ESZTERGOM

KOMÁROM MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATAL

1988

SZEKERES ZOLTÁN

Lektorálta

KÖRMENDI GÉZA

A térképeket

TÖRÖK VIKTÓRIA rajzolta

A fotókat TERAVAGIMOV PÉTER készítette

Sajtó alá rendezte a PANORÁMA

© Szekeres Zoltán, 1988

ISBN 963 243 559 1

Felelős kiadó: Körmendi Lajos

Szerkesztő: Vargáné Zólyomi Margit Műszaki vezető: Orlai Márton Műszaki szerkesztő: Nagy Károly Terjedelem: 3 (A/5 ív) + 8 oldal képmelléklet

1.   ESZTERGOM TÖRTÉNETE

Esztergom a Közép-Duna-medence jelentős pontján, a Kisalföld keleti csücskében, a Dunakanyar nyugati kapujában helyezkedik el. Maga a város jórészt a Duna hordalékteraszán épült, kb. 110 m tengerszint feletti magasságban. Közepén — stratégiailag igen fontos ponton — emelkedik a 157 m magas Várhegy dolomitröge. Szinte az egész vidéket uralja. Nem véletlenül jött létre éppen itt a középkori magyar állam első köz­pontja.

Az élesen észak felé forduló hatalmas folyamban több sziget is van, amelyek közül a Kis-Dunának nevezett ág által körülhatárolt Prímás­sziget a legjelentősebb. A várossal szemben a Garam torkollik a Duná­ba. Komárom és Budapest között itt a legkedvezőbbek az átkelési lehető­ségek. Keletről az andezitből álló Visegrádi-hegység legnyugatibb vonu­latai keretezik, közülük a Vaskapu-hegy a legmagasabb (404 m). Az erdővel borított hegyek fokozatosan halmokká szelídülnek, s rajtuk gyü­mölcsösök, elhagyott és művelt szőlők, présházak, nyaralók jelzik a te­lepülés közelségét.

Az ősidők óta lakott, gazdag vidék első, név szerint ismert lakói a kel­ták voltak. A nemrégiben feltárt házak, tűzhelyek maradványai azt bizo­nyítják, hogy a jól védhető Várhegy platóján hozták létre településeiket.

A Dunántúlt meghódító rómaiak új tartományukat, Pannóniát a Duna mentén húzódó erődláncolattal (limes) védték a be-betörő germánok tá­madásaitól. Az erődök éppen ezen a tájon álltak legsűrűbben. A régésze­ti kutatások a limes több fontos erődjét tárták fel a városban és közvetlen környékén. A legfontosabb erősség — kezdetben földből és fából, ké­
sőbb kőből épült — már ekkor a Várhegyen emelkedett. Az erőd polgári települése a mai Víziváros területén volt. Az így kialakult település­együttest a régészek a római iratokban is szereplő Solva nevű városkával azonosítják.

A több mint három évszázadig tartó római uralom legérdekesebb ese­ménye Marcus Aurélius császár megjelenése volt a vidéken i. sz. 172—173-ban. A filozófus császár személyesen vezette légióit a germán kvád és markomann törzsek ellen, akik a Felvidék felől erősen veszé­lyeztették Pannóniát. Marcus Aurelius a harcok szünetében írta „Elmél- kedései’-t, amelyet a Garam (Gran) mellől keltezett.

A népvándorlás viharos századai után, a honfoglalás korában a feje­delmi törzs szállásterületének peremén volt Esztergom vidéke. A kalan­dozások vereségeit követően Géza fejedelem politikája gyökeresen vál­toztatott a magyarság sorsán. Beszüntette a kalandozásokat, hozzálátott a központi államszervezet kiépítéséhez, felvette a kereszténységet. Jel­képnek is felfogható, hogy vezéri szálláshelyét a stratégiailag fontos esz­tergomi Várhegyre telepítette. 972-től mintegy háromszáz évig Eszter­gom volt a középkori magyar állam központja. Neve kezdetben és az Árpád-kor századaiban Regia Civitas, illetve latinul Strigonium. A né­metek a Garamról Gran néven ismerik. Az Esztergom név magyarázatá­ra több elmélet is született. Egyesek szerint a bolgár-török „estrogin- küpe”, azaz „bőrpáncél” szóból származik, mások a szláv „stregom” — „akit Őriznek, akire vigyáznak” szóra vezetik vissza. Az első felte­vést megerősítik Géza bolgár kapcsolatai, a második mellett szól, hogy a kialakuló fejedelmi központ váijobbágyai szlávok voltak. Géza a Vár­hegy északi peremén először fából, majd kőből építtetett palotát, amely a későbbi évszázadokban az esztergomi káptalan birtokába került. Ekkor alapították Szent István protomártír templomát, Esztergom első egyhá­zát is.

Esztergomban született 976-ban Géza Vajk nevű fia, aki a keresztség- ben az István nevet nyerte. Géza vallásossága még felszínes volt, de Ist­ván már teljesen keresztény szellemben nevelkedett. Apja bölcs politiká­ja révén 996-ban a bajor herceg leányát, Gizellát vette nőül. A feleségével érkezett lovagok fontos szerepet kaptak István harcaiban, hi-
szén neki szembe kellett szállnia a törzsi hagyományok szerinti törvényes ,,trónkövetelőver* Koppánnyal, majd más törzsfőkkel is. Koppány le­győzése után, 1000-ben koronázták királlyá Istvánt a pápától kért ko­ronával.

István valódi királyi székhellyé építtette ki a várost. Palotáját, ami in­kább egy nagy lakótoronynak tekinthető, új helyen, a Várhegy déli végén emeltette. Megalapította az esztergomi érsekséget. Felépíttette a maga korában igen nagy méretűnek számító Szent Adalbert székesegyházat. Már ekkor a Várhegyen büszkélkedett az érsek palotája is.

A Várhegytől délre alakult ki a tulajdonképpeni város, amelynek fej­lődését meggyorsította a királyi udvartartás és az érsek jelenléte. Polgá­rai vámmentességet élveztek, maga a város vámszedőhely volt és egyben a magyar királyság egyetlen pénzbeváltó helye. Fokozatosan falakkal ke­rítették; ezek a mai belvárostól délebbre igen nagy területet vettek körül. Több jelentős kolostoráról és egy nagy épületéről, az ún. Zenia- palotáról tudunk. Lakosai között a latinusok (vallon, francia, itáliai) éppúgy megtalálhatók voltak, mint a zsidó és örmény kereskedők. A vá­ros mai területén a királyi városon kívül több kisebb település (Szent- györgymező, Szenttamás, Hévíz, Örmény, Libád) osztozott, többnek monostora is volt, mások forrásaikról, malmaikról voltak nevezetesek.

A királyi székhely szerepében már István uralkodása végén osztoznia kellett Esztergomnak Székesfehérvárral. Ott került sor a koronázásokra és a XII. század fordulójától nagyrészt oda temetkeztek a királyok. Az uralkodók azonban többnyire Esztergom tálai között időztek. Az Árpád­kor fontos történelmi eseményei, a királyi címért folytatott harcok szín­helye volt a város, illetve a vár és a tágabb környéke.

Esztergom Hl. Béla korában élte első fénykorát. A nagy tehetségű uralkodó idején a magyar királyság egyre nagyobb nemzetközi tekintély­re tett szert. Hl. Béla hatalmához méltó palotát kívánt létrehozni. A kö­zépkori magyar állam legjelentősebb román stílusú palotája az István- koritól északra, mintegy 130 méter hosszan húzódott a Várhegy Dunára néző peremén. Rá merőlegesen állt az ún. Kispalota, amely elsősorban a vendégek fogadására szolgált. Az István-kori —azóta jelentősen átépí­tett — épületrész volt a királyi magánlakosztály. Ezt bizonyítja a francia
építőmesterek munkáját dicsérő királyi kápolna is, amely már kora góti­kus stílusú. A frissen elkészült palotában fogadták 1189-ben a keresztes hadaival Magyarországon átvonuló I. (Barbarossa) Frigyest. Erről a ta­lálkozásról mint a középkori Európa fontos eseményéről emlékeznek meg a korabeli források.

A középkori városokat gyakran sújtó tűzvész — mint oklevelekből tudjuk — nem kerülte el Esztergomot sem. A Szent Adalbert székesegy­ház is a tűz martaléka lett. Jób érsek újította fel a XIII. század elején.

Ennél is nagyobb megpróbáltatást jelentett a tatár támadás. A tatárok ostrommal vették be a királyi várost, az épületeket nagyrészt lerombol­ták, lakóikat megölték. A vár azonban a spanyol Simon vezérletével el­lenállt. A mongol pusztítás mégis megtörte a város fejlődését, hiszen IV. Béla székhelyét a jobban védhető Budán építtette fel, s Esztergom el­vesztette fővárosi rangját. Néhány évig a királyi város megmaradt lakói is kénytelenek voltak a Várhegyen szorongani, majd újra leköltözhettek a régi városfalak közé.

A következő két évszázad során a polgárok nagyon szívósan harcoltak az érsekek hatalmi törekvései ellen, de az egyházfejedelmek megnyir­bálták önállóságukat, és a függés egyre erősebb szálaival kapcsolták ma­gukhoz a várost. Forgalma egyre csökkent, a latinusok elhagyták. A mai Víziváros helyén a XIV. században kialakult az érseki város, amelyet la­kóiról ebben az időben Németvárosnak neveztek.

Természetesen ezekben a hanyatló századokban is fontos események színhelye volt a város, jeles egyéniségek tevékenykedtek falai között. Az itt székelő főpapok között is akadt jelentős személyiség. Közülük Lodo- mér érsek tette a legtöbbet az egyház hatalmának megszilárdításáért a XIII. században. Károly Róbert koronázása körül folyó pártharcok ide­jén Esztergom többször is gazdát cserélt. Az egyik trónkövetelő — a cseh Vencel — ki is rabolta és felégette. Ezután békésebb idők következ­tek, s Telegdi Csanád érsek gótikus stílusban újjáépíttette a Szent Adal­bert székesegyházat. Esztergomban tevékenykedett Küküllei János, Nagy Lajos történetírója is.

Zsigmond király (1387—1437) idején Kanizsai János érsek — az egyik főúri liga vezéralakja — harcba keveredett a királlyal, aki az érseki szék­
helyet csak véres ostrommal tudta elfoglalni. V. László koronázásakor, 1440-ben szintén több ízben harcok dúltak a város falai alatt.

Mátyás király kancellárja, Vitéz János, a humanista műveltségű főpap teremtett itt újra virágzó kultúrát. Udvara az ország második számú szel­lemi központja lett, a székesegyház mellé épített könyvtára Mátyás bu­dai könyvtára után következett. III. Béla palotájának dísztermét egy Du­nára néző csodálatos vörösmárvány folyosóval bővítette, s a palota vízellátását biztosító ún. Víztornyot is ő létesítette.

A város középkori történetének kiemelkedő alakja Bakócz lámás érsek. Jobbágysorból emelkedett magas méltóságra, miközben az ország leggaz­dagabb birtokosa lett. 1502-ben II. Ulászlótól zálogba vette Eszteigömot. felépíttette a reneszánsz stílusú sírkápolnáját, az ún. Bakócz-kápolnát. Pá­pa szeretett volna lenni, de ez a nagyratörő terve meghiúsult.

A mohácsi csata után Esztergom a hadak vonulásának útjába került. Hadjárataik során mind a törökök, mind a császári csapatok rendszere­sen erre haladtak el. A vár többször cserélt gazdát — hol a törökökre is támaszkodó Szapolyai János, hol Ferdinánd birtokolta. A törökök Buda eleste után két évvel, 1543-ban foglalták el. Az érsekség ekkor századok­ra Nagyszombatba költözött. A székesegyház a harcok során súlyosan megrongálódott, de a fontosabb építmények ekkor még mind megma­radtak, bár a törökök sokat alakítottak rajtuk. A városban, amely szandzsák székhely lett, állandóan többszáz főből álló török védősereg tartózkodott. A volt királyi városban rácok telepedtek meg.

A tizenötéves háború során először 1594-ben próbálkoztak a vár bevé­telével, ekkor még sikertelenül. Ebben az ostromban esett el Balassi Bá­lint, a költő. 1595-ben egy újabb ostrommal magyar kézre került a város. A harcok során romba dőlt a Szent Adalbert székesegyház, s többé nem is épült újjá. Romjaiban egészen a mai bazilika építéséig jól mutatta egy­kori nagyságát, szépségét.

A törökök 1604-ben és 1605-ben kétszer ostromolták és vissza is fog­lalták Esztergomot. Vélhetőleg ekkor pusztult el az egykori királyi, majd érseki palota. A védők a termeket földdel tömték be, úgyhogy szá­zadokig még nyomaiban sem ismertük az Árpád-kori Magyarország egyik legnagyszerűbb épületét.

A török uralom csak a védelmi építkezésekkel alkotott maradandót: bástyákat, védőműveket a Szent Tamás-hegyen, hajóhidat, elővárat a mai Párkány (Stúrovo) területén. Provinciális török városka lett a ma­gyar királyság büszkeségéből, a szokásos építményekkel (mecsetek, für­dők, csurgókutak), és csak a fazekasság adott neki némi jelentőséget.

A török világnak a Bécs ostromát követő hadi események folytán hirte­len vége lett. 1683-ban Sobieski János és Lotharingiai Károly seregeinek már az első ostrommal sikerült felszabadítani a várat. A mindössze pár száz lakosú elpusztult városkába hamarosan visszatért az élet. 1701-ben már 2000-en laktak benne. Egyre-másra alakultak a céhek, megindult az egyházi és városi épületek építése. Visszatért Esztergomba a várme­gyei adminisztráció is.

A Rákóczi-szabadságharc idején a város ismét szerepet játszott az ese­ményekben. Az esztergomi származású Bottyán János kapitány házat építtetett itt. Bottyán kezdetben a kurucok ellen harcolt, majd átállt a fe­jedelem oldalára. A várost a kurucoknak 1706-ban, kemény harcok árán sikerült elfoglalniuk, de csak pár hónapig tartották kezükben.

Esztergom, polgárainak szívós küzdelme után, 1708-ban nyerte vissza a szabad királyi város címet. Fejlődése ennek ellenére a békés XVIII. században is mérsékelt maradt, bár a polgárváros sok, máig is nevezetes épülete, palotája, temploma ekkor keletkezett.

Az érsekség visszatelepülését egyre halogatták. 1765-ben megindultak az új székesegyház építkezései, de Barkóczi érsek halálával az ügy évti­zedekre lekerült a napirendről. A magyar országgyűlés a század folya­mán többször is határozatot hozott a székesegyház építéséről. Több terv is készült, de a várhoz fűződő katonai érdekek miatt egy sem valósult meg. Végre Rudnay érsek 1822-ben megkezdte a főszékesegyház építte­tését a Várhegyen. Kühnel Pál és Páckh János monumentális klasszicista épületegyüttest tervezett, pénzhiány miatt azonban 1831-től tíz évig szü­netelt az építkezés. 1840-től Hild József szerényebb tervei alapján foly­tatták a munkát, de csak 1856-ban avatták fel a székesegyházat Liszt Fe­renc ,,Esztergomi misé’-jével, amelyet a szerző maga vezényelt.

