Skip to content

Róna Tibor – 500 kép Magyarországról (PDF – Átirat)

Találatok: 9

183


500 KÉP


MAGYARORSZÁGRÓL

P A N O R Á M A BUDAPEST 1961

Szerkesztette: BARABÁS TIBOR, Kossuth-díjas

írta: RÓNA TIBOR

A fényképeket Antal Dezső, Bakonyi Béla, Fél Edit, Gönvei Sándor, Hcltav László, Hevessy Iván, Huba László, Nagy Lajos, Pászthory Loránd, Radó István, Szabó József, Vargha Gábor és az MTI Fotó munkatársai készítették

Ellenőrizték: Antos László, Bcnczédy László, dr. Entz Géza, dr. Fél Edit, Holényi László, dr. Láng Sándor, dr. Lukács László, Molcsány Gábor, dr. Schulhof Ödön

A borító és kötésterv: Repcze János munkája

K

60.1765 Kossuth Nyomda, Budapest, V., Alkotmány utca 3.

Felelős vezető: Lengyel Lajos igazgató

Felelős kiadó: Solt Sándor

Felelős szerkesztő: Papp Antal

Műszaki szerkesztő: Márkus Bálint

Papiralak : 70X 100 cm. ívtcrjcdclcm : 27,5 (A/5) ív. Példányszám : 26 000

Azonossági szám: 10 201. Megjelent: 1961. I. negyed

ELŐSZÓ

Tizenöt eve szabad Magyarország!

Minden nemzeti ünnep számvetés a történelemmel és önmagunkkal. Sok-sok kérdés tolul fel bennünk és kéri, követeli a választ. Aki a tör­ténelmi sorsfordulót mérlegre akarja tenni, annak legelőször a múltra kell vetnie pillantását. A múltra, amely az elnyomó osztályok minden erejével és érdekével kötötte gúzsba a népet és eltorlaszolta előle a tár­sadalmi felemelkedést, az emberi életet. A nagybirtok árnyékában pengős napszámbéren tengődött a kapás, a paraszt, s egy talpalatnyi földtől várta a kiutat országos nyomorából. Milyen megrendítő képeket hagyott miránk erről a pusztító, népbetegségeket, nyílt választásokat, csendőr­szuronyokat idéző világról az országjáró Móricz Zsigmond és milyen friss, tavaszi szellőket kergető reményteljes leheletét 1919 első szocialista forradalmának. S milyen vádemelő és korszakot idéző József Attila Kül­városi éje a munkásság nyomoráról, a munkanélküliek éhségéről, a kopár kültelki világról, amelynek szemétdombjain keresték a nyomorgók mindennapi szerencséjüket. A költészet, az irodalom híven, az elnyomot­tak szent gyűlöletével és forradalmi reményeivel örökítette meg Horthy Miklós, Bethlen István, Gömbös Gyula és Szálasi Ferenc világát, ame­lyet karhatalommal és fasiszta mákonnyal védelmeztek. A nvomorúság-

nak, a nemzeti és népérdekek elárulásának, a fasizmus gyászos katakliz­májának egész poklát zárta le 1945. április 4-e! Az ezeréves magyar tör­ténelemnek nem volt még nagyobb fordulata, mert megnyitotta előttünk a társadalom szocialista megújításának boldogító útját. . . S most, amikor ötszáz képben akarjuk megörökíteni Magyarországot, olyan könyvet igyekszünk az olvasó kezébe adni, amely ezerév emlékét és harcait idézi e tizenöt szabad év elévülhetetlen dicsőségére. Igaz hála és a szovjet hősök iránti szeretet jelképe a kötet első képe; a Gellérthegyről ránkte­kintő Szabadságszobor.

Igen, mindenekelőtt a Szovjetunió világtörténelmi érdeme, hogy szét­zúzta a fasizmust és felénk nyújtotta a béke és a szabad munka pálmaágát.

A múlt képei ezerév történelmi harcait idézik; a magas tetőkön om­ladozó várbástyák az Árpád-kor fényét, a törökök ellen vívott harcokat, és a sebes kuruc lovasok sorsfordító bátorságát… De az egri falak nem­csak a várvédő hősök emlékét őrzik, hanem a jobbágyok szörnyű robot­járól és a magyar kézművesség erejéről is tanúskodnak. Az az ország, amely egybeforrasztja a népet és ledönti a privilégiumokat, milliókat áldoz arra, hogy nemzeti múltunkból mindazt megőrizze, amihez szent emlékek tapadnak, s az önfeláldozás, és a hazaszeretet példái fűződnek. . .

Mert mi másért lett volna minden harc, dac és lázadás, Dózsa és Zrínyi, Hajnóczy, Petőfi és 1919 véráldozata, ha nem a nép köztársaságáért, a föld és a munka, a szó és a szellem szabadságáért. . .

Ezért idézi ez a könyv a múlt képeit, emlékeit. . . Minden érzésünket a hazai táj dajkálja; a föld, a falu, a város, ahol megszülettünk…

A táj ma már nem történelmi drámák néma tanúja, hanem egy jogok­hoz jutott nép új örömének kiapadhatatlan forrása. Milyen szép Magyar­ország! Milyen szép a haza! A tihanyi móló felett a lomha felhő, a Balaton vizének alkonyi és hajnali fényjátéka a feljövő és a búcsúzó nap alatt, a Bükk vadon erdeje, a Dunántúl szelíd lankái, a Badacsony bazalt­tömbje, a Vértes hívogató csúcsa, a Kékestetőről lenyúló végtelen ki­

6

látás, a Hortobágy szemhatárig nyúló békítő síksága, Visegrád merész tornya a Duna-kanyar fölött. . . Szécsény, Hollókő, Aggtelek. . . Mennyi szín, forma, alakzat, hegy, völgy és folyó és mindenütt üdülők, nyaraló­helyek, menedékházak és mind e szépség ma már azoké, akik naponta teremtik meg e föld javait. Csak a felszabadulás adta át a népnek a termé­szet elidegeníthetetlen szépségeit.

Üj egyetemek, a veszprémi vegyipari főiskola, a miskolci Dudujkán a hatalmas műegyetem, Sztálinváros, Szikszó és kis falvak tiszta iskolái­nak nagy ablakain a szellem ragyog már, nemcsak a napfény, a tudás mindenki előtt kitárult világa, úgy, ahogy egykor Petőfi kívánta. Az or­szágutak szélén táblák sorakoznak: Sármellék, Dunaszeg, Kapospula, Kisköre, Rózsafa, Hajdúszoboszló, Zalaszentmihály és Besnyő termelő­szövetkezeti község… A felszabadult földön a modern mezőgazdaság vívmányai biztosítják a paraszti lét fejlettebb formáját, s a nadrágszíj földek helyett óriás tagokban húzódnak ma már a szántók, várják a trakto­rokat s a közös munkára szövetkezett parasztmilliók tervszerű munkáját… A szocialista falu a munkáshatalom egyik alapja és szövetségese lett. . .

Az ötszáz kép jórésze a megújuló ország ipari erejét és a munkásosztály öntudatát dicséri. Ki felejtheti el a Dunába hanyatlott hidak csonkjait, a néma síneket, a kifosztott és romokban heverő üzemeket. Üj ipari városok, új kohók, elektromos erőművek, új bányavárosok és város­negyedek képei sorakoznak itt, de úgy, hogy azok mögé még ezer meg ezer kéményt kell képzelnünk, hogy a valóság némiképp kikerekedjék. S a képek mögött meg kell látnunk az új, magukat építő munkásokat és egy új embertípust, melynek erejét a közösségért való felelősség hevíti. . .

A sztálinvárosi, a diósgyőri nagykohó, az új, modern középhengerde, a félautomatizált üzemek, a munkás magasabb műszaki tudását kíván­ják, de ugyanakkor megszabadítanak minket a munka nehezétől. Egy új, kultúrára szomjas nép lép most elénk s a nyomdagépek a könyvek mil­lióit ontják. Zsúfoltak a színházak, a mozik, az Opera új közönsége je­

7

i

gyért ostromolja a pénztárakat, az ismeret, a tudomány széles körökben terjed, és felemeli mindazokat, akik az új kultúra társadalmi alapjait le­rakták.

Megismertetni hazánkat, de úgy, hogy a múltját a jelen szemével lás­suk s a jövő képei is elénk vetüljenek; ez ennek a könyvnek igazi ér­telme. S ha e megörökített tájakat, gyárakat és hidakat látva eltelünk a múlt nagyságával, a jelen erejével és a jövő reményeivel, csak akkor teljesítettük feladatunkat. Hisszük és reméljük, hogy ez az ötszáz kép Magyarország olyan tükre, amelyen fel-felragyog a megújult élet, és dicséri a dolgozó magyar nép alkotóerejét.

8

BuDAPEST — és egyben az egész ország — képsorát a Gellért­hegy tetején emelt Felszabadulási Emlékmű képével kezdjük. Szerte az országban számos emlékmű hirdeti a szovjet hősök emlékezetét, poli­tikai és művészi jelentőségre azonban egyaránt messze kiemelkedik a Kisfaludy Stróbl Zsigmond által mintázott és immár szimbólummá ne­mesedett szoborcsoport.

Rajta kívül az Országház képét emeltük ki a képsor elejére, hiszen ez

sem csupán „budapesti” épület, hanem közvetlenül is az egész országé.

Budapest száznál több képét egyébként nem „rangsorban” állítottuk össze, hanem térbeli elhelyezkedésük szerint. Északról, Óbudáról in­dultunk el, s így haladunk dél felé; ugyanígy következnek — bizonyos mértékig a logikai összetartozást is figyelembe véve — a pesti oldal ké­pei is.

io

AZ ORSZÁGHÁZ a magyar állami elet központja, az ország legreprezentatívabb épülete, 1885 —1904. között épült Steindl Imre tervei szerint. Mióta a munkások és a parasztok igazi képviselői ülnek a gyűlésteremben, az Országház valóban az „ország háza”. A teljes terjedelmében vasbeton alapon nyugvó épületnek már méretei is lenyű- gözőek: hosszúsága 268 m, szélessége 118 m, kupolája 96 m magas. Az alaprajz összes területe 17 745,45 m2. Tíz udvarra tagozódik, s emeleteire 29 lépcsőzct vezet fel.

Már az első pillantásra világosan elkülönül egymástól a régi „alsó-” és „felsőház” teremcsoportja s a két szimmetrikus szárny között összekötőként szereplő központi nagy kupolaterem. A Kossuth Lajos térre néző főhomlokzat kiugró középrésze a dcle- gációs termet és a díszlépcsőházat foglalja magába. Jellegzetes képet ad a homlokza­toknak a rajtuk elhelyezett 88 szobor, a dunai homlokzaton a honalapító hét vezértől

12

kezdve V. Ferdinándig tör-

ténelmünk uralkodóinak szob-

rai állanak, a térre néző hom-

lokzat szobrai pedig az erdé-

lyi fejedelmeket, hadvezére-

ket, s híres magyar vitézeket

ábrázolják.

A főbejáraton át a kupola-

csarnokba torkolló gyönyörű

díszlépcsőházba lépünk, ame-

lyet Lotz Károly nagyméretű

freskói díszítenek. Innen kör-

folyosón jutunk az épület köz-

pontjába állított csillagbolto-

zatos kupolaterembe (átmérője

20,80 m, magassága 27,20 m).

A kupolát 16 pillérköteg tartja,

mindegyiknek tetején egy-egy

magyar uralkodó szobra áll,

I. Istvántól I. Lipótig.

A kupolacsarnoktól északi

irányba indulva a hazai és

nemzetközi kongresszusok,

reprezentatív ülések céljaira

használt épületszárnyba érünk,

déli irányban pedig az ország-

gyűlési társalgó és gyűlés-

terem nyílik.

Az Országház termeit, csar-

nokait, folyosóit a századvég

és a századforduló számos ki-

váló magyar képzőművészé-

nek alkotása díszíti. (Munkácsy

Mihály, Rudnay Gyula, Vajda

Zsigmond, Jantyik Mátyás,

Körösfői Kriesch Aladár stb.)

AQUINCUM, amelynek ki-

ásott maradványait Óbuda

északi részén találjuk, i. e.

io-től i. u. 406-ig fejlett,

magas városi civilizációt mu-

tató, 60 000 lakosú római város

volt. A Dunántúl egészét ma-

gában foglaló Pannónia-tar-

tomány keleti részének fővá-

rosa, a hatalmas Római Biro-

dalom egyik igen szániontar-

tott, nevezetes települése volt,

s feltárt romjai, amelyek az

Aquincumi-múzeum épülete

körül tekinthetők meg, euró-

pai viszonylatban is a leg-

jelentékenyebb római-kori

emlékek közé sorolhatók. A

gondosan konzervált romok

világosan mutatják az egykori

polgárváros kövezett utainak,

vásárcsarnokának, csatornázá-

sának, nyilvános és magán-

fürdőjének, vízvezetékeinek,

az egész egykori aquincumi

életnek körvonalait.

A legbecsesebb emlékanya-

got a római modorban épített

múzeumépület termeiben te-

kinthetjük meg: gazdag gyűj-

teményt találunk itt az ős-

lakosság ízlésére, műveltsé-

gére, vallási életére, a városi

lakosok foglalkozási viszo-

nyaira, társadalmi rétegező-

désére, művészetére s minden-

J4

I

napi cletcre vonatkozóan. A múzeum oszlopcsarnoka értékes kőtár; falai mentén az aquincumi temető számos sírköve, az épületekről fennmaradt faragványok, emléktáb­lák, oltár- és szobormaradványok sorakoznak.

A terület, amelyen a múzeum és környezete áll, az egykori római város polgári lakó­negyedének csak egy része volt. (A rommező ennél sokkal kiterjedtebb, de az idő­közben beépült területen további ásatásokat egyelőre nem lehet folytatni.) E város­résztől délre, Óbuda és Újlak területén állott a tábor-erődítmény és a katonai kolónia, amely a polgár-városrésznél sokkal jelentősebb, nagyobb volt. Mindkét városrészt a Római-fürdő forráscsoportjából nyert vízzel látták el, hosszú, több kilométeres víz­vezetéken. Az egykori aquacductus oszlopai közül nem egy ma is látható a Szentendrei út mentén. 1958-ban a Meggyfa utcában itáliai színvonalú alakos mozaikkal díszített épületmaradványokat tártak fel.

1 6

KÉT AMFITEÁTRUMA

volt az egykori Aquincumnak.

A nagyobbiknak, a katonai

városrész arénájának rom-

jait a Korvin Ottó, Szőlő

és Viador utca között 1935 —

40-ben tárták fel. Nyújtott

ovális alakú arénájának hossz-

tengelye 89,59 m. Az egész

kőszínház hossza 132 m volt.

Mintegy 13 000 ember fért el

a nézőtéren. A légió amfi-

teátrumában i. sz. 375-ig foly-

tak harci játékok, cirkuszi mu-

tatványok. Igen érdekesek és

ma is jól láthatók az egykori

amfiteátrum különféle helyi-

ségei, a fülkék, amelyekben a

cirkuszi játékokhoz felhasz-

nált vadállatokat tartották, a

nézőtéri lépcsőlejáratok helyei

s egyéb falmaradványok. A

gondosan karbantartott antik

emlékek szépen simulnak a

körülötte épült óbudai város-

részhez.

A polgári városrész amfi-

teátruma valamivel kisebb

volt. 86,45 m hossztengelyű,

tojásdad alaprajzú romjai

Óbudától északra, a budapest—

esztergomi vasútvonal töltése

mellett szemlélhetők meg. I. sz.

162 körül épült; ülősoraiban

kb. 7—8000 néző foglalhatott

helvet.

A TÁBORVÁROSI MÚ-

ZEUM a római-kori tábor-

város érdekes helytörténeti

adalékainak egy részét gyűj-

tötte össze, amely a modern

bérház alapozásakor került

elő, fő látnivalója egy római

fürdő maradványa. Jól látszik

a fűtőrendszer is, amellyel

nemcsak a fürdő helyiséget,

hanem a vizet is melegítették.

Igen gazdag anyagot őriz a

helytörténeti múzeum a római

kori kerámia-művességről, an-

nak jeléül, hogy a budai agyag,

a vörösre égő ún. „kiscelli

agyag”, amelyet a kerámiku-

sok ma is nagy előszeretettel

használnak fel, már a rómaiak

korában is nyersanyagul szol-

gált. Számos mezőgazdasági

munkaeszközt is bemutat a

múzeum, láthatunk malom-

követ, amelyen házilag őröl-

ték a gabonát, ekepapucsot,

kapát, baltát és más római-

kon szerszámokat. A fürdő-

helyiségben nagyméretű am-

phorát is találtak, amelyből

arra következtetnek, hogy az

itt lakók itáliai szokás szerint

fürdés után olajjal kenték be

testüket.

A múzeum építészeti kikép-

zése Pfanul Egon tervei sze-

rint készült.

2

ÓBUDA, a főváros leg-

régibb pontja, napjainkban

nagy átalakuláson megy át.

A XVIII—XIX. századi vá-

rosképet őrző, hangulatos, ro-

mantikus girbegurba utcács-

kák közé egyre többhelyütt

ékelődnek be modern épüle-

tek. A városfejlesztés tervei

ma már oly mértékig számol-

nak ezzel a jelenséggel, hogy

Óbuda közepén, a Mókus

utca környékén valóságos kis

Óbuda-rezervátumot jelöltek

ki, ahol hamisítatlan, eredeti

állapotukban őrzik meg a há-

zakat, a sajátos városképi rész-

letet.

A régi Óbuda látnivalói kö-

zül megemlítjük itt az 1744—

48 között épült barokk stílusú

egykori trinitárius kolostor

épületét, amelyben ma a Buda-

pesti Történeti Múzeum Új-

kori Osztályának gyűjteményei

helyezkednek el (alsó kép).

A XVII—XIX. századi város-

fejlődés számos dokumentuma

tekinthető meg itt.

Az új Óbuda teljesen új,

tervszerűen rendezett, mo-

dern, korszerű városrész lesz,

amelynek közlekedését a vá-

ros sűrűbben lakott centru-

maival, a pesti oldallal az új

Árpád-híd biztosítja. A hídfő

18

J9

körül kialakuló új városközpont körvonalai

már ma is láthatók. (Korvin Ottó tér környéke.)

Képeinken az új Óbudából az Árpád gimná-

zium modern épületét (felső kép) és a két

évvel ezelőtt épített Vörösvári úti rendelő

intézet korszerű palotáját (alsó kép) mutatjuk

be. A közelben emelkedik az óbudai Posta-

palota is, Budapest legmodernebb épületeinek

egyike.

2*

A RÓMAI-PARTON a Du-

nának az északi összekötő

hídtól a budakalászi határig

terjedő jobbparti szakaszát ért-

jük. Ez az 5 km hosszú,

250—270 m szélességű part-

sáv a vadevezősök, szabadvízi

úszók valóságos paradicsoma.

Alig félórányira a sűrűn lakott

városnegyedektől szabad, szű-

zi természet és végtelenbe

nyúló folyamvíz várja a stran-

dolás és a vízisport szerelme-

seit. 41 csónakház sorakozik

a víz közelében, bennük csak-

nem 4000 csónak számára van

hely. A 90 000 m2 területű

telepen sokezer hosszabb-rö-

videbb ideig helyben lakó

nyaraló él, de a népszerű vízi-

telep látogatóinak túlnyomó

többsége azokból kerül ki,

akik reggel jönnek, este haza-

mennek, napközben pedig

vízi-nomádok módjára, csó-

nakon, kajakon, kenun járják

a vizet, vagy a parton sütké-

reznek. Egy-egy jól sikerült

nyári vasárnapon 70—80 000

ember is megfordul itt.

A következő években nagy-

arányú korszerűsítő munká-

latok indulnak meg a Római-

parton. A tervek szerint az

üdülőtelepek befogadóképes-

ségét 120000 főre bővítik,

20

szállodákat, modern éttermeket, szórakozóhelyeket, üdülőházakat építenek. 12000-re emelik a csónak-férőhelyek számát, s tovább javítják a megközelítési lehetőségeket.

A Duna-parti üdülőtelephez szorosan csatlakozik a környék több más, nagyforgalmú strandfürdője:

A jobboldali képen bemutatott Pünkösdfürdő 25—26 C°-os langyos forrásvizét 1934-ben tárták fel; a fürdőnek külön hajóállomása van, s így már maga az odautazás is a szellős Duna hátán élményszámba megy.

A 14 forrástól táplált Római-fürdői tó 20—22 C°-os kristálytiszta vízzel várja a fürdő­vendégeket.

A közelben találjuk a BHÉV vonala mentén a népszerű, nagy befogadóképességű csillaghegyi Árpád-strandfürdőt is, amelynek 20—24 C°-os meszes ásványvize három nagy és egy gyermekmedencét táplál.

GYÓGYFÜRDŐINK kö-

zül Buda északi felében a

Lukács-, Császár- és Király-

fürdőt találjuk. Az északi

gyógyforrás-csoport körül

már a római időkben is épít-

keztek, s első virágzását ez a

fürdővidék a török korban

érte meg. A XVI. század vé-

gén pompás fürdőépületeket

emeltek itt a budai basák,

e régi fürdőházak közül azon-

ban ma már csak a Király-

fürdő jellegzetes, kupolás

épülete áll. A tizedik budai

basa, Arszlán kezdte építeni

1565-ben, s munkáját Szokoli

Musztafa fejezte be. A török

kiűzése után gyakran válto-

gatta gazdáit a régi épület;

1796-ban egy König nevű

tulajdonosról nevezték el, s e

név — magyarosított formá-

ban — máig is rajta ragadt.

1958—59-ben az épületet kor-

hű módon, szépen restaurál-

ták, s ma a török fürdővilág

legszebb, leghitelesebb em-

léke fővárosunkban.

A Lukács-fürdő mai épü-

letét 1854-ben emelte Hild

József; azóta természetesen

bővítették, korszerűsítették.

Hét nagyobb és számos kisebb

forrása van, amelyek 25 —

67 C°-os meszes-kénes hév-

22

vize termál gőzfürdőt, forrólég- és gőzkamrákat, termál kádfürdőt, szénsavas és sós­fürdőt táplál. Világhírű iszaptava (39—40 C°) télen is kiválóan alkalmas fürdőzésre. A Lukács-fürdő forrásaiból kapja vizét a Király-fürdő is.

A Császár-fürdő 1806-ban készült épületét 1841—48 között Hild József építette át. Már a múlt század első évtizedeiben is igen népszerű szórakozóhely volt a „Császár­fürdői kéjhely”, helyiségeiben bálokat, estélyeket rendeztek, udvarán lampionok alatt mulatott a vendégsereg. Nyolc meleg és egy langyos hévvizű, nagy vízbőségű forrása van (54—61 C°). Kéntartalmú mészhidrokarbonátos gyógyvize — a Lukács vizéhez hasonlóan — igen alkalmas a reuma, ízületi bántalmak, krónikus ínhüvelygyulladások gyógyítására.

BUDA VÁRÁT a tatárjárás után IV. Béla kezdte építtetni. Ekkor emelték a hegy déli oldalán az első királyi palotát is. Ezek az építkezések alapozták meg Budán az ország politikai, közigazgatási és katonai központját. A Vár építkezései tovább folytak a későbbi századokban is; fénykorát Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király alatt élte. Zsigmond „Friss palotája” Európa egyik legnevezetesebb épülete volt, s ezt a palotát bővítette, építette újjá Mátyás, megteremtve Budán a reneszánsz egyik kimagasló, világszerte ünnepelt és számontartott központját. Itt gyűjtötte össze Mátyás a kor legnevesebb tu­dósait, íróit, itt teremtette meg a híres könyvtárat, melynek fennmaradt köteteit, a Cor­vinákat ma is arannyal mérik fel. Az ásatások a régi könyvműhely felszerelését is nap­világra hozták.

A török alatt nagyrészt rommá lett az egykor oly fényes Budavár. Teljessé tette a romlást az i68ó-i felszabadító ostrom, amely után romhalmazon indultak meg újra az

24

építkezések. A XVIII. században Hillebrandt tervei szerint új, klasszicizáló stílusú királyi palotát építettek a rombadőlt egykori várpalota helyén, ám ez az épület sem maradt ránk, az 1849-es ostromot követő tűzvész elhamvasztotta. A ma élő nemzedék az Ybl Miklós és Hauszmann Alajos által 1896—1903 között emelt neobarokk palota képére emlékezik. A hivalkodó pompájú, hatalmas épülettömb a II. világháború alatt áldozatául esett a fasiszta dúlásnak.

Felszabadulásunk óta, nagyméretű feltáró, újjáépítő és restauráló munkálatok indul­tak meg a Vár területén. A megsemmisítő méretű háború rombolása lehetővé tette, hogy régészeink, műtörténészeink gondos munkával az eredeti, ősi formá­kat hozzák napvilágra: az 1948—52. évi ásatások során számos nagy értékű közép­kori részlet került elő. Magának a várpalotának helyreállítása azonban még kezdeti stádiumban van.

2J

A VÁR UTCÁI sokat szén-

védték a háború alatt: alig

volt épület az ódon város-

részben, amely kisebb-

nagyobb sérüléseket ne szen-

vedett volna. Napjainkban

szorgos munkáskezek, régé-

szek, műemléki szakértők, tör-

ténészek dolgoznak a Vár

utcáin.

A százat is meghaladó vár-

beli műemlékek között a

XIII—XIV. századtól kezdve

minden kort, minden stílust

megtalálunk, középkori — fő-

ként gótikus jellegű — lakó-

házakat, reneszánsz, barokk

palotákat, a klasszicizmus ko-

rának hűvös eleganciájúhom-

lokzatait, a „táblabíró-kor”

széles, nyájas kedélyességét.

A VÁRMÚZEUMBAN

(alsó kép), a Vár egyik ódon,

a középkori városháza fal-

részleteinek felhasználásával

Venerio Ceresola által 1692-

ben emelt épületében az ősi

Buda emlékeit gyűjtötték ösz-

sze, a legelső nyomoktól

1686-ig, Budának a török

alóli felszabadulásáig. A föld-

szinten a főváros területén ta-

lált őskori és rómaikori anyag,

az emeleten a középkori vár-

beli anyag látható.

26

A HALÁSZBÁSTYÁT

(jobboldali kép), fővárosunk

egyik legvonzóbb s legtöbbet

emlegetett idegenforgalmi ér-

dekességét, amely festői ke-

retbe zárja a Várhegy keleti

oldalának egy részét, 1901—2-

ben tervezte Schulek Frigyes.

Teraszáról gyönyörű kilátás

nyílik a városra.

A mögötte emelkedő Má-

tyás-templomot a hazai gótika

e csodálatos alkotását 1255 —

69 között, IV. Béla idején

építették. Számtalanszor meg-

rongálódott, többszöri átépí-

tés után 1874—96 között,

Schulek Frigyes tervei szerint

nyerte el mai formáját. A szer-

kezet, a felmenő falak egy ré-

sze és számos részlet eredeti.

Freskóit Aggházy Gyula, Szé-

kely Bertalan és Lotz Károly

festette.

A magyar történelem kőből

emelt emléke ez a gyönyörű

templom. Itt koronázták Ró-

bert Károlyt, itt volt Mária

királynő és Luxemburg Zsig-

mond, a későbbi király és csá-

szár esküvője, itt helyezték el

azokat a zászlókat, amelyeket

Hunyadi zsákmányolt a török-

től, itt esküdött meg Mátyás

király Podjebrád Katalinnal,

majd Aragóniái Beatrix-szel.

tg

nrA . Mii

•Wl 1
/•T
il
r –
£
* r

27

A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM 1847-ben emelt klasszicista épületében őr­zik a régmúlt csaták tépett zászlóit, töb­bek között a Szovjetuniótól visszaka­pott 1848—49-es zászlókat, a fegyver­történeti kiállításon a XVIII. századtól a II. világháborúig minden kor fegy­vereit megtalálhatjuk, s értékes doku­mentumokat őriznek a tárlók 1919-ből és a második világháborús partizán­harcokból is. Főbejárata előtt XVIII. századból származó ágyúcsövek őrködnek.

AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 1915— 1917 között emelt épületében felmérhe­tetlen értékű történelmi okirattárat őriz­nek, hazánk régi és újabbkori történe­tének, fejlődésének számos fontos doku­mentumát. A második világháború alatt s az 1956-os ellenforradalom alatt sú­lyosan megrongálódott az épület, az anyagnak jelentékeny hányada tönkre­ment, de a vidéki levéltárak és magán­gyűjtemények anyagából a lehetőségig kiegészítették a Levéltár gyűjteményeit.

28

A GYERMEKNYARAL- TATÁS egyike korunk elő­térben levő kérdéseinek. Az egészséges levegő, a kiadós, szabad mozgás, a fürdési le­hetőség, a közösségi életre nevelő játékok, a gondos, szerető felügyelet, mindezek olyan tényezők, amelyeket a gyermek nem nélkülözhet és amelyek a korszerű, mai gyer­meküdülőkben teljes számban megvannak. Szerte az ország­ban sokszáz kisebb-nagyobb üdülőház áll rendelkezésre a gyermek-üdültetésre, szün­idei foglalkoztatásra. Elsősor­ban természetesen a fürdő­helyeken, hegyvidékeken, er­dős zöld környezetben létesí­tik ezeket az intézményeket. A budai hegyvidék kitűnő erre a célra, s régi villáinak, valamint újonnan épített mo­dern épületeinek parkjában sokhelyütt csendül fel az ön- feledten játszadozó gyermekek zsibongása. Képünkön az I. kerületi Tanács óvodájának Eötvös utca 15. szám alatti üdülőjét mutatjuk be. Két­hetenkénti váltással, 60-as csoportokban nyaralnak itt a kerület óvodáinak növen­dékei.

29

AZ ÜTTÖRŐ-VASÜT, a

budai hegyvidék egyik leg-

újabb és nagyon népszerű

közlekedési vonala 1948—50

között épült. A hegyvidék

legszebb pontjain át kanyargó

gyönyörű fekvésű kisvasút-

vonal teljes hossza a Hűvös-

völgytől a Széchenyi-hegyi

végállomásig 11,2 km. Össze-

sen nyolc állomása van (Hű-

vösvölgy, Hárs-hegy, Ságvári-

liget, János-hegy, Előre, Út-

törő-város, Normafa, Szé-

chenyi-hegy), s a szerelvények

5 2 perc alatt teszik meg az

utat. A hűvösvölgyi végállo-

másnál mozgólépcső áll az

utasok rendelkezésére.

Az Úttörő-vasút jellegze-

tessége, hogy a forgalmi szol-

gálatot csaknem teljességgel

úttörő-gyermekek látják el.

(Úttörő-vasutas csakis jeles

előmenctelű pajtás lehet, s

nagy kitüntetés-számba megy,

ha valakit felvesznek a három

hónapos továbbképző tanfo-

lyamra.) Sajátos bájt, derűt ad

a gyönyörű kirándulóvonal-

nak e kis gyermek-vasutasok

buzgólkodása, játékos-komoly

kötelességteljesítése.

Az Úttörő-vasút mentén

épült ki az ország legkorsze-

rübb, legjobban felszerelt gyermek intézménye, az Úttörőváros. Az Úttörő-vasút a a főváros legszebb, változatos kiránduló vonala.

A FOGASKEREKÜ-VASÜTON, a szépséges budai hegyvidék hagyományos,

nemzedékek óta nagy népszerűségnek örvendő, közlekedési eszközén 1874-ben indult

meg a forgalom. A Cathry Szaléz Ferenc bázeli mérnök által épített vasút időrendben a

harmadik ilyen intézménye volt a világnak. Pályáját eredetileg csak a mai Szabadság-

hegyig építették ki, a Széchenyi-hegyig 1890-ben hosszabbították meg vonalát. A je-

lenlegi teljes hossza több mint 3 km. A téli forgalmat 1910-ben vezették be, 1929-ben

pedig villamosították az addig gőzmozdonnyal működő vonalat. Ma 140 lóerős villa-

mosmozdonyok vontatják a szerelvényeket, hegy- és lejtmenetben egyaránt 12 km-es

sebességgel. Érdekes megemlíteni, hogy a lejtmeneti járat nem fogyaszt energiát, sőt

áramfejlesztőként működik, s

a felfelé fogyasztott árammeny-

nyiség Ú3 részét vissza táplálja

a vezetékbe. A Fogaskerekű-

vasút állomásai: Orgonás,

Esze Tamás iskola, Erdei isko-

la, Gyöngyvirág u., Város kút,

Szabadság-hegy, Művész út,

Széchenyi-hegy. A két végállo-

más között a menetidő 20 perc.

A „Fogas” egyike a leg-

népszerűbb budapesti közleke-

dési eszközöknek, télen-nyáron

nagy rajta a forgalom; a ta-

vaszi verőfény beköszöntésé-

sétől kezdve pedig az aranyló

fényű késő-őszi napokig való-

ságos missziót tölt be a fogas-

kerekű vasút. A hegyvidék fő

ütőere ez, rajta át áramlik a

kirándulók nagy tömege a

Szabadság-hegy és a Széchenyi-

hegy tájaira.

SÍPÁLYA sok van Magyar-

országon, de olyan, amelyen

nyáron is lehet gyakorolni,

csak egy. A Normafa lejtőjén

1958-ban építették meg az

ország első állandó téli-nyári

síugró- és gyakorló pályáját,

amelyen az Igerit nevű PVC-

féleség síkos felülete helyette-

síti a havat. A megnyitás, 1958

szeptembere óta, ez a mester-

séges síugró pálya a magyar

téli sport-edzés egyik köz-

pontja.

FILMGYÁRTÁSUNK a

felszabadulás óta nagy léptek-

kel fejlődik. Jelenleg három

filmgyári egység működik a fő-

város területén, a Hunnia Film-

gyár, a Pannónia Filmstúdió

a Szinkronnal és a Budapest

Filmstúdió. Évente tíz-tizen-

két 2000 m-en felüli, hét-

nyolc 2coo m-en aluli hosszú-

ságú játékfilmet, kétszáznál

több híradó-, dokumentum-

és kisfilmet gyártanak. 50 fil-

met szinkronizálnak. Képün-

kön a Pannónia Filmstúdió

egyik munkarészlegét, egy

bábfilm felvételének jelenetét

mutatjuk be.

A JÁNOS-HEGYI KI-

LÁTÓ Budapest legmagasabb

pontjának, az 529 m magas

János-hegynek tetején 1908—

10 között Schulek Frigyes ter-

vei szerint épült meg, neoro-

mán stílusban. Az építmény

23,5 m magas, 100 lépcsőfok

vezet fel felső teraszára, ahon-

nan tiszta időben 70 km sugarú

körben nyílik kilátás. Nemcsak

a főváros egésze és környéke

látható innen, hanem a Pilis

hegységen s a Duna könyökén

túl a Börzsöny csúcsai, keletre

tőlük a Mátra és a Bükk hegy-

vonulatai is. Kivételesen tiszta

téli időben még a Magas Tátra

200 km-nyire levő havas csú-

csai is felismerhetők.

SÁGVÁRI-LIGET. Az Üt-

törő-vasút egyik állomását,

ahol a kisvasút viaduktja a

Budakeszire vezető útvonalat

keresztezi, Ságvári Endréről

(1913—1944) az illegális kom-

munista párt ifjúságának ve-

zetőjéről, a munkásmozgalom

nagy mártírjáról nevezték el

Ságvári-ligetnek.

A János-hegy és a Nagy-

hárs-hegy hágójában, 350 m

magasságban fekvő üget, a

környék turisztikai és kirán-

duló-központja.

3

33

CSILLEBÉRCI ÚTTÖRŐ VÁROS. A budai hegyek egyik regényes-szép pontján, a Csillebércen 1948-ban nyitották meg az ország legnagyobb, legszebb ifjúsági intéz­ményét, a nagy Úttörővárost. A több mint ezer vendégre méretezett, négy Hú- és négy leánytáborra oszló úttörő paradicsomban nemcsak hazai gyermekek üdülnek, hanem küldföldről is sokan keresik fel. A nemzetközi táborban a népi demokratikus országok küldöttein kívül gyakran megfordulnak belga, dán, angol, amerikai, svéd gyermekek is.

A mintaszerűen berendezett intézménynek saját egészségháza, kultúrháza, uszodája, sporttelepe, szabadtéri színpada van, s itt működik az ország legmodernebbül felszerelt postája, amelyben — az Üttörő-vasúthoz hasonlóan — minden tisztséget úttörőpajtások látnak el. x

Érdekes látnivaló a tábor kis múzeuma, amelyben az itt üdült külföldi vendégek emléktárgyait állították ki.

VÖRÖS CSILLAG-SZÁLLÓ. Legszebb fekvésű, teraszairól csodálatos kilátást nyújtó szállodánk a Szabadság-hegyen. A Fogaskerekű vasút megállójának közelében épült fel az 1920-as években, Fischer József tervei szerint. 41 szoba, bennük 62 ágy várja itt a vendégeket: a fürdőszobás szobák száma 15, ebből kettő szalonos apparte- ment. Természetesen a szálló minden helyiségét központilag fűtik, s minden szobában hideg-meleg folyóvíz van. Igen dekoratívak a közös helyiségek, a szalon, a társalgó, az éttermek is. Az étteremben népi zenekar szórakoztatja a vendégeket.

A Vörös Csillag szálloda fekvésénél fogva kiválóan alkalmas üdülésre, gyógykezelési utópihenésre, valamint sportolásra. Bekapcsolták a SZOT üdültetési programjába is.

A szállónál kezdődő, messzire nyúló park szélén emlékmű hirdeti a környéket vérük hullatásával felszabadító szovjet hősök emlékezetét.

A KÖZPONTI FIZIKAI

KUTATÓ INTÉZET a ha-

zai atomkutatás fellegvára, a

budai hegyvidék egyik félre-

eső pontján, a főváros, Buda-

örs és Budakeszi határán 1951-

ben született meg. Kiváló

tudósok vezetésével egész se-

reg szakember dolgozik itt

nagy fontosságú kutatásokon,

közöttük radioaktív izotópok

előállításán. Iparunk, mező-

gazdaságunk, gyógyászatunk

s a gyakorlati élet más területei

számára felmérhetetlenül fon-

tosak az izotópok, amelyeket

egyelőre külföldről importá-

lunk, de az Intézet működésé-

nek eredményeképpen hama-

rosan itthon fogunk előállí-

tani.

Szovjet szakemberek veze-

tésével itt épült meg az első

hazai, kísérleti atomreaktor is

(felső kép). A 2 megawattos

atomreaktor ma még inkább

tudományos, kísérleti célokat

szolgál, de hamarosan a gaz-

dasági élet számára is termelni

kezd. Itt képezik ki azt a szak-

személyzetet, amely a később

felállítandó energiatermelő

atomreaktorokat fogja kezelni.

Az Intézet berendezése, műsze-

rei a legmodernebbek.

TELEVÍZIÓS ADÓÁL-

LOMÁS. A magyar televízió

létrehozásának gondolata

1949-ben született meg. IIosz-

szas viták folytak arról, hogy

hová helyezzék az adótornyot.

Elsőnek a központi fekvésű

Gellérthegyre esett a válasz-

tás, de a mérések azt mutatták,

hogy a budai hegyek zavarnák

az adást. így kötöttek ki a

tervek végül is a Szabadság-

hegynél.

Első televíziós adóállomá-

sunk a Széchcnyi-hegyi Har-

gita-társasház kertjében épült.

A 60 m magas, 20 km körzet-

ben sugárzó kísérleti adóto-

ronyból az első adást 1954

januárjában sugározták szét.

A 5000 tonna súlyú, 11 eme-

letes, és az antennával együtt

94 ni magas jelenlegi adótor-

nyot 1956 márciusában kezd-

ték építeni, s 1957 végén fe-

jezték be. Az adóállomás a

torony felső négy emeletén

működik, az első emeleten az

irodákat, laboratóriumokat he-

lyezték el.

A 30 kilowattos, 100—150

km-es körzetben sugárzó,

nagy teljesítményű adóállomás

Európa legkorszerűbb televí-

ziós adótornyai közé tar-

tozik.

57

A GELLÉRT-SZÁLLÓT

ÉS GYÓGYFÜRDŐT, Bu-

dapest egyik legszebb, repre-

zentatív szálloda- és fürdő-

épületét az itt állott egykori —

részben még török eredetű —

fürdőépületek lebontása után

1911 — 18-ban építették. A há-

rom utcára néző s parkjával

a Gellérthegy oldalára tá-

maszkodó palota a II. világ-

háborúban súlyosan megron-

gálódott, újjáépítése azonban

teljesen befejeződött. 162

hideg-meleg folyóvizes, min-

den kényelemmel berendezett

szoba várja a vendégeket. Nyil-

vános étterme a főváros egyik

legkeresettebb szórakozóhelye.

A szállóval egy épületben

működik a Gellért-gyógy-

fürdő, amelyet a Gellérthegy

tövében fakadó nagyértékű

források látnak el43—65 Cc-os

gyógyvízzel. A kád- és gőz-

fürdőkön kívül pezsgőfürdő,

gyönyörű fekvésű strand- és

hullámfürdő áll a vendégek

rendelkezésére.

A radioaktív, mészhidro-

karbonátos hévvíz ízületi fáj-

dalmak, izomreuma, idegzsá-

ba és gyulladások, továbbá

légzőszervi megbetegedések és

anyagcsere-zavarok gyógyítá-

sára alkalmas.

A RUDAS-GYÓGY-

FÜRDŐ Budapest világhírű

gyógyfürdői közül egyike a

legismertebbeknek. A Gellért-

hegy lábánál, közvetlenül a

Duna partján épült a Rudas.

Épületcsoportjának közép-

pontja a Szokoli Musztafa

budai basa által 1570 körül

épített nyolcoszlopos boltíves

terem. Egykor, a török idők-

ben a fő medence kupoláját

tartó zöldes színben játszó

oszlopokról „zöldoszlopos

fürdőnek” nevezték ezt a sa-

játos hangulatú fürdőtermet,

amely mindmáig híven meg-

őrizte a török idők levegőjét.

A mai épületeket nagyrészt

1831-ben építették, ebből a

korból való a kád- és kő-

fürdők egy része; a gőzfürdő

1883-ban épült.

Nem kevesebb mint 21

gyógyforrás fakad a fürdő

területén, közöttük a gellért-

hegyi forráscsoport legfon-

tosabb forrásai. 36—46 C°-os

vizük a reumásjellegű, ízületi,

izom- és idegbetegségek ellen

századok óta kitűnően bevált.

Nemcsak fürdésre, hanem ivó-

kúrára is kiváló a Rudas vize,

s az elkülönítetten épített ivó-

csarnokba százszámra járnak

a „törzsvendégek”.

NAGYTÉTÉNY műemlé-

kei közül kimagaslik az 1720—

3 1 között épült egykori Rud-

nyánszky-kastély. Nemes ba-

rokk vonalai, különösen a bal-

oldali szárnyon, a XVIII. szá-

zadi építészeti ízlés nyomait

mutatják. A dunai szárny föld-

szintjén a restaurálás során

gótikus helyiségek kerültek

elő. 1949-ben múzeumot ren-

deztek be termeiben, gondos

válogatás mutatja be a XIV—

XVIII. századi európai bútor-

művesség emlékeit, firenzei,

bolognai, délnémet, svájci, né-

metalföldi stb. berendezési tár-

gyakat (felső kép). Külön ki-

állításon szemlélhetők meg a

XVIII—XIX. századi magyar

bútoripar remek darabjai.

A római időkben Nagyté-

tény területén Campona néven

fontos határerőd volt. 1926-

ban kezdték az ásatásokat, s

nagyobb szünetekkel mind a

mai napig folynak a kutatások.

Jellemző leletek bukkantak

elő itt az egykori római tar-

tományi életről.

A BUDAPESTI MŰSZAKI

EGYETEMNEK, az egykori

József Műegyetemnek, szocia-

lista építésünk és mérnök-

utánpótlásunk legfontosabb

40

bázisának központi épületet 1903—1909 között építette Hauszmann Alajos; a neogótikus könyvtár terveit Pctz Sámuel készítette. A felszabadulás után nagy fejlődésnek indult ipari élet szükségessé tette az intézmény nagyarányú kibővítését, és felépültek a lágymá­nyosi Duna-parton az Egyetem új, modern vonalú, s főként belső téralakításukban, be­rendezésükben igen korszerű új épülettömbjei. Képünk (baloldalt lent) a Különleges Villamosgépek Tanszék géptermét mutatja be.

BÁLI SZEZONBAN, farsang idején ma is megtelnek a tánctermek, szállodahallok vidám, esti ruhás vagy éppen álarcos-kosztümös közönséggel. Csak éppen — s ez az alapvető különbség — ma nem a kiváltságos „társaság” zártkörű estélyei ezek a bálok, táncvigalmak. A ma báljai, estélyei, amelyeket annyi jókedvvel, leleményességgel ren­deznek meg a vállalatok, intézmények, mindannyiunké, az egész népé. Legismer­tebb, leglátványosabb a hagyományos Operabál, amelyet a Gellért-szálló termeiben rendeznek meg évről évre.

TŰZIJÁTÉKOK színes,

sziporkázó rakétái, vízesés

módjára alá zuhogó fénypa-

takjai jelennek meg időről

időre, nagy ünnepeinken a

Gellérthegy tetején. Április

4-én és az Alkotmány ünne-

pén rendezik ezeket a kedves,

hagyományos tűzijátékokat,

amelyeknek a fővárosi közön-

ség körében régi hagyomá-

nyai vannak. Mintegy megko-

ronázzák ezek a látványos,

káprázatos fényjátékok az ün-

nepet: már a késői délutáni

órákban elfoglalják a járó-

kelők, távoli városrészekből

érkezők a jobb Duna-parti he-

lyeket, letáboroznak a rak-

partok lépcsőin, s a felső kor-

látok mellett. A Felszabadu-

lási-Emlékmű fényárban úszik,

sziluettje diadalmasan emelke-

dik ki a görögtűz örvénylésé-

ből. Erről is szólni kell, ha

ioo—120 képet válogatunk

össze Budapest mai életéről.

A VÍZIBUSZ, amely a régi dunai propellerek szerepét vette át az utóbbi években, el­választhatatlanul hozzátar­tozik a pesti Duna képéhez. A karcsú, modern vonalú, kényelmes hajók vidáman sze­lik a folyam habjait, nyaranta több mint félmillió embert csalnak ki a kánikulában át­forrósodott város falai közül a ringató, hűsítő Dunára. A két part változatos, szép panorá­mája élő filmszalagként vonul el az utas előtt, amíg a Gellért tértől a Margitsziget északi csúcsáig végigsiklik.

Az inkább sétahajózásnak számító járatokon kívül rend­szeres átkelő járatokat is fenn­tartanak: ii helyen juthatunk át kishajón a fővárosi Duna- szakaszon, a megyer—csillag­hegyi átkelőjárattól le Pest­erzsébet—Királyerdőig. Az át­kelőjáratok forgalma évenként megközelíti a kétmilliót.

BUDAPEST HIDJAI kö­zül negyet mutatunk itt be. Elsőnek történelmi neveze­tességű s máig is legszebb, legkecsesebb formájú hidun­kat, a Lánchidat, amelynek jellegzetes alakját gyakran használják fel Budapest emb­lémájául. 1840-ben kezdték építeni Clark Tierney angol mérnök tervei szerint (Clark Adám tér, névrokonának, a helyszíni munkálatok vezető­jének nevét viseli). A Sza­badságharc idején már jó­részt készen állott a híd, s a császári hadvezetőség taktikai okokból fel is akarta robban­tani. Clark Adám mentette meg a nevezetes közalkotást.

A hidat 1849-ben avatták fel; 1913—15-ben a híd régi vasanyagát acélszerkezetekkel cserélték ki. 1945-ben a visz- szavonuló fasiszta csapatok felrobbantották, s két évig tartó újjáépítés után 1949-ben, első felavatásának 100. év­fordulóján indult meg rajta ismét a forgalom. Két fő­pillére 48 m magas, teljes hossza 380 m, szélessége 15,7 m.

A Szabadság-hidat (jobb-

oldalt fent) „a világ egyik

legszebb csuklós tartójú hid-

jai” 1894—96-ban építették

Feketcházy János tervei sze-

rint. Az architektonikus ki-

alakítást Nagy Virgil tervezte.

A fasiszták által felrobbantott

hidak közül elsőnek építettük

újjá, 1946. augusztus 20-án

már nyitva állt a forgalom

számára. Hossza 351 m, szé-

lessége 20,1 m.

A Petőfi-híd (jobbra lent)

1933—37 között épült. A

fasiszta rombolást ez a

hidunk sem kerülte el; újjá-

építését 1946-ban kezdték meg,

s a kibővített, újjáformált

hidat 1952-ben nyitották meg

ismét. Teljes hossza 514 m,

szélessége 25,6 m.

Hídjaink közül legfiatalabb az

Árpád-híd (balra lent), ame-

lyet 1939-ben kezdtek építeni.

A háború alatt félbeszakadt

munkálatokat 1948-ban vették

fel újra, s 1950 novemberében

indult meg a forgalom. Hosz-

sza 928 m, szélessége pedig

(ma még csak fél szélességben

áll) 13 m. Közép-Európa leg-

nagyobb hídja.

A MARGITSZIGET, amely Buda és Pest közé ékelve, 2,5 km hosszúságban húzódik, a főváros egyik büszkesége, nevezetessége. Ez a gyönyörű zöld sziget egyike Buda­pest legnépszerűbb kirándulóhelyeinek. Varázsát még külön emeli, hogy látogatásához nem kell megerőltető, hosszú túrákat, autóbusz- vagy villamosutazásokat végezni, hiszen itt terül el közvetlenül a belváros mellett.

A felejthetetlen szépségű lombos, virágos sziget valaha a kiváltságosak üdülő- és mulatóhelye volt. Első ízben 1919-ben, a tanácsköztársaság idején nyílt meg a széles nagyközönség előtt; ekkor törölték cl a belépődíjat, majd a Horthy-korszak ismét visz- szaállította. A felszabadulás után ismét ingyenessé vált a sziget látogatása.

Számos költő és író járt ide, nem egy közülök hónapokat, éveket töltött a szigeten. Arany Jánosnak öreg korában legkedvesebb sétahelye volt a sziget, késői verseinek, az Öszikéknek számos remek darabja született a bólongató, öreg szigeti tölgyek alatt.

Kivételesen kedvező fekvése

miatt a szigeten már évtize-

dekkel ezelőtt számos neve-

zetes és népszerű idegenfor-

galmi intézmény és szórakozó-

hely létesült. Ezeket a létesít-

ményeket felszabadulás után

jelentékenyen kibővítették,

korszerűsítették.

Jelentékeny műemlékünk az

egykori domonkosrendi klast-

rom és templom romja (bal-

oldali kép). A „Nyulak-szige-

tének” keleti oldalán 125 i-ben

épült fel a nagy hatalmú do-

monkos rend kolostora, ahol

1271-ben bekövetkezett ha-

láláig élt Árpádházi Margit,

IV. Béla király leánya. Már

életében legenda övezte, ha-

lála után pedig az egyház

előbb boldoggá, majd szentté

avatta. Szelíd, szép emléke

számos írót, költőt ihletett

meg. Az idők folyamán rom-

badőlt ősi klastrom területén

az első ásatások az 1838-as

nagy árvíz után folytak, majd

az 1923. évi és az 1937—38.

évi ásatások derítettek fényt

az egykor itt állott épületek

nagyságára, elrendezésére.

