Skip to content

Dr. Pados Gyula – Koleszterintől az infarktusig

Dr.-Pados-Gyula-Koleszterintol-az-infarktusig

Találatok: 2

45

 

Dr. Pados Gyula

A koleszterintől az infarktusig

Fogyókúrák

Pallas Lap és Könyvkiadó Vállalat, 1988

 

Felelős szerkesztő: dr. Laczkó György

Lektor: dr. Laczkó György

A fedőlapot készítette: Bogár Katalin

Kiadja:

a Pallas Lap és Könyvkiadó Vállalat Népfront Főosztálya a Fővárosi Egészségnevelési Intézet és a Fővárosi Gázművek közreműködésével Felelős kiadó: Siklósi Norbert vezérigazgató

Antikva Kisszövetkezet – Zalai Nyomda Zalaegerszeg 88 2066 o

 

Kedves Olvasó!

Bízunk abban, hogy egészségének, jó alakjának megőrzéséért ön is ten­ni akar. Ez a kis könyv segítséget kíván nyújtani önnek ahhoz, hogy célját elérhesse. Beavatja szervezetünk egyik fontos titkába: feltárva a vérzsírok szerepét az anyagcsere folyamatokban és az étkezés hatását e folyamatokra. Bebizonyítja, hogy a helyesen megválasztott étrend­del nemcsak kellemes külsőt, de értékes éveket is nyerhet. Mindezek mellett még sok olyan új ízzel, változatos ételek elkészítésére alkal­mas receptekkel is megajándékozzák a Szerzők, amelyekkel akkor is érdemes megismerkednie, ha nem kíván fogyókúrázni.

Reméljük, hogy haszonnal forgatja majd ezt a könyvet és a belőle merített tudás és gyakorlat — a Szerzők és az Országos Egészségvédel­mi Tanács őszinte óhaja szerint — egészségére válik!

Budapest, 1988. március 31.

az Országos Egészségvédelmi Tanács titkárságvezetője

 

 

 

 

 

 

 

VÉRZSÍROK: A KOLESZTERIN ÉS TÁRSAI

A koleszterinről néhány fontos tudnivalóval minden kulturált ember­nek rendelkeznie kell, hiszen a vér koleszterin-szintjéből bizonyos meg­közelítéssel meg lehet jósolni kinek-kinck az egyéni infarktus rizikóját.

Mi is hát a koleszterin?

A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyidet, amelynek a sejthártyák felépítésében fontos szerepük van. A koleszte­rin tehát nem méreg, sőt megléte az emberi élet egyik feltétele, hiszen a szervezet egyes sejtjeinek felépítésében nélkülözhetetlen alkotórész. Koleszterinhez a szervezet táplálék útján is hozzájuthat, de a szervezet mag is előállítja azt és a véráram útján szállítja el a különböző sejtek­hez. így a ve’rben állandóan jelen van, laboratóriumi vizsgálatokkal mérhető. Az 1 liter vérben előforduló 6,5millimol koleszterinnél keve­sebb értéket tekintenek általában normálisnak. A baj akkor van, ha a vér koleszterin tartalma ennél magasabbra emelkedik, s így a felesleg lerakódik az erek falába, beszűkíti azok keresztmetszetét, és ennek nyomán érelmeszesedés alakul ki.

A vérben másfajta zsírok, idegen kifejezéssel: lipoidok, lipidek is előfordulnak. Laboratóriumi vizsgálattal ezek a zsírok is kimutatha­tók, ezek összegét az összlipoid vizsgálattal mérjük. A vérben levő zsí­rok (lipoidok) normális értéke 1 liter vérben 9.0 gramm alatt van. Hoz­zá kell tenni, hogy ez az érték csak hozzávetőleges pontosságú és nem ad felvilágosítást arról: mennyi abból a koleszterin.

A vérzsírok egyik fajtája az un. triglicerid, amely ha felszaporodik a vérben, szemmel is láthatóvá válik. Ilyenkor – főleg kövéreknél – a vér belső súrlódása, ún. viszkozitása, oxigénszállítása kedvezőtlenné vá­lik, ami által életfontosságú szervek vérellátása szenvedhet hirtelen za­vart. Az érfalban található zsírlerakódásban azonban aránylag kevés a triglicerid, így kockázati szerepe az infarktusban – a koleszterinhez képest – kevésbé bizonyított. Érdemes megjegyezni, hogy ez a zsírfé­leség elsősorban nem a táplálék zsírjából, hanem a szénhidrátjából (cukor, tésztafélék, stb.) keletkezik, de a táplálék zsírtartalmából is származhat.