Közben kitört a forradalom és a szabadságharc. 1848-ban az esztergo­mi nemzetőrség határozott fellépéssel, puskalövés nélkül foglalta el Ko­
márom bevehetetlennek hitt várát. A tavaszi hadjárat során (1849) a ka- nonoki palotákat kórházzá alakították, ahol gyakran több ezer sebesültet is ápoltak. Az itt elhunyt több száz honvédet külön temetőben hántolták el.

A lassan fejlődő városnak — a jogilag önálló, de vele fokozatosan egy­beépülő községekkel (Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymező) együtt — mintegy 14500 lakosa volt a kiegyezéskor.

A dualizmus korában a gyorsan kibontakozó kapitalista fejlődés alig érintette Esztergomot. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy a települé­sek helyzetének jogi egységesítése során (1877) önálló törvény hatósági jogától megfosztották és a megye bekebelezte. Az ipar fejlődését a rossz közlekedési körülmények gátolták: sokáig nem épült vasútvonal, az or­szágos úthálózatba pedig előnytelenül kapcsolódott. Ezen enyhített, hogy 1895-ben megvalósult a Mária Valéria-híd, amely Párkánnyal kö­tötte össze. Ugyanebben az évben a várossal közigazgatásilag is egyesül­tek az addigra teljesen összeolvadt kis települések, de a megnövekedett Esztergom továbbra is féltékenyen őrizte egyházi arculatát; ezért gátolta az ipartelepítést is. Némi változást csak az hozott, hogy 1901—1903-ban megépült a Budapest—Esztergom—Almásfüzitő vasútvonal. De még ezután is a városnak jobbára az oktatásban elfoglalt szerepe nőtt: már hat középiskola működött benne. Kibontakozott üdülővárosi jellege is — ezt az 1877-ben megalakult Szépítő Egylet tevékenysége segítette. Civilizált­tá tette a város külsejét, felkarolta a műemlékek védelmét, kezdeménye­zésére fasorokat ültettek, sétányokat létesítettek a Kis-Duna partján.

Az első világháború idején hadikórházak és az Osztrák—Magyar Mo­narchia egyik legnagyobb hadifogolytábora működött Esztergomban, összesen mintegy 2 millió ember raboskodott itt.

A Tanácsköztársaság napjaiban itt is megalakult a direktórium, a vö­röskatonák meghiúsították a cseh intervenciósok átkelését a Mária Valéria-hídon.

A két világháború között sem gyorsult fel a város fejlődése. Súlyosan érintette kereskedelmét a Duna túlsó partjának elcsatolása. A város kul­turális életét, az idegenforgalom fejlődését meghatározó esemény volt a középkori várpalota feltárása 1934—1938 között.

Miután Esztergom egyre szorosabban kapcsolódott a dorogi iparvi­dékhez, lakói mind nagyobb számban találtak munkahelyet az ottani bá­nyákban, gyárakban. Megindult a gépipar fejlődése is, és már a háború­ra való felkészülés jegyében született a Szerszámgépgyár és a mai Fémszerelvényárugyár elődje.

A második világháború súlyos károkat okozott a városban, felrobban­tották a Duna-hidat is, amely ma is csonkán, romosán áll.

A felszabadulás után Esztergom fejlődése felgyorsult, lakossága 1949-től 1980-ig alig húszezerről több mint harmincezerre növekedett. Az újonnan alakult Komárom megye székhelye Tatabánya lett, de Esz­tergom megyeszékhelyi funkcióinak elvesztését az iparosodással pótol­ta. A fejlődés bázisa a megerősödött gépipar és az újonnan települt mű­szeripar volt. Jelenleg a legjelentősebb üzemek a Marógépgyár, a Labor Műszeripari Művek, a Szemüvegkeretgyár, az Elektromos Mérőműsze­rek Gyára. 1987-ben itt kezdte működését az első szovjet—magyar ve­gyesvállalat is, az elektronizált orvosi műszereket gyártó ,,Mikromed”.

Esztergom iskolavárosi szerepét változatlanul megőrizte, de egyéb vá­rosi funkciói is erősödtek. Sokat fejlődött az idegen forgalom. Két új szálló, kemping-motel, több vendéglátó egység szolgálja a látogatókat. A látnivalók közé tartozik a székesegyházon kívül a feltárások nyomán egyre jobban kibontakozó középkori vár és a Keresztény Múzeum, de egyéb múzeumok, kiállítások és az ízlésesen helyrehozott műemlékhá­zak sora is egyre vonzóbbá teszi a várost az ide látogatók számára.

Megújult a városközpont, amelynek építészeti kialakítása természete­sen itt is állandó vita tárgya. A gyors fejlődést a lakótelepek megjelenése kísérte, apielyek nem mindig a legméltóbb építészeti keretét adják a régi városnak. Az utóbbi évtizedekben több villanegyedet és családi házak­kal beépített területet hoztak létre.

Egészében véve Esztergom újra megtalálta szerepét az ország városhá­lózatában, és külső megjelenésében is az ország kedvezően fejlődő tele­pülései közé sorolható.

n. SÉTÁK A VÁROSBAN

A VÁRHEGY, A VÁRPALOTA, A FŐSZÉKESEGYHÁZ ÉS SZENTGYÖRGYMEZŐ

Erre a sétánkra a Várhegy alatti parkolóból indulunk.

. A „Városalapító” szobor (Vársétány). Vígh Tamás monu- aa mentális szobra, Géza fejedelmet, a városalapítót ábrázolja, 1979-ben készült el.

~ Várkapu. A vár hajdani főkapuja. Eredetileg hármas kapu volt, várárokkal, farkasveremmel, kapuszorossal. Mai megjelenésé­ben csak emlékeztet a régire, a harmadik kapu teljesen elpusztult. A ka­put északról az ún. Budai-torony védte, amelyet Telegdi Csanád érsek (1330-1349) emeltetett. Később lebontották, mai formájában 1938-ban állították helyre.

~ Rondella (Csókás-torony, más néven Mahmud pasa tornya). A 5 A török támadás előtt, az 1500-as években emelték a főkapu védel­mére, majd a törökök újra rendbehozták. Később lebontották, csak 1938-ban állították helyre. A legutóbbi évek során teljesen restaurálták és időszaki kiállítóhellyé alakítottak, így belülről is megtekinthető.

. Vármúzeum. A^ 1930-as évek ásatásai során kerültek felszínre ^A az Árpád-kori királyi palota egyes részei. A Várhegy déli részén István király emeltetett palotát, ami tulajdonképpen egy lakótorony volt, az ún. Fehér-torony. Ezt az épületet III. Béla alakíttatta át és egyben a középkori magyar állam jelentőségének megfelelő hatalmas román palo-
taszámnyal bővítette. A főváros Budára költözése (1256) után az érsekek palotája lett, a tulajdonosok közül nem egy jelentősen átformálta vagy rendbehozatta. Kiemelkedik Vitéz János, aki a román palota tróntermét reneszánsz pompájú ebédlőteremmé alakította, és még Dunára néző vö­rösmárvány folyosóval is bővítette. Az épületegyüttes a sorozatos ostro­mok során jelentős károkat szenvedett, majd az 1604—1605-ös hadi ese­mények során földdel betemették. A hódoltság után lényegében csak egy Árpád-korból megmaradt helyiséget ismertek, amelyről úgy tartották — tévesen —, hogy itt született István király. Ezt a szobát később kápolnává alakították át. Az 1930-as évek ásatásai tisztázták az ún. Fehér­toronyban — tehát az öregtoronyban — levő helyiségek építésének törté­netét, jórészt rendeltetését is. Ekkor találták meg a III. Béla által francia- burgundiai építőmesterekkel építtetett királyi magánkápolnát is. Azon­ban nem találták meg III. Béla nagy, román stílusú palotáját, így sokáig a Fehér-torony viszonylag szűk helyiségeit vélték az Árpádok reprezen­tációs termeinek. Végül a legutóbbi kutatási periódus tisztázta, hogy a Dunára néző nyugati várfalra épült barokk kori kaszámyaépületek alatt vannak a hatalmas, L alakú román palota falmaradványai, a feltárt és be­mutatott épületrészek pedig királyi magánlakosztályok voltak. A vár vi­sszafoglalásának 300. évfordulóján, 1983-ban nyitották meg a vár törté­netét bemutató kiállítást, amely lehetőséget ad a volt királyi, majd érseki magánlakosztály épen maradt, illetve helyreállított termeinek és a kirá­lyi kápolnának a megtekintésére is. A nagy palota maradványai további feltárásra, illetve bemutatásra várnak a barokk kaszámyaépület alatt. így jelenleg nem láthatjuk még a mintegy 50 m hosszú — végső formáját Vitéz János által elnyert — tróntermet, illetve maradványait sem. A ko­rabeli, majd a török kori források is nagyszerű, csodálatra méltó építé­szeti alkotásnak írják le, ahol a mennyezetet kazetták borítják, a falakon értékes freskók vannak és a vörösmárvány folyosó faragványai egyene­sen lenyűgözőek.

A Várpalota látogatható részeinek leírása:

A bejárat után következő 1—4. számú termek a XIV—XV. században létesültek. A régészeti — főleg kelta és román kori — emlékek mellett

láthatjuk az István-kori palota rekonstruált képét és a Vár akkori templo­mainak faragványos köveit. A Szent Adalbert székesegyházat Jób érsek (1189—1203) újjáépíttette és ekkor készült a Porta Speciosa („Szép Ka­pu”), amelynek maradványai, szobrai a legérdekesebbek közé tartoz­nak. Ez a csodálatos alkotás bizánci berakásos technikával, különböző színű márványokból készült. 1:3 arányú kicsinyítésben elkészült modell­je is látható, amelyet az tett lehetővé, hogy a XVIII. században még állott a kapu és abból az időből pontos leírását, rajzát is ismerjük.

Külön kiemeljük az 5. számú termet. A hagyomány István király szü­letése helyének tartotta, 1874-ben kápolnát alakítottak ki benne, amely­nek során nagyobb ablakokat vágtak, a középső oszlopot átfaragták, a fa­lakat freskókkal borították. Azóta 1934—1938, majd 1969—1976 között igyekeztek korhű állapotba hozni. A terem boltozata, oszlopfői és oszlo­pai eredetiek, csupán a középső márványoszlopot és az oszlopok lábaza­tait faragták újonnan a múlt század végén. Innen egy szűk lépcsőn a pa­lota első emeleti szintjére jutunk, ahol a román kori palota legdíszesebb termei láthatók.

A 7. számú termet sokáig a trónteremnek vélték, ezért itt állították ki a koronázásra és a királyi jelvényekre utaló tárgyakat. A terem legfőbb dísze a kettős román kapuzat, amely egy zárt erkélyre, illetve a Vitéz Já­nos dolgozószobájának tartott kettős terembe vezet. Ezt a szobát szokás az erények termének is nevezni, mert az épen maradt oldalon a XV. szá­zad második felében készült freskók a középkori négy fő erényt ábrázol­ják. A terem keresztboltozatát a bolygók és az állatöv jegyei ékesítették, de ezek elpusztultak. A kettős teremben a középkori város életére, illetve a reneszánsz korra utaló tárgyakat, emlékeket állítottak ki. Innen feljut­hatunk az egykori második emelet helyén levő tetőteraszra, ahonnan szép kilátás nyílik a városra. Visszatérve az eredeti szintre, egy szűk fo­lyosón a Várpalota építészetileg legértékesebb részéhez, a román kori kápolnához jutunk. (Az ábrán a 11. számú helyiség.)

A III. Béla által francia kőfaragókkal építtetett kápolna igazi mester­mű. Bár méretei nem haladják meg egy korabeli falusi templomét, de nagyvonalú építészeti kialakítása miatt jóval nagyobbnak tűnik.

A kápolna félköríves szentéllyel lezárt egyhajós épület, két mellékká-

polnával. A térhatást a templomkapu ülőfülkéi, a szentély kettős oszlop­sora fokozza. A mai belső megjelenése a műemlék-rekonstrukciók egyik első, példaadó esete, ugyanis a teljesen romos helyiséget sikerült úgy rendbehozni, hogy visszaadja az eredeti térélményt.

A kápolna szobordíszei, faragványai elsőrangúak. Igen szép a bélletes kapuzat, a rózsaablak. Kiemelhető a két emberarcos oszlopfő az északi ülőfulkénél, illetve a ,,jó” és a ,,rossz” harcát megjelenítő oszlopfő a déli folyosónál (mellékkápolna).

A falfestmények közül különösen érdekesek a szentély oroszlán ábrá­zolásai, valószínűleg még a XII. századból származnak, és még a bizán­ci hatás is érezhető rajtuk. Az ún. szibillák az újabb kutatások szerint apostolok, ezek közül nyolc maradt meg többé-kevésbé a hajóban és az ülőfulkében. Feltehetőleg a trecento egyik jelentős alkotója, a firenzei Nicolo di Tomasso művei.

– Emléktábla. A Vármúzeum bejáratánál emléktáblán örökítették 3 A meg Lépőid Antal (1880-1971) kanonok érdemeit, aki a feltárás egyik kezdeményezője volt. Rajta kívül Gerevich Tibor művészettörté­nész, Lux Kálmán építész szerzett nagy érdemeket a palotaegyüttes helyreállításában.

x Foszékesegyház. Tágas, parkosított területen magasodik °A előttünk az ország legnagyobb egyházi építménye. A rendezett, esztétikus térség az utóbbi évek munkájának eredménye. A nem idevaló bódékat, pavilonokat eltávolították, a területet szépen parkosították.

A bazilika elődje, a Szent Adalbert székesegyház nem ilyen tágas tér­ségen állt. A várkaputól északra emelkedett a prépostság épülete. Ez át­alakítva megmaradt a török idők után is, laktanyaként szolgált, végül a bazilika építése kezdetén, 1822-ben lebontották. Az ún. Nagy- vagy Öreg-tornyot Bakócz Tamás építtette, de már az 1605-ös ostrom idején nem volt meg.

A Szent Adalbert-székesegyház a mai bazilikától kissé délre helyezke­dett el. Román stílusban épült, keletek szentéllyel. Négy tornya volt, a fő tornyokat a nyugati homlokzatához építették. A tekintélyes méretű
templom faragványos díszítéseinek, műkincseinek szépsége minden ko­rabeli szerzőt megragadott. A későbbiekben a Porta Speciosával, több kápolnával díszítették, Vitéz János emeletes könyvtárat építtetett hozzá Bakócz Ikmás pedig megépíttette csodálatos, érett reneszánsz sírkápol náját. A török megszállás idején dzsámivá alakították, de véglegesen & 1595-ös ostromnál dőlt össze, mert a benne tárolt lőpor felrobbant. En nek ellenére jelentős magasságban álltak a falai, megvolt a Porta Speció sa, viszonylag épségben maradt a Bakócz-kápolna.

