Találatok: 29
333
N AG Y-BRITAN N IA
Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség
Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton
22,0 Mp
8 fő
- m
- m
Foster-Daimler
105 LE
6 km/h
További adat’
Fajlagos teljesítmény 4,8 LE/Mp
Páncélzat max, 10 mm
Fegyverzet 2 db 75 mm hegyi
170
MOTHER Gyalogsági harckocsi
A Mother az első, harci körülmények között is kipróbált angol harckocsi. Üzemi próbáit tervezői, Tritton és Wilson hadnagy 1915. augusztus 26. és szeptember 16. között hajtották végre, amelyeket 1916. január 12-ig a hivatalos próbák követtek. A Mother — Big Wilfie-nek is nevezték — a korábbi, kísérleti Little Willie alapján készült. • A gyalogsági harckocsi elnevezés alkalmazási körülményeit fejezte ki, a gyalogság rohamát közvetlenül támogatta, azok harcrendjében mozgott. • A továbbfejlesztés során a Mother képezte a Mark I—V nehéz harckocsik alapját. Ez utóbbiakban az előd szerkezeti megoldásait alkalmazták. • Az angol harckocsitípusokat a szegecselt, rombusz alakú test jellemezte, amelynek két oldalán a lánctalp teljesen körbe futott. A fegyverzetet a harckocsi két oldalán erkélyszerűen kiemelkedő páncélozott fülkében helyezték el. A fényképen a lánctalpak feszítésére alkalmazott szerkezet is jól látható.
ok nem ismeretesek
MARK I
Gyalogsági harckocsi
N AGY-BRITAN NIA
A Mark l típusjelű, a súlya alapján a nehéz kategóriába sorolható harckocsi gyártását a Mother bázisán kezdték meg. Az első 100 db 1916, februárban, további 150 db ugyanez év áprilisáig készült el. • A test alakját a körbefutó lánc és a mindkét oldalon kinyúló lövegállás határozta meg. A 2 db 57 mm-es löveg- ből álló főfegyverzetét (200 lőszerrel) 2 db vízhűtéses Vickers géppuska egészítette ki. • Meghajtó motorját az erőátviteli szerkezettel együtt egy Foster- Daimler traktorból vették át, amelyet a beépítés különbözősége miatt némileg módosítottak. A motort és az erőátviteli szerkezetet a harckocsi mellső részében helyezték el; a vezető ennek jobb oldalára, a parancsnok pedig a bal oldalára került. • A páncéltest építésénél a lemezeket — ugyanúgy, mint a Mark II—V sorozatú harckocsiknál is — a hajóépítésben szerzett tapasztalatok alapján szegecseléssel állították össze. Ez a hegesztett eljárás bevezetéséig igen sok másodlagos sérülést okozott, mivel találat esetén a szegecsfejek egy része leszakadt, s lövedékként sebesüléseket okozott. • A Mark sorozat minden kezdetleges megoldása ellenére igen átgondolt koncepció alapján készült, s alkalmazása során az elvárt követelményeket inkább csak a fegyvernemek közötti együttműködés hiánya miatt nem teljesítette.
Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Páncélzat
28,0 Mp
8 fő
9,95 m
- m
- m
6 hengeres Daimler
105 LE
6 km/h
- LE/Mp
max. 10 mm
Fegyverzet/lőszer- javadal mazás
Ható táv
2 db 57 mm lg. (200 db)
2 db 7,62 mm gp.
29 km
171
N AG Y-BRITAN N IA
Harci súly Kezelők Teljes hossz
Teljes szélesség
Motortípus Motorteljes ítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Páncélzat
Fegyverzet
33,0 Mp
8 fő
- m
- m
6 hengeres Riccardo
150 LE
-
- km/h
- LE/Mp max. 12 mm 2 db 57 mm lg.
További adatok i
172
MARK V
Gyalogsági harckocsi
A Mother tapasztalatai alapján készült Mark I—V sorozatú harckocsikat 1916 és 1918 között igen rövid idő alatt fejlesztették ki és gyártották. • A Mark V — mint a továbbfejlesztés jellegzetes példánya — eredeti alakját megtartotta, azonban a kezelési-alkalmazási tapasztalatok alapján jelentős módosításokat hajtottak végre rajta. • Elsőként említhető, hogy az eredetileg 150 LE-s hathengeres Riccardo motor teljesítményét rövid idő alatt 225 LE-re növelték. (Technikatörténeti érdekesség, hogy ebben az időben kezdték alkalmazni az alumíniumból készült dugattyúkat.) Ezt a teljesítménynövelést nemcsak a végsebesség, hanem a gyorsulóképesség növelése érdekében kellett végrehajtani, mivel a Mark V súlya a korábbi 28,0 Mp-ról 33,0 Mp-ra nőtt. • Fegyverzete továbbra is a 2 db 57 mm-es ágyú maradt, de az L/40 hosszú csövű löveg helyett L/23 csőhosszúságú ágyúkat építettek be, mivel azok a harckocsi szélességét kevésbé növelték. A terepen való mozgás közben ügyelni kellett, nehogy a lö- vegek csöve akadályokba ütközzék. • A harckocsit figyelőprizmákkal látták el, és ennél a típusnál próbálták ki az első harckocsirádiókat. • A Mark V változatai között találjuk meg az első hídvető harckocsit, amely a tetejére szerelt hídmezőt csőrlővel emelte a leküzdendő árok fölé. • Említést érdemel, hogy a Mark IX jelzéssel ebben az időben készült el az első lövészszállító páncélosjármű is.
lem ismeretesek
MARK A WHIPPET
Közepes harckocsi
A közepes harckocsi tervét Tritton Chaser 1916 decemberére készítette el. Elgondolásai alapján a mai megszokott formát megközelítő harckocsit hoztak létre. Módosítását az 1917. évben Cambrai mellett vívott ütközet tapasztalatai alapján határozták el. • A lapos test mellső részében helyeztek el 2 db sorba- kapcsolt, 45 LE-s autóbuszmotort. Ez volt az első angol harckocsi, amelyet egy fő vezetett. A többi típusnál (Mark I—V) ugyanis a közvetlen vezetői feladatok mellett néhány gépészt is alkalmaztak, akik az üzemeltetés során felügyeltek, olajoztak stb. • A test végében emelt toronyszerű építményben a géppuskák kezelői foglaltak helyet. A torony nem volt forgatható, a 4 db géppuska előre- hátra és oldalirányokban csuklósán elmozgatható volt. • A Mark A típus továbbfejlesztéseként 1918-ban készült el a 20,0 Mp-os Mark C Hornét típus. Építési módja a mai páncélvadász-típusokat megközelítette. Meghajtásához 150 LE-s Riccardo motort alkalmaztak, fegyverzete továbbra is 4 géppuska maradt. Kezelőinek száma 4 fő volt. Az 57 mm-es löveggel felszerelt változata 1919-ben készült el. Ez utóbbinak alkalmazására már nem került sor, de a londoni győzelmi díszfelvonuláson részt vett. •Tritton konstruktőri érdemei vitathatatlanok, helyesen ismerte fel, hogy a harcászati követelményeket a korabeli technikai adottságok alapján milyen mértékben és hogyan lehet kielégíteni.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség
Magasság
Motortípus
Motorteljesítmény
Sebesség úton
.Fajlagos teljesítmény
Páncélzat
14,0 Mp
3 fő
6,1 m
2,65 m
2,7 m
Tylor JB4
2×45 LE
13,2 km/h
6,4 LE/Mp
max. 14 mm
Fegyverzet
Hatótáv
N AG Y-BRITAN NIA
4 db
- mm gp.
120 km
173
N AGY-BRITAN NIA
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz Teljes szélesség Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Páncélzat
12,0 Mp
6 fő
5,9 m
2,55 m
150 LE
40 km/h
12,5 LE/Mp
max. 14 mm
Fegyverzet
174
CRUISER
Közepes harckocsi
A harckocsiépítés alapelveit az első világháborúban szerzett tapasztalatok alapján kellőképpen tisztázták. Az új angol harckocsikat a tűzerő—mozgékonyság—védettség hármas követelmény szem előtt tartásával fejlesztették ki; jellegzetes példája a Cruiser típus. • Ennél a fő fegyverzet a harckocsitest közepén magasan kiemelkedő külön toronyba került. Előtte, kétoldalt helyezkedik el a géppuskák és a kezelőik kisebb, henger alakú tüzelőállása, korlátozott vízszintes forgatási lehetőséggel. A vezető helye a járműtest középvonalában van. • A 6 fős személyzet megosztása igen jellemző: parancsnok, irányzó, töltő-kezelő, két géppuskás-lövész, vezető. • A 40 mm-es L/50 löveg hosszú csöve már jelzi, hogy páncéltörő feladatokra szánták. • A viszonylag kis harci súly alapján nem sorolható a klasszikus közepes harckocsik közé, de itt mindjárt megjegyezzük, hogy a kategorizálás ebben az időben már alapvetően a fegyverzet alapján történt. • A futóműve — mint a kapcsolt futógörgős rendszer egyik iskolapéldája — technikailag említést érdemel.