Az eddig említett vérzsírok: a koleszterin és a triglicerid a vérben nem oldódnak fel, hanem fehérje mokeulákhoz kötődve keringenek a vérben. Ezeket a zsír-fehérje molekulákat nevezik lipoproteineknek. E zsírszerű anyagot tartalmazó fehéijék közül kórházi zárójelentés­ben, laboratóriumi leletekben kettővel is találkozhatunk, amelyek az
infarktus kialakulásában szerepük lehet. Az egyik az ún. LDL, az a ve- • gyület, amely a legtöbb koleszterint szállítja; a belőle szabaddá váló koleszterin rakódik le az érfalak belső felületére. A másik vegyidet a nagyobb jelentőségű ún. HDL, amely ha megfelelő mennyiségben van jelen a vérben, úgy az érfal felületén megakadályozhatja a lerakódást, sőt képes a már lerakódott koleszterint az érfalból felvenni, elszállítani és a májon-epén keresztül a szervezetből eltávolítani. Ez tehát az érel­meszesedés elleni védőtényező, így jelenléte akkor jó, ha magas, emel­kedett értékű, ha a HDL koleszterin érték 1 liter vérben 1 mmol felett van, az 1 mmol alatti értékek a védőfaktor csökkenésére, relatív hiá­nyára utalnak.

Érdekes megfigyelést végeztek a HDL szerepével kapcsolatban álla­tokon: pl. kutyáknál, macskáknál, patkánynál, amelyeknél magasabb a HDL védőfaktor szintje, ritkább vagy kísérletileg nehezebben hozható létre érelmeszesedés, mint az alacsonyabb HDL-szintű nyulaknál ser­téseknél, majmoknál. A vetési varjaknak – szemmel láthatóan is — zsíros a vérük, mégis 100 évig is elélnek magas HDL-szintjük miatt. Az embereknél azonban csak ritkán fordul elő veleszületetten olyan magas HDL-szint, amelynek következményeként idős korban sem alakul ki érelmeszesedés.

 

 

SZÍVKOSZORÜÉRELMESZESEDÉS ÉS A SZÍVINFARKTUS

 

A szívet a koszorúerek látják el vérrel. A koszorúereken átáramló vér mennyisége az erek keresztmetszetétől, átmérőjétől függ. A kereszt­metszet – sajnos – az élet folyamán egyre szűkül. A szívkoszorúerek szűkülése hosszú, már gyermekkorban elkezdődő folyamat. Ez idő alatt – különböző tényezők hatására — a vérben keringő koleszterin mész és rostok társaságában lerakódik az érfalban. Az esetek egy ré­szében a koszorúér egyes helyein foltokban ún. plakk formájában, máskor pedig az egész koszorúér falában.

A koszorúér szűkületének fokát terheléses EKG vizsgálattal lehet megbecsülni és szívkatéterezés segítségével megállapítani. Ha a szűkü­let nem éri el az ér keresztmetszetének háromnegyed részét, úgy a beteg még nyugalomban panaszmentes lehet. De ha ennél nagyobb a szűkület, heveny koszorúér elégtelenségi szívpanaszok jelentkeznek, az ún. angina pectoris. A panasz néhány percig tartó szorító, marko­ló jellegű, a mellkas közepén vagy az egész mellkasban fellépő, eset­leg a nyakba, balkarba sugárzó fájdalom. Ilyen esetben a fájdalom a
nyelv alá tett Nitromint tabletta hatására egy-két percen belül meg­szűnik. A fájdalmat a szívizom oxigénhiánya okozza.

Ha a koszorúérben a plakkok (kiemelkedő lerakódások) olyan ma­gasak, vagy a szűkület olyan fokú, hogy a vér csak alacsony nyomás­sal éppen hogy csordogál ezeken a területeken, akkor a vér megalvad­hat, vérrög, trombózis keletkezhet, a koszorúér által ellátott szívizom terület nem kap tápláló vért, így nagy fájdalom kíséretében elhal. Ez a szívinfarktus.

Évente mintegy 15 ezer ember hal meg infarktusban Magyarorszá­gon. A szívkoszorúér-betegségek száma 1972. és 1982. között több, mint egyharmadával emelkedett a 40-69 év közötti férfiak körében. A mellékelt táblázatból viszont kiderül, hogy ugyanebben az időszak­ban 17 más országban csökkent az infarktusban elhaltak száma. Eb­ben főleg azok az országok járnak elől, ahol már 10-20 évvel ezelőtt megkezdték a 3 fő kockázati tényező; a koleszterin, a dohányzás és a magas vérnyomás befolyásolását.