Barkóczy érsek készítette az első terveket a helyreállításra. Hatalma barokk épületegyüttest terveztek, közepén a kupolás főtemplommal. Bái a munkálatok megkezdődtek — a romokat túlnyomórészt el is bontották az érsek halála után abbamaradt az építkezés. A terveket Hillebrandt, kimagasló tehetségű barokk építész készítette. Végül a romok közé eg; szerény helyőrségi templom került, amelyet 1822-ben lebontottak, csa* a bazilika előtti téren álló két szobor emlékeztet erre az épületre.

1820-ban kezdték meg újra az építkezést. Rudnay Sándor prímás éré lyének köszönhető, hogy most már nem akadt el az ügy. Kühnel Pál kis martoni építész, majd halála után a szintén kismartoni Páckh János irá­nyította a tervezést és az építkezést. A hatalmas építmény befejezése és áttervezése azonban a magyar klasszicista építészet legnagyobb alakjára, Hild Józsefre várt. Miután — pénzhiány miatt — a tervezett érseki palota és szeminárium építése elmaradt, ezért Hild a monumentalitást az épít­mény magasságával növelte. 1856. augusztus 31-én Liszt „Esztergomi miséjé’-vel szentelték fel a főtemplomot. A teljes építészeti befejezés azonban csak 1869-ben történt meg, míg a díszítések a század utolsó har­madában készültek el. Négy érsek — Rudnay Sándor, Kopácsy József Scitovszky János és Simor János — elgondolásai öltöttek testet az épü­letben.

A bazilika méretei lenyűgözőek: magassága a kripta aljától a kereszt csúcsáig 100 méter. Belső magassága a kupola alatt 71,5 méter. Hossza 107 méter. A külső oldalfalak magassága 34 méter, a melléktomyoké 57 méter.

A klasszicista stílusú épület főhomlokzata a mesterségesen létrehozott várlejtőre néz. Hatalmas oszlopsorral díszített timpanon fogadja az érke­
zőt. A templom külső falai egyszerűek, szinte teljesen dísztelenek. Szobrok és domborművek csak a már említett keleti és a szintén pompás nyugati — a szentély felőli — főhomlokzatot díszítik. Ezek a munkák Marco Cassagrande olasz, Kiss György magyar, illetve Johann Meixner és Johann Hutterer bécsi szobrászművészek alkotásai.

A templom jelenleg használt bejárata a déli oldalkapu. A déli oldal ha- rangtomyának földszintjén van a pénztár, ahol képeslapokat, ismertető kiadványokat vásárolhatunk.

A hatalmas épületbelsőbe az orgonakarzat alatt jutunk. A térélmény rendkívüli, a díszítés a hosszan elhúzódó munkálatok miatt nem egységes.

A bejárattól balra találjuk a Bakócz-kápolnát. A görögkereszt alakú kápolna nagyon kicsi, hossza 10,8 méter, szélessége 9 méter. Süttői, tar- dosi ,,vörösmárvány’-ból készült. Nem eredeti helyén áll, a székesegy­ház építése során lebontották, majd 1600 számozott részből újra felépí­tették. Nagyszerű mesterségbeli tudásra vallanak a finoman megmunkált felületek, a domborművek. Az eredeti rézkupoláról csodálattal írt a hí­res török utazó, Evlia Cselebi is, a most látható kupola a régi jól sikerült másolata. A kápolna legnagyobb értéke Andrea Ferrucci műve, a carra- rai fehér márványból készült oltár. Az oltár figurális díszeinek egy részét megcsonkították, több szobor eltűnt. Ezek helyére Pietro Bonani és Piet- ro della Vedova alkotásai kerültek. (A kápolnát az ábrán a 3-as szám jelzi.)

A főhajó oldalán (14. szám) található Szent István vértanú kápolnája. Főoltárát 1831-ben faragta Ferenczy István, a klasszicizmus legnagyobb magyar szobrászegyénisége. Érdekes még Giuseppe Pisani 1826-ból származó síremléke, amely Károly András érseknek állít emléket. A ha­zánkban szokatlan kompozíció különlegességnek számít. A kápolnában az utóbbi időben a népi vallásosság múzeumát alakították ki, ahol betle­hemek, népi faragványok, kegytárgyak, térítők kerültek kiállításra. Rendkívül érdekes gyűjtemény.

A kupola és a szentély freskóit Morált, müncheni akadémikus festő készítette. A kereszthajók oltárainak alkotói: Ludwig Morált német és Grigoletti (1801—1870) velencei festő, valamint a már említett Johann

A FÓSZÉKESEGYHÁZ alaprajza

✓

9

Meixner és Kiss György szobrászművészek. A bal oldali kereszthajó kö­zépoltárának .(7.) oltárképe, a bazilika legszebb festészeti alkotása. Gri- goletti műve a Kálváriát ábrázolja.

A kupola alatt baloldalt (5.) áll a templom legszebb szobra: Pietro della Vedova Pázmány Pétert ábrázoló alkotása. Vele átellenben pedig Stróbl Alajos Simor Jánost megörökítő szobrát láthatjuk.

A hatalmas szentélyt (9.) a múlt század végének színvonalas, de nem kiemelkedő díszítőművészeti munkái jellemzik. A világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe (13 x 6,5 méter) Grigoletti alkotása. A velencei Frari-templomban elhelyezett Tiziano-képnek, az Assuntá- nak felnagyított és kissé átalakított másolata.

A bazilika egyetlen modem műalkotása Mattioni Eszter 1974-ben ké­szült munkája, amely Szent Kristófot ábrázolja és Lékai János bíboros megrendelésére készült.

A templom egyéb különleges látnivalókat is nyújt. Fel lehet menni a harangtoronyba, illetve kívülről körbe lehet sétálni a kupolában. A kilá­tás innen különlegesen szép, szokatlan perspektívában tárul fel a város, a táj, a folyó. A sekrestye feletti kiállítási teremben a bazilika építéstörté­netét, valamint Esztergom régi látképeit nézhetjük meg. Az altemplom méreteivel, különleges hangulatával ragadja meg a látogatót. Itt láthatók a régi székesegyház romjai között megtalált érseki sírlapok, pl. Vitéz Já­nos egészalakos sírköve. A záró rotundában találhatók a bazilika felépí­tése óta elhunyt prímások sírjai.

A legnagyobb élmény azonban a kincstárban vár ránk. Itt található Magyarország legnagyobb egyházi kincsgyűjteménye. Első leltára 1484-ből maradt fenn. Az évszázadok során királyaink és a viszálykodó főurak sokszor megdézsmálták, ezért — csak a török időktől kezdve — 13 alkalommal menekítették a kincseket biztonságosabb nyugati terüle­tekre. Simor János 1886-ban a mai helyén alakította ki a kincstárat, amely azóta a nyilvánosság számára is megtekinthető.

A gyűjteményben 9 ötvöstárgy képviseli az Árpád-kort, 4 ötvösmű és egyetlen kárpit pedig az Anjou-kort. Zsigmond és Mátyás király idejé­ből 27 ötvösmű és 22 miseruha maradt fenn. A barokk kor és a XIX. század emlékei rendkívül nagy számban találhatók meg.

A kincstár leghíresebb darabjai közé tartozik a Karoling-kori (i. sz. 800 körül) hegyikristály, hasonló csak öt van a világon. Ez a legrégibb műtárgy.

A bizánci ereklyetartó, az ún. sztaurothéka a XII. században készült ébenfából. A Xm. században alkotott koronázási eskükereszt a legszebb Árpád-kori ötvösmű. A XI—XII. századból származnak az ún. limogesi tárgyak, amelyeket sajátságos, lila színű vésett zománcdíszítés ékesít.

A világon egyedülálló kincsek a szarvserlegek, amelyek Zsigmond és Mátyás korára emlékeztetnek. Őstulokszarvból készültek, gazdagon aranyozott ezüst foglalattal. Szentelt olajat tartottak bennük. A kincstár gótikus kelyhek szép sorozatával rendelkezik. A legszebb a sodronyzo­mánccal díszített Suky-kehely, 1440 körül készítették.

A világ egyik legdrágább művészeti ékszere Mátyás király kálváriája. Közel 6 kg színaranyból készült, drágakövek és gyöngyök díszítik, ronde-bosre zománc fedi. Az ötvösmű két részből áll: a felső 1402-ben készült Párizsban, Merész Fülöp számára. Egy gótikus kápolnán, mely­nek fülkéjében próféták vannak, áll a gyönyörűen kialakított kálvária. Az alsó rész egy reneszánsz váza, olasz vagy magyar munka. A két részt Mátyás idejében egyesítették. A kincstár számára Bakócz Tamás szerez­te meg. Szép filigrándíszes kelyhek, úrmutatók, pásztorbotok képviselik még a gótikus ötvösművészetet.

A barokk ötvösművészet számtalan darabja közül Szelepcsényi prímás aranykelyhét és úrmutatóját, Eszterházy Imre prímás úrmutatóját emel­hetjük ki. Szép elefántcsontfaragványok, mellkeresztek és gyűrűk egé­szítik ki a gyűjteményt. A XX. század kevés számú ötvöstárgya közül XXIII. János és VI. Pál mellkereszt- és gyűrűadományai a legérdeke­sebbek.

A kincstár a világon egyedülálló gazdag sorozattal rendelkezik közép­kori miseruhákból. A legrégibb textília, az ún. Anjou-kárpit a XIV. szá­zadból származik. Számtalan miseruha van a gyűjteményben a XV— XVI. századból. Legértékesebbnek a Báthory-miseruhát tartják, amely 1500 körül készült kétréteges aranyszövésű firenzei bársonyból.

Északi rondella. Nagyszerű kilátást biztosító, szépen helyreállí­

tott építmény, amely a maihoz hasonló formáját 1822-ben nyerte el. Eredetileg a törökök építették, magassága 3 méterrel nagyobb volt. A Vízivárost, illetve a vízmüvet védte, Víztorony néven is szerepel a le­írásokban. Közelében van a Vízivárosi-kapu bástyacsonkja, amely gya­logosok számára biztosított összeköttetést a Víziváros és a Vár között.

A rondellától nem messze az 1930-as években találták meg a régészeti- leg feltáratlan kutat. Mélysége 58 méter, benne a vízoszlop kb. 25 méteres.

Az utóbbi időkben szépen rendbehozott, parkosított északi térség sem volt valaha ilyen üres. Itt állott a régi érseki palota, amelyet 1822-ben bontottak le. Ez lett a sorsa Szent István protomártír templomának is, amelyet már a török ostromkor leromboltak, de romjait 1822-ben tűntet­ték el véglegesen. A templomhoz tartozó monostorra és Géza fejedelmi palotájára — amely később egyházi tulajdonba került — szintén semmi sem emlékeztet már. A feljegyzések és a korabeli rajzok arra utalnak, hogy ezen a területen álltak.

2 Mária-szobor. Kiss György alkotta a századforduló idején. A ÖA hatalmas, enyhén lejtő Béke téren, a székesegyház főhomlokza­tával szemben áll. A lejtő a bazilika építését megelőző tereprendezés so­rán alakult ki, korábban a Várhegy legmeredekebb oldala emelkedett itt. A tér négy sarkát XVIII. századi barokk szobrok díszítik.

q Volt kanonoki házak (Béke tér 1—11.). Jelenleg a MEDICOR ~A gyáregysége, itt működik az első szovjet—magyar vegyesválla­lat. Külsőleg stílusosan rendbehozott épület.

Volt Érseki papnevelde. Hild József tervei szerint klasszicista, ^A illetve romantikus stílusban épült. Jelenleg zárt terület..

— Kanonoki házsor (Béke tér 2—14.). Páckh tervei szerint 11A készült, hat egybeépült emeletes palota. Jelenleg lakóházak, egykori szépségükből kevés maradt meg.

Középiskolai leánykollégium (Béke tér 16.). Az 1960-as ■^A években épített modem épület, előtte áll Vígh Tamás ,,Lovagló nő” című szobra, amelyet 1975-ben állítottak fel.

Általános Iskola (Béke tér 18.). A múlt század végi épület stí- lusosan zárja le a teret.

<1 – Turistaház (Dobozi Mihály út 8.). 1820-ból származó klasszi- a^a cista, földszintes épület.

– Szentgyörgymezei plébániatemplom (48-as tér). 1756-ban ké- A^a szült, egyhajós, nyújtott szentélyű egyszerű barokk épület. Leg­szebb része a kórus. Festése és berendezése korabeli. A középkor során végig létezett Szent György prépostsági templom alapfalain épült. A pré- postság és a hajdani kanonoki házak nyomtalanul eltűntek, esetleges ma­radványaikat talán a szomszédos plébánia, illetve a környező házak pin­céi rejtik.

Honvédtemető (Báthori Schulcz Bódog utca). A 48-as hon- 1OA védezredesről elnevezett utcáról nyílik a temető, ahol 750 honvéd nyugszik. Az 1849-es tavaszi hadjárat idején Esztergomban több ezer se­besültet ápoltak. Az itt elhunytakat temették ide.

A VÍZIVÁROSBÓL A SZENT TAMÁS-HEGYRE ,

Sétánk kiindulópontja ismét a Várhegy alatti parkoló.

! Alagút, az ún. „Sötét kapu”. Felirata: Princeps Prímás Alexander A. Rudna MDCCCXXIV (Radnai Sándor hercegprí­más 1824). A papnevelde és a kanonoki házak közötti út megrövidítése érdekében építették. Előtte míves csorgókút biztosít friss vizet.

j Esztergomi Tanítóképző Főiskola (Makarenko u.). A hatal- XB más neobarokk épület a XX. század harmincas éveiben készült el. Itt nyert végleges elhelyezést az 1842-ben alapított, hányatott sorsú Tanítóképző Intézet.

~ Balassi Balint bronzszobra, Dózsa Farkas András alkotása B (1938) a Várhegy aljában levő parkosított téren állt. A költő 1594-ben Esztergom sikertelen ostromakor a vár falai alatt lelte halálát.

Csülökcsárda (Batthyány Lajos u. 9.). Egyszerű, népies han- – Liszt Ferenc szobra Marosits István alkotása. A zeneköltő ö halálának századik évfordulójára készült. Liszt,,Esztergomi mi­séjével avatták fel a székesegyházat 1856-ban.

étkezőhely.

s Bibliothéka (Bajcsy-Zsilinszky út 28.). A Főszékesegyházi °B Könyvtár hajléka. Egyemeletes, romantikus stílusú ház, Hild Jó­zsef tervei szerint épült 1853-ban. 1933-tól az 1980-as évek közepéig az épületben volt az 1896-ban alakult Esztergom vidéki Régészeti és Törté­nelmi Társulat gyűjteménye, amely 1953-tól a Balassa Bálint Múzeum nevet viseli.