- db
40 mm lg.
- db
- mm gp.
MARK VIA
Könnyű harckocsi
N AG Y-BRITAN NIA
A felderítési feladatokra alkalmazott, Mark VIA jelű harcjármű az angol köny- nyű harckocsik jellegzetes példája. • A szinte személygépkocsi nagyságú, könnyű, gyors, fordulékony jármű a felderítési feladatokra igen alkalmas volt. Gyártását 1937-től kezdték meg, amikor a gépesített csapatok alkalmazása szinte minden hadseregben előtérbe került. • Jellegzetes futóműve oldalanként két-két kapcsolt ikergörgőből áll, láncfeszítő kerék alkalmazása nélkül. • A viszonylagosan magas páncéltestből a harckocsi hátsó részén emelkedik ki a két géppuskával felszerelt torony. Ez az elrendezési koncepció azzal járt együtt, hogy a motort és az erőátviteli szerkezeteket a jármű elejébe építik. • Felszereléséhez a figyelőműszerek és a rádióállomás tartozott; ez utóbbinak korát megelőzve botantennája volt.
Harci súly |
5,5 Mp |
Kezelők |
3 fő |
Teljes hossz |
3,95 m |
Teljes szélesség |
2,1 m |
Motorteljesítmény |
89 LE |
Sebesség úton |
56 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
16,1 LE/Mp |
Páncélzat |
max. 14 mm |
Fegyverzet |
2 db gp. |
További adatok nem ismeretesek
175
N AGY-BRITAN NI A
> -rí .-•..
jóotir^i^y xxxydbf 5óí*r’’X’6f*‘^’’^-Y’^rrpr^r–^ ■
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Páncélzat
15,0 Mp
4 fő
6,0 m
2,6 m
340 LE
48 km/h
24,3 LE/Mp
max. 30 mm
Fegyverzet
176
MARK IV CRUISER
Közepes harckocsi
A Cruiser sorozat Mark IV típusjelű példányainak gyártását 1939-ben kezdték meg. A futóműve és a rugózása az amerikai Christie-től származik, és ez a brit harckocsiépítésben — ahol a kis futógörgős kapcsolt rugózásos megoldás egyeduralkodó volt — nem kis feltűnést keltett. Ezt azért emeljük ki, mert a Christie-rendszert saját hazájában nem tudták elfogadtatni, noha éppen a szovjet harckocsiépítés bizonyítja, hogy ez a rendszer korát jóval megelőzte. • A Mark IV kortársai közül szokatlan alakú tornyával emelkedik ki. A védettség fokozása érdekében a szegecseléssel összeállított lemezekből alul-felül elkeskenyedő tornyot alakítottak ki. A torony tetején emelkedik ki a parancsnoki kupola, amelynek mellső részébe két változatban építették be a fegyverzetet: az A sorozatot csak a löveggel, a B sorozatot löveggel és géppuskával fegyverezték fel.
1 db
40 mm lg.
1 db
- mm gp.
MATILDA I —II —III
Közepes harckocsi
A Matilda I—III típusok az angol harckocsiépítés jellegzetes, a második világháború idején kifejlesztett és nagy sorozatban gyártott példányai. • A közel 30,0 Mp súlyú harckocsit, a korszerű öntött-hegesztett technológia alkalmazásával 1940-től kezdték gyártani. Ez a gyártási eljárás lényegesen megnövelte a lövésbiztonságot, amelyet az angol hagyományoknak megfelelően kötényezés- sel is kiegészítettek. A kötényezésnek mindig jelentős szerepe van, amikor a futómű viszonylag sok, könnyen sebezhető részből áll, mint a Matilda esetében is. • A torony közel hengeres alakú, a test középrészéből eléggé magasra emelkedik ki; a löveg rögzítő csapágyazását erőteljes pajzs védi. Feltehető, hogy a 40 mm-es löveget a háborús termelési problémák miatt alkalmazták, hiszen a közepes harckocsik többségét ebben az időben már 76 mm-es löveggel szerelték fel. • Az biztosra vehető, hogy a 87 LE-s motorok párhuzamos egymáshoz kapcsolását szükségből alkalmazták, de együttes teljesítményük sem volt elegendő a kellő mozgékonyság eléréséhez. • A sorozat más-más típusjelű tagjai csak a felszereltség és az alkalmazott gyártástechnológia tekintetében térnek el egymástól.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség
Motorteljesítmény
Sebesség úton
Fajlagos teljesítmény
Páncélzat
- Mp
4 fő
5,6 m
- m
2×87 LE
24 km/h
6,4 LE/Mp
max. 80 mm
Fegyverzet
N AG Y-BRITAN N IA
1 db
40 mm lg.
1 db
7,62 mm gp.
N AGY-BRITAN NIA
MARK IV VALENTINÉ II
Közepes harckocsi
Valentiné Vili—X 57 mm-es L/45 lö-
veggel;
Valentiné XI 75 mm-es L/39,5 löveg-
gel;
A Mark IV Valentiné típus változatai a következők:
Valentiné I—VII 40 mm-es L/52 löveg-
gel; Valiant I A—38 75 mm-es L/39,5
löveggel; Aknakereső kivitele: a Va-
lentiné Scorpion.
A Valentiné ll-nek hátsókerekes lánchajtású, oldalanként két kisebb és egy nagyobb görgőből álló 2 db görgőkocsija van. A nagyobb görgő a lépcsőmászó képességet növeli. Oldalfalai merőlegesek, csak a hátlapja van ferdén kialakítva. Henger alakú tornya van, lövegpajzzsal. Személyzete 3 fő, a III és V típusoknál 4 fő. A 6 pár középnagy görgővel, magasabb toronnyal épített Valiant változat motorteljesítménye a Valentiné II 131 LE-jével szemben 210 LE. Lassú, de viszonylag jól védett harckocsi. Fegyverzete már a kialakításakor nem volt kielégítő. 1941-től 1944-ig elsősorban a gyalogságot támogató páncélosdandároknál, részben az önálló páncéloshadosztályoknál volt rendszerben. 1956-ban Egyiptomban bevetésre került.
Harci súly |
16,0 Mp |
Kezelők |
3 fő |
Teljes hossz |
5,42 m |
Teljes szélesség |
2,63 m |
Magasság |
2,27 m |
Hasmagasság |
0,42 m |
Motorteljesítmény |
131 LE |
Sebesség úton |
30 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
8,2 LE/Mp |
Fajlagos talajnyomás |
0,57 kp/cm1 |
Oldalstabilitás |
25° |
Árokáthidaló képesség |
2,50 m |
Gázlóképesség |
0,70 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,60 m |
Mászóképesség |
30° |
Mellső/hátsó terepszög |
20/20° |
Lánctalpfelfekvési hossz |
3,5 m |
Lánctalpszélesség |
0,40 m |
Páncélzat |
20—60 mm |
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
1 db
40 mm-es lg./60 db
1 db
7,62 mm
gp./3150db
CHURCHILL I
Nehéz harckocsi
NAGY-BRITAN NIA
Felépítése az első világháborús angol ha re kocsi gyártás jellegzetességeit tükrözi. Ez a körben futó láncra és a sok kis görgővel kialakított futóműre különösen vonatkozik. Minden változatára az igen alacsony (9,1 LE/Mp) fajlagos teljesítmény jellemző, mivel a 350 LE-s motor a 38,5 Mp súllyal nem állt arányban. Ennek eredménye a mindössze 24 km/h-s sebesség. Jellegzetességei, hogy a toronyban elhelyezett löveg 40 mm-es, a vezető mellett elhelyezett tarack pedig 76,2 mm-es űrméretű. Hosszú jármű, merőleges oldalfalakkal. A vezető figyelőnyílását a láncok között helyezték el. Páncélzata megfelelően erős, de mozgékonysága átlagon aluli. Az I—Vll-ig terjedő típusváltozatok lényegében csak a fegyverzet tekintetében térnek el egymástól. 1941-től a gyalogság támogatására alkalmazták.