 

A KOLESZTERIN SZEREPE AZ ÉRELMESZESEDÉSBEN

 

Egy Anyicskov nevű orosz tudós 1914-ben számolt be arról, hogy koleszterinnel nyulakat etetett, melynek hatására főütőerükben lera­kodott a koleszterin, s az emberi érelmeszesedéshez hasonló állapot jött létre. Azt is bizonyította, hogy ezek az elváltozások zsírmentes átrenddel visszafejleszthetők. Viszonylag egyszerű kísérlettel igazolta tehát a megelőzés lehetőségét állatokon, de kétséges maradt, hogy mindez az emberekre is érvényes-e.

Erre tömeges összehasonlító vizsgálatok adtak feleletet, melyek különböző országok, népcsoportok adatait mérték fel. Megállapítot­ták, hogy Japánban és Mexikóban, ahol az étrend kevés állati zsírt, koleszterint tartalmaz, a lakosság átlagos koleszterin-szintje az ameri­kai átlag alatt van, az infarktus halálozás csupán egyharmada az LISA- énak, ahol háromszor annyi koleszterint fogyasztanak.Amikor a japá­nok az USA-ba vándoroltak, koleszterin-szintjük és ezzel infarktus gya­koriságuk is egyértelműen megnőtt, tehát nem genetikai, hanem kör­nyezeti, életmódbeli hatásról van szó. Üj-Guinea magas hegyeiben élő, zsírt alig fogyasztó néptörzsek átlag koleszterin-szintje még a japáno­kénál is alacsonyabb, így infarktus köztük nem fordul elő.

Egy Boston melletti amerikai kisvárosban 1950-óta vizsgálják az
egész lakosság egészségi állapotát, azt találták, hogy a magas koleszte- rin-szintúek között gyakoribb az infarktus.

A tömeges vizsgálatok a védőfaktor HDL-koleszterin szint szerepét is bizonyították. Norvégiában pl. egy nagyközösség férfi lakosságától vettek vért, azt -20 fokra lefagyasztották, eltették, és nyolc év után megvizsgálták azok vérét, akik közben infarktust szenvedtek. Azt ta­pasztalták, hogy a „HDL-koleszterin” (az a vegyület, amely az érfal felületén megakadályozza a lerakódást) szintje jobb előrejelzője egy leendő infarktusnak, mint maga a vér koleszterin vagy a triglicerid tar­talma.

Egészséges nők HDL-koleszterin szintjének átlaga 50 éves kor alatt magasabb, mint a férfiaké, a női hormon kedvező hatására. Ez magya­rázza azt az ismert tényt, hogy a változás kora, a klimax előtt a nők között sokkal ritkábban fordul elő infarktus, mint a hasonló korú fér­fiaknál.

MIKOR KELL CSÖKKENTENI A VÉR KOLESZTERIN SZINTJÉT?

A legújabb vizsgálatok azt bizonyították, hogy az infarktus rizikó nem a koleszterin-szint felső határának tekintett 6,5 mmol/1 (250 mg%) értékénél kezdődik, hanem sokkal korábban, már 5,2 mmol/1 (200 mg%) felett. Ugyanis a 6.5 mmol/1-es felső határ a civilizált or­szágokban élő, még egészségesnek tartott, de részben már tünetmentes szívkoszorúér betegségben szenvedők statisztikai átlagából számított határérték. Ez a civilizált átlag tehát magasra került, az Egészségügyi Világszervezet által ideálisnak tartott 4,7 – 5,2 mmol/1-es értékhez képest, itt 6,5 körül már megduplázódik az infarktusok száma. Mind­ezek alapján magyarázható az is. miért van az, hogy az infarktusos be­tegek nagyobb részének „normális”a koleszterin-szintje . Azért, mert az már nem normális, hanem jóval felette van az optimális koleszterin­szintnek.

Az Európai Arteriosclerosis Társaság e vizsgálatok alapján állásfog­lalásában szükségesnek tartja, hogy az 5,2 és 6,5 mmol/1 közti vérko­leszterin-szinttel rendelkezők is bizonyos táplálkozási rendszabályok­ban és a jelenlevő rizikófaktorok befolyásolásában részesüljenek. Ez pedig a felnőtt lakosság mintegy 70%-át érinti hazánkban.

 

A KOLESZTERIN OKOZTA BETEGSÉGEK KUTATÁSA

Az 1985. évi orvosi Nobel-díjat két dallasi fiatal kutatóorvos kapta „a test koleszterin anyagcseréjének szabályozásával és a koleszterin okozta betegségekkel kapcsolatos kutatásaikért”. A két tudós azokkal a személyekkel kezdett foglalkozni, akik igen magas koleszterin-szintet örököltek szüleiktől.

