Találatok: 11
45
Felelős szerkesztő: dr. Laczkó György
Lektor: dr. Laczkó György
A fedőlapot készítette: Bogár Katalin
Kiadja:
a Pallas Lap és Könyvkiadó Vállalat Népfront Főosztálya a Fővárosi Egészségnevelési Intézet és a Fővárosi Gázművek közreműködésével Felelős kiadó: Siklósi Norbert vezérigazgató
Antikva Kisszövetkezet – Zalai Nyomda Zalaegerszeg 88 2066 o
Kedves Olvasó!
Bízunk abban, hogy egészségének, jó alakjának megőrzéséért ön is tenni akar. Ez a kis könyv segítséget kíván nyújtani önnek ahhoz, hogy célját elérhesse. Beavatja szervezetünk egyik fontos titkába: feltárva a vérzsírok szerepét az anyagcsere folyamatokban és az étkezés hatását e folyamatokra. Bebizonyítja, hogy a helyesen megválasztott étrenddel nemcsak kellemes külsőt, de értékes éveket is nyerhet. Mindezek mellett még sok olyan új ízzel, változatos ételek elkészítésére alkalmas receptekkel is megajándékozzák a Szerzők, amelyekkel akkor is érdemes megismerkednie, ha nem kíván fogyókúrázni.
Reméljük, hogy haszonnal forgatja majd ezt a könyvet és a belőle merített tudás és gyakorlat — a Szerzők és az Országos Egészségvédelmi Tanács őszinte óhaja szerint — egészségére válik!
Budapest, 1988. március 31.
az Országos Egészségvédelmi Tanács titkárságvezetője
VÉRZSÍROK: A KOLESZTERIN ÉS TÁRSAI
A koleszterinről néhány fontos tudnivalóval minden kulturált embernek rendelkeznie kell, hiszen a vér koleszterin-szintjéből bizonyos megközelítéssel meg lehet jósolni kinek-kinck az egyéni infarktus rizikóját.
Mi is hát a koleszterin?
A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyidet, amelynek a sejthártyák felépítésében fontos szerepük van. A koleszterin tehát nem méreg, sőt megléte az emberi élet egyik feltétele, hiszen a szervezet egyes sejtjeinek felépítésében nélkülözhetetlen alkotórész. Koleszterinhez a szervezet táplálék útján is hozzájuthat, de a szervezet mag is előállítja azt és a véráram útján szállítja el a különböző sejtekhez. így a ve’rben állandóan jelen van, laboratóriumi vizsgálatokkal mérhető. Az 1 liter vérben előforduló 6,5millimol koleszterinnél kevesebb értéket tekintenek általában normálisnak. A baj akkor van, ha a vér koleszterin tartalma ennél magasabbra emelkedik, s így a felesleg lerakódik az erek falába, beszűkíti azok keresztmetszetét, és ennek nyomán érelmeszesedés alakul ki.
A vérben másfajta zsírok, idegen kifejezéssel: lipoidok, lipidek is előfordulnak. Laboratóriumi vizsgálattal ezek a zsírok is kimutathatók, ezek összegét az összlipoid vizsgálattal mérjük. A vérben levő zsírok (lipoidok) normális értéke 1 liter vérben 9.0 gramm alatt van. Hozzá kell tenni, hogy ez az érték csak hozzávetőleges pontosságú és nem ad felvilágosítást arról: mennyi abból a koleszterin.
A vérzsírok egyik fajtája az un. triglicerid, amely ha felszaporodik a vérben, szemmel is láthatóvá válik. Ilyenkor – főleg kövéreknél – a vér belső súrlódása, ún. viszkozitása, oxigénszállítása kedvezőtlenné válik, ami által életfontosságú szervek vérellátása szenvedhet hirtelen zavart. Az érfalban található zsírlerakódásban azonban aránylag kevés a triglicerid, így kockázati szerepe az infarktusban – a koleszterinhez képest – kevésbé bizonyított. Érdemes megjegyezni, hogy ez a zsírféleség elsősorban nem a táplálék zsírjából, hanem a szénhidrátjából (cukor, tésztafélék, stb.) keletkezik, de a táplálék zsírtartalmából is származhat.