A rommező végleges fel-

tárása még hátra van, de már

eddig is értékes leletanyag ke-

rült elő.

47

w
ífc *”7 w •

PALATÍNUS-STRANDFÜRDŐ. Budapesten számos strand van, de közöttük két­ségtelenül a legnépszerűbb, leglátogatottabb a központi fekvésű, gyönyörű környezet­ben létesített Palatínus. A Margitsziget nyugati peremén 1921-ben húzták fel az első, fából készült kabinokat, s 1937-ben került sor a nagyszabású impozáns öltözőépület és egyéb kényelmi épületrészek munkálataira. (Tervező: Janáky István.) Ugyanakkor épült a nagy medence és a hullámfürdő is. A bejárat előtt Emilé Guilleaume francia szobrász női aktszobra áll. A strandfürdő vetkőzőhelyeinek száma 16 000; a főváros legnagyobb strandja ez, amelynek gondosan ápolt parkjában, hideg- és melegmedencéiben egy-egy kisebb vidéki város teljes lakosságának megfelelő közönség úszkál, szórakozik a nyári napokon. A strand területén minden kényelmet, éttermet, sörözőt, eszpresszót, fod­rászt stb. megtalál a látogató. Úszómedence, hullám-medence, szökőkutas hideg me­dence és gyógyvizes meleg medence áll a fürdőzők rendelkezésére.

A M ARG1TSZIGE T

SPORTÉLETE igen kiter-

jedt. A sziget nemcsak a sé-

tálóké, az üdülőké, hanem a

sportolóké is. Partjai mentén

több budapesti sportegyesü-

letnek és evezős klubnak van

esónakháza, s itt találjuk Buda-

pest legjobban felszerelt, leg-

korszerűbb versenyuszodáját,

a Nemzeti Sport Uszodát.

1931—32-ben építették a legel-

ső olimpiai bajnokunk, Hajós

Alfréd tervei szerint, 1937-ben

Csonka Ferenc tervei alapján

kibővítették. Ekkor épült a

nyitott versenyuszoda. Az

1958. évi Európa-Bajnokság-

ra ismét bővítettek az intéz-

ményen, s még egy medencét

építettek hozzá. Az uszodát

a közelben levő,1935—36-ban

feltárt gyógyforrás vize táp-

lálja.

Gyakran kerül a sportkedvelő közönség érdeklődésének középpontjába az 1928-ban

•épült Dózsa tenisz-stadion is, amely a sziget északnyugati részén van. Nagy nemzetközi

teniszversenyeket bonyolítanak itt le, a hazai versenyzőkön kívül megfordulnak itt

íi világ legtöbbet emlegetett legkiválóbb versenyjátékosai is.

Ifjúsági sportéletünk egyik legfontosabb központja a Margitsziget déli csúcsán

8000 m2-es területen létesített Úttörő-stadion. Ezen a helyen már 1900 óta sportpálya

volt, s 1940—42-ben Hübner Tivadar tervei szerint modernizálták. A felszabadulás

után a sporttelepet teljesen újjáépítették, és az úttörő mozgalom szolgálatába állították.

A stadion épületében korszerű öltözők, tornaterem, asztalitenisz-terem, klubszobák

stb. helyezkednek el; a lelátó befogadóképessége 6000 fő.

A sziget északi csúcsán az agyaggalamblövőknek építettek pályát. Az érdekes sportág

űzői itt folytatják edzéseiket, versenyeiket.

4

49

A NAGYSZÁLLÓ a fő-

város egyik reprezentatív, nagy

luxussal épült és berendezett

szállodája, a Margitsziget

északkeleti részén, a Duna-

partján. Ybl Miklós építette a

múlt század 70-es éveiben, de

azóta többször átalakították

(1911., 1923., 1934). A fürdő-

szobákba a szigeti hőforrások

termálvizét vezették be. A kül-

földiek által is gyakran és szí-

vesen felkeresett luxusszálló

halijában és éttermében sza-

lon- és jazz-zenekar játszik.

Egyike ez a főváros legele-

gánsabb szórakozóhelyeinek.

A szálló park felőli homlokza-

tához öreg platánoktól be-

árnyalt szép kerthelyiség csat-

lakozik.

CASINO-ÉTTEREM. A

Margitsziget déli bejárójának

közelében, a város szívében

találjuk Budapest legnagyobb

kertes vendéglőjét és étter-

mét, a Casinót. Évszázados

fák lombjai alatt egy-egv verő-

fényes szép nyári vasárnapon

10—12 000 vendég is megfor-

dul itt. Egyedül a kerthelyiség

3500 vendéget láthat el egy-

szerre. A közkedvelt nyári

szórakozóhely jól ismert és a

késő éjszakai órákig nyitva

tartott üzemrészei a követke-

zők: tánc- és sörkert, vacsora-

kert, Mackó-eszpresszó,

uzsonnákért, borkóstoló, büfé.

A legkorszerűbb vendéglátó-

ipari gépek állnak a közönség

szolgálatában, hogy a nagy

tömegű fogyasztót fennakadás

nélkül, gördülékenyen szol-

gálják ki.

A SZIGETI SZABAD-

TÉRI SZÍNPAD 1938-ban

épült, Kaffka Péter tervei sze-

rint. Az ország legnagyobb

és legszebb fekvésű szabadtéri

színpadának 5000 személy be-

fogadóképességű nézőtere

nyári időkben estéről estére

megtelik: a színházi szezon

befejezése után itt szokta meg-

tartani nyári előadásait az

Operaház és a Nemzeti Szín-

ház. A szép környezet, a Sziget

hatalmas fái — hatásos és han-

gulatos díszlete a felejthetet-

lenül szép színházi, operai

estéknek.

Hasonlóan népszerű intéz-

mény a Vörösmarty Színpad

is, melyen könnyebb vidám

műsorokat mutatnak be.

4*

A LÓVERSENYEK tíz- meg tízezer érdeklődőt vonzanak a budapesti verseny­pályákra. Nagy hagyományokra tekint vissza a magyar lóverseny-elet; még Széchenyi István kezdeményezésére, több mint száz éve indultak meg a hazai lóversenyek, amelyek­nek fontos szerepük volt lótenyésztésünk fejlődésében. Számos nagy nemzetközi siker fűződik lósportunkhoz.

Régebben a lósport a kiváltságos osztályok „házimulatsága” volt, egy-egy verseny­napon valóságos divatbemutatót rendeztek a páholyok úri semmittevői, s vagyonokat erő összegek cseréltek gazdát a fogadásokon; a pályán az arisztokrácia és a pénzmágnások lovai futottak. Óncélú, zárt világ volt ez. Ma az állami gazdaságaink fajlovai mérik össze tudásukat a gyepen és a salakpályán, számot adva lótenyésztési szakembereink tudatos kiválasztási munkájáról.

Jelenleg két versenypálya áll Budapesten a lósport rendelkezésére. A Kerepesi út

Wr7 < – ÍSÍ 1 *• ‘
4 *
ital X R A
|
v * a*

elején az Ügető-pálya. Az elnyújtott ellipszis alakú pálya belső szélének hossza iooo ni. Az első ügetőversenyeket 1882-ben tartották a Tattersálban, rendszeresen 1906 óta vannak Pesten ügetőversenyek. Az Albertirsai úti Galopp-pálya igen korszerű; a körpálya hossza 2760 ni, az egyenes pálya hossza 1300 ni, a körpályából nyíló L-alakú pálya 1600 m hosz- szú, Néhány különleges versenyt (ugró-, gát- és akadály versenyt) pedig Alagon rendeznek.

• ■-
■ ‘4 ÉK Lg
5 U í !■ ». 1′
* •
á 5
* eV

ÚJPEST a főváros egyik

legfontosabb, legrégibb gyár-

negyede. Nagy hagyományai

vannak itt az iparnak s vele

együtt a harcos munkásmoz-

galomnak. Újpest a munkában

s a dolgozók jogainak védel-

mében mindig az elsők között

volt. Régi, nagymúltú gyárai

közül a 115 éves hajógyár

Gheorghiu-Dej Hajógyár né-

ven ma az ország egyik leg-

jelentősebb nagyüzeme. Nem

sokkal fiatalabb az 1868-ban

alapított Gyapjúmosó és Fi-

nomposztó Gyár sem. Egy-

idős vele a Láng Gépgyár,

amelynek termékei iránt a

külföld is érdeklődik, Kínától,

Egyiptomig. A stuttgarti

Bosch-cég egyszerű lerakatá-

ból szemünk előtt fejlődött

nagy fontosságú gyárrá az

Autóvillamossági Felszerelé-

sek Gyára is.

Jellegzetes újpesti üzemek

a bőrgyárak, a Duna Cipőgyár

és a bútorgyárak.

Emlékezzünk meg végül az

egyik legismertebb, „klasz-

szikus” újpesti üzemről, az

Egyesült Izzóról, amelynek

neve nemcsak hazai viszony-

latban, hanem a nemzetközi

gazdasági életben is márká-

nak számít.

A SZABADSÁG-STRAND-

FÜRDŐ Budapest legnagyobb

befogadóképességű gyógy-

fürdője. Hét medencéjében,

amelyek részben téli időben

is használhatók, valamint

30 000 m2-es parkosított te-

rületén 10 000 személy fér el

egyszerre. A medencéket táp-

láló Béke forrást (41,5 C°)

1944-ben fúrták; vízhozama

percenként 3800 1. Vize nem-

csak fürdőzésre kiváló (a reu-

más jellegű mozgásszervi be-

tegségek ellen), hanem ivó-

kúrával is hasznosítható (bél-

bántalmak, emésztési zavarok

esetén). A korszerűen felsze-

relt strandfürdő épületeit s

medencéinek nagy részét 1948-

ban építették. Az azóta eltelt

rövid idő alatt nagy népszerű-

ségre tett szert, s hatalmas be-

fogadóképessége ellenére a

„csúcsforgalmi időben” gyak-

ran kikerül kapujára a „Meg-

telt-tábla.

Az Arpád-híd pesti hídfő-

jének közvetlen közelében lé-

tesült fürdőtelepet mind a

pesti, mind a budai oldallal

forgalmas útvonalak kötik ösz-

sze, s így a Szabadság-strand-

fürdő az egész főváros terü-

letéről jól és könnyen meg-

közelíthető.

ÉPÍTKEZÉSEKKEL ta-

lálkozunk, akármerre fordu-

lunk Budapesten. Százszámra

épülnek a házak, betöltik az

évtizedeken át foghíjas utca-

sorokat, s nem egyhelyütt

egész új városrészek kelet-

keznek. Évente sokezer lakás

épült a fővárosban, s a máso-

dik ötéves terv során, amely-

nek fő célkitűzése az építő-

iparban éppen a lakásépítke-

zések meggyorsítása — meg-

előzve minden más beruhá-

zást —, évente még többre

emeli az épülő lakások számát.

Képeinken négy jól ismert

lakótelep épületsorait mutat-

juk be. A Nagy Lajos király

útján elkezdett építkezések

több ütemre osztva valósítják

meg a tervben foglalt nagy

feladatot. Az első ütem lezá-

rult és a lakásokat már átad-

ták a dolgozóknak, a második

és a harmadik ütemben 9 épü-

letben 355 lakást fejeznek be.

A Fiastyúk utcában 660 és az

Üllői úti lakótelepen 484, a

legnagyobbak közé tartozó

Kerepesi úti építkezéseken pe-

dig közel 2000 lakást adtak át

eddig. A szocializmus építési

módszerét, az otthonról, a

dolgozók lakásáról alkotott

szemléletét legvilágosabban az

ilyen teljesen újonnan telepí­tett, tervszerűen felépített, zárt lakótelepi építkezéseken figyel­hetjük meg.

Nem egyszerűen csak „bér­házak” épülnek itt, a régi, sivár, bérkaszárnya érteimé- ben véve, hanem valóban ott­honok, a korszerű lakáster­vezés irányelveit szemelőtt tartva építik őket, ügyelve arra is, hogy az egységes ter­vezés sose váljék uniformizált- tá, hogy a háznak meg legyen a maga egyénisége. Vidám, egymástól eltérő színű hom­lokzatok sorakoznak egymás mellett, s minden lakótelepen napköziotthonok, bölcsődék is épülnek. Nem feledkeznek meg a modern, szükséglethez méretezett üzlethálózatról sem.

a vígszínháznak

(Magyar Néphadsereg Színhá-

zának) palotáját, 1894—96-ban

építette a bécsi Fellner és Hell-

mer cég. Deszkáiról indult el a

XX. századi, modern magyar

színjátszás számos nagy alakja;

országra szóló, sőt Európa –

szerte számontartott forró si-

kerek fűződtek a Szent István

körúti színházpalotához. A II.

világháborúban súlyosan meg-

rongált épületet 1951 decem-

berében adták át ismét hiva-

tásának, korszerűen újjáépí-

tett, megszépített formában.

106 MOZI van Budapesten,

s bennük több mint 56000

ember fér el, nem is számítva

az ún. „társadalmi mozikat”,

amelyeket vállalatok, egyesü-

letek, intézmények tartanak

fenn. Ezekben is elfér vagy

50000 ember. A rohamlép-

tekkel növekvő főváros mozi-

ellátottságában további jelen-

tékeny bővülésre van szük-

ség. S ha már a statisztikánál

tartunk, mondjuk el azt is,

hogy Budapest 17 bemutató

mozija évente 138 új filmet

hoz a közönség elé. Budapes-

ten a Filmmúzeum, a Híradó-

mozi képviseli a ,,különleges”

mozikat.

PÁLYAUDVARAINK általában a múlt század végén, a magyar vasúti hálózat ki­alakulása idején épültek. Legrégibb a Nyugati-pályaudvar, amelynek beékelődését az immár belvárosnak számító sűrűn lakott negyedek közé az magyarázza, hogy 1845 — 46-ban, mikor épült, ez a terület még külvárosnak számított. A régi „indóházból” keltek útra első vasutaink, Vác és Szolnok felé. A Zitterbarth Mátyás által épített egy­kori pályaudvar egy része ma is áll a Rudas László utcai oldalon. A 42 m széles pálya­udvari csarnokot s a fő épületszárnyat 1874—77 között építette a párizsi Eiffel-cég.

A legelső pályaudvar mellett emlékezzünk meg a legnagyobbról is. A Keleti-pálya­udvar épületét 1882—83-ban emelték Rohlitz Gyula tervei alapján. Kupoláját Feketeházy János tervezte. A pályaudvari csarnok 42 m széles, 188 m magas.

19

A MAGYAR TUDO-

MÁNYOS AKADÉMIÁT,

hazánk legfontosabb kulturális

intézményét, tudományos éle-

tünk legfelsőbb irányítószer-

vét Széchenyi István alapí-

totta 1825 -ben. A Duna-parton

emelkedő pompás olasz-rene-

szánsz stílű palotát 1860—64

között építették Stühler Fri-

gyes Ágost berlini építész ter-

vei alapján. A dísztermet Lotz

Károly freskói, a kistermek fa-

lait Ligeti Antal tájképei dí-

szítik. A homlokzat reliefjét

és az Akadémia alapítását áb-

rázoló domborművet Holló

Barnabás készítette.

Az I. emeleten, Bartók Béla

egykori munkaszobáiban ren-

dezték be a Kodály Zoltán ve-

zetésével működő Népzenei

Feldolgozó Intézetet.

A II. emeleten az előadó-

termeket és a történelmi arc-

képcsarnokot találjuk. Sajnos,

a háború alatt teljesen elpusz-

tult a híres Goethe-szoba, a

Vörösmarty-szoba és a Szé-

chenyi-múzeum.

Az Akadémia központi

székházában működik az or-

szág egyik legjelentősebb

könyv- és folyóiratgyűjtemé-

nye, a 900 000 kötetes Akadé-

miai Könyvtár.

60

A NEMZETI GALÉRIA a magyar képzőművészet történetének, kincseinek leg­teljesebb, felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye. Állandó kiállítások keretében itt mutat­ják be a nagyközönségnek a nagy múltú és világviszonylatban is az elsők közé sorolható magyar festészet és szobrászat remekműveit. Jelenleg csak a XIX—XX. század alkotásai tekinthetők meg, az anyag nagyobb részét most rendezik.

A Galéria épületét eredetileg az akkori legfelsőbb bíróság, a Kúria számára építette Hauszmann Alajos. A homlokzatot Fadrusz János, Zala György és Sennyev Károly szobrai díszítik. A lépcsőcsarnok freskóját Lotz Károly festette, Justitia nagyméretű szobra Stróbl Alajos műve.

A múzeumon kívül az épületben működik a Párttörténeti Intézet is, amely a hazai és a baráti államok munkásmozgalmának történetével foglalkozik.

2-7

A DUNAKORZÓ, a

pesti Duna-partnak a

Lánchíd és a Március

15. tér közötti szakasza

egyike a főváros legis-

mertebb sétahelyeinek.

Tavasszal és ősszel a

kedves, szelíd verőfény,

nyári kánikulában pedig

a Duna tükre fölött

mindig lengedező hűsítő

szellő ezrével csalja ki

ide a város lakosságát.

Igen szép és tágas ki-

látás nyílik innen a budai

Duna-partra, a Gellért-

hegyre, a Várhegyre, s

távolabb fekvő a Rózsa-

dombra és a budai he-

gyekre.

A híres Duna-parti

szállodasor sajnos rom-

badőlt a háború alatt,

helyén most üde zöld pá-

zsit és gondosan ápolt

virágoskertek tarkálla-

nak.

A réginél is szebb,

korszerű, modern szál-

lodasor felépítése a kö-

vetkező évek feladata

lesz.

A tervek már készen

vannak, s a Dunakorzó

szép és új arculatot

kap.

A VÁCI UTCA az ősi belvárosnak s egyben az egcsz országnak hagyományosan leg­elegánsabb kereskedő utcája. Divatáruüzletei, ruha- és kalapszalonjai, népművészeti boltjai, finom és választékos könyvkereskedései s az azokból kikerülő árucikkek mindig márkának számítottak. A divat világában a „Váci utcai” jelző a legfelsőbb dicséret.

Az utca északi, a Vörösmarty térbe torkolló végén több külföldi utazási, légiforgalmi irodát talál a látogató. Az utca hosszában pedig szinte egymást érik a színvonalas berendezésű, modern eszpresszók, cukrászdák.

A szelíd ívben meghajlott, szűk, jellegzetesen belvárosi utca egyben a város korzója is. Külön varázsa a Váci utcának az alkonyaikor kigyulladó neonfények, sziporkázó reklámfeliratok és fényes kirakatok változatos színjátéka.

O

A DUNA SZÁLLÓ az egyetlen, amely az egykori fényes Duna-parti szállodasorból, meg­rongálta^ kifosztva, de megmaradt a város­romboló fasiszta háború poklából. A felszaba­dulás után szépen rendbehozták. Vendégei kö­zött sok a külföldi.

Déli falához csatlakozva a főváros egyik ked­velt, központi fekvésű kerthelyiségét, a „Duna- kertet” találjuk. Szelektől védett, verőfényes asztalai mellett már koratavasszal megjelennek az első sütkérezők, esténként táncolni is lehet a friss dunai szellőtől hűsített kerthelyiségben.

ioo-ÉVES ÉTTEREM. A Ga­lamb utca és a Pesti Barnabás utca sarkán öt -hatemeletes házak közé ágyazva szerényen búvik meg a pesti belváros egyik finom, régi műemléki épülete. Odonságát még jobban kihangsúlyozza, hogy a Ga­lamb utca, amelynek sarkán áll, a belváros legmodernebb, teljes egé­szében az utóbbi évtizedekben épült házakból álló utcája. A köztudatban Kriszt-ház néven élő egyemeletes barokk épületet 1696-ban emelték, s 1756-ban alakították át Mayer- hoffer András tervei szerint. Több mint 100 éve vendéglő működik itt, egyike a jellegzetes, ódon hangu­latú és választékos berendezésű régi vendéglőknek. A muzsikát múlt századi zenélődoboz szolgáltatja, s az étlapján sok régi, hagyományos fogás szerepel.

Helyiségeiben rendezték be a Ven­déglátóipari Múzeumot, amely régi főzőedényeket, receptkönyveket, Eu- rópa-szerte párját ritkító fűszergyűj­teményt mutat be az érdeklődők­nek.

Az épület hátsó frontja mögött magasba nyúló házak közé ékelve — nagy ritkaság itt, a belváros közepén — aprócska kerthelyiség is van, amelynek hangulatába átsugár- zik valami az öreg vendéglőépü­letből.

5

A FŐVÁROSI TANÁCS ÉPÜLETÉT 1716—1741 kö­zött emelte Anton Erhardt Martinelli.

A középső kapu timpanon­ján a Háború és a Béke alle­gorikus szobra, valamint a földgömböt tartó Atlasz alakja látható. A két oldalkaput 111. Károly és Savoyai Jenő dom­bormű-ábrázolása díszíti. A főhomlokzat déli végén 1948- ban táblát helyeztek el a 11. vi­lágháborúban megrongálódott 26 000 budapesti háztető hely­reállítása befejezésének emlé­kére.

Az épülettömb — a főváros lcgnagyobbszabású barokk világi épülete — nagy udvart zár közre. Egyikben Ságvári Endrének, az illegális kom­munista ifjúsági mozgalom ve­zetőjének, a munkásmozgalom nagy mártírjának mellszobra áll (Baksa-Soós György műve). Az udvaron állították fel Szentgyörgyi István „Kacsás- kút” c. bronzszobrát is, sik­lósi márvány medencével.

A Fővárosi Tanács Végre­hajtó Bizottságának 14 ügy­osztálya működik az épület­ben, összefogva a kétmillió lakosú főváros sokágú irá­nyítását.

66

A PEST MEGYEI TA-

NÁCS SZÉKHÁZÁT, ezt

a négy utcára nyíló nagymé-

retű, klasszicizáló stílusú palo-

tát a már korábban is itt ál-

lott vármegyeház átalakításá-

val s kibővítésével 1828—32

között építették. (A Városház

utcai szárnyat ifj. Zitterbarth

Mátyás, a Semmelweiss utcai

szárnyat Hofrichter József ter-

vezte.) Ez a régi, szép mű-

emléki épület volt a színhelye

az 1848-at megelőző reform-

kor számos nagy fontosságú

gyűlésének, amelyek jelentő-

sége messze túl terjedt az ak-

kori Pest megye határain.

Kossuth Lajos, Széchenyi

István, Teleki László szónok-

latai hangzottak el a nagy

gyűlésteremben.

Az épületnek nemcsak külső

képe érdemel figyelmet, ha-

nem a művészi bejárati csar-

nok, az árkádsoros udvar s a

belső termek díszítése is. A

múlt századi klasszicizáló épí-

tészet egyik legszebb hazai

példája a Pest megyei Tanács-

háza épülete.

Az egykori megyeházán ma

a Pest Megyei Tanács Végre-

hajtó Bizottsága működik, s

itt helyezték el a 2. sz. Állami

Levéltárat is.

67

A BAZILIKÁT, Budapest

legnagyobb templomát több

mint fél évszázadon keresztül

építették. 1851-ben Iliid Jó-

zsef kezdte meg, majd Ybl

Miklós folytatta a munkála-

tokat. A templomot 1905-ben

szentelték fel.

A nagy épület, amelynek

arányait a meglehetősen be-

zsúfolt környezetben csak ke-

véssé érzékeljük, már méretei-

vel is lenyűgöző. Magassága

96 m, hosszúsága 86, széles-

sége 5 5 m. A beépített terület

4147 m2.

A berendezésen és a temp-

lom ékesítésén a századvég és

a századforduló legkitűnőbb

magyar művészei dolgoztak.

A szobrászok közül megta-

láljuk itt Stróbl Alajos, Fad-

rusz János, Sennyei Károly és

mások alkotásait, a festők kö-

zül pedig Benczúr Gyula,

Feszty Árpád, id. Vastagh

György, Roskovics Ignác,

I.otz Károly, Than Mór nevét

említjük.

A templom Murilló és Lo-

catclli egy-egy festményét

őrzi.

Külön kell szólni az orgo-

náról, amelyet a világhírű

Angster cég készített, s 1938-

ban Rigcr épített át.

68

A BELVÁROSI PLÉ-

BÁNIATEMPLOM a tóvá-

ros legrégibb épülete. Rész-

ben az itt állott római erődít-

mény köveinek felhasználása-

val, a XI—XII. században

kezdték építeni. Az eredeti

román stílű templomot Zsig-

mond király gótikus modor-

ban építette át, majd a XVIII.

században jelentékeny barokk

toldalékokat kapott. Ekkor s

a XIX. századi átalakítások

során kapta mai formáját,

1959-ben restaurálták. A temp-

lom belsejében megtekintésre

érdemes: Kultsár Istvánnak

Ferenczy István által készí-

tett síremléke, a szentélvkö-

rüljáró alakos festésű XV. szá-

zadeleji gótikus fülkesorozata,

1507-ből származó szentség-

tartó fülkék, török imafülke

(mihrab). a hátsó falon elhe-

lyezett Flórián-szobor Ilörgcr

Antal budai szobrász alkotása.

Az 1890-ben készült Steindl

Imre által tervezett Zsolnay

majolika főoltár 1944—45-

ben elpusztult; a jelenlegi fő-

oltárt Gerő László tervezte.

(Képeit Molnár C. Pál, dom-

borműveit Antal Károly ké-

szítette.)

69

A KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYNAK régebben nem volt önálló egyeteme; a Tudományegyetem Jog- és Államtudományi karának tanszékei foglalkoztak oktatásá­val. 1920-ban került sor a közgazdaságtudományt felső fokon oktató önálló intézmény kialakítására. Az egyetemnek jelenleg 1770 hallgatója van.

Székházát eredetileg 1872—74-ben vámház céljaira építette Ybl Miklós. A négy homlokzatos, nagyméretű épülettömb egyike a Duna-part jellegzetes palotáinak, s egyben a főváros legjelentékenyebb neorcneszánsz stílusában készült épületei közé tartozik. A homlokzati szobrokat Sommer Ágoston német szobrász faragta. Egyetemi épületté való átalakítása során készült az 500 férőhelyes nagy előadóterem.

‘J

EÖTVÖS LÓRÁND TU­DOMÁNYEGYETEM. A Pázmány Péter által 1635-ben Nagyszombatban alapított tu­dományegyetem eredetileg csak a hit- és bölcsészettudo­mány ápolását tekintette cél­jának. 1667-ben nyílt meg a jogtudományi kar, 1770-ben az orvostudományi kar, ez utóbbit a múlt század közepén választották el az egyetemtől.

Mária Terézia az ország akkor egyetlen felsőoktatási intézményét 1777-ben Budára, majd 1783-ban II. József Pest­re helyezte át. Itt eredetileg a papnövelde épületében mű­ködött. Az egyetem 1848-ig a császári iroda alá tartozott, s ekkor utalták a felelős ma­gyar minisztérium hatáskö­rébe. A korábban Pázmány Péterről elnevezett intézményt az 1948. évi egyetemi reform óta ismerjük mai nevén, mint Eötvös Lóránd Tudomány­egyetemet.

Központi épületét 1886-ban építette Weber Antal. A neo­barokk stílű palotában a rek­tori hivatal s általában az egyetem központi szervei mű­ködnek, s itt kapott helyet az Állam- és Jogtudományi kar is.

PETŐFI IRODALMI MÚZEUM ÉS A KÁROLYI-KERTI HANGVERSENYEK. A belváros közepén, az Egyetem utcában emelkedik Budapest egyik legszebb, klasszi­cizáló stílű épülete. 1759—68-ban építették Mayerhofler András és fia a Károlyi-család számára. Többszöri átépítés után 1832-ben nyerte mai alakját. Az.egyik emeleti terem­ben Lotz Károly egy freskója látható. Ebben az épületben fogták el 1849-ben Batthyány Lajost, az első magyar felelős minisztérium vezetőjét.

Az Épületben ma a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeit találjuk s időről időre más emlékkiállításokat is rendeznek. Ezenkívül a Budapesti Történeti Múzeum régészeti osztálya működik itt.

A palota hátsó frontján, az évszázados fákkal díszes Károlyi-kertben a nyári szezonban szabadtéri hangversenyeket tartanak, amelyeken a hazai és gyakran a külföldi zenei élet kiválóságai mutatják be művészetüket a közönségnek.

72

EGYETEMI KÖNYVTÁR. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtára magá­nál az egyetemnél is régibb intézmény: 1618-ban alapították Nagyszombatban. 1777-ben az egyetemmel együtt Budára, 1784-ben pedig Pestre, a ferencrendiek kolostorába he­lyezték át. Jelenlegi sarokkupolás neoreneszánsz épületét 1875—75 között emelték Szklaniczky Antal és ifj. Koch Henrik tervei szerint. Homlokzatának sgrafitto-díszeit Than Mór készítette, az üvegtetős nagy olvasóterem freskóit Lotz Károly festette.

A könyvtár alapfeladata, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen művelt tudo­mányágak teljes és korszerű könyvanyagát egybegyűjtse; emellett azonban számos más tudományág könyvanyaga is fellelhető polcain. Egymilliót meghaladó mennyiségű könyv, 89 900 évfolyam folyóirat, 42 000 egység kézirat sorakozik raktáraiban. Az itt őrzött ritkaságok között van 11 Corvina, egy X. századi képekkel díszített görög evangélium, arab orvosi munka a XIII. századból, több kódex, nevezetes nyelvemlék.

7}

A KÖZPONTI VÁSÁRCSARNO- KOT 1898-ban építették Petz Sámuel tervei szerint. Évenként 61 vagon hús, hal- és zsiradék-féle, 59 vagon baromfi, 14 vagon tej és tejtermék, 14 vagon tojás, 46 vagon burgonya, 268 vagon zöldség és 132 vagon gyümölcs érkezik be ide és áramlik szét a bevásárló szaty­rokban, a közeli városrészekbe.

AZ ÚTTÖRŐ ÁRUHÁZ a belváros legnagyobb, legnépszerűbb áruháza amelyben — rácáfolva nevére — nem- csak a gyermekek, hanem a felnőttek is gazdag áruválasztékot találnak. Lelemé­nyes, meseországot varázsló kirakatai előtt naphosszat látunk kipirult arcú, csodálkozó szemű apróságokat, amint né­zik a sok ,,csodát”.

74

A MAGYAR RÁDIÓ

1925 áprilisában kezdte meg

adásait a Rákóczi út 22. sz.

házban. A mai, Bródy Sándor

utcai székházat 1928-ban avat-

ták fel, s ez idő óta az adások

műszaki színvonala, a hall-

gatók száma ugrásszerűen

emelkedett; 1925-ben 17000,

1955 -ben 3 5 2 000 volt a rádió-

előfizetők száma, ma pedig

messze meghaladja a 2 mil-

liót. A nagy jelentőségű, kul-

turális, politikai, gazdasági ér-

telemben egyaránt kiemelkedő

fontosságú intézmény már rég

kinőtte a Bródy Sándor utcai

székház kereteit, s 1950-ben

új, korszerű stúdióház épít-

kezéséhez fogtak hozzá a

Szentkirályi utcában. Az öt-

emeletes új palota mindenben

megfelel a kor követelményei-

nek, stúdiói, akusztikai be-

rendezései, gépészeti, műszaki megoldásai a legkorszerűbbek. A Bródy Sándor utcai székházat ostromolták meg az 1956-os ellenforradalom idején az ellenforradalmárok. A Rádió védelmében elesett hősök emlékét márványtábla hirdeti a főbejárati csar­nokban.

A Kossuth és a Petőfi adó együttes műsorideje ma naponta 45 óra. A műsor kere­tében nagy gonddal igyekszik kielégíteni a Rádió szerkesztősége a sokágú, változatos érdeklődési körű hallgatóság igényeit. A műsor méreteire jellemző, hogy ha csupán a szöveges műsorrészeket nyomtatásban is megjelentetnék, hetenként több vaskos kö­tetet töltene meg az anyag.

A székházban csak a stúdiók és az adminisztratív irodák foglalnak helyet. A műsor­sugárzó 314 m magas rácsos szerkezetű fém antennatorony a Csepel-sziget egyik pont­ján, Laki-hegyen emelkedik.

7/

NEMZETI MÚZEUM. Az ország legnagyobb közgyűjteményének klasszicista stílusban épült hatalmas Múzeum körúti palotáját Polláck Mihály építette 1837—1847 között. Az épület 108 ni hosszú, 70 ni széles, 24 ni magas. Nyolc korinthusi oszlopra támaszkodó főbejárati timpanonján Monti Raflael olasz szobrász szoborcsoportozatát láthatjuk. A lépcsőcsarnokot Lotz Károly és Thán Mór festményei díszítik.

E nagy nevezetességű múzeum-palota 1848. március 15-én történelmi jelentőségű események színhelyévé vált. Baloldali lépcső-mellvédjéről szavalta cl az összegyűlt hatalmas tömeg előtt Petőfi Sándor a „Nemzeti Dal”-t; a helyet ma emléktábla jelöli. Vasvári Pálnak, a márciusi ifjúság egyik vezetőjének s a Szabadságharc későbbi hősi halottjának emlékét is itt hirdeti egy relief.

76

I

Az épületben a hazai régészet és történelmi emlékeink központi gyűjteménye mel­lett helyet kapott a Természettudományi Múzeum föld- és őslénytani, ásványtani gyűjteménye és az Afrika-Kiállítás. Az 1956-os ellenforradalmi eseményeknek a gaz­dag anyagú növénytár nagyrészt áldozatul esett.

A múzeum anyagának alapjait Széchenyi Ferenc teremtette meg 1802-ben, a nem­

zetnek ajándékozva 15 000 kötet könyvből, 1

kés kéziratból álló gyűjteményét. Az azóta

anyaga oly mértékben gyarapodott,

hogy megközelítően sem fér cl a

központi épületben.

A Nemzeti Múzeum épületében

helyezkedik el az Országos Széché-

nyi Könyvtárnak, hazánk legna-

gyobb, legteljesebb könyvtári gyűj-

teményének központja is. Jelenlegi

állománya 1300000 kötet könyv,

2 900 000 kézirat, 48 000 zenemű,

1 500 000 plakát, 69 000 térkép, 4450

mikrofilm, 135 000 folyóirat és mint-

egy 120000 egyéb nyomdatermék.

Számos nagyértékű ősnyomtatványt,

kódexet s egyéb ritkaságot is őriz a

könyvtár, így 32 Corvinát, a Treu-

kódexet, a Kálmáncsehi-breviáriu-

mot, Anonymus Gesta-ját, a Szenei-

kódexet stb. Ttt helyezték el — külön

gyűjteményben — történelmünk

kiemelkedő alakjainak magánkönyv-

tárát is. Nagy magyar költők, írók,

zeneszerzők kéziratait, saját kézzel

írott kottái, levelei egészítik ki

a hatalmas gyűjteményt, amely ku-

tatóinknak, tudósainknak kimerít-

hetetlen kincsesháza. A nagy olvasó-

terem a legszélesebb közönség

számára is nyitva áll.

000 nyomtatványból és 1000 ritka, érté-

eltelt másfél évszázad alatt a múzeum

-3 El V
1
4 iíill’ 1 -í
■«r

ZENEMŰVÉSZETI FÖ-

ISKOLA. Hazánk legmaga-

sabb zeneoktatási intézményé-

nek első épülete a mai Irányi

utca i. sz. ház helyén, az

egykori Hal tér 4. sz. alatt ál-

lott. Ugyanitt lakott első el-

nöke, Liszt Ferenc is. A Fő-

iskola mai s a századfordulós

szecessziós ízlésre jellemző

épületét 1907-ben emelték

Korb Flóris és Giergl Kálmán

tervei alapján. A homlokza-

ton Liszt Ferenc szobrát lát-

hatjuk (Stróbl Alajos műve).

Az épület nevezetesebb látni-

valói: a földszinti nagyterem,

ahol országos jelentőségű

hangversenyeket rendeznek,

gyakran a nemzetközi zenei

élet kimagasló művészeinek

részvételével; itt áll a hatalmas,

64 regiszteres orgona is. Az I.

emeleti kisteremben színpadot

állítottak kamaraelőadások, ki-

sebb hangversenyek céljaira.

A harmadik emeleten helyez-

ték el a Liszt Ferenc-emlék-

múzeumot, ahol a világhírű

művész zongoráját, használati

tárgyait, bútorait, könyvtárát

őrzik.

A főiskola tanárai és növen-

dékei voltak : Bartók Béla, Ko-

dály Zoltán, Hubay Jenő, Szige-

ti József, Vecsey Ferenc stb.

78

OPERAHÁZ. Az ország

legszebb, legpompásabb szín-

házépületet, amelyben a klasz-

szikus zene, az opera és a ba-

lett kapott otthont, 1875—84

között építette Ybl Miklós.

A gazdag architektúrával ta-

golt épület homlokzatát, lép-

csőcsarnokát, díszes belső ter-

meit számos szobor ékesíti,

amelyeket a kor legjobb szob-

rászai: Stróbl Alajos, Huszár

Adolf, Donáth Gyula, Kiss

György stb. faragtak. Ha-

sonlóan nemes a festészeti

díszítés is, amelyből Lotz Ká-

roly, Thán Mór, Székely Ber-

talan, Vastagh György, Feszty

Árpád neveit említjük.

Nemcsak építésének ide-

jén, hanem mind a mai napig

a világ legszebb és technikai

berendezésében is legkor-

szerűbb színházai között tart-

ják számon. A hatalmas szín-

pad, a három emeletes nézőtér

pompás páholysorai, a dohány-

zók, társalgók, folyosók épí-

tészeti kiképzése, berendezése

méltó keretet ad ahhoz a fon-

tos kulturális szerephez, ame-

lyet az Operaház betölt.

Első főzeneigazgatója Erkel

Ferenc volt, akinek szobra

Liszt Ferencével együtt a fő-

homlokzat két oldalán látható.

79

NÉPKÖZTÁRSASÁG ÚTJA, az idők folyamán fogalommá vált nagy pesti sugárút építése 1872-ben indult meg, a jelentős feltöltési munkálatok s feladatok megoldása után mintegy 100 épület (közöttük emeletes házak) lebontása után, lassan kialakult a mai pompás, 2,3 km hosszú sugárút.

Szerencsés megoldás volt, hogy a felszíni villamosvonal helyett 1896-ban föld alá süllvesztett kéregvasutat (a kontinens első földalatti vasútját) építették. A hosszú út­vonal városképileg négy szakaszra oszlik: A Bajcsy-Zsilinszky úttól a November 7. térig (régi neve: Oktogon) 5—4 emeletes, túlnyomórészt neoreneszánsz stílusban épí­tett bérpaloták szegélyezik: innen tovább a Köröndig az úttest kiszélesedik, három részre oszlik, közöttük kettős fasorral díszített sétányokkal; az úttest képe mindvégig ilyen marad, de a Köröndtől a Bajza utcáig előkertes palotasor kíséri az útvonalat, a Bajza utcától kezdve pedig igényesen épített kertes villák övezik.

EZREDÉVES EMLÉKMŰ. Magyarország fennállásának 1000. évfordulójára (i896) nagyszabású reprezentatív emlékmű munkálatait kezdték el a Városligetbe vezető sugárút (a mai Népköztársaság útja) tengelyében. A szobrászati tervezést s az alakok nagy részét is Zala György, az építészeti terveket Schikedanz Albert készítette. Az emlékmű több évtizedes munkával épült s munkálatait 1929-ben fejezték be. Előtérben, központi elhelyezésben a honfoglaló hét vezér lovasszobra látható, csoportjuk közepéről pedig oszlop szökken a magasba, amelyen a magyar géniusz jelképes angyala lebeg. A csopor- tozatot félkör alakban oszlopcsarnok övezi, történelmünk kimagasló uralkodóinak és hőseinek szobraival, lábuknál egy-egy életművüket jellemző domborművel. A szobrok egy részét a felszabadulás után kicserélték, s a Habsburg elnyomásra emlékeztető király­szobrok helyére Thököly, Rákóczi, Kossuth szobrait helyezték el. A szoborcsoport előtt a magyar szabadság hőseinek emléktömbjét helyezték el.

81

6

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM. Hazánk legnagyobb kép- cs szoborgyűjteményé­nek eklektikus stílusú hatalmas palotáját Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei szerint emelték 1900-ban. Jellegzetes görögös oszlopsora fölött a timpanonban az athéni Parthenon-templom nyugati oromcsoportjának másolatát láthatjuk.

A belső, különféle történeti stílusokban épített termek hosszú sorában és a csarnokok­ban gazdag anyag tárul a szemlélő elé.

Korban először az egyiptomi gyűjteményt kell említeni, amely feltárja az egykori halotti kultusz, s sajátos egyiptomi temetkezési mód emlékeit (múmiák). A görög­római kiállítás az antik kor szobrait, terakottáit, festett vázáit mutatja be. A középső csarnok földszintjén s a hozzá csatlakozó folyosókon nagy értékű olasz falfestményeket csodálhatunk meg a XIV—XV. századból. A földszinten van a változatos grafikai gyűjtemény, amely XIII—XIV. századi miniatúráktól kezdve a jelenkorig igen szem­léletesen tárja fel az európai grafika fejlődését.

82

Az I. emelet jobbszárnyában az olasz- és németalföldi festők képeit őrzik. A balszár­nyon helyezték el a spanyol, német, osztrák, francia, angol festők műveit. Különösen gazdag, világviszonylatban is számontartott a spanyol anyag, amelynek kiemelkedő alko­tásai Greco, Murillo, Velasquez, Goya művei. A németek közül id. Holbeint, Dürert, Altorfert és Lucas Cranachot, az osztrákok közül Maulbertsch, a svájciak közül Ange- lica Kaufmann nevét említjük. Az angol anyagból kiemeljük Reynolds, Hogarth, Gainsborough munkáit. Igen értékes a francia gyűjtemény is, amelyben a régebbi mesterek közül elsősorban Corotról, Delacroix-ról, Milletről, Courbetról, az impresz- szionisták közül Manetról, Monetról, Renoirról, Pissarroról, Toulouse-Lautrec-ról, a későbbiek közül Puvis de Chavannesről és Cézanneról kell megemlékezni.

A régi szobor-anyagot, a kőfaragványokat a földszinti csarnokban találjuk, a II. eme­leten pedig a figurális szobrászatnak a IV—XVIII. századi gyűjteményét helyezték cl.

A külföldieken kívül a régi magyar mesterekkel is találkozunk a múzeum falain. Itt MS mester egy oltárképét, Mányoki Adám és Bogdán Jakab müveit említjük.

A MŰCSARNOK, amelynek 1895-ben Schickedanz Albert és Herzog Fülöp által tervezett görögös palotája a Hősök terén, a Szépművészeti Múzeummal szemben emelkedik, az ország legfontosabb kiállítóhelyisége. Itt rendezik meg évről évre, a magyar képzőművészek országos tárlatait, ezenkívül számos, kisebb, idényjellegű kiállítást. Gyakran mutatják be ezek a tárlatok a baráti népi demokratikus államok művészetének színe-javát, s nem egyszer sor kerül a nyugati képzőművészet, könyv­kiadás stb. seregszemléjére is. Csak a külföldi anyagot bemutató kiállítások száma megközelíti évente a 25—30-at.

A VÁROSLIGET Budapest leghatalmasabb, legnépszerűbb parkja. Területe i millió négyzetméter, kereken 175 kát. hold. Az egykor mocsaras, rendezetlen terület fásítását és parkosítását a XVIII. század végén kezdték el, 50 évvel később, a múlt század negy­venes éveiben pedig már divatos üdülő- és szórakozóhely volt. Mai formáját a század­fordulón kapta meg, ekkor épültek fel legjellegzetesebb, ma is álló épületei.

Nagy általánosságban két részre osztható a Liget. Északi részében helyezkednek el a nagy tömegeket érdeklő népszerű szórakozóhelyek, déli része kevéssé beépült, inkább parkos jellegű évszázados fái között gondosan ápolt sétautak vezetnek. A két rész közé ékelve helyezkedik el az a nagy terület, amelyen évről évre megrendezik a Budapesti Ipari Vásárt.

MEZŐGAZDASÁGI MÚ­ZEUM. 1896-ban a millenni­umi világkiállításra nagyará­nyú építkezések folytak a Vá­rosliget területén. A legdí­szesebb pavilonok egyike Al- pár Ignác fából készült hatal­mas épülete volt, amely szá­mos történelmi nevezetességű hazai és külföldi épület ele­meiből összeállított mesebeli várkastélyt utánzóit. Az épü­let megnyerte a közönség tetszését, s a kiállítás bezárása után Alpár immár kőből és téglából időtálló formában épí­tette meg a népszerűén Vajda- hunyadvárnak nevezett ro­mantikus, eklektikus stílusú várkastélyt. A Városliget leg­jellegzetesebb épülete ez, az amatőrfényképészek, festők — no meg a szerelmespárok — kedvence. Festői vonalú bás­tyatornyai hatásosan tükrö­ződnek a városligeti tó vizé­ben.

Ebben a hatásos, igen de­koratív épületben helyezkedik el a Mezőgazdasági Múzeum, amelynek termeiben, tárlói­ban a hazai földművelés, ál­lattenyésztés, erdészet, halá­szat, vadászat számos érdekes dokumentumát, muzeális rit­kaságát tanulmányozhatjuk.

GUNDEL-ÉTTEREM Bu­dapest legpatinásabb, nemzet­közileg is ismert hírnevű ét­termét a Városligetben talál­juk, a Szépművészeti Múzeum és az Állatkert között. A Pes­ten időző külföldiek nem mu­lasztják el, hogy ellátogassa­nak ide „a Gundelba”, amely évtizedek óta sokat tett a ma­gyar konyha nemzetközi hír­nevének öregbítésére. Nyári estéken 15—20 asztalnál is hallani idegen szót, orosz, angol, francia, német, olasz, sőt arab nyelvű beszélgetést. A magas színvonalú, fényű­zően berendezett, választékos ízlésű étterem különlegességei közül megemlítjük a libamáj­jal töltött borjúbordát, a ba­konyi gombás fogást és a hí­res Gundel-leveseket. Az ét­termen kívül 800 fő befogadó­képességű árnyas, szép kert­helyiség, az emeleti teraszon bár áll a vendégek rendelkezé­sére. Ételben, italban mindent megtalál itt a látogató, amit csak elvárhat.

SZÉCHENYI-FÜRDŐ, a pesti oldal legszebb fekvésű és

  • kitűnő közlekedése miatt
  • igen népszerű fürdője a Városliget hatalmas, zöld fái

86

közé ékelődik. Kastélyszerű, pompás épülete szépen illesz­kedik a Liget romantikus han­gulatába.

A Városliget rendezése so­rán 1868—78 között Zsig- mondy Vilmos, a neves geo­lógus fúrásokat végzett. Az I. sz. artézi kút — annak ide­jén Európa legmélyebb fúrása volt (917 m) — ennek vízho­zamára építette fel 1913-ban Czigler Győző és Dvorák Endre a Széchenyi-fürdőt. Az első, kisebbszerű épületet 1926-ban Francsek Imre át­építette, szabadmedencékkel, a korábbi épület stílusához al­kalmazkodó új szárnyakkal bővítette.

A neobarokk épület nagy­csarnokának üvegmozaikját Vajda Miklós és Roth Miksa, szobrait Róna József készí­tette. A homlokzati szobrok Teles Ede és Maróti Géza munkái.

Az 1950-as évek végén új 1256 m mély kutat fúrtak, amely nagy mennyiségű 75 — 76 C°-os vizet ad. A csaknem 100 éves Zsigmondy-féle for­rás vizét már nem a fürdőben használják fel, hanem a közeli MÁV-kórházat és a Szabolcs utcai kórházat fűtik vele.

87

AZ ÁLLATKERTET 1866-ban nyitották meg 32 kát. hold területen. 1912-ben építettek át a Hagenbeck által tervezett hamburgi állatkert mintájára; azóta gyönyörköd­hetünk a sok egzotikus, ritka állatban a maguk többé-ke- vésbe természetes környezeté­ben, szabad ég alatt, tágas ki­futókban, tavakban, mestersé­ges sziklák között.

A kert a II. világháború során súlyos károkat szenve- dett, a felszabadulás óta azon­ban teljesen rendbehozták, s ma gazdagabb, szebb, mint valaha. 543 db legkülönbö­zőbb fajtájú emlősállatot, 1200 féle madarat, 127 fajta hüllőt és kétéltüt, 1599 féle halat cso­dálhat meg az érdeklődő s jól gondozott, stílusos pavilo­nokban, ketrecekben, kifutók­ban, tavacskákban.

1956 óta az Állatkert tudo­mányos intézeti státusban mü- ködik, s nemcsak látványos­ság, de a növény- és állatvilág egyik fontos tudományos ku­tatóhelye is. Mert a növény­világ is változatos, gazdag anyaggal képviselteti magát a rendkívül értékes, igen válto­zatos és gazdag gyűjtemény­ben.

VIDÁM-PARK a főváros­nak talán leglátogatottabb, leg­népszerűbb szórakoztató in­tézménye. 1909-ben alapítot­ták, Angol Park néven, s nem­zedékek élvezték, kacagták vé­gig a változatos, sokoldalú, harsogó szórakozási lehetősé­geket. 1950-ben az Angol Par­kot és a mellette kialakult vurstlit összevonták, korsze­rűsítették, új meg új szóra­koztatási alkalmakkal bőví­tették; mindent megtalál itt a látogató, amit csak megkí­vánhat egy „vidám” parktól, hullámvasutat, vízisiklót, mo­torkerékpár-, autó-, kerékpár­pályát, barlangvasutat, mo­torcsónakot, repülőt, „ten­geri” vitorlást stb., stb. A Vi­dám Park évi látogatóinak száma több mint két és fél millió. A különféle szórakozási lehetőségeken kívül sörkert, büfék, éttermek is rendelke­zésére állnak a látogatóknak, s ezek valóban ,,látogatottak”.

A gyermekek számára külön ifjúsági parkot létesítettek, ahol magukban, a játszani, szórakozni vágyó felnőttektől nem „zavarva” élvezhetik a kis vendégek a változatos, iz­galmas játékokat, sportszere­ket, mutatványokat.

*9

Ilm
n- n

A KULTÜRHÁZAK és a művelődési otthonok új színfoltjai a fővárosnak, s valósá­gos fellegvárai a kulturális forradalomnak. A felszabadulás óta egymás után létesítették a vállalatok, intézmények, testületek a művelődésnek s a nagyközönség kultúrálásának ezeket a nagy jelentőségű otthonait. Budapesten ma — nem számítva a többszáz kisebb, nem nyilvános jellegű vállalati kultúrotthont — 18 nagy kultúrház van, s ezekben évente közel 1300 műsoros estet tartanak, félmilliónyi résztvevővel. Legismertebbek a Danuvia „Gorkij” kultúrotthon, a MOM, a MÁVAG kultúrotthon, a Dózsa György Klub, a Közlekedési Klub stb. Kimagasló szerepe van művelődési otthonaink sorában az építők Rózsa Ferenc Kultúrotthonának, amelynek jelentősége messze túlemelkedik a szoros értelemben vett szakmai kultúrmisszión, nem egyszer országos, sőt nemzetközi jelentőségű konferenciákat tartanak itt, s nagytermében rendezik a pártkongresszusokat és a Szakszervezetek Országos Tanácsa értekezleteit is. Fia az újságban valamely nagy fontosságú konferencia, nagygyűlés stb. hírét olvassuk, az esemény színhelye többnyire a Dózsa György úti modern palota.