A Főszékesegyházi Könyvtárban őrzik az érsekség és a székeskáptalan kéziratait, okleveleit, könyveit. Gyűjteménye elsősorban hagyományozók és ajándékozók révén gyarapodott. A legjelentősebb adományozók közé tartozik Küküllei János esztergomi kanonok, I. Lajos történetírója, Vitéz János érsek, Szelepcsényi érsek. A könyv- és levéltár, amelyet 1526-ban a török elől Nagyszombatba menekítettek és 1820-ban költöztettek vissza Esztergomba, igen jelentős értékeket őriz. Közülük is kiemelkednek a XII. századi középkori oklevelek, kódexek, az aranybulla 1318-ból való másolata, n. Ulászló és Bakócz Tamás érsek graduáléja. Itt őrzik a Balas­si család bibliáját, benne Balassi Bálint születésére és halálára vonatkozó beírásokkal. Becses nyelvemlékünk, az 1516—1519-ben íródott magyar nyelvű Jordánszky-kódex is a Főszékesegyházi Könyvtár tulajdona.

A Bibliothéka emeletén, a lépcsőházban és a folyosón láthatók Né­meth Gábor esztergomi festő 1930-ban készült freskói, amelyek a könyvtár alapítását, a nagy adományozókat ábrázolják. A könyvtár kiál­lítása az 1980-as évek végén kibővített formában nyílik meg.

– Reviczky-ház (Bajcsy-Zsilinszky út 30.). A múlt századi épület ZB díszei a szép ablakrácsok és a család címere.

q Polusin-ház (Bajcsy-Zsilinszky út 59.). Mai formájában barokk ÖB épület. A feltételezések szerint egykor az esztergomi bég lakó­háza volt, emléktábla jelzi. A ház közelében még feltáratlanok a Vízivá­ros Budai-kapujának maradványai. Fölötte a hegyoldalban találhatók az egykori Budai-kapu rondella maradványai, amelyeket csak a királyi pa­lota tetőteraszáról lehet látni.

q Balassa Bálint Múzeum (Bajcsy-Zsilinszky út 63.). Egy- ”b emeletes barokk épület, 1830-ig a hajdani megyeháza volt. Az épület alatt levő pince a középkorban a ház földszintje volt. A múzeumi kiállítóhely a hatvanas években költözött ide, de jelenlegi hajlékát is ki­nőtte és a későbbiekben állandó kiállítását a Bajcsy-Zsilinszky út 77. sz. alatti épületben fogják berendezni. A kiállítótermekben időszaki kiállí­tásokat rendeznek.

Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola (Bajcsy- l^B Zsilinszky út 42.). 1912-ben épült, ekkor találták meg a közép­kori Szent László-templom maradványait.

Vízivárosi ferences rendház és templom (Bajcsy-Zsilinszky út 44.). Eredetileg barokk stílusban emelték a XVUL század köze­pén, de a második világháborús pusztításokból jellegtelen formában épült újjá. Jelenleg papnevelde. A templom nem látogatható.

A ferences rend 1685-ben létesített rendházat a Vízivárosban, ahol a későbbiekben katonai iskola, papnevelde és papi szeminárium, majd apácazárda működött.

„Iskolatömb”. A Bajcsy-Zsilinszky út és a Kis-Duna között B található. 1912—1918 között készült el ez a nagyszabású épület, historizáló stílusban. Több gimnázium és a már említett Berzeviczy Gergely Szakközépiskola van falai között.

Szűz Mária-szobor. Értékes barokk szoborcsoport az iskola­in tömb sarkánál, az 1739. évi pestisjárvány emlékére készült 1740-ben.

Vízivárosi plébániatemplom. A régi Víziváros bensőséges B hangulatú főterén áll, 1728 és 1738 között építették barokk stílus­ban. Egykor a mellette álló rendházzal együtt a jezsuitáké volt, majd a pá­losoké, akik tornyot is építettek hozzá. Volt a bencéseké is, majd egy ideig ideiglenes érseki főszékesegyházként működött. Értékes barokk berende­zését a második világháborúban kapott bombatalálat megsemmisítette. Csak a hatvanas években hozták helyre. A viszonylag nagy belső tér a dí­szítőfestés hiánya miatt, valamint a kevés megmaradt eredeti berendezési tárgy következtében sivárnak hat. Külsejét pompásan helyrehozták.

A templom előtti tér a IV. Béla által engedélyezett, majd a tatárjárás után felépített püspöki város főtere volt. Falait Telegdi Csanád érsek (1330—1349) emeltette. A városias település volt a mai Esztergom egyik településmagja, de csak 1895 óta tartozik hivatalosan a városhoz, előtte önálló közigazgatási egységként működött.

I – Szent István lovasszobra 1978 óta áll jelenlegi helyén, Med- d gyessy Ferenc győri Szent István szobrának másolata. A művész özvegyének végakaratából került Esztergomba.

I x Copf lakóház (Bajcsy-Zsilinszky út 77.). A jövőben a Balassa °B Bálint Múzeum központja lesz.

y. Volt érseki palota (Berényi Zsigmond u. 1.). Egyemeletes

7 B klasszicista lakóház, Simor érsek lakta a mai palota elkészültéig. Eredetileg az érseki kancellária alkalmazottainak háza volt.

Vízivárosi plébánia (Berényi Zsigmond u. 3.). Kertben álló,

B egyemeletes barokk épület. Nagymúltú építmény, tudjuk, hogy a helyén török dzsámi és medresze, mohamedán egyházi főiskola emel­kedett. A város visszafoglalása után a Víziváros plébániatemplomává alakították át, barokk berendezéssel. A jezsuita rend megszüntetése után hajdani templomuk lett a Víziváros plébániatemploma, a régi épületet pe­dig elbontották, illetve falait felhasználták a barokk plébánia ki­alakításakor. Az újabb feltárások alkalmával középkori pincét találtak itt.

-q Püspöki palota és Keresztény Múzeum. A Vízivárosi plébánia- ^B templomhoz tartozó volt jezsuita kolostorból 1880—1882 között Simor János érsek neoreneszánsz stílusban építtette a mai prímási palo­tát. A Duna felőli oldalon középen kupolával ékesített épületet a folyó irányában gondozott kert övezi. A palota első emeleti termei a korabeli belsőépítészet és díszítőművészet jeles alkotásai. Kiemelkedik építészeti megoldásaival a lépcsőház, a fogadóterem, a prímási magánlakosztály, az érseki könyvtár és levéltár. A palota ezen részei nem látogathatók.

A második emeletet a Keresztény Múzeum foglalja el. A gyűjteményt Simor János érsek alapította és 1875-ben már megnyitotta a közönség számára a Bibliothéka épületében. Simor prímás tudatosan és szenvedé­lyesen törekedett az ország templomaiban szétszórtan található, gyakran őrizetlenül és gondozatlanul kallódó értékek megmentésére és bemutatá­sára. A középkori magyar festészet és szobrászat páratlan értékeit sike­rült összegyűjtenie. Megvásárolta a Bertinelli család régi olasz képtárát. Az első világháború után Ipolyi Amold kép- és iparművészeti gyűjtemé­nye, majd a San Marco hercegi család hagyatéka került a Keresztény Múzeumba. A múzeum az egyház kezelésében áll, de gondozását az ál­lam vállalta, s 1954-ben rendezték át. Az 1975-ben befejeződött felújítása óta az egyik legkorszerűbb múzeumunk, felbecsülhetetlen értékeit klí­maberendezés óvja a rongálódástól. Ma a leggazdagabb vidéki múzeum­nak számít, a középkori magyar festészet és faszobrászat területén a leg­nagyobb gyűjteménnyel rendelkezik. Az itáliai reneszánsz festészet kezdeteiről — a trecento és a quattrocento kismestereinek munkáiból — pedig Itálián kívül a legnagyobb anyagot mondhatja magáénak.

A múzeum kincsei közül kiemelhetjük Duccio, Ambrogio, Lorenzet- ti, Giovanni Di Páolo, Niccolo Da Foligno, Palmezzano, Gianpietrino műveit — amelyek híven tükrözik az olasz reneszánsz festészet fejlődé­sét. A középkori magyar táblaképek javarészt számyasoltárok részeit ké­pezték. Kolozsvári Tamás garamszentbenedeki oltára, Aranyosmaróti mester, Jánosréti mester, Jakabfalvi mester munkái mellett a Selmecbá­nyán működő M. S. mester négy képből álló kálvária sorozata emelhető ki, amely a középkori magyar festészet legszebb alkotása. Ugyancsak egyedülálló — párja az egész világon nincs — a Garamszentbenedeki úr­koporsó, amely nagypéntektől húsvét vasárnapig a keresztről levett moz­gatható karú Krisztus-test őrzésére szolgált. A feltámadási körmenetben a kerekeken mozgó építményt körülvitték. A gótikus kápolnát utánzó építmény középkori építészetünk, szobrászatunk és festészetünk párat­lan szintézise.

Jelentős alkotásokat őriz a múzeum a későbbi századokból a németal­földi és holland, német és osztrák festők műveiből, de sok múlt századi jeles magyar festő alkotását is megtalálhatjuk. Itt látható Balassi Bálint legrégibb hiteles ábrázolása. És még nem is szóltunk hazánkban párat­lan góbiéin gyűjteményéről, a középkori egyház- és iparművészeti alko­tásokról, a legnagyobb magyar szelencegyűjteményről, a keleti szőnye­gek, a fajansz és porcelán kollekciókról, a metszet- és éremgyűj­teményről, a népi hímzések garmadájáról. A múzeum kiállított anyaga, azok elrendezése időről időre változik, az éppen látható műtárgyakról a helyszínen vásárolható ismertetők nyújtanak tájékoztatást.

20b

Rudnay-ház (Berényi Zsigmond u. 5.). Egyemeletes, klasz- szicista ház 1824-ből. Korábban iskola volt falai között.

Nevenincs (Anonim) étterem (Berényi Zsigmond u. 6.).

~~ Veprech-torony (Berényi Zsigmond u. 18.). Ma lakóház, amely- nek falai a Vízivárost északról védő Veprech-toronyra épültek. A török időben dzsámi, majd érseki magtár volt. Külső megjelenése érde­kes múltját alig tükrözi.

Malom-bástya (Berényi Zsigmond u. 20.). Vajmi kevés látható ^B a névadó épületből, de falai az udvarra betekintve felfedezhetők. A középkorban az itt fakadó meleg források vize malmot hajtott, majd az 1500-as évek táján vízemelő szerkezetet konstruáltak, amely a várat látta el vízzel. E rendkívül fontos szerkezet védelmére szolgált az 1540 körül emelt Malom-bástya és a Veprech-bástya is. A berendezés átalakí­tott formában egészen 1965-ig üzemelt, századokon át csodájára jártak. Értékes ipartörténeti emlékünk jelenleg elhanyagolt állapotban van.

– . Szulejmán tábla (Sobieski sétány). A Veprech-bástya Duna ^B felőli oldalán látható az érdekes török kori emlék, amely Szulej­mán 1543-as győztes ostromát méltatja.

Rondella (Lenin sétány). A törökök által emelt, a Rév-kaput ^B védő rondellának 1 m magas falmaradványa, ágyúgolyókkal.

Katona-ház (Katona I. u. 6.). A XVIII. században épült, 1870 *^B óta mai formájában álló épület. Katona István (1732—1811) je­zsuita történetíró háza. 42 kötetes műve a középkori magyar történelem okleveleit, krónikáit tartalmazza. A ház és a szomszédos épület udvarán állott pár évtizedig Güzelde Rüsztem budai pasa fürdője. A fürdőt táp­láló forrásokat már a középkori oklevelek is említik. A fürdő még a XVI. század háborúi során elpusztult. Ugyancsak a szomszédos ház ud­varán áll ma is a Víziváros kör alakú sarokrondellája.

Emléktábla (Lenin sétány). A Kis-Duna-parti sétány létesí- ‘ B tésére emlékeztet, egyben a városért való tenni akarás régi ha­gyományát bizonyítja.

Mattyasovszky-bástya (Lenin sétány). A törökök építették. A ^ÖB Hévizi-erőd nevet viselte a közel kör alakú erősség. Majdnem eredeti formájában áll, a város védőműveinek legimpozánsabb emléke.

Volán Tourist Szálló és étterem (József Attila tér 2.). Egyszerű berendezésű, szerény igényeket kielégítő létesítmény.

Alabárdos étterem (Bajcsy-Zsilinszky út 49.). A József Attila ^UB térről a Liszt Ferenc utcán átsétálva érhetjük el a város központ­jában nemrég létesített hangulatos vendéglátóhelyet.

31B Romantikus ház (Bajcsy-Zsilinszky út 45.).

32b Romantikus ház (Bajcsy-Zsilinszky út 24.).

~~ Romantikus ház (Bajcsy-Zsilinszky út 22.). Esztergom fő for- » galmi ütőerének, a Bajcsy-Zsilinszky útnak városképi jelentősé­gű épületei, amelyek a múlt század 60-as éveiben épültek, egységesen romantikus stílusban. Jelentős mértékben meghatározzák a városköz­pont arculatát.

Fürdő Szálló (Bajcsy-Zsilinszky út 14—18.). A múlt században WB épült klasszicista stílusban, mai formája többszöri átépítés ered­ménye. Sokáig a város egyetlen színvonalas szállodája volt. Több étte­rem, söröző működik benne. A patinás intézmény a XIX. századi ma­gyar történelem több neves alakjának szolgált szálláshelyéül.

A szálloda mögött, a Kis-Dunáig húzódik a város fürdője. A 27—28 °C-os víz a gyulladásos és reumatikus betegségeket eredményesen gyó­gyítja. A szálló és a fürdő területén melegvizű tó volt, amely mellett a régészeti leletek szerint a különböző korok embere szívesen telepedett meg. A X—XI. század óta itt volt a Hévíz nevű település, amely az 1200-as évektől az esztergomi káptalan birtokába került. Már akkor köz­fürdő volt itt, a tó elfolyó vize pedig malmot hajtott. A török időkben lőpormalomként funkcionált, védelmét külön erődítmény látta el. Ké­sőbb újra gabonaőrlő malomként használtak, csak 1846—1847-ben bon­tották le. Hévíz területén kórház és rendház, majd török temető és türbe állt. Mindezek az épületek a történelem viharaiban nyomtalanul el­tűntek.

– – Szent Ihmás-hegy feljárója (Rózsa u.). 1938-ban létesítették, ^B az első nagy ásatási periódus befejezésének évében. A feljárónál helyezték el Antal Károly: István király megkoronázását ábrázoló dom­borművét. A szerpentin jelenleg leromlott állapotban van.

Szent Tamás-hegyi kálváriakápolna. 1833-ban épült három- szögletű oromzattal és kis homlokzati toronnyal. Előtte a kálvá­ria csoport barokk szobrai láthatók, a hegyről levezető sétányon pedig hat stációt találunk.

A XII. század végétől egészen a török időkig a Becket Tamásról elne­vezett prépostsági templom és a káptalani épületek álltak a Szent Tamás­hegyen, majd stratégiai fontossága miatt a törökök a Tepedelen nevű erő­döt emelték itt. Ez a város visszafoglalásakor elpusztult.