Ezek a betegek már 20-30 éves korukban meghalnak infarktusban. Ez szerencsére igen ritka állapot, hazánkban is csak elvétve fordult elő ilyen eset. Gyakoribb (minden ötszázadik a magas koleszterin-szintűek közül) az az eset, amelynél csak az egyik szülőtől öröklődik a magas koleszterin-szintre való hajlam. Ezek kezelés hiányában,40-50 éves ko­rukban számíthatnának infarktusra. Jellemző ezen állapotokra – ez a Nobel-díjas kutatás leegyszerűsített lényege -, hogy a vérben kerin­gő koleszterint a szervezet, főleg a máj sejtjei bizonyos ingerfelvevö, ,Jelfogó”apparátus(ún. receptor) segítségével veszik fel a vérből, s ha ezeknek a receptoroknak a száma veleszületetten, vagy pl. zsíros táplál­kozás hatására csökken, a koleszterin a vérben marad, s a felesleg lera­kódik az érfalak sejtjeibe, érelmeszesedés alakul ki.

A bemutatott Nobel-díjas kutatásnak tehát az a gyakorlati jelentő­sége, hogy napjainkban keresik azokat a diétákat és gyógyszereket – és már vannak ilyenek -, amelyek növelik a sejtek ingerfelfogó re­ceptorainak számát, vagy aktivitását, így megszabadítják a vért a túl sok koleszterintől. Másrészt az örökletes összefüggésekre is felhívja a figyelmet: ha valakinek családjában – 40-50 év alatti – infarktus for­dul elő, akkor indokolt a gyermekeinél vérkoleszterin vizsgálatot vé­geztetni.

 

HONNAN SZÁRMAZIK A VÉR MAGAS KOLESZTERIN-SZINTJE?

A vér magas koleszterin-szintje három forrásból származhat. Na­gyobb részt a szervezet fokozott koleszterin termelésből, melyet in­kább csak gyógyszerekkel lehet befolyásolni. A másik forrás külső; emeli a vér koleszterin-szintjét, ha a táplálékban sok maga a koleszte­rin.

Emellett emeli az is, ha főleg túl sok állati zsírral, túl sok kalóriát veszünk magunkhoz, mert az elhízottak között is gyakoribb a vér kó­rosan magas koleszterin-szintje és alacsonyabb a védőfaktor, a HDL- koleszterin szintjük is.

 

MILYEN ÉLELMISZEREK TARTALMAZNAK KOLESZTERINT?

Alapvető tudnivaló, hogy csak az állati eredetű élelmiszerekben van koleszterin, a tisztán növényi eredetű élelmiszerekben nincs! Az állati eredetű élelmiszerek koleszterin tartalma részben ezek zsírtartalmával arányos, de részben attól független. A tiszta sertészsírban például ke­vesebb direkt koleszterin van, mint például a tojássárgájában vagy a csirkehús bőrében. Ez nem jelenti azt, hogy a sertészsír fogyasztása esetén a szervezeten belüli átalakulások következtében nem képződik a szükségletet meghaladó koleszterin, több annál, amennyit a zsír önmagában tartalmaz. Ezért első lépésként meg kell ismerkednünk az élelmiszerek koleszterin tartalmával.

A szervezet napi koleszterin szükséglete kb. 300 mg., de a vér magas koleszterin-szintje esetén a koleszterin bevitel még ez alá is, napi 100 mg-ra is redukálható. Az élelmi anyagok pontos koleszterin tartalmát mind gyakrabban olvashatjuk ki egyes tápanyag táblázatokból, egyes országokban az élelmiszerek csomagolásáról is. Érdemes megjegyezni, melyek azok az élelmiszerek,amelyek 100 grammnyi mennyiségében a legtöbb koleszterin van. Legtöbb talán az agyvelőben 2500-3000 mg., a tojás sárgájában 1600 mg., (1 db tojás sárgájában mintegy 250 mg.) egyéb belsőségekben, így a májban 400 mg., a kenőmájasban, libamáj­krémben 2-300 mg., a vajban 230-280 mg.,a csirkehús bőrében 210 mg koleszterin található, de – sajnos – nem jelentéktelen a húsáruk és a tejtermékek koleszterin tartalma sem. 10 dkg különböző sertéshús – eltérő adatok szerint – 100-350 mg-ot, a marha és a borjú hús, hen­tesárúk, 100-150 mg-ot, a szárnyasok, a halak mintegy 60-80 mg-ot az Ementáli sajt, a tejszínhab, tejföl 40-135 mg-ot tartalmaz. Viszont egyetlen milligramm koleszterin sincs a gyümölcsökben, zöldségek­ben, a növényi olajban, (pl. napraforgó- és repceolajban), a margarin­ban, de a kenyérben, burgonyában, a rizsben, de még az üdítő és alko­holos italokban és a cukorban sem.