Az eddig említett vérzsírok: a koleszterin és a triglicerid a vérben nem oldódnak fel, hanem fehérje mokeulákhoz kötődve keringenek a vérben. Ezeket a zsír-fehérje molekulákat nevezik lipoproteineknek. E zsírszerű anyagot tartalmazó fehéijék közül kórházi zárójelentésben, laboratóriumi leletekben kettővel is találkozhatunk, amelyek az
infarktus kialakulásában szerepük lehet. Az egyik az ún. LDL, az a ve- • gyület, amely a legtöbb koleszterint szállítja; a belőle szabaddá váló koleszterin rakódik le az érfalak belső felületére. A másik vegyidet a nagyobb jelentőségű ún. HDL, amely ha megfelelő mennyiségben van jelen a vérben, úgy az érfal felületén megakadályozhatja a lerakódást, sőt képes a már lerakódott koleszterint az érfalból felvenni, elszállítani és a májon-epén keresztül a szervezetből eltávolítani. Ez tehát az érelmeszesedés elleni védőtényező, így jelenléte akkor jó, ha magas, emelkedett értékű, ha a HDL koleszterin érték 1 liter vérben 1 mmol felett van, az 1 mmol alatti értékek a védőfaktor csökkenésére, relatív hiányára utalnak.
Érdekes megfigyelést végeztek a HDL szerepével kapcsolatban állatokon: pl. kutyáknál, macskáknál, patkánynál, amelyeknél magasabb a HDL védőfaktor szintje, ritkább vagy kísérletileg nehezebben hozható létre érelmeszesedés, mint az alacsonyabb HDL-szintű nyulaknál sertéseknél, majmoknál. A vetési varjaknak – szemmel láthatóan is — zsíros a vérük, mégis 100 évig is elélnek magas HDL-szintjük miatt. Az embereknél azonban csak ritkán fordul elő veleszületetten olyan magas HDL-szint, amelynek következményeként idős korban sem alakul ki érelmeszesedés.
SZÍVKOSZORÜÉRELMESZESEDÉS ÉS A SZÍVINFARKTUS
A szívet a koszorúerek látják el vérrel. A koszorúereken átáramló vér mennyisége az erek keresztmetszetétől, átmérőjétől függ. A keresztmetszet – sajnos – az élet folyamán egyre szűkül. A szívkoszorúerek szűkülése hosszú, már gyermekkorban elkezdődő folyamat. Ez idő alatt – különböző tényezők hatására — a vérben keringő koleszterin mész és rostok társaságában lerakódik az érfalban. Az esetek egy részében a koszorúér egyes helyein foltokban ún. plakk formájában, máskor pedig az egész koszorúér falában.
A koszorúér szűkületének fokát terheléses EKG vizsgálattal lehet megbecsülni és szívkatéterezés segítségével megállapítani. Ha a szűkület nem éri el az ér keresztmetszetének háromnegyed részét, úgy a beteg még nyugalomban panaszmentes lehet. De ha ennél nagyobb a szűkület, heveny koszorúér elégtelenségi szívpanaszok jelentkeznek, az ún. angina pectoris. A panasz néhány percig tartó szorító, markoló jellegű, a mellkas közepén vagy az egész mellkasban fellépő, esetleg a nyakba, balkarba sugárzó fájdalom. Ilyen esetben a fájdalom a
nyelv alá tett Nitromint tabletta hatására egy-két percen belül megszűnik. A fájdalmat a szívizom oxigénhiánya okozza.
Ha a koszorúérben a plakkok (kiemelkedő lerakódások) olyan magasak, vagy a szűkület olyan fokú, hogy a vér csak alacsony nyomással éppen hogy csordogál ezeken a területeken, akkor a vér megalvadhat, vérrög, trombózis keletkezhet, a koszorúér által ellátott szívizom terület nem kap tápláló vért, így nagy fájdalom kíséretében elhal. Ez a szívinfarktus.
Évente mintegy 15 ezer ember hal meg infarktusban Magyarországon. A szívkoszorúér-betegségek száma 1972. és 1982. között több, mint egyharmadával emelkedett a 40-69 év közötti férfiak körében. A mellékelt táblázatból viszont kiderül, hogy ugyanebben az időszakban 17 más országban csökkent az infarktusban elhaltak száma. Ebben főleg azok az országok járnak elől, ahol már 10-20 évvel ezelőtt megkezdték a 3 fő kockázati tényező; a koleszterin, a dohányzás és a magas vérnyomás befolyásolását.
A KOLESZTERIN SZEREPE AZ ÉRELMESZESEDÉSBEN
Egy Anyicskov nevű orosz tudós 1914-ben számolt be arról, hogy koleszterinnel nyulakat etetett, melynek hatására főütőerükben lerakodott a koleszterin, s az emberi érelmeszesedéshez hasonló állapot jött létre. Azt is bizonyította, hogy ezek az elváltozások zsírmentes átrenddel visszafejleszthetők. Viszonylag egyszerű kísérlettel igazolta tehát a megelőzés lehetőségét állatokon, de kétséges maradt, hogy mindez az emberekre is érvényes-e.
