Találatok: 112
28
TASNÁDI KUBACSKA ANDRÁS
BÚVÁR ZSEBKÖNYVEK
MÓRA KÖNYVKIADÓ, 1974
A CÍMLAPOT URAI ERIKA TERVEZTE
© TASNÁDI KUBACSKA ANDRÁS, 1974
ISBN 963 11 0184 3
A földkéreg felső, több kilométer vastag, szilárd részét kőzetek alkotják. Ezek a kőzetek ásványokból állanak. Az ásvány a földkéregnek egynemű, állandó vegyi összetételű természetes anyaga. Az ásványokról szól ez a könyv: ércekről és drágakövekről, kristályokról vagy egyszerű, vaskos ásványhalmazokról. Nemesfémekről, például aranyról, ezüstről, amelyek termésállapotban előforduló elemi fémek. Látunk majd igen bonyolult vegyi összetételű ásványokat is, amelyek az emberi kultúra és civilizáció legfontosabb természetadta anyagai közé tartoznak. Szól ez a könyv szép színű nemes kövekről, amelyeket a legkülönbözőbb népek fiai ékítő kőnek kerestek hegyek szikláiban, folyók hordalékában, távoli tengerek hullámverésben összegörgetett kavicstorlataiban, sivatagok homokjában vagy tűzhányóhegyek üregeiben. Igazi ásványgyűjtemény elképzelhetetlen a lelőhely feltüntetése nélkül! Erre figyelmeztetünk könyvecskénkben azzal is, hogy zárójelben közöljük a lerajzolt példány lelőhelyét.
Amikor nekifogunk az ásványok meghatározásának, ismerni kell a kristályok szerkezetét is. A kristályt síklapok határolják. A lapok elrendeződése mindig bizonyos szimmetria szerint történik. A kristályok külső szabályos alakja és belső felépítése között szoros a kapcsolat, vagyis a kristálynak szabályos belső szerkezete van. A kristályt a középpontján áthaladó egy vagy több síkkal két olyan félre oszthatjuk, amelyek egymásnak tükörképei, vagyis szimmetrikusak egymáshoz. A kristályokat a rajtuk tapasztalható szimmetria alapján 32 kristályosztályba soroljuk, és a 32 kristályosztály 7 kristályrendszerbe tartozik. A legmagasabb szimmetriájú rendszer az úgynevezett szabályos rendszer..
3
Az első táblán bemutatunk egy nagyon látványos ásványt, a szabályos rendszerben kristályosodó fluoritot. Kristályai egyenként 6 lappal határolt kockák, úgynevezett hexaéderek. A kisebb- nagyobb fluoritkristályok halmaza alatt 3 kockába berajzoltuk a szimmetriasíkokat, hogy az olvasó lásson egy magas szimmetriájú szabályos rendszerbeli kristálytípust, a rá jellemző szimmetriasíkokkal. A többi kristályrendszerben egyre csökken a szimmetriaelemek száma.
Ennek alapján a szakemberek a következő szimmetriarendszereket különböztetik meg: I. Szabályos rendszer, II. Hatszöges rendszer, III. Háromszöges rendszer, IV. Négyzetes rendszer, V. Rom- bos rendszer, VI. Egyhajlású rendszer, VII. Háromhajlású rendszer.
A Föld szilárd kérgét alkotó kőzetek és ásványok eredetét kutatva, közvetve vagy közvetlenül mindig a magmához jutunk. A magma a Föld szilárd kérge alatt vagy abban elhelyezkedő izzó állapotban levő kőzetanyag, a szakemberek nyelvén szólva: olvadék oldat. A magma görögül tésztát jelent, a tudományos szó tehát az izzó olvadék anyag képlékeny voltára utal.
A magma idők folyamán lehűl és megszilárdul a Föld felszíne felé törekvő útján, miközben a mélyből forróvizes oldatok is törnek fel, s jutnak be a kőzetek repedéseibe (telérképződés). Ezek az oldatok szállítják fel a mélyből az ásványok — különösen számos érc — anyagát. (Hidrotermális eredetű ásványok.) De keletkezhet ásvány más módon is, például tengervízből vagy édesvízből is.
A bemutatott ásványok jelentős része a Magyar Állami Földtani Intézet gyűjteményében van. A régi gyűjtés céduláján sokszor csak egyetlen régi helynevet vagy tájmegjelölést találtunk. Ezt — ahol tudtuk — a mai névvel és közelebbi megjelöléssel egészítettük ki.
- Fluorit (Cornwall, Anglia)
Lásd még a XXIX. táblát és a 60. oldalt.