90

Jj

A KÖZTÁRSASÁG TÉR régi munkás- mozgalmi hagyományokkal dicsekedhet. a múlt század második felében is gyak­ran tartottak itt munkásgyűléseket. Évtize­deken át itt gyülekezett és innen indult a munkásság a május i-i felvonulásra. 1918. november 16-án itt kiáltották ki a köztár­saságot; erre emlékeztet a tér mai neve.

1956-ban az ellenforradalmárok ostrom alá fogták a Budapesti Pártbizottság Köz­társaság téri központi pártházát, és a moz­galom számos vezetőjét, harcosát gyilkol­ták meg. Emléküket az épület falán el­helyezett márványtábla örökíti meg.

A TÁRSADALOMBIZ-

TOSÍTÁS országos szerveze-

tének egyik legismertebb köz-

pontja a Mező Imre úti szék-

házban, Budapest egyetlen fel-

hőkarcolójában működik. Az

épületet 1929—30-ban emel-

ték, Komor Marcell és Jakab

Dezső tervei szerint. A köz-

ponti épületszárny fölé 17 m-

rel kiemelkedő vasbeton szer-

kezetű torony felső ablakaiból

szép körkilátás nyílik a fővá-

ros háztengerére (17 emelet,

75 m magas).

Az épület az SZTK buda-

pesti és Pest megyei központja.

Több mint egymillió biztosí-

tott és családtagjaik ügyes-

bajos dolgait intézik itt, ide

futnak össze a táppén^v, nyug-

díj-, családi pótlék-ügKck.

Hogy munkájának arányai-

ról fogalmat alkothassunk,

elég, ha azt említjük mqg>

hogy egyedül Budapest terü-

letén közel hat és félezer orvosi

működik, akik legtöbbje kap-

csolatban van az SZTK-val, a

gyógyszertárak száma 889, s

163 körzeti, 32 szakorvosi

rendelőintézet, 24 TBC-gon-

dozóintézet, 73 anya- és cse-

csemővédő intézet gondosko-

dik a dolgozók egészségvédel-

méről.

92

A NÉPSTADION iooooo nézőt befogadó betonkagylóját 1948-ban kezdték épí­teni, Dávid Károly tervei alapján, s 1953. augusztus 20-án nyitották meg ünnepélyesen. Európa egyik legkorszerűbb, legnagyobb és legszebb stadionja ez. Nemcsak a labda­rúgópálya, az atlétikai pályák, a tornacsarnok, az evezős tanmedence építése mintaszerű, hanem az előkészületi épületrészek, a hideg-meleg folyóvízzel ellátott öltözők, a már­vánnyal díszített nagyméretű hall is kivívta a nemzetközi sport-szakemberek elismerését. A sporteredmények pontos elbírálását fotocellás célfényképező berendezések biztosít­ják, a rádióriporterek számára 16 stúdiót építettek, különleges berendezésű elektromos eredményhirdető táblán közük a közönséggel az eredményeket, már megszületésük utáni pillanatban (a táblák mérete 10 x 6 m, s 14 000 égő világítja meg őket). Külön meg kell említeni a stadion tökéletes hangerősítő berendezését.

A stadiont és környékét számos szobor díszíti. Legkiválóbb szobrászaink alkotásai.

k

A BÁNKI DONÁT GÉP-

IPARI TECHNIKUM elődje

a Sándor téri középipari ta-

noda 1879-ben létesült. Tíz

évvel később költözött mai

helyére; 1897-ben felsőipari

jellegű, a felszabadulás után

általános gépipari és mezőgaz-

dasági gépgyártó technikum

lett belőle. 580 technikusnak

készülő tanulón kívül 500

esti és 750 levelező tagozatú

hallgatója van. Bánki Do-

nátról, a világhírű magyar

feltalálóról, a hidrogépek, gőz-

turbinák, az aviatika és a kar-

burátor nemzetközileg elis-

mert szakemberéről 1954-ben

nevezték el a technikumot.

A NAPKÖZIOTTHONOK

kedves színfoltokként ékelőd-

nek be a főváros házrengete-

gébe. Elterjedtségükre jel-

lemző, hogy az iskolával kap-

csolatos napköziotthonok

száma is megközelíti a három-

százat. 25 ooo-nél több tanuló

veszi őket igénybe. 818 peda-

gógus felügyelete alatt bősé-

ges táplálkozás mellett végzik

el a napi leckéiket, utána gond-

talanul, kulturáltan játszanak.

Képünk a Vili, kerületi Ta-

nács dolgozóinak napköziott-

honát mutatja be.


KL ERKEL-SZÍNHÁZ, Budapest legnagyobb színházi épülete, 1911-ben épült Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint. Nézőterén 2600 vendég foglalhat helyet. Eredetileg nép-opera céljára építették, a későbbi évtizedekben pedig alkalmi műsorokat játszottak színpadán, operetteket, hangversenyeket, több kevesebb rendszerességgel. A felszabadulás után az Operaház vette kezelésbe, és az egykor Városi Színház, ma Erkel Színház néven Budapest második Operaháza. Az igényes, magas szín­vonalú műsorok természetesen szükségessé tették, hogy a színházépület akusztikáját alapvetően megjavítsák. Az átalakításokat Kauffrnan Oszkár mérései és tanácsai alapján végezték el. Legújabban ismét újabb átalakításokat végeznek, korszerűsítik a színház nézőterét, belső közlekedését, és átépítik a homlokzatot is. Az átépítés után az Erkel Színház nemcsak a legnagyobb, hanem legkorszerűbb színházépülete is lesz a fővárosnak.

A NAGYKÖRÚT Budapest leghosszabb s legnagyobb forgalmú útvonala; félkör alakban 4650 m hosszúságban öleli át a főváros belső, sűrűn lakott területeit a Petőfi- híd Boráros téri hídfőjétől a Jászai Mari téri Margit-hídig, összekötve a belvárosból küllőszerűen szétágazó útvonalakat.

Együtt született Budapesttel, abban az időben a múlt század 70-es éveiben, mikor Pestet, Budát, Óbudát, a mai néven egyesítették. Együtt nőtt, fejlődött a fővárossal, tanúja volt a fiatal világváros növekedésének; 1895-ben fejezték be.

Szép, valódi világvárosi útvonal ez, amely — éppen szabályos köríves hajlása miatt — állandóan új meg új városi panorámát nyit meg a sétáló előtt. S talán éjjel még szebb, mint nappal: a színes neonfények vibrálása, a fényes kirakatok csillogása, és a nemrég felszerelt „ostornyél” lámpák, kandelláberek ragyogása felejthetetlen látványt nyújt.

„A KÁVÉHÁZAK VÁ-

ROSA” — gyakran nevezget-

ték így a századfordulón Buda-

pestet, becézgetve s némi iró-

niával.

A századforduló s a jelen

század első évtizedeinek iro-

dalmi kávéházai között ki-

magasló szerepet töltött be a

„New York”, amelynek olyan

törzsvendégei voltak mint

Ady, Kosztolányi, Osváth,

Heltai Jenő, Móricz Zsig-

mond, Nagy Lajos, Karinthy

Frigyes és mások a modern

magyar irodalom úttörői és

mesterei közül.

A jellegzetes tornyos épü-

letet, amelyben a „Nyeho”

helyet kapott, 1891—95 kö-

zött építette Hauszmann Ala-

jos. A felszabadulás után egy

ideig más célokat szolgált, az

ötvenes évek közepén azon-

ban ismét helyreállították, s

csavart márványoszlopai kö-

zött, hatalmas tükörüveg ab-

lakai mögött, Lotz Károly és

Magyar-Mannheimer Gusz-

táv freskói alatt ismét szép

számmal találunk írókat, új-

ságírókat, művészeket, akik

nagyrészt ebben a házban

elhelyezett szerkesztőségekből

térnek be ide egy-egy feke-

tére.

7

97

NEMZETI SZÍNHÁZ. Hazánk első színháza, a magyar kulturális életnek e ki­emelkedő intézménye eredetileg a mai Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán 1835—37- ben emelt épületben kezdte meg működését. 1908-ig az épület lebontásáig hét évtize­den át innen szólt a főváros és az ország népéhez a fejlődő magyar drámairodalom. Színészettörténetünk kimagasló alakjai, Lendvay, Déryné, Fáncsy, Hivatal Anikó, Laborfalvy Róza, Jászai Mari stb. játszottak itt estéről estére.

A jelenlegi színházépületet 1873—74-ben emelték Fellner Nándor bécsi és Kéler Napóleon pesti építész tervei szerint, s 1874-ben tartották színpadán az első előadást. Eredetileg a múlt század végén nagy népszerűségnek örvendett népszínmű ápolására alapították, s Blaha Lujzával, a „nemzet csalogányával” a főszerepben számos zenés­táncos népszínművet mutatott be. A műfaj hanyatlásával, 1908-ban a Nemzeti Színház költözött a díszes épületbe, s azóta is itt működik. Az eklektikus stílusú színházépület homlokzatán Kisfaludy Károly, Egressy Béni, Gaál József és Lendvay Márton szobra látható.

98

PESTI FÉNYEK — ez is

olyan téma, amely nem marad-

hat ki, ha a főváros arcait mu-

tatjuk be. 1777-ben gyullad-

tak meg Budán az első utcai

olaj mécsesek, amelyeknek „bá-

dogból a háza, kócból a ka-

nóca, gyenge a lángja, gyatra

a világa” — mint az egykorú

krónikás írta róluk. Az első

gázlámpákat 1856-ban szerel-

ték fel Pest utcáin, hat évti-

zeddel később pedig, az

1910-es években a villany vette

át a közvilágítás szerepét. Je-

lenleg 70000-nél több utcai vil-

lanylámpa van Budapesten,

de ezzel távolról sem mond-

tuk ki az utolsó szót, hiszen

napjainkban egyre több út-

vonalon szerelik fel a kor-

szerű higanygőz-lámpákat.

Szaporodnak Pest fényei —

de hosszú volt az út, míg az

első olaj mécsesektől eljutot-

tunk a Nagykörút fényalagút-

jáig, a Verseny, az Extra, a

Csillag áruház s a többi ízlé-

ses, valóban világvárosi fényt

árasztó üzlet, áruház ragyogó

kirakataiig fényreklámjaiig.

A LÁSZLÓ KÓRHÁZ fertőző- beteg-elkülönítő pavilonja egyike az utóbbi évek egyik legmodernebb egészségügyi létesítményeinek. Kü­lönösen nagy szerepet játszott ez a pavilon a gyermekbénulásos meg­betegedések megfigyelése terén; a legmodernebb gyógyászati eszkö­zökkel, így vastüdővel is kezelik a rászoruló betegeket.

A NÉPRAJZI MÚZEUM épület­tömbje 1910-ben épült, maga a gyűjtemény azonban sokkal régibb, sok évtizedes néprajzi, népművé­szeti feltáró munka eredménye. A látogató teljes képet nyerhet az or­szág néprajzi szempontból jelentős vidékeinek népviseletéről, népszo­kásairól, népművészetéről. A hazai anyagon kívül jelentékeny a mú­zeum külföldi gyűjteménye is. Itt helyezték el többek között Biró- Lajosnak, a híres kutatónak a távoli, óceániai néptörzsek népművészetéi: néprajzát bemutató gyűjteményét,. Igen gazdag a múzeum hangleme::- és fényképanyaga is.

A FERIHEGYI REPÜLŐTÉR, Budapest légi kikötője 21 nagyvárossal és 11 fővá­rossal van közvetlen összeköttetésben, 10 külföldi légiforgalmi társaság gépei használ­ják, évi indulóforgalma meghaladja az 5000 gépet. A tranzitforgalommal együtt évente több mint 250 000 utas fordul meg itt. A 5100 méteres betonpálya a legnagyobb sugár­hajtású óriásgépek fogadására is alkalmas. Az átutazó külföldi utasok számára 70 sze­mélyes, kényelmes luxus kivitelű tranzit szállót építettek.

JÓI

Kt ORION RÁDIÓ ÉS TELE­VÍZIÓ GYÁR évente ioo ezer tele­víziós készüléket, 80 ezer új, modern típusú rádiót és 50 ezret meghaladó rá­dióalkatrész garnitúrát gyárt. Időről időre kibocsátott új készüléktípusai nemcsak technikai értelemben kiválóak, hanem szép példái a színvonalas, korszerű ipari formatervezésnek. A nagy múltú és híres gyár a brüsszeli világkiállításon nagy­díjat nyert rádióival és televíziós készü­lékeivel.

AZ IKARUS-GYÁR egyike a leg­jobban ismert, legszélesebb körben em­legetett magyar üzemeknek. Nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is igen népszerűek a modern vonalú, kor­szerű magyar autóbuszok, amelyeknek karosszériáit a mátyásföldi gyár készíti. Az üzem 1911-ben alakult; a tehergép­kocsi-gyártásra, majd az autóbuszgyár­tásra az első világháború után tért át. Jelenleg több mint ezer munkást foglal­koztat.

102

CSEPELRŐL, amelynek gyártelepei messze túlnyúlnak Budapesten, néhány sorban aligha számolhatunk be; ragadjuk ki inkább a téma egy kicsiny részletét. Ma az ország­ban futó jármüvek túlnyomó többségét Csepel-motor hajtja, nem is beszélve a kompresz- szorokról, szivattyúkról. 1949—59 között, az Autógyár első 10 éve alatt 42 000 teher­gépkocsit és 85 000 motort készítettek Csepelen. Ma 16 országba szállítunk rendszere­sen csepeli motorokat. 10 év alatt 16000 tehergépkocsit exportáltunk.

A magyar munkásmozgalomnak is kiemelkedően fontos fellegvára a „Vörös Csepel”. 1905 óta, mikor az első önálló szervezetek megalakultak itt, Csepel mindig élen járt a dolgozók jogaiért, a nép s az ország szabadságáért vívott harcban. 1918-ban itt alakult meg elsőnek a munkástanács, Csepel látta el munícióval a Vörös Hadsereget, hősi har­cot folytattak a csepeliek a két háború közötti elnyomás korszakában, és helyt álltak 1956-ban, az ellenforradalom idején is.

SZABADKIKÖTŐ. A Sza-

badkikötő, amelynek meden-

céi Albertfalvával egymagas-

ságban mélyednek a Csepel-

sziget nyugati oldalába, a ma-

gyar Duna-szakasz legfonto-

sabb forgalmi központja. Itt

rakják ki, illetve hajózzák be

a víziúton érkező áruk nagy

tömegét. A nemzetközi dunai

víziót fejlődésével nagy pers-

pektívák nyílnak meg a Sza-

badkikötő előtt. Sokszáz hol-

das területén munkálatok in-

dulnak, s több millió köbmé-

ter föld megmozgatásával a

Duna egyik legforgalmasabb

kikötőjét építik itt meg. Kü-

lön vámmentes kikötő is lé-

tesül, amelynek a nemzetközi

átmenő-forgalomban lesz igen

nagy jelentősége, s fontos,

nagymértékű deviza-bevételt

tesz lehetővé népgazdaságunk-

nak. Azt lehet mondani, Buda-

pest valósággal tengeri kikö-

tővárossá válik a munkálatok

befejezésekor. A tervek szerint

a ki- és behajózásban — a

nagy külföldi kikötők mintá-

jára — jelentékeny szerepet

játszanak majd a legmoder-

nebb rakodógépek és esetleg

a helikopterek is.

A kikötő mellett hajógyár is

épül.

104

DUNA-KANYAR

Al DUNA-KANYAR mint fogalom egyre gyakrabban szerepel az idegenforgalmi könyvek lapjain. Nemcsak az Esztergom és Budapest közötti mintegy 70 km-es Duna-szakaszt és a partjain épült városokat, községeket, üdülőhelyeket foglalják össze ezen a néven, hanem a Duna­kanyarhoz tartozónak tekinti a szakirodalom a Pilis és a Börzsöny hegy­ségek jelentékeny hányadát is. Mi az itt következő képsorban csupán a szorosan vett Duna-parti településeket vesszük a Duna-kanyarhoz tar­tozónak, és a folyam partjaitól beljebb eső hegyvidékek érdekességeit, nevezetességeit a zárt tájegységek megtartásával a Börzsöny, illetve az Észak-Dunántúl vidékeinek képsorában mutatjuk be.

Vezető képünk a Duna zebegény—nagymarosi patkókanyarját mu­tatja be.

106

SZENTENDRÉRŐL mostanában egyre több szó esik a természetkedvelők és a régi műemlékek hívei között. Ez a Duna-parti városka egyike azoknak a településeinknek, amelyek leginkább őrizték meg régi városképüket. A Dunához közelhúzódó hegyoldalra felkanyarodó zegzugos utcácskák kedves meglepetéseket, új meg új városképi érdekessé­geket tárnak a sétáló elé. Nem véletlen, hogy a város sok festői részlete számos művészt vonzott Szentendrére. A századfordulón hosszabb időn át dolgozott itt Ferenczy Károly, a nagybányai iskola vezéralakja. Róla nevezték el a város múzeumát is. Művésztelepet is találunk Szentendrén, hatalmas parkjában idilli, kedves körülmények között dolgoz­nak a festők.

Számos műemlék-épülete közül a Béke tér i. sz.

alatt levő gazda-ház képét közöl­jük Ebben a jellegzetes, boltíves kapujú házban lakott Ráby Mátyás egykori udvari kancellári hivatalnok, akit Jó­kai Mór tett híressé Rab Ráby c. regényében. Rábyt Pest vármegye 1784-ben mint de- nunciánst becsukatta. Kisza­badulva II. Józsefhez fordult igazának bizonyítására, majd külföldre távozott és Sirass-

burgból vádolta be a hazai rendszert. Az érdekes életű Ráby Mátyás személyét Jókai Mór erősen átköltötte.

Sok örömet találnak Szentendrében a turisták is. Számos szép, változatos út vezet innen a közeli Pilis regényes tájai felé. Turistaháza is van a Szentendre környéki Pilis­nek, a Lajos forrás mellett, a Bölcső-hegy keleti oldalában alpesi stílusban épített Ságvári Endre turistaház. Gyönyörű kilátás nyílik innen keleti irányba és jó kiinduló pont a nyugat-pilisi túrákhoz.

S ne feledkezzünk meg végül arról se, hogy Szentendre a vízi-kirándulóknak is fontos központja. A Római-parti és Megyeri-parti vadevezősök egyik népszerű célpontja ez a festői fekvésű kis városka; egyike a legkedveltebb vízitúráknak a fővá­ros határától a szentendrei Határ-csárdáig felevezni, s onnan „lecsorogni” a kiinduló­pontra.

LEÁNYFALU, ez a szép nevű üdülőhely — Szent­endréhez hasonlóan —a Szent­endrei-sziget által két ágra osz­tott Dunának keskenyebbik ága mellett fekszik. Budapest­hez való közelsége miatt igen népszerű üdülő és kiránduló­hely: a rajta átvezető buda- pest—visegrádi országúton, valamint hajóállomáson kora tavasztól késő őszig nagy a forgalom. Az üdülőhely nem korlátozódik a folyam közvet­len környékére, hanem meg­lehetősen magasan felhúzódik a hegyoldalakra is. Az elmúlt évtizedek során valóságos kis városka alakult ki a csinos, rendezett útvonalak mentén. Lombos kertek közé süppedt nyaralóvillák, vikendházak so­rakoznak egymás mellett. A dunai víziélet rajongói éppen- úgy megtalálják itt szórakozá­sukat, mint a csend, az igazi pihenés, a kiadós hosszú séták kedvelői.

Ennek a nagyon népszerű üdülőhelynek egyik érdekes­sége, hogy a főútvonala men­tán találjuk Móricz Zsig­mondinak, a XX. század hal­hatatlan magyar prózaírójá­nak egykori lakóházát és ha­talmas kertjét (alsó kép).


ALSÓ- ÉS FELSÖGÖDÖT a Duna másik, nagyobbik ágában, Leányfaluval csak­nem szemben találjuk. Ezen a romantikus, szép fekvésű vidéken, amelyet a budapest— váci vasútvonalon lehet legjobban megközelíteni, évtizedekkel ezelőtt kezdett kialakulni a fürdő- és üdülőtelep. Jellegzetes, családias üdülővidék: kellemes nyaralást, zavartalan pihenést biztosít a nagyváros zajából és füstjéből idemenekülő családoknak, gyerme­keknek. Nem olyan zajos „ricsajos” település, mint az ún. modern fürdőhelyek álta­lában, de talán éppen ez adja varázsát. Azok zarándokolnak ide, azok szereztek itt telket és építettek rajta kis családiházat, akik egyedül szeretnek maradni a természet szépségei­vel. Leányfaluhoz és Szentendréhez hasonlóan nem ritka itt az olyan háztulajdonos, aki Budapestre jár dolgozni, de közben családja tavasztól késő őszig a jó levegőt és a dunai verőfényt élvezi.

7

III

VÁC egyike legszebb fekvésű régi műemlékekben is gazdag városainknak. Székes-

egyházának helyén már a XIII. században is templom állott, ezt 1241 márciusában pusz-

tították el a tatárok. Egymást követően négy templom épült a feldúlt épület romjai

fölött, de még falak sem maradtak ránk belőlük. 1762-ben fogtak hozzá a ma is álló,

klasszicizáló stílusú nagyméretű, kupolás templom építéséhez. Alapkövét még Eszter-

házy Károly püspök rakta le, s az építkezést Franz Anton Pilgram kezdte el. Ennek

halála után Migazzi püspök Canevalenak adta át a munkát, s ő 1767—72 között be is

fejezte az építkezést. A főoltárt (baloldali kép) és a kupolát Maulbertsch képei díszítik,

a mellékoltárok képeit Johann Martin Schmidt festette. Számos értékes emléket, mű-

tárgyat találunk a székesegyház belsejében, így két régi Báthory-címert, a XVIII. századi

tölgyfából faragott padokat, XV. századi reneszánsz stílű babos mellvédeket, remekművű

ereklyetartót, füstölőt, miseruhát. A templomnak több muzeális értékű felszerelési

tárgya a Nemzeti Múzeum

Történeti Tárát gazdagítja.

A műemlékeknek értékes

csoportját találjuk a Március

15. téren (jobboldalt fent),

amelynek csaknem minden

háza védett építőművészeti ér-

ték. Tizenhárom házból áll

ez az egységes hangulatú, épí-

tési idejét tekintve is közeli ro-

konságban levő XIII. század-

beli házcsoport.

A többségükben barokk stílű

egyemeletes házakkal övezett

tér az ország egyik legegysé-

gesebb, legharmonikusabb ki-

képzésű tere. Házai egyenként

is figyelemreméltóak, így

együtt, hitelesen és hamisítat-

lanul őrizve a XVIII. század

levegőjét, még fokozódik is ez

a hatás. (A siketnémák inté-

zete középkori, gótikus rész-

letekkel.)

4

A természet és az emberi kéz alkotta szépségek harmóniái iránt fogékony utazó szép részletekben gyönyörködhet a váci Duna-parton, az árnyas sétá­nyon ; a dunai szabadfürdőben és a szép strandon a legrekkenőbb kánikulában is felüdülést találhatunk.

Iparilag is szépen fejlődik a város. Üzemei közül legtöbbet emlegetik a Forte-gyárat, az ország egyet­len fényképészeti film- és papírgyárát, amely 1922 óta működik. A felszabadulás után, 1950-ben ki­bővítették az üzemet, ekkor épült meg a filmgyártó részleg. Készítményei nemcsak belföldön, de kül­földön is sok sikert hoztak a váci gyárnak. Az üzem fejlesztési tervei között a színes filmgyártás beve­zetése, tökéletesítése és más, fontos korszerűsítési feladatok szerepelnek.

3

V1SEGRÁD nemcsak a Du-

nakanyarnak kiemelkedő ér-

tékű pontja, hanem országos

viszonylatban is egyike a leg-

látogatottabb, legfontosabb

üdülő- és kirándulóhelyeknek.

Látogatottságának egyik titka

a Rajna völgyével vetekedő

romantikus fekvés, az elbű-

völő természeti környezet, és

nem utolsó sorban az a körül-

mény, hogy Visegrádon a ma-

gyar századoknak, különösen

pedig az Anjou – és reneszánsz-

kornak páratlan becsű emlé-

keit találjuk.

A várat 1250 körül kezdték

építeni, és fénykorát Károly

Róbert uralkodásától Mátyás

király haláláig élte. 1335-ben

itt folyt le a Visegrádi Kon-

gresszus, amelyen Kelet-Eu-

rópa békéjéről döntöttek. Az

Anjou-házbeli királyok által

épített palotát 1412 körül

Zsigmond király és császár,

majd a század második felében

Mátyás király tovább építette

és gazdagította, oly mérték-

ben, hogy a mintegy 1536-ban

készült leírás előadja, a palota

350 termében „négy királyt

és kíséretét is el tudta látni”.

A történelem következő vi-

haros századai során a viseg-

rádi királyi palota elpusztult,

és csak a múlt századforduló éveiben kezdték meg az ásatásokat, amelyekkel feltárták a magyar múlt büszke és értékes emlékeit. A legutóbbi esztendők során nagy hozzá­értéssel és sok költséggel folytatott ásatások eredményeként az egykori királyi palota számos részlete napvilágra került, s a kirándulók ma már fogalmat alkothatnak arról, milyen gazdag és szép volt valaha Visegrád.

Másik visegrádi érdekesség a „Salamon-torony”, amelyben a hagyomány szerint valamikor I. László fogva tartotta a trónkövetelő Salamont (ez egyébként téves adat, a torony két évszázaddal későbbi építmény). Az ötemeletes egykori lakótorony megle­hetős épen maradt ránk s zord szépségében emelkedik ki a zöld hegyoldal idillikus kör­nyezetéből. A közeljövőben eredeti formájában restaurálják.

A gyönyörű fekvésű Visegrádon számos szakszervezeti, vállalati üdülőház épült, és itt találjuk az Irodalmi Alap egyik Alkotóházát is.

TURISZTIKAI, kirándu-

lási szempontból sok gyönyö-

rűséget találhatunk Visegrád

környéken. Az ősi romok kö-

zött 12 ezer hektárnyi védett

terület húzódik Visegrád, Dö-

mös, Pilismarót községek irá-

nyába. A ritka szépségű terü-

let gazdagságát még növelni

fogja, hogy hamarosan itt lé-

tesítik az ország egyik legna-

gyobb kiterjedésű arborétu-

mát, amelyben helyet talál ha-

zánk minden lombos, tűle-

velű örökzöld fája és cserjése.

Ebbe a területbe esik a kör-

nyék egyetlen tava, a mestersé-

gesen felduzzasztott, szép fek-

vésű Királykunyhói-tó is.

VADASKERT is van Vi-

segrád közelében, a Fellegvár

melletti Nagyvillám, a Fe-

kete-hegy, Sós-hegy és a Bor-

júfő közötti változatos tere-

pen. A 350 hektár területű

vadaskertben szarvas, vad-

disznó, muflon, nyúl, fácán,

borz, hód, nyest, császárma-

dár, siketfajd, zerge, kárpáti

medve stb. tervszerű tenyész-

tését kezdték el, és a visegrádi

vadaskert rövidesen a hegy-

vidéki állatok valóságos para-

dicsomává válik.


A DUNAI HAJÓZÁS tör-

ténete ősi időkbe nyúlik visz-

sza. írásos feljegyzések első-

nek a római-kori hajózásról

szólnak; ebben az időben je-

lentékeny nagyságú hadihajók

járták az öreg Dunát. Szent

István felesége, Gizella Passau-

ból hajón jött Magyarországra,

hajón hozták haza Mátyás

holttestét Bécsből — hogy

csak néhány érdekes példát

ragadjunk ki a nagymúltú

dunai hajózás történetéből. Az

első gőzhajót 1817-ben bo-

csátották vízre, s 1830-ban

alakult meg az Első Dunagőz-

hajózási Társaság. A hajózás

kérdését Széchenyi István ka-

rolta fel a legtevékenyebben.

1894-ben alapították a Ma-

gyar Folyam- és Tengerhajó-

zási Részvénytársaságot

(MFTR). Az első tengeri hajó,

a Budapest, 1934-ben indult

útjára a fővárosból. 1946-ban

megalakult a Magyar Szovjet

Hajózási Rt. (MSZHRT), 195 5

óta pedig a Magyar Hajózási

Rt. (MHRT) irányítja hajó-

zásunkat.

Kirándulási szempontból

legjelentősebb a budapest—

esztergomi hajóút. A 68 km-

es hajóút egyike a legszebb

hazai kirándulóélménveknek.

J

á

A SZENTENDREI-SZI­GET, amely Visegrádtól Bu­dapest határáig 30 km hosszú­ságban és 2—3 km szélesség­ben húzódik, egyike a Duna legnagyobb kiterjedésű szige­teinek. Négy község épült rajta, házsoraik, lombos fáik, tornyaik látványa hosszan kí­séri a hajón vagy autóbuszon utazót. Az egymás mellé búvó községeket és határukat a Tahi-tótfalusi híd köti össze a „külvilággal”.

A sziget partjain kiterjedt evezős és vízisport-élet zaj­lik; az üdülő- és fürdőélet központja Korány.

Képünk a sziget legészakibb községét, Kisoroszit ábrázolja, Visegrád felől nézve.

NAGYMAROS ÉS ZE- BEGÉNY a Duna-kanyar leg­többet emlegetett üdülőhelyei közé tartozik. Kettőjük közé beékelve a Szent Mihály-hegy nyúlik be a Dunába, valóságos hajtűkanyarra kényszerítve a folyamot.

Ez a részlet Visegrádtól s a vele szemben fekvő Nagy­marostól Dömös érintésével Zebegényig a legszorosabb ér­telemben vett Duna-kanyar. Csodálatosan szép táj. A hajón

utazó felé percről percre új

panoráma tárul. Olyan hirtelen

kanyarodik itt a folyam, hogy

a Pilis és a Börzsöny vadregé-

nyes tájai valóságos forgószín-

padként jelennek meg előt-

tünk.

A környékbeli községek,

mintegy negyed század óta a

budapestiek legkedvesebb nya-

ralóhelyeivé váltak. A parthoz

simuló, igényesen épített nya-

ralóvillák, vidám, színes sze-

gélyként kísérik az itt megle-

hetősen erős sodrú folyamot.

Jobboldali felső képünkön a

nagymarosi strandot mutatjuk

be, háttérben a visegrádi Vár-

heggyel. Az alsó kép a festő

fekvésű Zebegény egyik hegy-

re-kapaszkodó, hangulatos ut-

cáját varázsolja elénk.

Nem véletlen, hogy ez a

szépségekben oly gazdag tá-

jék sok magyar festőt csaloga-

tott ide, nem egy közülük

évről évre visszatér, az egész

nyarat itt tölti és állandó házat

is épített magának. Alig van

az országnak tája, melyet több-

ször megfestettek, amelynek

képeivel gyakrabban találko-

zik kiállításokon a tárlatnéző.

A Képzőművészeti Alap

Nagymaroson Alkotó-házat

létesített.

ESZTERGOM, hazánk iooo év előtti, első fővárosa az utóbbi években egyre jobban az idegenforgalom előterébe kerül. A fővárossal vasút, autóbusz, hajó köti össze, s egy-egy munkaszüneti napon ezrek meg ezrek látogatnak el ide, a Tamás-hegy és a Duna közé ékelődött, szép fekvésű, kincses városba, ahol a magyar múlt régi századainak annyi kőbe mere­vült emléke található.

Az egykori királyi palota építkezései a hagyomány szerint még Géza fejedelem életében elkezdődtek, az 1934 óta folyó ásatások által feltárt maradványok azonban túlnyomórészt a XII. századból valók. A maga korában világhírű gazdagságú és szépségű palota volt ez; a föld alól előásott középkori lakó­torony, a kápolna, a trónterem, a királyi hálóterem, a gazdag középkori faragványok és egyéb emlékek ma is lenyűgözik a látogatót.

Középső képünk a palota egy részletét, jobboldali képünk

120

pedig a történelmi nevezetességű Esztergom-várának egy fenn-

maradt bástyáját mutatja be.

A főszékesegyház 1822—56-ig épült Hild József, Kühnel

Pál és Packh János tervei szerint, klasszicista stílusban. Az or-

szág legnagyobb egyházi építménye: a kripta padlójától a ke-

reszt gömbjéig 100 m magas, oldaltornyainak magassága 57 m,

hosszúsága 118 m, kupolájának átmérője 33,5 m, magassága

71,5 m. A keleti főhomlokzat korinthusi oszlopai 22 m

magasak. A templom díszítésén Stróbl Alajos, Zala György,

Ferenczy István, Meixner János és Kiss György magyar szob-

rászok, valamint Hutter bécsi, Delle-vedova turini szobrászok

dolgoztak. A festők közül megemlítjük Grigoletti olasz, Mayer

bécsi és Moralti Lajos müncheni mestereket. Külön kell szólni

a templom baloldalán elhelyezkedő 1507-ben épített Bakócz-

kápolnáról (egyetlen ma is álló korareneszánsz épületünk),

amelyet a templom építésekor darabokra szedve építettek be.

Z2Z

A KERESZTÉNY MÚZEUM nemcsak Esztergom egyik legnevezetesebb látni­valója, hanem kiemelkedő szerepet tölt be hazánk összes gyűjteményei között is. Közép­kori anyaga a budapesti Szépművészeti Múzeumával vetekszik, habár fajanszgyűjte­ménye is legjelentősebb az országban és nehezen találjuk párját az itt látható delfti porcelánoknak is. A 26 gobelinből és 54 csodálatos keleti perzsából álló művészi gyűj­temény is felbecsülhetetlen értékű.

Elsősorban mégis 400 képet magába foglaló képtáráról kell megemlékezni. Az első teremben a középkori magyar táblafestészet gazdag anyagában gyönyörködhetünk. A legrégibb darab a XIV. század végéről származó szárnyas oltártöredék. A középkori magyar festészet legkiemelkedőbb alakjának, MS. mesternek négy képe függ a képtár falain. Megtaláljuk itt a trecento és a quattrocento olasz festészetének remekműveit. A nagy fontosságú múzeum, amelynek anyagát évente több mint 50 ezer ember láto­gatja meg, nemcsak őrzi a képeket, hanem nagy gonddal karbantartja, restaurálja is. 122

r

B Ö R Z S Ö N Y — C S E R H ÁT — MÁTRA

A BÖRZSÖNY, A CSERHÁT ÉS A MÁTRA életét tükröző képsor nem korlátozódik szoros értelemben az említett hegyvidékkekre. E hegységek lábánál egész sereg olyan település, tájrészlet van, amely föld­rajzilag sokkal inkább a Nagyalföldhöz tartozik, mint a mögöttük maga­sodó hegyvidékekhez; közlekedési szempontból, főként pedig az idegen­forgalom vérkeringésének sajátos térképe alapján mégis inkább ide tar­tozónak érezzük őket, és képeiket nem soroltuk a „Duna—Tisza köze” címszó alá. A tájékozódás megkönnyítése érdekében a határvonalat úgy vontuk meg, hogy a Börzsöny, Cserhát és Mátra témaköréhez azokat a tájrészeket soroltuk, amelyek a budapest—miskolc—sátoraljaújhelyi fő­vonaltól északra esnek.

Túloldali egészoldalas vezérképünk egy jellegzetes Dél-Börzsönyi tájat mutat be (Törökmező környéke).

A BÖRZSÖNY vidéke tu-

risztikai szempontból Buda-

pesthez való közelsége miatt

igen keresett és népszerű. Kü-

lönösen gyakran keresik fel

az ún. Déli-Börzsönyt, amely

közlekedésileg a legelőnyö-

sebb fekvésű. Főként ezen a

területen helyezkednek el a

Börzsöny turista házai is. Leg-

fontosabb közöttük a 300 m

magasban épült Kisinóci-tu-

ristaház Kóspallag közelében

(baloldali felső kép). Műút köti

össze a budapest—szobi or-

szágútiak Menetrend szerint

közlekedő autóbusszal is meg-

közelíthető. Sokan keresik fel

a Kemence patak völgyében,

a Magas és az Északi-Bör-

zsöny határán 300 m magasan

fekvő Királyházai-turistaházat

J

is. Börzsöny déli kapujában

épült, 240 m magasságban

a Törökmezői-turistaház. Kör-

nyéke (jobboldali kép) a Bör-

zsöny legszebb vidékeihez tar-

tozik. A Magyarkúti-turista-

ház a hasonló nevű állomás

közelében tágas rét felett fek-

szik a bővizű Irmaforrás mel-

lett. A legmagasabban fekvő

és egyben leglátogatottabb tu-

ristaintézmény a Nagyhideg-

hegyi-turistaház (baloldalt

lent), amely a Magas-Bör-


zsöny központjában, 835 ni magasságban épült. Közelében 1 km hosszúságú, 200 ni esésű sílesikló pálya is van. A sízőkct felvonó szállítja fel a magasba.

Ez a környék a déli és a nyugati Börzsönyre támaszkodó Magas-Börzsöny a hegység túra szempontból legnépszerűbb része. Lehetőség nyílik itt mind a lassú, nyugodt és kényelmes kirándulásokra, mind a nagy szintkülönbségeket leküzdő sportszerű túrá­zásokra.

Szerencsés véletlen folytán éppen a Magas-Börzsöny az egész hegyvidéknek víz­ben leggazdagabb része, ahol bővizű források fakadnak, ellentétben a Déli-és a Nyugati- Börzsönnyel, amelynek csak gyérvizű forrásai vannak.

A Börzsöny-hegység éghajlata túraszempontból igen előnyös. A nyári átlagos hőmér­séklet áprilistól szeptemberig — a főtúra időszakban — 14—16 C°, tehát az alföldi klí­mánál sokkal kellemesebb, hűvösebb.

727

HOLLÓKŐ legszembetű-

nőbb érdekessége a falu fölött

magas hegyormon meredező

Hollókő-vár romja. A XIII.

század közepén már állott ez

a vár, s biztos menedéket adott

a környék lakosságának a ta-

tár ellen. Később Csák Máté-

hoz pártolt Kácsics-nemzet-

ségé, majd a Széchenyieké,

utóbb Guthy Ország Mihályé

volt.

DRÉGELY-VÁRA, amely

a XIII. században, a tatárjárás

után épült, 1552-ben írta be

nevét a magyar történelembe.

10 000 főnyi török sereg zárta

körül, s az alig 100 főnyi védő-

sereg Szondy Györggyel, a

jobbágy származású várkapi-

tánnyal az élén négy napi em-

berfeletti küzdelemben tartóz-

tatta fel az iszonyú túlerőt.

A vár eleste után a védőket az

utolsó emberig lemészárolták.

1952-ben, a drégelyi hősök

halálának 400. évfordulóján

emléktáblát helyeztek el a ro-

mos, mohos öreg falakon.

BUJÁK a Cserhát-vidék

legnagyobb erdősége mellett

épült, festői fekvésű község.

Közelében találjuk a SZOT

egyik legszebb hegyvidéki

üdülőjét. A 50 szobás üdülő-

kastély (felsőkép) többszáz hol-

das parkos-ligetes erdő köze-

pén emelkedik; stílusos, szal-

matetős, népies motívumok-

kal díszített épülete szinte hí-

vogat az üdülésre.

Mögötte, 100 m-rel maga-

sabban, a környező magasabb

hegyektől meglehetősen el-

rejtett emelkedésen találjuk

az egykori Bujáki-vár rom-

jait.

Az erősséget a tatárjárás

után emelték, de valószínű,

hogy helyén már korábban is

állott egy kis földvár. 1552-

ben került törökkézre (falai

alatt vívta emlékezetes pár-

viadalát Kapitán György és

Hubiár aga), 1593-ban ismét

magyar kézen látjuk, 1663-ban

ismét a töröké, Balassa Imre

csellej visszafoglalja, aztán me-

gint a török fészkeli be magát. .

Végül a törökök felgyújtják,

s ezzel Buják-vára be is fejezi

küldetését.

A vár mellől igen szép ki-

látás nyílik a közeli Karancs-

129

ERDŐGAZDÁLKODÁSI szempontból a Börzsöny egyike az ország legfontosabb területeinek. Hatalmas erdőségeit régebben nem kezelték szakszerűen, a magánbirto­kosok nem gondoskodtak a kivágott erdőrészletek felújításáról. A Börzsönyi Állami Erdőgazdaság ma tíz üzemegységgel, három vasútüzemmel, egy gépállomással rendel­kezik, több mint 300 km hosszú keskenyvágányú vasútvonala van. A fakitermelést a legkorszerűbb eszközökkel, lánctalpas vontatókkal, teherautókkal, traktorokkal, mo­toros és villanyfűrészekkel végzik. 1500-nál több embert foglalkoztat az erdőgazdaság, s egy-egy őszön 2—500 holdnyi területet telepítenek újra.

J 10

A KIRÁLYRÉTI TÓ a Bagolybükki-völgy és a Szénpatak völgye közötti területen található. A bükkös-gyertyános erdőktől övezett idillikus fekvésű tavacska egyike a Börzsöny leggyakrabban látogatott természeti szépségeinek. Környéke is sok gyönyörű­séget tartogat a turisták számára: a Királyrét hatalmas fái alatt kanyargó patakokon apró, festői fekvésű fahidacskák visznek át, és kellemes árnyas sétautak, jól jelzett turistautak vezetnek a távolabb fekvő börzsönyi célpontok irányába is.

9*

A PALÓCFÖLD, amely

a Börzsöny, a Karancs-hegy-

ség és a Mátra lejtőin, részben

pedig a Bükk oldalában terül

cl, egyike az ország néprajzi-

ig legérdekesebb vidékeinek.

Nem egy faluban ma is él még

a színes népviselet divatja, és

különösen ünnepnapokon a

mezők tarkaságával vetekedő

pompával vonul fel előttünk.

Hasonlóan színesek a palócok

népszokásai is.

Erről a sokszínű, idegenfor-

galmi szempontból is első-

rangúan fontos témáról négy

oldalon számolunk be.

Sokhelyütt találkozunk ezen

a környéken a népi építészet

szép maradványaival, hagyo-

mányaival. Hollókő például

az ország egyik legszebb, leg-

egyénibb arcú községe. Fő-

utcáját, amelyen a palóc népi

építkezésnek hamisítatlan szép

példái sorakoznak, műemléki

védelem alá helyezték. A fa-

ragott-oszlopos, oromdíszes,

derűs, napfényes tornácú,

zsúpfödeles házak gyönyörű

faluképbe állnak össze. A köz-

ségben villany ég, de a stílus-

egység kedvéért úgy oldották

meg a vezetékeket, hogy az

oszlopok ne rontsák a népi-

műemléki házsor hangulatát.

Szépen illeszkedik a képbe a

XV. században épült — s a

filmekből is jól ismert vo-

nalú — kis fatornyos temp-

lom.

Baloldali felső képünkön

hollókői, az alsó képen pedig

kazári falurészletet mutatunk

be.

A régi szép népviseletet

még sokhelyütt őrző palóc

nők hímzett, csipkés inget,

alsótestükön pendelyt, rajta

pedig kikeményített számos

alsószoknyát viselnek. Ezek

fölé kerülnek a változatos színű

szegett felsők. A szépen ha-

rangozó sokráncú szoknyák

fölött „kecelét” (bő kötényt)

vagy — 55 éves korig —

„szakácskát” (keskeny kö-

tényt) hordanak. Az ing fölé

jön a pruszlik, erre pedig szí-

nes vállkendőt kötnek ke-

resztbe. A régi szép rókamálos

mentét ma már nem igen hord-

ják, de az idős asszonyok még

fel-felveszik a ködmönt. A fia-

talok ruhaszíne a piros, a kö-

zépkorúak sötétzöldbe, bar-

nába, az öregek pedig feketébe

öltöznek. Jobboldali képünk

őrhalmi új menyecskéket mu-

tat be, amint az utcán tere-

ferélnek.

A férfiak kevésbé őrizték


meg a hagyományos nép viseletét.

A festői szűröket, gubákat ma már szinte senki sem viseli, sőt a fekete posztónadrág, a fehér hímzett ing, a lajbi és az ujjas is ritkaságszámba megy. /X rozmaring bokréta azonban, amelyet errefelé „bol­dog virágnak” neveznek, még ma is fel-feltűnik a legények kalapja mellett.

Ezen a két oldalon egy cso­korra valót mutatunk be a jellegzetes, szép palóc nép­viseletből. Baloldalt a felső sor első képe palóc menyecs­kéket mutat be, amint a ba­lassagyarmati vásáron a vásár­fiát csomagolják. A második képen az őrhalmi lányok vál­tozatos mintájú szoknyáit, szalagdíszes, gyöngyös főkö­tőit, ingvállait csodálhatjuk meg.

Az alsó sor első képén egy bujáki lány látható gazdag fejdíszével, keményített hím­zett ingvállával és nyakba való gyöngyeivel. A második kép: hollókői anya, gyermekével.

A jobboldali nagy kép ün­neplőbe öltözött kazári lá­nyokat mutat be a napsütötte palóc mezők színes virágai között…

SALGÓTARJÁN a Ka-

rancs-hegyscgböl fakadó Tar-

ján-patak és a Salgó-hcgy lá-

bánál csörgedező Salgó-patak

egyesülésénél fekvő Y alakú

völgyben épült. Az egykori

jelentéktelen jobbágyfalucs-

kát a száz évvel ezelőtt felfe-

dezett barna kőszén bányá-

szata fejlesztette fontos ipari

várossá. A salgótarjáni ipar-

vidék legnevezetesebb gyárai

ma a közeli Zagyvapálfalván

épült üveggyár, a téglagyár,

a bányagépgyár, a villamos

erőmű, a vasötvözet gyár, a

tűzhely gyár. Ide kapcsolód-

nak a somoskői bazaltbányák

is. Tíz év alatt ezernél több

lakás épült a városban.

Az új Salgótarján építke-

zései közül messze kimagaslik

a megyei tanács gyönyörű, mo-

dern, hatalmas épülettömbje

(jobboldali felsőkép). Ezen-

kívül a nógrádi szénmedence

dolgozóinak és a nagy lép-

tekkel fejlődő város lakóinak

számos új lakás is épült, új

korszerű városrésszel gazda-

gítva Salgótarjánt (baloldalt

lent).

Nemcsak mint modern gyár-

város ismeretes azonban Sal-

gótarján, nevét sok évszázad-

dal korábban a közelében

emelkedő Salgó-vára (baloldalt fent) írta be elsőnek a történelembe.

A magas hegyláncokból kiemelkedő nieredek kúpos ormon, terméskő sziklák­ra épített várrom festői fekvése sok turistát, kirándulót csábít erre a helyre.

KISTERENYÉN, az egykori Gyürky- kastélyban 25 ágyas bölcsődét állított fel a Tanács a dolgozó anyák segítségére. A tsz-ekben és ipartelepeken dolgozó asz- szonvok gyermekei a munkaidő alatt teljes ellátásban és gondozásban részesülnek.

GÖDÖLLŐN, a volt pre­montrei gimnázium hatalmas épülettömbjében most agrár­tudományi egyetem működik. Tantermeiben, intézeteiben, laboratóriumaiban száz számra képezik ki a megújhodott és nagy léptekkel fejlődő új szoci­alista mezőgazdaság szakem­bereit, mezőgazdasági mér­nökeit. Gödöllő egyébként is fontos állomáshelye az új ag­rártudománynak. Itt kísérle­tezték ki többek között a Kolbai-féle ikersoros kuko­ricavetést, értékes és fontos eredmények születtek a gö­döllői kísérleti parcellákban a hibridkukoricával kapcso­latban is.

Itt találjuk a Kisállatte­nyésztő Kutató Intézetet, amelynek „baromfi-városá­ban” a hazai viszonyoknak legjobban megfelelő baromfi­fajtákat tenyésztik ki.

Az ország minden terüle­tére szállítanak innen tenyész- baromfit, tenvésztojást, és fajtiszta kis prémes állatokkal is innen látják el a tenyész­tőket.

A méhészet korszerű mód­szereinek kikísérletezésében is vezető szerepe van Gö­döllőnek.

AZ ÁLLATFILMEK sok

jól ismert „sztárja” cl Gödöl-

lőn, a Budapest Filmstúdió

kísérleti állattelepén. Nagy-

részt természetes környezetben

egész sereg válogatott állat-

példány várja az operatőröket,

hogy a közönség által annyira

kedvelt kisfilmek vagy egész

estét betöltő nagy játékfilmek

kockáira lépjen. Van itt farkas,

róka, vaddisznó, borz, menyét,

görény, nyuszt, vadmacska,

van szarvas és őzike is, a mada-

rak közül héja, ölyv — de ki

győzné elsorolni mind az álla-

tokat, amelyek rendelkezésére

állnak az állatfilmek készítő-

jének?

A vadon élő s a filmfelvéte-

leken inkább csak a statiszta

szerepkörét betöltő állatokon

kívül természetesen jóbaráta-

ink a „főszerepre” számot tartó

magyar vizslák, tacskók is üd-

vözlőén vakkantanak az ide

tévedő látogatóra.

Régebben az erdészet kísér-

leti állattelepe volt itt, de a tar-

ka barka „lakosságú” telep

hosszú évek óta a filmgyártás

céljait szolgálja. Számos nagy-

sikerű állatfilm szereplői kerül-

tek már ki innen.

A MÁTRAVIDÉKI ERŐ-

MŰ a rohamosan fejlődő ma-

gyar ipari élet egyik büszke-

sége. A felszabadulás után

fejezték be építését azzal a

céllal, hogy a Mátra aljának

addig kihasználatlan, hatal-

mas barnaszén tartalékait hasz-

nosítsák. A mátrai barnaszén

igen fiatal korú, ma is őrzi

még a nem egészen elszenese-

dett fatörzsek maradványait.

J

A Mátravidéki Erőmű ka-

zánjait úgy építették, hogy a

korábban csak rossz hatás-

fokkal hasznosítható lignitet

jól értékesítsék. Az erőmű

négy hatalmas gőzturbinája

több megyénvi területet lát el

elektromos árammal. Az erő-

mű berendezését és épületeit

csaknem teljes egészében ma-

gyar mérnökök tervezték és

magyar szakmunkások épí-

tették. Jellemző az erőmű

méreteire, hogy a turbinák-

hoz és a hűtés céljára szük-

séges víz előteremtésére egy

egész mesterséges tavat épí-

tettek: a Zagyván duzzasztó

gát épült és innen emelik át

a vizet szivattyúkkal. A tó

alapja félmillió négyzetméter,

mélysége pedig 2 m. Közel

egymillió köbméter vizet tá-

rol’.

A HATVANI CUKOR-.

GYÁRAT a felszabadulás óta

többmillió forintos költség-

gel korszerűsítették. Vele

együtt fejlődött a nagy terme-

lékenységű konzervgyár is,

amely a cukorgyárral egybe-

olvadva valóságos élelmiszer-

ipari kombinátot alkot: főleg

ősszel és télen termelő cukor-

gyár dolgozóinak, gépeinek

munkaereje a nyári hónapok-

ban a zöldségfélék, gyümöl-

csök és főzelékek konzervá-

lásában hasznosítható. Mint-

egy 50 féle konzerv készül

most a hatvani cukorgyár-

ban, s ezek nagy többsége

külföldre is eljut. Az Arany

Fácán márkájú hatvani kon-

zerveknek nemcsak a népi de-

mokráciák körében, hanem

nyugati országokban is nagy

hírük van.

Felső képünkön, a Mátra-

vidéki Erőműről mondotta-

kat kiegészítve, bemutatunk

néhány szép új lakóházat,

amely a petőfibányai bányá-

szok számára épült az elmúlt

esztendők során. Ez a minta-

szerű, egészséges, szép, mo-

dern lakótelep méltó életkere-

tet ad a Mátrai Erőmű dol-

gozóinak. Már eddig is több-

száz lakás épült fel.