Erre tömeges összehasonlító vizsgálatok adtak feleletet, melyek különböző országok, népcsoportok adatait mérték fel. Megállapították, hogy Japánban és Mexikóban, ahol az étrend kevés állati zsírt, koleszterint tartalmaz, a lakosság átlagos koleszterin-szintje az amerikai átlag alatt van, az infarktus halálozás csupán egyharmada az LISA- énak, ahol háromszor annyi koleszterint fogyasztanak.Amikor a japánok az USA-ba vándoroltak, koleszterin-szintjük és ezzel infarktus gyakoriságuk is egyértelműen megnőtt, tehát nem genetikai, hanem környezeti, életmódbeli hatásról van szó. Üj-Guinea magas hegyeiben élő, zsírt alig fogyasztó néptörzsek átlag koleszterin-szintje még a japánokénál is alacsonyabb, így infarktus köztük nem fordul elő.
Egy Boston melletti amerikai kisvárosban 1950-óta vizsgálják az
egész lakosság egészségi állapotát, azt találták, hogy a magas koleszte- rin-szintúek között gyakoribb az infarktus.
A tömeges vizsgálatok a védőfaktor HDL-koleszterin szint szerepét is bizonyították. Norvégiában pl. egy nagyközösség férfi lakosságától vettek vért, azt -20 fokra lefagyasztották, eltették, és nyolc év után megvizsgálták azok vérét, akik közben infarktust szenvedtek. Azt tapasztalták, hogy a „HDL-koleszterin” (az a vegyület, amely az érfal felületén megakadályozza a lerakódást) szintje jobb előrejelzője egy leendő infarktusnak, mint maga a vér koleszterin vagy a triglicerid tartalma.
Egészséges nők HDL-koleszterin szintjének átlaga 50 éves kor alatt magasabb, mint a férfiaké, a női hormon kedvező hatására. Ez magyarázza azt az ismert tényt, hogy a változás kora, a klimax előtt a nők között sokkal ritkábban fordul elő infarktus, mint a hasonló korú férfiaknál.
MIKOR KELL CSÖKKENTENI A VÉR KOLESZTERIN SZINTJÉT?
A legújabb vizsgálatok azt bizonyították, hogy az infarktus rizikó nem a koleszterin-szint felső határának tekintett 6,5 mmol/1 (250 mg%) értékénél kezdődik, hanem sokkal korábban, már 5,2 mmol/1 (200 mg%) felett. Ugyanis a 6.5 mmol/1-es felső határ a civilizált országokban élő, még egészségesnek tartott, de részben már tünetmentes szívkoszorúér betegségben szenvedők statisztikai átlagából számított határérték. Ez a civilizált átlag tehát magasra került, az Egészségügyi Világszervezet által ideálisnak tartott 4,7 – 5,2 mmol/1-es értékhez képest, itt 6,5 körül már megduplázódik az infarktusok száma. Mindezek alapján magyarázható az is. miért van az, hogy az infarktusos betegek nagyobb részének „normális”a koleszterin-szintje . Azért, mert az már nem normális, hanem jóval felette van az optimális koleszterinszintnek.
Az Európai Arteriosclerosis Társaság e vizsgálatok alapján állásfoglalásában szükségesnek tartja, hogy az 5,2 és 6,5 mmol/1 közti vérkoleszterin-szinttel rendelkezők is bizonyos táplálkozási rendszabályokban és a jelenlevő rizikófaktorok befolyásolásában részesüljenek. Ez pedig a felnőtt lakosság mintegy 70%-át érinti hazánkban.
A KOLESZTERIN OKOZTA BETEGSÉGEK KUTATÁSA
Az 1985. évi orvosi Nobel-díjat két dallasi fiatal kutatóorvos kapta „a test koleszterin anyagcseréjének szabályozásával és a koleszterin okozta betegségekkel kapcsolatos kutatásaikért”. A két tudós azokkal a személyekkel kezdett foglalkozni, akik igen magas koleszterin-szintet örököltek szüleiktől.
