magyar Nemzeti Múzeum alapítása

1825 – gróf Széchenyi István egy évi jövedelmét ajánlja fel a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) alapítására

1838 – A nagy dunai árvíz

1842 – A Lánchíd alapkő letétele

1846 – Megnyitják a Pest-Vác vasútvonalat

1848 – Az Ellenzéki kör elfogadja a 12 pontot

1848 – Kitör a pesti forradalom

  1. – A pákozdi csata
  2. – A Függetlenség Nyilatkozat kimondja a Habsburg-ház trónfosztását

1849 – A világosi fegyverletétel

1849 – Kossuth Törökországba emigrál, Görgeyt Klagenfurtba száműzik

1849 – Pesten kivégzik Batthyány Lajost, Aradon a 13 honvéd tábornokot

1860 – Széchenyi István öngyilkossága Döblingben

1867 – Az országgyűlés megszavazza a kiegyezési törvényt

1867 – Ferenc József megkoronázása

1873 – Pest, Buda és Óbuda egyesítése

1896 – A millenniumi kiállítás és a budapesti földalatti megnyitása

1898 – Meggyilkolják Erzsébet királynét

1914 – Szarajevóban meggyilkolják Ferenc Ferdinánd trónörököst

1914 – A Monarchia hadat üzen Szerbiának. Az I. világháború kitörése

  1. – A köztársaság kikiáltása
  2. – Kommunista hatalomátvétel: a Tanácsköztársaság kikiáltása

1919 – A Tanácsköztársaság bukása

  1. 11. 16. – Horthy Miklós bevonul Budapestre

149

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

  1. 03. 01. – Horthy Miklós kormányzóvá választása
  2. – A trianoni békediktátum
  3. – IV. Károly visszatérési kísérlete
  4. — Az első és a második zsidótörvény beterjesztése
  5. – Az első bécsi döntés: a Felvidék egy része visszatérése
  6. – Kárpátalja megszállása
  7. – A második bécsi döntés: Észak-Erdély visszacsatolása
  8. – Teleki Pál öngyilkossága

1941 – Magyarország megtámadja Jugoszláviát

1941 – Hadüzenet a Szovjetuniónak

  1. – A harmadik zsidótörvény életbelépése
  2. – Az újvidéki megtorlás
  3. – A harmadik magyar hadsereg pusztulása Voronyezsnél
  4. – Magyarország német megszállása

1944 – A vidéki zsidóság deportálása

  1. okt. 15. – Horthy sikertelen kiugrási kísérlete
  2. április 4. – A háború befejeződése Magyarországon
  3. febr. 2. – A köztársaság kikiáltása
  4. 08. 01. – A forint bevzetése
  5. 02. 10. – A párizsi békeszerződés

1949. február – A Mindszenty-per

1956. okt.-nov. – Forradalom és szabadságharc

1958. 06. 16. – Nagy Imre és társai kivégzése

1968. január – Az un. „Uj gazdasági mechanizmus” bevezetése

1985. június – Ellenzékiek találkozása Monoron

  1. szeptember – Lakitelki találkozó
  2. május – Kádár leváltása a párt éléről
  3. január – Pozsgai Imre kijelenti: 1956-ban népfelkelés volt
  4. június 16. – Nagy Imre és társai újratemetése
  5. 07. 06. – Meghalt Kádár János

1989. október 23. – A Magyar Köztársaság kikiáltása

  1. nov. 26. – „Négyigenes” népszavazás
  2. márc.-ápr. – Az első szabad választások
  3. május 25. – Hivatalba lép az Antall-kormány
  4. 10. 25. – Az SZDSZ háromnapos taxissztrájkot szervez
  5. 06. 17. — Az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyarországot
  6. 08. 16. – A pápa hazánkba látogat
  7. 08. 20. – Csurka kiadja elhíresült dolgozatát (Néhány gondolat…)

150

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  1. 10. 23. – Göncz Árpádot kifütyülik a Kossuth-téren
  2. 09. 04. – Horthy Miklós újratemetése Kenderesen

1993.12. 10. – Meghalt Antall József

  1. november hó – Sorozatos robbantások, gyilkosságok
  2. 02. 28. – Postabank pánik
  3. 11. 03. – Tüntetés a föld védelmében (Pongrácz Gergely letartóztatása)
  4. május 24. – Fidesz győzelem a választásokon
  5. január 1. – A millenniumi év kezdete – A Szent Koronát a parlamentbe szállítják
  6. 02. 25. – Wittner Mária történelmi beszéde a Parlamentben („Vádoljuk őket…)