Fegy verzet/l öszer-
javadal mazás
Harci súly |
38,5 Mp |
Kezelők |
5 fő |
Teljes hossz |
7,45 m |
Teljes szélesség |
3,25 m |
Magasság |
2,49 m |
Has magasság |
0,5 m |
Motorteljesítmény |
350 LE |
Sebesség úton |
24 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
9,1 LE/Mp |
Fajlagos talaj nyom ás |
0,95 kp/cnf |
Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Mellső/hátsó terepszög Lánctalpfelfekvési hossz Lánctalpszélesség Páncélzat
30°
2,80 m
2,40 m
1,13 m
30°
20/20°
4,5 m
0,45 m
16—75 mm, homlok 102 mm
1 db
40 mm lg./150 db
1 db
7,62 mm tar./58 db
1 db
gp./4950 db
179
N AGY-BRITAN NI A
CHURCHILL III
Nehéz harckocsi
A második világháború kezdeti időszakának tapasztalatai szükségessé tették a Churchill-sorozat továbbfejlesztését. Az 1941-ben gyártott I és II változat után 1942-ben a III és IV, majd 1943-tól az V, VI és a VII típusokat gyártották. (Ez utóbbit külön ismertetjük.) • Az egyes sorozatok a fegyverek űrméretének növekedésében és a hegesztett toronyról az öntött toronyra való áttérésben különböznek egymástól. Ugyanakkor a gyártási körülmények súlyosbodása miatt a testen és a futóművön — a kötényezésen kívül — szinte semmit sem javítottak; a teljesítmény sem javult. • Mindezek következtében a Churchill- sorozat tagjai a mozgékonyság terén nem, csupán tűzerejűkben fejlődtek, bár el kell ismerni, hogy a hadsereg sokféle igényének megfelelően — a különböző fegyverek és haditechnikai eszközök hordozására — számos típusváltozatát alakították ki. Említést érdemel, hogy a torony nélküli Churchill harckocsikat szükségképpen lövészszállító járművekként is alkalmazták. • A Churchill III nehéz harckocsi képezte a Tortoise vadászpáncélos bázisát; ez utóbbit 95 mm- es harckocsiágyúval 1945-ben kezdték gyártani. Ekkor az eredeti alvázon jelentős változtatásokat hajtottak végre: 660 LE-s motorral szerelték fel, és súlya 75,0 Mp-ra nőtt.
Harci súly |
40,0 Mp |
Kezelők |
5 fő |
Teljes hossz |
7,45 m |
Teljes szélesség |
3,95 m |
Magasság |
2,7 m |
Hasmagasság |
0,4 m |
Motorteljesítmény |
350 LE |
Sebesség úton |
28 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
8,7 LE/Mp |
Oldalstabilitás |
25’ |
Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Mellső/hátsó terepszög
2,5 m
0,9 m
0,6 m
30“
30/25’
Páncélzat Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
16—150 mm
- db 57 mm
lg./150 db
- db 7,62 mm gp.
MARK VII TETRARCH
Könnyű harckocsi
Ezt a könnyű harckocsit alapvetően felderítési feladatokra 1938 és 1940 között gyártották. Mint a Crusier IV típusnál, itt is nagyméretű futógörgőket alkalmaztak torziós rugózással (Christie futómű). • A harckocsi — az amerikai M22 Locust harckocsihoz hasonlóan — légi úton volt szállítható; a légideszant- csapatoknál rendszeresítették. • Az említett M22-höz képest mind gyártástechnológiájában (szegecselt páncélzat), mind felszereltségében elmaradt. Bár konkrét adataink nincsenek, feltételezhető, hogy gyártását ezért szüntették meg.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Páncélzat
- Mp
3 fő
- m
2,3 m
165 LE
64 km/h
19,4 LE/Mp
max. 10 mm
Fegyverzet
NAG Y-BRITAN N IA
1 db
40 mm tg.
1 db
- mm gp.
181
N AGY-BRITAN NIA
CRUSADER III
Közepes harckocsi
A járműnek nagy futógörgőkkel kialakított futóműve az angol harckocsigyár-
tás utolsóelőtti ilyen kivitele. A futómű a szovjet T—34 harckocsiéhoz hasonló,
azzal az eltéréssel, hogy itt a tengelytávok azonosak; a T—34 típusnál a kerék-
osztás a súlypont függvényében változik. Alacsony, jól kialakított törzse van,
a régebbi sorozatoknál elöl külön géppuskatornyot alkalmaztak. Az 1942—43-
ban alkalmazott Crusader I és II típusokat 40 mm-es L/52 harckocsilöveggel
(azl—CS típust 76 mm-es löveggel) szerelték fel, a III típusba 57 mm-es L/45-ös
löveget építettek be. • A tornyot az angol harckocsi- és páncélgépkocsi-
típusoknak megfelelő ferde lapokból alakították ki. • Ez a típus az angol kon-
cepciónak megfelelően a gyalogság mellé beosztott és az ún. cirkáló harckocsik
kategóriája közé esik. Ennek megfelelően a jármű átlagon felüt mozgékony,
sebessége is jó (60 km/h), de a tűzereje és a védettsége aránytalanul kicsi.
1942—43-ban a páncélosdandároknál alkalmazták. • Érdemes megjegyezni,
hogy ez a futómű is az amerikai Christie-konstrukció alapján készült.
Harci súly |
19,7 Mp |
Fajlagos talajnyomás |
1,0 kp/cm1 |
Lánctalpszélesség |
0,247 m |
Kezelők |
3 fő |
Oldalstabilitás |
30° |
Páncélzat |
7—30 mm; |
Teljes hossz |
6,29 m |
Árokáthidaló képesség |
2,5 m |
homlok 51 mm |
|
Teljes szélesség |
2,64 m |
Gázlóképesség |
0,85 m |
Fegyverzet/lőszer- |
|
Magasság |
2,24 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,80 m |
javadalmazás |
1 db 57 mm |
Hasmagasság |
0,4 m |
Mászóképesség |
30° |
L/45 lg./65 db |
|
Motortípus |
Líberty V 12, Ottó |
Mellső/hátsó |
1 db 7,92 mm |
||
Motorteljesítmény |
345 LE/1500 f/min |
terepszög |
30/25° |
gp./3357 db |
|
Sebesség úton |
60 km/h |
Lánctalpfelfekvési |
|||
Fajlagos teljesítmény |
17,5 LE/Mp |
hossz |
4,0 m |
182
CONQUEROR—3
Nehéz harckocsi
A Conqueror sorozatú nehéz harckocsik tipikusan az angol iskola alapján készült járművek. S jóllehet vonalvezetésük már letisztult, a hatalmas méretek, a futómű kötényezése egyértelműen jellegzetes. Gyártásukat 1954-ben kezdték meg. • További jellemzőik: a futómű oldalankénti 8—8 kis méretű dupla futógörgői, párosán kapcsolt gumirugókkal. A láncmeghajtó kerék hátul van, ebből arra lehet következtetni, hogy a 600 LE-s hajtómű és az erőátviteli rendszer is a torony mögött helyezkedik el. A 120 mm-es űrméretű harckocsilöveget nagyméretű öntött toronyban helyezték el. • Páncélzata igen erős, teljesítőképessége és mozgékonysága is kielégítő. Méretei, de főleg nagy súlya miatt az épített utakon a mozgása nehézkes. (A hidakat és az átereszeket meg kell erősíteni.) Ezért alkalmazhatósága korlátozott.
Harci súly |
66,0 Mp |
Oldalstabilitás |
Kezelők |
4 fő |
Árokáthidaló képesség |
Teljes hossz |
7,85 m |
Gázlóképesség |
Teljes szélesség |
3,95 m |
Lépcsőmászó képesség |
Magasság |
3,5 m |
Mászóképesség |
Has magasság |
0,4 m |
Mellső/hátsó terepszög |
Motorteljesítmény |
810 LE |
Páncélzat |
Sebesség úton |
35 km/h |
|
Fajlagos teljesítmény |
12,3 LE/Mp |
|
Fajlagos talajnyomás |
0,843 kp/cm2 |
N AGY-BRITAN N IA
25°
3,35 m
1,45 m
0,9 m
35°
30/25°
max. 300 mm
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
Hatótáv
1 db 120 mm
hk.á./35 db
1 db
12,7 mm gp.
1 db
7,62 mm gp. /3750 db
150 km
187
N AG Y-BRITAN NIA
VICKERS MARK 3
Közepes harckocsi
A Vickers-gyár a 38,0 Mp súlyú közepes harckocsiját exportra — elsősorban a Brit Nemzet közösség államai számára — fejlesztette ki. Fegyverzete a szabványos 105 mm-es L/A1 löveg, amelyet stabilizátorral együtt építettek be. A motor, az erőátviteli szerkezet és géppuskák a Chieftain típuséval megegyezőek. A rugózás torziós megoldású, a fegyverzet megerősítésére az Mk 2 és Mk 3 változatnál 2—4 db Swingfire vezetékes irányítású páncéltörő rakétát a torony oldalán levő konténerben helyezték el. India a Madras melletti gyárban az Mk1 változatból Vijayata néven iicencben 600 db-ot épített. További 400 db gyártása 1978-ig folyamatban volt. 1976-ban ezek a harckocsik alkották az indiai páncélos erők kb. 75%-át. A Vickers cég 76 db Mk 1 járművet szállított Ku- vaitnak; ezeknél a sivatagi terep kívánta módosításokat hajtottak végre. • A 725 LE-s Type 12 V—71 jelű Diesel-motort turbófeltöltővel is ellátták. Az Mk 3 típusba a Detroit-Diesel-Allison típusú amerikai motor is beépíthető. • Tartozékai Marcosi EC—370 típusú lövegstabilizátor, integrált tűzvezetőrendszer és lézeres távmérő. • A harckocsit kizárólag exportcélokra szánják.