Ezek a betegek már 20-30 éves korukban meghalnak infarktusban. Ez szerencsére igen ritka állapot, hazánkban is csak elvétve fordult elő ilyen eset. Gyakoribb (minden ötszázadik a magas koleszterin-szintűek közül) az az eset, amelynél csak az egyik szülőtől öröklődik a magas koleszterin-szintre való hajlam. Ezek kezelés hiányában,40-50 éves korukban számíthatnának infarktusra. Jellemző ezen állapotokra – ez a Nobel-díjas kutatás leegyszerűsített lényege -, hogy a vérben keringő koleszterint a szervezet, főleg a máj sejtjei bizonyos ingerfelvevö, ,Jelfogó”apparátus(ún. receptor) segítségével veszik fel a vérből, s ha ezeknek a receptoroknak a száma veleszületetten, vagy pl. zsíros táplálkozás hatására csökken, a koleszterin a vérben marad, s a felesleg lerakódik az érfalak sejtjeibe, érelmeszesedés alakul ki.
A bemutatott Nobel-díjas kutatásnak tehát az a gyakorlati jelentősége, hogy napjainkban keresik azokat a diétákat és gyógyszereket – és már vannak ilyenek -, amelyek növelik a sejtek ingerfelfogó receptorainak számát, vagy aktivitását, így megszabadítják a vért a túl sok koleszterintől. Másrészt az örökletes összefüggésekre is felhívja a figyelmet: ha valakinek családjában – 40-50 év alatti – infarktus fordul elő, akkor indokolt a gyermekeinél vérkoleszterin vizsgálatot végeztetni.
HONNAN SZÁRMAZIK A VÉR MAGAS KOLESZTERIN-SZINTJE?
A vér magas koleszterin-szintje három forrásból származhat. Nagyobb részt a szervezet fokozott koleszterin termelésből, melyet inkább csak gyógyszerekkel lehet befolyásolni. A másik forrás külső; emeli a vér koleszterin-szintjét, ha a táplálékban sok maga a koleszterin.
Emellett emeli az is, ha főleg túl sok állati zsírral, túl sok kalóriát veszünk magunkhoz, mert az elhízottak között is gyakoribb a vér kórosan magas koleszterin-szintje és alacsonyabb a védőfaktor, a HDL- koleszterin szintjük is.
MILYEN ÉLELMISZEREK TARTALMAZNAK KOLESZTERINT?
Alapvető tudnivaló, hogy csak az állati eredetű élelmiszerekben van koleszterin, a tisztán növényi eredetű élelmiszerekben nincs! Az állati eredetű élelmiszerek koleszterin tartalma részben ezek zsírtartalmával arányos, de részben attól független. A tiszta sertészsírban például kevesebb direkt koleszterin van, mint például a tojássárgájában vagy a csirkehús bőrében. Ez nem jelenti azt, hogy a sertészsír fogyasztása esetén a szervezeten belüli átalakulások következtében nem képződik a szükségletet meghaladó koleszterin, több annál, amennyit a zsír önmagában tartalmaz. Ezért első lépésként meg kell ismerkednünk az élelmiszerek koleszterin tartalmával.
A szervezet napi koleszterin szükséglete kb. 300 mg., de a vér magas koleszterin-szintje esetén a koleszterin bevitel még ez alá is, napi 100 mg-ra is redukálható. Az élelmi anyagok pontos koleszterin tartalmát mind gyakrabban olvashatjuk ki egyes tápanyag táblázatokból, egyes országokban az élelmiszerek csomagolásáról is. Érdemes megjegyezni, melyek azok az élelmiszerek,amelyek 100 grammnyi mennyiségében a legtöbb koleszterin van. Legtöbb talán az agyvelőben 2500-3000 mg., a tojás sárgájában 1600 mg., (1 db tojás sárgájában mintegy 250 mg.) egyéb belsőségekben, így a májban 400 mg., a kenőmájasban, libamájkrémben 2-300 mg., a vajban 230-280 mg.,a csirkehús bőrében 210 mg koleszterin található, de – sajnos – nem jelentéktelen a húsáruk és a tejtermékek koleszterin tartalma sem. 10 dkg különböző sertéshús – eltérő adatok szerint – 100-350 mg-ot, a marha és a borjú hús, hentesárúk, 100-150 mg-ot, a szárnyasok, a halak mintegy 60-80 mg-ot az Ementáli sajt, a tejszínhab, tejföl 40-135 mg-ot tartalmaz. Viszont egyetlen milligramm koleszterin sincs a gyümölcsökben, zöldségekben, a növényi olajban, (pl. napraforgó- és repceolajban), a margarinban, de a kenyérben, burgonyában, a rizsben, de még az üdítő és alkoholos italokban és a cukorban sem.