2001. 07. 23. – Tudósok bejelentik: a barguzini sírban megtalálták Petőfi földi maradványait

  1. 05. 05. – Kudarcba fulladt „kendermagos” tüntetés
  2. 12. 24. – A Tilos rádióban elhangzik: kiirtanám az összes keresztényt
  3. 01. 11. – Hatalmas tüntetés a Tilos rádió előtt
  4. 02. 16. – Gazdatüntetés traktorokkal a fővárosban
  5. 12. 05. – Sikertelen népszavazás a kettős állampolgárságért
  6. 10. 22. – Turulszobor avatás Budapesten
  7. 03. 15. – A köztársasági elnök nem fog kezet a díjátadón Fekete Jánossal
  8. 09. 17. – A rádió közzéteszi Gyurcsány Ferenc öszödi beszédének egyes részleteit

2006. 09. 18. – Tüntetés sorozat kezdődik, megrohanják a TV székházat

  1. 10. 15. – Lincselés, megölik Szögi Lajos tanárt Olaszliszkán
  2. 08. 04. – Magalakul a Magyar Gárda
  3. 09. 18. – Tiltakozáshullám Őszöd évfordulóján
  4. 03. 07. – Népszavazáson elutasítják a kormány megszorító intézkedéseit (vizitdíj, stb.)
  5. 02. 08. – Egy veszprémi bárban leszúrják a helyi kézilabdacsapat román játékosát, Marian Cozmat

2009. 03. 21. – Gyurcsány Ferenc bejelenti lemondási szándékát

2009. 03. 05. – Kétszázezren követelték a Hősök terén a parlament feloszlatá­sát, új választások kiírását.

2009. 04. 14. – Gyurcsány Ferenc hivatalosan is lemond

2009. 04 14. – Bajnai Gordont miniszterelnökké választják

2009. május – Végkielégítés botránysorozat a BKV-nál

2009. 08. 21. – Sólyom Lászlót nem engedi be területére Szlovákia

2009. október – Tovább gyűrűzik – most már a MÁV-nál is – a milliárdokat kitevő végkielégítés botrány

151

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

A magyar köztársaság alkotmánya

A jelenleg is érvényes alkotmány eredeti szövegét az 1949. évi XX. tör­vényként 1949. augusztus 18-án fogadta el az Országgyűlés, és augusztus 20-án lépett életbe. 1989-ben a rendszerváltás által megváltozott állambe­rendezkedéshez igazodva alapvető módosítások történtek a törvényben. Az Alkotmány módosítása 1989. október 23-án lépett hatályba „a többpárt­rendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvaló­sító jogállamba való békés átmenet elősegítése érdekében”. Az Alkotmány 15 fejezetből és 79 paragrafusból áll.

A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazda­ságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érde­kében az Országgyűlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig – Magyar­ország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:

I. fejezet

Általános rendelkezések

  1. § Magyarország: köztársaság.
  2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
  3. A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuvere­nitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
  4. Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzé­sére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvések­kel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az Európai Uniót, il­letőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tag­állammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önál­lóan, az Európai Unió intézményei útján is.

  1. Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihir­detéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  2. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkot­mányos jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.

152

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  1. A pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.
  2. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek meg­felelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
  3. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit.
  4. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerző­désekben rögzített határait.
  5. § (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függet­lensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől.
  6. A Magyar Köztársaság együttműködésre törekszik a világ valameny- nyi népével és országával.
  7. A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magya­rok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.
  8. A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
  9. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.
  10. A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  11. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elide­geníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
  12. A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vo­natkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.

(3)

  1. Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása – az 54-56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy korlátozható.

153

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

  1. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köz­tulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül.
  2. A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
  3. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon.
  4. Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.
  5. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazdálkodó szervezetek a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak.
  6. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkeze­teket, elismeri a szövetkezetek önállóságát.
  7. Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.
  8. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
  9. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
  10. § Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát.
  11. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.
  12. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbizton­ságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.
  13. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézke­désekkel gondoskodik.
  14. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

II. fejezet

Az Országgyűlés

  1. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképvise­leti szerve az Országgyűlés.
  2. Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva bizto­sítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szerve­zetét, irányát és feltételeit.
  3. E jogkörében az Országgyűlés
  4. megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;
  5. törvényeket alkot;
  6. meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét;

154

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  1. megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költség­vetést és annak végrehajtását;
  2. dönt a Kormány programjáról;
  3. megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemel­kedő fontosságú nemzetközi szerződéseket;
  4. dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről;
  5. hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen ve­szélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvé­delmi Tanácsot hoz létre;
  6. az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos meg­szerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyon­biztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegy­verkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükség­állapotot hirdet ki;
  7. az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadmű­veleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állo­másozásáról;
  8. megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkot­mánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt;
  9. a Kormánynak – az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett – javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselőtestületet, amely­nek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevé­ről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról;
  10. közkegyelmet gyakorol;
  11. külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezett­ség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges in­tézkedések megtételére.
  12. A (3) bekezdés g), h) és i) pontjában meghatározott döntéshez az or­szággyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

(5)

155

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

(6) A (3) bekezdés j) és n) pontja szerinti döntéshez a jelenlévő ország­gyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

19/A. § (1) Ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoz­tatva van, a köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, to­vábbá a szükségállapot kihirdetésére.

