Skip to content

Veress István – Állatsztárok (PDF – Átirat)

Találatok: 8

147

VERESS ISTVÁN

Fállatsztárok

Legendák és igaz törté)ietek világhírű regények és filmek sztárjairól

BARRUS

 

Veress István

ÁLLATSZTÁROK

 

 

VERESS ISTVÁN

ÁLLATSZTÁROK

Legendák és igaz történetek világhíréi regények és fdmek sztárjairól

Fotók:

ÁLLATVILÁG ZOOLÓGIÁI MAGAZIN, Lapkiadó Vállalat, valamint a szerző archívuma

© Veress István. 2008

© Barrus Könwkiadó Kft., 2008

TARTALOM

A VILÁG APRÓ URAI 9

Gyilkos méhek 12

Ha nem volna rovar… 13

Törpe atléták , 15

Hangyainváziók 17

HÉT FEJE VAN, TÜZET OKÁD… 19

Sárkányok kora 21

Dráma a dzsungelben? 22

Az értelmes lények  25

Babonák és bálványok 26

Tudományos szörnyszülöttek 28

Az utolsó szaurusz 30

komodói sárkánv 30

DÖRMÖGŐK DRÁMÁJA 33

Három kicsi medvebocs 34

Rozsdás, a jó barát 36

A történet vége 36

Mint egy tank! 37

„Nehéz legények” 39

Barátságos bokszbajnokok 40

Mackók – takarékon 42

AZ ÓKOR TANKJAI 45

Achmcd, a király 46

Elefánttörténelem 47

Hogyan fogjunk elefántot? 49

„Finom életed lesz” 51

Maugli megmenekül 53

A bébi és a hiénák 54

Elefántszótár 55

Az elefántok és a cunami 56

Védelem vagy éhhalál! 56

GÓZFELHÓ A LÁTHATÁRON: BÁLNA 59

Dühöngő óriások 60

A lándzsától a helikopterig 64

Ki mit tud a bálnákról? 66

Szilás és fogas cetek 67

Égi dallamok… 69

HALÁL A TENGEREKEN 71

A fehér cápa 72

A zöld lámpa veszélyesebb? 75

Ha az ember nem ficánkol… 76

Veszélyes vagy szeszélyes? 77

GYÖNYÖRŰ GYILKOSOK 79

Fej a roppant állkapcsok között 80

Az orca igazi arca 81

A pórul járt cápa esete 83

Küzdelem életre-halálra! 84

Szót érthetünk velük! 85

AZ ÉRTELEM NAPJA 87

Bi és Fa kalandjai 88

Miért éppen a delfinek? 89

A delfin mint nyelvtanár 91

Soha nem bántják az embert! 92

A cápák már messze jártak… 93

KIRÁLYOK – TRÓN NÉLKÜL 95

Öregedő filmsztárok 97

Fekélyre: oroszlánvér! 98

Királyi kudarcok 99

Vadászik a falka 100

Élet a családban 101

Kegyetlen kölyöksors 102

Ki az úr ezen a Földön? 103

SZÖRNYEN SZELÍD SZÖRNYEK 105

Zöldségek a gorilláról 107

Vérengző fenevad? 108

Kedves, nyugodt növényevők 1 11

Hatalmi harcok 112

Lelőni: gyilkosság! 113

SZÓTLANUL, DE MÉGSEM NÉMÁN 1 15

Négy kéz – szellemi fölény? 116

Rokonok vagyunk! 119

A csimpánzcsalád 120

Kezet fognak, ölelkeznek 120

Az ember árnyékában 122

VOLT EGYSZER EGY PARIPA 123

Dörgő coltok – vágtató lovak 124

Úgy szerette, hogy megette * 127

Férfiak sportja 128

Vörös és fehér 128

Lórúgás a banditának 129

A HŰSÉG NÉGYLÁBÚ SZOBRA 131

Négylábú pásztorok 132

A Lassie-legenda 134

Iránytűje a Nap? 137

Hűség és halál 138

A FALKA TÖRVÉNYE 141

Társas lények 144

Egy mindenkiért – mindenki egyért! 145

Rémmesék és valóság 147

Szemtől szemben 148

FÉLIG EMBER – FÉLIG FARKAS 151

Árvák és pótmamák 153′

Vadfiúk és vadleányok 153

Az éjszaka szellemei 155

A dzsungel iskolája 156

Nehéz a visszatérés 158

FÉLIG EMBER – EGÉSZEN MESE! 159

Dráma a dzsungelben 160

A dzsungel ura 162

Embermajmok – majomemberek 162

Puszta kézzel? 164

Erős emberek 166

 

