Skip to content

Buvár zsebkönyvek – Ásványok (Móra) 1974

Találatok: 83

28

TASNÁDI KUBACSKA ANDRÁS

Ásványok

BÚVÁR ZSEBKÖNYVEK

MÓRA KÖNYVKIADÓ, 1974

BREZNAY LÍVIA RAJZAIVAL

A CÍMLAPOT URAI ERIKA TERVEZTE

© TASNÁDI KUBACSKA ANDRÁS, 1974

ISBN 963 11 0184 3

A földkéreg felső, több kilométer vastag, szilárd részét kőzetek alkotják. Ezek a kőzetek ásványokból állanak. Az ásvány a föld­kéregnek egynemű, állandó vegyi összetételű természetes anyaga. Az ásványokról szól ez a könyv: ércekről és drágakövekről, kristá­lyokról vagy egyszerű, vaskos ásványhalmazokról. Nemesfémek­ről, például aranyról, ezüstről, amelyek termésállapotban előfor­duló elemi fémek. Látunk majd igen bonyolult vegyi összetételű ásványokat is, amelyek az emberi kultúra és civilizáció legfonto­sabb természetadta anyagai közé tartoznak. Szól ez a könyv szép színű nemes kövekről, amelyeket a legkülönbözőbb népek fiai ékítő kőnek kerestek hegyek szikláiban, folyók hordalékában, távoli tengerek hullámverésben összegörgetett kavicstorlataiban, sivatagok homokjában vagy tűzhányóhegyek üregeiben. Igazi ásványgyűjtemény elképzelhetetlen a lelőhely feltüntetése nélkül! Erre figyelmeztetünk könyvecskénkben azzal is, hogy zárójelben közöljük a lerajzolt példány lelőhelyét.

Amikor nekifogunk az ásványok meghatározásának, ismerni kell a kristályok szerkezetét is. A kristályt síklapok határolják. A lapok elrendeződése mindig bizonyos szimmetria szerint történik. A kristályok külső szabályos alakja és belső felépítése között szoros a kapcsolat, vagyis a kristálynak szabályos belső szerkeze­te van. A kristályt a középpontján áthaladó egy vagy több síkkal két olyan félre oszthatjuk, amelyek egymásnak tükörképei, vagyis szimmetrikusak egymáshoz. A kristályokat a rajtuk tapasztalható szimmetria alapján 32 kristályosztályba soroljuk, és a 32 kris­tályosztály 7 kristályrendszerbe tartozik. A legmagasabb szim­metriájú rendszer az úgynevezett szabályos rendszer..

3

Az első táblán bemutatunk egy nagyon látványos ásványt, a sza­bályos rendszerben kristályosodó fluoritot. Kristályai egyenként 6 lappal határolt kockák, úgynevezett hexaéderek. A kisebb- nagyobb fluoritkristályok halmaza alatt 3 kockába berajzoltuk a szimmetriasíkokat, hogy az olvasó lásson egy magas szimmetriájú szabályos rendszerbeli kristálytípust, a rá jellemző szimmetriasí­kokkal. A többi kristályrendszerben egyre csökken a szimmetria­elemek száma.

Ennek alapján a szakemberek a következő szimmetriarendszere­ket különböztetik meg: I. Szabályos rendszer, II. Hatszöges rend­szer, III. Háromszöges rendszer, IV. Négyzetes rendszer, V. Rom- bos rendszer, VI. Egyhajlású rendszer, VII. Háromhajlású rend­szer.

A Föld szilárd kérgét alkotó kőzetek és ásványok eredetét kutat­va, közvetve vagy közvetlenül mindig a magmához jutunk. A magma a Föld szilárd kérge alatt vagy abban elhelyezkedő izzó állapotban levő kőzetanyag, a szakemberek nyelvén szólva: olva­dék oldat. A magma görögül tésztát jelent, a tudományos szó tehát az izzó olvadék anyag képlékeny voltára utal.

A magma idők folyamán lehűl és megszilárdul a Föld felszíne felé törekvő útján, miközben a mélyből forróvizes oldatok is törnek fel, s jutnak be a kőzetek repedéseibe (telérképződés). Ezek az oldatok szállítják fel a mélyből az ásványok — különösen számos érc — anyagát. (Hidrotermális eredetű ásványok.) De keletkezhet ásvány más módon is, például tengervízből vagy édesvízből is.

A bemutatott ásványok jelentős része a Magyar Állami Földtani Intézet gyűjteményében van. A régi gyűjtés céduláján sokszor csak egyetlen régi helynevet vagy tájmegjelölést találtunk. Ezt — ahol tudtuk — a mai névvel és közelebbi megjelöléssel egészítet­tük ki.

  1. Fluorit (Cornwall, Anglia)

Lásd még a XXIX. táblát és a 60. oldalt.