- A szabályos rendszerbe tartozó kocka (hexaéder) szimmetriasíkjai.
4
I. tábla
- Arany (folyóhordalékból). Elemi természetes fém. Olvadáspontja 1064 °C. Lágy, igen jól nyújtható. Egy gramm aranyat 2000 m hosszú huzallá lehet kinyújtani. Arany füstnek nevezik a finom aranyhártyát, amelynek vastagsága mindössze a milliméter tízezredrésze. Az arany elsődlegesen a mélyből feltörő oldatokból, teléraranyként válik ki. Legszebb a kvarctelérek üregeiben és hasadékaiban szabadon álló, úgynevezett fennött termésarany, amely a kőzeten moha, lemez vagy huzal alakban jelenik meg. Kristályai hexaéderek vagy oktaéderek. A kőzetek málladékát a víz a hegyekből tovaszállítja a völgyekbe, és így az arany a folyóhordalékba kerül, ahonnét kimossák. Ez a mosóarany. A Duna (Sziget, köz) és a Dráva homokjából évekkel ezelőtt még mostak aranyat. Nem sorolhatjuk itt fel a világrészek számos gazdag aranylelőhelyét, csak a Kárpátok vonalának rég ismert aranytermő bányái közül megemlítjük Selmecbányát (Banska Stiavnica) Szlovákiában, Verespatakot (Rosia Montana) és Brádot (Brad) Romániában.
- Termésezüst (Kongsberg, Norvégia). Hidrotermás eredetű elemi ezüst, gyakran arannyal együtt fordul elő a telérekben. Nem ritka ásvány, de nagy mennyiségben ma már alig található. Oktaéder és hexaéder alakban kristályosodik. Gyakori a toll, moha, huzal alak is. Színe rendszerint sötétszürke vagy fekete, mert felületén vékony szulfidréteg vonja be. Szulfidos ércásványokból oxidációs elbomlás útján keletkezik, ezért az ólomérc- és más színesérc-bányából gyakran nyernek komoly mennyiségben ezüstöt.
- Termésréz (Laké Superior, Michigan, USA). Színe rézvörös, de hamarosan zöld malachit vonja be. Termésréz fordul elő Ruda- bányán ágas-bogas huzal alakban, s ezen olykor apró hexaéderek vagy oktaéderek találhatók. A termésréz itt másodlagosan keletkezik rézásványokból. Észak- és Dél-Amerikában, valamint Afrikában hatalmas rézérctelepek vannak, amelyekben nagy termés- réztömegek fordulnak elő..
6
II. tábla
1. Kén (Girgenti, mai nevén Agrigento, Olaszország). Elemi kén. Kénsárga színű. Nem hasad, könnyen törik, és csekély a keménysége. Olvadáspontja alacsony. Gyakran fordul elő vaskos, tömött, földes vagy cseppköves alakban is. A terméskén a földkéreg legfelső részében és a felszínen jelenik meg. Vulkáni kitöréskor vagy a vulkáni utóhatás során, a földfelszínre törő gázok és gőzök termékeként keletkezik. Az igazi nagy kéntelepek azonban nem vulkanikus úton jöttek létre, hanem tengeri, üledékes eredetűek. így keletkezett a világhírű kéntelep Szicíliában, Girgentiben, ahol már a görögök és rómaiak idején bányászták. Óriási kéntelepek vannak Amerikában és a Szovjetunió területén. Hazánkban ritka ásványként fordul elő.
2. Cinnabarit és higany (Almádén, Spanyolország). A cinnabarit higany-szulfid. Színe cinóbervörös, a legrégibb időktől használják vörös festékként minden ősi kultúrában; mérgező hatása is ismeretes volt. Kristályai gyémántfényűek, kitűnően hasadnak. Vaskos, szemcsés vagy földes kifejlődésben is jelentősebb tömegben fordul elő. Ilyen példányt ábrázol képünk. A cinnabarit hidrotermás eredetű, maximálisan 100 “C-on válik ki. Ilyen módon hatalmas cinnabarit- vagyis higanyérctelepek keletkeztek. Elemi higany is előfordulhat bennük, amely másodlagos úton a cinnabaritból jött létre. A képen két higanycsepp látható a földes cinnabariton. Hatalmas higanyérctelepek vannak a spanyolországi Almadénben, ahol már a karthágóiak és a rómaiak is bányászták. Itt a bányászat közben feltáruló kőzetrepedésekből olykor mázsaszámra ömlik ki az idők folyamán összegyűlt fémhigany. Csak érdekességként említjük a hidrokvarcitban talált cinnabaritot a Zempléni-hegységben, Botkőn, Sárospatak közelében.
8
III. tábla