A VILÁG APRÓ URAI

Hallod-e, fiam – szólt a légy anya a fi­ához -, nagyapád a mézbe fáit, apád maszlagot kóstolt, bátyádat az átányi bíró orrán ütötték agyon. Egész nem­zetségednek a nyalánkság és a szemte­lenség volt a veszte. Legalább te ne kö­vesd el ezt a két veszedelmes vétket!… – Ugyan – legyintett az ifjú titán -, én majd okosabb leszek apáimnál… Ezzel vakmerőén nekiszállt a tejeskö­csögnek, és heleveszett…

 

 

 

T

JLöbb mint száz évvel ezelőtt írta kedves, gunyoros, elgondolkodta­tó, tanulságos állatmeséit Fáv András, köztük A légy és az anyja című történetet.

Irwin Allén, a Pokoli torony rendezője bezzeg már nem ilyen kedé­lyes elnézéssel látja és ábrázolja a bogarakat filmjében, a Méhrajban. Az amerikai szuperprodukcióban a méhek mindjárt az első percek­ben „bemutatkoznak”: megtámadnak egy kiránduló autóscsaládot. A szülőket megölik, de a kisfiú – aki szerencséjére nem szállt ki a kocsiból – megmenekül… Amikor kikerül a kórházból, elhatározza, hogy megbosszulja szülei halálát. Barátaival visszatér a támadás szín­helyére, és felgyújtják a méhek lakásait: a fákat.

És ekkor elszabadul a pokol. Vadméhek milliói rohanják meg a kisvárost, ahonnan a gyerekek jöttek. Megtámadják az üzleteket, a templomot, az iskolát, a házakat – majd amilyen váratlanul felbuk­kantak, ugyanolyan hirtelen továbbállnak… Repülnek a nagyváros felé… Az eredmény: több száz halott, milliós károk. A kormány végre felocsúdik első meglepetéséből, és hadat üzen a vadméheknek. Meg­indul a hadigépezet, megmozgatják a legkorszerűbb technikai-tudo­mányos eszközöket, és végül csapdába csalják a méheket. Ám a film utolsó kockái azt sugallják: korai az öröm, a győzelem ideiglenes csu­pán, a méhek egyszer még visszatérnek…

A film természetesen – mint minden valamirevaló katasztrófafilm – a végsőkig kiélezi azt a veszélyt, amit a rovarok jelenthetnek. Ki­élezi, felnagyítja, eltúlozza, hiszen ez a dolga; igyekszik minél hátbor­zongatóbb jelenetekkel sokkolni a mozilátogatókat, hogy kedvükre szörnyülködjenek, izguljanak a pénzükért. Azt azonban nem mond­hatjuk erről az amerikai produkcióról, hogy teljesen légből kapott, kiagyalt történet.

 

A VILÁG APRÓ URAI

Gyilkos méhek

A film alapötletét ugyanis egy megtörtént eset szolgáltatta. Jó néhány évvel ezelőtt az Amazonas partján fekvő perui Parapoto városka te­metőjében méhraj támadott meg egy gyászmenetet. Az emberek el­dobták a koporsót, és szétszaladtak. Többen elvesztették az eszmé­letüket. A kórházba szállított 24 személy közül egy meg is halt. így kezdődött azoknak a gyilkos méheknek az ádáz tevékenysége, me­lyeknek rémtetteiről évek óta olvashatunk híradásokat a világsajtó­ban. Ezek a méhek Dél-Ameri kában szedik áldozataikat, és az utób­bi években csupán Brazíliában 150 embert csíptek halálra! Sok ezer háziállatot pusztítottak el, sőt egyszer még az is megtörtént, hogy egy nemzetközi labdarúgó-mérkőzés közönségét zavarták szét percek alatt a meglepetésszerűen támadó „vérszomjas” rovarok.

Az egész történetben az a legfurcsább, már-már krimiszerű tény, hog\’ a gyilkos méhek felbukkanása a tudósok műve! Egy brazíliai genetikus professzor, bizonyos Warvvick Estavan Kerr 1956-ban méh- királynőket hozott be Afrikából azzal a céllal, hogy keresztezze őket a helybeli, kevés mézet termelő brazíliai méhekkel. A keresztezés sike­rült is, csakhogy közben egy kis baj történt. Egyik beosztottja vélet­lenül szabadon engedett 26 afrikai méhkirálvnőt, és hamarosan ezer meg ezer vadméh körözött a városka körül – a szabadon engedett afrikai méhek utódai. Ezek most már összevissza kereszteződtek az ott élő méhekkel, és hogy, hogy nem, kialakult egy új, igen veszélyes mutáció: a gyilkos méhek!