Ha bei súly
Kezelők
Teljes hossz
Magasság
Teljes szélesség
Hasmagasság
Moto rtípus Motorteljes ítmény
Sebesség úton Fajlagos teljesítmény
38,0 Mp
4 fő
9,78 m
2,49 m
3,16 m
0,4 m
Diesel V—12
725 LE
56 km/h
18,7 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Mellső/hátsó terepszög Lánctalpfelfekvési hossz Páncélzat
0,87 kp/cm1
kb. 35“
2,43 m
1,14 m
0,91 m
30°
25/30“
4,29 m
17—60 mm;
homlok 80 mm
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
Hatótáv
- db 105 mm
lg./44 db
- db 7,62 mm
8P-
480 km
188
CHIEFTAIN
Nehéz harckocsi
Nagy-Britannia szárazföldi hadereje — a korábbi Centurion és Conqueror típusok felváltására — egy új nehéz harckocsi kifejlesztését kezdte meg. Az első példány 1961-re, a prototípus 1964-re épült meg. Az első Mk 1 jelű széria gyártását 1965-ben kezdték meg, a R.O.F. leedsi és a Vickers Ltd. központi üzeme az első 450 db-ot 1967-ben adta át. Elsőként a brit rajnai hadsereg egységeit látták el. 1970 után Chieftain Mk 2 és Mk 3 javított szériák épültek. Az Mk 3/3 már lézeres távmérővel szerelt változat, az Mk 5 pedig 840 LE-s erősebb Diesel-motorral épített típus volt. A hat nagy futógörgős alvázat oldalkötény védi, a páncélzata erős, az öntött torony kialakítása jó. A nehéz páncélzatú, erős fegyverzetű csataharckocsi-típus a korábbi brit felfogást tükrözi, a mozgékonyság szerepe másodlagos. A járműbe a NATO-államok legerősebb, 120 mm-es harckocsilövegét építették be, 1 db 12,7 mm-es, párhuzamosított belövő géppuskával. 1800—2000 m-ig minden harckocsi ellen hatásosan alkalmazható; a lövegcsövét műanyag kötényezéssel látták el. Viszonylag nagy súlya miatt mozgékonysága nem kedvező, szállítása is nehézkes. A NATO-államok haderőiben nem terjedt el, fő vásárlója Irán volt, ide mintegy 900 db Mk 4 és Mk 5 erősített, sivatagi változatot exportáltak.
Harci súly 52,2 Mp
Kezelők 4 fő
Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus Motor-
teljesítmény Sebesség úton
10,92 m
3,51 m
2,82 m
0,61 m
Diesel Leyland L.60 V—6
700 LE/2400 f/min
40 km/h
Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Mászóképesség
NAGY-BRITANNIA
13,4 LE/Mp
0,97 kp/cm*
3,15 m
1,07 m 35’
Fegy verzet/lőszer-
javadai mazás 1 db 120 mm lg./53 db
1 db 12,7 mm gp./600 db 1 db 7,62 mm lé.gp./5400 db
- db ködvető
Hatótáv 400 km
189
N AGY-BRITAN NIA
CHIEFTAIN-COBHAM
Nehéz harckocsi
A korábbi sorozatgyártású Chieftain Mk 5 harckocsi új típusú Cobham páncélzattal és kötényezéssel ellátott módosított, erősebb változata. A keményfém—kerámia—könnyűfém felépítésű, réteges páncélzat ellenállóképessége a korábbiaknál nagyobb, viszont a jármű harci súlya 55,5 Mp lett. Az üzemanyagtartály belsejét szintetikusgumi-bevonattal látták el, amely sérülés esetén tömítésként szerepel. Az 1200 LE-s Rolls-Royce típusú turbófeltöltős, mindenevő Diesel-motorjával úton eléri a 60 km/h maximális sebességet. A 2,87 m magasságú harckocsira a már korábban is alkalmazott 120 mm-es stabilizált löve- get szerelték fel, amelyhez 54 db APDS, illetve HESH típusú lőszer tartozik. A tornyot előtétpáncélozással, a futóművet a görgőkig lenyúló kötényezéssel látták el. • A normál Chieftain Mk 5 változat is új Roots típusú 750 LE-s Diesel-motort és TN—37 jelű hajtóművet kapott; ennek eredményeképpen a korábbi 43,5 km/h-s maximális sebessége a 60 km/h értéket megközelíti. • 1977-ig Irán 785 db, Kuvait 165 db Mk 5 jelű változatot rendelt, egyenként 1,5 millió DM áron. • Ezeknél a tűzvezető rendszert is korszerűsítették,a korábbi 12,7 mm-es belövő géppuskát elhagyták, lézeres távmérőt és számítógépet építettek be. Mindezek 3000 m-ig álló és 2000 m-ig mozgó célra a találati valószínűséget nagymértékben növelték. Atávmérő 500—10000 m tartományban alkalmazható ±10 m maximális hibával. • Az új típus Cobham változatból Irán — Shir Irán 2 néven — további 1200 db-ot rendelt, de ezeket már nem exportálják; az új MBT—80 jármű építéséhez használják fel őket. • Az alsó fénykép a Cobham prototípust ábrázolja.
Harci súly 55,5 Mp
Kezelők 4 fő
Teljes szélesség
Magasság
Hasmagasság
Motortípus
Motorteljesítmény
Sebesség úton
Fajlagos teljesítmény
3,67 m
2,87 m
0,5 m
Diesel CU—12 TCA
4 ütemű 12/V—90°
1200 LE
60 km/h
21,6 LE/Mp
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás 1 db 120 mm lg./54 db
2 db 7,62 mm gp.
190
BREN — CARRIER
Páncélozott szállítójármű
NAG Y-BRITAN N IA
A jármű alacsony kialakítású, felül nyitott, a futómű a Vickers—Carden—Lloyd könnyű harckocsiéval azonos. A régebbi kivitelnek csak 3 görgője volt. A futómű tekercsrugóit kívül a lengőkarok között helyezték el. 1953 óta felül zárt kivitelben is készült. Gyors, mozgékony jármű, korlátozott terepjáró képességgel. A merőleges lapokból összeállított páncéltest csak csekély védettséget biztosított. A lánckereket a hátsó görgő hajtja. • A járműcsalád többi tagjai: Universal Carrier, Oxford Carrier, Cambridge Carrier. Ezeket a típusokat 1938 óta gyártották. Géppuskahordozó kivitelben a gyalogság részére, felderítő járműként, páncéltörő és légvédelmi löveg vontatójaként, továbbá ködvető és lángszórós kivitelben készült. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában licencátvétellel gyártották. A második világháború éveiben 40 000 db készült belőlük. • A típus futóművét a német hadsereg 1944-ben tehergépkocsiknál alkalmazta, Maultier elnevezéssel.
Harci súly
Kezelők/szállított lövészek
Teljes hossz
Teljes szélesség
Magasság
Hasmagasság
Motorteljesítmény
Sebesség úton
Fajlagos teljesítmény
Oldalstabilitás
4,0 Mp
3/9 fő
3,94 m
2,11 m
1,57 m
0,3 m
100 LE
50 km/h
25 LE/Mp
30′
Árokáthidaló képesség |
1,55 m |
Gázlóképesség |
0,80 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,60 m |
Mászóképesség |
35’ |
Mellső/hátsó terepszög |
20/20° |
Lánctalpfelfekvési hossz |
1,8 m |
Lánctalpszélesség |
0,8 m |
Páncélzat |
11 mm |
191
NAGY-BRITANNIA
DAIMLER I
Felderítő páncélgépkocsi
A Daimler I és II típusok angol elnevezése a Scout Cár; egyszerűsített, könnyű kivitelű felderítő páncélgépkocsi. A viszonylag nagy fajlagos motorteljesítmény a járműnek jelentős végsebességet biztosít. • Alacsony, torony nélküli, kéttengelyes, összkerékhajtású jármű. Páncélzata és fegyverzete gyenge, rádióberendezése kezdetleges. Mivel csupán az első tengelye kormányozott, ez mozgékonyságát befolyásolja és csökkenti manőverezőképességét a terepen. Kanada ezt a típust Ford I és II jelzéssel gyártotta. • A felderítő alakulatoknál és különleges feladatokra 1940 óta használták. Inkább összekötő járműként felelt meg. A könnyen sebezhető járművet 1953-tól kezdődően a Ferret típusú felderítő páncélgépkocsi váltotta fel, ettől kezdve csak kiképzési feladatokra használják.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény
3,0 Mp
2 fő
3,3 m
1,75 m
1,53 m
0,35 m
Ottó
55 LE/4200 f/min
84 km/h
18,4 LE/Mp
Oldalstabilitás |
30° |
Árokáthidalő képesség |
0,4 m |
Gázlóképesség |
0,5 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,35 m |
Mászóképesség |
30° |
Mellső/hátsó terepszög |
60/60° |
Kerékképlet |
4X4 |
Páncélzat |
10—30 mm |
Fegyverzet |
1 db gp. |
192
DAIMLER II Felderítő páncélgépkocsi
A Daimler I típus továbbfejlesztése olyan elgondolással, hogy a csupán összekötő célokra alkalmas páncélgépkocsi helyett jó terepjáró képességű, felderítési feladatokra is felhasználható, javított típust alakítsanak ki, • A jármű összkerékhajtású. Eredeti kialakításában összkerék-kormányzású, és mindkét irányban (előre és hátra) egy-egy vezetőüléssel készült. A ferde síkokból kialakított páncéltestén aránylag nagyméretű torony van. A 6-hengeres, soros, 95 LE-s motort hátul helyezték el. • A továbbfejlesztett változatnál a löveg elhelyezésén és a motorburkolaton javítottak. Mindezek végrehajtása után jó terepjáró képességű, jó teljesítményű járművet nyertek. Fegyverzete is megfelelőnek bizonyult, csupán a fajlagos teljesítménye volt kifogásolható. • 1940- től az I típust, 1941-től a II típust a felderítő alakulatoknál alkalmazták. • Nagyságrendjében az angol Straussler által kifejlesztett AC családhoz hasonló. (Lásd magyar Csaba parancsnoki páncélgépkocsi.)