A Szent Tamás-hegyről nagyszerű kilátásban gyönyörködhetünk. Esz­tergom fekvéséről, a különböző arculatú városnegyedekről innen kapjuk a legáttekinthetőbb képet. A Szent Tamás-hegyen és a hegyoldal kanyar­gós útjain kusza összevisszaságban épült apró, délies hangulatú házacs­kák festői arculatot kölcsönöznek a városrésznek. Hajdan ezen a terüle­ten éltek Esztergom rác lakosai.

RÖVID SÉTA A SZIGETEN

– Kossuth-híd (19-es hősök tere). A középkorban itt állt a Bar- rC bakán által védett Rév-kapu. Itt volt a kikötő is. A mai híd he­lyén álló fahíd vezetett a szigetre. A vasszerkezetű híd 1897—1898-ban készült, amelyet a második világháború után újjá kellett építeni. Kossuth toborzó kőrútján ide érkezett 1848 októberében.

~ Sobieski-emlék mű. Nemrégiben került ide az egykori lengyel

király nevét viselő sétányról. Sobieski János jelentős szerepet játszott hazánk törököktől való felszabadításában, és Esztergom vissza­foglalásában személyesen is jeleskedett.

1, A városalapító Géza fejedelem szobra

3. A bazilika déli rondellája

4. A Béke tér a Mária-szoborral

5. A „Sötét kapu”

6. A volt érseki papnevelde

7. A Bajcsy-Zsilinszky utca, háttérben a Vízivárosi plébániatemplom

8—9. Balassa Bálint és Liszt Ferenc szobra

10. Bibliothéka

11. A Katona-ház

12. Kálváriakápolna a Szent Tamás-hegyen

13. A Tanítóképző Főiskola

14. A Frey-ház és a KÖJÁL-székház

15. A Szentháromság-szobor

16. A Városi Thnácsház épülete

17. A volt megyeháza

+

.A.

18. A Szent Anna-templom a Hősök terén

D u N w V A .1 \ . I/’ T

~ Hotel Esztergom. Új építésű, korszerű szálló a kompkikötő (ha- °C tárátkelés!) közelében, étteremmel. A közelben valutaváltóhely és bisztró is van.

, Mária Valéria-híd maradványai. A híd a második világháború- bán pusztult el. Újjáépítését többször tervezték.

Úttörőház (Nagy-Duna sétány). A helybeli úttörők szakcso- portos foglalkozásainak és egyéb rendezvényeinek ad otthont. A mellette levő sporttelep gyakran szolgál vízitúrák bázishelyéül.

Hajókikötő. Korszerűtlen épületek fogadják az ide látogatót. °C Rendszeres hajójáratok kötik össze Esztergomot a fővárossal.

„ Szabadtéri színpad és mozi (Gőzhajó utca). A modem létesít-

C mény a város idegenforgalmának és lakosságának régi kulturális igényét elégíti ki. A 80-as évek végén épült.

2 Sportcsarnok (Gőzhajó utca). Esztergom egyetlen színvonalas °C fedett sportlétesítménye. Sok rangos esemény színhelye.

q Általános iskola (Táncsics Mihály utca). Az Esztergomi Tanító- képző Főiskola gyakorló iskolája, korszerű építészeti alkotás. Szépen gondozott park és sportpályák övezik.

Szabadidő park (Táncsics Mihály utca—Május 1. sétány). Sportpályákból és rendkívül változatos, újszerű játszótérből áll. A közelében található az Oázis presszó és fagylaltozó. Különösen kis­gyermekekkel érkezőknek ajánlható pihenőhely.

— Városi Könyvtár (Táncsics Mihály u. 7.). Mértéktartóan kor- C szerű épület.

Úszó Falu Halászcsárda (Táncsics Mihály utca). A helyi halá- szati szövetkezet színvonalas vendéglátó helye. Különösen hal­ételei ajánlhatók.

Kiindulópontunk a város forgalmi középpontja, a Rákóczi tér.

. Modem városközpont (Rákóczi tér). A lakóházakból és üz-

ad letekből álló, belső udvarokkal tagolt, két járószintes épület­együttes 1969—1980 között épült a Komárom Megyei Tanács Tervező Iro­da tervei alapján. Itt van a város kereskedelmi központja, a Bástya Áru­ház és több szaküzlet, valamint a Hévíz önkiszolgáló étterem is. Létét is, de főleg léptékét, formai megjelenését mind a szakmai, mind a városi közvélemény máig vitatja.

_ MSZMP városi székháza. A városközpont legutóbb elkészült épülete, 1988-ban adták át.

~ Állami Biztosító (Bajcsy-Zsilinszky út 13.). A jól sikerült mo- *^D dern épület mértéktartóan illeszkedik be a városközpont régi együttesébe. Jól reprezentálja korunk ún. posztmodem irányba fejlődő építészetét.

–                            Technika Háza (Ifjúmunkás utca 4.). A volt zsinagóga neo- ^3 reneszánsz épületét 1888-ban építették, Baumhorn Lipót tervei szerint. Esztergomban volt az ország első zsidó hitközsége az Ár­pád-korban. A török idők után, itt emelték első templomukat 1720 kö­rül. A környéken egyébként a középkorban Örmény falva néven az ör­mény kereskedők hoztak létre települést. Az épület előtt álló szobor a fasizmus áldozatainak állít emléket. A város műszaki értelmiségének, a METESZ és a TIT helyi szervezetének nyújt otthont a szépen átalakított ház.

–         Szenttamási kápolna (Ifjúmunkás utca). Kis huszártomyos épület 1745-ből, melyet barokk oromzat díszít. A szentélyben

korabeli freskót láthatunk, a főoltárképet pedig Jakobey Károly festette 1875-ben.

s Magyar Vízügyi Múzeum (Kölcsey utca 2.). A volt kapta­

tó lanház szépen restaurált barokk épületében található. Az 1980-ban megnyitott múzeumban szép kiállítás mutatja be a Duna jelen­tőségét, a geológiai és vízrajzi viszonyokat, a hajózás és a halászat emlé­keit. Megtekinthetjük a Gabéikovó (Bős)—Nagymaros vízlépcső tervét is. Érdekes a vízügyi munkáknál használatos műszerek kiállítása.

~ Belvárosi kávéház (Vörösmarty u. 2.). Patinás vendéglátóhely a város forgalmi központjában.

q Latinus polgár szobra (Rákóczi tér), Tar István szobrászmű- °D vész alkotása. Az 1955-ben épült árkádos ház előtt áll, amelyet a Három szerecsenhez címzett vendégfogadó helyén emeltek. E ház kö­zelében volt a királyi város északi, LŐrinc-kapuja, amely a XVIII. szá­zad végéig állt.

q Nemzeti Bank (Széchenyi tér 26.). Eklektikus stílusban épült 27D 1870 körül. Közelében találták meg a Lőrinc-kapu maradványait és a Szent Lőrinc-templom faragványos köveit. A templom romjai az 1700-as évek első felében még álltak.

A bank épülete a háromszög alakú, hosszan elnyúló főtér, a Széche­nyi tér sarkán áll. Ez a tér volt hajdan a királyi város főtere, piactere, a jelenleginél kb. 1,8 méterrel mélyebben feküdt, és méretre jelen­tősen nagyobb volt a maiénál. A XVIII. században és a múlt század­ban stílusos épületekkel övezték, amelyek egységes városképet mu­tatnak.

Rochlitz-patika épülete (Széchenyi tér 25.). 1780-ban épült D copf stílusban.

Kollár-ház (Széchenyi tér 24.). Füzér- és virágdíszes copf hom- D lokzata van. Szép a folyosó klasszicista vaskorlátja is. Földszint­jén az utóbbi időben létesült a Városkapu teázó és cukrászda.

Városi Bíróság (Széchenyi tér 22.). Kétkupolás, egyemeletes épület 1870-ből, kora eklektikus stílusban. Helyén állhatott a kö­zépkori város nagy, ún. Zenia-palotája, amely valószínűleg a pénzverés központja, a kamaraispán székhelye volt. Köveiből épült a XVIII. század elején a kéttomyos városháza, a későbbi Sas-vendéglő, majd Sas­kaszárnya. Ennek lebontása után készült a jelenlegi épület.

I- Városi Ügyészség (Széchenyi tér 21.). Hild József műve 1862-ből. A kétemeletes épület az egyik első hazai takarékpénz­tár székháza volt.

. . Idegenforgalmi Hivatal (Széchenyi tér 13.). Az egyemeletes ház 1820 körül épült klasszicista stílusban.

. _ Vadászkürt vendéglő (Széchenyi tér 11.). A főtér egyetlen étter- me, kis befogadó képességű, de nagyon hangulatos hely.

Gróh- vagy Szerencsés-ház (Széchenyi tér 7.). Pömpás, egyemeletes rokokó palota. Hartmann Antal, a városháza építője emelte 1768 táján. Az emeleti falfülkében Mária-szobor, a földszinti ab­lakokon igen szép kovácsoltvas rács látható.

Beimel-ház (Széchenyi tér 3.). Ma postahivatal, szép, ro- mantikus stílusú saroképület.

Bottyán János lovasszobra. A Széchenyi tér Bottyán János utca felőli sarkán áll. Martsa István készítette 1978-ban.

IQ Városi Tanácsház (Széchenyi tér 1.). A tér legszebb épülete.

Nemesi kastélyokra emlékeztető, barokk-rokokó stílusban épült egyemeletes palota. Hatásos térfallal zárja le a főtér épületegyüttesét. Az árkádsor kellemes benyomást tesz a szemlélőre. A középrizalit timpa­nonjában a város 1773-ból származó címere látható, alatta pedig szépen

faragott áttört kőkorlát van. A mai épület előtt hasonló nagyságú ház állhatott itt a török kiűzése után. Bottyán tábornok egyik esztergomi háza volt.

Szentháromság-szobor — Kiss György alkotása 1900-ból, amelyhez egy régi barokk szobor talapzatát használták fel. A tekintélyes méretű építmény a tér közepén áll, szemben a városhá­zával. Jelentős mértékben meghatározza az egész tér hangulatát, arányait.

Korona kávéház és cukrászda (Széchenyi tér 18.). A tér ad egyetlen modern, az 1960-as évek elején emelt épülete.

KÖJÁL Székház (Széchenyi tér 14.). Klasszicista földszintes épület 1820-ból.

Frey-ház (Széchenyi tér 12.). Egyemeletes, klasszicista homlok­ig zatú épület.

Barokk lakóház (Széchenyi tér 6.). Az egyemeletes házat kora eklektikus stílusban átépítették, alatta középkori pince van.

Klasszicista lakóház (Széchenyi tér 4.). Földszintes épület 1840-ből.

Obermayer-ház (Deák Ferenc u. 1—3.). Egyszerű, szép arányú, barokk-rokokó, egyemeletes épület. 1767-ben Hartmann Antal

építette.

Komárom Megyei Levéltár (Deák Ferenc u. 2.). Hild József

ZD terve alapján 1853-ban emelték, romantikus stílusban. Iskola­épület volt, 1945 óta a levéltár otthona. Oromzatán Esztergom címere

látható.

Csepreghy-ház (Deák Ferenc u. 10.). Földszintes épület, ahol a népszerű színműíró, Csepreghy Ferenc (1842—1880) lakott négy éven át.

Belvárosi plébániatemplom (Pór Antal tér). Az 1762-ben fel- épült barokk templom homlokzati tornya az angyalszobros, csi­gás oromzat közepén emelkedik. Háromszakaszos hajója van, oldalt 2—2 kápolnával. A templombelső gazdag freskói jobbára a múlt század­ban készültek. Vaszary János festette 1896-ban a főoltárképet, amely a templom névadóit, Szent Péter és Szent Pál apostolokat ábrázolja. A márványoltár Kiss György munkája a századfordulóról. A legértéke­sebb a pompás barokk szószék, amelyet valószínűleg Bebó Károly fa­ragott 1762—1763 körül. Az épület a középkori Szent Péter-plébánia he­lyén áll.

Sándor-palota (Jókai Mór u. 1.). Az egyemeletes, szép arányú ház legfőbb dísze a finoman faragott kapuja és erkélye. A Tren- csén megyéből származó Sándor grófi családé volt. Kastélyuk a közeli Bajnán állott, ma romos állapotban van.

Ferences templom és rendház (Bottyán János u.). Az 1715—1717-ben elkészült épületet még abban a században átépí­tik, ekkor kerül a szentély sarkához a torony is. Az 1838-as árvíz után készültek a hajó támpillérei. A kívül-belül rendkívül egyszerű, dísztelen épület igen ritkán látogatható. Az egykori kolostorépületben a kétszeri emeletráépítés után Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégi­um kapott elhelyezést. A mai épületek közelében, máig sem ismert he­lyen állott a középkori Esztergomnak a Szent Adalbert székesegyház utá­ni legfontosabb egyházi épülete, a ferencesek temploma és kolostora. 1233 óta a rend magyarországi főkolostorának számított, és 1379-ben itt tartották a ferences rend egyetemes káptalani gyűlését, amelyen maga I. Lajos király is részt vett. IV. Béla királyunk a ferences templomba te­metkezett, családjával együtt. A török háborúk idején nyomtalanul el­pusztult az egész épületegyüttes.

Bottyán János Finommechanikai és Műszeripari Szakközép­en iskola (Főapát u. 1.). A hatalmas épület eredetileg a bencés gim­názium számára épült 1898-ban. A bencések 1809 óta tanítottak a város­ban. Iskolájuk sok neves személyiséget — főleg főpapot, történészt — adott a magyar társadalomnak.

„ Egykori pálos rendi szállásház (Bottyán János u. 8.). Egyeme- letes, timpanonos barokk épület, díszes kapuval. 1724-től a pálos rend szállásháza, majd 1808-tól bencés rendház. Jelenleg lakóház.

– Messzéna-ház (Bottyán János u. 5.). A város egyik legszebb ba- rokk kapuzattal rendelkező háza. 1755-ben épült, egyemeletes.

~ – Volt megyeháza (Bottyán János u. 3.). A neves barokk építész, Mayerhoffer András építette 1747-ben Török András tábornok számára. 1830-ban itt helyezték el a megyeházát. Homlokzatát egy áttört korlátú erkély díszíti.

~ , Egykori bencés gimnázium (Bottyán János u. 1.). Hartmann Antal tervei szerint készült el 1778-ban. A városházával egybe­épült és szintén barokk stílusú. Szép kis óratornya van, amely későbbi alkotás. A bencés gimnáziumnak adott otthont közel száz évig. Jelenleg tanácsi hivatalok működnek benne. Falán emléktáblát helyeztek el Bottyán János halálának 250. évfordulójára (1959).

A Kossuth Lajos utca a középkori királyi város legszélesebb útjának nyomvonalán halad. Egykori épületeiből hírmondó sem maradt. Mai há­zai jobbára a múlt században épültek, néhány közülük műemlék jellegű. Ezek az épületek földszintesek vagy egyemeletesek. A széles út a belvá­rosba vezet és a fővárosból érkező élénk forgalmat bonyolítja le. A Kos­suth Lajos utca elején, a közelben volt a királyi város budai kapuja.

— Kispipa étterem (Kossuth Lajos u. 19.). A város egyik régi, ZD nagyobb vendégsereget is ellátni képes, magyaros jellegű ven­déglője. Az Arany János utcán keresztül juthatunk el ide.