GYÖNGYÖS nevét tő-

ként boráról ismerik szerte az

országban. Itt van a köz-

pontja a csaknem 20 000 kát.

holdas gyöngyös-visontai bor-

vidéknek. Az Állami Pince-

gazdaság gyöngyösi szőlőfel-

dolgozó telepe (alsó kép) az

ország legjobban gépesített,

legkorszerűbb pincészetei közé

tartozik. telepen emberi

kéz egyáltalán nem nyúl a be-

érkezett szőlőhöz, hanem tel-

jes egészében gépek dolgoz-

zák fel.

Legújabb, országos fontos-

ságú üzeme a városnak a

Váltó- és Kitérőgyár (felső

kép). Gyöngyös legnagyobb

ipari üzemét 10 évvel ezelőtt

létesítették, és termelése nél-

kül ma már elképzelhetetlen

a magyar vasúti közlekedés.

Termelvényei az ország hatá-

rain kívül is jól ismertek. Je-

lentősen hozzájárult ennek a

nagy üzemnek létesítése Gyön-

gyös város arculatának meg-

változtatásához is. Környékén,

az egykori marhavásártér te-

rületén új lakónegyed épült

fel többemeletes bérházakból

és kertes családi villákból; itt

alakult ki Gyöngyös leg-

korszerűbb, modern város-

negyede.

A MÁTRA MÚZEUM, amelyet a régi gyöngyösi Or- czy-kastélyban, egyik leg­szebb klasszicista kastélyunk­ban rendeztek be, 1955 nyarán nyílt meg. Gyűjteményéből (felső kép) teljes képet kaphat a látogató a Mátra ásványai­ról, állati- és növényvilágáról, műemlékeiről, népi építésze­téről és üdülőéletéről. Gazdag anyag mutatja be a környék mezőgazdasági, erdészeti éle­tét is.

MÁTRAFÜRED, régi ne-

vén Bene-puszta, a Mátrának

Gyöngyös felől érkezve, első

üdülőhelye. A Mátraházára,

Párádra és Galyatetőre vezető

országút mentén épült. Ki-

tűnő vize, vízvezetéke, strand-

fürdője (alsó kép) és pompás

hegyi levegője következtében

hamar igen népszerűvé vált.

Az üdülőtelep, amelyen szá-

mos vállalati és szakszerve-

zeti üdülőház épült, Gyön-

gyösről kisvasúton és autóbu-

szon közelíthető meg.


MÁTRAHÁZA nevet a természetrajongók, kirándulók, üdülők, sportolók egyaránt jól ismerik. Ez a 706 m tengerszint feletti magasságban fekvő üdülőhely egyike a Mátra legfontosabb, legjelentékenyebb pontjainak, üdülőházai közül legismertebb a Sport Szálló, jellegzetes pagodaszerü építményét országszerte jól ismerik (baloldali kép). Közvetlenül mellette van az autóbusz-állomás, amelyen télen-nyáron igen nagy a for­galom, egymást érik a menetrend szerinti és különjáratban futó kiránduló autóbuszok, hiszen a központi fekvésű Mátraházáról a Mátravidék minden pontja könnyen meg­közelíthető.

A másik jól ismert üdülőintézmény a Napsugár üdülő. A háromemeletes korszerű, modern épületben, hideg-meleg folyóvizes szobák várják a vendégeket. Teraszairól gyönyörű kilátás nyílik a környező hegyekre, völgyekre (jobboldali alsó kép). Ezen­kívül is számos kisebb-nagyobb vállalati és szakszervezeti, valamint magán-üdülőház,

>44

villa sorakozik Mátraházán. Évente több

ezer üdülő és kiránduló fordul meg itt.

Turisztikai szempontból jelentékeny hely

Mátraháza. Számos jelzett turista út érinti és

közelében a 724 m magas Remetefa dombján

találjuk a Hanák Kolos turistaházat, amely-

nek két közös hálószobájában 16 fekvőhely

várja a turistákat.

A turistaháztól nem messze, a főútvonal-

tól kissé keletre, nagy hegyek közé és óriási

erdők közé ékelve találjuk az ország egyik

legismertebb tüdőszanatóriumát.

1 o

A TÉLI SPORTOK hívei

úgy tekintenek a Mátrára,

mint a nyár szerelmesei a Ba-

latonra. ioo—120 olyan napra

lehet számítani, amely alkal-

mas a síelésre. A hótakaró

átlagos vastagsága 35—40 cm.

Teli időben valóságos egyen-

ruhának számít errefelé a sí-

kosztüm, és lécekkel, síbo-

tokkal a vállukon olyan tér-

mészetességgel közelekednek

itt az üdülők, mint lenn a vá-

rosban az aktatáskás hivatal-

nokok. A legnagyobb és leg-

ismertebb lesiklópálya a Ké-

kesen épült meg, hossza 2400

méter, szintkülönbsége 510 ni.

A szomszédos Galyatető le-

sikló pályája „csak” 1600 m

hosszú és 280 m szintkülönb-

ségű. Tíz éven át, 1924-től

34-ig ez utóbbi helyen tar-

tották meg a magyar síbaj-

nokságot, ekkor épült meg az

ország legkitűnőbb sípályája,

a kékesi.

A felszabadulás óta nemcsak

külső formájukban s technikai-

lag fejlődtek a mátrai sport-

intézmények, hanem jellegük-

ben is alapvetően megváltoz-

tak. Az elzárt magán-sport-

klubok helyét a nép széles

rétegeinek sportegyesületei vet-

ték át, s a sok ügyességet, nem

egyszer bátorságot kívánó, egészséges téli sportok versenyzőgárdájának utánpótlá­sát ma már a dolgozó tömegek százezrei adják.

Nemcsak azok élvezik azonban a mátrai telet, akik síléceiken büszkén és nagy sebességgel siklanak a porzó hó fölött, hanem a szánkó hívei is megtalálják számítá­sukat a mátrai hegyoldalakon. Aki pedig még itt, a téli sportok paradicsomában is gyalogszerrel akar közlekedni, az is otthon érezheti itt magát. Talán sehol sem lehet olyan hosszú szép sétákat tenni, mint kristálytiszta hegyilevegőjű, egészséges, zúzmarás mátrai erdőkben. S hát a hógolyózás? Hát a hóember-építés? — a gyermekekről sem feledkezik meg a jó öreg Mátra, mikor fejébe húzza hókucs­máját . . .

10*

’47

LEGMAGASABB HEGYÜNK

az 1014 m magas Kékes; csúcsának

közelében, a szelektől védett déli

oldalon 1934-ben építették meg

Miskolczy László és Csonka Fe-

renc tervei alapján az ország egyik

legismertebb, sokat emlegetett sza-

natóriumát (jobboldali kép). Magas-

hegyi, reprezentatív, korszerű gyógy-

intézményünkben jól felszerelt labo-

ratóriumok és megfelelő rendelők

segítik a gyors gyógyulást. Gyógy-

tényezői: különleges klíma és az országszerte páratlanul kedvező napsugárzási vi­szonyok. Klimatikus gyógyhely, ma főként pajzsmirigyműködési zavarokban szen­vedő és tüdőasztmás betegek kezelésére van beállítva.

Az épület 330 ágyas, ebből 30 ágy gyermekek részére van fenntartva. Az itt gyógyu­lok részére nagy könyvtár, vezetékes rádió, mozi, televízió és időnként élvonalbeli művészek vendégszereplései, opera- és színházi stúdió-előadások biztosítják a gyó­gyuláshoz szükséges szórakozást.

A Kékesről szólva meg kell emlékezni a kilátásról is. Jelenleg nincs ugyan kilátótornya a csúcson (az 1889-ben épített 20 méter magas fatornyot már 1938-ban lezárták, mint elavultat és életveszélyeset, s a háború alatt végleg le is bontották), de így is gyönyörű panoráma tárul elénk a közeli mátrai hegyvonulatokra, a szlo­vákiai hegyekre s tiszta időben egészen a Magas-Tátráig.

MÁTRASZENT1MRE nevét jól

ismeri a magyar üdülő és kiránduló

közönség. A Nagy-Galya és az

Ágasvár között húzódó gerincen,

az ún. Mátrabércen, a 848 ni magas

Piszkéstctő alatt, 775 ni tengerszint

feletti magasságban fekszik: hazánk

legmagasabb települése.

Egészséges hegyi fekvése miatt

nemcsak üdülőhelynek kiváló, ha-

nem vérszegénység, a légzőutak hu-

rutos megbetegedései, álmatlanság,

anyagcserezavarok és pajzsmirigy-

túltengés esetén gyógyhelyül is ajánl-

ják az orvosok. Itt épült meg a

Mátra egyik legjobban ismert szál-

lodája, a Vadvirág-üdülő (felső kép),

amelynek szép, magyaros berende-

zése külön figyelmet érdemel. Az

üdülőszállón kívül számos vállalati

és szakszervezeti üdülőház is van

Mátraszentimrén. Számos turista ke-

resi fel a közeli Csörgő-patak (jobb-

oldali kép) regényes környékét.

Nem sokkal alacsonyabb fekvésű

a közigazgatásilag Mátraszentimré-

hez tartozó Mátraszentlászló község

sem (751 ni). Ezt is rég felfedezték

már az üdülők és néni egy vállalat

épített kényelmes üdülőházat itt,

a szép hegyi környezetben.

A Mátrabérc harmadik igen

kedvelt üdülőközsége Mátra-

szentistván (700 ni). Alacso-

nyabb fekvésű ugyan, mint

a másik két említett telepü-

les, de környéke azokénál is

szebb: hozzáértők azt állítják,

hogy egészen svájcias jellegű.

Észak felől a Mátrabérc

(780 ni) védi, ahonnan a

Gömör-Szepesi-Érchegységig,

sőt túl rajta a Magas-Tátra

fehér hókoszorús csúcsáig el-

látni. Végül pedig — és üdülő-

helyen ez sem utolsó szem-

pont — itt találjuk a Mátra

régi, legendáshírű betyárjáról,

Vidróczkiról elnevezett tájjel-

legű vendéglőt (baloldali két

alsó kép), amelyben nap mint

nap messzi földről ideérkező

vendégek üldögélnek hangula-

tos muzsikaszó mellett.

Az említett három község

(közigazgatásilag a másik kettő

is Mátraszentimréhez tarto-

zik) egész éven át nagyszámú

kirándulót, üdülőt, turistát

vonz. Szép túrákat tehetünk

innen Galyatető, Piszkéstető,

Ágasvár, Kerekbikk, Tóthe-

gyes, Bagolyirtás stb. irá-

nyába, jelzett turistautakon

járhatjuk be az egész Nyugati-

Mátrát. Télen a környék ki-

tűnő síterep.

A GALYATETŐ, a Mátra harmadik legmagasabb csúcsa, 965 m magasról tekint le a környező tájra. Egyike ez a környék a Mátra legszebb, legváltozatosabb vidékeinek. Nem véletlen, hogy itt épült meg a hegyvidék legmodernebb, legszebb, nagy befogadó­képességű üdülőszállója. Az andezit kövekből épült korszerű, gyönyörű szállodában, kényelmesen berendezett hideg-meleg folyóvizes szobák és fürdőszobás lakosztályok állnak az üdülők rendelkezésére. Fényűző kivitelű ebédlő, társalgó, uszoda járul ehhez, a szálló körül pedig gondosan ápolt, a kertművelés valóságos művészetével gondozott park terül el. S ez a sok szépség, amelyet annak idején az uralkodó osztályok maguknak építettek, ma a népé, az egykori „luxusintézményben” ma dolgozók üdülnek.

Minden évszaknak megvan itt a maga varázsa: a friss tavaszi lombfakadásnak csak­úgy, mint a nyárnak, amely jó néhány fokkal hűvösebb, és kellemesebb itt, mint az Alföldön, az ősznek, amely ezerszínűre festi körös-körül a lombos erdőket, de a tél-

nek is, hiszen Galyatető az ország egyik leg-

kitűnőbb síterepe. A szállóhoz kezel 1934-ben

kilátót építettek, amelyről gyönyörű körkilátás

tárul elénk.

A Nagyszállón kívül kisebb üdülőházak (181),

turistaszállások is vannak a Galyatetőn, amely

nemcsak üdülési centrum, hanem egyben a Mátra-

hegység turistautainak is egyik gyűjtőpontja.

Szuhahuta irányából most építik Gályára a

személy szállításra alkalmas drótkötélpályát;

360 m szintkülönbséget győz le ez a pálya, és

erősen fellendíti majd a Galyatető forgalmát.

A közelben egyébként sílesikló-pálya is van.

PARÁD-GYÓGYFÜRDÖ alapját az 1778-ban megnyitott timsóbánya vetette meg. Hamarosan felfedezték a bánya mélyedéseibe összeszivárgó talajvíz gyógyhatását és a gyógyfürdő 1827-ben kezdte meg működését. Az Ybl szálló és fürdő 1873-ban, az Erzsé­bet szálló 1893-ban épült. Parád-fürdőn van Közép-Európa egyik legjobban felszerelt 200 ágyas gyógyfürdő kórháza (jobboldali kép). A vastimsós, arzén tartalmú gyógyvíz női bajok, bőrbajok, reumatikus fájdalmak gyógyítására kiválóan bevált. Hazánk egyik legszebb, legrégibb, leghangulatosabb fürdőhelye ez. Környékén szép sétákat tehetnek az üdülők. Korszerű strandja is van.

A közelében levő Parád-Sasváron fakad a világhírű parádi ásványvíz, a Csevicze- kútból (kénhidrogénes savanyú víz). A Sasváron látható romantikus stílusú egykori

Károlyi kastélyt (baloldali második kép) Ybl Miklós építette. 1945 után úttörő tábor céljaira alakították át. Úttörőtábor működik egyébként Parád-fürdőn is.

Parádsasvárnak ipari nevezetessége is van. 1710-ben 11. Rákóczi Ferenc üveghutát alapított a közelben, amelynek utóda, az üveggyár — korszerűsített formában — máig is működik (baloldali alsó kép). Jelenlegi helyére 1814-ben telepítették. Termelésének nagy részét a parádi-vizes üvegek gyártása foglalja le.

NÉPVISELETI SZEMPONT-

BÓL a Mátra környéke is jórészt a

palócsághoz tartozik, amelynek nép-

művészetéről a Cserhát tájait járva

már beszámoltunk. Ezen a környé-

ken azonban kevésbé él a népviselet.

Párád, Recsk, Mátranovák, Mátra-

falva, Mátradcrecske utcáin még

ünnepnapokon is csak elvétve ta-

lálkozhatunk népviseletbe öltözött

leányokkal, asszonyokkal. Visele-

tűkre jellemző a díszes, piros és bordó

színű kasmír és selyemanyagból ké-

szült, sokráncú bő szoknya; efö-

lött pruszlikot hordanak, a szok-

nyára pedig virágmotívumokkal át-

szőtt kötényt terítenek. A lányok

hosszú hajukat két ágba fonva hord-

ják. A férfiak körében teljesen kive-

szett már a régi népviselet, a pász-

torbot alakban ólompitykékkel dí-

szített, fekete posztó mellényt és a

sötétkék prémes dolmányt már nem

hordják, de a jellegzetes fekete kord-

bársony anyaggal a férfiak öltözkö-

désében még ma is sokhelyütt ta-

lálkozunk.

Itt emlékezünk meg a Mátra vi-

dékhez délről csatlakozó alföldi tá-

jak egyik népművészeti szempontból

jellegzetes községről, Boldogról; bal-

oldali felső képünkön a hagyomá-

nyos boldogi „kiszejárást”, „tél-

kihordást” mutatjuk be, alsó képünk

pedig népviseletbe öltözött boldogi

kislányokat ábrázol.


SÍROK VÁRA a Mátra észak-

keleti részének egyik 296 m magas

sziklacsúcsán épült. Már a honfog-

lalás korában is vár állott itt, s ennek

helyére építették a XIV. században

a mai várat. A kuruc harcok után,

1713-ban a császári hadvezetőség

több más várunkkal együtt lerom-

boltatta, nehogy újra támaszpontja

lehessen egy Habsburg ellenes fel-

kelésnek. Ez időtől fogva hadászati

fontosságát teljesen elvesztette.

Északkeletre a vártól, természetes

sziklapárkányon 6—8 m magas szó-

oszlopokat találunk, amelyek rend-

kívül hasonlítanak emberi alakokra

(„Barát”, „Apáca”).

FELDEBRÖ dicsekedhet az or-

szág egyik legrégibb műemlékével.

Barokk korban (román-kori falrész-

letek felhasználásával) épült temp-

loma alatt altemplomot találunk,

amely már a XI. században is állott.

Ugyanebből a korból valók az al-

templom falain látható freskók is,

hazai falfestészetünk legelső emlé-

kei. Az altemplom centrális alap-

rajzú és két egymást keresztező hajó-

ból áll. S a több mint ezer éves, ki-

tűnő állapotban levő műemlék sok

érdeklődőt vonz az egyébként je-

lentéktelen kis Mátra-alji falucskába.

B Ü KK-VID ÉK—TOKA J H E GYALJ A

.A. BÜKK-VIDÉK—TOK AJ HEG YAL JA meghatározás csak címszószerűen foglalja össze azt a hatalmas tájegységet, amelyről az itt következő képsor beszámol. A Börzsöny—Cserhát fejezethez hasonlóan itt is a hegyvidékhez soroltuk azokat a tájakat, amelyek szoros értelem­ben véve alföldi jellegűek ugyan, de közlekedési szempontból (a budapest— miskolc—sátoraljaújhelyi vasútvonalhoz csatlakozva) inkább Észak- Magyarországhoz tartoznak. Egészében véve mostani fejezetünk a nagy- kiterjedésű Borsod-Abaúj-Zemplén megye nevezetességeit mutatja be, a címben szereplő Tokajhegyalján kívül tehát felöleli a tőle északra el­terülő Sátorhegyek világát is.

Túloldali címképünk a szilvásvárad—jávorkúti autóút egyik szakaszán készült, ott, ahol a műút legmagasabbra kapaszkodik az Istállóskő északi oldalán.

160

EGER VÁRA, hazánk egyik leghíresebb, gazdag tör­ténelmi emlékeket őrző vára. 1552 őszén élte halhatatlan nagy napjait, amelyek egész Európa érdeklődésének hom­lokterébe állították. 150000 főnyi török $8 napon át vívta a bástyákat, de a hős Dobó István vezetésével küzdő védősereg, amelynek erejét megsokszorozta a várba menekült egri nők bátorsága, önfeláldozása — bevehetet- lenné tette a nagyrészt rommá lett falakat. A vár csak 1596- ban került török kézre, mikor német zsoldos sereget he­lyeztek el falai között; csak­nem 100 évi török uralom alól 1687-ben szabadult fel. A kuruc szabadságharcok ide­jén sokáig itt volt II. Rákóczi Ferenc főhadiszállása.

Csaknem teljes sértetlenség­ben maradtak ránk a vár kaza­matái (alsó kép), a magasabb falaknak azonban ma már csak kevés nyomuk van. A vár területén találjuk a Dobó Ist­ván -vármúzeu mot, amely Eger történelméről gazdag anyagot tár az érdeklődők elé. A kö­zelben van Gárdonyi Gézá­nak, Eger nagy írójának sírja, és egykori lakóháza is.

MŰEMLÉKEK szempont­jából Eger egyike leggazda­gabb városainknak. Utcáin száz műemlék és számos mű­emlék-jellegű épület várja a látogatókat. Ezek közül há­rom épületről emlékezünk meg, mutatóban.

Eger legszebb török-kori emléke az 1596—1687 között épült 40 m magas minaret. A magányosan álló, 14 szögű toronyba csigalépcső vezet fel, kovácsoltvas korlátos kőer­kélyéről gyönyörű körkilátás nyílik a városra.

Az 1758—71 között épült egykori minorita templomot (felső kép) az ország legszebb barokk műemlékei között em­legetik. 77 ni magas tornyai, gyönyörű homlokzata, díszít­ményei hamisítatlan szép ba­rokk képet mutatnak.

Műemlékekben leggazda­gabb a Kossuth Lajos utca. Itt találjuk többek között az 1749—56 között Mathias Gerl tervei szerint épített Megyei Tanácsházat (alsó kép). A fi­nom, harmonikus szépségű barokk épület nevezetességei közé tartoznak a Fazola Hen­rik által a XVIII. század máso­dik felében készített remek­művű kovácsoltvas kapuk.

♦ «

KL EGRI SZÉKESEGY­HÁZAT 1831—36 között épí­tette Hild József. A klasszi­cista stílben emelt székesegy­ház hossza az oszlopos elő­csarnokkal együtt 93 ni, szé­lessége 5 3 m, a kupola 40 ni magas. A 17 ni magas korin – thusi oszlopokból készített nyílt oszlopcsarnok fölött allegorikus szobrok állnak, amelyeket Marco Casagrande készített. Különösen szép a székesegyház belső téralakí­tása. A berendezési tárgyakat és a belső díszítményeket fő­ként a XIX. század végén és századunk első évtizedeiben készítették. A főoltárt Schi- ckedanz Albert tervezte 1894- bcn, a nagy oltárképet Joseph Danhauser festette 1835-ben. A szentély és a szószék Nagy Virgil tervei szerint épült. A niellékoltárok képeit Gri- goletti Schiamona és Busati velencei, valamint Malatesti modenai festők alkották. A déli mellékhajó egyik oltárá­nak képét Krakker J. Lukács festette.

164

A PEDAGÓGIAI FÖ- ISKOLA (régi nevén: egri Líceum) az egész ország leg­nagyobb világi műemléke: négy homlokzata egyenként 85 m széles, a hátsó front fölött emelkedő csillagvizs­gáló-torony 5 3 m magas, tíz emeletes. 1765—85 között épült (tervező Fellner Jakab).

A copf stílusú épület szár­nyai négyzetes udvart zárnak közre, s számos kisebb-na- gyobb tanterem és dolgozó­szoba mellett három hatalmas méretű dísztermet foglalnak magukba. A vizsgatermet Sigrist bécsi festő, a kápolna­termet Maulbertsch, a könyv­tárterem freskóját Kracker Já­nos Lukács festette. A könyv­tár tölgyfa berendezését maga Fellner tervezte, s Lotter Ta­más egri asztalos készítette. Fellner ízlését dicsérik a Fő­iskola remekbe készült fa­janszkályhái is (kivitelező Magner Károly győri kály­hásmester volt).

A magas csillagvizsgáló-to­rony forgókupoláját Fellner tervei alapján Fazola Lénárd készítette.

166

AZ EGRI BIKAVÉR, ez a mély gránátpiros, kellemesen fanyarkás ízű, finom zamatú nemes bor nem­csak hazánkban, hanem határainkon kívül is híres; neves bora Egernek a Leányka és a nehéz édes Medoc- noir is. A városhoz tartozó szőlő­hegyeken és lábaiknál mintegy 3000, az egri járás területén 4000 holdon termelnek szőlőt, s évente átlag 33—34000 hl bort szüretelnek. Bal­oldali képünk: óriáshordók az egri pincészetben.

A NYUGATI-BÜKKNEK Eger­hez legközelebb eső üdülőhelyei: Síkfők út és Nősz vaj. A nagy erdő­ségek ölén épült Síkfőkúti-turistaház (jobboldali alsó kép) autóbuszon néhány perc alatt megközelíthető Eger központjából. Környezetét mesterségesen felduzzasztott, szép tavacskák élénkítik.

A noszvaji üdülő, amelyet De la Motte francia márkinak 1774—1776 között épített és az elmúlt években gyönyörűen újjáépített rokokó kas­télyában rendeztek be, egyike az or­szág legszebb, legmintaszerűbb üdü­lőházainak (felső kép). Korhű, stí­lusos, mondhatni fényűző környe- zetben töltik itt szabadságukat a szö­vetkezeti dolgozók. A kastélyt 8 hol­das, különleges ritka fákból álló díszpark veszi körül.

SZILVÁSVÁRAD az

eger—putnoki vasútvonalnak

  • hazánk egyik legszebb, leg-

    látványosabb vasútvonalának

  • mentén, a Bükk északi lá-

    baihoz húzódva, hűs erdő-

    rengeteg közelében helyezke-

    dik el. A község egyik leg-

    szebb pontján emelkedik az

    Ózdi Kohászati Müvek dol-

    gozóinak nagyarányú, min-

    den komforttal ellátott üdülő-

    kastélya (felső kép).

Szilvásvárad igazi neveze-

tessége azonban, amelynek

kedvéért messzi országrészek-

ből is elutaznak ide a kirán-

dulók, turisták, természetked-

velők, a Szalajka-völgy (alsó

kép). A Szalajka egyike a Bükk

lábainál fakadó bővizű forrá-

soknak, lépcsőzetes mésztufa-

párkányokról hullik alá a jég-

hideg, csillogóan tiszta, jóízű

víz, kedves csevegésével, szik-

lákon megbotló, fel-felhabzó

vizének hangjával betöltve a

völgyet. Nagy kiterjedésű,

mesterséges duzzasztókkal el-

rekesztett halastavakat is táp-

lál. E tengerszem-szerű, mély-

zöld színű, tiszta vizű tavak

gyöngysorként fűződnek fel

a Szalajka szalagjára. Az egész

Szalajka-völgy természetvé-

delmi terület.

JÁVORKÚT a Bükk-fenn-

sík északi részén, a 767 m ma-

gas Jávorhegy déli lábánál

terül el. A kicsiny település

mindössze néhány házból áll,

amelyek közül legjelentősebb

az Erdészeti Dolgozók üdülő-

háza. Közelében óriási, sudár

fákból álló védett lucfenyő

erdő van. Ma már szinte ez az

egyetlen területe a Bükknek,

ahol még ősi érintetlenségben

csodálhatjuk meg az egykori

őserdő-rengetegeket.

A bükki erdőségek egyéb-

ként csaknem teljes egészében

tervszerű telepítéssel létreho-

zott „kultúrerdők”. Egyike

ez a vidék az ország legfonto-

sabb erdészeti területeinek, a

hegyek oldalairól nagymeny-

nyiségü fontos és kitűnő mi-

nőségű fát termelnek ki.

Jávorkút egyben az északi

Bükk egyik fontos turisztikai

középpontja is. A közelben

jellemzően figyelhetők meg

a Bükk-fennsík víznyelő teb-

rei. Maga a Jávorkúti-patak

is mintegy 5—600 m felszíni

folyás után eltűnik a föld alatt,

így nyelik el a bükki Nagyme-

ző repedései a fennsíkra egész

éven át lehulló csapadékot,

amely a hegység mélyén víz-

gyűjtő katlanokba gyűlik össze.

BÜKKSZÉK ÉS BÜKKSZENTKE- RESZT a Bükk-hegység két igen ismert üdülőtelepe. Az előbbi a Bükk legnyu­gatibb előterében húzódó dombvidéken épült ki; itt törnek fel a nemzetközileg is jól ismert Salvus-víz forrásai. A 30—56 C°-os gyógyvíz fürdőmedencéket is táp­lál. Körülöttük egyre több üdülőház épül. — Bükkszentkereszt a Keleti-Bükk egyik jólismert, legmagasabb fekvésű községe. Keresett magaslati üdülőhely és turisztikai központ.

A BÜKK-HEGYSÉG az ország legnépszerűbb, legkulturáltabb túravidékei közé tartozik. A két Bükk-alji város, Eger és Miskolc közé ékelve, autóutakkal, autóbusz­vonalakkal, gondosan jelzett turistautakkal behálózva, ezernyi szépséggel várja a turis­tákat. Legismertebb pontjain turistaházak és menedékházak épültek. A 950 m magas Bálvány oldalában, 880 ni magasan találjuk a Bánkúti-turistaházat; ugyancsak az Eszaki- Bükk tájain, 760 ni magasságban épült a szentléleki Hermán Ottó-turistaház és a 380 111 magasságban található Telekessy-turistaház. A Keleti-Bükk Miskolchoz közel eső vi­dékeinek turistalétesítményei: Bükkszentkereszti-turistaház (650 m), Fehérkőlápai- turistaház (550 ni), I Iollóstetői-turistaház (610 ni). Eger környékéről szólva néhány lappal előbb megemlékeztünk a Síkfokúti-turistaházról, itt említsük niég meg a hozzá közel fekvő Várkúti-turistaházat is. A pihenőkkel, hálóhelyekkel legjobban felszerelt hegyvidékünk tehát a Bükk-hegység, tájait járva valóban „komfortosan” túrázhatunk.

AGGTELEK ÉS JÓSVA-

FÖ között húzódik az ország

legnagyobb, leghíresebb bar-

langja a Baradla-barlang,

amelynek főága 6805 m hosz-

szúságú. Ősidők óta ismere-

tes, találtak benne 30 000 év-

vel ezelőttről származó em-

beri leleteket is. A tatár-

és török-időkben búvóhelyül

használta a környék lakossága

a roppant barlang-birodalmat.

Rendszeres feltárása a múlt

század első éveiben kezdődött

meg. Ma egyike legnevezete-

sebb idegenforgalmi látnivaló-

inknak, amelyet szakképzett

vezetők irányításával, kultu-

rált körülmények között jár-

hatunk be, megcsodálva a

százezer év alatt keletkezett

gazdag és változatos cseppkő-

világot. A kis túra 1, a nagy

túra 5 óra hosszáig tart.

Az örök sötétség birodal-

mában 262 féle állat él, boga-

rak, férgek, pókok, rákok.

Nem egy fajta közülük olyan

régi lakója a barlangi éjszaká-

nak, hogy látószervei teljesen

visszafejlődtek (vakrák).

A vén Baradla mellett az

aggtelek—jósvafői körzetben

több más, érdekes barlangot

is találunk. Legnevezetesebb

közöttük az 1952-ben felfede-


zctt Béke-barlang, amelynek

folyosóin a szivárvány minden

színében pompázó cseppkő-

csodák bilincselik le a látogató

figyelmét. Külön érdekessége

ennek a barlangnak, hogy le-

vegője olyan tiszta, pormentes,

mint a 3000 m magas hegysé-

geké, valósággal gyógyhatású:

rendszeres jelenség, hogy in-

fluenzában, légzőszervi meg-

betegedésben szenvedők né-

hány órás lent tartózkodás után

egészségesen térnek vissza a

felszínre. Számos gyógyha-

tású penészgomba-fajt is ta-

láltak a kutatók a Béke-bar-

langban. A távolabbi tervek

között szerepel egy föld alatti

szanatórium építése, kihasz-

nálva a barlang sajátos adott-

ságait.

Aggteleken is, Jósvafőn is

kényelmes szállás várja az ér-

deklődőket. Az aggteleki Bar-

lang-szállóban csaknem 100

személy részére van elhelye-

zési lehetőség. Jósvafőn pedig

22 szobás, 45 ágyas gyönyörű

Tengerszem-szálló, az ország

egyik legkényelmesebb, fény-

űzően berendezett üdülőszál-

lója épült meg. A barlang-

vidék idegenforgalmi tekintet-

ben egyre fontosabb, egyre

jobban fejlődik.

KL ÓZDI VASGYÁR ha-

zánk legrégibb ipari nagy-

üzemei közé tartozik, alapí-

tási éve 1845. A múlt század

végétől kezdve nagy fejlő-

désnek indult az üzem, s ha-

marosan népgazdasági szem-

pontból rendkívüli jelentős

gyárteleppé épült ki.

A Sajó-völgyi nagyipar e

legrégibb üzemének igazi fej-

lődése a felszabadulás után

indult meg. Termékei mind

nagyobb mennyiségben állnak

a békés építés szolgálatában,

technológiai módszereit, gyári

felszerelését korszerűsítették,

jelentősen bővítették is az

üzemet. A gyár főrészei: a vas-

ércek feldolgozására épített

kohók, a nyersvas finomítá-

sára szolgáló acélmű, és az

acéltömböket félkész, illetve

készáruvá megmunkáló hen-

germű.

Nemcsak a Vasmű, hanem

a dolgozók élet- és munkakö-

rülményei, valamint maga Ózd

város is sokat fejlődött az el-

múlt másfél évtizedben. Kor-

szerű munkáslakásai, iskolái,

bölcsődéi, valamint a modern,

mintaszerűen felszerelt kór-

házépület világosan mutatja

a fejlődés irányát: a dolgozók

megbecsülését.

KAZINCBARCIKÁT, a sajóvölgyi nehézipar centrumát 1950-ben kezdték építeni. A jelenlegi város a régi Sajókazinc, Berente és Herbolya összevonásából született meg, s néhány év alatt fejlődött ki a mai 20 ezer lakosú várossá. Két nagy üzeme van:

A Borsodi Hőerőmű jelenleg Rudabányát, Ózdot, Diósgyőrt, Hejőcsabát és a Sajó- és Szuha-völgy szénbányáit, a mályi téglagyárat, a borsodnádasdi lemezgyárat látja el árammal, és nagymennyiségű elektromos áramot küld Miskolcra is.

A Borsodi Vegyikombinát fő jelentősége abban áll, hogy a fejlődő magyar mezőgaz­daságot nagymennyiségű és kitűnő minőségű nitrogén-műtrágyával látja el.

Az üzemek jelentőségéhez, méreteihez méltó a lakásépítési program is, amelyet Ka­zincbarcikán végrehajtottak. A felszabadulás óta 5500 lakás épült itt, és az építkezések még nem fejeződtek be. Néhány év még, és a dél felé nyújtózó Kazincbarcika és az észak felé terjeszkedő Miskolc összeérnek egymással.

I

I

MISKOLC egyik jellegzetes pontja a város

déli részén emelkedő s a környékre szép kilá-

tást nyújtó 203 m magas domb, az Avas. Olda-

lain girbegurba, ódon utcákat, hangulatos régi

városrészt találunk, amely az egykori híres avasi

szőlők présházaiból s régi nyaralóvillákból ala-

kult.

Itt van a város legrégibb temploma, amely-

nek zömök falai, s különálló harangtornyának

jellegzetes hegyes tetőzete századokon át mint-

egy jelképe volt a városnak (felső kép). A 42 m

hosszú, 16,7 m széles épület egy korábbi temp-

lom kibővítésével a XV. században épült, csúcs-

íves stílusban. Az 1926. évi renováláskor elő-

került gót-betüs feliratú táblán 1489-es évszámot

lehet kibetűzni. Harangtornya későbbi, 1557-

ben emelték.

A Széchenyi út forgatagában mint messzire

néző és szép emlékezetű hagyomány, emelkedik

a Déryné-színház (alsó kép), hazánk legrégibb

kőszínháza, amelyet az itt oly sok, felejthetetlen

sikert aratott s a város temetőjében nyugvó

Déryné Széppataki Rózáról neveztek el. 1819—

23-ban épült a színház; harminc évvel később

leégett, 1857-ben újjáépítették. A százesztendős

színházépületben 1925-ben jelentős belső át-

alakításokat végeztek. Legújabban 1958—59-ben

restaurálták. A klasszicizáló, jellegzetes árkádos

homlokzatú épület az elmúlt másfélszáz év alatt

szinte az egész magyar színháztörténelmet látta

végigvonulni „világot jelentő deszkáin”. Min-

denki, aki az elmúlt nemzedékek során nevet,

rangot szerzett színészetünkben, megfordult itt,

az öreg színházépületben, s számos országos

jelentőségű színmű, dráma, vígjáték indult el

innen hódítóútjára.


A MISKOLCI EGYETEMI VÁROS a vidéki metropolis mai életének egyik leg­jellemzőbb pontja. Létesítését 1949-ben határozták el, magát a hatalmas épületcsoportot pedig 1950-ben kezdték építeni. A Dudujka nevű városrészben épült egyetemi épület­csoport látványa párját ritkítja. Kitűnően oldották meg a tervező építészek a modern, új, korszerű épületcsoport behelyezését a természeti környezetbe. Az első épületeket 1952-ben adták át a hivatásuknak, addig a miskolci egyetem a városban a Földes Ferenc gimnázium épületében működött.

Egyike ez az egyetem a magyar mérnök-utánpótlás legfontosabb intézményeinek: a borsodi iparvidék központjában építve, szoros kapcsolatot tart az ipari gyakorlattal.

A miskolci egyetem elődje az egykori Selmecbányái, majd Sopronba áthelyezett Bánya- és Kohómérnöki Kar. Ehhez csatlakozik az újonnan alapított Nehézgépipari- és Földmérnöki Kar.

12

’77

A DIÓSGYŐRI vasgyár

története 1770-ben kezdődött,,

amikor a Garadna völgyében

megépült Fazola Henrik első-

kohója. A mai gyártelepet

1868-ban alapították, az or-

szágszerte nagy lendülettel

megindult vasútépítés kiszol-

gálására. Nagy ütemben fej-

lődött a gyártelep az I. világ-

háború idején, ekkor épült

meg az Újgyár, jórészt fegy-

vergyártási céllal. A két há-

ború között visszaesett a ter-

melés, munkáselbocsátások, le-

építések nyomorították a dol-

gozókat, újabb nagy lökést

jelentett a II. világháború,

amely a hadimegrendelések

következtében minden addi-

ginál nagyobbra duzzasztotta

a diósgyőri ipartelepet. Az

üzem növekedésével párhuza-

mosan erősödött, öntudato-

sodott a diósgyőri dolgozók

munkásmozgalma is. Diós-

győr mindig kiemelkedő sze-

repet töltött be a mozgalom

életében.

Igazi fejlődését, értelmét a

felszabadulás óta kapta meg

Diósgyőr. A béke szolgálatába

állították a hatalmas gyártele-

pet. A fejlődés fő állomásai:

1949-ben épült az új ércelő-

készítő, 1951-ben három új

Martinkemence, 1952-ben az

óriáskohó, majd Közép-Eu-

rópa egyik legmodernebb kö-

zéphengersora.

Két hatalmas üzemre tago-

lódik a diósgyőri gyárivilág:

a Lenin Kohászati Művekre

(baloldalt lent) és a

Dl M A VÁG-gépgyárra (jobb-

oldali kép).

A termelés emelkedése, a

megoldandó új feladatok s a

munkáslétszám növekedése

nagy feladatokat rótt a lakás-

építkezésre is. A hatalmas lép-

tekben fejlődő Miskolcon is

kiválik a diósgyőri körzet

építkezési tempója (baloldalt

fent). A Marx Károly út men-

tén, amely Miskolc belvárosát

a gyárteleppel összeköti, már

csaknem egybeépült a régeb-

ben puszta telkek, szántóföl-

dek „gyepűjével” elválasztott

két település. Az országnak

talán leghosszabb, minden-

esetre legmodernebb sugár-

útja alakult itt ki — s még ak-

kor nem is beszéltünk a többi

diósgyőri építkezésekről. Ezer

meg ezer lakás épült már eddig

is, az új Diósgyőr körvonalai

már bontakoznak. A követ-

kező évtized feladata a teljes

képet részleteiben is kitöl-

teni.

J79

12*

AZ ÜJMASSAI ŐSKOHÓT, a diósgyőri

vasgyár „bölcsőjét”, hazánk egyik legérdeke-

sebb ipari műemlékét 1949-bcn állították helyre.

Nemcsak a kohó nehézkes, zömök, négyzetes

alaprajzú tömbje áll, hanem jól felismerhetők

az egykor kiszélesített völgytorkolatot védő erős

terméskő támfalak egyes részei is. (Voltaképpen

nem ez az első és igazi „ős”-kohó, Fazola

Henrik először fentebb, Ómassán — a mássá

kohót jelent —, a Garadna felső folyása men-

tén létesített kisebb üzemet; ez azonban teljesen

elpusztult, s ma már csak csekély maradványát

találjuk az ómassai iskola udvarán.)

A DIÓSGYŐRI VÁRAT a tatárjárás után

építette a IV. Béla életét megmentő Ernye

bán. Jelenlegi állapotában XIV. századi, Nagy

Lajos építette át. A nagymúltú várkastély, amely-

nek négy oldaltornyos hatalmas épületében hosz-

szú hónapokat töltött Nagy Lajos, környékén

pedig Mátyás király vadászgatott gyakorta, szá-

zadokon át a királynék tulajdona volt. A mohos,

öreg várat nagyon megviselte az idő, és a leg-

utóbbi években fogtak hozzá restaurálásához.

A BÜKKI KISVASÚT, amely Miskolcról

kiindulva, a Hámori-völgyön át a Lillafüredi

üdülőpalota közelében, majd Üjmassát érintve

Garadnáig halad a hasonló nevű patak völ-

gyében, egyike a Bükk-hegység legnépszerűbb

kényelmes kirándulási vona-

lainak. Gazdasági fontossága

is van: eredetileg a bükki fa-

kitermelés szolgálatában épí-

tették meg, és a kirándulási

forgalom lebonyolításán kívül

ma is jelentékeny teherfor-

galma van.

Változatos, gyönyörű vidé-

ken halad át a kisvasút vonala.

A Hámori-tó elhagyása után

érinti a Garadna-menti piszt-

rángkeltetőket, halastavakat,

egyre szűkülő, festői, regé-

nyes völgyben hatol be a rej-

telmes Bükk rengetegeibe.

Végállomásától szép kirán-

dulásokat tehetünk Omassa,

Jávorkút, Csipkéskút felé, to-

vábbá a bükki télisportok köz-

pontjába, a 880 ni magasan

fekvő Bánkúti-turistaházhoz és

a 956 ni magas, kilátótoronnyal

koronázott Bálványra. Garad-

nától érjük el a Háronikúti-

völgyön át a szentléleki Her-

mán Ottó turistaházat és a

niellette levő klastrom-romo-

kat is. A turistaház közelében

meredező Látókövekről —

mint nevük is jelzi — gyö-

nyörű kilátás tárul elénk az

északi-Bükk vonulataira és a

távoli környékre, Szilvásvá-

radtól Nagyvisnyón át Dédes-

tapolcsányig.

182

A LILLAFÜREDI üdülő-

szálló, az ország legszebb, leg-

kulturáltabb üdülőháza, az

1920-as években épült. Az

egykor Palota-szállónak neve-

zett, romantikus stílusú épü-

letben száznál több központi

fütéses, hideg-melegvizes

szoba várja a jó munka jutal-

mául ide beutalt dolgozókat

(a gazdag uralkodó osztályok

egykori monopolizált üdülő-

palotája ugyanis ma SZOT-

üdülőház). Látványosság-

számba mennek a közös helyi-

ségek, a festettüveg-ablakos

lépcsőház és társalgók, a gaz-

dag díszítésű éttermek, az

eszpresszó, a bár, az író- és

olvasótermek, a gyönyörű ki-

látást nyújtó teraszok.

Az üdülőpalota körül ha-

talmas kiterjedésű, kulturált,

gondozott park terül el, strand-

dal, játszóterekkel, árnyas sé-

tányokkal. Több, az ősember

nyomait őrző egykori lakó-

barlangot s csillogó-villogó

cseppkőbarlangot is találunk

a környéken, s közel fekszenek

ide a Bükk-hegység leglátoga-

tottabb turista-célpontjai, téli

sportlehetőségei, sípályái.

A Hámori-tó hazánknak

talán legszebb fekvésű hegy-

vidéki tava.

MISKOLC-TAPOLCA a keleti Bükk lábainál, domboktól körülzárt festői völgyben fekszik. A Várhegy tövében fakadó melegforrások már századok óta híresek gyógy- erej ükről. Tudomásunk van róla, hogy már a török időkben is apró fürdőházacskák épültek a gyógyvíz körül — ezek azonban az idők folyamán elpusztultak. A XVIII. szá­zadban épült fürdőházat a II. világháború előtt bontották le.

Tapolca egyike a legnépszerűbb és legszebb magyar fürdőknek. Évszázados fákkal árnyalt hatalmas parkjában, korszerű vendéglőiben, eszpresszóiban, üdülőházaiban, <sónakázótaván, strandján minden kényelmet megtalál a vendég. Két nagyméretű me­dencéje közül a meleg medence ioo m hosszú, 46 m széles, a hideg medence pedig 50 m hosszú, és versenyszerű úszásra is alkalmas.

Külön érdekessége a fürdőhelynek az ún. Barlang-fürdő, amelyet 1958—59-ben a gyógyforrások feltörési helye körül építettek. A cölöpökön nyugvó fürdőházból ki lehet úszni a nyílt tóra is.

V

A MÁLY1 TÉGLAGYÁR

Miskolc és a borsodi nagy

ipartelepek közelében 1954-

ben létesült. A korszerű szer-

vezési elvek szerint telepített

üzem Magyarország legmo-

dernebb téglagyára. Évi ter-

melési átlaga meghaladja a

30—35 millió téglát: legújab-

ban tetőcsercpek gyártásával

is foglalkozik. Jelentőségét

elsősorban a közeli nagy ipar-

vidék hatalmas építkezései ad-

TISZAPALKONYÁN be-

fejezés előtt áll az ország leg-

nagyobb és legkorszerűbb erő-

művének építése. Fejlett auto-

matizálása egyedülálló, hatás-

foka, gazdaságossága az egész

országban páratlan. Teljes fel-

épülése után az ország villa-

mosenergia szükségletének kb.

1/5-ét szolgáltatja. Ráadásul

igen olcsón, mert míg a régi

elavult erőművek 8—10 ezer

kalóriát használtak fel 1 kW

óra előállításához, Palkonyán

kb. 3400 kalória szükséges az

előállításhoz. A hatalmas fő-

épület, valamint a 35 emelet

magasságú kémények (Közép-

Európa legmagasabb tégla-

kémcnyei) messzeföldön ural-

ják a környékét.

A BORSODIVÁNKA1 napközi otthon szép példája annak, hogy a korunkra oly jellemző gondoskodás a gyer­mekről és a családról nem kor­látozódik a városokra, hanem a legkisebb faluban is érezteti hatását. 231. képünk a borsod- ivánkai Tanácsnak a faluban lakó és dolgozó anyák segít­ségével létesített napköziott­honát mutatja be. A gyerme­kek iskolából kijövet ide, má­sodik otthonukba jönnek, itt tanulják meg leckéjüket, itt étkeznek, és szakszerű peda­gógus felügyelete alatt töltik el szabad idejüket is.

A HEJÖCSABAI CE­MENT- ÉS MÉSZMŰ egyike hazánk legkorszerűbb és leg­nagyobb gyárüzemeinek. Tel­jesen gépesítve van, a mész­követ sodronykötélpályán csil­lék szállítják a kőmázsai bá­nyákból a gyárba, terhüket a gyár területén ugyancsak gé­pek segítségével rakják le, és a további munkafolyamatokban is döntő szerepük van a kor­szerű termelőgépeknek. A bor­sodi iparvidék kiépülésében oroszlánrésze van ennek a ce­mentgyárnak.

A MATYÓFÖLD három községre terjed Borsod nyu­gati csücskében: Mezőkö­vesdre,Tardra és Szentistvánra. Ennek a három községnek színes népművészete olyan hírt szerzett a világban, mint a to­kaji bor vagy a paprika: a világ valamennyi országában találkozunk matyó emléktár­gyakkal. Maga a matyó nép­viselet azonban ma már nem él. Az 50—60 év körüliek hordják még, de a fiatalok már csak jelmezül veszik fel. A női viseletét a fej köré csavart rojtos szélű kendő, a hímzéses kötény és a harang- szerűen kinyíló hosszú és fod­ros alsó ráncos szoknya jel­lemezte.

A férfiak a jellegzetes csú­csos matyókalapot az első vi­lágháború óta hordták. A hosz- szú, kézfejet is elfedő ujjú, 30—40 cm-es hímzéssel dí­szített ingeket több mint száz éve viselték a matyó legények. Jellemző részlete volt a legé­nyek viseletének a cifra ujjú ingeken kívül a zsinórral, pitykékkel gazdagon díszített pruszlik és a fekete alapon hí­mezett kötény. A matyóruha ma már csak kivételes alkal­makkor hordott ünnepi viselet.

A SZERENCSI CUKOR­GYÁR, amelyet 1889-ben ala­pították, hazánk egyik leg­nagyobb cukorgyára. Jórészt ennek köszönhető, hogy a környező kisebb cs lassabban fejlődő községekkel szemben Szerencs lakossága az elmúlt 60 esztendő alatt megduplá­zódott.

Szerencsnek másik neveze­tes üzeme, az ország minden részén jól ismerik, az 1925-ban alapított csokoládégyár; ma több mint ezer munkást fog­lalkoztat.

Nemcsak ipari üzemeket talál azonban a Szerencsre érkező utas. Érdemes elláto­gatni az egykori Rákóczi-vár mohos, zömök épülettömbjé­hez, vagy a várfallal körített régi műemléki református templomhoz is. És Hegyalja kapuja, közlekedési csomó­pontja, Szerencs szép fürdő­teleppel is büszkélkedhet.

ERDÖBÉNYE egyike a kevésbé ismert, kedves csa­ládias fürdőhelyeknek. Há- rom forráskútja több mint egy évszázada vonzza a moz­gásszervi betegségekben szén-

védőkét, s a csendes, intim

hatású fürdőhelyeket kedvelő-

ket. Valaha, a múlt század har-

mincas évei táján, hangosabb

volt itt az élet, az 1830-ban

épített fürdőház egyik köz-

pontja volt Hegyalja társa-

dalmi életének. Kicsiny üdülő-

hely, alig 100 vendéget tud

befogadni, de a fürdőhelyek-

ben meglehetősen szegény

Északkeleti -Magyarországnak

idegenforgalmi tekintetben

mégis jelentékeny pontja.

MONOKON találjuk a há-

zat, amelyben a magyar nem-

zeti függetlenség gondolatá-

nak megtestesítője, Kossuth

Lajos 1802-ben megszületett.

A földszintes, hétablakos,

copf stílusú házacskát nemze-

dékek óta féltő gonddal és sze-

retettel ápolja az utókor. A

ház utcai szobáiban értékes

relikviákat talál a látogató,

fontos dokumentumokat a

múlt század elejei magyar re-

formkorra, s a szabadság-

harcra vonatkozólag. A félre-

eső kis községben létesített em-

lékmúzeumot évente ezren meg

ezren keresik fel az ország

legkülönbözőbb vidékeiről.

189

A TOKAJ-HEGYALJAI borvidék 28 község hegyi szőlőit foglalja magába, területe kb. 8650 kát. hold. A névadó Tokaj mellett a legnevezetesebb bortermő községek: Tolcsva, Mád, Tállya, Tárcái, Olaszliszka, Erdőbénye és Sárospatak.

Tokaj-Hegyalja híres borai három körülménynek köszönhetik kiválóságukat: a sze­lektől védett kitűnő napos fekvésnek, a vulkanikus talajnak és az évszázadokon át gon­dosan kitenyésztett, megválogatott szőlőfajtáknak. A napsütéses nyarat, hosszú, enyhe ősz követi, mint a szólás-mondás mondja „szeptember érlel, október mézel”. Legfon­tosabb szőlőfajta a furmint, amely egymagában a termőterület 80%-át foglalja el, aszú- sodásra, nemes rothadásra igen hajlamos. Mellette hárslevelűt, sárgamuskotályt és otto- nel-muskotályt termelnek.

190

Régi szokás szerint Tokaj-Hegyalján a szüret október végén,-Simon-Juda napján (október 28.) kezdődik és november közepéig,; néha tovább is tart. Bevárják a szőlő túlérését, töppedését, aszúsodását, és előfordult már, hogy szüret közben havazott is.

Nemcsak a szőlőtermelésre, hanem a borok kezelésére is régi hagyományok, szokások alakultak ki Tokaj-Hegyalján. Sokban hozzájárult ez a tokaji bor világhírnevéhez.