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség Magasság
Has magasság
Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton
Fajlagos teljesítmény
7,7 Mp
3 fő
3,96 m
2,44 m
2,23 m
0,4 m
Ottó
95 LE/3600 f/min
72 km/h
12,4 LE/Mp
Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Mellső/hátsó terepszög Páncélzat
NAGY-BRITANNIA
30°
0,5 m
0,5 m
0,4 m
35*
70/60’
18—40 mm
Fegyverzet/lőszer- javadal mazás
Hatótáv
1 db 40 mm
lg./52 db
1 db 7,92 mm gp./2700 db
1 db 7,65 mm gp./500 db 330 km
193
NAGY-BR1TAN NI A
AEC III
Felderítő páncélgépkocsi
A 75 mm-es löveggel felszerelt felderítő páncélgépkocsi az AEC I (40 mm-es löveg) és az AEC II (57 mm-es löveg) továbbfejlesztése. A merőlegesen kialakított oldallapok miatt a felépítése nem a legsikerültebb. Fajlagos teljesítménye a nagyobb löveg és torony miatt csökkent. Mindezek a sebességére is hatással voltak; a 60 km/h sebesség mint felderítő jármű számára kevésnek bizonyul. A jármű egyébként a Straussler által kialakított AC család továbbfejlesztése, az összkerékhajtás és az összkerékkormányzás ennek eredményeként alakult ki. • A 75 mm-es löveggel felszerelt páncélgépkocsi tűzereje szokatlanul nagy, viszont a járműben tárolt lőszer mennyisége a harckocsikhoz képest lényegesen kevesebb. Összességében a típus a fajlagos teljesítmény, a terepjáró képesség és a sebesség tekintetében a korabeli felderítő páncélgépkocsiknál gyengébb volt.
Fegyverzet/lőszer-
javadalmazás
Harci súly |
12,5 Mp |
Kezelők |
4 fő |
Teljes hossz |
5,2 m |
Teljes szélesség |
2,5 m |
Magasság |
2,53 m |
Hasmagasság |
0,4 m |
Motortípus |
Diesel |
Motorteljesítmény |
158 LE/2000 f/min |
Sebesség úton |
60 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
12,6 LE/Mp |
Oldalstabilitás |
25° |
Árokáthidaló képesség |
0,4 m |
Gázlóképesség |
0,5 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,5 m |
Mászóképesség |
35° |
Mellső/hátsó terepszög |
45/60* |
Kerékképlet |
4X4 |
Páncélzat |
25—40 mm |
1 db 75 mm lg./44 db
1 db 7,92 mm gp./3375 db
1 db 7,69 mm gp./600 db
FERRET
Felderítő páncélgépkocsi
A jármű lényegében a Daimler Scout Cár továbbfejlesztése, lényegesen szélesebb körű felhasználási lehetőséggel. Az alaptípus öt változatban készült, s lényegében a torony nélküli és a tornyos kivitelben különböztek egymástól. • A 116 LE-s Rolls-Royce motort a jármű hátsó részébe építették. A torony kivitele a Saracen típushoz hasonló, a meglehetősen kinyúló motortérben lövésbiztos védőlemez található. Az egy oldalon elhelyezett pótkerék nem forgó kivitelű, így a terepjáró képességet nem növeli. A pótkerék alatt van a vészkijárat. Igen gyors és mozgékony jármű. • 1954-ben került a csapatokhoz, 1955-ben Irakban nagyobb mennyiségben alkalmazták. • A Ferret I torony nélküli kivitel, a Ferret ll-nek forgótornya volt. • A járműnél a második világháború valamennyi tapasztalatát felhasználták; közülük elsősorban a nagy fajlagos motorteljesítmény érdemel kiemelést.
Harci súly |
4,32 Mp |
Oldalstabilitás |
Kezelők |
2 fő |
Árokáthidaló képesség |
Teljes hossz |
3,83 m |
Gázlóképesség |
Teljes szélesség |
1,91 m |
Mászóképesség |
Magasság |
1,88 m |
Kerékképlet |
Hasmagasság |
0,33 m |
Páncélzat |
Motortípus |
benzin |
|
Motorteljesítmény |
116 LE |
|
Max. sebesség úton |
93 km/h |
|
Fajlagos teljesítmény |
26,8 LE/Mp |
N AGY-BRITAN N1A
20°
1,2 m
0,9 m
24°
4×4
8—12 mm
Fegyverzet/lőszer- javadal mazás
Hatótáv
1 db
7,62 mm gp./3500 db
305 km
195
NAGY-BRITANNIA
SARACEN
Páncélozott szállító harcjármű
1953-tól mint lövészpáncélost és mint felderítő páncélost rendszeresítették. Azonos tengelytávú, 3 tengelyes kivitele a korszerű kerekes páncéljárművek példája. Torziós rugókra felfüggesztett lengőkaros futóműve van. A két mellső kerékpár kormányozható. Hajtóműve korszerű, félautomatikus, előválasztós rendszerű. • A felépítményt csekély mértékben döntött páncéllemezekből állították össze, a kis méretű parancsnoki toronyban géppuska, mögötte forgógyűrűre helyezett légvédelmi géppuska van. A jármű hátlapja függőleges, itt vannak a beszállóajtók. • A gyors jármű fajlagos teljesítménye jó, terepjáró képessége kitűnő. A 3 tengely a 2 tengelyes járművekhez képest lényegesen kedvezőbb árokáthidaló képességet biztosít számára. Hátrányos tulajdonságai a meglehetősen bonyolult alváz és futómű, továbbá a viszonylag szűk küzdőtér.
Harci súly Kezelők/szállított lövészek
Teljes hossz
Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton
10,2 Mp
2/10 fő
4,85 m
2,52 m
2,44 m
0,41 m
4 ütemű, Ottó, V 8
170 LE
72 km/h
Fajlagos teljesítmény |
16,7 LE/Mp |
Gázlóképesség |
1,1 m |
Árokáthidaló |
|
képesség |
1,5 m |
Lépcsőmászó |
|
képesség |
0,45 m |
Mászóképesség |
35° |
Mellső/hátsó |
|
terepszög |
45/45° |
Kerékképlet |
6×6 |
Fegyverzet
2 db 7,62 mm gp.
196
SALADIN
Felderítő páncélgépkocsi
A jármű a 3 tengelyes, 1953-ban rendszeresített Saracen páncélgépkocsi továbbfejlesztése. A futómű és az alváz nem változott lényegesen, a 8 hengeres Rolls-Royce motor a küzdőtér növelése érdekében hátra került. A jármű homloklapját ferdén alakították ki, ez a páncélgépkocsi sérülékenységét lényegesen csökkentette. A merőleges falú, széles toronyba épített 76,2 mm-es löveget acélöntésű homloklapba helyezték el. A II típusnál a Saracennál is alkalmazott légvédelmi géppuskát is beépítették. • A járműnek két első tengelye kormányozott, terepjáró képessége — ezen belül az árokáthidaló képessége — igen jó. Ez a páncélgépkocsi jellegzetes példája annak az irányzatnak, hogy a jó terepjáró képességű, gyors járművekbe nagy tűzerejű lövegeket kell beépíteni. Ennek megvalósításához nagy motorteljesítmény szükséges. • A járművet 1955 óta felderítő alakulatoknál alkalmazzák.