  1. Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoz­tatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadi­állapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
  2. Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítja meg.
  3. Az Országgyűlés a hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükség­állapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogsze­rűségéről. E döntéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának a szava­zata szükséges.

19/B. § (1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt

  1. a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról,
  2. a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről ki­induló alkalmazásáról, illetve magyarországi állomásozásáról,
  3. a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.
  4. A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Ország­gyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képvi­selőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar főnöke.
  5. A Honvédelmi Tanács gyakorolja:
  6. az Országgyűlés által rá átruházott jogokat,
  7. a köztársasági elnök jogait,
  8. a Kormány jogait.
  9. A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egyes törvények al­kalmazását felfüggesztheti, illetőleg törvényi rendelkezésektől eltérhet, to­vábbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány alkalmazását azonban nem függesztheti fel.

156

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  1. A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszab­bítja.
  2. Az Alkotmánybíróság működése rendkívüli állapot idején sem kor­látozható.

19/C. § (1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoz­tatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség 40/B. § (2) bekezdése szerinti felhasználásáról.

  1. A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be.
  2. A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről hala­déktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés – akadályoztatása estén az Országgyűlés Honvédelmi Bizott­sága – folyamatosan ülésezik. Az Országgyűlés, illetőleg az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli in­tézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
  3. A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve ha hatályukat az Országgyűlés – akadályozta­tása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága – meghosszabbítja.
  4. A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó sza­bályokat kell alkalmazni.

19/D. § A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó

részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

19/E. § (1) Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére törté­nő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetőleg az ország terü­letének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint – a támadással arányos és erre felkészített erőkkel – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles.

  1. A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladék­talanul tájékoztatja az Országgyűlést, a köztársasági elnököt a további in­tézkedések megtétele érdekében.
  2. A Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

157

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

  1. § (1) Az országgyűlési képviselők általános választását – az Ország­gyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével – az előző Or­szággyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjá­ban kell megtartani.
  2. Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik.
  3. Az országgyűlési képviselőt – az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben szabályozottak szerint – mentelmi jog illeti meg.
  4. Az országgyűlési képviselőt a függetlenségét biztosító tiszteletdíj, továbbá meghatározott kedvezmények és költségeinek fedezésére költség­térítés illetik meg. A tiszteletdíj és a költségtérítés összegéről, valamint a kedvezmények köréről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  5. A képviselő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tag­ja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, bíró, ügyész, közigazgatási szerv alkalma­zottja – a Kormány tagja és az államtitkár kivételével -, továbbá a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja. Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.
  6. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

20/A. § (1) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik:

  1. az Országgyűlés működésének befejezésével,
  2. a képviselő halálával,
  3. az összeférhetetlenség kimondásával,
  4. lemondással,
  5. a választójog elvesztésével.
  6. Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
  7. A képviselő az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyi­latkozata nem szükséges.
  8. § (1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket és jegyzőket választ tag­jai sorából.
  9. Az Országgyűlés állandó bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki.
  10. Az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni.
  11. § (1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden

158

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől de­cember tizenötödikéig.

  1. Az Országgyűlés alakuló ülését – a választást követő egy hónapon be­lüli időpontra – a köztársasági elnök hívja össze; egyébként az Országgyűlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az összehívásáról az Ország­gyűlés elnöke gondoskodik.
  2. A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a java­solt időpontot és napirendet meg kell jelölni.
  3. A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – legfeljebb harminc napra – elnapolhatja.
  4. Az elnapolás tartama alatt az Országgyűlés elnöke a képviselők egy­ötödének írásbeli kérelmére – a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra – köteles az Országgyűlést összehívni.
  5. § Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A köztársasági elnök, a Kor­mány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.
  6. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint a fele jelen van.
  7. Az Országgyűlés a határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza.
  8. Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meg­határozott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők két­harmadának a szavazata szükséges.
  9. Az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadá­nak szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének sza­bályait és tárgyalási rendjét.
  10. Az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló ország­gyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.
  11. § (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyű­lési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.
  12. A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg.
  13. Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek.
  14. § (1) A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított ti­zenöt napon – az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon –

159

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

  1. Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendel­kezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az (1) bekezdésben említett határ­időn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek.
  2. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyűlés elnöke által ezt követően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül kihirdetni.
  3. A köztársasági elnök a törvényt aláírás előtt az (1) bekezdésben emlí­tett határidőn belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja.
  4. Ha az Alkotmánybíróság – soron kívüli eljárásban – az alkotmányel­lenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi, egyébként köteles a törvényt aláírni és öt napon belül kihirdet­ni.
  5. A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette.
  6. § Az Országgyűlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és et­nikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosaihoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
  7. § (1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik.
  8. Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.
  9. A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlat­hatja az Országgyűlést, ha
  10. az Országgyűlés – ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején

– tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kor­mánytól, vagy

  1. a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtéte­lének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.

(4)

  1. Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikér­ni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét.

160

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  1. Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgyűlést kell választani.
  2. Az Országgyűlés működése az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.

28/A. § (1) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyű­lés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel.

  1. Ha az Országgyűlés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükség­állapot idején jár le, a megbízatás a rendkívüli állapot, illetőleg a szükség­állapot megszűnéséig meghosszabbodik.
  2. A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést a köztársasági elnök ha­diállapot, háborús veszély állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét össze­hívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az Országgyűlés maga ha­tároz.

28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Or­szággyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

  1. Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavaza­ta szükséges.

28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyil­

vánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor.

  1. Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.
  2. Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népsza­vazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
  3. Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kor­mány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el.
  4. Nem lehet országos népszavazást tartani:
  5. a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemek­ről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
  6. hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
  7. az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelke­zéseiről,
  8. az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
  9. az Országgyűlés feloszlásáról,

161

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

  1. a Kormány programjáról,
  2. hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot ki­hirdetéséről,
  3. a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
  4. a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
  5. a közkegyelem gyakorlásáról.
  6. Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen sza­vazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópol­

gár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napi­rendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni.

28/E. § Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kez­

deményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyűjteni.

  1. fejezet

A köztársasági elnök

  1. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nem­

zet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

  1. A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.

29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.

  1. Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte.
  2. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvé­nyességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.

(2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szük­séghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasz­tott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri.

162

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  1. Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tar­tani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a kép­viselők kétharmadának szavazata szükséges.
  2. Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkí­vánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a szava­zatok többségét elnyerte.
  3. A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni.

29/C. § (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának le­járta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani.

  1. Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.

29/D. § A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbíza­

tásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába; hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

29/E. § (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt az Or­szággyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Alkotmánybíróságnak meg­vizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyűlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet.

(2) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.

  1. § (1) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden

más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köz­társasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékeny­ségéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.

(2) A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megil­lető költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő ország­gyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

163

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

30/A. § (1) A köztársasági elnök

  1. képviseli a magyar államot,
  2. a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Ország­gyűlés előzetes hozzájárulása szükséges,
  3. megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
  4. kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a pol­gármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,
  5. részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,
  6. javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,
  7. népszavazást kezdeményezhet,

h)

  1. külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
  2. adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitünte­téseket és engedélyezi viselésüket,
  3. gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
  4. dönt az állampolgársági ügyekben,
  5. dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.
  6. A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott minden intéz­kedéséhez és rendelkezéséhez – az a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével – a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges.
  7. § (1) Az elnöki megbízatás megszűnik:
  8. a megbízatás idejének lejártával,
  9. az elnök halálával,
  10. a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal,
  11. az összeférhetetlenség kimondásával,
  12. lemondással,
  13. az elnöki tisztségtől való megfosztással.

(2) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összefér­hetetlenségi ok [30. § (1) bekezdés] merül fel, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A határozat meghoza­talához a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.

164

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  1. A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkoza­ta szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenn­tartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
  2. A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.

31/A. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja.

  1. A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde in­dítványozhatja a felelősségre vonást.
  2. A felelősségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők két­harmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.
  3. Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja.
  4. A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
  5. Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
  6. -(8)
  7. § (1) Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ide­

je alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldö­zendő cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntető eljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli.

  1. A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
  2. Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűn­cselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bár­mely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.
  3. fejezet

Az Alkotmánybíróság

32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmá­nyosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.