Jobboldali képünk Hegyalja másik arcát, a szelíd-szép bodrogközi tájat mutatja be.

A SÁROSPATAKI KOL-

LÉGIUM az ország legrégibb

cs legnagyobb múltú oktatási

intézményei közé tartozik. Ere-

dete 1530-ra nyúlik vissza,

amikor alsóbbrendű, ún. tri-

viális iskola létesült Sárospa-

takon. Az iskola mindjárt

induláskor a reformáció egyik

erődjévé lett és ezt a szerepét

századokon át megtartotta.

A történelmi nevezetességű

egykori épületekből ma már

csak egy kis szárny áll a mai

iskolaépület belső udvari ré-

szén. A későbbi századok so-

rán keletkezett újabb, nagy

épületszárnyakban ma is is-

kolák működnek, és több te-

remre terjedő fizikai, néprajzi,

népművészeti, táj- és nép-

kutató kiállítások vannak.

A SÁROSPATAKI FA-

ZEKASOK munkái régebben

csak a környék vásárain je-

lentek meg. Mióta a régi házi-

ipar örökét, a cserépkályha-

gyárat a Majolikagyár vette

át, a pataki fazekasok munkáit

az egész ország, sőt a külföld

is megismerte. A pataki népi

kerámiára a sötét (fekete, bar-

na) alapra ecsettel festett fehér

és más, világos színű minták

jellemzők.

RÁKÓCZI VÁRA, amely-

nek jellegzetes négy tornyos

épülete Sárospatak cléli részén

emelkedik, egyike legjobb ál-

lapotban levő, ma is használ-

ható, történelmi nevezetes-

ségű várainknak. Legrégibb

részlete még a XI. században

épült, I. Endre király idejé-

ben. A későbbi századok során

a Pálóczy, a Perényi és a

Lorántffy családok tulajdoná-

ban volt, és ebben az időben,

a XV. században épültek fel

a máig is meglevő részletek.

Az építkezéseket Alessandro

de Vedano vezette és a díszes

reneszánsz stílusban épült épü-

letszárnyak, lakótornyok máig

is tanúságot tesznek a kor

pompájáról. Egy századdal ké-

sőbb a vár a Rákóczi család

kezébe került. A híres sub-

rosa teremben tanácskoztak a

hagyomány szerint a Wesse-

lényi-féle összeesküvés veze-

tői; II. Rákóczi Ferenc is több

titkos tanácskozást tartott itt.

Ez a vár volt a kuruc szabad-

ságharc idején legkedveltebb,

leggyakoribb tartózkodási

helye.

A vár néhány szobájában

múzeumot rendeztek be. Szép

kilátás nyílik a vár ablakából

a Bodrog-parti tájra.

l95

*3

FÜZÉR VÁRA az ország legvad- regényesebb fekvésű várainak egyi­ke. Már a XIII. században is szere­pet játszott: ekkoriban a fejedelmi Aba nemzetség tulajdonában volt, majd a Drugetok, a Perényiek, a Báthoryak, a Nádasdyak és a Károlyi­ak birtokolták. A kuruc időkben a császári hadvezetőség felrobbantot­ta, nehogy a szabadságharcos csa­patok kezébe kerüljön. Sok fala, helyisége ma is viszonylagos ép­ségben áll. Főkapujából megtört


folyosó visz fel a várba, szo-

báiban kandallós helyiségek,

hatalmas négyszögletes bás-

tyatorony és kápolna talál-

ható. Néhány szép gótikus

részlete is épségben maradt.

Füzérre nemcsak azok láto-

gatnak el szívesen, akik ér-

deklődnek a természeti tájba

belesimuló régi romok lát-

ványa iránt, hanem a népmű-

vészet kedvelői is, mert Füzér

faluban és környékén a népi

építészetnek számos szép pél-

dájával találkozhatunk (bal-

oldali alsó kép).

BOLDOGKŐ-VÁR törté-

nete a XIV. századra nyúlik

vissza. Eredetileg királyi vár

volt, majd zálogjogon a Czu-

daroké lett, később Branko-

vics György rác despota, majd

a Parlaghyak és Kassa városá-

nak tulajdona volt. A XVII.

században a Rákócziak birto-

kolták, később azonban hadi

fontosságát teljesen elveszí-

tette és pusztulásnak indult.

Ma már teljesen romokban

hever, festőién koszorúzza a

kicsiny, de meredek oldalú

dombot. A romok mellől szép

kilátás nyílik a szelíd Hernád-

völgyi tájra.

A FÜZÉRRADVÁNYI IS­KOLASZANATÓRIUM — épületét (a volt Károlyi kas­télyt) Ybl Miklós tervezte 1857-ben. Sokszögű tornya még ennél is régebbi, a XVIII. századból való. A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Ta­nács felügyelete alatt álló is­kolaszanatórium, mint a neve is mutatja, a fele úton áll a kór­ház és az iskola között. A kor­szerűen átalakított gyönyörű kastélyban és a 36 holdas parkjában modern, szanatóri­umi ellátásnak megfelelő gon­dozást kapnak a 4—6 hónapon át itt időző gyenge tüdejű gyermekek. A gyógykezelés nem hátráltatja őket a tanu­lásban, mert pedagógusok fel­ügyelete alatt tovább folytat­ják megkezdett tanulmányai­kat. Az iskolaszanatóriumhoz tüdőkórház is csatlakozik, amelyben a gyermekeken kívül a környékről beutalt betege­ket ápolják.


HOLLÓHÁZA neve ipari és üdülési szempontból egy­aránt jól ismert az egész or­szágban. A hollóházi kő­edény-, majolika- és kályha- csempegyár csaknem száz éves múltra tekint vissza. Az edény­gyártást magasrendű művé­szetté fejlesztette ez a gyár és a műgyűjtők körében igen ke­resettek a hollóházi edények.

A falutól nem messzire, 800 m magasan, hatalmas er­dőrengetegek közé ékelve ta­láljuk a László-tanyai üdülő­házakat. A fényűzően beren­dezett gyönyörű üdülőkastély közvetlenül a csehszlovák határ mentén fekszik, abla­kaiból szép kilátás nyílik Kas­sára és messzebb, a Magas- Tátra csúcsaira. A környező erdők gazdag vadászterületet adnak, sok bennük a vad­disznó és csörgedező patak­jaiban pisztrángot is lehet fogni.

[97

A ZEMPLÉNI-HEGYSÉG Szerencsnél kezdődik és észak­kelet felé húzódik. Amint északkelet felé haladunk, a hegyek magassága mindig emelkedik. A szerencsi domb­vidéken még csak 500 m ma­gasak, később Tállya és Mád felett elérik a 600 m-t, az or­szághatárnál pedig megköze­lítik a 900 m-t. Igen változa­tos a hegység növényvilága,


leggyakoribb a gyertyános, tölgyes és a bükkös erdő. Sok az ültetett fenyő is, és jellemző növényei a környéknek az ún. szőrfüvek, a boldogasszony papucsa, a varjúköröm, a sallangvirág, a bábakalács, a sokféle kosbor stb. Az állatvilágban megtaláljuk a vad­disznót, szarvast, őzet, az idegenből betelepített, de meghonosodott muflont, rókát, vadmacskát, borzot, vidrát, nyulat, nyestet stb.

Egyre népszerűbbé válik a Zemplén-hegység turistáink körében is. A sajátos tájképi szépségekben bővelkedő, jellegzetes sátoralakú hegyekkel megtűzdelt vidék turista­intézményekben szegényebb ugyan, mint a már régebben is felkapott Mátra-, Bükk- vagy Pilis-hegység, de itt is találunk jól felszerelt turistaházakat. Különösen nevezetes közülük a Telkibánya közelében létesült Ezüstfenyő-turistaház (baloldali kis kép). Jól megközelíthető innen a Hernád völgyére kikönyöklő nyugati Sátorhegy-vidék minden turisztikai célpontja.

SÁTORALJAÚJHELY a Tokaj-

hegyaljai borgazdálkodás egyik köz-

pontja. Itt létesült az ország egyet-

len vincellér-iskolája, amelyben a

legkorszerűbb szőlőtermesztési, bor-

kezelési ismeretekre oktatják a ta-

nulókat. A Tokaj-Hegyaljai Állami

Pincegazdaság 131000 hl-t befo-

gadó pincéinek is jelentékeny há-

nyada épült Sátoraljaújhely körül.

SZÉPHALOM, ez a távoli félre-

eső zempléni kisközség a magyar

felvilágosodás és nyelvújítás halha-

tatlan emlékeit őrzi. Élete utolsó év-

tizedeiben, 1806-tól 1831-ig itt élt

és dolgozott a magyar nyelvújítás

legnagyobb alakja és vezére Kazin-

czy Ferenc. A községet eredetileg

Bányácskának hívták, s csak a nagy

író nevezte el kedvtelve, becézve

Széphalomnak. Egykori lakóháza

már nem áll, de az Ybl Miklós által

1874—75-ig épített pilléres, oszlo-

pos görög templomot utánzó mau-

zóleum, amelyben dolgozó- és háló-

szobájának bútorait, valamint szá-

mos kor dokumentumát helyezték el,

ma is áll és hirdeti Kazinczy Ferenc

emlékezetét.

TISZÁNTÚL

Ti SZÁNTÜLI képsorunkat Debrecennek, a Tiszántúl természetes gazdasági és kulturális központjának látnivalóival kezdjük. Innen ki­indulva kalandozzuk be ennek a nagy, teljes egészében alföldies jellegű országrésznek városait, községeit, látnivalóit. Záróképül — a térbeli sorrendből kiszakítva — tudatosan választottuk a záhonyi vasútállomást, hazánk e legtávolabbi, jelentőségében egyre növekvő határállomását.

A fejezet címképe az alföldi rónaság egy jellegzetes témáját mutatja be: este a pusztán — de a fényképezés poézisének némi szabadságával —„ fogalmazhattuk volna szimbolikusan így is: most kél a nap…

A DEBRECENI KOLLÉGIUM az ország egyik legrégibb és leghíresebb oktatási intéz­ménye. 1546-ban alapították, csaknem egyidő- ben a magyar reformáció elindulásával.

A kollégium életének nagy hagyományai van­nak, amelyek évszázadokon át csiszolódtak ki. A tanárok és a tanulók testületé széleskörű ön­kormányzatban élt. A kollégium múzeuma szá­mos emléket őriz a régi hangulatos diákéletről, többek között az egykori diáktűzoltóságnak (a világ második önkéntes tűzoltó egyesületének) „nagybotjait”, lámpásait, szerszámait, régi diák­

tógákat és a kollégium régi

neves diákjainak kéziratait.

Debreceni diák volt valamikor

Csokonai Vitéz Mihály, Fáy

András, Arany János, Irinyi

János és Móricz Zsigmond,

aki Nyilas Misi alakjában saját

régi debreceni élményeit írta

meg. Az intézmény nevezetes

professzorai közül a leghíre-

sebb volt a kivételes termé-

szettudományi műveltségű

Hatvani István, „a magyar

Faust”. A kollégium kiemel-

kedő nevezetességei közé tar-

tozik a 600 ezer kötetes könyv-

tár és az oratórium terem.

1849-ben itt ülésezett a magyar

országgyűlés, és 1944. decem-

ber 21-én itt alakult meg a fel-

szabadulás utáni első magyar

független kormány.

A NAGYTEMPLOM az

ország egyik leghíresebb, leg-

jellegzetesebb épülete. Fontos

történelmi esemény is fűző-

dik hozzá. 1849. április 14-én

itt mondták ki a Habsburg-

ház detronizálását. A klasszi-

cista stílusú, kéttornyú, mo-

numentális épületet 1805 —

1819 között építették Péchy

Mihály tervei szerint.

20)

206

AZ ARANY BIKA

SZÁLLÓ, amelyet alapítójá-

ról, Bika János egykori deb-

receni vendéglősről neveztek

el, jelentékeny, fővárosi szín-

vonalú intézmény. Fényűzően

épített étterme, büféje, grillje,

eszpresszója és hideg-meleg

folyóvizes vendégszobái a leg-

jobb magyar szállodák közé

emelik.

A DÉRI MÚZEUM nem-

csak a Tiszántúlnak, hanem

az egész országnak is egyik

legszebb, legharmonikusabb

összhatású múzeumépülete.

1950-ban épült, a fő homlok-

zathoz vezető lépcsősort Med-

gyessy Ferencnek, Debrecen

szülöttjének néhány remek-

művű szobra díszíti. Gyűjte-

ményeink törzse az 1902-ben

alapított Városi Múzeum anya-

gából került ki, és ezt gazda-

gon egészítette ki Déri Fri-

gyes bajai selyemgyáros ha-

gyatéka. Legérdekesebb gyűj-

temény-részlete az, amely szé-

pen rendezett tájmúzeum ke-

retében mutatja be Debrecen-

nek és környékének, valamint

a Hortobágynak ősrégészeti

leleteit, történetét, népvisele-

tét. Igen gazdag a múzeum

képzőművészeti anyaga is.

DEBRECEN FÜRDÖKÖZPONTJÁT a Nagyerdőn találjuk. Ezen a romantikus, szép fekvésű helyen korábban is állott már fürdő, de igazi virágzása az 1950-as években kezdődött, amikor az Alföldön sorra fúrt gyógyforrások után Debrecen is elkezdte a gyógyvíz-kutatást. Ekkor építették meg a ma is álló és országos hírnévnek örvendő fürdőtelepet. Modern, korszerű berendezésű strandfürdőt létesítettek, elkészítették a fedett uszodát, s a fürdőközponttal szemben csónakázó tavat ástak, amelynek egyik oldalán szép kis tájjellegű vendéglő várja a vendégeket.

A nagyerdei üdülőközpont közelében építették meg a Stadiont, vele szemben pedig legújabban, 1958—59-ben az ország harmadik állatkertjét. Az egyre gyarapodó „lélek­számú” állatkert rövid idő alatt kedvencévé vált a debreceni és környékbeli látogatók­nak, és ma már nem egy ritkasággal büszkélkedhet.

207

A DEBRECENI KREMA-

TÓRIUMOT 1932-ben épí-

tette Borsos József, áttanul-

mányozva Európa valameny-

nyi krematóriumának terv-

rajzát. A magyaros-eklektikus

stílusban épített, kékes-bíbor

színű, ún. „kongó-téglákból”

emelt épület és a négy rava-

talozó terem díszítésén Ko-

vács János, Haranghy Jenő,

Holló László, Toroczkay Osz-

wald és B. Kokass Klára dol-

gozott. Az 1000 C° fölött

működő hamvasztókemencé-

ket az alagsorban helyezték el.

A hamvasztás teljesen szag-,

füst- és korommentes.

A KLINIKAI NEGYE-

DET a Nagyerdőtől elhódított

90 kát. hold nagyságú terüle-

ten 1912 és 33 között építet-

ték. A pavilonokat alagút-

folyosók kötik össze egymás-

sal, összesen 4 km hosszúság-

ban, 12 klinikát találunk eb-

ben a mintaszerűen épített

klinikai negyedben, amelynek

saját erőműtelepe, vízműve,

jéggyára, célgazdasága is van.

Nem messze tőle emelkedik

a Kossuth Lajos Tudomány

Egyetem épülete (alsó kép);

1913-ban épült, Korb Flóris

tervei szerint.

DEBRECEN GYÁRIPARA az 1950-es években kezdett rohamléptekkel fejlődni. Ezt megelőzően Debrecent agrár-városként tartotta nyilván a közvélemény; ma már gyárvárosaink sorában is előkelő hely illeti meg. A Gördülőcsapágy Gyár gépiparunk nélkülözhetetlen alkatrészeit gyártja, az 1951-ben épült Penicilin-gyár az ország egyik legfontosabb gyógyszergyára. Jelentékeny üzemei még Debrecennek a Kefegyár, a Hajlított Bútorgyár, a MÁV Járműjavító, a Debreceni Ruhagyár, valamint a Hajdúsági Bőr- és Cipőgyár. Ezeken kívül természetesen fontos élelmezési ipari üzemek is működ­nek a városban.

Debrecen megújhodásáról beszélnek azok a hatalmas építkezések is, amelyekkel a város minden pontján találkozik az errejáró. Nemcsak a háború alatt elpusztult pálya­udvar körül mutatkozik meg az építkezés lendülete (itt épül meg az ország legmoder­nebb pályaudvara), hanem a város más területén is. Egész városnegyedek nőttek ki a földből, s nem egy olyan részlete van Debrecennek, amelyben könnyen eltéved az, aki egy évtizede nem járt a városban.

14

20$

HORTOBÁGY — kevés pontja van az országnak, ahol a változás üteme és méretei jobban szemlélhetők, mint itt. Ez a 200 ezer holdas, végtelenbe nyúló puszta évszáza­dokon át egy darab itt maradt Ázsiaként ritka különlegességnek számított. Nyugat- Európa számos államából, de a tengeren túlról is ezrével látogattak el ide az érdeklődő, kíváncsi turisták, megcsodálni a „tschikos” — „gulasch” romantikát.

Hortobágy szemeink előtt fejlődik, végtelen parlagból mezőgazdaságilag kulturált, fontos területté. Szépsége, sajátosságai ma is megcsodálhatok, ma is van délibáb, áll a 167 m hosszú, nyolc mederpillérre épített híres híd, Magyarország leghosszabb kőhídja, áll még a régi csárda, amely körül generációkon keresztül minden augusztusban meg­tartották a híres hídi vásárokat; vadászterületnek is kiváló még a Hortobágy, és a vadász­szezonban évről évre megtelnek a csárda vendégszobái külföldi vendégekkel; az ország­szerte ismert „ötösfogatot” is ki lehet bérelni a Hortobágyot látogató vendégek részére, cifraszűrős csikóst is találunk még, de ma már nem ezek az igazi nevezetességei a Horto- bágynak. Mióta a Keleti Főcsatornát átvezették a pusztán, sok ezer holdat törtek fel,

úi halastavakat létesítettek, s ina már több mint 40 ezer holdat müveinek. Az öt üzem­egységre oszló Hortobágyi Állami Gazdaság sok tízezer mázsa búzát, takarmány gabo­nát, morzsolt kukoricát termel évente. A rideg állattartás helyét a korszerű állatte­nyésztés foglalta el, 4 ezer szarvasmarha és 40 ezer juh járja a legelőket. A gyapjúhozam is megközelíti az évi két ezer mázsát. A méneseket a pusztán átívelő hatalmas elektromos távvezeték alatt terelik, s a régi cifraszürös csikós helyett egyre inkább a traktorista a Hortobágy tipikus alakja. Az új halastavak 800 holdat foglalnak el, és további 200 hold létesítését vették tervbe. Évente 150—200 vagon hal kerül ki a halgazdaságokból. A ha­lastavakat négy évenként új területre telepítik, és helyükön gazdag termőföld várja a vetőmagvakat. Az egykor oly magányos hortobágyi csárda köré valóságos falu épült. Rövidesen megnyílik a csárdával szemben a hortobágyi múzeum is, amelyben a régi pusztai élet maradványait, emlékeit összegyűjtve tanulmányozhatja az érdeklődő.

14*

211

TISZALÖKI VÍZLÉP-

CSŐT, a Tisza-körnvék e

z J

nagy jelentőségű intézményét

a felszabadulás után építették.

Három részből áll: duzzasztó-

műből, hajózsilipből és erő-

műből. A duzzasztómű há-

rom, egyenként 57 rn-es nyí-

lású felhúzható vas elzáró-

táblát mozgat, amelyek le-

eresztésével 8 m-rel emelhető

a Tisza vízszintje. A duzzasztó-

mű, valamint a 17 ni széles és

csaknem 100 m hosszú zsi-

lipkamra segítségével a Tisza

felső folyása és a Bodrog egy

szakasza is hajózhatóvá vált,

s mintegy 156 km-nyi új vízi-

úttal gazdagodott az ország.

A KELETI FŐCSATOR-

NA. A Hortobágy s az

ezt környező aszályos, szikes

határú községek életében

döntő változás következett be

a felszabadulás után, mikor a

Tiszából táplált Keleti Fő-

csatornát megnyitották. A Fő-

csatorna Tiszalöknél ágazik ki

a Tiszából és 100 km hosszú-

ságban húzódik déli irányban.

Másodpercenként 60 ni3 víz

szállítására alkalmas. E hatal-

mas víztömeget mintegy 50

km széles területsáv öntözé-

sére használják fel.

212


HAJDÚSZOBOSZLÓ az

ország egyik legismertebb

gyógyfürdője, rangban köz-

vetlenül Hévíz cs Balatonfü-

red után következik. Az

1920-as években bukkantak

nagyértékű, jelentékeny víz-

hozamú hőforrásaira. A 37-féle

oldott alkatrészt tartalmazó,

1100 m-es mélységből feltörő

75 C -os szoboszlói víz ki-

válóan alkalmas a reuma, a

különböző foglalkozási ártal-

makból eredő mozgásszervi

s egyéb megbetegedések gyó-

gyítására, megelőzésére, és jól

bevált a gyermek bénulás el-

leni harcban is. Ivókúrákra is

sikerrel használják.

Jellemző a szoboszlói

gyógyvíz jelentőségére, hogy

bár a város egyike fiatalabb

fürdővárosainknak, máris 42

üzemnek, vállalatnak, hiva-

talnak, intézménynek van te-

r ül étén üdülője.

Természetesen nemcsak

gyógyulni lehet Hajdúszo-

boszlón, hanem kitűnően

üdülni, szórakozni is. A Gamb-

rinus-szálloda és étterem, a

szoboszlói szórakozó központ,

egyike az ország legkorsze-

rűbb, legmodernebb vendég-

látóipari intézményeinek.

22^

A TERMELŐSZÖVET-

KEZETI TÖMEGMOZ-

GALOM első hulláma 1951 —

53 között Szolnok megye ti-

szántúli járásaiból indult ki.

Itt alakultak meg az első ter-

melőszövetkezeti községek és

városok; a gazdálkodás kor-

szerű, kollektív formáiban elő-

ször is itt, Mezőtúr, Túrkeve,

Karcag határában kezdődik cl.

A túrkevei Vörös Csillag tsz

1951-ben alapított termelő-

szövetkezeti múzeuma beszé-

desen tárja fel a nagy átalaku-

lás történetét, eredményeit.

Nagy utat tettek meg azóta

a környező termelőszövetke-

zetek. Korszerűen épített is-

tállóikban tervszerű tenyész-

tési elvek szerint kialakított

állatállomány sorakozik; kint

a földeken a legmodernebb

agronómiái módszerekkel küz-

dik le a múlt századi Tisza-

szabályozás óta kialakult szi-

kesedés terméscsökkentő ré-

mét, halastavakat, rizsfölde-

ket létesítenek; a gépállo-

mások szakszerűen kezelt,

nagy teljesítményű mezőgaz-

dasági gépekkel segítik a nagy-

üzemi termelést.


S nemcsak a termelés front

ján köszöntött be új élet, ha

nem az életszínvonal alakulá

sában is. Az egykori nincste

len családok százai, ezrei ju

tottak állandó, biztos és bősé

ges jövedelemhez a tsz-ekben

a nemzedékeken át mozdulat

lanul, megrekedten álló fal

vakban, városkákban száz

számra épülnek az új, egészsé

ges, korszerű lakóházak, kul

túrotthonok, iskolák, egész

ségházak.

Hazánk térképe ezen a he

Íven új, eddig ismeretlen falu

névvel is gazdagodott: az

egykori Ebes-tanya helyén új

falu alakult ki (egy részletét

a baloldali felső kép mutatja

be). A Karcagi tsz üvegházát

a közelben fúrt hévforrás vi-

zével fütik (baloldalt lent),

a víz többi része pedig a kör-

nyező tsz-ek dolgozói szá-

mára létesített gyógyfürdő me-

dencéit táplálja. Végül jobb-

oldali alsó képünk a többszö-

rösen kitüntetett mezőhéki ál-

lami gazdaság korszerű út-

építési jelenetét mutatja be.

21)


216

NYÍRBÁTORBAN, a

Nyírség e távoli pontján je-

lentős műtörténeti értékekre

bukkan a látogató. Az Alföld

legszebb gótikus emlékének,

a református templomnak épí-

tését 1484-ben kezdte el Bá-

thory István erdélyi vajda.

Az 1511-ben készült művészi

faragású intarziás padsort 1955

óta a budapesti Nemzeti Mú-

zeum őrzi. Ebben a templom-

ban találjuk meg az 1605-ben

elhunyt Báthory István

szarkofágját.

Fontos műemlék a nyír-

bátori katolikus templom is.

Ezt 1480 körül ugyancsak

Báthory István vajda építette,

késői gót stílusban. A beren-

dezés a hazai barokk egyház-

művészet legszebb emlékei

közé tartozik.

Néhány esztendeje múzeuma

is van Nyírbátornak, a volt

minorita kolostorban meg-

nyitott Báthorv István-mú-

zeum, amelynek tárlóiban hely-

történeti dokumentumok, ok-

iratok, régi fegyverek, ter-

mészettudományos leletek és

népművészeti tárgyak sora-

koznak.

Képünk a csaknem félezer

éves református templom bel-

sejét ábrázolja.

SÓSTÓ-GYÓGYFÜRDŐ

Nyíregyháza kedvelt kirán-

dulóhelye, 4 km-nyíre van a

város központjától. A 900

holdas erdő közepén létesített

fürdőtelep Szabolcs-Szatmár

megye legfontosabb üdülő-

helye. Szép szállodája, 50

kádas gyógyfürdője mellett

1958—59-ben egy 1000 és egy

2000 m3-es betonmedencét is

építettek. A hatalmas strand-

medencéket a legújabban fúrt

49—51 C -os gyógyforrások

látják el vízzel.

A SZABOLCSI DOHÁNY

jól ismert fogalom a dohányo-

sok körében. Nyíregyházán

építették meg a korszerű do-

hányfermentálót, amelyből a

szép, szőke szabolcsi dohány-

levelek útrakelnek az ország

legkülönbözőbb dohánygyá-

raiba. Ugyanitt létesült a

közelmúltban az ország leg-

nagyobb almatároló intézmé-

nye, a 600 vagon almát be-

fogadó almakombinát.


AZ ALFÖLDI NÉPMŰ-

VÉSZET igen régi és gazdag.

Sokhelyütt találni korongo-

zásra, fazekasmunkára kivá-

lóan alkalmas agyagot, és szá-

mos helyen alakultak ki ki-

sebb-nagyobb helyi fazekas-

központok, amelyek nemcsak

saját falujukat, hanem az egész

környéket ellátták szépen, ízlé-

sesen díszített tálakkal, kor-

sókkal és más használati tár-

gyakkal. A tiszántúli fazeka-

sok közül a mezőtúriak és a

hódmezővásárhelyiek a leg-

híresebbek. A mezőtúri népi

kerámiára a vöröses, sárga és

fehér színek, valamint az „író-

kázott” technika jellemző, a

vásárhelyiek legjobban a fe-

hér, kék, sárga és zöld színe-

ket kedvelik. Vásárhelyen a

múlt század végén négyszázan

foglalkoztak fazekassággal, s

ebből a kiterjedt háziiparból

alakult ki ötven esztendeje az

ismert majolika-gyár.

A legkorszerűbb munka-

módszerekkel dolgozó üzem

évi termelése 8 millió forint

értékű, és a tárgyaknak csak-

nem felét a világ minden tá-

jára exportálják.

Túloldali képünkön cifra-

szűrös pásztorokat mutatunk

be.

A MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE országszerte nagy léptekkel halad előre. A lomhán ballagó ökrök helyét mind több helyen váltja fel a korszerű traktor, az ember- nyüvő, végletes erőkifejtést igénylő munkafolyamatokban egyre több gép helyettesíti az emberi kezet. A gépesítés fő célkitűzése a termelés növelése, így pl. a mélyszántás bevezetése (egyes, mély kultúrrétegű termőföldeken, így Orosháza környékén 50—40 cm-es őszi szántást adnak a termények alá). Nagy gondot fordítanak a gépesítés terve­zése során arra is, hogy az egyes munkafolyamatokat (növényápolás, szénabetakarítás stb.) az agronómiailag optimális időpontokban végezhesse el a mezőgazdaság; a gépek tehát a munkacsúcsok idején nyújtanak különösen hatékony segítséget. Emellett ter­mészetesen fontos célja a gépesítésnek az is, hogy a legnehezebb testi munkáktól mente­sítse a parasztságot. Jelenleg 40000 egység traktor, mintegy 4000 gabonakombájn, ugyanennyi kévekötő aratógép stb. dolgozik a korszerűsödő magyar mezőgazdaságban.

A SZARVASI ARBORÉ­TUM a Holt-Kőrös partján terül el. A 85 holdas arboré­tumban számos hazai, kül­földi és egzotikus növény­ritkaságot talál a látogató. Ezernél több fajta és változatú fát, cserjét gyűjtöttek egybe itt, az Alföld legaszályosabb vidékén. Valóságos oázis ez a hely, szerencsés mikroklímát teremt a legkülönfélébb nö­vényeknek.

Szarvas másik nevezetes­sége az öntözési és rizster­mesztési kutató intézet, amely­ben többek között a csírázó rizsmagvak, csíranövények be­tegségeit és ezek okait kutat­ják. Az elmúlt években végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a helyesen kezelt és duzzasz- tott rizsvetőmag vízbe-veté- sével a mag és a csíranövény kevésbé pusztul. A rózsási gazdaságban kísérletképpen mintegy 80 holdnyi rizst ve­tettek repülőgépről. A szá­mítások szerint a vetési költ­ség egyharmadára csökken így és a termés is nagyobb.

Az intézet három osztálya: a növénytermesztési, Kultúr- technikai és rizsnemesítési osz­tály. A gazdaság területe csak­nem 1000 kát. hold.

221

ALFÖLDI váraink nagy­része áldozatul esett az elmúlt zivataros századoknak. Ide­genforgalmi szempontból ép­pen ezért jelentékeny értékű a gyulai és a nagykereki vár.

Az Alföld egyik legnagyobb erődítményét, a hétszázéves gyulai várat a tatárjárás után építették. Falai között meg­fordult Zsigmond és Mátyás király is, a kuruckorban pedig Thököly Imre fészke volt. Idők folyamán többször le­rombolták, úgyhogy csak egy kerek védőműve és a várfal­nak egy rövid szakasza maradt épen. Az elmúlt években épít­kezések indultak, amelyek so­rán jelenlegi állapotában meg­mentik, sőt a lehetőségig re­konstruálják a régi várat. A munkálatok 1961-re készül­nek el: a várban múzeumot, tetőteraszán vendéglőt nyit­nak. A vártól 200 m-nvire

J

78 C°-os vízre bukkantak, amely köré a közeli években fürdőtelepet építenek.

Nagy idők tanúja a Bihar megyei Nagykereki község­ben álló egykori Bocskai-vár is. A tornyos várkastélyt Bocs- kaitól Bethlen Gábor örö­költe, maid a későbbi erdélyi fejedelmek birtokolták.


HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, vagy mint Juhász Gyula ne­vezte, a „Tisza menti Firenze” — régebben teljesen mezőgaz­dasági jellegű város volt, ipa­rosodása csak a felszabadulás után indult meg. Ekkor ala­kult a Mérleggyár, a Gépgyár és néhány más fontos üzem. Hódmezővásárhelyhez fűző­dik az alföldi parasztmozgal­mak egyik legvéresebb ese­ménye. 1894-ben letartóztat­ták Szántó Kovács Jánost, a szervezkedő szocialista föld­munkások vezérét. A hírre a földmunkások nagy töme­gei vonultak a városháza elé, és követelték vezérük szaba- donbocsátását. A csendőrök sortűzzel próbálták szétosz­latni a tömeget. A brutális tá­madás azonban éppen az el­lenkező célt érte el: a tünte­tők, akik mintegy 5000-én voltak, megostromolták a vá­rosházát, felszedték a tér kö­vezetét, kicsavarták a sétatér fiatal fáit és így felfegyver­kezve támadtak a csendőrökre.

Az egykor elnyomott pa­rasztság földjén ma virágzó termelőszövetkezetek dol­goznak, a határ túlnyomó részét a szövetkezetbe tömö­rült parasztok művelik.

22^

A ZÁHONYI VASÚTÁL­LOMÁS fejlődése a felsza­badulás után indult meg, s az egykor jelentéktelen kis falusi állomás az ország egyik leg­fontosabb, legnagyobb for­galmú pályaudvarává fejlő­dött. Itt bonyolódik le a magyar—szovjet árucserefor­galom jelentékeny hányada. Naponta mintegy ezer vagon különféle áru, vasérc, koksz, fa, nyersolaj, hengerelt áru, személygépkocsi és más áru­féleség érkezik ide.

Mint közismert, a szovjet vasutak síntávolsága nagyobb a magyar vasutakénál, s az ebből adódó hatalmas átra­kási feladatok megoldására a záhonyi vasútállomást teljes egészében gépesítették. Villa­mos szállító, emelővillás tar­goncák, daruk, gravitációs csúszdák, süllyesztett búnké- rek, markoló- és kotrógépek segítségével oldják meg a ha­talmas árumennyiség mozga­tását.

DUNA —TISZA KÖZE

15

_Al DUNA — TISZA KÖZE földrajzilag pontosan körülhatárolt tájegység, és így képsorunkhoz semmi magyarázatra nincs szükség. Emlékeztetjük az olvasót, hogy a táj északi részét, a budapest—miskolc— sátoraljaújhelyi vasúti fővonaltól északra eső területeket a Börzsöny, a Mátra és a Bükk vidék képsorával együtt mutattuk be.

A fejezet címképével az érlelő alföldi tavasz ébredését lestük meg.

228

SZEGED úgy él a köztu­datban, mint meglehetősen új város, amely a múlt század vé­gén, az 1879-es nagy árvíz után épült fel mai formájában. Mindamellett néhány régi, na­gyon szép műemlékkel is di­csekedhet. Legrégebbi közöt­tük az ún. Dömötör-torony, amelynek alsó négyszögű sza­kasza a XII. századból, felső nyolcszögű része a XIII. szá­zad közepéről való. A kései középkornak, a XV—XVI. század fordulójának emléke az alsóvárosi Ferences templom. A műemlékek többsége a XVIII. századból, tehát a ba­rokk időkből való. Ekkor épült a felsővárosi templom (1754), a görögkeleti szerb templom (1773—78), a polgári épületek közül a Scháffer-ház, és a Dáni-ház, valamint szá­mos más műemléki vonat­kozású épület.

Képünk a város egyik leg­jellegzetesebb épületét, a ha­talmas Széchenyi téren épült, barokk elemeket tartalmazó eklektikus stílusú városházát ábrázolja. 1799-ben kezdték építeni, véglegesen azonban 1885-ban Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint fejezték be.

A SZABADTÉRI JÁ­TÉKOK több mint három év­tizedes múltra tekintenek visz- sza. A húszas években kezdték meg haladó szellemű fiatal költők, írók, művészek kezde­ményezésére. 1959-ben a já­tékok hagyományát ismét fel­újították.

Az 1914—29 között felső­olaszországi neo-román stí­lusban épített Fogadalmi templom előtt 600 m2 nagy­ságú színpadot állítanak fel a játékok céljaira, körül pedig a téren mintegy 5000 személy befogadására épülnek emel­vények.

Szóljunk néhány szót ennek kapcsán az 1883-ban épített szegedi Nemzeti Színházról; az ország egyik legnagyobb színháza, befogadóképessége 1000 fő. Magas színvonalú műsorán gyakran szerepelnek ősbemutatók. A szegedi szín­ház rendelkezik egyben a ma­gyar vidék legfejlettebb, leg­kulturáltabb operatársulatá­val.

Jellemző a szegedi nagy­közönség egyre növekvő kul­turális igényeire, hogy a szín­házon kívül újabban még egy Kamara-színházat is kellett létesíteni.

225?

SZEGED IPARÁT régeb­ben elsősorban az élelmiszer­ipari jellegű üzemek jellemez­ték. Híres volt a paprikafel­dolgozás, a konzerv- és a sza­lámigyár. A felszabadulás óta Szeged mezőgazdasági város­ból az ország második könnyű­ipari központjává fejlődött. Számos fontos üzeme között országszerte legtöbbször em­legetik Közép-Európa egyik legmodernebb fonóipari üze­mét, a Szegedi Textil Müve­ket. A gyár gépeit a Szovjet­unió szállította, és a 30 ezer orsós kapacitású, gyönyörű, korszerű épületben neonfé­nyes, parkettás, tiszta levegőjű munkatermekben dolgoznak a munkások.

AZ EGYETEM tervei már régen, a múlt század utolsó év­tizedei óta éltek a szegedi köz- tudatban. Valóságosan azon­ban csak 1921-ben nyílhatott meg az egyetem. A felszaba­dulás óta hatalmas léptekkel fejlődött ez a jelentékeny, kul­turális intézmény. 1952-ben adták át rendeltetésének az új Béke Épületet, amely egyike hazánk legkorszerűbb felső­oktatási intézményeinek.

A MÓRA FERENC MÚ­ZEUM Szeged egyik legis­mertebb intézménye. 1883- ban alapították, és mai köz­ismert épületébe, a Kultúr­palotába 1896-ban költözött. Igazgatói között két olyan nagy nevű író volt, mint Tö­mörkény István és Móra Fe­renc. A múzeum állandó ki­állításai közül különösen fi­gyelemre méltó a „Szeged és a magyar irodalom 100 éve” című kiállítás, amelyben Sze­ged gazdag kulturális múltjá­ból gyűjtöttek össze számos értékes adalékot. Hasonlóan érdekes a Fehér-tó élővilágát bemutató gyűjtemény. Igen gazdag a múzeum ásatási anyaga, amelyet több évtize­des munkával gyűjtöttek ösz- sze a múzeum munkatársai. A képzőművészet rajongói gazdag anyagot találnak a Móra Ferenc múzeum kép­tárában, amelynek a Tisza- tájra és az Alföldre vonatkozó képanyaga az egész ország­ban páratlan. Ugyancsak a Kultúrpalotában helyezkedik el a 230 ezer kötetes Somogyi Könyvtár. A hatalmas anyag­nak több mint 1/3-a a felsza­badulás óta került a könyv- tárba.

2^2

SZEGED ÉPÍTKEZÉSE az utóbbi években erőteljesen fellendült. A tíz évre szóló városépítési terv 15 ezres sza­porodással számol: 15 év múlva 120000-re növekszik Szeged lakossága. Nagy ütemre van tehát szükség a lakásépít­kezésekben, és a Városi Ta­nács évente 20 milliót meg­haladó összeget ruház be új bérházak építésére.

2 32

AZ ÚJ SZEGEDI TISZA- PARTON mintegy 1 km hosz- szúságban húzódik a finom­szemcsés homokú, híres sze­gedi Tisza-strand. Május kö­zepétől szeptember végéig ezer meg ezer fürdőző keresi fel a festői fekvésű kellemes für­dőtelepet, ahol röplabda-, ko­sárlabda-pályák, szabadtéri sportszerek, tornaszerek áll­nak a látogatók rendelkezé­sére. A gyermekek számára külön sekélyvizű lubickoló­medencét ástak, ahol felügye­let mellett, veszélytelenül ját­szadozhatnak az apróságok.


A SZÉLMALMOK jelleg­zetes, sokhelyütt szembetűnő látványai voltak a régi Al­földnek. Hollandi mintára, a XVII. század közepén kezd­tek elterjedni nálunk, és a forgatható tetejű malomtor­nyokkal hamarosan benépese­dett a széljárta Alföld. Virág­zásuk több mint egy évszáza­don át tartott, a múlt század végén azonban egyre jobban kiszorította őket a gőzmalom.

Az Alföld szélmalmai közül a dorozsmait országos neve­zetességűvé avatta Dankó Pista híres nótája. Az idők folyamán meglehetősen tönk­rement, száz esztendős öreg­malmot 1959-ben restaurálták és műemlékké nyilvánították. Próbaképpen egy zsák gabo­nát is megőröltek a négymá­zsás köveken.

235

PETŐFI SZÜLŐHÁZA.

A Kiskunság egyik jellegze-

tes községébe, Kiskőrösre nem-

zedékek óta sokan elzarán-

dokolnak hazánkból, sőt kül-

földről is. Itt, a katolikus és az

evangélikus templomok kö-

zötti szűk kis sikátorban áll a

ház, amelyben legnagyobb köl-

tőnk, Petőfi Sándor született

1822—23 Szilveszterének éj-

szakáján. 150 éve épült ez a

vert falú, megereszkedett tető-

eresztékü öreg házacska, amely

kívülről a belső beosztásában

„füstös konyhájával”, „tiszta

szobájával” oly jellemzően

mutatja a régi alföldi paraszt-

ház típusát.

Az utca felőli szobában a

búboskemencével egyvonal-

ban, közvetlenül az ablak mel-

lett állott egykor az ágy,

amelyben a költő született, s

amely ma a budapesti Petőfi-

múzeum legértékesebb erek-

lyéje.

A KISKUNHALASI CSIPKE közel hat év­tizedes múltra tekinthet vissza. 1902-ben Dékáni Árpád rajztanár iparművész terveit valósította meg a város szülötte, Markovits Mária, aki egész életét a csipkének áldozta. Hamarosan országos hírűek lettek és számos nemzetközi nagydíjat is nyertek a halasi csipkék. A halasi Csipke-ház­ban állandó kiállításokon mutatják be a gyö­nyörű halasi csipkéket és korszerű munkakörül­mények között dolgoznak.

A MESTERSÉGES HALASTAVAK új termelési üzemrésszel gazdagították az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdálkodását. Szerte az országban, különösen az Alföldön, egymásután létesülnek a halgazdaságok, s a népgazdaságnak mind jelentősebb bevételi forrásai, a közellátásnak mind fontosabb bázisai lesznek.

Az okszerű halgazdálkodás nem egyetlen tóban folyik, hanem külön létesítenek te­nyésztő-, külön termelő- és tárolótavakat. A termelőtavak a legnagyobb térfogatúak, mélységük i —1,5 m között váltakozik, nagyságuk a 400 kát. holdat is eléri.

Az Alföld első mesterséges halastavát Biharugrán, a Tiszántúlon létesítették, s az ott szerzett tapasztalatok alapján került sor a többi, így a Duna—Tisza közti halastavak üzembeállítására. A mesterséges halastavakban jó gondozás mellett kát. holdanként 100—150 kg közötti természetes halhozamot érnek el. Okszerű takarmányozással ez a hozam 500—400 kg-ra növelhető.

A DUNAI HALÁSZAT-

RÓL szólva értelmüket vesz-

tik az olyan földrajzi fogalmak,

mint Duna—Tisza köze, meg

Dunántúl. Egyik parttól a

másikig, a folyam teljes széles-

ségében járják a Dunát a halá-

szok, legsűrűbben talán Duna-

földvártól Úszódig, ezen a

42 km hosszú folyamszaka-

szon, ahol 6 ezer holdnyi terü-

leten gyűjtik a Paksi Halászati

Termelőszövetkezetben a dús

zsákmányt.

Több mint tíz éve alakult a

szövetkezet, S45 taggal dolgo-

zik. Egy-egy esztendei fogás

meghaladja az ezer mázsát

is. Nemcsak fogják azonban,

hanem tenyésztik is a hala-

kat.

A dunapatajiak 20 holdon

3,5 mázsa pontyivadékot ne-

velnek évente. Még „okle-

veles” halai is vannak a szö-

vetkezetnek: nem egy díjat

hoztak már haza kiállításokról

a pikkelyes pontyivadékok.

2$7

A KALOCSAI NÉPMŰVÉSZET legjellegzetesebb, országszerte ismert alkotói az „íróasszonyok” évtizedek óta rajzolják mesés színpompájú, fantáziadús mintáikat fehér gyolcs anyagra, ezeket a mintákat hímzik ki ingvállnak, köténynek, pruszliknak, fő- kötönek, kendőnek. A hímzéses díszítmények idővel kiáradtak a textilkeretből, s túl­áradó gazdagságban öntik el a házak falait és a bútorok fáját. A környékbeli népművészet leggazdagabb foglalata a kalocsai Népművészeti Ház, amelyben a régi híres íróasszonyok Király Ilus néni, Vén Lajosné, Tamás Andrásné meg a többiek átadják tudományukat a fiatal nemzedékeknek.

A Kalocsa környéki menyecskék viseletére jellemző a sokszínű hímzett kötény, mellény és ing, a vastag kötött harisnya és a papucs. A szoknyát apró ráncokba szedik.

Baloldali képünk faldíszítési jelenetet és kalocsai népviseletet, jobboldali első képünk alföldi hímzéses subákat, a második pedig érsekcsanádi népviseletet mutat be.

KECSKEMÉT a maga évi

3—3,5 ezer vagon gyümölcs-

termelésével és ennek feldol-

gozására létesített korszerű

üzemeivel a magyar gyümölcs-

termesztésnek és gyümölcs-

exportnak valóságos felleg-

vára. A termésnek jelentős ré-

sze külföldre kerül.

A város kulturális életének

egyik központja a Katona

József színház (baloldali felső

kép), amelyet Kecskemét vá-

ros nagy fiáról, a legnagyobb

magyar drámaíróról neveztek

el. Az épületet 1892-től 96-ig

emelték Fellner és Helmer bé-

csi építészek tervei szerint.

1896 októberében nyílt meg

a Bánk bán előadásával. A

színház mögött a Bánk bán ut-

cában emléktábla jelöli Katona

József szülőházát.

Kecskemét életének egyik

legnagyobb nevezetessége az

évről évre megrendezett „Hí-

rős vásár”, amelyen nemcsak

a szűkebb környék, hanem tá-

voli országrészek iparosai, ke-

reskedelmi vállalatai és vásár-

lói is megjelennek. Ha szeren-

csénk van, valódi ökörsütést is

láthatunk a híres „Hírős Vá-

sárban” (jobboldali alsó kép).

Kecskemét fejlődése termé-

szetesen nem állt meg, és a

jelenkorban nagy léptekkel halad előre. Gyönyörű modern SZTK-palotája (baloldalon lent), új városrészei, korszerű lakóházai arról beszélnek, hogy a város lépést tart az idő­vel. A múzeum gazdag gyűj­teményeit sokan látogatják. Ipari üzeme is szép számmal van a városnak, elsősorban természetesen a mezőgazda­sági termékek feldolgozására.

BUGAC nevének hallatára a ma emberének már nem a pusztaság jut az eszébe, nem a szél kénve-kedve szerint ván-

J

dorló homokbuckák, hanem szépen ápolt gyümölcsösök, a futóhomok megkötésére tele­pített nyárfa-és fenyőfa-erdők. Az egykori rideg pásztorvilág, amely sokban hasonlít a régi hortobágyi életre, ma már a múlté.

30 km-rc van Bugac Kecs­keméttől, de ezt a 30 km-t sem kell úttalan utakon megtennie az utazónak, hiszen a városból keskenyvágányú vasút vezet Bugacra. A híres kecskeméti és környékbeli gyümölcsök­nek jelentékeny százaléka ma már az egykor puszta Bugacon terem meg (jobboldali felső kép).

16

1

CEGLÉD nevéhez elvá­laszthatatlanul fűződik Dózsa György és Kossuth Lajos em­léke. 1514-ben, mikor a forra­dalmi gondolkodású fiatal ceg­lédi papnak, Mészáros Lőrinc­nek biztatására Dózsa 40 ezer főnyi parasztseregével Ceg­lédre vonult, a hagyomány szerint itt, a mai Dózsa György téren tartotta meg híres harcba hívó beszédét. Negyedfélszáz évvel később, 1848.szeptember 24-én a ceglédi nagytemplom előtt tartotta meg híres beszé­dét Kossuth Lajos. Nem sok­kal később, 1849. január 25-én Cegléd határában ütközött meg Perczel Mór tábornok a császári csapatokkal.

Cegléd legjellegzetesebb épülete a kéttornyos, kupolás református templom, amelyet 1835-ben Hild József tervei szerint kezdték építeni. Köz­vetlenül mellette találjuk a 450 éves református iskolát; névadója a szabadságharc hős honvéd-ezredese: Földváry

Károly. A szabadságharcra emlékeztet a ceglédi Kossuth Múzeum is; számos érdekes kor-dokumentum sorakozik tárlóiban.

A híres gyümölcs- és szőlő­termelő Ceglédnek jelenté-

kény mezőgazdasági ipara is

van, szeszipari vállalat, hús-

feldolgozó vállalat. Jelenté-

keny vállalat a Vízkutató és

Kútfúró Vállalat is. A közel-

múltban fúrásokat végeztek

Cegléd területén gyógyvíz

után, és 1500 m mélyről

65 C°-os gyógyvíz tört fel.

Cegléd rövidesen egyike lesz

fürdővárosainknak.

NAGYKÖRÖS is a jelleg-

zetes, nagyhatárú, kiterjedt

tanyavilággal rendelkező régi

alföldi városok közé tartozik.

Különösen két dolog tette

híressé: iskolái és gyümölcs-,

zöldségtermesztése. A nagy-

kőrösi református gimnázium

(líceum) a legnagyobb múltú

tanintézetek közé tartozik. A

múlt században sok nagynevű

tanára között hosszabb időn

át Arany János is tanított itt.

Képünk a Nagykőrösi Kon-

zervgyár munkájának egy

jelenetét ábrázolja.

243

JÁSZBERÉNY nevezetességének régebben csak a Lehel kürtjének nevezett 41 cm-es elefántagyar számított, no meg talán még az, hogy a beavatottabbak tudták: itt született Déryné Széppataki Róza. A jelenkor országos jelentőségű üzemmel gazdagította Jászberényt. Itt épült meg az Aprítógép Gyár, amely nemcsak belföldi célokra, hanem külföldre is nagy tételekben szállítja a korszerű kivitelű aprító- és daráló gépeket. Ezen­kívül fémnyomó lemezgyár is működik Jászberényben.

Ma már nem ritkaság, hogy a régebben még teljesen mezőgazdasági jellegű alföldi falvakban, kis városokban egymás után találkozunk jelentékeny üzemekkel.

A SOLTI SZIKRA TSZ öntözé-

ses gazdálkodásáról híres ország-

szerte. Szántóföldjeinek 40%-át ön-

tözi ez a korszerűen gazdálkodó szö-

vetkezet. Képünk azt a pillanatot

ábrázolja, amikor az ötös szórófej

60 méteres sugárban lövelli szét a bő

termést hozó vizet.

A MONORI MAG nevet jól is-

merik a kertészettel foglalkozók. A

több évtizedes múltú és a felszaba-

dulás óta korszerűsített magtisztító

vállalat telepén évente 30-féle mag-

nak mintegy 200 fajtáját tisztítják,

csávázzák a tavaszi vetés előtt. A

monori kerti magvak mind belföl-

dön, mind külföldön egyaránt ked-

veltek. Évente mintegy 150 vagon-

nyi nemes, jól kezelt vetőmagvat

szállítanak innen a Szovjetunióba,

Franciaországba, Angliába és más

országokba. Mezőgazdaságunk kor-

szerűsítésében nagy szerepe van az

intézménynek.


SZOLNOK városa évezredes ti-

szai átkelőhely mentén alakult ki.

A folyót kísérő széles árterületek itt

kissé összeszűkülnek, ezt a körül-

ményt kihasználva már a rómaiak

korában is itt vezetett az egyik leg-

fontosabb útvonal Pannónia és Dá-

cia között. A római-kori kereske-

delmi központ szerepét Szolnok

örökölte. Az Árpád-korban errefelé

vezetett a híres Só út. /X Tiszán tu-

tajokon hozták le Máramarosból a

sót, és itt rakták át szekerekre, hogy

továbbszállítsák az ország távoli

tájai felé.

