Találatok: 0

1

Mircea ​Cartarescu Káprázat című próza-trilógiájában mikroszkopikus részeire bontja a csodát. Az egyedi testtel megtapasztalt létben, a saját belső idegpályáin, zsigereiben, gondolkozásában és nemiségében megtett anatómiai – és költői – utazás során tárja fel a tapasztalt valóság eseményeit és a képzelet működését.Az ember életének külső keretei nem tágíthatók a végtelenségig, de minden élménye, tapasztalata, álma, vágya és olvasmánya, azaz emlékezetében öntudatlanul őrzött múltja beépül személyisége évgyűrűibe, az én sejtjeibe, és önmaga teljes átélése a minden, a végtelen univerzum, a kozmikus egész érzékelésének
örömével ajándékozza meg. Ilyenkor, akárcsak az orgazmusban, átélheti a teremtés misztériumát. A metafizikai élmény nem fokozatosan jön létre, hanem az időtlen pillanat hirtelen fellobbanó
– káprázatos – fényében, a kiterjedés nélküli anyagtalanságban, a lét-nemlét senkiföldjén.
Cartarescu mágikus realizmusának kötőszövete – a tömbház hármas ablakának „triptichonjában” – a Stefan cel Mare út mögött állandóan lüktető és konkrét Bukarest, sugárútjaival, csörömpölő villamosaival, leanderes külvárosaival, piaci kofáival, zsivajával, reménytelen lakótelepeivel, felhőket tükröző vizeivel, múltjával, különös szobraival, szokásaival, életvidám lakóival, groteszk díszfelvonulásaival, hancúrozó gyerekcsapataival, legendáival, mítoszaival, szocialista „vívmányaival” és hétköznapi történeteivel. Mint a selyemhernyó, a saját teste nedvéből szövi maga köré gyöngyházfényű gubóját, amelyből bármikor kikelhet a képzelet lepkéje.

Mircea Cartarescu (1956, Bukarest) román író Káprázat-trilógiájával (A bal szárny, 1996; A
test, 2002; A jobb szárny, 2007) nemzedéke legnagyobb hatású prózaírójává vált hazájában. Szövegeit áthatja az Eliadétől örökölt metafizikai tágasság és Cioran cinizmussal határos józansága. Regényeiben az írás és az olvasás, a véges és a végtelen, a semmi és a
minden, az élet és a halál, a gondolkodás és a szexualitás, a test és a lélek, a menny és a pokol, a fény és a sötét, a lent és a fent, a
kívül és a belül, a látszat és a valóság, a múlt és a jelen, a szent és a profán, a racionális és az irracionális, mint a kínai jang-jin fogalompár: egymás komplementerei.
Regényei megjelentek angol, spanyol és német fordításban. 2015-ben elnyerte a Lipcsei Könyvvásár nagydíját.