Áttételesen emelheti a vér koleszterin-szintjét az is, ha túl sok ener­giát tartalmazó zsírokat vagy szénhidrátokat, például koleszterinmen­tes cukrot, üdítő vagy alkoholos italokat, kenyeret, rizst fogyaszta­nánk. Ezek hatására ugyanis előbb a vér triglicerid szintje emelkedik, ugyanakkor a szervezetben lejátszódó átalakulási folyamatok követ­keztében minden 5 mg%-nyi triglicerid emelkedés -1 mg%-nyi kolesz­terin-emelkedést vonhat maga után. így erre a tényre is figyelemmel kell lenni!

Ezekben az esetekben a túlzott energiabevitel következménye: elhí­zás. Az elhízott személy koleszterin és triglicerid szintje emelkedett, a védőfaktor viszont csökkent szintű, így a személy potenciális beteg, akinek kedvezőtlen anyagcsere folyamatait, infarktus-veszélyeztetett­ségét csak a folyókúra hozhatja helyre.

 

A FOGYÓKÚRÁKRÓL

A világon sokfajta fogyókúra recept forog közkézen, nagyobbrészt kampányszerű, rövidtávú, kisebb részben hosszútávú fogyókúrák meg­valósítására. A koleszterin veszélyeztető szerepére tekintettel azonban nem mindegy, hogy ezek közül melyiket választjuk, hiszen nemcsak a kilogrammokban mért tcstsúlycsökkentést kell elérnünk, hanem a ko­leszterin-szintre gyakorolt hatást is, Például: hiába fogy le valaki az un. Hollywoodi fogyókúrával rövid távon, vagy a hazánkban is elter­jedt ún. „pont-diétával” hosszabb távon, ha eközben mindkét diéta töményen tele van koleszterin fogyasztással, mert a fogyás ellenére a vér koleszterin-szint — éppen ellenkezőleg – emelkedik.

A Hollywoodi diétában ajánlott napi 6 kemény tojás kb. 1500 mg koleszterin-bevitelt jelent, ami ötszöröse a napi szükségletnek. Ha­sonlóan ártalmas a „pont-diéta”, mely a szénhidrátok radikális kor­látozása mellett mértéktelen zsírfogyasztásra csábít. A pontértékek szerint pl. naponta 40 pont értékű táplálékot lehet elfogyasztani, eb­ből a sertészsír és a vaj pontértéke 0, a velőé, a tojásé 1, a szalonnáé 1-3, ugyanakkor negyed kiló barna kenyér 200-500 ! pontot, 10 deka gyümölcs vagy burgonya 20 pontot képvisel. Ezek a diéták a vér magas zsírszintje esetén kifejezetten ellenjavalltak, károsak.

A magas vérzsírszintű egyének, betegek táplálkozását a laboratóriu­mi leletek és a testsúly alapján kell megváltoztatnunk. Ha valaki nor­mál súlyú vagy sovány, és a vérzsírok közül csak a koleszterin-szintje magas, valószínű ez túlnyomórészt a fokozott belső termelésből szár­mazik, és érdemes megvizsgáltatni, hogy nem örökletes jellegű-e, azaz a családtagok szérum koleszterin vizsgálatát elvégeztetni. Ebben az esetben a diétának kisebb, de nem elhanyagolható szerepe van: zsír helyett ajánlatos olajjal főzni, vaj helyett Ráma margarint használni, kerülni a látható állati eredetű zsírokat, hentesárukat, sertéshús he­lyett inkább baromfit, vagy marhahúst vagy halat fogyasztani.

Tiltott a velő, a máj, a csirkehús bőrének fogyasztása, és csak heti 1-2 tojás engedhető meg.

A testsúlyt csak akkor kell csökkenteni, ha az ideális súlyt (testmagas­ság- 100—10%) meghaladja, például 170 cm magassághoz 170—100— 7=63 kg testsúly az ideális. Ha a testsúly az ideális alá süllyedne, akkor több szénhidrátot kell fogyasztani. Ha a koleszterin-szint normalizáló­dik. a korlátozásokon lazítani lehet, bár ezt újabban kétségbe vonják azon az alapon – amiről fentebb már szóltunk hogy az infarktus rizikó már nemcsak a felső határnak tartott 6,5 mmol/l-nél, hanem jó­val az alatt, már 5,2-től kezdve emelkedik. A hazai körülményeket fi­gyelembe véve azt hiszem meg lehetne elégedni – a magyar lakosság átlagának megfelelő – 5,6 mmol/l-es koleszterin-szint elérésével. Ugyanakkor tudni kell, hogy ezeknek a csak koleszterin-szint emelke­dést mutató,sovány betegeknek önmagában a diétás kezelés sokszor nem elegendő, gyógyszerre is szükségük van. Ezen a területen előrelé­pés, hogy 1977 óta rendelkezésünkre áll olyan hazai készítmény, amelytől 20%-os koleszterin-szint csökkenés várható.