Áttételesen emelheti a vér koleszterin-szintjét az is, ha túl sok energiát tartalmazó zsírokat vagy szénhidrátokat, például koleszterinmentes cukrot, üdítő vagy alkoholos italokat, kenyeret, rizst fogyasztanánk. Ezek hatására ugyanis előbb a vér triglicerid szintje emelkedik, ugyanakkor a szervezetben lejátszódó átalakulási folyamatok következtében minden 5 mg%-nyi triglicerid emelkedés -1 mg%-nyi koleszterin-emelkedést vonhat maga után. így erre a tényre is figyelemmel kell lenni!
Ezekben az esetekben a túlzott energiabevitel következménye: elhízás. Az elhízott személy koleszterin és triglicerid szintje emelkedett, a védőfaktor viszont csökkent szintű, így a személy potenciális beteg, akinek kedvezőtlen anyagcsere folyamatait, infarktus-veszélyeztetettségét csak a folyókúra hozhatja helyre.
A FOGYÓKÚRÁKRÓL
A világon sokfajta fogyókúra recept forog közkézen, nagyobbrészt kampányszerű, rövidtávú, kisebb részben hosszútávú fogyókúrák megvalósítására. A koleszterin veszélyeztető szerepére tekintettel azonban nem mindegy, hogy ezek közül melyiket választjuk, hiszen nemcsak a kilogrammokban mért tcstsúlycsökkentést kell elérnünk, hanem a koleszterin-szintre gyakorolt hatást is, Például: hiába fogy le valaki az un. Hollywoodi fogyókúrával rövid távon, vagy a hazánkban is elterjedt ún. „pont-diétával” hosszabb távon, ha eközben mindkét diéta töményen tele van koleszterin fogyasztással, mert a fogyás ellenére a vér koleszterin-szint — éppen ellenkezőleg – emelkedik.
A Hollywoodi diétában ajánlott napi 6 kemény tojás kb. 1500 mg koleszterin-bevitelt jelent, ami ötszöröse a napi szükségletnek. Hasonlóan ártalmas a „pont-diéta”, mely a szénhidrátok radikális korlátozása mellett mértéktelen zsírfogyasztásra csábít. A pontértékek szerint pl. naponta 40 pont értékű táplálékot lehet elfogyasztani, ebből a sertészsír és a vaj pontértéke 0, a velőé, a tojásé 1, a szalonnáé 1-3, ugyanakkor negyed kiló barna kenyér 200-500 ! pontot, 10 deka gyümölcs vagy burgonya 20 pontot képvisel. Ezek a diéták a vér magas zsírszintje esetén kifejezetten ellenjavalltak, károsak.
A magas vérzsírszintű egyének, betegek táplálkozását a laboratóriumi leletek és a testsúly alapján kell megváltoztatnunk. Ha valaki normál súlyú vagy sovány, és a vérzsírok közül csak a koleszterin-szintje magas, valószínű ez túlnyomórészt a fokozott belső termelésből származik, és érdemes megvizsgáltatni, hogy nem örökletes jellegű-e, azaz a családtagok szérum koleszterin vizsgálatát elvégeztetni. Ebben az esetben a diétának kisebb, de nem elhanyagolható szerepe van: zsír helyett ajánlatos olajjal főzni, vaj helyett Ráma margarint használni, kerülni a látható állati eredetű zsírokat, hentesárukat, sertéshús helyett inkább baromfit, vagy marhahúst vagy halat fogyasztani.
Tiltott a velő, a máj, a csirkehús bőrének fogyasztása, és csak heti 1-2 tojás engedhető meg.
A testsúlyt csak akkor kell csökkenteni, ha az ideális súlyt (testmagasság- 100—10%) meghaladja, például 170 cm magassághoz 170—100— 7=63 kg testsúly az ideális. Ha a testsúly az ideális alá süllyedne, akkor több szénhidrátot kell fogyasztani. Ha a koleszterin-szint normalizálódik. a korlátozásokon lazítani lehet, bár ezt újabban kétségbe vonják azon az alapon – amiről fentebb már szóltunk hogy az infarktus rizikó már nemcsak a felső határnak tartott 6,5 mmol/l-nél, hanem jóval az alatt, már 5,2-től kezdve emelkedik. A hazai körülményeket figyelembe véve azt hiszem meg lehetne elégedni – a magyar lakosság átlagának megfelelő – 5,6 mmol/l-es koleszterin-szint elérésével. Ugyanakkor tudni kell, hogy ezeknek a csak koleszterin-szint emelkedést mutató,sovány betegeknek önmagában a diétás kezelés sokszor nem elegendő, gyógyszerre is szükségük van. Ezen a területen előrelépés, hogy 1977 óta rendelkezésünkre áll olyan hazai készítmény, amelytől 20%-os koleszterin-szint csökkenés várható.