Harci súly Kezelők
Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény
- Mp
- fő
- m
2,09 m
- m
0,41 m
- ütemű, Ottó, U 8
170 LE
72 km/h
- LE/Mp
Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mellső/hátsó terepszög Kerékképlet
N AGY-BRITAN NIA
1,53 m
1,07 m
0,45 m
60/50°
6×6
Fegyverzet/lőszer- javadal mazás
Hatótáv
1 db 76 mm lg./43 db
1 db 7,62 mm gp./2500 db
400 km
197
NAG Y-BRITAN N IA
FV—432
Lövészpáncélos
Az FV—432 páncéljárműcsalád fejlesztését 1960-ban kezdték meg. Alapvető célként az M113 típusú amerikai lövészpáncéloshoz hasonló, több feladatra alkalmazható harceszköz kialakítását határozták meg. • A fejlesztés során ezt a célkitűzést teljesítették. Az alaptípus — a 12 főt befogadó lövészpáncélos — mellett kifejlesztették és gyártják a fegyverhordozó (aknavető, HSN löveg, a Cári Gustaf páncéltörő rakéta) kiviteleket, a parancsnoki és hírközpont, a légtérfigyelő-radar és a mentőjármű-változatokat.
Hatótáv
Harci súly |
15,3 Mp |
Kezelők/szállított lövészek |
1/11 fő |
Teljes hossz |
5,1 m |
Teljes szélesség |
2,82 m |
Magasság |
1,88 m |
Hasmagasság |
0,4 m |
Motortípus |
mindenevő |
Motorteljesítmény |
240 LE |
Sebesség úton |
52 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
15,2 LE/Mp |
Oldalstabilitás |
25° |
Árokáthidaló képesség |
1,9 m |
Gázlóképesség |
úszóképes |
Lépcsőmászó képesség |
0,6 m |
Mászóképesség |
27° |
Mellső/hátsó terepszög |
40/35° |
Páncélzat |
max. 16 mm |
Fegyverzet |
1 db |
7,62 m m gp.
650 km
198
FOX
Felderítő páncélgépkocsi
N AG Y-BRITAN N IA
A kéttengelyes, ossz kerék hajtású, korszerű páncélgépkocsit 1970-ben alakították ki. Motorteljesítménye — súlyához képest — feltűnően nagy (195 LE). Ez egyrészt a jármű nagy sebessége és terepjáró képessége szempontjából jelentős. Fajlagos motorteljesítménye az angol páncéljárművek csoportjában a legmagasabb (34,5 LE/Mp). A ferde lapokból kialakított törzs és torony igen korszerű. A toronyba épített 30 mm-es Rarden gépágyú és a 7,62 mm-es géppuska eléggé nagy tűzerőt képvisel. • A páncélgépkocsi viszonylag kis súlya lehetővé tette, hogy úszóképessé tegyék. A szűrő- és szellőzőberendezéssel ellátott, hermetikusan zárt küzdőtér növeli a felderítő páncélgépkocsi alkalmazhatóságát. • Az egyik legkorszerűbb angol felderítő páncélgépkocsi, meglepően magas országúti sebessége a nagy fajlagos teljesítménynek köszönhető.
Harci súly 5,67 Mp
Kezelők 3 fő
Teljes hossz 5,1 m
Teljes szélesség 2,1 m
Magasság
Motortípus
- m
6 hengeres soros, Ottó
Motorteljesítmény 195 LE
Mellső/hátsó
terepszög kb. 70/50°
Kerékképlet 4×4
Fegyverzet/lőszer
javadalmazás 1 db 30 mm gá./96 db
1 db 7,62 mm gp.
Sebesség úton 75 km/h
Fajlagos
teljesítmény
34,5 LE/Mp
199
NAGY-BRITANNIA
SPARTAN
Lövészpáncélos
A 7 főt befogadó lánctalpas lövészpáncélos 1970-ben került rendszerbe. A kor-
szerű, könnyűfém páncélzat eredményeképpen a jármű súlya mindössze
12,0 Mp; 195 LE-s motorja magas fajlagos teljesítményt biztosít a járműnek;
fajlagos talajnyomása is kedvező. Az 5 pár futógörgővel kialakított járószerke-
zet meghajtását az első görgők végzik; a hajtóművet elöl helyezték el, ennek
következtében a jármű homloklapja kedvezően ferde. A törzs oldallapjai és a
hátlap — a nagyobb szállítóképesség, illetőleg küzdőtér kialakítása érdekében
— merőleges. A könnyű kivitelű lövészpáncélos úszóképes. Ennek megfelelően
a küzdőtér hermetikusan zárt, megfelelő szűrő- és szellőzőberendezéssel.
A légi szállításra is alkalmas jármű a Scorpion páncéljármű-család tagja. A család
további tagjai: a Striker, a Sultan, a Scimitar, a Sámson és a Samaritan könnyű
harckocsi; ezek azonos alapkoncepciójú, de különböző feladatú járművek. Mi-
vel az alaptípusnak nincs beépített fegyverzete, ennek alapján a páncélozott
szállítójármű kategóriába tartozik.
Harci súly |
12,0 Mp |
Kezelők/szállított lövészek |
1/6 fő |
Teljes hossz |
5,30 m |
Teljes szélesség |
2,60 m |
Magasság |
2,2 m |
Hasmagasság |
0,3 m |
Motortípus |
Ottó |
Motorteljesítmény |
195 LE |
Sebesség úton/vízen |
80/7 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
16,2 LE/Mp |
Gázlóképesség úszó
Lépcsőmászó képesség 0,3 m
Mellső/hátsó terepszög 25/25°
HORNÉT
Páncélvadász
A 2-tengelyes, összkerék-meghajtású alvázú, könnyű páncélzatú páncélvadász járművet az 1609/A típusból alakították ki. Gyártása 1961-ben indult meg. (Ausztráliában Maikara néven gyártották.) Fajlagos teljesítménye a jelentős motorteljesítmény következtében igen kedvező. A jármű páncélozott gépkocsi jellegű, hátsó tengelye felett rakétaindító állványt helyeztek el 2 db 93,4 kg súlyú rakéta számára. • 1962 óta a harckocsi-alakulatok nagy távolságú páncélelhárító eszközei. A 300—3960 m hatótávolságú rakéták átütöképessége a Conqueror típusú harckocsi 120 mm-es lövegééhez hasonló. A jármű könnyű páncélozottsága miatt könnyen sebezhető, és védelmét csak a nagy lőtávolság és a viszonylag nagy sebessége jelenti.
Oldalstabilitás
Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Mellső/hátsó terepszög Kerékképlet Fegyverzet
Harci súly |
3,0 Mp |
Kezelők |
3 fő |
Teljes hossz |
5,5 m |
Teljes szélesség |
2,22 m |
Magasság |
2,34 m |
Hasmagasság |
0,35 m |
Motortípus |
Diesel |
Motorteljesítmény |
120 LE |
Sebesség úton |
64 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
40 LE/Mp |
N AGY-BRITAN N IA
kb. 20’
0,3 m
0,4 m 4S/45’
4X4 2 db pct.rak.
201
Harci súly |
8,5 Mp |
Kezelők |
3 fő |
Teljes hossz |
5,06 m |
Teljes szélesség |
1,95 m |
Magasság |
2,50 m |
Motorteljesítmény |
55 LE |
Sebesség úton |
16 km/h |
Páncélzat |
14 mm |
Fegyverzet
Hatótáv
202
LK— II.
Könnyű harckocsi
A császári német hadsereg az 1916-ban megindított gyors harckocsifejlesztés során — az angol Whippet mintájára — az LK—II. típust univerzális könnyű- harckocsi-típusnak szánta. • A szabadon futó lánctalp egy traktorszerű felépítményt fogott közre, a jármű farán épített toronyban helyezték el a löveget és a kezelőket. A motor és a hajtómű a jármű első részében kapott helyet. Az 1 db 57 mm-es löveggel és 2 db géppuskával felszerelt jármű meglehetősen mozgékony volt. Első példányait 1918 júniusában mutatták be. A német hadvezetés nyomban 580 példányt megrendelt, de az összeomlásig csak 6—8 db készült el. Terveit és több példányát 1919—20-ban Svédországnak eladták, és Strids- vagn m/21 jelzéssel gyártották. Érdekessége, hogy 1922 után 15 példány több részletben Magyarországra került, amelyeket az akkori honvédség szétszedett állapotban rejtegetett az antant ellenőrző bizottság elől. Távozása után 1926—27-ben 7 db-ot szolgálatba állítottak, majd az 1930-as években kivonták őket a hadrendből.
- db
57 mm á.
- db
7,92
mm gp.
