Találatok: 64
136
Gyártó ország: Szovjetunió
Személyzet: 3 fő
Fegyverzet: Egy 2A26 125 mm-es löveg; egy PKT 7,62 mm-es párhuzamosított géppuska/egy 127 mm-es légvédelmi géppuska
Páncélzat: Titkosított
Méretek: Hosszúság Ifő fegyverzettel! 32 láb 6 inch 19,90 m), hosszúság (testi 24 láb 5 inch 17,45 ml; szélesség 15 láb 3 inch (4,64 m); magasság 7 láb 3 inch (2,20 ml Tömeg: Harci 92 512 font 142 000 kgl
Motor: 5DTF, öthengeres, ellendugattyús, folyadékhűtésű dízelmotor, 2000 percenkénti fordulaton 750 LE teljesítménnyel
Teljesítmény: Sebesség úton 47 mf/H 175 km/hl; hatótávolság úton 250 mf 1400 kml; lépcsőmászó képesség 2 láb 8 inch (0,8 ml; árokáthidaló képesség 8 láb 10 inch (2,7 ml; kapaszkodóképesség 60%
Történet: A T-64 1980-ban lépett szolgálatba a Szovjet Szárazföldi Erőnél, és csak itt van szolgálatban. Gyártását befejezték
IA technikai adatok a T-64B típusra vonatkoznak.I
Az 1960-as években a Szovjet Szárazföldi Erő elkészítette az M1970-ként ismert harckocsi prototípusait. Ez a harckocsi a T-62 típusra hasonlított, és ugyanolyan 115 mm-es sima csövű lő- veggel fegyverezték fel, azonban teljesen új felfüggesztési rendszere volt, hat kisméretű futógörgővel. Az M1970 típust nem gyártották, azonban megjelent a T-64-nek elnevezett fejlesztés, amit az 1960-as évek végén rendszeresítettek a Szovjet Szárazföldi Erőnél. Ennek a páncélteste és a felfüggesztése az M1970-éhez hasonló, azonhan új tornya van, új 125 mm-es sima csövű löveggel, amit automata töltővel töltenek.
A T-64 vezetője a test elején, közepén ül. A személyzet másik két tagja a toronyban helyezkedik el, a parancsnok a lövegtől jobbra, az irányzó pedig attól balra. A löveg 2A26 125 mm-es sima csövű, amely a T-64 harckocsin való megjelenése óta a szolgálatban lévő legnagyobb űrméretű harckocsilöveg. A 2A26-nak az automata töltőjéhez függőleges lőszeradagoló rendszere
Lent: A T-62 harckocsi 2A26 125 mm-es sima csövű lövege a T—72 harckocsival azonos lőszerrel tüzelhet, valamint az AT-8 „Songster” rakétával
90
Fent: A T-64 1980-ban lépett szolgálatba, és azóta is csak a Szovjet Szárazföldi Erőnél alkalmazzák. A gyártása befejeződött
van. Az automata töltő a szolgálat első éveiben néhányszor meghibásodott, számos kezelő ko moly sérülését okozva. A torony bal oldalára infrarefklektort szereltek. 12 ködgáránátvetőt sze reltek egyesével a torony elejére. A föfegyverzetet hőkiegyenlítővel, a vékony fémlemezből ké szült köténylemezeket pedig forgópántokkal látták el.
A felfüggesztés hat kisméretű, hidropneumatikus karokra felszerelt futógörgőből áll. Ez a lég szokatlanabb elrendezés a Szovjet Szárazföldi Erőnél, amely az 1930-as évek Christie harckocsi jainak megjelenése óta nagyméretű futógörgőket és torziós rugókat használt. Két vékony légző cső szolgál vízi átkelésekhez, egyikei az irányzó periszkópjának talpazatára szerelik fel, a mási t kát a motor levegőbeömlő-nyílására.
A T-64K az alap T-54 kisebb változata, amit parancsnoki vezetési pontnak szántak. E fel adathoz külön rádiókkal látták el, kissé csökkentették a szállítandó 125 mm-es lőszerek számát A teleszkópos antennatorony a testen kívül van, amit felhúznak, valahányszor a harckocsi megáll.
A T-64-nek három fő változatát azonosították. Az első a fent leírt első sorozatgyártású változat, a következő a T-64A (az USA Szárazföldi Erő T-64 M1981/1-nek nevezte el), amelyen számos kisebb módosítást végeztek. A T-64B az 1980-as évek elején jelent meg; néhányat talán újonnan gyártottak, de úgy tűnik, a többsége átalakított T-64A. A T-64B típust ellátták 2A46 125 mm-es sima csövű löveggel. Ezt szerelték fel a T-80 típusra is, bár megtartották a T-64A típuson is használt automata töltőberendezést. A szállított lőszerek az APFSDS, vagy a HEAT- FS, azonban a harckocsi képes irányított páncéltörő rakéta indítására is, amit a NATO AT-8 „Songster’-nek nevezett el.
Az AT-8 rakétát a csőből egy segédhajtómű hajtja ki, majd belép a fő hajtómű, és 1640 láb/s 1500 m/sl sebességgel továbbítja a célig. A maximális hatótávolsága 4400 yard 14000 ml és a HEAT robbanófeje átüti a körülbelül 3 inch 176 mm) acélpáncélt, bár a korszerű kerámia- és reaktív páncélok elleni hatékonysága valószínűleg sokkal kisebb.
A T-64B típust felszerelték lézer távolságmérővel és pluszérzékelőkkel, amelyeket a helikopterek befogására használtak, mielőtt az AT-8 rakétával megtámadják őket. A T-64B típust ellátták 111 db felcsavarozott reaktív páncéllappal, amelyek befedik a harckocsi homloklemezét, a test oldalait és a torony nagy részét. A tornyon lévő lapok szükségessé tették a ködgránátvetők áthelyezését a torony hátuljára, a parancsnoki nyilásfedél mellé
Amennyire ismert, T-64 harckocsikat nem exportáltak, és csak a Szovjetunióban, a nyugati katonai körzetek hadosztályainál, a Magyarországon lévő szovjet csapatoknál és a németországi szovjet hadseregcsoportnál (jelenleg Nyugati Hadseregcsoportnak nevezikl van szolgálatban.
91