165

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

  1. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.
  2. Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
  3. Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyű­lési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  4. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Al­kotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenysé­get nem folytathatnak.
  5. Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény el­fogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  6. fejezet

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti
és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa

32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata,

hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságo­kat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

  1. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának fel­adata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudo­mására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
  2. Az országgyűlési biztos eljárását törvényben meghatározott esetek­ben bárki kezdeményezheti.
  3. Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.

(5)

  1. Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente be­számol az Országgyűlésnek.

166

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  1. Az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  2. fejezet

Az Állami Számvevőszék
és a Magyar Nemzeti Bank

32/C. § (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, en­nek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználá­sok szükségességét és célszerűségét. Ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket; előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés fel­használásának a törvényességét; ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulaj­donban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

  1. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az ál­tala végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnöke a zár­számadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé.
  2. Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökeinek megválasztásá­hoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  3. Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharma­dának szavazata szükséges.

32/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.

  1. A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre ne­vezi ki.
  2. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente be­számol az Országgyűlésnek.
  3. A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

167

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

  1. fejezet

A kormány

  1. § (1) A Kormány
  2. miniszterelnökből és
  3. miniszterekből áll.
  4. A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti.
  5. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásá­ról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egy­szerre határoz.
  6. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök ne­vezi ki és menti fel.
  7. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tag­jai a Kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek.

33/A. § A Kormány megbízatása megszűnik:

  1. az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával,
  2. a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával,
  3. a miniszterelnök halálával,
  4. a miniszterelnök választójogának elvesztésével,
  5. a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg
  6. ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Ország­gyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja és új miniszterelnököt vá­laszt.

33/B. § A miniszter megbízatása megszűnik:

  1. a Kormány megbízatásának megszűnésével,
  2. lemondásával,
  3. felmentésével,
  4. halálával,
  5. választójogának elvesztésével,
  6. összeférhetetlenségének megállapításával.
  7. § (1) A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.

(2) Törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölé­sére vonatkozó rendelkezését a jelenlévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazatával elfogadott törvény módosíthatja.

168

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  1. § (1) A Kormány
  2. védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes szemé­lyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait;
  3. biztosítja a törvények végrehajtását;
  4. irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;
  5. biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;
  6. biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról;
  7. meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;
  8. meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről;
  9. irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését;
  10. az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg kö­vetkezményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intéz­kedéseket;
  11. közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt;
  12. képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati rész­vétellel működő intézményeiben;
  13. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal;
  14. a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését köve­tően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek műkö­dését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be; az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tart, azokról a Kormány a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bi­zottságait folyamatosan tájékoztatja.
  15. A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határo­zatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és ha­tározata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
  16. Veszélyhelyzetben és megelőző védelmi helyzetben a Kormány az Or­szággyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben és a megelőző

169

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

védelmi helyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelen­lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

  1. A Kormány – jogszabály kivételével – az alárendelt szervek által hozott min­den olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik.

35/A. § (1) Az európai integrációval összefüggő ügyekben az Országgyűlés vagy bizottságai ellenőrzési jogkörének, az Országgyűlés és a Kormány között folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány tájékoztatási kötelezettségének részletes szabá­lyairól a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik.

  1. A Kormány az Országgyűlés részére megküldi azokat a javaslatokat, amelyek az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepelnek.
  2. § Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társa­dalmi szervezetekkel.
  3. § (1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.
  4. A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányít­ják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat.
  5. A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatal­mazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
  6. §
  7. § (1) Működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni.
  8. A Kormány tagjai a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek, tevé­kenységükről kötelesek a Kormánynak és az Országgyűlésnek beszámolni. A Kor­mány tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját törvény szabályozza.
  9. A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülé­sein.

39/A. § (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével – bizalmatlansági indít­ványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indít­ványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekin­

170

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

teni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.

  1. Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell meg­tartani.
  2. A Kormány – a miniszterelnök útján – bizalmi szavazást javasolhat a (2) be­kezdésben előírt határidők szerint.
  3. A Kormány – a miniszterelnök útján – azt is javasolhatja, hogy az általa be­nyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen.
  4. Ha az Országgyűlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esetekben nem szavaz bi­zalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani.

39/B. § Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kor­mányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

39/C. § (1) Ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Ország­gyűlés megalakulásával vagy a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával szűnt meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető mi­niszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, illetőleg mi­niszter felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény kifejezett felha­talmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat.

  1. Ha a miniszterelnök megbízatása halála, választójogának elvesztése, illetőleg összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök meg­választásáig az a miniszter gyakorolja – az (1) bekezdésben írt korlátozásokkal – a miniszterelnök hatáskörét, akit a miniszterelnök a helyettesítésére kijelölt; ha pedig több miniszter lett kijelölve, az első helyen kijelölt miniszter.
  2. § (1) A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottsá­

gokat alakíthat.