A magas triglicerid és normális koleszterin-szint mellett többnyire testsúlytöbblet tapasztalható, az ilyen személyek többnyire elhízottak. Ebben az esetben a szénhidrátokat, tehát a kenyeret, tésztát, édessé­get, süteményt, cukrot, stb-t kell korlátozni, komolyabb zsírkorláto­zás nélkül, mert az esetek 80-85 %-ban a triglicerid a szénhidrátból keletkezik. A triglicerid-szint sokkal gyorsabban és könnyebben csök­kenthető, mint a koleszteriné, nehézség esetén erre hatásos gyógyszer­rel rendelkezünk.

Leggyakoribb állapot az, ha magas a koleszterin és triglicerid szint és a beteg elhízott. Ilyenkor a fentieket figyclcmbevébe is szénhidrát-és zsírszegény diétát kell alkalmazni, ez biztosítja az energiabevitel csök­kenését, így a fogyást is. Miután a magas vérzsírszint oka főleg az elhí­zás, éppen ezért a testsúlyt kell csökkenteni. Gyakorlatunkban e cél érdekében a betegek – csak kórházi körülmények közt engedélyez­hető – napi 500 kalóriás diétát tartanak, amely 50 g fehérjét tartal­maz (hús, hal, tejtermék, gomba formájában) azzal a céllal, hogy a belső eredetű fehéijevesztést elkerüljük. Ugyanis a teljes koplalással járó ún. „0 diéta” esetén az a probléma merül fel, hogy ha a szervezet nem kap a táplálékkal egy bizonyos mennyiségű fehérjét – melyet egyébként maga előállítani nem tud – akkor a fogyókúra során a szervezet a saját fehérjéit kezdi bontani. Mindez az izomfehéijék, az izomzat lebontását jelenti, következményes panaszokkal,pl. izomgyen­geséggel. A napi 50 gr fehérje mellett diétánkban, körülbelül 50 gr rost­
bán gazdag szénhidrátot, zöldséget, főzeléket, gyümölcsöt adunk, a húsokban rejtett zsír és a hozzáadott kevés olaj legfeljebb 10 gr zsírbe­vitelt jelent. Ennek a kórházi diétának a koleszterin tartalma napi 100 mg alatt marad.

A betegek életmódját is szükséges megváltoztatni. Le kell mondani­uk a dohányzásról, tomaprogramokba kell bekapcsolódni, a vérnyo­másukat normalizálni, rizikófaktoraikat felderíteni és befolyásolni. Ét­vágycsökkentőül napi 3 evőkanál búzakorpát alkalmazhatunk, amely igen magas rosttartalma révén napi 2 liter folyadék fogyasztása mellett – megszíva magát vízzel (1 gr korpa 6-8 gr vizet képes megkötni) – teltségérzést, jóllakottsági érzést okoz, tömegénél fogva pedig a belek mozgásának is ingeréül szolgál, így a székrekedést és megszünteti.

Hosszútávú fogyókúrára a mellékletben található diétát javasoljuk (,/Iosszútávú fogyókúra”). Ennek keretében az élelmiszereket két csoportba osztottuk, a fogyókúrában ajánlott és nem ajánlott élelmi anyagok csoportjába.

A diéta során így nem kell sem kalóriát, sem grammot számolni, az étrend hosszútávon a fogyasztásra javasolt ételek köréből állítható össze, melyek energiatartalma kevesebb, és alig vagy egyáltalán nem tartalmaz koleszterint.

A koleszterin bevitel korlátozását segítik elő olyan ételkészítési módszerek, mint a főzés, párolás, vagy olyan konyhatechnikai eljá­rások, mint a teflon, grill, mikrohullámú sütő, az alufólia és a cserép­edény használata. A szabadon fogyasztható zöldségek, főzelékek, salá­ták, egyes gyümölcsök, valamint a barnakenyér és az étvágycsökkentő­ként javasolt búzakorpa (napi 1,5 liter folyadékkal) bőséges rostfo­gyasztást biztosítanak, ezek kevésbé hasznosulnak, ésaz éhségérzetet is csökkentik.