Páckh-ház (Kossuth Lajos u. 42.). 1830 körül építette Páckh Já- nos (1796—1839), a székesegyház és Pannonhalma építésze. Ma homlokzata jellegtelen, de árkádos udvari szárnya szép.

Szerb-templom (Kossuth u. 60.). Az itt álló ház udvarában emelt copf stílusú épület. Évtizedek óta nem használják.

Autóbusz-pályaudvar. A Kossuth Lajos utcáról a Magyar utcán át juthatunk el ide.

Hősi emlékmű (Hősök tere). Lányi Dezső alkotása kiemelkedik 1D a szokványos világháborús emlékművek sorából. A mögötte álló neobarokk iskolaépülettel együtt — amelyet az 1930-as években emeltek — hangulatos együttest képez.

Szent Anna-templom (Hősök tere). Az 1828—1835 között fel- u épült templomot építtetője, Rudnay érsek a bazilika kicsinyített másának szánta. Páckh János tervei alapján emelték. A körtemplomnak timpanonos előépítménye van, amelyet hat dór oszlop tart. Belseje meg­hitt hangulatú, kellemes a térhatása. A főoltárkép Hess János Mihály eg­ri festő műve.

44d

Vasútállomás. A Kossuth Lajos utcáról a Baross Gábor úton vé­gigsétálva juthatunk cl ide.

Rozália-kápolna (Dobogókői út). Szerény, oromzati tornyos, 1736-ból származó épület.

, – Kálvária-hegy. A szép kilátást nyújtó hegyre kanyargós úton, kálváriastációk mentén jutunk fel. A szerpentin alján és tetején egyaránt neogótikus kápolna van 1901-ből. A hegy lábánál temető te­rül el, amelyben egy szépen rendbehozott XVIII. századi kápolna ta­lálható.

., Temető u. 4. A telken betemetett romok vannak. Itt állt egykor a domonkosok középkori kolostora, ahonnan a feltevések szerint Julianus barát az őshaza felkutatására indult. A kolostor 1543-ban pusz­tult el.

Babits-ház (Előhegy). 1924-től itt töltötte nyarait Babits Mihály.

D Szerény villája ma emlékmúzeum, ahol a jellegzetes berende­zés, az eredeti bútordarabok, használati tárgyak, dokumentumok a két világháború közötti időszak egyik legnagyobb költőjére emlékeztetnek. A nyaraló bejárati fala aláírásokkal van tele: Babits látogatói nevét nem vendégkönyvbe, hanem a tornác fehérre meszelt falára Íratta, kék ecset­tel. Többek között Móricz Zsigmond, Szerb Antal, Radnóti Miklós, Ka­rinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Illyés Gyula, Németh László, Weöres Sándor nevét fedezhetjük fel itt.

A villa kertjéből nyíló pompás kilátással búcsúzhatunk a legméltób­ban Esztergomtól.

Bazilika gömbje keresztjét zord ökölbe szorítva emeli.

Zordan nyújtja a Béke jelét a baljós égbe, mely vérrel hullt teli.

(Babits Mihály: Verses napló)

ül. ESZTERGOM KÖRNYÉKI KIRÁNDULÓHELYEK

Vaskapu-hegy. Közvetlenül a város fölött emelkedik a Vaskapu-hegy 403 m magas csúcsa. Egészen a legutóbbi időkig csak gyalog lehetett megközelíteni a jó kilátást nyújtó andezitsziklákat, de a tervezett kirán­dulóközpont első létesítményeként megépült az aszfaltút. Újjáépítik a régi Király Albert-turistaházat is, ahol étterem is fog működni.

A Dunakanyar felé több érdekes megállóhelyünk is lehet.

Búbánat-völgy. Több tóból álló rendszer, üdülőkkel, étteremmel, jó horgászati lehetőségekkel, dunai szabadstranddal. Gyalogtúrával a Hi­deglelőskereszt nagyszerű kilátópontja, ősi földvára is elérhető.

Pilismarót. Már a középkorban is állt itt település, amely az idők fo­lyamán elnéptelenedett. A török idők elmúltával népesült be újra. Üdü­lőhely jellegű község, két műemlék temploma van. A Malom-völgy be­járatánál álló Hcckcnast-kúria a múlt század második felében élénk társadalmi-irodalmi élet színhelye volt. Jelenleg erdészlak. A községben vendéglő működik. A zebegényi révnél, a Duna-parton üdülőtelep.

Dömös. A régi településen királyi vadászkastély volt, ahol a krónikák szerint 1063-ban I. Béla király trónja összedőlt és maga alá temette a ki­rályt. 1107-ben alapították a monostort, amelynek romjait az 1970-es években tárták fel. Falai között raboskodott a későbbi II. (Vak) Béla ki­rály. Az üdülőhely jellegű községnek szép étterme, kempingje van. A kulturházban érdekes hely történeti kiállítást láthatunk. A Rám-szakadék és a Prédikálószék a legkedveltebb pilisi kirándulóhelyek közé számíta­nak. Dobogókőre szép hegyi ösvényen vezet az út.

Pilisszentlélek már a Pilis hegyei között található település. Szlovák lakosai erdőműveléssel, mészégetéssel foglalkoztak, a múlt századig üveghuta is működött itt. A falutól nem messze tárták fel az 1264-ben alapított pálos kolostor romjait.

Dobogókő. A 700 m magas hegytető Budapest és Esztergom között fé­lúton fekszik, kedvelt téli-nyári kirándulóhely. Több üdülő, turistaház. szálló épült itt. 1898-ban itt készült el Magyarország első középhegységi menedékháza. A fából készült épület ma turistamúzeum. A hegy tetejé­ről gyönyörködhetünk a Dunakanyar festői környezetében. Télen nagy­szerű síközpont.

Esztergomtól nyugat felé haladva két település látnivalóit emelhetjük ki.

Tokod határában egy teljesen feltárt, részben helyreállított római ka­tonai tábor tekinthető meg. AIV. században épült tábor téglalap alakú, megközelítőleg 120 x 140 méter hosszú oldalakkal. A falak, a tornyok,

X

a kapu maradványai jól kivehetők. Északi kaputornyában kis kőtár van.

Bajót. Katolikus templomát középkori, román és gótikus ablakok, gó­tikus ajtó díszíti. Fölötte emelkednek a Bajóti-Öreg-kő sziklái, amely­nek számos érdekes barlangja egyedülálló barlangrezervátumot alkot. A faluból turistajelzésen könnyen megközelíthető a látványos hely, ahol ta­vasszal különösen sok védett virágot is találunk.

IV. GYAKORLATI TUDNIVALÓK

SZÁLLÁS

Hotel Esztergom (Nagy-Duna sétány), Hotel Fürdő (Bajcsy- Zsilinszky út 14.), Hotel Volán (József Attila tér 2.), Vadvirág kemping, motel (a 11-es úton Pilismarót felé), lüristaszálló (Dobozy Mihály u. 8.), Király Albert-turistaház (Vaskapu-hegy), Fizetővendég-szolgálat (Idegenforgalmi Hivatal, Széchenyi tér 13.).

ÉTKEZÉS

Esztergom Szálló étterme (Nagy-Duna sétány), Fürdő Szálló étterme (Bajcsy-Zsilinszky út 14.), Platán söröző (Bajcsy-Zsilinszky út 14.), Vo­lán Szálló étterme (József Attila tér 2.), Kispipa étterem (Kossuth Lajos u. 19.), Csülökcsárda (Batthyány Lajos u. 9.), Úszó Falu halászcsárda (Sziget, Táncsics Mihály utca), Kettőspince étterem, borozó (11-es út — Pilismarót felé), Alabárdos étterem (Bajcsy-Zsilinszky út 49.), Neve­nincs vendéglő (Berényi Zsigmond u. 64.), Hévíz önkiszolgáló étterem (Városközpont), Vadászkürt vendéglő (Széchenyi tér 11.), Pizzeriadi Pi- edro (Mártírok útja 3.), Tabán bisztró (Hősök tere 11.), Mackó falatozó, bisztró (Bajcsy-Zsilinszky út).

Esztergom Szálló eszpresszója (Nagy-Duna sétány), Fürdő Szálló eszpresszója — bár (Bajcsy-Zsilinszky út 14.), Belvárosi kávéház (Vö­rösmarty u. 2.), Korona kávéház és cukrászda (Széchenyi tér 18.), Városkapu teázó és cukrászda (Széchenyi tér 24.), Mini eszpresszó (Batthyány János u.).

MÚZEUMOK

Balassa Bálint Múzeum (Bajcsy-Zsilinszky út 63.), Vármúzeum (Vár, Szent István tér), Főszékesegyházi kincstár (Bazilika), Keresztény Múzeum (Berényi Zsigmond u. 2.), Főszékesegyházi Könyvtár — Bib- liothéka (Bajcsy-Zsilinszky út 28.), Magyar Vízügyi Múzeum (Kölcsey u. 2.), Babits Mihály emlékház (Babits Mihály u. 15.).

MŰVELŐDÉSI LÉTESÍTMÉNYEK

Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ (Petőfi Sándor u. 22.), Városi Könyvtár (Táncsics Mihály u. 7.), Főszékesegyházi Könyvtár (Bajcsy-Zsilinszky üt 28.), Technika Háza (Ifjúmunkás utca).

FÜRDÉS, SPORT

Városi fürdőtelep (Bajcsy-Zsilinszky út 14.), Dunai szabadstrand (Sziget és Búbánat-völgy), Bottyán János Szakközépiskola sporttelepe (Sziget), Granvisus SE sporttelepe (Sziget), Labor Műszeripari Művek sporttelepe (Sziget), Révész Béla Úttörőház sporttelepe (Sziget), Sport­csarnok (Sziget — Gőzkapu út), Teniszpályák (Sziget, Táncsics Mihály út), Csónakkikötő (Kis-Duna — Esztergom Szálló).

KERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁS

Bástya Áruház (Rákóczi tér); ABC Áruházak, élelmiszerboltok: Ba­ross Gábor u. 24., Dobozi Mihály út, Kossuth Lajos u. 15., Kossuth La­jos u. 82., Táncsics Mihály u. 5., Járműbolt (Kossuth L. u. 72.), Ofotért (Kossuth Lajos u. 5.), Népművészeti és Háziipari bolt (Széchenyi tér 18.), INTERTOURIST-pavilon (Hotel Fürdő), Cipőbolt (Mártírok u.

2.              ), Vas- és edény bolt (Kossuth L. u. 9.), Üveg-porcelán szaküzlet (Szé­chenyi tér 7.); Fodrászatok: Kossuth Lajos u., Arany János u. 1., Szé­chenyi téri piac (Zalka Máté u.).

NÉHÁNY FONTOSABB INTÉZMÉNY, HIVATAL

Magyar Autóklub Esztergom Szervizállomása (Sziget, Táncsics Mi­hály u. 1.). — Benzinkút (Áfor kút — Hősök tere), Állami Biztosító (Bajcsy-Zsilinszky u. 11.), Autóbusz pályaudvar (Zalka Máté u.), KPM Közúti Igazgatóság (Dobogókői út), Magyar Camping és Caravan Club (Táncsics Mihály út 1.), OTP igazgatóság (Rákóczi tér 3.), Posta (Arany János u. 2.), Városi Rendőrkapitányság (Csabay Szabó János u. 2.), Vá­rosi Tanács (Széchenyi tér 1.), Kórház (Petőfi Sándor u.), Körzeti orvosi rendelő (Széchenyi tér 20.), Gyermekorvosi rendelő (Béke tér 14.), Gyógy szertárak (Rákóczi tér, Kossuth Lajos u.).

RENDEZVÉNYEK

Dunakanyar Nyári Egyetem; kétévenként Nemzetközi Gitárfesztivál és Szeminárium.

Középkori és reneszánsz zenei-irodalmi műsorok a királyi palota sza­badtéri színpadán — július.

Orgonahangversenyek a Bazilikában — július—augusztus.

HELYI KÖZLEKEDÉS

A VOLÁN 18. számú Vállalat bonyolítja a helyi forgalmat. Felvilága sítás: Autóbusz-pályaudvar, Zalka Máté utca.

1. sz. járat: Vasútállomás—Pilismaród vám (napi 32 járat).
2.     sz. járat: Vasútállomás—Béke tér (napi 8 járat a vonatok érkezéséhez igazodóan).
3.     sz. járat: Béke tér—Eperjesi úti strand (napi 20 járat).
4.     sz. járat: Béke tér—Kertváros vasútállomás (napi 15 járat).
5.      sz. járat: Műszeripari Művek C telep—Földműves utca (napi E’. járat).
6.     sz. járat: MIMC telep—Földműves utca (napi 14 járat).
7.     sz. járat: Diósvölgyi elágazás—Földműves utca (napi 13 járat). 6Y járat: Vadvirág kemping (Kettőspince étterem).

Taxiállomás: Széchenyi tér.

ESZTERGOM, THE PRIMATIAL SEE AND THE FIRST CAPITAL

Esztergom with its 30,000 inhabitants is one of Hungary *s small towns that has the greatest historical part. The residence of the primate, the Head of the Román Catholic episcopacy, is situated on a favourable piacé of Hungary, along the most beautiful reach of the Danube, at the West entrance of Danube-bend. It is the natural centre of an exceptionally beautiful landscape at the foot of Pilis mountains.

This piacé has been inhabited fór thousands of years. After the Celts the Romans had got it as a fortress, they built the first city. Marcus Aurelius, the philosopher emperor fighting against the Barbarians was putting down his most important works in this region. The Hungárián tribes, which had occupied the Carpathian basin shortly recognized that fór their survival they should have adjusted the European way of life. As a result of these efforts Prince Géza founded a permanent princely resi­dence, had a castle built and was converted to Christianity. All this had happened is 972 and Esztergom was the capital of the new state till 1246. (Géza’s són István I (Saint Stephen) asked the Popé fór a rqyal crown, founded an archbishopric, and had one of the most beautiful cathedrals of the country built on the Castle Hill where alsó striking palaces and churches were built.

King Béla in had had a monumental new palace built in Román style about 1180 that was admired by Europe of its time. He welcomed Em­peror Frederick Barbarossa marching through Hungary with his crusad- ing army in 1189. In 1242 the Tartars destroyed the county as well as the royal city that lay at the foot of the Castle Hiíl bút they were nőt able
to occupy the Castle. King Béla IV reconstructed the country and made Buda fór the new capital. Esztergom, however, continued to be the resi- dence of the archbishop. It was the privilege of the archbishop of Eszter­gom to crown the ruler of Hungary.

During centuries the archbishops had the palace and the cathedral made more and more beautiful and rich. Especially Archbishop János Vitéz, King Matthias Corvin’s chancellor had the city luxuriously built and developed it to the centre of the Renaissance of Hungary.

The Turks occupied the ancient city and except fór ten years held it in possession till 1683. Esztergom often got intő the centre of heavy fights because of its peculiar strategic position. Through these years the ancient cathedral, the wonderful Román—Gothic—Renaissance Palace, eleven monasteries and fifty churches feli intő ruins and disappeared.