(2)

  1. A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön szerveket létesíteni.
  2. fejezet

A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek

40/A. § (1) A Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza katonai védel­

me és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása.

171

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

  1. A Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme.
  2. A Határőrség alapvető feladata az államhatár őrzése, rendjének fenntartása.
  3. A Magyar Honvédség feladatairól és a rá vonatkozó részletes szabályokról szóló, továbbá a Rendőrségről, a Határőrségről, valamint a nemzetbiztonsági tevé­kenységgel összefüggő részletes szabályokról szóló törvények elfogadásához a jelen­lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

40/B. § (1)

  1. A Magyar Honvédséget az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továb­bá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető, fegyve­resen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot ide­jén lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő.
  2. A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerződés más­ként nem rendelkezik – az Alkotmányban meghatározott keretek között kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult.
  3. A Magyar Honvédség, a Határőrség, a Rendőrség és a polgári nem­zetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
  4. A Magyar Honvédség nem hivatásos katonai állományú tagjának és a Határőrség nem hivatásos rendvédelmi állományú tagjának pártban való tevékenységére a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szava­zatával elfogadott törvény korlátokat állapíthat meg.

40/C. § (1) A Kormány engedélyezi a Magyar Honvédség, illetve kül­földi fegyveres erők 19. § (3) bekezdés j) pontja szerinti, az Európai Unió vagy az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazását, valamint más csapatmozgásait.

(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján hozott döntéséről haladéktalanul beszá­mol az Országgyűlésnek a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett.

  1. fejezet

A helyi önkormányzatok

  1. § (1) A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és köz­

ségekre tagozódik.

(2) A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.

172

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  1. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópol­gárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.
  2. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenlőek. Az önkor­mányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek.
  3. A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
  4. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott kép­viselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.
  5. A képviselő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását – az időközi választás kivételével – az előző általános választást követő negyedik év október hó­napjában kell megtartani.
  6. A képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás nap­jáig tart. Ajelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbí­zatása meghosszabbodik az időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.
  7. A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt – a helyi önkormányza­tokról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint – kimondhatja a feloszlását. A feloszlás és a feloszlatás [19. § (3) bek. 1) pont] a polgármester megbízatását is megszünteti.

44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:

  1. önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
  2. gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vál­lalkozhat,
  3. az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához meg­felelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támoga­tásban részesül,
  4. törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
  5. törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,
  6. önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,
  7. a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntés­re jogosult szervhez,
  8. szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képvise-

173

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

leiére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együtt­működhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.

  1. A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

44/B. § (1) A helyi képviselőtestület elnöke a polgármester. A képviselő­testület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre.

  1. A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy tör­vényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen állam­igazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat.
  2. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselőtestület hi­vatala ügyintézőjének is.

44/C. § A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelen­lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyan­ilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormány­zatok alapjogai.

  1. fejezet

A bírói szervezet

  1. § (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a me­gyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják.

(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok léte­sítését is elrendelheti.

  1. § (1) A bíróság – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – tanács­ban ítélkezik.
  2. A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bí­rák is részt vesznek az ítélkezésben.
  3. Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.
  4. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírósági szerve.

(2) A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egy­ségét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.

  1. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének

174

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

  1. A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki.
  2. A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és el­járás keretében lehet elmozdítani.
  3. §
  4. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkot­mányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi szemé­lyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.
  5. A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.
  6. A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
  7. A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács vég­zi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek.
  8. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásá­ról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyű­lési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  9. fejezet

Az ügyészség

  1. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gon­doskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmá­nyos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.
  2. Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomo­zással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá fel­ügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
  3. Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség védelmében.
  4. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

175

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

(2) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni.

  1. § (1) Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze nevezi

ki.

  1. Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
  2. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
  3. Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
  4. fejezet

Alapvető’ jogok és kötelességek

  1. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önké­nyesen megfosztani.

(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbá­násnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájáru­lása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

  1. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadság­ra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.
  2. A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartózta­tásáról haladéktalanul dönteni.
  3. Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kár­térítésre jogosult.
  4. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.
  5. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy va­lamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
  6. A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
  7. A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában

176

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

megilleti a védelem joga. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátá­sa során kifejtett véleménye miatt.

  1. Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény.
  2. A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más ható­sági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot

– a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.