Azok akik, hosszútávú fogyókúrát tartanak, bizonyos határ alatt napi kb. 1200-1500 kalória értéket fogyaszthatnak el s benne nem több mint 120 gr szénhidrátot és 300 mg koleszterint. Vizsgálati ada­taink szerint c diéta segítségével 3 hónap alatt legalább 4 kg fogyás érhető el. Akik a fogyókúra előírásait teljesítik, azoknak a vérkolesz­terin-, triglicerid-, vércukor és védőfaktorszintjük jellemzően, észreve­hetőenjavul.

Az ilyen betegek számára 1980 óta 2 havonta un. Lipid KLUB fog­lalkozást tartunk a fővárosban, ahol a szakma tekintélyes képviselői
tartanak ismeretbővítő előadásokat, és válaszolnak a klubtagok kérdé­seire. Ilyenkor diétás termékek bemutatójára, és energia- és koleszte­rinszegény ételek kóstolójára is sor kerül.

 

AZ INFARKTUS KOCKÁZATI TÉNYEZŐI

Döntő bizonyítékkal rendelkezünk ahhoz, hogy a vér magas kolesz­terin-szintje növeli az infarktus kockázatát, ugyanakkor a vér koleszte­rin-szintjének diétával és gyógyszerekkel történő csökkentése esetén az infarktusok száma csökkenthető. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a szívizom infarktusnak csak egyetlen oka lehet, mely a koleszte­rinre vezethető vissza. Ugyanilyen elsőrendű jelentősége van a másik két nagy kockázati tényezőnek a dohányzásnak és a magas vérnyomás­nak is. Kissé leegyszerűsítve úgy is el lehet képzelni az érelmeszesedés folyamatát, hogy a dohányzás káros anyagai: nikotin és a szénmonox- id hatása következtében könnyebben kialakul az ér belső felületének sérülése. A sérült területen viszont könnyebben rakódik le koleszterin, ha fölösleg van belőle a vérben. A magas vérnyomás pedig mintegy be­lepréseli a sérült érfalba a koleszterint.

Az infarktus kialakulásában még sok tényező is szerepet játszhat. Vegyük ezeket is sorra!

  1. / Az elhízás 20-30%-kal növelheti a vérzsírok szintjét, és az újabb vizsgálatok szerint az elhízás formájából következtetni is lehet az in­farktus-hajlamra. Az úgynevezett férfias (android) típusú elhízást „alma” típusúnak nevezik, a testalkatra utalva, melynek jellemzője a nagy has, vékonyabb csípővel és combbal. Ha megmérjük a köldök magasságában a has körfogatot, és ezt elosztjuk a csípőcsont éle ma­gasságában mért csípőkörfogattal, akkor férfias („alma” típusú) elhí­zásnál a kapott hányados 1-nél nagyobb lesz. Ilyen alkatúaknái – ami nemcsak férfiakra jellemző – gyakoribb a magas koleszterin­szint -, ez az egyik magyarázat a férfiak gyakoribb infarktusára. Másik elhízás a nőies típusú (gynoid), amit „körte” típusú elhízásnak is neveznek. E típusúaknál a zsírlerakódások elsősorban a csípőn és a combokon láthatók. Ezek infarktus rizikója magától a testsúlytöbb­lettől valószínűen nem nő.
  2. / A cukorbetegség az infarktus kialakulásának másik jelentős té­nyezője, mely hazánkban mintegy 350 ezer embert érint (kb. ugyan­ennyinek van hajlama cukorbajra). Másodlagos kockázati tényező­ként jelenik meg, legtöbbször elhízás következményeként, gyakran
    okozva vérzsírszint emelkedést és hajlamosítva vérnyomásemelkedésre.
  3. / A stress – bár a közvélemény ezt tartja fö kockázati tényezőnek – nem önálló rizikófaktor. Az ambíciózis, agresszív, versengő, időza­varral küzdő, a képességeinél magasabb feladatokkal küzdő személyek­nél nagyobb az infarktus kockázata. Ugyanakkor megfigyelhető az ilyen személyeknél a gyakoribb magas koleszterin-szint és a dohányzás. A stress önálló kockázati szerepe ellen szól az. hogy abban a 17 ország­ban, ahol az infarktus-halálozás lényegesen lecsökkent, a táplálkozás, a dohányzás lényeges csökkenése mellett a stress biztosan nem csökken­hetett.
  4. / A mozgásszegény életmódnak főleg az elhízás keletkezésében le­het szerepe. A vérzsírszinteket csak napi 30-40 perces intenzív mozgás csökkentheti le,asétálás a lassú kocogás inkább csak a közérzetet ja­vítja. A fizikai terhelésnek kedvező hatása van a védőfaktornak neve­zett HDL-koleszterin szintre.
  5. / A fiatalkorú – 50 év alatti – infarktusok nagyrészénél az öröklő­désnek is szerepe lehet, ami a koleszterin-szint útján érvényesül. Ilyen esetekben ezért a családtagok vizsgálatát is el kell végezni.