A magas triglicerid és normális koleszterin-szint mellett többnyire testsúlytöbblet tapasztalható, az ilyen személyek többnyire elhízottak. Ebben az esetben a szénhidrátokat, tehát a kenyeret, tésztát, édességet, süteményt, cukrot, stb-t kell korlátozni, komolyabb zsírkorlátozás nélkül, mert az esetek 80-85 %-ban a triglicerid a szénhidrátból keletkezik. A triglicerid-szint sokkal gyorsabban és könnyebben csökkenthető, mint a koleszteriné, nehézség esetén erre hatásos gyógyszerrel rendelkezünk.
Leggyakoribb állapot az, ha magas a koleszterin és triglicerid szint és a beteg elhízott. Ilyenkor a fentieket figyclcmbevébe is szénhidrát-és zsírszegény diétát kell alkalmazni, ez biztosítja az energiabevitel csökkenését, így a fogyást is. Miután a magas vérzsírszint oka főleg az elhízás, éppen ezért a testsúlyt kell csökkenteni. Gyakorlatunkban e cél érdekében a betegek – csak kórházi körülmények közt engedélyezhető – napi 500 kalóriás diétát tartanak, amely 50 g fehérjét tartalmaz (hús, hal, tejtermék, gomba formájában) azzal a céllal, hogy a belső eredetű fehéijevesztést elkerüljük. Ugyanis a teljes koplalással járó ún. „0 diéta” esetén az a probléma merül fel, hogy ha a szervezet nem kap a táplálékkal egy bizonyos mennyiségű fehérjét – melyet egyébként maga előállítani nem tud – akkor a fogyókúra során a szervezet a saját fehérjéit kezdi bontani. Mindez az izomfehéijék, az izomzat lebontását jelenti, következményes panaszokkal,pl. izomgyengeséggel. A napi 50 gr fehérje mellett diétánkban, körülbelül 50 gr rost
bán gazdag szénhidrátot, zöldséget, főzeléket, gyümölcsöt adunk, a húsokban rejtett zsír és a hozzáadott kevés olaj legfeljebb 10 gr zsírbevitelt jelent. Ennek a kórházi diétának a koleszterin tartalma napi 100 mg alatt marad.
A betegek életmódját is szükséges megváltoztatni. Le kell mondaniuk a dohányzásról, tomaprogramokba kell bekapcsolódni, a vérnyomásukat normalizálni, rizikófaktoraikat felderíteni és befolyásolni. Étvágycsökkentőül napi 3 evőkanál búzakorpát alkalmazhatunk, amely igen magas rosttartalma révén napi 2 liter folyadék fogyasztása mellett – megszíva magát vízzel (1 gr korpa 6-8 gr vizet képes megkötni) – teltségérzést, jóllakottsági érzést okoz, tömegénél fogva pedig a belek mozgásának is ingeréül szolgál, így a székrekedést és megszünteti.
Hosszútávú fogyókúrára a mellékletben található diétát javasoljuk (,/Iosszútávú fogyókúra”). Ennek keretében az élelmiszereket két csoportba osztottuk, a fogyókúrában ajánlott és nem ajánlott élelmi anyagok csoportjába.
A diéta során így nem kell sem kalóriát, sem grammot számolni, az étrend hosszútávon a fogyasztásra javasolt ételek köréből állítható össze, melyek energiatartalma kevesebb, és alig vagy egyáltalán nem tartalmaz koleszterint.
A koleszterin bevitel korlátozását segítik elő olyan ételkészítési módszerek, mint a főzés, párolás, vagy olyan konyhatechnikai eljárások, mint a teflon, grill, mikrohullámú sütő, az alufólia és a cserépedény használata. A szabadon fogyasztható zöldségek, főzelékek, saláták, egyes gyümölcsök, valamint a barnakenyér és az étvágycsökkentőként javasolt búzakorpa (napi 1,5 liter folyadékkal) bőséges rostfogyasztást biztosítanak, ezek kevésbé hasznosulnak, ésaz éhségérzetet is csökkentik.
Azok akik, hosszútávú fogyókúrát tartanak, bizonyos határ alatt napi kb. 1200-1500 kalória értéket fogyaszthatnak el s benne nem több mint 120 gr szénhidrátot és 300 mg koleszterint. Vizsgálati adataink szerint c diéta segítségével 3 hónap alatt legalább 4 kg fogyás érhető el. Akik a fogyókúra előírásait teljesítik, azoknak a vérkoleszterin-, triglicerid-, vércukor és védőfaktorszintjük jellemzően, észrevehetőenjavul.