70 km
A7V
Közepes harckocsi
A császári Németország az első világháború kezdetén elhanyagolta a harckocsik fejlesztését, csak az angolok 1916-os tanksikerei után, 1916 novemberében kezdték meg a tervezőmunkát egyidejűleg három típus kialakítására. Ezek: a nehéz K, a közepes A7V és a könnyű LK—II. típusok. Az A7V fa modelljét 1917 januárjában mutatták be, majd 100 példányt meg is rendeltek belőle. A prototípus 1917 októberében készült el, az első példányokat 1918 februárjában adták át a haderőnek. A szűkös ipari kapacitás miatt 1918. szeptember 12-ig mindössze 20 példány épült meg. Közülük 4 harckocsi 1918. március 21-én részt vett a St. Quentintől délre indított támadásban; 1918. április 24-én lezajlott az első brit—német páncéloscsata 13 db A7V részvételével Villiers- Bretonneux közelében. A nehézkesen mozgó, nagy felületű harckocsik technikailag az angol járművek alatt maradtak. Az 1918-ban fellépő acél- és szakmunkáshiány a további gyártást megakadályozta. Jellemző, hogy a K típusú nehéz harckocsiból az összeomlásig csak két befejezetlen példány maradt meg. • Érdekességként említjük meg, hogy az A7V típus 5 példánya a Pilsudski- hadsereg páncélosezredében részt vett az 1919/20. évi lengyel—szovjet-orosz hadműveletekben.
Harci súly |
33,0 Mp |
Kezelők |
7 fő |
Teljes hossz |
7,35 m |
Teljes szélesség |
3,06 m |
Magasság |
3,30 m |
Motorteljesítmény |
2×100 LE |
Sebesség úton |
13 km/h |
Páncélzat |
6—30 mm |
Fegyverzet
Hatótáv
NÉMETORSZÁG
1 db 57 mm hk.lg.
6 db
- mm
8P-
30—35 km
203
NÉMETORSZÁG
Pz.l.A.
Könnyű harckocsi
A német vezérkar 1932-ben elhatározta, hogy elkészítteti az 5,0 Mp-os köny- nyűharckocsi-típus tervét. A terv elkészítését a MÁN, a Krupp, a Henschel és a Daimler-Benz cégek kapták feladatul. A Krupp-prototípus elfogadása után a sorozatgyártást a MÁN végezte; 1934-től 1942-ig kb. 3000 darabot készített.
• A gyártás során a Pz.l. alaptípus következő változatai készültek:
Sd.Kfz. 101 (A kivitel) a forgóto-
ronyban 2 db géppuska.
Sd.Kfz. 111 (A kivitel) lőszerszállító
változat (kb. 50 db készült belőle).
Sd.Kfz. 101 (B kivitel) nagyobb mo-
torteljesítmény, 0,4 m hossznöveke-
dés, forgótornyában 2 db géppuska.
Sd.Kfz. 265 parancsnoki kivitel for-
gótorony nélkül; 1939 és 1940 kö-
zött a 4,7 cm-es páncéltörő ágyút
vagy a IS cm-es tábori löveget épí-
tették a járműbe. (Ez utóbbi tí-
pusból kb. 300 db készült); utászki-
vitel.
A csapatokhoz az A típus került, 60 LE-s Krupp bokszermotorral. Ez a motor-
teljesítmény kevésnek bizonyult, ezért 1935-től a típus módosításával a 100 LE-s
Maybach motort építették a harckocsiba. A legszembetűnőbb módosítás, hogy
a harckocsi 1 futógörgőnyit növekedett és míg az A típusnál a láncfeszítő kerék
a görgőkkel azonos síkban a talajon futott, a B típusnál már megemelték. Jel-
legzetes futóműve angol licenc alapján készült. • A harckocsit Németország
újrafelfegyverzésének időszakában állították rendszerbe. Harci értéke igen
csekély volt, inkább kiképzési és propagandacélokra használták.
Harci súly |
6,0 Mp |
Kezelők |
2 fő |
Teljes hossz |
4,43 m |
Teljes szélesség |
2,06 m |
Teljes magasság |
1,72 m |
Hasmagasság |
0,29 m |
Mellső/hátsó terepszög |
30/25° |
Lánctalpfelfekvési hossz |
2,47 m |
Lánctalpszélesség |
0,28 m |
204 Motorteljesítmény |
100 LE |
Sebesség úton |
40 km/h |
Hatótáv |
180 km |
Fajlagos teljesítmény |
16,7 LE/Mp |
Fajlagos talajnyomás |
0,42 kp/cm2 |
Mászóképesség |
30° |
Oldalstabilitás |
kb. 30° |
Árokáthidaló képesség |
1,40 m |
Gázlóképesség |
0,58 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,36 m |
Páncélzat |
6—13 mm |
Fegyve rzet/l őszer-
javadal mazás
2 db
7,92 mm gp./1525 db
Pz.ll.
Könnyű harckocsi
A német vezérkar a 20 mm-es gépágyúval és 1 db géppuskával felszerelt 9,5 Mp
súlyú harckocsit 1934-ben rendelte meg. A feladatot — a Pz.l. típus tapasztala-
tait figyele’mbe véve — a nürnbergi MÁN cég kapta. Az első sorozatban ké-
szült járművek 1935-ben kerültek a csapatokhoz. Az újrafelfegyverzés köve-
telte túlzottan szoros gyártási határidő szükségessé tette, hogy a típuson szinte
folyamatosan változtassanak. így az a1 és a2 szériák darabszáma 25—25 db volt,
az a3 kivitel 50 db és az a4 100 db. Csupán az ac sorozattól kezdve készült a
jármű nagyobb darabszámban, a végleges 5 középnagy futógörgővel. • A Pz.ll.
típusból 1935-től 1944-ig mintegy 3200 db készült a következő változatokban:
Sd.Kfz. 121: 9 változatban, kisebb el-
térésekkel.
Sd.Kfz. 122: lángszórós kivitel.
Sd.Kfz. 123: Luchs néven, változta-
tott, lépcsős futóművel, mint felde-
rítő és lőszerszállító harckocsi is.
Sd.Kfz. 131 és 132: Marder II néven
önjáró löveg, 75 mm-es páncéltörő
löveggel és a zsákmányolt 7,62 cm-
es orosz páncéltörővel.
Sd.Kfz. 124: Wespe néven 10,5 cm-
es tábori tarackkal és 15 cm-es gya-
logsági ágyúval, Pz.ll. rohamágyú el-
nevezéssel.
A felsorolás jól mutatja a típus kialakításában érezhető nagy bizonytalanságot. Ez leginkább a futóműnél mutatkozik meg; 4fajtát alakítottak ki.
Harci súly |
9.5 Mp |
Kezelők |
3 fő |
Teljes hossz |
4,81 m |
Teljes szélesség |
2,28 m |
Teljes magasság |
2,02 m |
Hasmagasság |
0,34 m |
Mellső/hátsó terepszög |
30/30° |
Lánctalpfelfekvési hossz |
2,40 m |
Lánctalpszélesség |
0,30 m |
Motorteljesítmény |
140 LE |
Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat
NÉMETORSZÁG
40 km/h
14,7 LE/Mp
0,66 kp/cm’
kb. 30°
1,40 m
0,85 m
0,42 m
30°
5—14,5 mm, homlok 30 mm
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
Hatótáv
1 db
20 mm gá./180 db
1 db
7,92 mm gp./1425db 150 km
205
NÉMETORSZÁG
T—38
Könnyű harckocsi
Csehszlovákiának az 1939. év tavaszán történő német megszállása következtében zsákmányképpen mintegy 1000 harckocsi jutott a Wehrmacht birtokába. Közöttük volt a Skoda-gyár által gyártott mintegy 300 db 35 (t) típusjelzésű könnyű harckocsi; ezek a német 6. páncéloshadsereg kötelékébe kerültek. A tapasztalatok alapján a típus a Praga-gyárban tovább épült, s az igen használható és kifejezetten jó konstrukció gyártását 1942-ig folytatták. A 4-pár nagy futógörgő páronként laprugókra támaszkodott, s ezzel igen egyszerű és kevéssé sérülékeny futóművet képeztek ki. A görgők a kettős orrú lánc között futottak. A Skoda típusra jellemző szegecselt törzsű járműből mintegy 5000 db készült a következő változatokban:
Sd.Kfz. 139: Marder III. jelzéssel,
zsákmányolt 76.2 mm-es páncéltörő
löveggel;
Sd.Kfz. 140:2 cm-es légvédelmi gép-
ágyúval.
Sd.Kfz. 138/1: Bison megnevezéssel
(H és M kivitel) torony nélkül,
15 cm-es tábori löveggel;
Sd.Kfz. 138/2: Marder lll./H jelzéssel,
75 mm-es páncéltörő ágyúval, nyi-
tott kivitelben;
A felsorolás világosan szemlélteti, hogy a jármű alaptípusa a különböző feladatokra jól kialakítható volt. Megjelenésekor a hasonló nagyságrendű harckocsikkal szemben fölényben volt. A típust Magyarországon, Svájcban és Svédországban is alkalmazták. További fejlesztéséből alakult ki a Hetzer elnevezésű páncélvadász, ezt egészen 1945-ig gyártották.