Az infarktus kockázati tényezői közül önálló szerepe csak három­nak bizonyított: a koleszterinnek, a dohányzásnak és a magas vérnyo­másnak. A többi felsorolt és még sok más fel nem sorolt (az orvosi irodalomban közel két és félszázat tartanak nyilván) hajlamosító té­nyezők több-kevesebb mértékben szintén hozzájárulhatnak a szívko- szorúér-elmeszesedésnek, vagy magának a szívinfarktusnak kialakulásá­hoz.

 

HOSSZÚTÁV!) EGÉSZSÉGMEGÖRZÉSI TÁRSADALMI PROGRAM

A Kormány 1987-ben meghirdette az egészségmegőrzés hosszútávú társadalmi programját, amely döntően a megelőzésre épül. Mivel a la­kosság idő előtti elhalálozásának több mint fele a szív- és érrendszeri betegségekből származik, ezért meghatározó szerepe van a szívinfark­tus kockázati tényezői visszaszorításának. Az Egyesült Államokban 10 év alatt a szívhalálozás több mint 20%-os csökkenését érték el életmódváltoztatással, a kiemelt három elsőrendű rizikófaktor vissza­szorításával. Az elvégzett vizsgálatok szerint a koleszterin-szint csök­kenése 30, a dohányzás 24, a hypertónia csökkentése 8,5 százalékban játszott szerepet a szívhalálozás csökkenésében. Emellett az intenzív
osztályok működtetése 13,5%-os, a gyógyszeres kezelés 10%-os arány­ban járult hozzá a kitűnő eredményekhez.

Hazánkbani is széleskörű megelőző felvilágosítás indult el az egész­séges táplálkozási programok megvalósítására, „civilizált’ táplálkozá­sunk megváltoztatására. Ennek egyik része az elhízás megelőzése és ke­zelése, a másik a vér magas koleszterin-szintjével terheltek felderítése és kezelése. Az előbbi inkább egyéni és társadalmi, az utóbbi inkább egészségügyi feladat. (A feltételeik megteremtése gazdasági kérdés is.) A koleszterin veszélyeztetettek száma milliós nagyságrendű. A kolesz­terin lerakódását még időben, lehetőleg 60 éves kor előtt meg kell aka­dályozni, idősebb korban bizonyos fokú érelmeszesedésre már számít­hatunk. Ezért a hosszútávú egészségmegőrző program keretében, előbb vagy utóbb, mindenkinél legalább egyszer un. „serum koleszterin’’ meghatározást kell végezni a vérből, és5,2 mmol/1 érték felett ajánlás­ként. 6,5 mmol/1 érték felett pedig előírásszerűén diétát kell tartani.

Szívkoszorúérbetegség — szívinfarktus halálozás változásai 1970 és 1980 között

Ország

(40-69 éves lakosság)

A halálozás %-os változásai

férfiaknők

Japán

– 21,6

– 34,5

Ausztrália

-.32,6

– 35,6

USA

– 35,8

-38,7

Kanada

– 27,8

– 25,8

Belgium

– 27,7

– 29,8

Üj-Zéland

– 22,9

– 17,1

Franciaország

– 8,2

– 24,6

Finnország

– 13,1

– 23,1

Anglia és Wales

– 11,5

– 7,1

Skócia

– 9,9

– 9,9

Hollandia

– 20,0

– 21,1

NSZK

– 5,8

– 7,2

Svájc

– 0,2

– 10,1

Norvégia

– 5,2

– 10,7

Olaszország

* 1,0

– 19,9

Dánia

– 9,4

– 10,9

Ausztria

– 0,1

– 17,2

Észak-írország

– 1,0

+ 12,8

Svédország

* 0,7

– 19,4

Csehszlovákia

+ 8,8

♦ 3,1

Románia

+ 53,1

+ 50,4

Jugoszlávia

+ 34,8

+ 12,7

Lengyelország

+ 58,0

+ 43,4

Magyarország

+ 37,6

+ 5,7

Bulgária

+ 20,4

– H,1

World Health Statistics Quarterly, Vol. 38, No.2. (1985) alapján

Pages: 1 2 3

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Lap tetejére!