Az ilyen betegek számára 1980 óta 2 havonta un. Lipid KLUB foglalkozást tartunk a fővárosban, ahol a szakma tekintélyes képviselői
tartanak ismeretbővítő előadásokat, és válaszolnak a klubtagok kérdéseire. Ilyenkor diétás termékek bemutatójára, és energia- és koleszterinszegény ételek kóstolójára is sor kerül.
AZ INFARKTUS KOCKÁZATI TÉNYEZŐI
Döntő bizonyítékkal rendelkezünk ahhoz, hogy a vér magas koleszterin-szintje növeli az infarktus kockázatát, ugyanakkor a vér koleszterin-szintjének diétával és gyógyszerekkel történő csökkentése esetén az infarktusok száma csökkenthető. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a szívizom infarktusnak csak egyetlen oka lehet, mely a koleszterinre vezethető vissza. Ugyanilyen elsőrendű jelentősége van a másik két nagy kockázati tényezőnek a dohányzásnak és a magas vérnyomásnak is. Kissé leegyszerűsítve úgy is el lehet képzelni az érelmeszesedés folyamatát, hogy a dohányzás káros anyagai: nikotin és a szénmonox- id hatása következtében könnyebben kialakul az ér belső felületének sérülése. A sérült területen viszont könnyebben rakódik le koleszterin, ha fölösleg van belőle a vérben. A magas vérnyomás pedig mintegy belepréseli a sérült érfalba a koleszterint.
Az infarktus kialakulásában még sok tényező is szerepet játszhat. Vegyük ezeket is sorra!
- / Az elhízás 20-30%-kal növelheti a vérzsírok szintjét, és az újabb vizsgálatok szerint az elhízás formájából következtetni is lehet az infarktus-hajlamra. Az úgynevezett férfias (android) típusú elhízást „alma” típusúnak nevezik, a testalkatra utalva, melynek jellemzője a nagy has, vékonyabb csípővel és combbal. Ha megmérjük a köldök magasságában a has körfogatot, és ezt elosztjuk a csípőcsont éle magasságában mért csípőkörfogattal, akkor férfias („alma” típusú) elhízásnál a kapott hányados 1-nél nagyobb lesz. Ilyen alkatúaknái – ami nemcsak férfiakra jellemző – gyakoribb a magas koleszterinszint -, ez az egyik magyarázat a férfiak gyakoribb infarktusára. Másik elhízás a nőies típusú (gynoid), amit „körte” típusú elhízásnak is neveznek. E típusúaknál a zsírlerakódások elsősorban a csípőn és a combokon láthatók. Ezek infarktus rizikója magától a testsúlytöbblettől valószínűen nem nő.
- / A cukorbetegség az infarktus kialakulásának másik jelentős tényezője, mely hazánkban mintegy 350 ezer embert érint (kb. ugyanennyinek van hajlama cukorbajra). Másodlagos kockázati tényezőként jelenik meg, legtöbbször elhízás következményeként, gyakran
okozva vérzsírszint emelkedést és hajlamosítva vérnyomásemelkedésre. - / A stress – bár a közvélemény ezt tartja fö kockázati tényezőnek – nem önálló rizikófaktor. Az ambíciózis, agresszív, versengő, időzavarral küzdő, a képességeinél magasabb feladatokkal küzdő személyeknél nagyobb az infarktus kockázata. Ugyanakkor megfigyelhető az ilyen személyeknél a gyakoribb magas koleszterin-szint és a dohányzás. A stress önálló kockázati szerepe ellen szól az. hogy abban a 17 országban, ahol az infarktus-halálozás lényegesen lecsökkent, a táplálkozás, a dohányzás lényeges csökkenése mellett a stress biztosan nem csökkenhetett.
- / A mozgásszegény életmódnak főleg az elhízás keletkezésében lehet szerepe. A vérzsírszinteket csak napi 30-40 perces intenzív mozgás csökkentheti le,asétálás a lassú kocogás inkább csak a közérzetet javítja. A fizikai terhelésnek kedvező hatása van a védőfaktornak nevezett HDL-koleszterin szintre.
- / A fiatalkorú – 50 év alatti – infarktusok nagyrészénél az öröklődésnek is szerepe lehet, ami a koleszterin-szint útján érvényesül. Ilyen esetekben ezért a családtagok vizsgálatát is el kell végezni.