A legnagyobb problémát talán az okozta, hogy az új változat rend­kívül szaporának bizonyult: a királynő naponta 4000 petét hozott a világra, kétszer annyit, mint az európai méhek! Ráadásul a mutáció­val létrejöttek méhek enyhén szólva rendellenesen viselkedtek. Elő­fordult, hogy sokáig békésen dolgoztak, gyűjtögettek, és a környék lakói még csak nem is sejtették, milyen veszélyesek.

Egyszer aztán hirtelen – mintha valami őrület szállta volna meg őket – megtámadták az embereket és az állatokat. Egv-egy nagyobb tá­madás esetén több tízezer ilyen méh fenyegette a környék élőlényeit. Akadt olyan áldozatuk, akinek a testén 300 méhszúrást számoltak ösz- sze. A legnehezebb év eddig az 1970-es esztendő volt, amikor néhány hét alatt csupán Rióban 50 embert öltek meg – főleg gyerekeket…

A gyilkos méhek

Ha nem volna rovar…

A tudósok mellesleg régóta állítják, bog}’ a rovarok: világhatalom! Na­gyon érzékletesen, szinte költőien ír erről a magyar származású nagy francia természettudós, Raoul Francé Az állatok csodálatos világa című könyvében.

„Ha valaki érdeklődik az állatvilág iránt, természetesen először azt hiszi, hogy a teremtés óriásai: a ragadozók, az elefántok, az óriáskígyók és aligáto­rok, a nagy sasok, a cápák, a cetek, a fókák és a medvék, a nagy majmok meg a struccok a legfontosabb állatok. A többi, az a sok kis kúszó-mászó jószág, az

 

Erdei vöröshangya-boly

 

apró rovar meg csiga, a giliszták és férgek, pláne az a sok apró rák, amely mo­csárban, tengerben él, csak olyan függelék az állattanban. Aki velük foglalko­zik, az csak afféle babra munkát végez: különc ember, akinek különös kedvtelése van. Pedig mindez nem igaz. Alaposan megváltozna a világ, Jia nem volna rovar! Akkor példáid virág sem volna többé, mert a virág csak a rovarok szá­mára virágzik. Ha nem volna apró hal meg csiga, nem élhetne meg a nagy halak serege. Az apró halak meg a tengeri csigák pedig megint a legapróbb jó­szágból tudnak csak jóllakni. ”

A VILÁG APRÓ URAI

Hát igen, a rovarok a világ apró urai! Minden percben ezer meg ezer állat és ember távozik az élők sorából. Mi lesz velük? Sokáig senki sem tudta, hogy miféle módon, mivé változnak át. Nos, ebben a végtelenül fontos, de ma már cseppet sem rejtélyes folyamatban ugyancsak a rovarok mondják ki a döntő, végső szót.

A legyek, a kis bogarak és álcáik, a parányi férgek, ázalékok és sod­róállatok, a százlábúak hadserege, a bacilusok együttműködve végzik el ezt a munkát, amely nélkül nem tudna létezni senki és semmi, mert a holt anyag tömege megmérgezné az egész szárazföldi állatvilá­got. Milliárd és billió álca és ázalék temeti el a halottakat gyomrában, és ezzel visszahozza a holt anyagot az életbe.

Törpe atléták

Ahhoz persze, hogy ezek az apró állatok ellássák feladatukat, csodá­latos szaporodóképességgel kell rendelkezniük. Gondoljunk csak arra, hogy a jelenleg ismert – pontosabban szólva: tudományosan megha­tározott – másfél millió állatfaj háromnegyed része rovar. Ráadásul csak találgatni tudjuk, hány faj létezhet valójában az állatok hatalmas birodalmában. A másfél millió ismert faj tudniillik csak kis töredéke lehet a ténylegesen létező fajoknak. Azt mondtuk az imént: a leírt fajok többsége (vagyis több mint egymillió) a rovarokhoz tartozik, de néhány becslés azt sugallja, hogy a tényleges szám ebben a csoport­ban körülbelül 30 millió! Elképesztő nagy szám, de gondoljunk csak bele, hog\’ csupán az ismert és jól meghatározott hangyák családja legalább 15 ezer fajt számlál, de még az egyes hangyacsaládok és bo­lyok népessége is tekintélyes. A világ legnagyobb hangyakolóniáját egyébként az egyik svájci természetvédelmi területen fedezték fel. A vörös hegyi hangyák több mint 1200 bolyára bukkantak itt. A bo­lyok egy-két méter magasak, és az egyes fészkek közötti hangyautak hossza több mint 100 kilométer. A 70 hektár nagyságú „hangyaor­szágban” becslések szerint körülbelül 200-300 millió hangya él. És

A VILÁG APRÓ URAI