The escaped archbishopric retumed after more than a century; bút then the Basilica, the largest Román Catholic Church building of Hun­gary was built in a short time. However, the city wasn’t able to get back to its old glory and importance.

In our days Esztergom is remarkably developing. Important precision engineering and machine industry have been settled in the city, itspopu- lation has started to grow fást. It has become a centre of education, and its artistic relics and museums attract more and more visitors.

The native and foreign tourists pay a visit to the Basilica. In the treasu- ry of it King Matthias’ Calvary, one of the world’s most beautiful gold- smith works can be found. The Christian Museum (Keresztény Múze­um) is the richest régiónál collection of Hungary. Its valuable relics represent the medieval Italian painting and the Hungárián religious art as well. In it there are somé world famous rarities of art, too. Many visi­tors admire alsó the ruins of the kings’ and archbishops’ palaces escava- ted recently. The city is an attractive piacé of destination of tourists be­cause of its pleasant urbanistic sight, beautiful site and fór its thermal spring. It can be visited on the highway running along the wonderful Danube-bend or it can be approached by boát on the Danube, and in the summer tourist season by ,,nostalgia’-train starting from the capital.

Accomodation: Hotel Esztergom, Hotel Fürdő, Hotel Volán, and in the
Camping Motel. There are several other restaurants too, and bathing and sporting (tennis, rowing) services give various facilities fór the visitors. The city alsó offers a guitar-festival and other programmes of music and theatre.

Fór tourist information, accomodation and programmes tűm to the agency of Komárom megyei Idegenforgalmi Hivatal’. Esztergom, 13 Széchenyi tér. Tel.: 484 Telex: 22—6606

CAPTIONS

1.    The statue of prince Géza, founder of the city
2.     Entrance of the Castle
3.     The south round bastion of the Basilica
4.     Béke tér (Peace Square) with statue of Virgin Mary
5.     The ,,Dark Gate”
6.     The former Archiepiscopal Seminary
7. Bajcsy-Zsilinszky utca, the parish-church of Víziváros (Watertown) in the background

8—9. Statues of Bálint Balassa and Ferenc Liszt

10. Library
11. Katona’s Residence
12. The Calvary-chapel on Saint Thomas Hill
13. The Teacher Training College
14. Frey’s Residence and Headquarters of National Health Service
15. Statue of the Holy Trinity
16. The building of the City Hall
17. The former County Hall
18. Saint Anne Church on Hősök tere (Heroes* Square)

ESZTERGOM, DÉR PRIMASSITZ UND DIE ERSTE UNGARISCHE HAUPTSTADT

Esztergom (30 000 Einwohner) ist eme ungarische Kleinstadt mit be- sonders reicher historischer Vergangenheit. Dér Sitz des Prímás, des Oberhauptes dér ungarischen katholischen Kirche liegt an einem günsti- gen Őrt. Die Stadt ist dér natürliche Mittelpunkt dér schönen Land- schaft, die als Westeingang dér Donauknies, dér schönsten Strecke dér Donau in Ungam am Fufi des Pilisgebirges liegt.

Dieser Őrt wird seit Jahrtausenden von Menschen bewohnt, nach dem Zeitalter dér Kelten entstand hier eine bedeutende Festung dér Römer, die hier die erste Stadt bauten. Kaiser Mark Aurél verfafíte in dieser Ge- gend seine bedeutendsten philosophischen Werke, wahrend er seine Lé­gionén gégén die Barbárén fiihrte.

Die ungarischen Stámme, die das Karpathenbecken besetzt hatten, er- kannten bald, daB sie sich in die europáische Ordnung einfugen müs- sen, wenn sie sich erhalten wollen. Als Zeichen dieser Bestrebung grün- dete Fürst Géza i. J. 972 einen standigen furstlichen Sitz, lieB eine Burg bauen und trat zum Christentum über. Esztergom war die Hauptstadt des neuen Staates bis 1246. Stephan, Fürst Gézas Sohn bat i. J. 1000 den Papst um eine Königskrone, gründete ein Erzbistum und lieB eine dér schönsten Kathedralen des Landes auf dem Burgbeig erbauen, wo auch Palásté und andere Kirchen errichtet wurden. Um 1180 lieB König Béla

3.   in romanischem Stíl einen máchtigen neuen Falast erbauen, dér im damaligen Európa bewundert wurde. Dér König empfing hier den deutsch-römischen Kaiser Friedrich Barbarossa, dessen Heer wahrend seines Kreuzzuges (1189) Ungam durchquerte.

1242 vemichteten die Mongolén die Stadt am FuB des Burgberges, aber sie konnten die Burg nicht einnehmen.

König Béla IV., der Wiederaufbauer des Landes machte Buda zur neuen Hauptstadt. Die erzbischöfliche Residenz blieb jedoch in Eszter­gom. Die Krönung des Königs von Ungam war das Amt des jeweiligen Erzbischofs von Esztergom.

Die Erzbischöfe lieBen den Palast und die Kathedrale im Laufe der Jahrhunderte weiter verschönem und bereichern. Besonders Erzbischof János Vitéz, der Kanzler von König Matthias Corvinus lieB viele Pracht- bauten errichten. Er entwickelte die Stadt zu einem bedeutenden Zen- trum der ungarischen Renaissance.

1543 nahmen die Türken die alté Stadt ein, die sie bis auf 10 Jahre bis 1683 besetzt hielten. Esztergom geriet wegen seiner auBerordentlichen strategischen Lage mehrmals in den Mittelpunkt der Kampfe, als dérén Folge die alté Kathedrale, der prachtvolle Palast in romanisch-gotisch- Renaissancestil, die 11 Klöster und die 50 Kirchen beinahe spurlos ver- nichtet wurden.

Die Rückkehr des geflüchteten Erzbistums lieB mehr als ein Jahrhun- dert auf sich wattén. Bald danach wurde die Basilika, Ungarns gröBter Kirchenbau errichtet. Aber die Stadt békám nicht mehr ihren altén Glanz und ihre alté Bedeutung zurück.

In letzter Zeit erlebte Esztergom eine neue, betrachtliche Entwicklung. Mehrere Maschinenbaubetriebe siedelten in die Stadt, die Bevölkerungs- zahl nahm schnell zu. Esztergom wurde eine Stadt mit vielen Schulen. Die Kunstdenkmáler bzw. Museen ziehen immer mehr Besucher an.

Die in- und auslándischen Touristen besuchen vor allém die Basili­ka, in dérén einzigartiger Shatzkammer sich die Kreuzigungsgruppe von König Matthias Corvinus, eines der schönsten Werke der Goldschmie- dekunst befmdet. Das Christliche Museum (Keresztény Múzeum) ist die reichste Kunstsammlung der ungarischen Provinz. Die wertvollen Ge- genstande des Museums reprasentieren die italienische Maierei des Mit- telalters und die ungarische sakrale Kunst. Unter den Kunstschátzen gibt es mehrere einzigartige Raritaten. Viele Besucher bewundem die er- schlossenen Reste der Palásté der Könige und Erzbischöfe.

Das Stadtbild, die schöne Lage und das Thermalbad machen Eszter­gom ohnehin zu einem attraktiven Reiseziel. Die Stadt ist mit dem Autó auf dér StraBe zu erreichen, die am Donauknie entlangfuhrt. Zwischen Budapest und Esztergom gibt es auch eine regelmáBige Schiffsverbin- dung, und im Sommer verkehrt ein Nostalgiezug mit Dampflokomotive zwischen dér ungarischen Hauptstadt und Esztergom.

Unterkunft bieten die Hotels Esztergom, Fürdő (Bad), Volán und das Motel mit Campingplatz. In dér Stadt gibt es mehrere Gastatten sowie Bade- und Sportmöglichkeiten (Tennis, Rudem). Das kulturelle Ange- bot ist in den letzten Jahren durch ein Gitarrenfestival und übrige musi- kalische Veranstaltungen bzw. Theatervorstellungen reicher geworden.

Die Zweigstelle des Fremdenverkehrsamtes des Komitates Komárom gibt Touristen Auskunft, reserviert Unterkunft und organisiert Program- me. Adresse: Esztergom, Széchenyi tér 13. Telefon: 484. Telex: 22-6606.

BILDUNTERSCHRIFTEN

1.    Denkmal des Stadtgründers Fürst Géza
2.     Eingang dér Burg
3.     Südliches Rondell dér Basilika
4.     Platz des Friedens (Béke tér) mit Marienstatue
5.     Das „Dunkle Tor”
6.     Ehemaliges erzbischöfliches Priesterseminar
7. StraBe Bajcsy Zsilinszky, im Hintergrund die Pfarrkirche dér Was- serstadt

8—9. Denkmal von Bálint Balassa und von Franz Liszt

10. Bibliothek
11. Sog. Katona-Haus
12. Kalvarienkapelle auf dem St. Thomas-beig
13. Pádagogische Hochschule
14. Frey-Haus und Sitz des Gesundheitsamtes
15. Statue dér Heiligen Dreifaltigkeit
16. Rathaus
17. Ehemaliges Komitatshaus
18. St. Annen-Kirche am Heldenplatz (Hősök tere)

OSTRIHOM, PRÍMACIÁLNE SÍDLO A PRVÉ HLAVNÉ MESTO

Tridsatpáttisíc obyvateíov pocítejúci Ostrihom, sídlo prímása, hlavy zboru katolickych biskupov, je maié mesto Madarska s bohatou historic- kou minulostou. Lezí na velmi priaznivom mieste.

Je prírodzenym centrom mimoriadne pekného kraja leíiaceho pod Pi- líssom, pri západnom vchode Dunajského ohybu, najkrajSieho madars- kého úseku Dunaja.

Na tomto mieste byvali ludia uz tisícroéia. Keltov vystriedali Rimania, ktorí postavili prvé mesto. Cisár filozof Marcus Aurélius poőas bojov s barbarmi v tomto kraji napísal svoje najznamenitejSie práce.

Karpatskú kotlinu obsadiace uhorské kmene coskoro spoznali skutoé- nost, 2e ak si chcú zachránit existenciu, musia sa prispösobit poriadku Európy. V znamení tejto snahy knieía Gejza zaloíil stálu knieíatskú osa- du, dal postavit hrad a prijal krestanstvo. VSetko totó sa stalo roku 972. a aí do roku 1246. Ostrihom bol hlavnym mestom nového Státu. Stefan, syn Gejzu r. 1000. si pytal od pápeza korunu, zalozil arcibiskupstvo a dal postavit jednu z najkrajSích katedrái krajiny na hradnom kopci, kde postavili aj znamenité paláce a chrámy.

Král Béla ül. okolo r. 1180. na obdiv súcasnej Európy, dal postavit ob- rovsky palác v románskom slohu. Tu privítal rímsko-nemeckého cisára Fridricha Barbarossu, ktory pocas kniezatskych vyprav (1189) tiahol cez Uhorsko.

Na úpátí Hradného kopca leíiace královské mesto r. 1242. Tatari spus- toSili, ale hrad nevedeli dobyt. Béla IV. znovustavitel krajiny vsak za hlavné mesto oznaéil Budin. No sídlom arcibiskupstva zostal Ostrihom.

Úlohou súőasného ostrihomského arcibiskupa bolo korunovanie uhors- kého panovníka.

Arcibiskupi cez stároéia dalej okráSÍovali a obohacovali palác i kated- rálu. Zvlást prepychovo staval arcibiskup Vitéz János, kancelár MatiáSa Corvina, ktory z mesta vytvoril znamenité renesanőne centrum Uhorska.

Turci r. 1543. obsadili staré mesto a vynimkou 10. rokov vlastnili ai do r. 1683. Následkom vynimoénej strategickej polohy Ostrihom sa dos- tal niekolkokrát do centra bojov, následkom éoho stará katedrála, nád- hemy románsko-goticko-rene&anény palác, 11 kláStorov a 50 chrámov sa znicilo takmer bez stopy.

Znovuosídlenie uniklého arcibiskupstva dalo na seba éakat vySe storo- éia. Potom sa őoskoro postavila bazilika, najváéSia cirkevná budova Uhorska. Byvaly lesk a vyznam vsak ui mesto spát nikdy nezískalo.

V súéasnosti Ostrihom preSiel novym, dőleáitym vyvinom. V meste zalozili znamenity strojárensky a jemnomechanicky priemysel, jeho obyvateístvo zaőalo rást rychlym tempóm. Ostrihom sa stal mestom Skól, jeho umelecké pamiatky a múzeá lákajú éoraz váéSí poéet hostí.

Domáci a zahranicny túr isti vyhladávajú v prvom rade baziliku, v pokladnici ktorej sa nachádza jedna z najkrajSích zlatnickych prác, Kál­vária krála MatiáSa. Krestanské múzeum je najbohatSou maáarskou zbi- erkou mimo hlavného mesta, jeho zvácny materiál vhodne reprezentuje stredoveké italské maliarstvo a madarské cirkevné umenie. Spomedzi je­ho umeleckych predmetov nie jeden je svetovou zriedkavostou. Mnoho návStevníkov obdivuje aj cez desatroőia od kryté pozostatky královského a arcibiskupského paláca.

Prijemny urbanisticky obraz mesta, jeho priaznivá poloha a teplé kú- V V

palisko tieí lákajú turistov. Mózeme si ho vy hladat hlavnou cestou, ktorá vedie popri prekrásnom Dunajskom ohybe, alebo lodou po Dunaji*, v lé­té zase poéas sezóny cudzineckého ruchu nostalgickym vlakom, ktory vychádza z hlavného mesta.

Ubytovanie poskytuje Hotel Esztergom, Hotel EUrdő, Hotel Volán a Kemping-motel. Viac hostincov, moznosti na kúpanie a Sport (tenis, élnky), poskytnú pestry program poéas pobytu v Ostrihome. Okrem to-
ho obohacujú e§te programovú ponuku aj festival gitaristov a hudobné a divadelnícke podujatia.

Informácie cudzineckého ruchu podáva, o ubytovanie a programy sa postára pobocka cudzineckého ruchu Komáromskej zupy Komárom megyei Idegenforgalmi Hivatal Kirendeltsége: Esztergom, Széchenyi tér

13. Tel.: 484. Telex: 22-6606.

TITULY

1.    Socha knieíata Gejzu, zakladateía mesta
2.     Vchod do hradu
3.     Juzny rondel baziliky
4.     Námestie Mieru so sochou Marié
5.     „Tmavá brána”
6.     Byvaly arcibiskupsky seminár
7.     Ulica Bajcsy-Zsilinszky, v pozadí kostol Vodného mesta

8—9. Socha Bálinta Ballasiho a Ferenca Liszta

10. Knténica
11. Dóm Katonu
12. Kalvária-kaplnka na vrchu sv. Tornába
13. Vysoká §kola pedagogická
14. Freyov dóm a sídlo Hygienickej stanice
15. Socha sv. Trojice
16. Mestská radnica

✓ z

17. Byvaly íupny dóm
18. Kostol sv. Anny na námestí Hrdinov

ESZTERGOM SIEDZIBA PRYMASA I PIERWSZA STOLICA W^GIER

Esztergom jest jednym z mniejszich miast W^gier posiadaj^cym 30.000 tysi^cy mieszkanców. Jest to miasto o najbogatszej przeszloéci historycznej, b^d^c w tej chwili siedzib^ prymasa W^gier, glowy epis- kopatu Koéciolla katolickiego. PoIoZone jest w bardzo korzystnym mi- ejscu, na najladniejszym odcinku Zakola Dunaju, na wysokiej skarpie wzgórza Pilis, stanowi^c naturalny osrodek pi^kuej okolicy.