Szolnok máig is az Alföld egyik

legfontosabb közlekedési csomó-

pontja; hagyományos mezőgazdasági

centrum; legújabban azonban, a fel-

szabadulás óta, fontos ipartelepek is

épültek a városban. A régebben is

megvolt és a legutóbbi években kor-

szerűsített hatalmas MÁV-üzemen

kívül megépítették a szolnoki Tisza-

menti Vegyiműveket (felső kép),

gyors léptekkel fejlődő vegyiparunk

egyik legfrissebb és legjelentéke-

nyebb üzemegységét. A Szolnoki

Papírgyár (alsó kép) szalmából ál-

lít elő cellulózét, és ily módon egész

erdőségekre menő fát takarít meg.

Ha ellátogatunk Szolnokra, ne mu-

lasszuk el kisétálni a művésztelepre,

amelyet a századfordulón alapítottak,

s amelyben ma is pezsgő művészeti

élet folyik. A nagy parkban álló mű-

terem-házakban több neves festőnk

s fiatal, tehetséges képzőművészünk

dolgozik.

Szólni kell a Tisza-parton épült,

gyönyörű fekvésű Tisza-szállóról,

valamint a közelében látható szép

színházépületről is.

Még az is, aki Szolnokról semmi

közelebbit nem tud, annyit bizonyára

számon tart, hogy e város mellett

halad át a Tiszán az egyik legfon-

tosabb vasúti és közúti híd. Ez köti

össze a Tisza—Duna közét a Tiszán-

túllal, rajta haladnak át a keleti

országrészek felé, a Szovjetunió irá-

nyába és Románia felé haladó vona-

tok. Jelentősége tehát nemcsak hazai

viszonylatban, hanem nemzetközi

szempontból is igen nagy. A gyor-

san átrobogó vonat ablakából per-

ceken át gyönyörködhetünk a szelíd

szépségű tiszai tájban, a szőke Tisza

lomhán folydogáló habjaiban, a fűz-

fákkal tarkított partok látványában

(jobboldali kép). Ha pedig szeren-

csénk van, s olyankor érkezünk ide,

amikor a Tisza „virágzik”, tanúi le-

hetünk ennek a ritka szépségű jel-

legzetes látványnak, millió és millió

szárnyas rovar nászrepülésének.

247

SZOVJET HŐSÖK SÍR-

JAI domborodnak szerte az

országban, csaknem minden

város, község határában. A

Vörös Hadsereg harcosainak

bátorsága, helytállása, önfel-

áldozó vitézsége mentette meg

hazánkat a fasizmus karmai

közül, s ezek a néma sírok az

1945-ös nagy napokról, a más-

fél évtizeddel ezelőtt lezajlott

vérzivatarról beszélnek a jelen-

kor és a késői utókor gyerme-

keinek.

Tizenöt év . . . Közvetlenül

vagy közvetve, a történelem

nagy becsben tartott emlékein,

a műemlékeken, régi nagynevű

intézményeken, a dolgozó nép

gazdasági, kulturális felemel-

kedését szolgáló létesítménye-

ken át a boldog pihenés, üdü-

lés, gyógyulás helyeiig

minden erre a békés, építő

másfél évtizedre emlékeztet az országban. S azokra, akik előtt évről évre meghajtjuk a tisztelet, a hála, a megbecsülés zászlait, a szovjet hősökre. Ok adták vissza hazánkat a népnek, ítéletet mondva az ezer esztendős perben.

Képünk a túrái úttörők április 4-i díszőrségét ábrázolja az ismeretlen szovjet katona sírjánál. De választhattuk volna az ország bármely táját, bármely községét, városát az egyszerű, legtöbbször névvel sem jelölt sír, a messze földről jött, s életét, vérét adó szovjet hős sírja mindenütt ott áll a temetőben, egy-egv parkban, faluszéli ligetben. Mindegyik helyett, a száz, meg ezer sír helyett álljon itt ez az egy, emlékezésül és em­lékeztetőül.

248

DÉL-DUNÁNTÚL

A DUNÁNTÚLT, hazánk gazdasági, történelmi és kulturális szempontból leggazdagabb területéta témák nagy bősége miatt több rész­letben mutatjuk be. Itt következő fejezetünk az ország három legdélebbre eső megyéjén, Tolnán, Somogyon és Baranyán vezeti végig az olvasót. Itt is, mint tiszántúli és Tisza—Duna közi barangolásaink során, a táj­egység legjelentősebb nagyvárosával, Péccsel és környékével kezdjük meg a képsort, innen kiindulva fűzzük fel a képek és szöveges ismertetések fonalára e változatos országrész nevezetességeit.

A fejezet címképe jellegzetes mecseki tájat ábrázol.

A PÉCSI DÓM az ország

egyik legrégebbi és legneve-

zetesebb műemléke. Helyén

már a XI. században is temp-

lom állott, de ez 1064-ben le-

égett és a mai épületet a XII.

században emelték. Az elmúlt

századok során több ízben át-

alakították, mai alakját 1882—

1891-ben Schmidt Frigyes ter-

vei szerint kapta. Négy tornya

61 méter magas, a templom

hossza 70, szélessége 22 m.

Falfestményeit Székely Berta-

lan és Lotz Károly festette, a

főoltár Krisztus alakját Zala

György mintázta. Föltétlenül

tekintsük meg a templom alatt

ma is teljes épségben megtalál-

ható XI. századi altemplomot

(25 m hosszú, 21 m széles).

Nagy értékű és ritka látnivaló-

nak számítanak a népszerűén

„katakombáknak” nevezett

ókeresztény sírkamrák, hazánk legrégebbi keresztény műemlékei. A székesegyház mö-

gött látható díszes, rokokó vasrácsos kutat (a Berényi-kutat) 1739-ben készítették.

A Dóm tér két oldalán látható egy darabból faragott obeliszkeket a mecseki Mánfa

környékéről származó sárga homokkőből készítették a múlt század végén.

URÁNVÁROS — így becézik a pécsiek a város nyugati részén épülő és nagyrészt már készen álló új városrészt. Onnan kapta nevét, hogy az uránércbányák dolgozói számára építették fel. Üj-Mecsekalja, ez a hivatalos neve a településnek, amely 20000 embernek teremt új, minden tekintetben korszerű otthont. 1955-ben kezdődtek el a munkálatok a volt polgári repülőtér területén, s a tervek szerint 1966-ra fejeződnek be; összesen 4250 lakás épül meg, teljesen új, a jelenkori városépítészet elvei szerinti elren­dezésben. A munkák során felhasználják az elmúlt évek során országszerte több helven

létesített új, nagy ipari települések tapasztalatait, s ilyenformán a pécsi L’j-Mecsekalja a korszerű szocialista városépítés eredményeit összegyűjtve tükrözi.

A pécsi városközponttól 8—15 krn-re levő munkahelyek dolgozói olyan új város­részt — szinte egészen új várost — kaptak itt, amelyben nemcsak a kulturált otthonok feltételei vannak biztosítva, hanem a korunkra oly jellemző nagyszabású középületek, szociális, népjóléti intézmények is rendelkezésre állnak: bölcsőde, óvoda, iskolahálózat, közigazgatási, közegészségügyi, sportlétesítmények, kulturális intézmények stb.

Arra is gondoltak az új városrész tervezői, hogy Uj-Mccsekalja ne különüljön cl teljesen, ne ékelődjék idegen testként a nagy hagyományú, műemlékekben oly gazdag Pécs testébe. A terület keleti részén 70 egylakásos, szabadon álló kertes lakás is épül, ez adja meg az átmenetet Pécs város déli városrészeinek földszintes családiház-övezete felé. Képünk egy részletet mutat be az új építkezésekből.

A MECSEK, hazánk legdélibb

fekvésű, a környező síkságból sziget

módjára kiemelkedő hegyvidéke egy-

re inkább az idegenforgalom érdek-

lődésének előterébe kerül. Sajátos

növényvilága, dús erdősége, a korai

tavasz s a délvidékre jellemző hosz-

szú, verőfényes ősz az év minden

szakában tíz- meg tízezer turistát

csal ide. Külön előnye kirándulási

szempontból, hogy közvetlenül a

Dél-Dunántúl legnagyobb városa,

Pécs mögött emelkedik. A pécsi

utcák úgy kúsznak fel a Mecsek déli

oldalára, mint a budai villasorok a

környező hegyekre. S valóban, a

Mecsek ugyanazt a szerepet tölti be

Pécs életében, mint a Budai-hegyek

a fővároséban. Nemcsak távoli,

egésznapos túrákra vagy többhetes

barangolásra alkalmas ez a változa-

tos szépségű hegység, hanem rövi-

debb, „városnéző” sétákra is.

A Mecsek turistaéletének egyik köz-

pontja a Dömörkapu, ahol jól felsze-

relt turistaház (baloldali felső kép)

várja a hegyek vándorait. Ötven

perces sétával, kitűnően gondozott

műúton érhető el a város közép-

pontjából; aki azonban még ennél

is kényelmesebb utat akar válasz-

tani, azt autóbusz szállítja fel a turis-

taház közvetlen közelébe. Pár lépésre

innen találjuk a Flóra-pihenőt, amely-

nek kilátóerkélyéről a dél-baranyai

síkság panorámája tárul fel előttünk.

Gyalogosan további jó

félóra, autóbusszal pedig né-

hány perc alatt elérjük a Pécs

fölött 5 34 rn-re magasodó Mi-

sinatetőt. Az ország egyik leg-

szebb tájképében gyönyörköd-

hetünk az itt emelt Kiss József-

kilátóról. A 18 m magas to-

ronyból Pécs és a Mecsek déli

részének egésze feltárul sze-

münk előtt. A kilátó közvet-

len közelében 1959-ben televí-

ziós közvetítőtornyot emeltek,

amely a pesti adást sugározza

szét a déli Dunántúlnak. —

A Mecsek látnivalói, intézmé-

nyei közül legtöbbet mégis

országszerte a 540 m magasság-

ban épült Üdülőszálló (a volt

Hotel Kikelet) épületéről, ké-

nyelméről beszélnek. Kevés

előnyösebb, jobb fekvésű

üdülőpalota van hazánkban. A

félkör alakban hajlott, három-

emeletes épület teraszairól

szinte kézzelfogható közelség-

ben tekinthetünk le a mélyben

zsongó nagyvárosra. Szabad,

szép természeti környezet —

s mégis alig pár percnyire a

forgalom központjától. Maga

az autóút is, ami ide felve-

zet, látványosságszámba megy,

minden fordulója új meg új,

más arcú kilátással jutalmazza

az errejárót.

A PÉCSI PORCELÁN száz évvel ezelőtt indult el hó­dító útjára. Ekkoriban alapí­tották Zsolnavék fazekasmű­helyüket, amely a század végé­re világszerte ismert fajánsz- és porcelángyárrá fejlődött. Első nagy sikereit a pirogránit- tal aratta: a mintás, színes raj­zolatú burkolólapokkal szá­mos középületünkön (Ország­ház, Iparművészeti Múzeum stb.) ma is találkozhatunk. Igazán híressé azonban az eozinnal bevont vázák, figu­rák tették a régi Zsolnay- gyárat.

Az ót, egymás mellé rajzolt templomtoronyból álló jól ismert márka-jegy hamarosan becsületet szerzett Pécsnek a világ minden táján, s nem egy nemzetközi aranyérmet, nagy- díjat hozott haza a világkiállí­tásokról.

A felszabadulás után egy ideig ipari tárgyakat, főként szigetelőket gyártott az üzem, néhány éve azonban Pécsi Porcelángyár néven újjászer­vezve, korszerű technológiá­val, művészi elmélyüléssel is­mét készíti a közkedvelt dísz­tárgyakat.

KL ABALIGET1-BAR-

LANGOT csaknem 200 esz-

tendeje, 1768-ban fedezték fel,

de csak legújabban, idegen-

forgalmunk nagyarányú fellen-

dülése során vált széles kör-

ben népszerűvé. A 467 m

hosszú, átlagban 3 m magas

cseppkőbarlang főfolyosóból

és két mellékfolyosóból áll.

Átlagos évi középhőmérsék-

lete 12,6 C°.

1958—59-ben 30 férőhelyes,

korszerű turistaszállót építet-

tek a barlang bejáratának köze-

lében; a ház előtt 2,5 hold ter-

jedelmű szép csónakázótavat

is létesítettek, amelyet a bar-

langból kifolyó jéghideg, kris-

tálytiszta vizű patak táplál.

HARKÁNYFÜRDÖ híres

gyógyvizét a múlt század har-

mincas éveiben fedezték fel.

A 62 C°-os kénes gyógyvíz

hamarosan országszerte ked-

velné tette a Mecsek alján fek-

vő kicsiny fürdőhelyet. A

hasznos alkatrészeket (szulfid-

ion, fluoridion, kénhidrogén,

karbonilszulfid stb.) tartalmú

gyógyvizet a 3500 m3-es nyi-

tott medencén kívül kádfür-

dők formájában is használhat-

ják a vendégek.

17

277

KOMLÓ egyike legrégibb

s mégis legfiatalabb bányate-

lepeinknek. 1812-ben kezdték

kiaknázni a triász-kori szén-

telepeket, 1894-ben létesült az

első táró, 1898-ban tértek át az

aknaművelésre — Komló iga-

zi története azonban 1948-ban

kezdődött el, amikor Sztálin-

város épülő óriáskohóinak

számára kokszról kellett gon-

doskodni. Tíz év alatt épült

fel a naponta 480—500 vagon

szenet termelő bányatelep, s a

30 000 lakost befogadó mo-

dern új Komló. 1951. óta vá-

ros.

Ma negyven orvos, kétszáz-

nál több pedagógus dolgozik

a városban, a jól felszerelt

Május 1. és Zrínyi Művelődési

Otthon (amint itt nevezik: a

kultúrkombinát) mindig tele

van művelődni, szórakozni

vágyókkal. A komlóiaknak

35 tagú bányászzenekaruk van,

15 ezer kötetes könyvtáruk, és

a komlói mozikban egyszerre

2400 ember fér el.

Az új szocialista városépít-

kezésnek jellegzetes és szép

példája ez az egységes tervek

alapján született Mecsek-alji

város (felső kép).

MOHÁCSON épült fel az

ország első farostlemezgyára

(baloldali alsó kép). Az építke-

zések még folynak, de már

most is jelentékeny értékben

termel az új gyár. Évente io

ezer tonna lemezt készítenek,

és ez a mennyiség i millió 200

ezer dollár értékű importfát

tesz feleslegessé. Az üzem tel-

jesen 1962-re készül el, és ettől

kezdve évenként 32 ezer tonna

farostlemezt készítenek benne.

A GEMENCI-ERDÖ nem-

csak a bajai Duna-ágnak, az

ún. Kamarás-Dunának egyik

nevezetessége, hanem egyben

az egész ország egyik legszebb,

legsajátosabb területe. Évtize-

dek óta gondosan óvják, védik

a vadőrök, tervszerű kiválasz-

tással, messzeföldről idehozott

mag-állatokkal szaporítják a

vadállományt. Kitűnő vadász-

terület ez, a vadászidényben

számos külföldi keresi fel.

Az 1954. évi nagy árvíz erő-

sen megviselte a vadállományt,

de azóta sikerült ismét feltöl-

teni; nemegyszer ritka szép-

ségű királyszarvas kerül terí-

tékre az erdős-vizes, regényes

rengetegben.

17*

219

SZIGETVÁRT, ahol Zrí-

nyi Miklós több héten át hősi-

es harcban tartóztatta tel Szo-

limán szultán hatalmas had-

seregét, a XV. század elején

építették. A vár az elmúlt év-

századok során csaknem telje-

sen leomlott, ma már csak rop-

pant méretű 8 m magas külső

falai állanak. Bent a vár terü-

letén érdekes látnivaló 11. Szo-

limánnak, az ostrom alatt meg-

halt szultánnak a dzsámija és

a hozzá csatlakozó 14 szögű

minaret.

Az egykori vitézi harcok

emlékeit és a környék régé-

szeti leleteit a helybeli Zrínyi

Miklós múzeumban gyűjtöt-

ték össze.

1966-ra, Zrínyi Miklós és a

szigetvári hősök halálának

400. évfordulójára a vár összes

maradványait feltárják, restau-

rálják, s a magyar történelem

egyik legfényesebb haditetté-

nek színhelyét — amelyet ma

is számosán látogatnak meg

— szakszerűen gondozva, az

utókor illő megbecsülésétől

övezve mutatják be a nagy-

közönségnek.

A vár helyreállításával Dél-

lDunántúl jelentős és érdekes

idegenforgalmi értékkel gya-

rapodik.


SIKLÓS VÁRA 1191-ben szerepel először okleveleinkben, s ez időtől fogva gyakran olvasunk róla nemzeti krónikáinkban. Itt tartották fogva 1401-ben több mint fél éven át Zsigmond királyt, a későbbi német-római császárt. A vár akkoriban a magyar prae- reneszánsz egyik legnevezetesebb famíliájának, a Garayaknak birtokában volt. Később a Perényiek kapták meg (Pcrényi Imre felesége volt Kanizsai Dorottya, aki a mohácsi csatában elesett hősöket eltemettette).

A vár ma is lakható állapotban van, s az utóbbi évek nagyarányú helyreállítási munkái­nak eredményeként egyike legnevezetesebb idegenforgalmi látnivalóinknak. Turista­szállója az ide érkező vendégeknek kényelmes otthont biztosít. Állandó kiállításai, amelyeken a fegyvergyűjteményen és a környékbeli népművészek munkáin kívül idő­ről időre a nagy országos gyűjtemények egy-egy részletét mutatják be, sok érdeklődőt vonzanak a nagymúltú várba.

261

A „SZEKSZÁRDI VÖ-

RÖS” egyike a legjobban is-

mert, legkedveltebb magyar

boroknak. Az ország borvidé-

kei közül rangban a negyedik

a szekszárdi borvidék: a fílo-

xera vész után tűnt fel, főként

vörös boraival. A szekszárdi

dombokon leginkább kadar-

kát termelnek, amely itt sötét,

mély színű, tüzes, illatos, har-

monikus ízű bort ad. A Me-

csekvidéki Állami Pincegaz-

daság szekszárdi telepén (alsó

kép) nagy szakértelemmel és

korszerű berendezéssel keze-

lik, és transzport-hordókban,

tartálykocsikban küldik szét

a Szckszárd környéki borokat

az ország minden területére.

Az 1895-ben alapított szek-

szárdi múzeumot (felső kép)

a vidék szülöttéről, Béri Balogh

Ádám kuruc szabadsághősről,

a legendáshírű brigadérosról

nevezték el. Gazdag gyűjte-

ményt őriz a környék régészeti

leleteiből és nevezetes nép-

művészeti tárgyaiból. Itt te-

kinthető meg az öcsényi ása-

tásból származó trák dombor-

mű. Figyelemreméltó a mú-

zeum képtára is.

A TAMÁSI TSZ az ország leg-

régibb termelőszövetkezetei közé

tartozik. A környék úttörő vállal-

kozása volt, s megalakulása óta egyen-

letesen emelkedő termésátlagai mu-

tatják a tagok jól szervezett, öntuda-

tos munkáját. A Koppány folyócska

partján elterülő vidék egyébként a

nem-szakemberek számára is vonzó

látnivalót kínál. Tamási és Dombó-

vár között több holdas, hatalmas

erdőség terül el, messze földről

csalogatva a természet kedvelőit.

A BARCSI VÖRÖS CSILLAG TSZ

híre-neve országosan ismertté tette

a Somogy déli részén, közvetlenül

a Dráva mentén épült községet.

Egyike ez a korszerű nagyüzemi

módszerekkel dolgozó, virágzó tsz

a legsikeresebb, legeredményesebb

kollektíváknak. Többszörösen díj-

nyertes, híres állatállománya és a

somogyi föld kincseit feltáró szántó-

földi gazdálkodása mellett a tsz nem

egy széles körben ismert gazdálko-

dási újításáról és ésszerűsítéséről

is ismeretes. Képünk az őszi búza

vetését mutatja be.


SOMOGYBÁN, TOLNÁ­BAN, BARANYÁBAN elszór­tan ma is találkozunk még nép­művészeti maradványokkal. A „sárközi” hímzésre az jellem­ző, hogy a régen székében vi­selt, fekete muszlin alapon fehérrel varrott főkötők hím­zését térítőkre vitték át. így alakult ki a buzsáki hímzés is: eredetileg ingujjakon, párna­végeken szerepelt, most pedig térítőkre, párnákra viszik rá.

A somogyi pásztorfaragáso­kat az egész ország jól ismeri, a karcolásos készítésű, érdekes, régi használati tárgyakat (tük­rös, gyufatartó, borotvátok stb.) minden múzeumban és számos magángyűjteményben megtaláljuk.

Érdekes — ma már alig ta­lálható — sajátossága volt a somogyi és baranyai népvise­letnek, hogy a halottakat hó­fehér ruhában gyászolják.

A szekszárdi kerámiamű- vesség régi hagyományokon alapul, és ma is virágzik. Díszített vizeskorsóik meg Kínába is eljutnak.

Két képünkön a dél-dunán­túli festői népviselet szép példáit mutatjuk be, a sióagár­dit (baloldali felső kép) és a váraljait (jobboldali nagy kép).

ZALA KÖZSÉG — bár-

mily furcsa — Somogy me-

gyében fekszik. A kis somogyi

község fő nevezetessége, hogy

az 1830-ban épült egykori

Zichy kastélyban emlékmúze-

umot rendeztek be Zichy Mi-

hálynak (1827—1906), a nagy

magyar festőnek műveiből és

használati tárgyaiból. Képünk

az ún. kaukázusi szobát mu-

tatja be.

A KAPOSVÁRI TEXTIL-

MÜVEK 1951-ben létesült.

Szövödék részére gyártott fi-

nom fonalaival egy évtized

alatt jelentékeny hírt vívott ki

magának nemcsak itthon, ha-

nem külföldön is. Jelentékeny

mennyiséget termel exportra

is. A jelenlegi 5 5 ezres orsó-

számot 1965-ig 70 ezerre eme-

lik.

A BONYHÁDI pirostarka szarvasmarha tájfajta kitenyésztését csaknem száz évvel ezelőtt kezdték meg. A magyar és különféle külföldi fajták, főként a szimentáli marha kereszteződéséből kitenyésztett tájfajta hamarosan keresetté vált az egész országban. Fő előnye, hogy nem túlságosan igényes; edzett, a hazai körülmények között egyike a legjobban bevált fajtáknak. Az „Új Élet” termelőszövetkezet, amely 1951-ben alakult, fő céljául tűzte ki, hogy a bonyhádi vörös-tarka szarvasmarha-állományt tovább nemesíti. A tsz jelenleg 48 tehénből álló törzsállománnyal rendelkezik, és az or­szágos versenyben előkelő helyen áll.

268

A NAGYKANIZSAI

ÜVEGGYÁR jellemző pél-

dája a magyar vidék iparo-

sodásának. 1949-ben ala-

pították ezen a jellegzetes

mezőgazdasági területen az

üveggyárat 14 dolgozóval.

Az elmúlt tíz esztendő alatt

tízszeresére növekedett a ki-

csiny üzem, s ma már 150-

nél több embert foglalkoz-

tat.

BALATON

A BALATONT ÉS KÖRNYÉKÉT a tágabb dunántúli tájból kiszakítva, önálló fejezetben mutatjuk be. Zárt tájegység ez, egyedülálló és hasonlíthatatlan, idegenforgalmi tekintetben pedig kétségtelenül a legnépszerűbb és legforgalmasabb. Arra törekedtünk, hogy a százezrek által jól ismert, legjellemzőbb balatoni témák mellett változatosan és rangjának megfelelően mutassuk be az utóbbi években nagy léptekkel fejlődő Balaton vidék új arculatát is.

A fejezet vezetőképének — ha egyáltalán címet kell alá írni — ez a címe: A magyar tenger…

SIÓFOK mindig a legforgalma-

sabb pontja volt a Balatonnak. A

Balaton környék regionális fejlesz-

tési terveinek végrehajtása során

egyre világosabban bontakozik ki

Siófok jellege: ez a Balaton leg-

nagyobb tömegforgalmat lebonyo-

lító fürdőhelye. 1,5 km hosszú, 10

ezer személy befogadására mérete-

zett hatalmas új strandján (baloldali

alsó kép) a látogató mindent meg-

talál az étteremtől és fagylaltozótól a

fodrászig. Számos, korszerű kényelmi felszerelés, gumimatrac, csónak, vitorláshajó, hangos bemondó, tornaszer stb. is rendelkezésre áll. A strand altalaja finom föveny, a vízparti részeken pedig a tengeri fürdőhelyekre emlékeztető homokszőnyeg van.

Közvetlenül a vízpart közelében korszerű motel épült, amelyben teljes szállodai komfort várja a vendégeket. A hangulatos bútorokkal berendezett szobákon, a zuhanyo­zókon és fürdőszobákon kívül külön kell szólni a konyháról, amelyet a legmodernebb háztartási főző-, sütő- és hűtőgépekkel szereltek fel. A siófoki motel egyszerre 200 ven­dégnek ad otthont, de étterme (jobboldali kép) 500 vendég ellátását is lehetővé teszi.

S az új Siófokról szólva ne feledkezzünk meg az új benzinkútról se (baloldali felső kép). Az ország legmodernebb autó- és motorüzemanyag-vételező helye ez. Több is mint benzinkút, valóságos látnivaló; a vendégek a zuhanyozóban mindjárt rendbe is hozhatják magukat, az eszpresszóban szendvicset, feketét, üdítő italokat fogyaszthatnak.

18

273

A SIÓ-CSATORNA a Ba-

laton „vízháztartásának” leg-

fontosabb intézménye. Az első

J

fazsilipet 1863-ban építették

Siófoknál: 1891-ben az elkor-

hadt zsilip helyére újat készí-

tettek, 1897—1902 között pe-

dig megfelelő méretre bőví-

tették a Sió medrét. A mai csa-

torna (alsó kép) már hajózható,

vizén, megfelelő vízállás esetén,

dunai uszályok és hajók is köz-

lekedhetnek, 1000 tonna úrmé-

retig. A jelenlegi modern sió-

foki kamarazsilip 1946—47-

ben épült, hossza 82 ni, széles-

sége 12,5 ni, mélysége pedig

4 ni. Ezzel a korszerű zsilippel

szabályozzák a Balaton szint-

jét, teszik lehetővé a hajózást.

És végül a siófoki témák

között emlékezzünk meg a

strandolás számos kényelmi

J

eszközéről is, így a vízi-bicik-

liről (felső kép), amely új ta-

lálmány, de máris igen nép-

szerű. A csillogó habok tete-

jén lágyan siklik ez a furcsa

jármű, jó szórakozást nyújtva

annak is, aki rajta ül, meg azok-

nak is — akik nézik.

Ma még ritkaság-számba

megy, de hamarosan bizonyára

széles körben is elterjed a

minden újdonságon kapó für-

dővendégek között.

A SZÁNTÓD1 RÉV a

Balaton legszűkebb, 1,5 km

széles pontján, évszázadok óta

fontos átkelőhely. Legkön-

nyebben s legkevesebb fárad-

sággal ezen a ponton cserélőd-

tek ki az északi és a déli part

termékei. 1928-ig elavult, kézi-

erővel hajtott evezős és vitor-

lás kompjárat tartotta fenn az

összeköttetést a két part kö-

zött: ekkor vette át az állam a

rév kezelését s motoros kom-

pokat állított be a növekvő for-

galom lebonyolítására. A jól

ismert, lapos, lomha kompok

a Balaton mai képéhez is elvá-

laszthatatlanul hozzátartoznak.

Az átkelés 10 percig tart. Leg-

újabban tervbe vették a komp-

járatok további korszerűsíté-

sét, mert a viszonylag kis befo-

gadóképességű átkelőjáratok a

napjainkban megsokszorozó-

dott autósforgalom lebonyo-

lítására már szűknek bizonvul-

nak.

A szántódi révnél ma is áll

az 1839-ben épült öreg rév-

csárda épülete (alsó kép), a

vele egyszerre épült istállóval

és kocsiszínnel együtt. A közel

jövőben korhű módon restau-

rálják a csárda épületét, s az

idegenforgalom szolgálatába


27^

A BALATONFÖI.DVÁRI MOTEL a tihanyi után nagy­ságrendben a második az új Balaton szállodaintézményei­nek sorában. Ot épületének 210 szobájában 420 turista kap­hat szállást; a 3 x 3,5 m nagy­ságú szobákat minden kénye­lemmel felszerelték. A motel a tó partjához közel a magas part lábánál, erdő szélén épült, Közel épült a vasútállomás­hoz és természetesen az ország­úihoz is, hiszen elsősorban az autósközönség szolgálatára építették. A hatalmas, modern étteremben 500 vendég étkez­het egyszerre.

A NÉPI ÉPÍTÉSZET­NEK SZÁMOS szép példáját látjuk a Balaton környékén. Ma is állnak még a XVIII— XIX. században épült bada­csonyi és Szentgyörgy-hegyi présházak, amelyeknek vas­tag, hús falai régi-régi szüre­tekre emlékeznek. Nem egy helyütt, így pl. Zamárdiban hatalmas fa gerendákból ösz- szeácsolt, jellegzetes formájú, ún. Boronapincéket találunk. A régi balatonmenti építészet­nek szép példányai vannak a közeli Kőröshegyen.

NT ARANYHÍD a Balaton csodálatos szín- és fényjátékai­nak legszebbike, amelyet a fel­kelő és lenyugvó nap, illetve éjszakánként a hold sugarai szőnek a végtelenbe nyúló víz­tükör fölött. A vizet hegyes szögben érő fénysugarak meg­törnek a víz felületén, és sej­telmes-romantikus fényjáté­kot varázsolnak elénk. A tó egész szélességét átíveli ez a tündéri fényhíd, elragadtatott sóhajokat csalva ki a nagy víz partjára zarándokló üdülők tízezreiből. Az „ezüsthíd” voltaképpen az „aranyhíd” egyik változata, ti. minél ma­gasabban jár a hold, fénye an­nál fehérebb, és sugarainak tük­röződése is annál ezüstösebb. Természetesen a fényhíd any- nyiféle, ahány játékot csak tud a szeszélyesen hullámzó Balaton vize. Ha a tó tükre mozdulatlan, a híd is hűvös, nyugodt simasággal köti ösz- sze a két partot; de ha apró fodrok barázdálják a nagy vi­zet, vagy éppen nyugtalanul hullámzik, hánykódik a tó — az arany- és ezüsthíd is táncba kezd, csillogó cigánykereket hányva, fáklyaként lobogva a hullámok hátán. . . Játékot űz a tó szerelmeseivel…

277

27^

A BALATONLELLEI SZOT-ÜDÜLŐ nemcsak a tó környékének, hanem az egész országnak egyik leg­kulturáltabb, legszebb szak­szervezeti üdülőháza. 1937- ben épült Hidasi Lajos tervei alapján. Modern, minden ké­nyelemmel felszerelt szobái­ban egyszerre 300 üdülő talál otthont, s a háromemeletes épület szép társalgója, hallja, korszerű étterme is hozzájárul az itt eltöltött szabadság meg- aranyozásához. Az épület mö­götti gyönyörű parkon túl mindjárt a Balaton tükre kez­dődik. A kiemelkedő színvo­nalú modern üdülőháznak nemcsak a hazai üdülőközön­ség körében van jó híre, hanem külföldiek is érdeklődnek iránta.

Lellén is szembetűnik a Ba­laton környék gyors fejlődése. A móló elején a régi bódék helyén csinos kivitelű új bazár­épület áll, élelmiszerbolttal, büfével, kölcsönzővel. Beljebb modern üzletsort találunk a nagy forgalom ellátására, fod­rászattal, patikával, büfével, könyvesbolttal, csemege-ke­reskedéssel. A közelben talál­juk a szépen berendezett Park- eszpresszót is.


A TÉLI BALATON szép­ségeiről, érdekességeiről, szó­rakozásairól keveset tud a nagyközönség, pedig a Ma­gyar tenger nemcsak nyáron szép, hanem télen is. Kezdjük talán a madárélettel; sok dan- ka sirály télre is itt marad, s a kikötők környékén, meg a be nem fagyott „hevesek” táján tanyáznak. A jég repedései szélén fekete varjú- és csóka­seregek lesik a zsákmányt. Tél elején vadlúd és vadkacsa csapatok lepik el a tavat, sok tízezres tömegekben.

Az üdülőt, persze, elsősor­ban a saját dolgai érdeklik. Mondjuk el hát, hogy a Bala­ton vizét erősebb teleken mint­egy két hónapon át 30—40 cm-es jég borítja, amelyen pompásan lehet „fakutyázni” (a fakutya szántalpakkal ellá­tott karosszék, amelyet két bottal hajtunk), jégvitorlázni, korcsolyázni.

A tóparti üdülőhelyeken té­len is sokan töltik szabadsá­gukat. Számos szórakozóhely nyitva van, módunk nyílik szép, hosszú, egészséges téli sétákra, s helyenként, főként az északi parton, kiadós síelésre, a havas hegyek kö­zötti barangolásra.

273?

280

FONYÓD a Balaton egyik

legdélebbre fekvő fürdőhelye,

Budapestről nézve „távoli-

nak” számít, azonban föld-

rajzi és közlekedési helyzete

következtében itt van a kö-

zéppontja a Dél-Dunántúlról

a Balatonhoz irányuló forga-

lomnak. Üdülő közönségének

nagy része is ebből az ország-

részből kerül ki.

A Balaton régi, hagyomá-

nyos fürdőhelyei közé tarto-

zik. 12 km hosszú partszaka-

szán évtizedekkel ezelőtt épül-

tek az első üdülővillák. Fő ne-

vezetessége, amelynek párját

a lapos déli parton hiába ke-

ressük, a 233 m magas Vár-

hegy. Csúcsáról és oldalairól

gyönyörű kilátás tárul a lá-

togató elé.

Közvetlenül szemben a

túlsó parton emelkedik a Bada-

csony hatalmas, koporsó alakú

hegytömege, tőle balra Szig-

liget, mögötte a Szentgyörgy-

hegy, jobbra a piramis alakú

Gulács, mellette a Tóti hegy,

közöttük pedig a romoktól

koronázott Csobánc. Ezek a

szeszélyes, szép rajzú vulka-

nikus hegyek felejthetetlenül

széppé és emlékezetessé teszik

a fonyódi kilátást.


Fonyódon létesült az elmúlt évek során a Balaton legkorszerűbb, legnagyobb befo­gadóképességű camping-táborainak egyike (baloldali felső kép), villanyvilágítással, víz­vezetékkel, zuhanyozóval, főzőhellyel és más kényelmi berendezéssel.

A Fonyód melletti Nagyberek területén létesült az ország egyik legkorszerűbb állami gazdasága (baloldali alsó kép). Ezt a területet régebben csak tőzegtermelésre hasznosí­tották, 1882-től rendszeresen termelték ki Nagyberek területéről a tőzeget. A korszerű agrotechnika módszereinek alkalmazásával legújabban a mezőgazdasági termelésbe is bekapcsolták Nagyberek területét. Az állami gazdaság oroszlánrészt vállal a balaton- környéki üdülők zöldség- és főzelékellátásából. A különleges talajadottságok követ­keztében a nagybereki gazdaság az ország legérdekesebb „profilú” állami gazdaságai közé tartozik.

281

A K1SBALATON, a tó legdélibb csücskénél elterülő nádas, mocsaras terület, az al­földi mocsárvilág lecsapolása óta a hazai vízimadár élet egyik fő központja. Szűzi há­borítatlanságban élik itt világukat a kócsagok, a vörösgém, a bölömbika, a szürkegém és más ritka vízimadarak. Védett terület. Az ország legfontosabb madár-rezervátuma ez, amelynek nemcsak érdekességi értéke van, hanem szakmai, természetrajzi szempontból is igen jelentős.

28 2

NEGYVENFÉLE HAL él a Balaton vizében. Legnevezetesebb közöttük a fogas, amelyet fiatal korában süllőnek neveznek, továbbá a harcsa, a csuka és a ponty. A tö­meghalat a garda, a dévérkeszeg, az ön és a küsz adja. Sokszáz éves hagyományok ala­kították ki a balatoni halászat rendjét. A balatoni halász szövetkezetek újabban a leg­korszerűbb halászati módszerekkel kísérleteznek, így a halvonulások pontos feltérké­pezésére, megállapítására rövidesen használatba veszik a tengereken jól bevált radar készüléket. A balatoni halászat fontos tényezője a magyar népgazdaságnak.

20

A KESZTHELYI KAS­TÉLYT, az ország legszebb cs legnagyobb műemléki épü­leteinek egyikét több mint kétszáz évvel ezelőtt, 1745- ben kezdték építeni. 1799-ben a Georgikon-alapító Festetics György saját tervei szerint át­alakította, végleges formáját 1883—87 között kapta meg a kastély. A százegy szobás épü­let (baloldali kép) a háború alatt súlyosan megrongálódott, és restaurálása az idegenfor­galom szolgálatába való állí­tása egyike a Balaton kör­nyéki fejlesztési tervek leg­fontosabbikának. 72 holdas parkjában növényi ritkaságot (tiszafa, piramistölgy, japán fenyő stb.) talál a látogató.

A HELIKON-KÖNYV­TÁR (a volt Festetics kastély egyik rendbehozott szárnyá­ban) a magyar vidék egyik legjelentősebb, elhelyezkedé­sében, berendezésének szép­ségében pedig valóban párját ritkító kulturális intézménye (jobboldali kép). Festetics György a XVIII—XIX. szá­zad fordulóján élt felvilágoso­

dott, haladó gondolkodású

főúr alapította. Festetics 1817-

től kezdve évente rendezett

kastélyában s parkjában „he-

likoni ünnepeket”, amelyeken

a kor minden jelentősebb köl-

tője, írója részt vett. Ez ün-

nepségek emlékezetére nevez-

ték el a felszabadulás után

újjárendezett, helyreállított,

gyönyörű könyvgyűjteményt

Helikon-könyvtárnak. 52 000

kötet könyvet, közöttük szá-

mos nagy értékű ritkaságot és

könyvkuriózumot őriznek itt,

közöttük a Festetics-kódexet

és a Keszthelyi-kódexet, ame-

lyek nemcsak könyvészeti

szempontból minősülnek kü-

lönös értékű ritkaságnak, ha-

nem nevezetes magyar nyelv-

emlékek is.

A könyvtár szervezetileg

az Országos Széchényi-könyv-

tárhoz tartozik, s csak szak-

kutatóknak áll rendelkezésére.

Látogatók is megtekinthetik

azonban a könyvtárat, amely-

nek szekrényei, bútorzata, dí-

szes faragványai számos ér-

deklődőt vonzanak. A beren-

dezés a weimári Goethe-

könyvtár stílusában készült, és

nagyrészt Kerbl János keszt-

helyi asztalos műve (XVIII.

század vége).

A KESZTHELYI HALÁSZCSÁRDA (felső kép) a híres balatoni halászcsárdák kö­zött is az első helyen áll. Népi stílusban épült, kényelmes, oszlopos tornácé épületében, nyá­ron hús kerthelyiségében hamisítatlan pom­pás halászlevet és egyéb halkülönlegessége­ket szolgálnak fel. A halászlé mellett szép kilátást is élvezhet a vendég, hiszen a terasz szinte belenyúlik a Balatonba.

286

A HÉVÍZI GYÓGYTÓ

területe tíz katasztrális hold;

északi fele alatt van a 55,6 m

mélységű forráskráter, amely-

ből másodpercenként 1 m3,

naponta tehát 86 millió liter

27—38 C°-os gyógyvíz száll

fel. A tómedret vastag tőzeg-

réteg borítja, s a rajta áttörő

víz nagy mennyiségű iszapot

szállít a tóba. A hévízi gyógy-

kezelések egyik lényeges kel-

léke ez a gyógyító hatású,

pompás meleg iszap.

A meleg víz s a föléje épí-

tett kabinsorok, zárt fürdőme-

dencék lehetővé teszik, hogy

télen-nyáron egyaránt hasz-

nálhassák a betegek és üdülésre

vágyók a nagyértékű gyógy-

vizet. Rendszeres orvosi ke-

zelés, felügyelet mellett foly-

tatják itt gyógyító kúráikat a

reumások, ízületi és egyéb

bántalmakban szenvedők.

Fokozzák a tó szépségét a

vízen úszó hatalmas levelű,

vörös virágú vízinövények,

amelyeket a laikusok gyakran

indiai lótusznak gondolnak.

Valójában egy vízi tündér-

rózsa-fajhoz tartoznak, s a

század elején honosította meg

őket Lovassy Sándor.

Baloldali alsó képünk a

Palatínus szállót ábrázolja.

^7

A „SZÉPKILÁTÓT”

Keszthelytől kb. io km-nyire

a műút közvetlen közelében,

Balatongyörök határában ta-

láljuk. A györöki öböl part-

jain emelkednek a környék

legszebb hegyei. A kialudt

vulkánok szeszélyes-szép lán-

colata, előterében pedig az

örökké színjátszó, új meg új

gyönyörűségeket tartogató

víztükör félórákra lebilincseli

azt, aki csak egyetlen pillan-

tásra jött ide. A közelben fel-

bugyogó forrás közelében leg-

újabban sátortábor-helyet,

camping-et építettek ki.

SZIGLIGET VÁRA, amely

sohasem hódolt meg a tö-

rök hadak előtt, ma már ro-

mokban hever, de a mere-

dek, 242 m magas vulkani-

kus hegyormon meredező,

megfeketült romokhoz ma is

szívesen felkapaszkodik min-

denki, aki becsüli a nagy tör-

ténelmi emlékeket s szereti a

szép kilátást.

A Várhegy lábánál hatal-

mas, gyönyörű ősparkban ta-

láljuk az Irodalmi Alap Alko-

tóházát.

288


A BALATONI GÖZHAJÓZÁS több mint száz éve kezdődött meg, Széchenyi István kezdeményezésére. 1846-ban indult meg első útjára a fatestű, lapátkerekes, első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy. 1887-ig közlekedett, akkorra azonban kiöregedett, és két évig szünetelt a balatoni hajózás. 1889-ben indult meg a Kelén és a Helka, amelyek ma is közlekednek. Az első csavargőzös 1909-ben épült (a legrégibb hajóra való emlékezésül ezt is Kisfaludynak nevezték el). 1926-ban már öt gázolajjal fűtött motorhajó közlekedett a Balatonon. A felszabadulás után egymás után bocsátották vízre a balatonfüredi hajó­gyárban a korszerű, új motoroshajókat, elsőnek a Tündét, majd 1952-ben további né­gyet. Ekkor kezdte meg útjait a Balaton legmodernebb hajója, a 600 személyes Beloiannisz is. 1956-ban három új 150 személyes hajót helyeztek üzembe.

A BADACSONYI BOROK kiváló minőségének oka a nagyszerű lávatalaj, a kedvező napsugárzás, amelynek erejét a tó tükre még növeli, a hosszú enyhe ősz, az északi sze­lektől való védettség, s nem utolsó sorban a hagyományos szőlőkultúra, amely sok-sok nemzedéken át fejlődött ki s vált valósággal művészetté. A két leghíresebb badacsonyi bor — nevüket ikertestvérként emlegetik a borkedvelők — a narancsszínű vagy gyengén pirkadt, tüzes, erős, tartalmas szürkebarát, és a kék színű levélnyeléről elnevezett zama­tos kéknyelű.

A Kisfaludy-házat, a költő egykori présházát (baloldali felső kép), tájjelegű vendég­lővé alakították át, és ez áll a badacsonyi kiránduló forgalom középpontjában. Alatta levő egyik képünkön a költő egykori feleségének Szegedy Rózának házát mutatjuk be, amelynek termeiben érdekes kis múzeumot rendeztek be, a másik kép pedig a híres ba­dacsonyi bazaltképződmények turisztikai érdekességeiről nyújt elképzelést.

291 19*

A TIHANYI BENCÉS APÁT-

SÁGOT még I. Endre király alapí-

totta 1055-ben. Maga az alapító-

levél is nagy szerepet játszik nemze-

tünk kultúrtörténetében: ez a ma-

gyar nyelv legrégibb írott emléke.

Latinul írták ugyan, de 58 magyar

szót, kifejezést is tartalmaz. Az al-

templom az apátság alapításának ide-

jén, a XI. században épült; I. Endre

temetkezési helyéül készíttette a ko-

lostor templomát, s valóban 1061-

ben bekövetkezett halálakor ide te-

mették el. Csontjait 1889-ben talál-

ták meg. Ma nagy kőlap jelöli a sír

helyét (alsó kép). Az altemplom az

Árpád-kor kedvelt stílusában, a ma-

gyaros nyomokat is mutató román

modorban épült. Zömök oszlopai

és az altemplom hasonlíthatatlan

hangulata megőrizték számunkra a

900 évvel ezelőtti kor levegőjét.

Föléje 1754-ben épült a barokk

apátsági templom (felső kép) részben

a tatárjárás után, a XIII. század má-

sodik felében épített és 1702-ben

lebontott tihanyi vár köveiből. Fi-

gyelemre méltóak a templom fafa-

ragásai, amelyeket Stulhoff Sebes-

tyén készített. A templom megfeke-

tült sisakú kettős tornya jellegzetes

tájékozódási pont a nagy vízen

barangolók számára, és a zöld lombú

félsziget fölött mintegy lebegő tor-

nyokat a Balatonnak csaknem min-

den pontjáról látni lehet.

A TIHANYI VISSZHANG, amelyet Csokonai verse tett országszerte nevezetessé, nemzedékeken át egyik fő nevezetessége volt a Balaton tükrébe mélyen benyúló Tihanyi­félszigetnek. Régebben egész mondatokat kiáltott vissza hibátlanul, az utóbbi időkben azonban hiába mentek fel a visszhang-dombra a látogatók, hiába próbálták a híres vissz­hangot, a hegy néma maradt, vagy csak igen halkan, alig érthetően mondott vissza egyes töredékeket. Legújabban valóságos „orvosi konzíliumot” tartottak a beteg visszhang ügyében. Akusztikai mérnökök, építészek, természettudósok tanulmányozzák, mi az oka a visszhang eltűnésének. Valószínűleg a templom és a visszhang-domb között tele­pített és hatalmasra nőtt fák lombja zavarta meg az echót, de az sincs kizárva, hogy valamelyik időközben épült nyaraló villa teteje árnyékolja el a hangot. Remélhetőleg hamarosan megoldást találnak a szakemberek, mégpedig olyan megoldást, amelynek kedvéért nem kell feláldozni a Csokonai-liget kedves, szép fáit. A visszhang-dombra felsétálók egyébként némi kárpótlást kapnak az elmaradt visszhangért abban a bájos, párját ritkítóan szép kilátásban, amely innen tárul szemeik elé…

A

AZ ÜJ TIHANYI KÖZ­PONT egyre jobban kibonta­kozik a révátkelő hely környé­kén. Itt épült meg többek között a hat szárnyból álló 200 szobás motel, amelyben 400 személy kaphat kényelmes ellátást (baloldali felső kép). Mellette korszerűen épített, 350 személyes éttermet talá­lunk. A motelnek külön strandja van (jobboldali kép).

Itt, ezen a környéken alakul ki napjainkban az új, modern tihanyi üdülőtelep. .A hajóállomás környékét, ahol régebben a nagy kirándulóforgalom miatt igen nagy volt a zaj, tolongás, mentesítik a hangos szórakozóhelyektől, s a zsongó-zsibongó üdülőéletet a révátkelés környékére terelik át.

A balatoni mólókon hajóra várva forró kánikulai napokon bizony nem kellemes tíz percig ácsorogni a tűző napon. S bár az ember a verőfény kedvéért megy le a Balatonra, még az is előfordul, hogy a hajóállomásokon várakozók könnyű nyári ruháját hirtelen kerekedett zápor csúfolja meg. Nagy sikert arattak hát a tihanyi mólón kísérletképpen felállított első napfény- és esővédő gombaszerű ernyők. A szellős „váróterem” látvány­nak is érdekes, messziről úgy tűnik, mintha hatalmas gombák nőttek volna a Balaton tükrén (baloldali alsó kép).

A FÜREDI SZÍVKÓRHÁZ egyike a Balaton környék legrégibb és legismer-

tebb intézményeinek. 1870-ben már állt a mai állami kórház, alsó helyiségeiben gőz-

fürdővel és szénsavas márványmedencével. A szénsavas fürdők kitünően beváltak szív-

ós vérkeringési zavarok gyógyításában, valamint a testi és szellemi kimerültség orvos-

lásában. A füredi szénsavas gyógyvíz egy literjében 1200—2400 milligramm szénsav

van: a forrás vízhozama 80—200 m3 között ingadozik. A 350 személy befogadóképes-

ségű korszerű szívkórház az ország leghíresebb

egészségügyi intézményei közé

tartozik. Elkoptatott szó, de

írjuk le, mert jellemző: Füred

a szívbetegek Mekkája.

A PARTI FASOR. Balaton-

füred egyik büszkesége és jel-

legzetessége a tó partján ki-

alakított gyönyörű négyes

nyárfasor. Az örökké susogó

lombok alól meseszép kilátás

nyílik a végtelenbe nyújtózó

vízre, és Füredi-öbölre.

Csaknem száz esztendeje,

1865—66-ban ültették el itt

az első fákat, s árnyékukban

a múlt század második felé-

nek számos ismert politikusa,

írója, művésze és nem egy ne-

vezetes külföldi vendég sétál-

gatott. Néhány emlékművet

is találunk itt, emlékezésül

Füred építőire, hőseire és nagy-

nevű vendégeire. A sétány

szélén, kis térség közepén

Széchenyi István fehér kő-

szobrát látjuk. A balatoni gőz-

hajózás megindítójának em-

lékművén a Kisfaludy-gőzős

megindulásának 100. évfor-

dulóján, 1946-ban külön emléktáblát helyeztek el. A parti kőfal egyik részén Nosz-

lopy Gáspárnak, a Szabadságharc híres partizánvezérének állítottak emléktáblát

1953-ban. Ezen a ponton szállott partra 1849-ben szabadcsapatai élén Noszlopy.

Blaha Lujza emlékpadja a következő látnivaló, a „nemzet csalogánya” évtizedeken

át nyaranta vendége volt Fürednek. Kisfaludy Sándornak, a Balaton nagy poétájának

és lelkes hívének szobrát is megtaláljuk itt. Jellegzetes pontja a hársfasornak

Rabindranath Tagore nagy hindu költő emlékfája és mellszobra. 1926-ban Tagore

itt, a füredi szívkórházban sze-

rezte vissza egészségét, ennek

emlékére írta néhány szép

sorát, amely a szobor talap-

zatán olvasható.

A parti sétány mögött, a

kórház felé eső parkrészben is

találunk gyönyörű fákat. E

parkrésznek botanikai érde-

kessége, hogy tizenhatféle

hársfa sorakozik itt, közöttük

ritkaság-számba menő fajták

is. A különféle hársfák egy-

mást követik a virágzásban, s

heteken át mindig talál az itt

sétáló virágzó fát, heteken át

nem szűnik meg az édes virág-

illat az öreg fák alatt.