Az infarktus kockázati tényezői közül önálló szerepe csak háromnak bizonyított: a koleszterinnek, a dohányzásnak és a magas vérnyomásnak. A többi felsorolt és még sok más fel nem sorolt (az orvosi irodalomban közel két és félszázat tartanak nyilván) hajlamosító tényezők több-kevesebb mértékben szintén hozzájárulhatnak a szívko- szorúér-elmeszesedésnek, vagy magának a szívinfarktusnak kialakulásához.
HOSSZÚTÁV!) EGÉSZSÉGMEGÖRZÉSI TÁRSADALMI PROGRAM
A Kormány 1987-ben meghirdette az egészségmegőrzés hosszútávú társadalmi programját, amely döntően a megelőzésre épül. Mivel a lakosság idő előtti elhalálozásának több mint fele a szív- és érrendszeri betegségekből származik, ezért meghatározó szerepe van a szívinfarktus kockázati tényezői visszaszorításának. Az Egyesült Államokban 10 év alatt a szívhalálozás több mint 20%-os csökkenését érték el életmódváltoztatással, a kiemelt három elsőrendű rizikófaktor visszaszorításával. Az elvégzett vizsgálatok szerint a koleszterin-szint csökkenése 30, a dohányzás 24, a hypertónia csökkentése 8,5 százalékban játszott szerepet a szívhalálozás csökkenésében. Emellett az intenzív
osztályok működtetése 13,5%-os, a gyógyszeres kezelés 10%-os arányban járult hozzá a kitűnő eredményekhez.
Hazánkbani is széleskörű megelőző felvilágosítás indult el az egészséges táplálkozási programok megvalósítására, „civilizált’ táplálkozásunk megváltoztatására. Ennek egyik része az elhízás megelőzése és kezelése, a másik a vér magas koleszterin-szintjével terheltek felderítése és kezelése. Az előbbi inkább egyéni és társadalmi, az utóbbi inkább egészségügyi feladat. (A feltételeik megteremtése gazdasági kérdés is.) A koleszterin veszélyeztetettek száma milliós nagyságrendű. A koleszterin lerakódását még időben, lehetőleg 60 éves kor előtt meg kell akadályozni, idősebb korban bizonyos fokú érelmeszesedésre már számíthatunk. Ezért a hosszútávú egészségmegőrző program keretében, előbb vagy utóbb, mindenkinél legalább egyszer un. „serum koleszterin’’ meghatározást kell végezni a vérből, és5,2 mmol/1 érték felett ajánlásként. 6,5 mmol/1 érték felett pedig előírásszerűén diétát kell tartani.
Szívkoszorúérbetegség — szívinfarktus halálozás változásai 1970 és 1980 között
Ország
(40-69 éves lakosság)
A halálozás %-os változásai
férfiaknők
|
Japán |
– 21,6 |
– 34,5 |
|
Ausztrália |
-.32,6 |
– 35,6 |
|
USA |
– 35,8 |
-38,7 |
|
Kanada |
– 27,8 |
– 25,8 |
|
Belgium |
– 27,7 |
– 29,8 |
|
Üj-Zéland |
– 22,9 |
– 17,1 |
|
Franciaország |
– 8,2 |
– 24,6 |
|
Finnország |
– 13,1 |
– 23,1 |
|
Anglia és Wales |
– 11,5 |
– 7,1 |
|
Skócia |
– 9,9 |
– 9,9 |
|
Hollandia |
– 20,0 |
– 21,1 |
|
NSZK |
– 5,8 |
– 7,2 |
|
Svájc |
– 0,2 |
– 10,1 |
|
Norvégia |
– 5,2 |
– 10,7 |
|
Olaszország |
* 1,0 |
– 19,9 |
|
Dánia |
– 9,4 |
– 10,9 |
|
Ausztria |
– 0,1 |
– 17,2 |
|
Észak-írország |
– 1,0 |
+ 12,8 |
|
Svédország |
* 0,7 |
– 19,4 |
|
Csehszlovákia |
+ 8,8 |
♦ 3,1 |
|
Románia |
+ 53,1 |
+ 50,4 |
|
Jugoszlávia |
+ 34,8 |
+ 12,7 |
|
Lengyelország |
+ 58,0 |
+ 43,4 |
|
Magyarország |
+ 37,6 |
+ 5,7 |
|
Bulgária |
+ 20,4 |
– H,1 |
World Health Statistics Quarterly, Vol. 38, No.2. (1985) alapján
