Találatok: 0

1

1971 ​– Indira Gandhi miniszterelnöksége idején India hadat visel Pakisztánnal, amelynek keleti régiója a háború végén Bangladesh néven önálló, független országgá válik. Ebben a politikai környezetben történnek meg Bombayben azok az események, amelyek megzavarják a kedves és jószívű Gustad Noble, valamint családja és barátai életét. Mistry gyakorlott kézzel szövi párhuzamba az Indira Gandhi személyét is érintő társadalmi eseményeket a regény szereplőinek szerencsétlen sorsával.
Gustad Noble odaadó, családközpontú ember, szorgalmas banktisztviselő, aki tehetetlenül nézi, hogyan hullik darabjaira a velük és a körülöttük történő események hatására szerény életük. Kislánya megbetegszik, tehetséges fia szembeszáll apja vele kapcsolatos nagyratörő terveivel, meghal excentrikus barátja és munkatársa. A hóbortos szomszédok egyéni drámái közepette Gustadé az egyetlen értelmes hang. Egy nap levelet kap volt szomszédjától, régi barátjától, amelyben az segítséget kér az első ránézésre hősiesnek tűnő küldetéséhez. Ám akarata ellenére Gustad hamarosan csalások és csalódások veszélyes szövedékébe sodródik. Ekkor kezdődik hosszú útja…
Mistry a párszi identitás vizsgálatával ötvözi a cselekményt. Megmutatja, hogyan kényszerült alkalmazkodni a gyarmatosítás megszűnése utáni valósághoz, a hindu–muzulmán társadalmi és kulturális dominanciához a szinte csak Bombayben fellelhető párszi közösség, ez a gyökereit az ősi perzsa zoroaszteri vallásból eredeztető kicsiny vallási csoport.
Mistry regényeiben rendszeresen megjelenik a hindu nacionalista Shiv Sena bírálata és kigúnyolása. A szélsőséges szervezet – az uralkodó párt támogatásával – elérte, hogy Mistrynek e művét kivegyék a Szent Xavér főiskola tananyagából, majd ezt „megünneplendő” a könyvet a nyílt utcán elégették.