25? 8

A FÜREDI ANNA-BÁL-

NAK nagy hagyományai van-

nak, 1825-ben rendeztek meg

az elsőt. Az Anna-bálok a

nemzet szabadságáért küzdő

reformkor vezetőinek talál-

kozójává bővültek, eljöttek

ide sokan, akik az akkori Ma-

gyarország életében politikai

faktornak számítottak, s míg a

bálteremben az ifjúság önfe-

ledten járta a szép magyar tán-

cokat, a palotást, a füzértán-

cot, meg a csárdást — az

oldalszobákban komoly fér-

fiak vitatták meg a haza és a

világ dolgait. A magyar ruha,

a magyar dal, a magyar tánc

ünnepei voltak a régi füredi

Anna-bálok; mindegyik egy-

egy tüntetés a zsarnok Bécs

ellen. Századunk első évtize-

deiben elhagyogatták a régi

szokást, s 1954-ben támasz-

tották fel ismét. Azóta évről

évre nagy fénnyel és országos

érdeklődés mellett tartják meg

a füredi Anna-bálokat. 1959-

ben egy régi hagyományt is

felújítottak s a „Balaton szé-

pe”, a bálkirálynő ismét arany-

almát kap díjként, mint egy-

kor Venus — de a mostani

szépek miatt nem tör ki há-

ború, sőt még édesebbek és

szebbek a béke napjai…

A BARICSKA-CSÁRDA, amelynek igénytelen külsejű, nádfedeles épületére, szőlő-

sorok között vezető kicsiny útjára csodálatos módon mindig rábukkannak a balaton-

füred—tihanyi országúton haladók, egyike a Balaton környék legvonzóbb, legnépsze-

rűbb „tájjellegű” vendéglőinek. A hamisítatlan régi pincehangulatok kedvelőinek való-

ságos zarándokhelye ez a meszeltfalú, nádfedeles kicsiny ház, ahol a pincében tucatnyi

hatalmas hordóból maga a vendég választhatja ki, melyik bort kívánja fogyasztani és

a bor mellé a frissen sült lacipecsenyét, rántotthalat is szemeláttára, nyílt tűzön, azon

frissiben készítik el. A népzenész — és ez is balatoni, szűkebben baricskai specialitás —

hárfán játssza el kedvenc nótánkat, és a gyalult, súrolt kecskelábas asztalok mellett egy

kicsit úgy érezhetjük magunkat, mintha valamely múlt századi balatonkörnyéki betyár-

kocsma asztala mellé tévedtünk volna. Sajátos hangulatú intézmény ez, népszerűségével

a legmodernebb, legkorszerűbb, a vendéglátóipar minden új rafinériájával felszerelt

csupaüveg új éttermek sem

ként a Balaton környékén

máshelyütt is találkozhat az

utas, a keszthelyi és a füredi

halászcsárda, a Fonyód-vár-

hegyi présházvendéglő, a ti-

hanyi Szúnyog, a balaton-

szentgyörgyi Csillagvár stb.

igyekszik néhány vonást át-

menteni a múlt századi és még

korábbi Balaton környéki élet

ízeiből, színeiből, hangulatai-

ból. A frissen sült pecsenyére,

vagy halra ki tudja miért, ki-

fürkészhetetlen okból, job-

ban csúszik a balatonkör-

nyéki rizling, mint a kristály-

poharakkal terített fehér asztal

mellett. A hangulatos petró-

leumlámpa — vagy annak

álcázott villanyégő — való-

ságos reneszánszát éli a Balaton

körül található táji jellegű

vendéglőkben.

vehetik fel a versenyt. Ezzel a hangulattal egyéb-

A BEVÁSÁRLÁS egyike a

Balaton környék legnagyobb

nyári problémáinak. 1959-ben

a tó körül számos helyen ki-

cserélték a régi, szedett-ve-

dett, toldott-foldott vásáros

bódékat, korszerű, modern új

üzletházakra. A füredi bazár-

soron, amelyet képünk be-

mutat, könyvesboltot, dísz-

műáruboltot, belkereskedelmi

kölcsönzőbódét, élelmiszer-

boltot, illatszertárt stb. talál

a látogató.

JÓKAI MÓR 22 nyarat

töltött balatonfüredi villájá-

ban. Itt írta számos más re-

mek regénye között az Arany-

embert. 1869-ben épült klasz-

szicizáló stílusú villájában

1954-ben emlékmúzeumot

rendeztek be, amely Jókai

irodalmi pályafutásának szá-

mos érdekes emlékét gyűj-

tötte egybe. A nagy mese-

mondó íróasztalát, müveinek

különböző kiadásait csakúgy

megtaláljuk itt, mint kerti

szerszámait, feleségének, La-

borfalvy Rózának emléktár-

gyait és számos értékes kor-

dokumentumot.

A VITORLÁZÓSPORT-

NAK Füred a bölcsője. 1884-

ben itt alakult meg az első vi-

torlás egyesület. Századunk

elején jelentek meg a felhúz-

ható tőkesúlyos kis hajók, ám

a régebbi luxushajókat csak

az első világháború után vál-

tották fel a kisebb sport-

hajók. A 30-as cirkáló, a din-

gik, a kalózok a harmincas

években váltak népszerűvé.

Ugyanezekben az években ren-

dezték a Balaton tükrén az első

nemzetközi versenyeket, Eu-

rópa bajnokságot is. A felsza-

badulás után tömegsporttá vált

a balatoni vitorlázás. Ma 1200

minősített versenyző vitorlá-

zik a Balaton tükrén. Az utolsó

tíz évben terjedtek el a Sza-

lonka (snipe), a Sárkány (dra-

gon) és a Moly típusú hajók.

A balatoni szezon ünnepé-

lyes megnyitását évről évre

Balatonfüreden tartják meg,

az ún. „vitorlafelhúzási ün-

nepséggel”.

301

BALATONKENESE fő nevezetessége a Magaspart, amelynek tetejéről, Soós Lajos balatoni költő emlékműve mellől gyönyörű kilátás nyílik a tó keleti medencéjére. Ezen a ponton állva értjük meg leginkább, miért nevezik a Balatont a „Magyar Tengernek”. Száz évvel ezelőtt még a Balaton habjai mosták a magaspart falait, 1861-ben azonban a tó szintjének szabályozásakor mintegy 200 méterrel visszahúzó­dott innen a víz. A magas partfalban levő 9 nagyméretű barlangot, amelyet a környező nép „Tatárlikaknak”, „Töröklikaknak” nevez, valaha barlanglakásokul használták.

A Honvéd üdülő feletti

domboldalon védett területet

találunk: egyedül itt díszük

hazánkban a tátorján néven is-

mert növényritkaság. Eredeti

hazája a Káspi-tó környéke,

innen hozták magukkal hon-

foglaló őseink. A XVII. szá-

zadban még szerte az ország-

ban tenyészett, gyökereit a

nép táplálékul használta.

AZ ALMÁDI TULIPÁN-

ESZPRESSZÓ egyike a Ba-

laton környék legkorszerűbb,

legmodernebb, legvonzóbb

vendéglátóipari egységeinek.

Napfénytől beragyogott, ízlé-

ses kerthelyisége, stílusos belső

terme, bárpultja, remek krém-

kávéja és a „Wurlitzer” mesz-

szeföldről ide csalogatja a jó

hangulatot, ínyenc falatokat,

kellemes táncmuzsikát ked-

velő közönséget.

NYUGAT-MAGYARORSZÁG

_L\ YUG AT-MAGYARORSZÁG nem önálló, zárt tájegység, ezért képsorunk előtt tájékoztatásul meg kell említenünk, hogy Zala és Vas megyét, valamint Győr-Sopron megyének nyugati részét, az egykori Sopron megyét soroltuk ide. Délről észak felé haladva járjuk be az olvasó­val ezt a hosszan elnyúlt vidéket, amely természeti, gazdasági értékeivel, főként pedig nagy múltra visszatekintő történelmi nevezetességeivel, régi szép városaival sok gyönyörűséget, látnivalót tartogat az utazónak.

Címképünk a soproni Lővérek egyik pontján készült; a fák lombjainak nyílásán mintegy ablakon át tekintünk le az ősi Sopronra.

OLAJMEZŐI is vannak az országnak- gazdag hozamú, nagy tartalékokkal rendel-

kező olajmezői, amelyekről egyre több szó esik mostanában. Az ország délnyugati

szögletében, Zala megyében bukkantak a korszerű üzemanyagot nagy mennyiségben

szolgáltató olaj mezőre, s a budafai, lovászi, nagylengyeli, bajcsai, zalabesnyői, botfai

stb. telepeken a legmodernebb módszerekkel, új szovjet gépekkel, nagyteljesítményű

szivattyúkkal hozzák felszínre a nyersolajat. Benzin lesz belőle meg petróleum, gázolaj,

bitumen, s egész sor más, nagy fontosságú vegyipari cikk, amelyeket többek között a

műanyaggyártás is felhasznál.

A termelés korszerűsítésén kívül nagy gondot fordítanak az olajmezők munkásainak la-

lótelepeire, a kulturális és egész-

ségügyi létesítményekre is.

Baloldali felső képünk a

bázakerettyei új kultúrházat

mutatja be, jobboldali nagy

képünkön pedig munkajelenet

látható a Lovászi Kőolajter-

melő Vállalat telepéről.

“”X1 Jtr’-‘ x

A ZALAEGERSZEGI

RUHAGYÁR az első ötéves

terv idején létesült. Baloldali

alsó képünk egy munkatermet

mutat be, meggyőző képet

adva az egészséges, korszerű

munkakörülményekről, ame-

lyek annyira elütnek a múlt

szomorú, nyomott, sötét és

egészségtelen üzemi épületei-

től. Tágas, nagyablakos, fénv-

csővilágítású munkahelyisé-

gek, egyenletesen kondicio-

nált levegő, korszerű munka-

eszközök — ez jellemző az új,

sokra hivatott zalaegerszegi

üzemre.

A NÉPI ÉPÍTKEZÉSNEK érde­kes, ritka szép példáival találkozunk a zalai és a dél vasi községekben, Göcsejben és az Őrségben. A „sze­gekben” és „szerekben” települt régi lakosság kontyos és üstökös, talpas házai hűen őrzik a régi népi építkezési szokásokat; a nádfedeles, gerendákból összerótt tornácos há­zak és „hástuk” (gabonás kannák)épí- téséhez szeget használt az ácsmester.

Alsó képünkön Vas megye egyik legszebben fejlődő, korszerűen gazdálkodó termelőszövetkezetét, a vasszilványi tsz-t mutatjuk be. Pél­dája, és a többi régi környékbeli tsz példája nyomán egyre eredménye­sebben bontakozik ki a megyében a termelőszövetkezeti mozgalom.

KÖRMEND vára a tatár­járás után épült. Történelmé­nek legmozgalmasabb napjait 1664-ben élte, amikor itt zaj­lott le a szentgotthárdi csata első szakasza: a körmendi hajdúk visszaverték a török főerőket és ezek kénytelenek voltak Szentgotthárd felé ke­rülni. A XVIII. században a régi vár helyére barokk kas­kastélyt építettek a Batthyá- nyak. A ma is álló, vastag falú, jellegzetes alakú épület a körmendi Vörös Csillag ter­melőszövetkezet központja.

A KÖRMENDI ÁLTALÁ­NOS ISKOLA egyike az or­szág legújabb, legkorszerűbb oktatási intézményeinek. A 10 tantermes modern központi fűtéses épületet 1958 végén adták át rendeltetésének. Is­kolaépítési programunk egyik nagyértékű, nevezetes állo­mása ez az épület. Az építke­zések során 4000 m3 földet mozgattak meg; a korszerű tanintézetben 550 gyermek ta­nul.

A KÁMONI ARBORÉTUM, amely Szombathely egyik külváro­sában tekinthető meg, az ország leg­gazdagabb botanikai gyűjteménye. Az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet gondozásában álló területen 1640 különféle tájról származó nö­vényt, túlnyomórészt fát és cserjét nevelnek és ápolnak, s a tervek sze­rint ezt a számot még tetemesen növelik. Az arborétum hetvennél több külföldi tudományos intézettel van kapcsolatban, szorgos munká­val, nagy szakértelemmel dolgozik a kert minél teljesebbé, minél szebbé és tanulságosabbá tételén.

A JÁKI TEMPLOM egyike leg­szebb románkori műemlékeinknek. Szentmargit-bányai faragott kőből épült a Xlll. sz. első felében; 1256-ban szentelték fel. Azóta az eltelt hosszú századok folyamán többször restaurálták, a kor ízlése szerint egyes részleteiben át- meg át­építették, de egészében máig is hí­ven őrizte meg eredeti vonalait. Legismertebb részlete a Krisztus és apostolszobrokkal gazdagon dí­szített főkapuzat, amely a kor egy­házművészetének remekbe készült, nemzetközileg is nyilvántartott nagy­becsű műalkotása.

SZOMBATHELY nevezetes mű­emléki együttesét, a Berzsenyi tér finom vonalú épületeit, 1771-ben kezelte építeni Hefele Menyhért, a hazai copf stílus nagy mestere. Elsőnek a püspöki palota (alsó kép) készült el, amelynek díszes lépcső­házát Juan Correa mexikói festő al­kotása díszíti, termeiben pedig Maul- bertsch, és Dorfmeister-freskók ékes­kednek. A kéttornyú székesegyház (felső kép) ugyancsak copf stílusban épült 1791—97 között. Díszítésén bécsi szobrászok és festők (Prokp, Spreng, Winterhalder) dolgoztak, s több értékes Maulbertsch-képet is megcsodálhatunk a templom falain és oltárán. A székesegyház kertjé­ben római-kori útmaradványt, ős­keresztény templomromot (cella trichora) és a IV. századi bazilika mozaikjait szemlélhetjük meg. A szép műemléki együttest a temp­lommal szemben emelt harmonikus szépségű házak teszik teljessé. A tervszerű rendbe tudatos térformáló művészettel alkotott együttes az or­szág egyik legszebb tcrecskéjét zárja közre, s a műértők, a régi szép épületek rajongói számára sok meg­lepetést tartogat.


AZ ISIS-SZENTÉLY, amelyet 1955 végen Szombat­helyen találtak, egyike az or­szág legjelentékenyebb római­kori emlékeinek. Egész Euró­pában nincs ehhez fogható nagyméretű Isis-templom, csak Egyiptomban található hozzá hasonló. A 18 évszá­zaddal ezelőtt épült szentély 16,5 m hosszú, 9,5 m széles. Két részre osztott cellájához előcsarnok vezet. Most foly­nak az ásatások, amelyek az épület környezetét hivatottak feltárni. Valószínűnek látszik, hogy a szentélyt egész sereg más vallási célú épület vette körül.

ZSENNYÉN, a Rába-folyó

és a Sorok-patak mentén te-

lepült kis Vas megyei község-

ben van az ország legszebb,

legreprezentatívabb képzőmű-

vészeti alkotóháza. A XVIII,

században a régi alapokra épí-

tett, romantikus stílusú, eme-

letes kastély, a körülötte el-

terülő 20 holdas, faritkaságo-

kat őrző védett park télen-

nváron kellemes otthont és

témát ad az itt pihenő és el-

mélyülten dolgozó festőknek.


A RÁBA FOLYÓ, amely az ausztriai Passail mellett ered, Szcntgotthárdnál lep ma­gyar területre, majd 271 km-es út után Győrnél a mosoni Duna-ágba ömlik. Szerepe a Kisalföld 6000 km2-es lapályánál ahhoz hasonló, amit a Tisza tölt be a Nagyalföldön; ez a táj fő folyója. Mellékvizei közül legérdekesebb a Rábca, amely voltaképpen a Rába egyik mellékága: a Rábából Nicknél kiszakadó Kis-Rába a Hanság vidékén csatornázott mederben végigfolyva, felveszi a Répcét, s az innen kezdve Rábcának nevezett folyócska Győrnél tér vissza ismét a Rábába.

A 155 ni tengerszint feletti magasságú Kisalföld, amelyet a Rába és mellékvizei há­lóznak be, az ország legkitűnőbb, legfontosabb mezőgazdasági területei közé tartozik. Nagyságra nézve a Nagyalföldnek kb. 1/10-e, s ennél 25 m-rel fekszik magasabban.

Változatos, szép tájakon folyik végig a Rába, a partjait kísérő füzesek szelíd, bájos hangulatot árasztanak. Ebben is, szőkeségében is a Tiszára emlékeztet.

KŐSZEG — a távoli határszéli

városka egyike az ország műemlé-

kekben leggazdagabb pontjainak.

Belvárosának magva a Jurisics tér,

ahol több középkori eredetű épület

áll. Kevés pontja van az országnak,

amely ilyen tökéletesen, ilyen hábo-

rítatlanul őrizte volna meg szá-

munkra a rég letűnt századok emlé-

két. Itt áll a karcsú, gótikus szentélyű

Jakab templom, amely a „Murányi

Vénusznak”, Széchy Máriának ham-

vait őrzi (alsó kép). A tér másik

kiemelkedő épülete az 1900-ban

épült zömök tornyú Hősök kapuja

(felső kép); erkélyeiről gyönyörű

kilátás nyílik a hegyek tövében épült

városra. A tér házai egytől egyig

műemléknek számítanak. Homlok-

zatukon, árkádos, boltíves udvarai-

kon a magyar középkor, a rene-

szánsz és a barokk kor emlékei

élnek.

Legnevezetesebb emléke azonban

Kőszegnek az impozáns méretű,

dombon álló Jurisics vár (jobboldali

kép), amelynek eredete a XIII. szá-

zadba nyúlik vissza. Vaskos tornyai,

masszív bástyái, gótikus kápolnája,

reneszánsz loggia-sora egymást kö-

vető korok és stílusok nyomát őrzik.

Ezekről a falakról verte vissza 1532-

ben Jurisics Miklós maroknyi hadá-

val 25 napi kemény ostrom után

a török csapatokat. Az elmúlt szá-

zadok erősen megviselték ezt a


nagymúltú várat. Helyreállí­tási munkálatai most folynak. Egymásután kerülnek napvi­lágra rejtett szépségei, régi épületrészei, amelyeket az idő­közben történt ráépítések el­torlaszoltak. A tervek szerint nemcsak Vas megyének, ha­nem az egész országnak egyik legszebb, legnagyobb kultúr- házát rendezik be az egykori vár termeiben. Az 50 m hosz- szú lovagtermet kultúrterem­mé alakítják át.

NAGYCENK, ez a kis Sopron kör­nyéki község volt legkedveltebb ott­hona a múlt század egyik legnagyobb reformerének, Széchenyi Istvánnak. Ham­vai is itt nyugosznak a görögös stílusban épített, hatalmas fáktól beárnyékolt krip­tában (alsó kép). Az egykori Széchenyi- kastély a háború alatt erősen megrongáló­dott, helyreállítása most van folyamatban. Ritka szép látványossága a több kilo­méter hosszú, kétsoros hársfasor, amelyet még Széchenyi István telepített.

SOPRONHORPÁCS nevét a Mezőgaz­dasági Kutató Intézet és Kísérleti Gazdaság (felső kép) tette országszerte ismertté. Az Intézet központja régi, szép, 1771-ben épített kastélyban helyezkedik el. Az épü­let kőfaragásait Müller Ferenc szobrász készítette, a kályhákat bécsi fazekasok szál­lították. Érdekes látványosság a parkban ásott tó, amelynek környékén csigakertet létesítettek.

FERTŐDÖN találjuk az

ország legnagyobb, legszebb,

leghíresebb kastélyát. A ha-

talmas U-alakú barokk épü-

letet a XVIII. század végén

építtette Eszterházy Miklós, a

nagy vagyonú, nagyhatalmú,

gőgös főúr. A versaillesi minta

szerint épített fényűző kas-

télyban valóságos fejedelmi

pompájú udvartartás folyt ak-

koriban, s az ünnepségekhez a

muzsikát nem kisebb személy

szolgáltatta, mint Joseph

Haydn, a világhírű zeneszerző,

aki több mint negyedszázadon

át élt Eszterházy udvarában.

Címe : ,,udvari zeneigazgató”

volt és „szolgálatait” teljesen

magának foglalta le a bécsi

udvarral is versenyezni akaró,

büszke főúr.

A halhatatlan művész itt el-

töltött éveinek emlékét díszes

táblán örökítette meg az utó-

kor. A kastély idők folyamán

súlyosan megrongálódott, és

1958—59-ben nagy költséggel

a régi fényében, korhű módon

restaurálták. A díszudvarban

és a kastély termeiben időről

időre Haydn emlékkoncerte-

ket tartanak. A kastélyban

jelenleg több fontos kulturális

és gazdasági intézmény mű-

ködik.

SOPRONT, a legnyugatabbra fekvő magyar várost, gyakran nevezgetik szabadtéri múzeumnak. Valóban egész kivételes helyet foglal el a magyar műemléki városok sorá­ban. A műemlékek számát tekintve Buda­pesten kívül csak Eger előzi meg. Sopron fő értéke c tekintetben, hogy legszebb épületei néni elszigetelten, elszórtan fekszenek a város területén, hanem páratlanul harmonikus, egységes városképpé állnak össze. Főként annak köszönhető ez, hogy csaknem teljesen megmenekült a magyar városok többségét rombadöntő török hódoltságtól.

Sajnos a középkori Sopron az 1676. évi nagy tűzvész során megsemmisült, és csak néhány épülete maradt fenn. A mai Sopron, úgy ahogyan műemléki várost ismerjük, a késő reneszánsz és a barokk korban alakult ki. Legszebb része, amelynek csaknem min­den háza műemlék, az egykori vár területe, a Beloiannisz tértől a Széchenyi térig. E patkó alakú városrész fölé magasra szökken a

várostorony, Sopron élő szimbóluma (jobb­oldali kép). Alsó része középkori eredetű, egyes források szerint Árpád-kori, loggiás erkélykoszorúja és nyolc élű felső része a késő reneszánsz korban készült, hullámos vonalú rézsisakja pedig a barokk korban. E toronnyal szemben a Beloiannisz tér másik oldalán áll az 1280-ban épült egykori bencés templom (másképpen Kecske­templom), a korai gótika egyik legszebb alkotása (baloldali felső kép). A hozzá csatlakozó egykori kolostorépületében találjuk a középkori, vagy káptalan-termet. Ezt a ritkaszép XIV. századbeli, karcsú oszlopokon nyugvó mennyezetű gótikus termet 1949—51-ben gyönyörűen helyre­állították.

Maga a Beloiannisz tér az ország egyik legszebb, egységes hatású tere. A középen álló 250 éves Szent Háromság szobornál megállva és körülhordozva tekintetünket, ugyanaz a látvány vár bennünket, amelyet elődünk 2—500 évvel ezelőtti utazó láthatott.

A tér legszebb épületei az ún. „Tábor­nok-ház” (alsó sor első képe), a Fabri- cius-ház, Storno-ház stb. De ugyanilyen hűséggel érzik az elmúlt századok emlékét a belváros összes utcái. Ne sajnáljuk a fáradságot és a szépen faragott barokk kapukon át (alsó sor második képe) lépjünk be a házak udvaraira is. Nem­egyszer még a homlokzatnál is szebb látványban lesz részünk.

A SOPRONI VÁROSFAL,

amelyen belül hazánk egyik

legszebb, legépebben maradt

régi városképe konzerváló-

dott, maradt ránk, idők fo-

lyamán teljesen eltűnt a fej-

lődő, terjeszkedő város házai

között. Tűzfalak, árnyas, mély

udvarok rejtik az egykori har-

coktól megviselt falmaradvá-

nyokat. Egyhelyütt azonban, a

Lenin körúton a második vi-

lágháború bombázásai néhány

régi házat megsemmisítettek, s

a déli bástyafal egy része nap-

világra került. A nagyforgalmú,

modern útvonalon sajátos el-

lentétként ékelődik be ez a

mohos, sok évszázadot látott

öreg bástya. . .

SOPRON IPARÁRÓL ke-

veset beszélünk; ha erre az

ódon, hangulatos városra gon-

dolunk, elsőnek régi szép há-

zak, mesterművű kapuk, csip-

kés tornyok és a Lővérek jut-

nak eszünkbe. Pedig a szép

nyugati határszéli városnak je-

lentékeny, mind jobban fej-

lődő ipara is van. A belvárostól

délkeletre valóságos kis ipar-

negyed alakult ki az utóbbi


években. Képünkön az aszta- losáru-gyár egyik üzemét mu­tatjuk be. Országszerte sok­helyütt találkozunk az innen kikerült termékekkel.

A STORNÓ-GYÜJTE- MENY olyan jellegzetessége Sopronnak, amelynek megte­kintését nem mulaszthatja el a városba vetődő idegen. A svájci eredetű Stornó-család több mint száz éve telepedett le Sopronban, és három gene­ráció óta gyűjti a képzőmű­vészeti, műipari és helytörté­neti emlékeket. A nagybecsű gyűjteménynek nem egy da­rabja a művészi tehetséggel megáldott Stornó-család tag­jainak keze alól került ki. A gyűjtemény legértékesebb rit­kaságai a XIV. századból való bronz, ötvös munkák, a XV. századi fafaragványok, régi német és olasz festmények, asztalos remekek, óntárgyak, népies kerámiák, üvegek és órák. Ez a ritkabecsű magán­gyűjtemény muzeális mérték­kel mérve is jelentékeny.

♦♦0*1**

21*

A LÖVÉREK mint ahogyan a soproniak a város­tól délnyugatra elterülő kertes, ligetes hegyoldalt nevezik, a maguk módján éppen annyi szépséget tartogatnak a látogató számára, mint Sopron műem­lékei. A villasorokkal tarkázott, gondosan ápolt hatalmas parkvilág felhúzódik egészen a Sopron mellett emelkedő hegyek oldalába. Legszebb pontjait a 4 km hosszú Szabadság körút mentén találjuk, amely csaknem teljes hosszában autóbuszon is bejárható. Az itt épült üdülőházak közül kiemelkedik a Csepeli Vas- és Fémművek üdülője, az egykori Lővér szálló. Itt találjuk a Ciklámen-szálló idillikus környezetben

épült hatalmas épületet is, amely a magas vérnyomásúak és szívbetegek szanatóriuma. A Lővér-uszoda (jobboldali kép) talán az ország egyik legszebb fekvésű strandfür­dőinek egyike. A Kövérek egyik legmagasabb pontján, a 398 m magas Károly-magas- laton áll a 25 m magas kilátótorony (baloldali felső kép), amelyen legújabban televíziós relé-állomást szereltek fel.

A Sopron körüli erdőkben kora tavasztól késő nyárig díszlenek a színpompás virágok, közöttük olyan ritka növényfajták, mint a máriapapucs, a légybangó orchideák, a rovarevő mocsári hízóka, a havasi palástfű, a narancsvörös aggófű stb. A nyilvántartott 1350 növényfajta közül legismertebb a vadontermő, gyönyörű színű, kellemes illatú ciklámen. Az állatvilág érdekességei az őzek, a fácánok, s az erdők mélyét járó kiránduló nem egyszer szarvassal is találkozik. A húszas években idetelepített muflonokat sajnos a háború csaknem teljesen elpusztította, de császármadár még ma is akad.

A LÉBÉNY1 TEMPLOM egyike hazánk legrégibb, legjelentősebb mű­emlékeinek. A XIII. sz. elején épült templom többszöri átépítés, renoválás után is hűségesen őrizte meg a román stílus vonásait.

RÖJTÖKMUZSAJON (felső sor első kép) találjuk az ország egyik legszebb, legkulturáltabb gyermeküdü­lőjét. A repkénnyel befutott, gyönyö­rűen karbantartott kastélyban és ha- talmas parkjában évről évre ezer meg ezer gyermek pihen, játszik, sportol.

A HANSÁGBAN, ezen a

Fertő-tó környéki nedves, in-

goványos területen hatalmas

munkálatok indultak (balol-

dali alsó kép). A lecsapolás

során megfelelő mértékben

mélyítik a régi csatornákat és

45 km hosszúságú új csator-

nát ásnak.

A munkálatok motorja az

a sok-sok ezer lelkes fiatal, aki

az ország különböző vidékei-

ről önkéntes jelentkezés alap-

ján utazik ide, részt vállalva

ebből a hősi erőfeszítésből.

A FERTÖRÁKOSI KŐ-

FEJTŐ egyike az ország leg-

látványosabb bányaüzemeinek.

1628 óta működik, és az innen

kikerült kitűnő építkezési tu-

lajdonságú, ún. lajta-mészkő

nemcsak a közeli Sopron mű-

emlékeinek falán fedezhető fel

sokhelyütt, hanem Bécs épí-

tészei is szívesen használták

fel. A hatalmas tömbökben

kivágott mészkő helyén a kő-

bánya belsejében óriási pil-

lérekkel tagolt hatalmas üre-

gek, termek maradtak vissza,

amelyeknek párját ritkító lát-

ványáért sok turista, látogató,

üdülő érkezik évente ide Fer-

tőrákosra.

KAPUVÁR a Rábaköz népművészeti központja. Ünnepi alkalmakra ma is szívesen felöltik még az asszonyok a vörös alapon arannyal nyomott „csillagos bársonyból” vagy kék atlaszból készült ujjast és szoknyát, az ezüsthímes „kobokra”, főkötőre hátul rojtos vörös selyemkendőt kötnek (nagyobb ünnepeken fehér tiill fej kendőt), lábukra pedig cifrán kötött fehér harisnyát húznak. A fej kendők régebben finom, hímzett ba- tisztból készültek, ebből a hímzésféleségből alakult ki napjainkra az ún. köveji hímzés.

S ha már Kapuváron és környékén járunk, ne felejtsük cl megnézni a népi építészet máig is megmaradt szép példáit, a hagyományos építési móddal készült régi lakóházakat. Nem egyszer a belső berendezés is látványosság számba megy, igen jellemzőek az ágy­neművel tömött mennyezetes ágyak, a képekkel sűrűn teleaggatott falak.

}2Ó

ÉSZAK-DUNÁNTÜL

Al DUNÁNTÚL ÉSZAKI RÉSZÉT, pontosabban északnyu­gati megyéit, Veszprém, Fejér, Komárom megyét és Győr-Sopron megye keleti felét, az egykori Győr megyét foglalja képekbe utolsó fejezetünk. A témakör igen változatos, hiszen ez a terület gazdasági szempontból egyike az ország legfontosabb vidékeinek, itt helyezkednek el legna­gyobb új létesítményeink; ugyanakkor történelmi emlékekben is igen gazdag, és valóságos kincsesbányája a természeti szépségeknek. Ezt a sokarcúságot igyekeztünk a kép és a szó hálójába fogni.

Címképünk az ország egyik legszebb vasútvonalának, a Cuha-völgyi vaspályának egyik szakaszán készült.

GYŐR MŰEMLÉKEI kimagasló helyet foglalnak el hazánk műemléki nevezetes­ségei között. 200-nál több különböző korokból származó műemléki és műemlék-jel­legű épület (433—434) sorakozik a belváros ódon, hangulatos utcáiban, a Rózsa Ferenc, Rákóczi, Liszt Ferenc, Kossuth Lajos, Kisfaludy, Híd utcában s a környező utcákon, tereken. Párját ritkító érdekességei a műemléki városnegyednek azok az aprócska, lili­puti méretű házacskák, amelyeket e régi győri polgárok a gyakori katonabeszállásolások céljaira építettek, mintegy vendég-házul, hogy otthonukat megkíméljék a beszállásolás kellemetlenségeitől.

A győri fülesbástyás várat 1537-ben kezdték építeni, Benigno Ferenc tervei szerint, s az 1566. évi tűzvész után Stella fejezte be. A Rábára néző magas falakat és a bástyát Wimes vezérkari mérnök tervei szerint 1664-ben készítették.

55 ö


A régi várnak jelentékeny

részei állnak még ma is, hatal-

mas falai méltósággal könyö-

kölnek a folyók habjai fölött.

Bent a várban épült püspöki

palotában (baloldali második

kép) szép mívű empire búto-

rokat, finom formájú stukkó

mennyezetes lépcsőházat cso-

dálhat meg a látogató, a kocsi-

színben pedig még ott látjuk a

régi püspöki díszhintókat. A

székesegyház egyik kápolnájá-

ban I. László király hermáját

(ereklyetartóját), a középkori

ötvösművészetünk egyik re-

mekét őrzik.

Ám Győr története még en-

nél az időnél is sokkal régebbi

múltra tekint vissza.

Nevezetes hely volt az egy-

kori Arrabona már a rómaiak

idején is, s a győri építkezések

során számos római-kori lelet

került elő. Ezeket, s a még ré-

gebbi kő-, bronz, és vaskor-

szaki leleteket, a kelta kor és a

népvándorlás korának emlékeit

s a város közép- és újkorára

vonatkozó gazdag anyagot a

Xantus János múzeumban te-

kinthetjük meg. Az épület ma-

ga is becses műemlék, a XVII.

században épült, a következő

évszázadban némileg átépítet-

ték.

GYŐR IPARA. A Wilhelm Pieck Gyár (alsó kcp) elődje, a Magyar Vagon cs Gépgyár 1896-ban alakult. A gyár ma egyike az ország leg­fontosabb nagyipari üzemeinek, többezer munkást foglalkoztat, sok­szoros élüzem. Az itt gyártott vasúti személykocsikat az egész világon is­merik. De készítettek a gyár dolgo­zói hidat a Níluson, és jó munkáju­kat dicséri a Romániát Bulgáriával összekötő modern nemzetközi vasúti híd is.

Győr ipara hatalmas léptekkel fej­lődik. Hét nagy textilüzeme után akár textilvárosnak is lehetne nevezni. Legfontosabb textilipari üzemei a Richards finomposztó gyár (itt gyártják a híres cromby kabátszöve­teket), a Pamutszövő- és Műbőrgyár (évente 4 millió négyzetméter mű­bőrt készít), a Győri Lenszövő Gyár. A textilgyárakon kívül meg kell em­lékezni a 90 éves Keksz- és Ostya­gyárról,’ a Cardo Bútorgyárról, a Szerszámgépgyárról, s az új Hűtő­házról (felső kép), az ország egyik legkorszerűbb élelmiszeripari üze­méről.

A 80 000 lakosú Győr, amelybe a környező községekből 20 000 to­vábbi dolgozó jár be, máris egyike az ország legfontosabb ipari nagy­városainak és az ötéves terv során tovább erősíti helyzetét az ország öt nagy városa között.

GYŐR ÉPÍTKEZÉSEI

mindenben magukon viselik

az iparilag rohamosan fejlődő

észak – dunántúli nagyváros

életütemének bélyegeit. Az

újonnan létesített és a korszerű-

sített üzemeken kívül nagy-

arányú beruházásokat végez-

nek a gyorsan növekvő győri

népesség lakásellátásának ér-

dekében is. A képeinken be-

mutatott győri műemléki-vá-

rosrész peremén, kitűnő for-

galmú helyen új lakótelepek

nőnek ki a földből, a korszerű

építészet, városrendezés elvei-

nek megfelelően. Elsősorban

természetesen az iparnegyedek-

ben dolgozók számára épültek

s épülnek a 2—4 emeletes, mo-

dern vonalú, komfortos bér-

házak. — Bemutatjuk egyben

az 1958-ban átadott új győri

pályaudvar épületét is. A régit

a fasiszták rombolták le a má-

sodik világháborúban. A mai

pályaudvar az ország legmo-

dernebb közlekedési létesít-

ményei közé tartozik; mind

külső megjelenésében, mind

belső beosztásában, a nagy

utastömegek áramlását előse-

gítő s az érkező és az induló

utasforgalmat célszerűen szét-

választó aluljárók megoldásá-

ban példaszerű.


A NÉGY FOI.YÓ VÁRÓ-

SA —• így szokták nevezgetni

Győrt. Itt fut össze a Rába, a

Marcal és a Rábca, s itt tor-

kollik a három egybeszakadt

folyó a Mosoni-Dunába. Bő-

ven van hát lehetőség a stran-

dolásra. Igen fejlett a város

sportélete, s a sportágak közül

természetesen elsősorban a ví-

zisportok. Győr evezős-sportja

országos hírű, sőt nem egy

nemzetközi díjat is hazavittek

már a győri evezősök. A sport-

szerű evezés mellett sok híve

van a „vadevezésnek” is, a ki-

rándulók fürge csónakjai, mo-

torcsónakjai messze felkalan-

doznak a Rábán és a mosoni

Duna-ágon. A vízparti sétá-

nyok, parkok, ligetek árnyas

útjairól, pedig órákhosszat el

lehet nézegetni a vízben lubic-

kolok, evezők, kajakozok tar-

ka sokaságát.

Gazdasági szempontból is

nagy jelentőségük van Győr

életében a folvóknak, külö-

nősen a Dunának. Szoros ér-

telemben ugyan nem duna-

parti város ez, a Nagy-Dunával

csak a mosoni Dunaág köti

össze, de a közeli Gönyűnél

már a nagy nemzetközi dunai

vízi útba kapcsolódhatnak be a

Győrből induló vízi járművek.

GYÖK-SOPRON MEGYE határán olvashatta elsőnek az utazó a sokatmondó feliratot: „Szocialista megye”. 1959 tavaszán innen indult ki a hazai mezőgazdaság kollektivizálás reneszánsza, s a szervezési munkálatok lényegében már be is feje­ződtek. Az állami gazdaságokon kívül mintegy 250 tsz műveli meg a termékeny kisal­földi szántóföldeket. Az egész országban itt, az Esterházyak, a Habsburg főhercegek, az egyházi birtokok, a középbirtokok és nagybérletek egykori földjén a legnagyobb százalékú a kollektív mezőgazdasági termelési forma, kb. 400 000 hold van a tsz-ek kezén. A megye mezőgazdasági termelésének legjellemzőbb vonása a bőséges, fejlett és korszerű állattenyésztés, az ipari növények termelése és a környező nagy kapacitású iparvidékek élelmiszerellátása.

PANNONHALMÁN, ame-

Ivet a térképen Győrszentmár-

ton néven találunk, 1225-ben

kezdték építeni a román és

gótikus vonásokat mutató

apátsági templomot. Egyike

hazánk legrégibb és legszebb

műemlékeinek, faragványai,

szobrai, régi kövei sok szép-

séget tartogatnak a műértékek

iránt fogékony látogatók szá-

mára. De talán még ennél is

vonzóbb nevezetesség az or-

szágos hírű képtár (benne

flamand, hollandi, spanyol,

olasz, francia, német, osztrák

festők remekei, számos ős-

nyomtatvány, Kódex) és a

levéltár, ahol a régi magyar

kultúra számos felbecsülhe-

tetlen értékű ritkaságát őrzik.

Itt látjuk többek között az

első magyar nyelvemléket, az

1055-ben írott Tihanyi-alapí-

tólevelet, Szent Istvánnak

1001-bői származó latin nyelvű

kiváltságlevelét. A könyvtár-

ban 250 000 kötet könyv (kö-

zöttük számos ritkaság-értékű

példány) sorakozik. Az ország

egyik legfontosabb, legtelje-

sebb könyvgyűjteménye ez.

Külön figyelmet érdemel a

művészi becsű berendezés, a

150 finom faragású, díszes cse-

resznyefa szekrény.


ZIRC a Magas-Bakonynak, a messze nyújtózó bakonyi vidék legszebb tájának közép­pontja. Nagy kiterjedésű arborétumában (jobboldali kép) számos olyan öreg fa él még, amely a régi bakonyi őserdőből maradt. Az arborétum azonban nemcsak az ősi Bakonyra emlékeztet, hanem több olyan tervszerűen telepített fával és növényi ritkasággal is di­csekedhet, amelynek párját hiába keressük országszerte. A 20 hektáros területen, hazánk második legnagyobb növény- és élőfa gyűjteményében nem kevesebb mint 17-féle hárs­fát, 100-féle fenyőfát, 41-féle juharfát talál az érdeklődő. Legrégibb fája a XVI. század első feléből származó hatalmas kocsányos tölgy.

A zirci apátság egykori épületében a Reguly-könyvtárat (baloldali kép) találjuk. Hat­vanötezer kötet könyvet őriz, és nemcsak könyvritkaságai, hanem bútorai, belső be­rendezései is párjukat ritkítják (1854 körül faragta remekbe a faberakásos padozatot és a könyvállványokat Wilde Mihály zirci asztalos). Itt van többek között a híres Schedel- féle világkrónika, amely 1493-ban Nürnbergben készült, valamint a 47 kötetes Flóra Universalis gyűjtemény.

A BAKONY SZŐ, mint

földrajzi fogalom, századokon

át inkább hatalmas, végte-

lenbe nyúló rejtelmes és sűrű

erdőségeket jelentett, mint

hegységet. így nevezték azt a

végeláthatatlan, bejárhatatlan

rengeteget, amely a Balaton

északi partjaira támaszkodva

felhúzódott egészen Győr alá,

Sopron közelébe, s amely

nemzedékeken át jó búvóhe-

lyet adott a császári katonaság

elől bujkáló szegénylegények-

nek, meg a zsarnoki hatalom

ellen támadó kurucoknak.

Évszázadok alatt a hatal-

mas faállomány erősen meg-

fogyott, s mióta egyre keve-

sebb az erdő, egyre többet

emlegetjük a Bakony-hegysé-

get. A Dunántúli Közép-

hegységnek legdélebbre nyúló,

központi helyzetű tagja szoros

értelemben inkább fennsík,

mint hegység, bár magasra ki-

emelkedő csúcsai is vannak,

mint a 715 m magas Kőris-

hegy, a 656 m-es Kék-hegy,

a 65 3 m-es Som-hegv, a Papod

(646 m), a Feketehajag (648 m).

Idegenforgalmi tekintetben

számos nevezetes pontja van

a Bakonynak, közöttük érin-

tetlen, szép őserdő-foltok, re-

gényes fekvésű völgyek, szó-


rosok (itt van az országnak ta-

lán legszebb vasútvonala, a

Cuha-völgyében), várromok,

ősi látnivalókban gazdag váro-

sok. Egyike a legismertebbek-

nek Csesznek, a Dunántúl leg-

szebb várromja (baloldali felső

kép). A vár 1314-ben épült,

a XVIII. század elején még

védhető állapotban volt, a

múlt század elején még lak-

ták is, később azonban vil-

lámcsapás sújtotta, s ma már

csak romantikus fekvésű ma-

radványai állnak. Közkedvelt

túra-célpont.

Közelében épült az egykori

vadászkastélyból átalakított

Gézaházi-turistaház (baloldali

alsó kép), a Bakony turista-

intézményeinek legfontosab-

bika. 55 vendégnek nyújt ott-

hont folyóvizes szobákban és

hálótermekben: hideg-meleg

ételeket állandóan kaphat itt

a természetjáró. Közelében

haladnak át a Magas-Bakony

legszebb turista-útjai. A kör-

nyék kirándulásai és túracél-

pontjai közül külön is meg

kell emlékezni az Ördögárok-

ról (jobboldali kép), erről a

félelmes szépségű sziklaszur-

dokról, amely még a legedzet-

tebb túristákat is próbára

teszi.

22*

PÁPA, a Bakony északi lej-

tőjének és a Kisalföldnek ta-

lálkozásánál kialakult kis pe-

remváros, régi idők óta neve-

zetes helye az országnak. Már

a XVI. században volt nyom-

dája, amelyet Huszár Dávid,

a híres reformátor Huszár

Gálnak a fia állított fel. Ugyan-

ebben az időben, 1531-ben

alapították a később országos

hírűvé vált pápai kollégiumot,

amelynek többek között Jó-

kai Mór, Petőfi Sándor és

Orlay Petrics Soma voltak nö-

vendékei.

Az ódon kis városban ma

is sok gyönyörűséget talál

a műemlékek, régi szép város-

képek iránt érdeklődő utazó.

Nem is annyira az egyes épü-

letek a szépek, mint inkább a

harmonikusan megformált tör-

ténelmi emlékeket őrző város-

képi, műemléki együttesek.

A Szabadság téri barokk

plébánia templomot a XIV.

századi régi, középkori temp-

lom helyén 1774-től 1786-ig

építették (Fellner Jakab, majd

Grossmann József), Maul-

bertsch-freskók díszítik. A

templom háta mögött áll a

nála csak valamivel fiatalabb,

1783—84-ben Grossmann ál-

tal épített egykori Eszterházy-

kastély, amely 180 kát. hold

területű angol park közepén,

a Várkert közepén magasodik.

A tér másik oldalán az egymás-

hoz búvó régi polgárházak kö-

zül a legszembetűnőbb talán

az ún. Festék-udvar (baloldali

belső kép).

Ma is áll még a régi kollé-

gium ódon háza, az 1515-ben

épült Corvin-ház és a magyar

barokk korszak legszebb em-

lékeit idéző, egységes szép

házsorokba rendeződő többi

öreg épület. De meg sem pró-

bálkozunk azzal, hogy ebben

a néhány sorban Pápa összes

műemlékeit felsoroljuk. Te-

gyünk inkább egy sétát ki,

a Tapolca patak partjára (jobb-

oldali kép), ahol álmodozó régi

házak figyelik a víz játékát,

és emlékeznek a régi vízimal-

mokra, amelyek közül sok még

ma is áll.

Kevés helye van az ország-

nak, amely olyan teljesség-

gel és jellemzően őrizné a régi

vízimolnárok életének emlé-

keit mint a pápai Tapolca-

part.

Aki pedig megelégelte a

városnézést, keresse fel a ked-

ves fekvésű strand (baloldali

alsó kép) hűsítő vizét.

AJKÁN 1949-ben kezdőd-

tek meg azok a hatalmas épít-

kezések, amelyek a korábban

is iparosított, de helyi jelen-

tőségű községből az ország

egyik legismertebb, jelentős

ipari centrumát alakították ki.

Az építkezések továbbra is

folyamatban vannak, a bakony

alji ipartelep nagyarányú fej-

lődés előtt áll, de a nagy mű

körvonalai már ma is tisztán

láthatók. Működik a Timföld

Gyár, amely ma háromszor

annyi timföldet gyárt, mint a

kapitalista vállalkozás idő-

szakában: kohói egész alu-

míniumtermelésünk egyhar-

madát adják az országnak. Bő-

vítés előtt áll az erőmű is

(felső kép). Több tízmilliós

beruházással alapvetően kor-

szerűsítették, átalakították és

kibővítették a 80 esztendős

ajkai üveggyárat is. Alsó ké-

pünk a timföld gyár lúg-

besűrítő üzemét ábrázolja.

A fejlődés meglátszik ma-

gán Ajkán, a városon is. 1949-

ben még csak 6000 lelket szám-

lált, ma háromszor annyién

laknak itt. A környező falvak-

ból naponta 4—5 ezer dolgozó

jár az ajkai ipartelepekre. Nagy

feladatok várnak tehát az ajkai

lakásépítkezésekre is. Most


évenként ioo—no lakást építenek Ajkán, s a tempót még fokozni kívánják. Megnyílt a 16 tantermes szép általános iskola és a 12 tantermes új gimnázium.

Ajka ma már nem egyetlen város, hanem egy messze szétágazó iparvidék központja. Csingerből szenet kap, Szőczről, Halimbáról, Nyirádról bauxitot. Korszerűen gépesített villanyfúrókkal dolgozó bányaüzemek serénykednek azon, hogy az örökké éhes alumí­niumkohók torkát ellássák a szükséges nyersanyaggal.

HEREND nevének hallatára nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon a

porcelán jut mindenkinek az eszébe. Hazánk leghíresebb, nagymúltú porcelángyárának

otthona ez a kis Bakony-alji község. A gyárat 1839-ben alapította Fischer Móric, s

hamarosan országos, majd Európa-hírűvé vált. Első időszakának leghíresebb termé-

kei a különféle történelmi porcelán stílusok modorában készült tárgyak voltak. Szá-

mos nagyértékü külföldi gyűj-

temény hiányzó darabjai ké-

szültek el itt a múlt század

negyvenes éveiben, ó-meis-

seni, ó-bécsi, kínai és japán

mintára. Mikor Fischer a máz

különleges színezését felta-

lálta, a gyár termékei elindul-

tak világhódító útjukra. A

herendi porcelán világmárka

lett, termékeit a legjobbak

között emlegetik nemzedékek

óta. Különösen híressé váltak

a „bécsi csokor”, a „Viktória”

és a „petrezselyemlevél” min-

tás porcelántárgyak. Étkész-

leteken, remekbemintázott és

festett tálakon kívül számos

nagy népszerűségű figura is ki-

került a herendi gyárból, amely

napjainkban megújult erővel,

fejlett korszerű technikával

állítja elő a finom, művészi

értékű tárgyak egész sorát.

343

SÜMEG VÁRÁT a tatár-

járás után emelték. Több íz-

ben került véres események

középpontjába, így a törökök

is nem egyszer megostromol-

ták, de sikertelenül. Utoljára

1705-ben szerepelt a vár neve,

amikor védői önként Rákóczi

Ferenc mellé állottak. 1713-

ban pusztult el a vár, amikor

a bécsi császár felgyújtana,

nehogy a rebellis magyar job-

bágyoknak egy újabb felkelé-

sekor támaszpontul szolgáljon.

A hatalmas kőszirten magá-

nyosan és mcgközelíthetetlenül

álló vár restaurálását 1954-ben

kezdték meg. Teljesen helyre-

állították már a külső kapu-

tornyot, megtisztították a vár

hatalmas udvarát és csaknem

eredeti állapotában néz le ránk

az öreg torony is. A vár helyi-

ségeiben múzeumot fognak

berendezni.

A Várhegy aljában áll a

község nagy szülöttének, Kis-

faludy Sándornak egykori há-

za, amelyben született és meg-

halt. A boltíves klasszicista

ízlésben épült régi kúria szo-

báiban ma emlékmúzeum van,

a kertben pedig a költő kararai

márványból készült mellszob-

rát találjuk.

A NAGYVÁZSONYI VÁR, amely-

nek nevét az utóbbi években egyre gyak-

rabban emlegetik az idegenforgalmi

könyvek, egyik legérdekesebb közép-

kori erősségünk. Az egykori római épü-

letek helyén emelt ősrégi lakótornyot

1496-ban kapta adományul a legendás

hírű és erejű Kinizsi Pál. Utoljára a

kuruc szabadságharcban volt szerepe az

erődítménynek, közelében verte meg

Rabutin osztrák generálist a kuruc sereg.

Az ezt követő századok alatt a vár csak-

nem teljesen rommá lett, és csak az igen

erős falú lakótorony cs a kaputorony

(barbakán) maradt meg aránylag épség-

ben. Az utóbbi években a tornyot és a

vár maradványait helyreállították. Nagy-

vázsony Balatonfüred felől autóbusszal

közelíthető meg.

TAPOLCA HÉVFORRÁSAI a z év

ezredek során hatalmas barlangrendszert

oldottak ki a föld mélyén, a belőlük fa-

kadó patak ebben a változatos, érdekes

földalatti barlangvilágban kanyarog, mi-

előtt felszínre kerülne. A járatokban csó-

nakázni is lehet, végigcsodálva a víz

oldása révén kialakult szeszélyes mészkő-

képződményeket. A tóbarlang eddig fel-

tárt szakaszai 340 m hosszúságúak. Ahol

a patak vize napvilágra kerül, nagy tó

alakult ki, amelyet a környék lakossága

strandolásra használ.

VESZPRÉM, a Bakony fővárosa, egyike legősibb, legszebb fekvésű városainknak. Már a honfoglalás előtt is fontos központ volt. Itt volt Szvatopluk szláv Birodalmának székhelye. 1. István itt alapította hazánk legrégibb püspökségét 1009 körül.