  1. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország terüle­tén – törvényben meghatározott esetek kivételével – megillet a szabad moz­gás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakó­hely vagy az ország elhagyásához való jogot is.
  2. A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.
  3. Az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  4. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes ada­tok védelméhez való jog.

(2) A személyes adatok védelméről szóló törvény elfogadásához a jelenlé­vő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

  1. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
  2. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyő­ződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mel­lőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.
  3. A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.
  4. A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  5. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad vé­leménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.

177

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

  1. A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.
  2. A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtó­szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képvise­lők kétharmadának szavazata szükséges.
  3. A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, vala­mint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió en­gedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharma­dának szavazata szükséges.
  4. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biz­tosítja annak szabad gyakorlását.

(2) A gyülekezési jogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő ország­gyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

  1. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenki­nek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, ille­tőleg azokhoz csatlakozni.
  2. Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.
  3. Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és mű­ködéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  4. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egye­dül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.
  5. § (1) A Magyar Köztársaság törvényben meghatározott feltételek sze­rint – ha sem származási országuk, sem más ország a védelmet nem bizto­sítja – menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetőleg politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy üldöztetés­től való félelmük megalapozott.

(2) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyű­lési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

  1. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a nők egyenjogú­ságát minden polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.

(2) A Magyar Köztársaságban az anyáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint támogatást és védelmet kell nyújtani.

178

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

(3) A munka végzése során a nők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.

  1. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a csa­ládja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.
  2. A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
  3. A családok és az iíjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák.
  4. § (1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.
  5. A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai ki­sebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvűk használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
  6. A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják.
  7. A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
  8. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  9. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampol­gárságától önkényesen megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani.
  10. Magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet.
  11. Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze.
  12. Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő ország­gyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  13. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési kép­viselők választásán választó és választható legyen, valamint országos nép­szavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.

(2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagy­korú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát meg­illeti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán választható és – amennyiben a választás, illetve a népszavazás

179

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik – választó legyen, vala­mint helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Polgár­mesterré és fővárosi főpolgármesterré magyar állampolgár választható.

  1. A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásán – amennyi­ben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén tartózkodik – választó legyen, valamint a helyi népszavazásban és népi kez­deményezésben részt vegyen.
  2. A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt és az Európai Unió más tagállamának a Ma­gyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és vá­lasztó legyen.
  3. Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképes­séget korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tag­államának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.
  4. Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettsé­gének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt visel­jen.

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó min­den személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

  1. Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos meg­különböztetését a törvény szigorúan bünteti.
  2. A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esély­egyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munká­hoz, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.

180

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  1. Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.
  2. Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.

70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ah­hoz csatlakozzon.

  1. A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni.
  2. A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével va­lósítja meg.

70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociá­lis biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és ön­hibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.

(2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.

70/E § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.

(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, to­vábbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.

70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tu­dományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás sza­badságát.

(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgá­rának kötelessége.

(2) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával hatá­roz, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú ma-

181

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

gyár állampolgár férfiakat – törvényben meghatározottak szerint – hadkö­telezettség terheli. Akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével összeegyeztethetetlen, polgári szolgálatot teljesít.

  1. A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára törvény polgári védelmi kötelezettséget és rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettséget írhat elő.
  2. A természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetőek.
  3. A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlé­vő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

70/1. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak meg­felelően a közterhekhez hozzájárulni.

70/J. § A Magyar Köztársaságban a szülők, gondviselők kötelesek kis­korú gyermekük taníttatásáról gondoskodni.

70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni ki­fogások bíróság előtt érvényesíthetők.

  1. fejezet

A választások alapelvei

  1. § (1) Az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit,

a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi fő­polgármestert a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, köz­vetlen és titkos szavazással választják.

  1. A megyei közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyűlés elnökévé magyar állampolgár választható.
  2. Az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament képviselői, továb­bá a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  3. A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról külön törvény rendelkezik, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

72-73. §

182

NEMZETI ALAPISMERETEK

MAGYAR KISLEXIKON

  1. fejezet

A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei

  1. § A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest.
  2. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
  3. § (1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenlő szélességű pi­ros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll.
  4. A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első me­zeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hár­mas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős ke­reszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.
  5. A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  6. fejezet

Záró rendelkezések

  1. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.
  2. Az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire egyaránt kötelezőek.

(3)

  1. § (1) A Magyar Köztársaság Alkotmánya kihirdetése napján lép ha­tályba; végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

(2) A Kormány köteles az Alkotmány végrehajtásához szükséges tör­vényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.

  1. §

A hiányzó bekezdések hatályon kívül helyezve!