  1. A szabályos rendszerbe tartozó kocka (hexaéder) szimmetria­síkjai.

4

I. tábla

  1. Arany (folyóhordalékból). Elemi természetes fém. Olvadás­pontja 1064 °C. Lágy, igen jól nyújtható. Egy gramm aranyat 2000 m hosszú huzallá lehet kinyújtani. Arany füstnek nevezik a finom aranyhártyát, amelynek vastagsága mindössze a milliméter tízezredrésze. Az arany elsődlegesen a mélyből feltörő oldatokból, teléraranyként válik ki. Legszebb a kvarctelérek üregeiben és hasadékaiban szabadon álló, úgynevezett fennött termésarany, amely a kőzeten moha, lemez vagy huzal alakban jelenik meg. Kristályai hexaéderek vagy oktaéderek. A kőzetek málladékát a víz a hegyekből tovaszállítja a völgyekbe, és így az arany a folyó­hordalékba kerül, ahonnét kimossák. Ez a mosóarany. A Duna (Sziget, köz) és a Dráva homokjából évekkel ezelőtt még mostak aranyat. Nem sorolhatjuk itt fel a világrészek számos gazdag aranylelőhelyét, csak a Kárpátok vonalának rég ismert aranyter­mő bányái közül megemlítjük Selmecbányát (Banska Stiavnica) Szlovákiában, Verespatakot (Rosia Montana) és Brádot (Brad) Romániában.
  2. Termésezüst (Kongsberg, Norvégia). Hidrotermás eredetű elemi ezüst, gyakran arannyal együtt fordul elő a telérekben. Nem ritka ásvány, de nagy mennyiségben ma már alig található. Oktaéder és hexaéder alakban kristályosodik. Gyakori a toll, moha, huzal alak is. Színe rendszerint sötétszürke vagy fekete, mert felületén vékony szulfidréteg vonja be. Szulfidos ércásvá­nyokból oxidációs elbomlás útján keletkezik, ezért az ólomérc- és más színesérc-bányából gyakran nyernek komoly mennyiségben ezüstöt.
  3. Termésréz (Laké Superior, Michigan, USA). Színe rézvörös, de hamarosan zöld malachit vonja be. Termésréz fordul elő Ruda- bányán ágas-bogas huzal alakban, s ezen olykor apró hexaéderek vagy oktaéderek találhatók. A termésréz itt másodlagosan kelet­kezik rézásványokból. Észak- és Dél-Amerikában, valamint Afri­kában hatalmas rézérctelepek vannak, amelyekben nagy termés- réztömegek fordulnak elő..

6

II. tábla

1. Kén (Girgenti, mai nevén Agrigento, Olaszország). Elemi kén. Kénsárga színű. Nem hasad, könnyen törik, és csekély a ke­ménysége. Olvadáspontja alacsony. Gyakran fordul elő vaskos, tömött, földes vagy cseppköves alakban is. A terméskén a földké­reg legfelső részében és a felszínen jelenik meg. Vulkáni kitörés­kor vagy a vulkáni utóhatás során, a földfelszínre törő gázok és gőzök termékeként keletkezik. Az igazi nagy kéntelepek azonban nem vulkanikus úton jöttek létre, hanem tengeri, üledékes erede­tűek. így keletkezett a világhírű kéntelep Szicíliában, Girgentiben, ahol már a görögök és rómaiak idején bányászták. Óriási kéntelepek vannak Amerikában és a Szovjetunió területén. Hazánkban ritka ásványként fordul elő.

2. Cinnabarit és higany (Almádén, Spanyolország). A cinnabarit higany-szulfid. Színe cinóbervörös, a legrégibb időktől használják vörös festékként minden ősi kultúrában; mérgező hatása is isme­retes volt. Kristályai gyémántfényűek, kitűnően hasadnak. Vas­kos, szemcsés vagy földes kifejlődésben is jelentősebb tömegben fordul elő. Ilyen példányt ábrázol képünk. A cinnabarit hidrotermás eredetű, maximálisan 100 “C-on válik ki. Ilyen mó­don hatalmas cinnabarit- vagyis higanyérctelepek keletkeztek. Elemi higany is előfordulhat bennük, amely másodlagos úton a cinnabaritból jött létre. A képen két higanycsepp látható a földes cinnabariton. Hatalmas higanyérctelepek vannak a spanyolor­szági Almadénben, ahol már a karthágóiak és a rómaiak is bá­nyászták. Itt a bányászat közben feltáruló kőzetrepedésekből olykor mázsaszámra ömlik ki az idők folyamán összegyűlt fémhi­gany. Csak érdekességként említjük a hidrokvarcitban talált cinnabaritot a Zempléni-hegységben, Botkőn, Sárospatak közelé­ben.

8

III. tábla

Pages: 1 2

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Lap tetejére!