A város legrégibb műemléke az István király feleségéről, Gizelláról elnevezett XI11. században épült Gizella-kápolna (jobboldali utolsó kép), amelynek falain eredeti kora­beli feskók láthatók. A XIII. században épült veszprémi vár egyébként is bő tárháza a szép emlékeknek. 30 m magas falai, amelyek messze kitekintenek a romantikus fekvésű Séd völgyére, számos történelmi emléket őriznek.

Am Veszprémnek nemcsak múltja van, hanem jelene is. Elsősorban az egyetemi város­részre (jobboldali felső kép) kell itt utalnunk, amely a 22 iskolával dicsekvő Veszprém kulturális intézményeit mintegy megkoronázza. A hatalmas méretű építkezéseket 1949- ben kezdték meg, s a szorosan vett vegyipari egyetemi épületeken kívül megépítették a Nehézvegyipari Kutató Intézetet és a Magyar Ásványolaj- és Földgáz Kísérleti Inté­zetet is. Körülöttük számos, modern, korszerűen felszerelt lakóház emelkedik.

A kulturális intézmények sorában hangsúlyosan kell megemlékezni a legjobban fel-

szerelt vidéki múzeumaink közé tartozó Bakonyi Múzeumról (felső sor első képe). Húszezernél több természettudományi, 25 ezer régészeti, több ezer néprajzi, iparművé­szeti, képzőművészeti és helytörténeti tárgy sorakozik tárlóiban. Aki a régi Bakonyról, a régi bakonyi életről akar tájékozódni, annak elsősorban ezt a múzeumot kell felkeresnie.

Külön nevezetessége Veszprémnek a Séd­patak völgye felett emelkedő nagyívű, kar­csú Völgyhíd (baloldali kép), amelyet 1938- ban építettek Folly Róbert tervei alapján. Egyike az ország legfontosabb hídjainak, rajta halad át a budapesti—gráci főútvonal. A 184 m hosszú híd nemcsak technikai szempontból kiváló alkotás, hanem lát­ványnak is lebilincselő.

547

VÁRPALOTA mint város nemrégen szerepel a magyar térképen. 1951-ben kapcsol­ták egybe a régi Inotát, Várpalotát és Pétfürdőt Várpalota néven új várossá. A Bakony keleti lábainál kialakult 30 000 lakosú új város a messzire terjeszkedő bakonyi iparvidék legfontosabb centruma. Már első pillantásra nyilvánvalóvá válik ez az utas előtt, amint belép a város területére; az ötéves terv idején nagyarányú lakásépítkezések indultak itt. Különösen érdekes a régmúltnak és a jelenkornak összefonódása a város főterén, a Szabadság téren, háttérben a legendás hírű jobbágy származású várkapitánynak, a török­verő Thury Györgynek századoktól megfeketült falú, rongált, de mégis büszkén maga­sodó kéttornyú vára áll, előtérben pedig a nagyvonalúan kialakított modern épületek, a Palota szálló, a vájártanulóiskola és a többi nagyszabású középület. A vár fölött pedig a domboldalon messzire nyúló, modern, tervszerűen épített új lakótelep látszik — amely­ben a város bányászai és ipari dolgozói találtak egészséges napfényes otthont.

A „munkamegosztás”, amelynek alapján az új város létrejött, a következő: A régi Várpalota a szenet adja, barnakőszén mezői a várostól északkeleti irányban a föld alatt messzire húzódnak. Innen drótkötélpályán jut el a szén az átadóállomás széntárolójába. A meglehetősen kis kalóriaértékű bakonyi barnaszenet az Inotai Erőmű dolgozza fel árammá. 1950-ben kezdett épülni az erőmű és 1951-ben már áramot adott. Jellegzetes­hiperbolikus metszetű hűtőtornyai, 104 méter magas kéményei és irodaháza már messzi­ről felhívják az utas figyelmét az ipartelepre. Mellette épült fel az alumínium kohó, amelyben a Bakonyvidék és a közeli Gánt gazdag alumíniumérceit dolgozzák fel fém­alumíniummá; az alumíniumkohó méreteire jellemző, hogy öntőcsarnoka

legnagyobb épületeinek egyike — fél kilométer hosszú. Végül az első két városrészhez kapcsolódik a régi Pét, amelyen az ország egyik legmodernebb nehézvegyipari üzemei, a Péti Nitrogénművek gyártelepe épült meg.

949

A BÉKE ÉS BARÁTSÁG HÍDJA a magyar és csehszlovák dolgozók közös alkotása. A második világháború alatt felrobbantott komáromi híd mintegy iooo tonna súlyú roncsait búvárharangok segítségével emelték ki. Másfél évig tar­tott az új híd megépítése; pilléreibe 3000 m3 betont és követ építettek be. Közép-Európa egyik legfontosabb vas­úti hídja 500 m hosszú, Magyarországon és rajtunk át Délkelet-Európát köti ösz- sze az északi országokkal.

A MAGYAR NYLONT, a Danulont egyik legfiatalabb gyárunkban, a nyer- gesújfalusi Magyar Viscosa gyár mel­lett létesített üzemben gyártják. Az alap­anyagot, a Kaprolaktámot a Hungária Vegyiművekben állítják elő. Nyerges­újfalun műszállá dolgozzák fel, és ezt szövi készáruvá pamuttal vagy gyapjú­val keverve, a magyar textilipar. Az üzem egyike legkorszerűbb, legjobb munka­feltételeket biztosító modern ipartelepek­nek, amelyeket mostanában építettünk.

ALMÁSFÜZITŐ, a magyar alumíniumipar egyik központja, első ötéves tervünk szülötte, 1950—54 között épült fel mai állapotában a timföldgyár, ahol a közcl-dunán- túli bauxitot törik, égetik, kalcinálják, lúgozzák, fizikai és vegyi hatásoknak teszik ki, míg a vöröses nyersbauxitból alumíniumérc, timföld lesz. Ezt azután villanyárammal megolvasztják, s kész a feldolgozható alumíniumtömb.

Külön látványosság a gyártól nyugatra elterülő gyönyörű új lakótelep, amelyet az uralkodó szélirány figyelembevételével úgy helyeztek el, hogy a timföldgyár füstje el­kerülje. A gyártelep füstje ugyanis — ez a bauxitfeldolgozás egyik érdekes jelensége — rozsdavörös színű, s szennyezőanyagával piszkosvörös színűre festi a környezetet, fá­kat, bokrokat, házakat. A 2—3 emeletes házakból kialakított új lakótelep, zöld pázsit­jával, gondosan ápolt virágágyaival, rendezett útvonalaival és barátságos otthonaival egyike az új Magyarország legjellemzőbb, legszebb pontjainak.

RÓMAI-kori leleteket sok-

helyütt találunk a Dunántúlon.

A terület, ahol most járunk,

Dorog környéke, szintén szá-

mos emlékét őrzi a 2000 év-

vel ezelőtt itt élt rómaiaknak.

A dorogi bányászok József

Attila kultúrházának kertjé-

ben üvegépületben őrzik azt

a csaknem teljesen épségben

feltárt római kerámiaégető ke-

mencét, amelyre 1958-ban, egy

iszapgödör mélyítése során

bukkantak a bányászok.

Kicsivel északabbra Pannó-

nia egykori nevezetes erőd-

városában Brigetióban (a mai

Szőny), Európára szóló je-

lentőségű római-kori lelet-

anyag került elő pár évtized-

del ezelőtt. Itt is az ipari épít-

kezések során megbolygatott

földrétegek kezdtek vallani a

két évezreddel ezelőtti idők-

ről. A szőnyi leletek sokfelé

elkerültek, a pesti, a komáromi

múzeumba, sőt a londoni Bri-

tish Múzeumba is. A kis

dunamenti községben ma már

csak a Tanácsháza előtt köz-

szemlére kitett szarkofágok

emlékeztetnek a régi Brigetió-

ra és Valentinianus császárra,

aki személyesen is járt a ha-

tármenti erődítményben és itt

is halt meg.

A DOROGI BÁNYÁSZÁT a XVI11. század 8o-as éveiben kezdődött el, de jelenté­kenyebb mértékben csak mintegy ioo évvel ezelőtt kezdett fejlődni. Mint régi, hagyo­mányos bányavidék, Dorog sok tekintetben máig is magán hordja a klasszikus kapita­lizmus korának önmagukat túlélt jegyeit. Évtizedeken át folytatták a dorogi bányászok harcukat a kizsákmányolás ellen, de jórészt sikertelenül, Dorog régi lakótelepei, a nyo­mott, zsúfolt, kiábrándító környezetű bányászlakások, ennek a kornak a maradványai.

A felszabadulás nemcsak a termelést növelte meg lökésszerűen — a 30-as évek ter­melése csaknem megháromszorozódott —, hanem Dorog külső képe is alapjában meg­változott az elmúlt 15 évben. Az újonnan épült lakóházak, lakótelepek az új kor tisztult, fejlett gondolkodását tükrözik. Csupa virág, csupa napfény az új házak környéke: s még arra is ügyeltek a tervezőmérnökök, hogy az új lakónegyedeket szél ellenében építsék, nehogy az üzemek füstjét, kormát a bányászlakások irányába hordja az uralkodó szél­járás.

23

3H

TATA, a „vizek városa”,

amely 600 hold kiterjedésű

Nagy-tavával, kisebb Cseke-

tavával, forrásaival, patakjai-

val, dús lombú parkjaival már

a római időkben megkapta

a Lacus Félix (Boldog-tó)

nevet, természeti szépségei-

vel, műemlékeivel ezerszámra

vonzza a látogatókat. Leg-

nevezetesebb épülete a XIV.

században, Zsigmond által új-

jáépített Öregvár (alsó kép);

mai formájában nagyrészt

az újabbkori átépítések ered-

ménye.

Egykor fényes udvari élet

folyt itt, ódon falai között szá-

mos híres fejedelem, király,

uralkodó fordult meg. Mátyás

király tovább építtette, s ko-

rának legszebb vadászkasté-

lyai közé emelte. A török idők-

ben majdnem egy évszázadon

át végvár volt. Termeiben

ma a Kuny Domokos múzeum

gyűjteményeit őrzik, értékes

anyagot láthatunk itt a törté-

nelem előtti időkből, s a kelta

és római korból, a népvándor-

lás idejéből s a régi magyar

századok történelméből. Kü-

lönösen jelentékeny a két-

száz évvel ezelőtt alapított

tatai kerámiaipar termékeiből

rendezett kiállítás.

A XV111. században telepített Néppark egy részét s a Fellner Jakab által az 1780-as években tervezett copf-stílusú ,,kerti-lakot’’ ma sportolóink edzőtáborának használják (felső kép). A magyar sport számos kimagasló eredményét, így többek között sikeres olimpiai szerepléseiket készítették és készítik elő ebben a korszerűen felszerelt, szép fek­vésű, békés, csendes táborban.

Hangulatos látnivalók Tatán a régi vízimalmok (jobboldali kép), amelyek a valaha oly virágzó vízi-molnár mesterségre emlékeztetnek. A többszáz éves, mohos falu épületek merengve álldogálnak a tatai házak között kanyargó patak partján. Nemcsak történeti szempontból érdekesek, hanem több közülük nevezetes műemlék is. A török időkben nem egyszer menedékhelynek is használták a vaskos falú, jól védhető, kisebb várnak is beillő malomépületeket.

TATABÁNYA egyike legfiatalabb városainknak s nemsokára nagyvárosainknak. Neve a századfordulón még ismeretlen volt: a n km hosszú, 91 km2-es területen, ahol most az ország egyik legfontosabb ipartelepe s a körülötte felépült új városrészek sora­koznak, a mai 57000 lakosú megyeszékhelynek helyén három kis község volt, Alsó- és Felsőgalla, valamint Bánhida. Fejlődésének alap-energiáját a pompás, 4500 kalóriás barnaszén adja. Az első fúrást 1896 tavaszán kezdték. A termelési mutató és a munkás­létszám állandóan növekedett, 1958-ban, az utolsó békeesztendőben már csaknem két­millió tonna szenet hoztak felszínre Tatabányán.

A felszabadulás után nemcsak a munkakörülményeket javították alapvetően, nemcsak a bányászok életszínvonalát emelték soha nem látott szintre, hanem a termelést is kor­szerűbbé tették. Itt dolgozták ki a millszekundumos robbantás módszerét, itt konstru-

áltak a ma már országszerte használt kisrakodógépeket, hazánkban itt alkalmazták elő­ször a Szovjetuniótól kapott Donbassz-kombájnokat: bányafa helyett acél Moll-íveket használnak, korszerűsítették a bányák szellőzését. Mindezek eredményeként az 1958-as termelést több mint kétszeresen meghaladja ma Tatabánya, s hazánk egész széntermelé­sének ötödrésze innen kerül ki.

Ezzel párhuzamosan a föld felszínén is hatalmas fejlődés indult meg. Valósággal a semmiből született meg az elmúlt másfél évtized alatt a modern, nagy Tatabánya, leg­nagyobb bányavárosunk. Az építkezés méreteire mi sem jellemzőbb, hogy — az egyéb, nagyszámú lakásépítést nem is számítva — egyedül az Újvárosban 10 ooo-nél többen laknak. S az egészséges, napfényes, parkokkal övezett épületek egyre szaporodnak, a tervek szerint másfél-két évtized múlva 75 000 lakosa lesz Tatabányának.

\

A PILIS-HEGYSÉG, a

fővároshoz való közelsége,

változatos természeti szépsé-

gei következtében a leglátoga-

tottabb, legnépszerűbb ki-

ránduló- és túravidékek közé

tartozik. Megközelítése ideá-

lis: déli oldalai aljában vág át

a budapest—győr—hegyes-

halmi vasúti fővonal, északi

részét a budapest—esztergomi

vasútvonal szeli át, keletről és

északról a Duna könyöke ka-

rolja, s így hajóval is eljutha-

tunk a legfontosabb kiinduló-

állomásokra, végül a főváros-

sal számos autóbuszjárat is

összeköti a pilisi vidékeket.

A Dunamenti legismertebb

kirándulási célpontokkal Esz-

tergommal, Szentendrével kü-

lön képekben foglalkozunk,

most a turista édenről szólunk.

Kilenc turistaház várja e

hegyvidéken a természet és a

szép tájak szerelmeseit. A

Csikóvár és a vadregényes

Holdvilág-árok közelében

230 m magasan találjuk a

Csikóváraljai-turistaházat, a

Fekete-hegy 580 m magas csú-

csán a Feketehegyi-turistahá-

zat, a Kis – és a Nagykevély kö-

zött a Kevélyhegyi-turistahá-

zat (450 m). A hegyvidék szí-

vében, a Csévi-sziklák alatt

van a Klastrompusztai-turista-

ház (330 ni), a poniázi Kőhegy

fennsíkján, 350 111 magasság-

ban a Kőhegyi-túristaház, a

mesés szépségű Visegrád fö-

lött, erdőktől szegélyezett

fennsíkon a Nagyvillámi-tu-

ristaház (380 m). Esztergom

felett, a Pilisre, a Gerecsére és

a Vértesre egyaránt szép kilá-

tást nyújtó helyen épült meg a

Vaskapui-turistaház (410 ni).

A legszebb, leglátogatottabb

turistaintézmények közé tarto-

zik Szentendre közelében, a

Bölcső-hegy keleti oldalában

550 ni magasban létesült La-

jos-forrási Ságvári Endre-tu-

ristaház (baloldali felsőkép).

Dobogókőn, a Pilis vidék leg-

többet emlegetett pontján is

találunk turistaházat (700 ni).

Dobogókőről, erről a cso-

dálatos fekvésű kirándulóköz-

pontról külön is meg kell em-

lékezni. Egyetlen pillantásba

ölelhetően tárul ki előttünk az

északi Pilis és a Dunakanyar

J

minden szépsége, és a Börzsöny

tájai. Baloldali alsó képünk

a dobogókői Napsugár-szálló

épületét mutatja be, jobboldali

nagy képünkön pedig egy

turistajelenetet mutatunk be

az Oszoly-hegy egy részleté-

ről, a híres „Óráról”.

A ZSÁMBÉKI templomot

a tatárjárás körüli időkben

építették. Románkori építé-

szetünk e kivételes értékű em-

lékéből ma már csak a két to-

rony, a déli főhajófal, a mellék-

hajó és a szentély maradvá-

nyai állnak.

A VÉRTES-HEGYSÉG-

BEN hatszáznál több szarvas,

ezer körüli őz, többszáz vad-

disznó, huszonegy dámvad

él, hogy csak a „nemes” vada-

kat említsük. Európa-szerte

híres vadászterület ez, tavasz-

szal szalonkázni, nyár közepén

őzhívásra, szeptember végén,

október elején szarvasbőgésre,

télen pedig vaddisznó vadá-

szatra járnak ide messzi föld-

ről a vadászok. Képünk a Vér-

tes fővadászának tatai gyűjte-

ményét mutatja be, amelyben

a hajdani és a jelenkori vadásza-

tok számos trófeáját, érdekes-

ségét találja meg a látogató.

A jobboldali kép behavazott

erdőszélet mutat a Pilis hegy-

MÓRT, ezt a kedves fekvésű Vértes-alji községet borai tették híressé. Nem régi bor­vidék, mindössze 200 évvel ezelőtt kezdték meg a telepítést. Az ország egyik legegysé­gesebb szőlővidéke mind a termelt fajtákat, mind a szüretelt borok ízét tekintve. Leg­ismertebb borfajtája a móri ezerjó, ez a zöldből aranysárgába átmenő színű 13—14 mali- gánfokos ital, amelyet keserű mandulára emlékeztető jellegzetes utóízéről tucatnyi más bor közül is megismer az igazi borkedvelő.

Mór környékén első látásra felismeri az utazó, hogy borvidékre érkezett. A dombok, hegyek oldalára felkúszó, nyáron zöld, ősz felé pedig vörösesbarnába hajló szőlőtáblák szelíd, bájos hangulata az egész környékre rányomja bélyegét. Az ültetvények zöldjét kedves formájú, régi szép présházak pettyezik. Egyik-másikban 100—150 éves régi pré­seket (bálványpréseket), faragott hordókat csodálhatunk meg.

$62

GÁNT, a Vértes déli részén található kicsiny község határában van, nemcsak az or­szágnak, hanem Közép-Európának is egyik legismertebb és leggazdagabb külszíni fejtéses bauxitbányája. (Említsük meg itt, hogy a bauxitot 1921-ben Franciaországban fedezték fel Les Beaux nevű községben, innen kapta nevét is.) A Gánton fejtett bauxit minőség tekintetében a világ legjobb alumíniumércei közé tartozik, alkotóelemei a timföld, a kovasav, a vasoxid, a titánoxid, az alumíniumgyártáshoz legkedvezőbb arány­ban szerepelnek benne. Az itt fejtett nagymennyiségű bauxitot a közel-Dunántúl tim­földgyáraiban dolgozzák fel fémalumíniummá, és ez kerül aztán az alumíniumot kész tárgyakká, használati cikkekké feldolgozó gyári üzemekbe; a „magyar ezüst” az alumí­nium térfoglalásában, nemzetközi hírnevében oroszlánrésze van a gánti külszíni fejtéses bauxitbányának.

VELENCEI-TÓ hazánk

legnépszerűbb üdülő- és kirán-

dulóvidékeinek egyike, Buda-

pest és a Balaton között fele-

úton terül el. Hangulata, kör-

nyéke, gyorsan fejlődő és kul-

turálódó üdülőélete sokban

hasonlít a Balatonra. A 26 km2

vízfelületű tó átlagos mélysé-

ge 1,5—2 m. Jellegzetessége a

víztükröt körülvevő, s részben

magát a vizet is kisebb-na-

gyobb tavacskákra tagoló

nádrengeteg, amelyben ren-

geteg vízimadár fészkel. Ez a

különös hangulatú smaragd-

zöld nádtenger adja meg a tó

egyéniségét: a nád közötti kes-

keny folyosókat csónakon be-

barangolni, a sekély, hamar át-

melegedő vízben lubickolni, a

víztükör szélén sorakozó hor-

gásztanyák pallóin lesni a zsák-

mányt — felejthetetlen él-

ményt jelent.

A tó átlagos nyári hőmér-

séklete 22—24 C°; újabb ku-

tatások szerint iszapja, igen

magas rádiumemanáció-tar-

talmú, s a hévízit megközelítő

gyógyhatású.

Mint a Balatonnál, itt is fő-

ként a déli part a fürdőzés vi-

lága. Egymás után sorakoznak

az országos nevű fürdőhelyek:

Velence, Gárdony, Agárd. A

három közül a tó névadó községe, Velence voltaképpen nem üdülőhely, a régi község nem közvetlenül a tó partján fekszik; fürdőtelepe újabban épült, s Velencefürdő néven egyike a legforgalmasabb tóparti vasúti megállóknak. Gárdony már vérbeli üdülőközség, nyári forgalma, népessége többszöröse a télinek. A tóparti üdülőhelyek közül a legnagyobb, leglátogatottabb Agárd. Itt van a tókörnyék legszebben kiépí­tett villanegyede és strandja. Irodalomtörténeti nevezetessége is van a helynek: a közeli Agárd-pusztán született Gárdonyi Géza. Agárd egyébként az induló- és vég­állomása a Velence-tavi sétahajó-körjáratnak.

A VELENCEI-HEGYSÉG, hazánk legrégibb hegyláncolata, a Velencei-tó észak partja mentén húzódik. A 20 km hosszú, 6—7 km széles északkelet—délnyugati irányú hegyvonulat számos geológiai érdekességgel kedveskedik a kirándulóknak. Sajátos formájú „ingó-köveket” találunk itt (jobboldali kép), amelyek roppant testükkel szinte csak egyetlen ponton támaszkodnak. Igen érdekes a Likaskő hatalmas sziklája, amelyben az időjárás okozta mállás következtében ablakszerű üreg alakult ki (baloldali kép).

A hegység lábánál szép fekvésű, régi községeket találunk: Nadapot, Sukorót, és Pákozdot. Az utóbbinak határában emlékmű hirdeti, hogy itt zajlott le a Szabadságharc első, nevezetes ütközete, a pákozdi csata, amelynek során a fiatal magyar hadsereg megfutamodásra kényszerítette Jellasichot.

366

A NÁDASOK, amelyek a Velencei-tó vizét szeles, nagy, zöld prémmel szegélyezik, nemcsak látványnak érdekesek, nemcsak az ide üdülni jövő ezer meg ezer látogató ro­mantikus, szép csónakkirándulásaihoz adnak keretet, hanem gazdaságilag is igen érté­kesek. A nád fontos építkezési nyersanyag és a híres, szívós, hosszúszálú, Velence-tavi stukatúrnád nemcsak hazánk területén jut el minden építkezéshez, hanem százezer számra szállítják a nádkévéket külföldi országokba is. Jó évben holdanként 800—1500 kévét vágnak le. A tó egész nádállományát a szakértők egymillió kévére becsülik. A messzire nyúló „nádbirodalmat” a Nádgazdasági Vállalat kormányozza, gondozza. A nádvágás hagyományos szerszámai a tolókasza, és a gyalázka. A téli nádkitermelés korszerűsítésére újabban nádvágó aratógépekkel is kísérleteznek a tó jegén. A száradni kitett és csomókba összehordott, megbámult nádkévék jellegzetes színfoltjai a Velencei-tó környékének.

^7

KÁPOLNÁSNYÉKEN született 1800-ban Vö-

rösmarty Mihály, a magyar reformkor legnagyobb

költője, a Szózat írója. A falu déli oldalán, a nagy-

forgalmú balatoni országút közvetlen közelében

tábla hívogatja az arrajárókat: tekintsék meg a

nagy költő szülőházában, az egykori ispánlakban

berendezett emlékmúzeumot (baloldali kép).

A régebben évtizedeken át meglehetősen elha-

nyagolt épületet Vörösmarty Mihály születésének

150. évfordulóján, 1950-ben állították helyre és öt

szobájában szépen rendezett becses gyűjtemény

tárja fel a költő életének emlékeit. Számos kézira-

tát, arcképeit, műveinek első kiadásait, személyi

ingóságait, közöttük íróasztalát őrzik itt. Az emlék-

múzeum tízesztendős fennállása alatt sok-sokezer

iskolásgyermek és a haladó hagyományokat ér-

tékelő felnőtt kereste fel Vörösmarty Mihály egy-

kori szülőházát.

MARTON VÁSÁR neve a

mezőgazdaságtudomány szak-

emberei előtt csakúgy ne-

vezetes, mint a művészek ra-

jongói előtt. Az egykori

Brunsvik-kastélvban ma a

Magyar Tudományos Akadé-

mia egyik legismertebb mező-

gazdasági kutatóintézete mű-

ködik. Újjáalakuló, korszerű-

södő mezőgazdaságunknak

fontos őrhelye ez az Intézet,

munkáját nemcsak itthon be-

csülik meg, de laboratóriuma-

it, kísérleti telepeit gyakran

keresik fel külföldi szakembe-

rek is. (Jobboldali alsó ké-

pünk az árpa porüszög fertő-

zési vizsgálatát mutatja.)

A kastély s a körülötte elte-

rülő hatalmas park (jobboldali

felső kép) másik nevezetessé-

ge, hogy 1800—1806 között

több alkalommal is hosszabb

időt töltött itt Beethoven, a hal-

hatatlan zeneköltő, akit szoros

barátság fűzött az itt élt Bruns-

vik-családhoz és gyengéd érzé-

sek Brunsvik Terézhez. Emlé-

kére kis múzeumot rendeztek

be a kastélyban. Itt őrzik a nagy

alkotó zongoráját, szobrát is

felállították a parkban, s idő-

ről-időre emlékhangversenye-

ket rendeznek itt hazai és kül-

földi művészek részvételével.

A SZÉKESFEHÉRVÁRI ROM-

KERT, amely az egykori István király-

korabeli székesegyház helyén található,

hűségesen őrzi hazánk első fővárosá-

nak, az akkor Alba-Regiá-nak nevezett

Székesfehérvárnak sokszázéves emlé-

keit. A régi, nagyhírű székesegyház

falai a XVIII. század végén még jó-

részt álltak, 1800 körül hordták el őket

a püspöki palota építéséhez. Az utolsó

száz év alatt többször folvtattak itt ása-

570

tásokat, s kevés olyan értékes kőtára van az országnak, mint a Romker: gyűjteménye. Itt őrzik többek között I. István szarkofágját (baloldali alsó kép).

De nemcsak romokban őrzi Fehérvár a múlt emlékeit. Utcáin, főként a Szabadság tér környékén élő műemlékekkel is sokhelyütt találkozhat a látogató (jobboldali kép). Hogy csak néhányat említsünk: az 1470 körül épült Anna-kápolna, az 1727-ben emelt ún. Hiemer-ház, a Városi Tanácsnak ugyancsak a XVIII. századból való szép barokk épülete, a 160 éves püspöki palota, az egykori cisztercita templom és rendház, az István király-múzeum, a Győri ház (amelyben 1818—37 között olyan színészek léptek szín­padra, mint Déryné, Kántorné, Lendvayné, majd Laborfalvy Róza, s ahol Petőfi is fellépett vándorszínész korában), — de hogyan is sorolhatnánk fel e néhány mondatban az ősi Fehérvár minden látnivalóját? Annyit mondjunk még el, hogy a műemlékek szak­szerű védelme terén kevés városunk tanúsít annyi áldozatkészséget mint Székesfehérvár.

571

XT ÜJ SZÉKESFEHÉR-

VÁR ma az ország egyik jelen-

tős ipari központja. Az ipari

dolgozók száma két évtized

alatt 2000-ről 15 ooo-re növe-

kedett.

Legismertebb üzemeinek

egyike a Könnyűfémmű (felső

kép); a teljesen automatizált

gyár többszázmilliós beruhá-

zással épül meg, s alumínium-

gyártásunk egyik fontos bázi-

sa.

Es ne feledkezzünk meg a

Vadásztölténygyárról, a Köny-

nyűipari Szerszámgépgyárról,

s Járműjavító Vállalatról, a

Vas- és Fémöntödéről, az Ál-

talános Mechanikai Gépgyár-

ról, s a többi fontos ipari üze-

mekről se.

Az ipari fejlődéssel együtt-

jár a város külső képének meg-

változása is (alsó kép). Az

öreg Székesfehérvár szemeink

előtt fiatalodik meg, százszám-

ra építi dolgozói számára a la-

kásokat (a Lenin út és Marx

tér környékén egész új város-

részek fejlődtek ki), fénycső

világítással látja el fontosabb

útvonalait, újjászervezi közle-

kedési hálózatát.

VÁJTA, ez a Fejér megye legdélibb csücskében fekvő község, érdekes üdülőintéz­ménynek ad otthont. Itt helyezték el az ország egyetlen olyan üdülőjét, amelyben az anyák gyermekeikkel együtt üdülhetnek, és így családi körben tölthetik el szabadságu­kat. A Szakszervezetek Országos Tanácsának irányítása alatt álló, sajátos, családias levegőjű üdülőház széles körű népszerűséget szerzett az elmúlt években.

Nemcsak a környezet igen szép, hanem műemléki becsű maga a kastély is, amelyben az üdülőt elhelyezték. Polláck Mihálynak 1815-ben a szőnyi kastély számára készített tervei alapján 1823-ban építették a klasszicizáló stílusú, középkupolás kastélyt. Egyike ez a száznál több Fejér megyei kastélynak, amelyek gondozását a felszabadulás után a nép vette át, és amelyekben iskolákat, kórházakat, napköziotthonokat, közintézmé­nyek székházait, üdülőházakat helyeztek el.

777

374

DIÓSDOT a köztudat úgy

tartja számon, mint a fővárost

környező üdülő-lakótelepek

egyikét. Pedig az elmúlt évek-

ben itt épült meg az ország

egyik legfontosabb üzeme, egy

gördülőcsapágy-gyár, amely-

egyszeriben ipari nevezetessé-

gű hellyé avatta a szép fekvésű

Diósdot. 35—3 8-féle kúpgör-

gős csapágyat készítenek itt, s

a munka pontosságára-fontos-

ságára mi sem jellemzőbb,

mint hogy7 a görgőscsapágyak-

nak 2 mikron pontossággal

kell készülniük, holott az em-

beri hajszál 40—60 mikron vas-

tagságú.

Gyakran nevezgetik a diós-

di gyárat „valutagyárnak”, s

nem ok nélkül, mert évi ter-

melésének (egymillió csap-

ágy) több mint felét exportál-

ja külföldre. Tegyük még

hozzá, hogy a nemzetközi áru-

forgalomban egy kiló golyós-

csapágy kereken hat dollárt ér.

A szovjet szakemberek s a

baráti népidemokratikus álla-

mok segítségével létesített

diósdi üzem tehát nem is egé-

szen egy évtized alatt (1953-

ban kezdték építeni) egyedül-

állóan fontos helyet vívott ki

magának a szocialista magyar

iparban.

FEJÉR MEGYE a felsza-

badulás előtt jellegzetes nagy-

birtok környék volt, végtelen-

be nyújtózó, pompás termő-

földein a Zichy-grófok, a fő-

papok és más feudális nagy-

birtokosok uradalmai sorakoz-

tak. Ma korszerűen szervezett

állami gazdaságok és mintegy

200 termelőszövetkezet föld-

jein dolgozik a megye agrár

lakossága. Fejér megye mező-

gazdaságának jellemző profilja

az ipari gócpont-ellátás; gyü-

mölccsel, zöldséggel, szőlővel,

konyhakerti veteményekkel

innen látják el Budapest, a bala-

toni üdülőkörzet, Sztálinváros

és a Bakony-alji iparvidék nagy

részét. A városi és a falusi ter-

melés harmonikus egybehan-

golására kitűnő példa ez az

iparvidékek közé ékelt mező-

gazdasági terület.

376

SZTÁLINVÁROST 1950 nyarán kezdtük építeni.

Eredetileg csak ipartelepeket terveztek ide, köréje pedig

lakónegyedet az itt dolgozók elhelyezésére. Hamarosan

kiderült azonban, hogy a feladat sokkal nagyobb arányú.

Kelet-Dunántúlnak ezen a részén egyetlen város sincs és

Sztálinvárosnak át kell vennie a Mezőföld keleti részeinek

gazdasági, kulturális és közigazgatási vezetését is. Leg-

fiatalabb városunk e feladatot máris sikerrel látja el. Hogy

csak néhány adatot közöljünk e központi szerepről: a

kórház betegeinek 3$%-a a

városon kívül élők, vidékiek

közül kerül ki, a technikum

növendékeinek csaknem fele

(225), a gimnáziumnak pedig

100 diákja környékbeli. Sze-

münk előtt nőtt igazi várossá

Sztálinváros; jelenleg 5000-nél

több lakása, 46 általános is-

kolai tanterme, népes tech-

nikuma, 500-at meghaladó

férőhelyű bölcsődéi, 100 ágyas

modern szállodája, korszerű

sporttelepe, 50 méteres ver-

senyuszodája, 400 személyes

színháza, 800 személyes mozija

van, ezenkívül szabadtéri szín-

padot, Vidám Parkot, kórhá-

zat, 100 ágyas szülőotthont,

szakorvosi rendelőintézeteket,

vérkonzerváló állomást és

egyéb korszerű intézményeket

is létesítettek, és a város még

tovább növekszik; egyes becs-

lések szerint a „kész Sztálin-

város” lakossága eléri a

60 ooo-et.

A város életütemét a Dunai

Vasmű szabja meg. Évente

420 000 tonna nyersvasat,

200000 tonna acélt, 330000

tonna kohókokszot termelnek

itt, hogy csak a nagyobb szá-

mokat említsük. A két nagy-

kohó eddigi nyersvas termelése

vasúti sínné feldolgozva más-

25

Í77

félszer érné körül az egyenlítőt. Az erőmű, a gyári és városi szükségletet tízszeresen meghaladó áramot bocsát az országos hálózatba. A városnak kétharmadát máris táv­fűtéssel látták el, és ha megépül a sztálinváros — budapesti gázvezeték, a pesti háztartások jelentékeny hányadát is Sztálinváros látja el gázzal.

Hamarosan üzembe lép a vegyi gyárrészleg kátrányfínomítója, a Il-es kokszolóblokk, a habsalak gyártó üzem, a meleg és hideg hengermű, amely a Dunai Vasművet nyereség­gel dolgozó vertikális kohászati üzemmé avatja. Évi 400 000 tonna nyersacél, illetve lemezzé feldolgozott acél termelésére lesz képes a vasmű és évi 15—20 millió dollár hasznot hajt az országnak.

Képeink a vasműről, a modern városrész egy részletéről számolnak be, és emlékezésül ide iktatjuk az egykori Dunapentele egy jellemző foltjának, a barlanglakásoknak képét is. . .

TARTALOM

BUDAPEST

A gellérthegyi felszabadulási emlékmű n

Az Országház kívülről és belülről 12

Római-kori rommező a múzeum körül 14

Az Aquincumi Múzeum 15

Az egykori Aquincum katonai amfiteátruma 16

A római emlékeket bemutató Táborvárosi Múzeum … 17

Az Újkori Történelmi Múzeum épülete 18

Régi óbudai utca 18

Részletek az új Óbudáról; az Árpád-gimnázium és a

Vörösvári úti SZTK-rendclőintézet 19

A „Római-part”, a főváros vízi sporttelepe 20

Pünkösdfürdői strand 21

Királyfürdő és Császárfürdő 22

A budai Vár 24

Helyreállított utca a Várban 26

A Vármúzeum 26

A Halászbástya és a Mátyás-templom 27

Országos Levéltár 28

Hadtörténeti Múzeum 28

579

Gyermeküdülő a budai hegyekben 29

Úttörővasút 30

Fogaskerekű vasút 31

A jánoshegyi műlesikló sípálya 32

Bábfilm-jelenet felvétele a Pannónia Filmgyárban 32

A jánoshegyi kilátó 33

Ságvári-liget 33

Úttörőváros 34

Vörös Csillag-szálló a Szabadság-hegyen 35

Fizikai Kutató Intézet és /Xtomreaktor 36

A televíziós adóállomás 37

Gellért-szálló és fürdő 38

Rudas-gvógyfürdö 39

A nagytétényi Kastélymúzeum 40

Részlet a Budapesti Műszaki Egyetem egyik tanintézetéből 40 Opera-bál a Gél lért-szállóban 41

Tűzijáték a Gellérthegyen 42

Vízibusz a Dunán 43

Budapest hidjai: Lánchíd, Árpád-híd, Petőfi-híd,

Szabadság-híd 44

Középkori kolostor — romok a Margitszigeten 46

A margitszigeti parkrészlet 47

Palatinus-strand 48

A margitszigeti Dózsa-teniszstadion 49

A margitszigeti Nagyszálló 50

A szigeti szabadtéri színpad 51

Lóverseny-élet Budapesten 52

Munkajelenet az Egyesült Izzó-gyárból 54

Szabadság-strandfürdő 5 5

Új lakótelepek Budapesten 56

Néphadsereg Színház 58

Szikra Filmszínház 58

Nyugati-pályaudvar 59

Tudományos Akadémia úo

Nemzeti Galéria 61

Dunakorzó 62

Váci utca 65

Duna-szálló és a Dunákért 64

Száz éves-étterem 65

A Fővárosi Tanács és a Megyei Tanács székháza 66

Bazilika 68

Belvárosi plébániatemplom 69

Közgazdaságtudományi Egyetem 70

Eötvös Lóránd Tudományegyetem 71

Hangverseny a Károlyi-kertben 72

Egyetemi Könyvtár 7$

A Dimitrov téri vásárcsarnok 74

Úttörő Áruház 74

Jelenet a Rádió stúdiójából 75

Nemzeti Múzeum 76

Zeneakadémia 78

Operaház 79

Népköztársaság útja 80

Millenniumi emlékmű 81

Szépművészeti Múzeum 82

Az ország legnagyobb kiállító helyisége, a Műcsarnok 85

Városligeti részlet 84

Mezőgazdasági Múzeum („Vajdahunyad vára”) 85

Gundcl-éttcrcm 86

Széchenyi-fürdő 87

Állatkert 88

Vidám Park 89

Rózsa Ferenc kultúrház 90

A Nagybudapesti Pártbizottság Köztársaság téri székháza 91

A Társadalombiztosítás központja 92

Népstadion 93

Bánki Donát Gépipari Technikum 94

Napköziotthon 94

Erkel Színház 95

A Nagykörút 96

Hungária Kávéház 97

Nemzeti Színház 9&

Pesti fények 99

Fertőzőbcteg-clkülönítő pavilon a László-kórházban . . ioo

Néprajzi Múzeum ioo

Ferihegyi repülőtér ioi

Orion Rádiógyár 102

A csepeli ipari központ 103

Szabadkikötő 104

D UNARANYAR

Jellegzetes kép a Dunakanyarból 107

Szentendre; Dunai látkép, „Rab Ráby háza” 108

Vízi élet a szentendrei Duna-ágban 109

Leányfalu; részlet a kikötőből, Móricz Zsigmond egykori otthona no

Vízi üdülőélct Gödön ni

Vác; a székesegyház, műemlék-házak a Fő téren, Forte Film- és Papírgyár 112

A visegrádi vár és a középkori palota ásatásai 114

Túra Viscgrád környékén és a Vadaskert 116

Hajókirándulás Esztergom felé 117

A Szentendrei-sziget északi csúcsa, Kisoroszi 118

Dunai üdülőhelyek, Nagymaros és Zebcgény 119

Esztergom;

a középkori vár, ásatások, a főszékcsegyház 120

Az esztergomi Keresztény Múzeum képtára 122

BÖRZSÖNY-MÁTRA

Börzsönyi táj 125

Turista élet a Börzsönyben; Kisinóczi-, Nagyhideghcgyi- turistaház, tájrészlet a Törökmező környékén …. 126

Nógrádi várak, Hollókő, Buják 128

A bujáki üdülőkastély 129

Fakitermelés a Börzsönyben 130

382

A Királyréti tó 131

Palóc népi építészet és népviselet 132

Salgótarjáni képek; Salgó vára, a Megyei Tanács új épülete, új lakónegyed 136

Bölcsőde Kisterenyén 137

A gödöllői Agrártudományi Egyetem 138

Vadkísérleti Intézet Gödöllőn 139

Mátra vidéki Erőmű 140

Hatvani Cukorgyár 141

Részlet a petőfíbányai új lakótelepről 141

Gyöngyös; Váltó és Kitérőgyár, gépesített pincegazdaság, Mátra Múzeum 142

Mátrafüredi Strand 143

Mátraháza, üdülőházak és a tüdőszanatórium 144

Téli sportok a Mátrában •. 146

Kékes-hegy, tájkép és a szanatórium épülete 148

Galyatető, a Nagyszálló és környéke 152

Képek a Nyugati-Mátrából, tájrészlet, üdülőházak,

Vidróczki Csárda 150

Párád-gyógyfürdő, üveggyár, úttörőtábor, részlet a

fürdőről 154

Mátra környéki népviselet 156

Sírok vára 158

Ezeréves altemplom Feldebrőn 158

BÜKK — TOKAJ II E G Y A L J A

Bükki táj 161

Az egri vár és kazamatái 162

Egri műemlékek; törökkori minaret, barokk templom,

a megyei tanács épülete 163

Az egri székesegyház 164

Pedagógiai Főiskola Egerben 165

Ahol az „Egri bikavér” születik 166

Nyugat-bükki üdülőhelyek, Síkfőkút és Noszvaj 167

70

Szilvásvárad; Szalajka-völgy, üdülőház 168

Jávorkúti részlet 169

Bükkszentkcreszt és Bükkszék 170

Az aggteleki és a jósvafői szálló, kép a Baradla-

barlangból 172

Ózdi Vasgyár 174

A kazincbarcikai Vegyi Kombinát 175

Miskolc; középkori templom az Avason, Déryné Színház,

Nehézipari Egyetem 176

Diósgyőr, gyárrészletek és lakásépítkezés 178

Az újmassai őskohó (ipari műemlék) 180

Diósgyőr vára 180

Kirándulóvasút a Bükk-hcgységben 181

Lillafüred 182

Miskolc-Tapolca 183

Mályi Téglagyár 184

Tiszapalkonyai Vízierőmű 184

Napköziotthon Borsodivánkán 185

Hejőcsabai Cement- és Mészmű 185

Matyó népművészet 186

Szerencsi cukorgyár 188

Kossuth Lajos szülőháza Monokon 189

A világhírű tokaji bor szülőhelye 190

Tájrészlet a Bodrog-völgyéből 191

Sárospatak; az ősi kollégium, népi fazekas munkában,

Rákóczi Ferenc vára 192

A füzéri vár és a környékbeli népi építészet 194

Boldogkő-vára 195

Tüdőbeteg gyermekek iskolaszanatóriuma Füzérradvá-

nyon 196

Vadászkastély Hollóházán 197

Képek a Sátoros-hegyekből; turistaház, kirándulók,

vihar a hegyekben 198

A sátoraljaújhelyi vincellériskola 200

Kazinczy Ferenc mauzóleuma Széplakon 200

TISZÁNTÚL

Alföldi táj 202

Debrecen; az ősi kollégium, a Nagytemplom, Déri Múzeum, Arany Bika-szálló, Fürdő a nagyerdőn, Egyetemi klinikák, Krematórium, Pcnicilingyár …. 209

Hortobágy; Cifraszürös csikós, vadászat, ménesterelés .. 210 A tiszalöki „vízlépcső” és a keleti öntöző-főcsatorna .. 212 Hajdúszoboszló-gyógyfürdő; Gambrinus-szálló és étte­rem, részlet a fürdőből 213

Képek az új szocialista mezőgazdaságból, hév vízzel fű­tött üvegház Karcagon, új falu: Ebes, Túrkevei gép­állomás, mezőnyéki állami gazdaság 214

Barokk berendezésű gótikus templom Nyírbátorban… 216

Sóstó-gyógyfürdő 217

Nyíregyházi dohányfermentáló 217

Mezőtúri és hódmezővásárhelyi fazekasok 218

Alföldi cifraszürök 219

A „Viharsarok” mai élete 220

A szarvasi Rizstermelési Kutató Intézet telepe 221

Alföldi várak: Gyula, Nagykereki 222

A hódmezővásárhelyi tanácsháza 223

A záhonyi vasútállomás 224

DUNA-TISZA KÖZE

Tájrészlet 227

Szeged: Városi Tanácsház, szabadtéri játékok, korszerű textilkombinát, az egyetem épülete, Móra Ferenc Múzeum, új lakónegyed épül, strandélet a Tiszán 228

A dorozsmai szélmalom 233

Petőfi Sándor szülőháza Kiskőrösön 234

A népművészeti csipke hazájában (Kiskunhalas) 235

Mesterséges halastavak az Alföldön 236

Dunai halászat 237

Kalocsa környéki népművészet; festőasszonyok, cifra­

bunda, érsckcsanádi népviselet 238

Kecskemét; Katona József színház, ökörsütés a „Hírős

Vásáron”, korszerű egészségügyi palota 240

Gyümölcsös-gazdaság az egykori Bugaci-pusztán 241

A ceglédi Nagytemplom 242

Konzervgyár Nagykörösön 243

A jászberényi Aprítógépgyár 244

Öntözéses gazdálkodás a solti Szikra Tsz-ben 245

Magtisztítóállomás Monoron 245

Szolnok; a Vegyi Művek, a Papírgyár, vízi élet a Tisza-

híd alatt 246

Szovjet hősök sírja Túrán 247

DÉL-DUNÁNTÚL

Kép a Mecsek-hegységből 251

Pécs; a középkori dóm, új lakónegyed, kilátó a Misinán, a dömörkapui turistaház, üdülőszálló a Mecsekben, Pécsi Porcelángyár 252

Abaligcti-cseppkőbarlang 257

Harkányfürdő 257

Komló 258

A mohácsi Farostlemezgyár 258

Gemenci-erdő, a híres vadászterület 259

Szigetvár, vár és vármúzeum 260

Siklós vára 261

Szekszárd, szőlőfeldolgozó telep, múzeum 262

Somogyi-, tolnai-, baranyai népművészet 264

A zalai Zichy Mihály Múzeum 266

A Kaposvári Textil művek 266

Fajtehenészet Bonyhádon 267

Nagykanizsai Üveggyár 268

B zX L zX T O N

z\ „Magyar Tenger” 271

Siófok: az új, eszpresszóval egybeépített benzinkút, strand, „motel”, jó játék a vízibicikli, a tó szintjét szabályozó Sió-csatorna 272

zX szántódi rév és Révcsárda 275

Balatonföldvári motel 276

Jellegzetes régi parasztház Kőröshegyen 276

Az „aranyhíd” 277

Balatonlelle, eszpresszó, szakszervezeti üdülőház 278

A Balaton télen 279

A fonyódi camping-tábor 280

Nagybcreki Állami Gazdaság 280

Kilátás Fonyódról 281

A kisbalatoni madár-rezervátum 282

Halászok a Balatonon 283

zX keszthelyi volt Fcstetich-kastély és a Helikon-könyvtár

A keszthelyi Halászcsárda 284

Hévíz; Palatinus-szálló, részlet a gyógvtóról 286

A „Szépkilátó” 288

Irodalmi alkotóház Szigligeten 288

Beloiannisz, a Balaton legmodernebb sétahajója 289

Badacsony, Kisfaludy-ház, Szegedy Rózsa háza, bazalt

oszlopok a hegy tetején, szőlőhegyi részlet 290

Tihany; templom, ezeréves altemplom, tájrészlet 292

A tihanyi strand és a motel, fedett „váróterem” a mólón 294 Balatonfüred; Szívkórház, parti sétány, képek az

„Anna-bálról”, Baricska-csárda, az új üzletsor, Jókai Múzeum 296

Vitorlásverseny 301

Balatonkenese, magaspartok 302

Balatonalmádi, Tulipán-eszpresszó 302

^7

NYUGAT-MAGYARORSZÁG

Tájrészlet 305

Kép az olaj mezőkről 306

Kultúrház Bázakerettyén 307

Zalaegerszegi Ruhagyár 307

Régi parasztház 308

Mezőgazdasági termelőszövetkezet Vasszilvágyon 308

Körmend; kastély, modern általános iskola 309

A Kámoni-arborétum 310

Középkori román stílű templom Jákon 310

Szombathely: műemléki székesegyház, püspöki palota,

római kori Isis-szentély 311

Képzőművészeti alkotóház Zsennyén 312

Rábai táj 313

Kőszeg: a várostorony, a középkori Szent Jakab-templom,

Jurisich-vár 314

Sopronhorpács, Mezőgazdasági Kutató Intézet 316

Széchenyi István sírja Nagycenken 316

A fertődi volt Esterházy-kastély és Haydn emléktáblája 317

Sopron: „Kecske-templom”, műemlékházak, régi város­torony, a Várfal maradványai, Epületasztalosipari Vállalat, Storno-gyűjtcmény, Kilátó a Károly-magas- laton, Lővér-uszoda, részlet a soproni erdőkből .. 318

Román stílű középkori templom Lébényben 324

A röjtökmuzsalyi gyermeküdülő 324

Lecsapoló munkálatok a hansági mocsarakban 324

A fertőrákosi kőfejtő 325

Kapuvári népviselet és népi építészet 326

ÉSZAK-DUNÁNTÜL

Kép a Bakonyból 329

Győr; a vár, műemléki utcaképek, az új hűtőház, Wilhelm Pieck Vagongyár, új lakónegyed, új pályaudvar, folyóparti részlet 330

j

Győr-Sopron megye modern mezőgazdasága 33 5

Pannonhalma, az apátság épülete és a könyvtár 336

Zirc, a Reguly-könyvtár és az arborétum 337

Csesznek-vára 338

A Gézaházai-turistaház a Bakonyban 338

Az Ördögárok 339

Pápa; műemléki ház, strand, házak a Tapolca-parton . 340 Ajka; Timföldgyár és erőmű 342

Részlet a herendi porcelángyár múzeumából 343

Sümeg; vár, Kisfaludy Sándor háza 344

Tapolcai Malomtó 345

Nagyvázsonyi vár 345

Veszprém; múzeum, középkori kápolna, egyetem, ország­

úti völgyhíd 346

Az inotai alumínium-művek 348

Várpalota, a kelet-bakonyi ipari központ 349

A „Béke és barátság hídja” Komáromban 350

A nyergcsújfalusi műanyaggyár 350

Munkás lakóházak Almásfüzitőn 351

Római-kori emlékek: agyagégető kemence Dorogon,

szarkofágok Szőnyben 352

Dorog; kép a városról 353

Tata; a vár, olimpiai edzőtábor, öreg vízimalmok …. 354 Tatabánya a bányák városa 356

Turistaélet a Pilis-hegységben: Ságvári-menedékház,

dobogókői szálloda, turisták az Oszoly-hegyen …. 358

Középkori templomrom Zsámbékon 360

Vadásztrófeák egy vértesi vadászházban 360

Vértesi erdőrészlet 361

A móri szőlőhegy 362

Külszíni fejtéses bauxitbánya Gánton 363

Velence-tavi fürdőélet 364

A velencei-hegység geológiai érdekességei, likaskő,

ingókő 366

Velence-tavi nádgazdálkodás 367

Vörösmarty Mihály emlékmúzeuma Kápolnásnyéken . . 368

7^

Ahol Beethoven alkotott (Martonvásár), a mezőgazdasági

intézet 369

Székesfehérvár; középkori romkert, barokk házak, a

Könnyűfémmű, új lakótelep 370

A diósdi Golvóscsapágygyár 374

Gyermeküdülő Vajtán 373

Aratás Fejér-megyében 375

A legfiatalabb magyar város: Sztálinváros, lakásviszonyok

a felszabadulás előtt és ma, Dunai Vasmű 376

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Lap tetejére!