183

MAGYAR KISLEXIKON

NEMZETI ALAPISMERETEK

Forrás:

  • Magyarország igaz története (CD
    összeállítás), szerkesztő: Haeffler
    András és Szilvásy György
  • Az egyes fejezetek szerzői:
  • A magyarság őstörténete, eredete,
    a szkíta-hun eredet: Bakay Kornél,
    régész, őstörténész
  • Az őshaza, a honfoglalás, a ma-
    gyarság letelepedése: Erdélyi Ist-
    ván, a történelemtudományok
    doktora

Szent István és kora, a keresztény-
ség felvétele, államalapítás: Sárkö-
zy Csaba, tanár

II. Endre király, az Aranybulla és
jelentősége: Sárközy Csaba, tanár
A tatárjárás, IV. Béla király, az
utolsó Árpád-házi királyok: Szen-
de László, történész

Magyarország az Anjou korban,

  • A Szent Korona-tan,

A koronatest hányattatásai,

  • A nándorfehérvári diadal
  • A déli harangszó története: Berté-

nyi Iván, egyetemi tanár

Mátyás és kora, humanizmus,
Mohács és előzményei: Sárközy
Csaba, tanár

  • Az erdélyi fejedelemség kialakulá-
    sa: Horn Ildikó, egyetemi docens

A Rákóczi szabadságharc: Sárkö-
zy Csaba, tanár

Az 1848-as szabadságharc, a meg-
torlás, Arad: Závodszky Géza,
professzor

A dualizmus kora, a kiegyezés:
Tőkéczki László, történész
Magyarország az I. világháború-
ban, a Tanácsköztársaság: Sárkö-
zy Csaba, tanár

A trianoni diktátum és követ-
kezményei: Raffay Ernő, törté-
nész

A Horthy-korszak: Sárközy Csa-
ba, tanár

Magyarország a II. világháború-
ban: Sárközy Csaba, tanár

A Rákosi-diktatúra: Kiszely Gá-
bor, történész

Az 1956-os forradalom és sza-
badságharc: Kahler Frigyes, tör-
ténész

A Kádár-korszak, a megtorlás
évei: Bíró Zoltán, irodalomtörté-
nész

Wittner Mária parlamenti beszéde
A rendszerváltozás és az An-
tall-kormány: Für Lajos, törté-
nész

Magyarország napjainkban: Bíró
Zoltán, irodalomtörténész

184

Minden nemzetnek tisztában kell lennie
saját történelmével, hogy a jelen eseményei kö-
zött eligazodhasson, hogy biztonságban élhes-
sen, és tervezhesse hazája, szülőföldje jövőjét.
Minden generációnak világos képet kell kapnia
az elmúlt századok sorsformáló eseményeiről, s
ha ez nem adatik meg számára, akkor az emlé-
kezetkihagyás, a politikai indíttatású történe-
lemszemlélet tévútra vezetheti a társadalmat.
Múlhatatlanul szükség van egy olyan törté-
nelemismeretre, amely lehántja magáról a kü-

lönböző okokból rárakódott téves vagy szándékos félre-magyarázatokat,
amely tárgyszerű, és tényeken alapul. Hazánk az elmúlt évszázadban
– de mindenekelőtt az utóbbi ötven-hatvan évben – olyan történelmi
változásokon ment keresztül, amelyek a történelemhamisitásnak is tág
teret engedtek.

A magyarságról szóló összeállításunkban bemutatjuk nemzeti jel-
képeinket, igaz történelmünket a legismertebb magyar tudósok, törté-
nészek kutatásaira hivatkozva. Átfogó képet kaphat az olvasó a mai
Magyarország államszerkezetéről, nemzeti kultúránkról: az irodalom,
a zene, a film- és színházművészet kiválóságai mellett sorra vesszük
hazánk tudományos életének legjobbjait, képzőművészeinket, világhírű
sportolóinkat. Időrendi táblázatok, adatok segítik az olvasót, hogy el-
igazodjon az évszázadok rejtelmeiben. Fiatalok és idősebbek bizonyá-
ra érdeklődéssel fogják forgatni a Magyar Kislexikont, melyben minden
megtalálható, amit minden hazánkfiának illik tudni. Az összeállítás
tankönyv a diáknak, segédkönyv a tanárnak, érdekfeszítő olvasmány
magyaroknak határainkon innen és túl, de tekinthetjük akár egy bőví-
tett „állampolgársági vizsgaanyagának is.

Tisztelt Olvasó! Vizsgázzon le Ön is magyarságból!

A könyvet kiadja a Honfoglalás 2000 Egyesület Szerző: Szilvásy György

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Lap tetejére!