Przed wielu tysi^cami lat miejsce to bylo juZ zamieszkane. Pö wyjs- ciu Celtów stanowilo ono silne miejsce obronne Rzymian. Wlaánie Rzymianie zaloZyli tu miasto w pierwotnej formie. Cesarz Marék Au- relius, który walczy! przeciw ludom barbarzynskim, opracowal tu — jednoczeánie jako filozof — swe najcenniejsze dziela.

W rejonie Kárpát zamieszkale plemiona w^gierskie wczeánie si$ zo- rientowazly, 2e celem zapewnienia dalszej egzystencji musz^ dostoso- waé si^ ogólnych warunków istniej^cych w Europie. Pod znakiem dánoséi do tego, ksi^Géza zaloíyl zwart^osad^, zbudowal zamek i przyjal wiar$ chrzescijansk^. Wszystko to mialo miejsce w roku 972, a Esztergom byl a2 do roku 1246 stolic^ nowego panstwa w^gierskiego. Syn Gézy Stefan (István) zwrócil si$ w roku 1000 do ówczesnego papi­éba z prosba 0 korone, zalozy! arcybiskupstwo i zbudowal na Górze Zamkowj jeden z najpi^kniejszych na W^grzech koéciolów kated- ralnych, gdzie jednoczesnie powstaly palace biskupie i liczne inne koácioly.

Okolo roku 1180 król Béla III zbudowál nowy pot^Zny palac w stylu romailskim, który z zachwytem podziwiala ludnoáé ówczesnej Europy.

Tu przj$I król Béla III cesarza niemieckiego Fryderyka Barbaross^, który podczas swej wyprawy krzyíowej (1189) przemaszerowal przez W^gry.

U podnóía góry Zamkowej poloíone miasto królewskie uleglo w ro­ku 1242 zniszczeniu wskutek najazdu Tatarów, ale Zamku nie potrafili oni zdobyé. Król Béla IV odbudowal kraj i przeniósl stolic^ W^gier do Budy, ale siedzib^i arcybiskupstwa nadal pozostal Esztergom. Zaszczyt- czynnoéci^i kaZdorazowego arcybiskupa ostrzychomskiego bylo do- konanie koronacji króla W^gier.

W ci§gu wieków arcybiskupowie nadal upi^kszali i wzbogacali palac oraz koációl katedralny. Szczególnie luksusowo budowal arcybiskup Jan Vitéz, kanclerz króla Macieja, który przeobrazil miasto w pokazny oérodek renesansu w^gierskiego.

W roku 1543 Turcy zaj^i miasto i byli w jego posiadaniu — z wyj^itki- em 10 lat — aí do roku 1683. Ze wzgl^du na swe duíe zalety strategiczne, miasto Esztergom stanowilo cz^sto térén najbardziej zaci^tych walk, dzi$ki czemu prawie kompletnemu zniszczeniu ulegly — prastary koé- ciól katedralny, wspanialy palac jednocz^cy styl romanski i gotycki z renesansowym, 11 klasztorów i 50 koéciolów.

Po ponownym przeniesieniu arcybiskupstwa do miasta Esztergom zbudowano w stosunkowo krótkim czasie obecn^i Bazylik^, która jest jedn^i z najwi^kszych budowli sakralnych na W^grzech, ale miasto juZ nie odyskalo dawnej swietnoéci, swego dawnego znaczenia.

W ostatnim czasie Esztergom przeZywa kolejny okres swego rozkwi- tu. W miescie intensywnie rozwija si$ przemytf maszynowy i precy- zyjny, jak równieí widoczny jest wzrost populacji. Esztergom przeobra­zil si$ jednoczeánie w miasto akamickie. Zybytki sztuki artystycznej i muzea przyci^gaj^ coraz wi^cej zwiedzaj^cych.

lUryéci krajowi i zagraniczni zwiedzaj^ przede wszystkim Bazylik^, której niezwykle bogaty skarbiec posiada bardzo cenne eksponaty, jak na przyklad ,,Drog$ krzyZow^” króla Macieja, jedno z najpi^kniej- szych dziel zlotniczych na éwiecie. W Esztergomié znajduje si^ponad- to slynne Muzeum Chrze^cijanstwa, które posiada najbogatsze zbiory w^gierskie póza Budapesztem. Muzeum zawiera bogate zbiory w^giers-
kié póza Budapesztem. Muzeum zawiera bogate zbiory áredniowieczne- go malarstwa wloskiego oraz w^gierskiej sztuki sakralnej. Wáród eks- ponatów znalezé moina liczne dziela o wartoáci éwiatowej. Wielu tu- rystów zashwyca si£ równiei pozostaloáciami po palacu królewskim i po arcybiskupim, które odkryto w ci^gu ostatnich dziesi^tek lat.

Zreszt^ samo pi^kne poloienie miasta i jego kqpielisko z gorqcq wodq równiei zach^caj^turystów do wybrania Esztergomu jako celu podróiy. Dojazd z Budapesztu do Esztergomu moZliwy jest szószt wzdlui pi^knego Zakola Dunaju, lub statkiem íegluj^cym po Dunaju, albo tei — w sezonie letnim — specjalnym turystycznym pociggiem zwanym „poci^giem wspomnieá”.

Noclegi s$ zapewnione w Hotelu Esztergom, w Hotelu fürdő, w Hote­lu Volán oraz w motelach i campingach. Liczne restauracje, piaié i kupi­éi is ka, korty tenisowe oraz wypoiyczalnie Iodzi uprzyjemniaj^ pobyt w mieácie Esztergom. Festiwale, wyst^py zespolów muzycznych i teat- ralnych oraz róine inne imprezy rozrywkowe równiei wzbogacaj^i roz- maitosc programú codziennych wraierí.

Informacje tutystyczne oraz zakwaterewanie moina uzyskaé w ekspo- zyturze Biura Turystyki Zagranicznej Komitatu Komárom (Komárom megyei Idegenforgalmi Hivatal), która proponuje jednoczeénie progra- my pobytu. Adres ekspozytury: Esztergom, Széchenyi tér 13. Tel.: 484. Telex: 22-6606.

TYTUÍY ILUSTRACJI

1. Pomnik ksiqcia, Gézy, zaloíciela miasta Esztergom
2.    Wejécie na zamek
3.    Pöitudniowy rendel Bazyliki ♦
4.     Piac „Béke” ze statuq áw. Marii
5.     Tak zwana „Ciemna brama”
6.     Dawne arcybiskupie seminarium duchowne
7. Ulica Bajcsy-Zsilinszky na tle koáciola parafialnego naddunajskiego miasta Esztergom

8—9. Pomniki Balassa Bálint oraz Liszt Ferenc’a

10. Bibliotéka
11. Koszary zwane ówszesnie ,,Dömém tolnierza”
12. Kaplica Drogi Krzyíowej na wzgórzu Szent Tamás
13. Wyísza Szkola Pedagogiczna
14. Dóm ,,Frey” i siedziba ,,KÖJÁL” (Stacja SluZby Sanitamo- Epidemiologicznej)
15. Pomnik Sw. Trójcy
16. Budynek Miejskiej Rady Narodowej
17. Dawna siedziba rady komitatu (rady wojewódzkiej)
18. Piac Bohaterów (Hősök tere) z kosciolem sw. Anny (Szent Anna)

ESZTERGOM, LA PRIMASA SIDEJO KAJ LA UNUA CEFURBO

Esztergom, kun 30000 logantoj, estas hungaria urbeto havanta gravan histórián pasintecon, sidejo de la primaso, t. e. la őefulo de katolikaj episkopoj. La urbeto situas en tre favora loko: de la plej bela hungaria etapo de Danubo, ce okcidenta komencigo de la Danubkurbigo; gi estas natura centro de la ekterordinare bela pejzago kusanta ce piedo de la montaro Pilis.

Jam ekde jarmiloj logis homoj ci tie; post la keltoj gi estigis grava for- tikajo de la romianoj: ili konstruis tie la unuan urbon. La filozofo- cezaro, Marcus Aurelius, batalinte konraú la barbanoj, en ci-regiono skribis siajn plej gravajn verkojn.

La hungaraj triboj okupintaj la Karpat-basenon rapidé ekkonis, se ili volas pluvivi, ili devas akordigi kun la ordo de Eúropo. Por tiu klopodo regnestro Géza fondis konstantan regnestran sidejurbon, konstruigis for- tikajon, kaj kristanigis. Ciu tio okazis en 972 p.K., kaj gis 1246 Eszter­gom estis cefurbo de la nova stato. La filo de Géza, István (Sankta Stefa- no — la trad.) en la jaro 1000 petis kronon de la papo, fondis cefepiskopejon, kaj konstruigis unu el la plej belaj bazilikoj de la lando sur la Fortikajmonto; konstruigis ankaú gravaj palacoj kaj pregejoj ti- utempe.

Rego Béla la 3-a, c. en 1180 konstruigis grandegan novan palacon en romana stilo, kiun oni tre primiris en tiutempa Eúropo. Li akceptis ci tie la german-romian imperiestron Frederikon Barbadossa, kiu dum sia almarso al krucmilito (1189) trapasis Hungarion.

La regan urbon situintan ce la piedo de Fortikajmonto la tataroj perei-
gis en 1242, séd ili ne povis okupi la Fortikajon. Rego Béla la 4-a, re­konstruálta la landon, faris la urbon Buda cefurbo. Séd la sidejo decefe- piskopejo restis Esztergom. Tasko de la őiama őefepiskopo de Eszter­gom estis la kronado de la hungarlanda registo.

La cefepiskopoj dum jarcentoj plibeligis, pliricigis la Bazilikon kaj la palacon. Ege grandioze konstruadigis la őefepiskopo Johano Vitéz, la kanceliero de Mátyás Corvin, kiu, evoluigis la urbon al grava centro de la hungaria renesanco.

La turkoj en 1543 okupis la tradicihavan urbon kaj escepte de 10 jaroj gis 1683 ili posedis gin. Pro sia stratégia graveco Esztergom plurfoje es­tis centre de bataloj. Pro tio la maljuna Baziliko, la mirinda romana- gotika-renesanca palaco, la 11 monohhejoj kaj la 50 pregejoj preskaú sen restajoj pereis.

La forfuginta cefepiskopa korto nur post proksimume cent jaroj reve- nis. Post tio baldaú konstruigis la Baziliko, la plej granda eklezia konst- ruajo de Hungario. Séd la urbo jam ne rericevis sian pasintajn gloron, elstarecon.

Nuntempe Esztergom evoluis denove atentinde. Establigis gravaj ma- sin —- kaj mezurilindustrioj en la urbo, kaj rapidé ekkreskis sia loganta- ro. ói estigis lemeja urbo, kaj gi altiras ciam pli múlté da vizitantoj per siaj muzeoj, malnovaj domoj.

La hungaraj kaj eksterlandaj turistoj vizitas unuavice la Bazilikon, en kies trezoro troveblas la kalvario de rego Mátyás —, unu el la plej belaj alojajój de la mondo. La Kristana Muzeo estas la plej abunda provinca kolektajo en Hungario, sia valorega materiali merite reprezentas la me- zepokan italan pentroarton kaj la hungaran eklezian arton. Inter giaj ar- tejoj estas ankaú ne malmultaj mondrarajoj. Multaj vizitantoj rigardas ankaú la ruinojn de palacoj de la regoj kaj Cefepiskopoj, kiujn oni elfosis en la lastaj jardekoj.

La agrabla impreso, bela situo, kaj ties varmakvaj banejoj faras la ur­bon ankaú cetere alloga vojagcelo. Ni povas antingi gin sur soseo laúlon- ge de la belega Danubkurbigo, ni povas alproksimigi per sipo sur la Da- nubo aú — en la soméra sozono per nostalgia trajno el la cefurbo.

Tranokteblecon donas la Hotel Esztergom, Hotel fíidő, Hotel Volán

kaj la Camping-Motel Pliaj gastejoj, bán — kaj sporteblecoj (teniso, boa- to) pliabundigas la restadon de la vizitantoj. Króm tio ankaú gitara festi- valo kaj muzikaj — teatraj arangajoj ricigas la oferton.

Oni povas ricevi turismajn informojn, akin tranokteblecon kaj certigi programon ce la filio de Komáromi megyei Idegenforgalmi Hivatal (Tu- risma Buroo de distrikto Komárom): Esztergom, Széchenyi tér 13. Tel.: 484. Telex: 22-6606.

BILDOSUBSKRIBOJ

1.    Statuo de la urbofondinta regnestro Géza.
2.     Enirejo de la fortikajo.
3.     La suda rondbastiono de Baziliko.
4.     La placo Paco kun la Maria-statuo.
5.     La Malluma Pordego.
6.     La estinta Cefepiskopa Ordinlemejo.
7. La strato Bajcsy-Zsilinszky, malantaúe la parofia pregejo de ,,Ak- vourbo”.

8—9. Statuoj de Bálint Balassa resp. Ferenc Liszt

10. Biblioteko.
11. La „Katona’Momo
12.   La Kalvario-kapelo sur la monto Sankta Tomaso.
13.   La Pedagógia Altlemejo.
14.   La ,,Frey”domo kaj la sidejo de KÖJÁL.
15.   La statuo de Sankta Triunuo.
16.   Konstruajo de la urba Konsilio.
17.   La iama Prefektujo.
18.   La pregejo Sankta Anna sur la placo de Herooj.

TARTALOM

/

1.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                   Esztergom története…………………………………….. 3
2. Séták a városban……………………………………… 11

A Várhegy, a Várpalota, a Főszékesegyház és Szentgyörgymező…………. 11

A Vízivárosból a Szent Támás-hegyre…………………………. 23

Rövid séta a Szigeten…………………………………… 32

A belvárostól a Babits-házig………………………………. 35

3.      Esztergom környéki kirándulóhelyek……………………………. 44
4.     Gyakorlati tudnivalók…………………………………….. 46

Idegen nyelvű összefoglalók………………………………… 50

A TÉRKÉPEK JEGYZÉKE

✓

Eszteigom átnézeti térképe (fedél II.)

A A Várhegy, a Várpalota, a Főszékesegyház és Szentgyörgymező………….. 15

B A Vízivárosból a Szent Tamás-hegyre…………………………. 27

C Rövid séta a Szigeten…………………………………… 33

D A belvárostól a Babits-házig……………………………….. 39

Kirándulások Eszteigom környékére (fedél III.)

Széchenyi Nyomda Győr, 88. K—1007 Felelős nyomdavezető: Nagy Iván igazgató

25,— Ft

komturist