Harci súly |
10,5 Mp |
Kezelők |
4 fő |
Teljes hossz |
4,90 m |
Teljes szélesség |
2,06 m |
Teljes magasság |
2,37 m |
Hasmagasság |
0,40 m |
Mellső/hátsó terepszög |
35/30° |
Lánctalpfelfekvési hossz |
2,92 m |
Lánctalpszélesség |
0,29 m |
Motorteljesítmény |
125 LE |
Sebesség úton |
42 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
11,9 LE/Mp |
Fajlagos talajnyomás |
0,94 kp/cm’ |
Oldalstabilitás |
kb. 30° |
Árokáthidaló képesség |
1,50 m |
Gázlóképesség |
0,90 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,40 m |
Mászóképesség |
kb. 30° |
Páncélzat |
17,5 mm; |
homlok 25 mm
Fegyverzet/lőszer- javadal mazás
Hatótáv
- db 37 mm hk.á./90 db
- db
7,92 mm gp./2700 db 240 km
Pz.lll.
Közepes harckocsi
Ez a típus képezte 1940 és 1942 között a német páncélosalakulatok felszerelésének gerincét. Túlnyomó részét — mintegy 6000 darabot — a Daimler-Benz cég készítette 1936-tól 1943-ig. Az A, B, C és D kivitelekből 1939-ig csupán 15 darabos kísérleti sorozatok készültek. Ezeknél a típusoknál a fő feladat a futómű végleges kialakítása és a páncélzat megerősítése volt. Ekkor alakult ki a Pz.IV. típusnál is alkalmazott páronkénti kis futógörgő. Ezt megelőzően ugyanis a futóműnek laprugókra támaszkodó 5 pár középnagy görgője volt. A harckocsi a sürgetés ellenére is csak 1940-ben készült el 5 cm-es harckocsiágyúval, majd 1942-ben a 7,5 cm-es páncéltörő ágyúval. • A változatai:
Sd.Kfz. 141:37 mm-es löveggel, 5 faj- Sd.Kfz. 266, 267 és 268: parancsnoki ta kivitelben: és felderítő kivitel.
Sd.Kfz. 141/1 és 141/2: 50 mm-es lö
veggel;
A típusra jellemző, hogy a mind újabb és újabb háborús tapasztalatokon alapuló sürgetés végeredményben gátolta a megérett konstrukció kialakítását. Megemlítjük, hogy a rohamlöveg-változatokkal együtt összesen 21 típus készült. A sok változtatás ellenére a második világháború kezdeti időszakában jól használható és egyre érettebb jármű volt, viszont a háború végső szakaszában mind a gyenge tűzerő, mind pedig a nem kellő védettség miatt már csak igen csökkentett mértékben használhatták.
Harci súly |
22,3 Mp |
Kezelők |
5 fő |
Teljes hossz |
5,56 m |
Teljes szélesség |
2,95 m |
Teljes magasság |
2,50 m |
Hasmagasság |
0,38 m |
Mellső/hátsó terepszög |
25/25° |
Lánctalpfelfekvési hossz |
2,86 m |
Lánctalpszélesség |
0,4 m |
Motorteljesítmény |
300 LE |
Sebesség úton
Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat
NÉMETORSZÁG
40 km/h
13,4 LE/Mp
0,94 kp/cm1
kb. 30°
2,59 m
0,8 m
0,60 m
30°
18—30 mm, homlok 80 mm
Fegyverzet/lőszer- javadal mazás
Hatótáv
- db 50 mm
hk.á.
L/60/78 db
- db
7,92 mm gp./2000 db
140 km
207
NÉMETORSZÁG
Pz.IV.
Közepes harckocsi
A prototípus kialakítását a Krupp és a MÁN cég 1934-ben kezdte el. A Wehr- macht az 1935/36. években végzett vizsgálatok után végleges gyártóként a Krupp céget jelölte meg. 1936-tól 1945-ig — különböző üzemek bevonásával — mintegy 10 000 darab készült. • Ez a jármű volt a második világháború éveiben a német páncélosalakulatok legnagyobb darabszámban készült, legfőbb harceszköze. • A Pz.IV. változatainak száma kisebb, mint elődeié. A harctéri tapasztalatok alapján végrehajtott fejlesztésektől eltekintve, az alapméretei lényegesen nem változtak. • A változatok a következők:
Sd.Kfz. 161 és 161/1: A-tól F kivitelig Sd.Kfz. 161/2: F—2, G, H kivitel
75 mm-es rövid csövű löveggel; hosszú csövű 75 mm-es páncéltörő
löveggel, a H kivitel parancsnoki és felderítő kialakításban is.
Elődjétől, a Pz.lll.-tól nem sokban különbözött. A Pz.IV. a Wehrmacht alaptípusa lett. Tömeges gyártása csak 1942-ben indult meg, amikor a hadi helyzet Németország számára rövid idő alatt kedvezőtlenné vált. Ekkor a gyártás nagyobbrészt az osztrák Steyr cégnél folyt, több német gyár bedolgozásával. • Mintegy 90 darabot a magyar honvédségnél is alkalmaztak, ezenkívül a háború befejezése után Spanyolországban, Bulgáriában és Szíriában is megtalálható volt.
Harci súly Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség
Teljes magasság Hasmagasság Mellső/hátsó terepszög Lánctalpfelfekvési hossz Lánctalpszélesség Motorteljesítmény
25,0 Mp
5 fő 7,01 m
2,88 m
2,68 m
0,40 m 30/20’
3,52 m
0,40 m
300 LE
Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat
40 km/h
12 LE/Mp
0,89 kp/cm2
kb. 25°
2,35 m
1,2 m
0,60 m
30’
10—30 mm,
homlok 80 mm
Fegyverzet/lőszer-
javadalmazás
Hatótáv
- db 75 mm hk.lg. L/48/87 db
- db
7,92 mm gp./3150db
300 km
208
Pz.V. PANTHER
Nehéz harckocsi
A német hadvezetés a keleti arcvonalon elszenvedett nagy veszteségek miatt
a nürnbergi MÁN cég fővállalkozásában 1943 és 1945 között kb. 7000 db
Panther nehéz harckocsit rendelt meg. Az elkészült több változatból a csapa-
tokhoz nagyobbrészt a D típus került ki. Ennek a harckocsitípusnak a gyártá-
sánál ismét bebizonyosodott, hogy a német hadiiparnak soha sem volt elegendő
ideje arra, hogy az arcvonalba valóban „érett” fegyvereket küldjön. 1943-ban
az arcvonalba kiérkezett harckocsikat Kurszknál — az ipari szakemberek véle-
ménye ellenére — harcba vetették, mint ismeretes, jelentős veszteségekkel.
A járművek hibái közül az elégtelen hűtést, a gyakorta előforduló futóműsérü-
lést és a hajtóművek elégtelenségét kell kiemelni. • Az 1944-től a háború vé-
géig gyártott G típusnál az említett hibákat kiküszöbölték, és a maga idején
igen jó harceszköznek bizonyult. • A gyártott változatok a következők voltak:
Sd.Kfz. 171 D: 1942—43-ban készült
(MÁN);
Sd.Kfz. 171 A: 1943—44-i gyártás;
Sd.Kfz. 267/268: a D és G változatok
parancsnoki és felderítő kivitele;
A harckocsin a szovjet T—34 harckocsik egyes vonásai felismerhetők. Lényeges
eltérés a futóműben volt; az egymás mögött elhelyezett nagy görgők helyett az
ún. „átlapolt” kerékből kialakított futóműmegoldást választották. • Ezen
rendszer előnyös tulajdonsága a talajnyomás egyenletes eloszlása. Ez a konst-
rukció több német lánctalpas járművön is megtalálható.
Sd.Kfz. 179: szállító kivitel, jelentő-
sebb fegyverzet nélkül (kb. 300 db
készült belőle).
Harci súly |
43,0 Mp |
Sebesség úton |
Kezelők |
5 fő |
Fajlagos teljesítmény |
Teljes hossz |
8,86 m |
Fajlagos talajnyomás |
Teljes szélesség |
3,43 m |
Oidalstabilitás |
Teljes magasság |
2,95 m |
Árokáthidaló képesség |
Hasmagasság |
0,56 m |
Gázlóképesség |
Mellső/hátsó terepszög |
30/30“ |
Lépcsőmászó képesség |
Lánctalpfelfekvési hossz |
3,91 m |
Mászóképesség |
Lánctalpszélesség |
0,65 m |
Páncélzat |
Motorteljesítmény |
650 LE |
NÉMETORSZÁG
50 km/h
15 LE/Mp
0,85 kp/cm1
kb. 30’
1,91 m
1,7 m
0,91 m
35’
15—40 mm, homlok 85 mm
Fegyverzet/lószer- javadalmazás
Hatótáv
- db 75 mm
hk.á.
L/70/79 db
- db
7,92 mm
gp./4104db 170 km
209
NÉMETORSZÁG
Pz.VI. B. TIGER I.
Nehéz harckocsi
Az új nehéz harckocsi prototípusának kialakítására a Henschel cég és Porsche professzor — a neves gépkocsikonstruktőr — külön-külön kapott megbízást. Henschel meglehetősen konzervatív elemekből építette a harckocsit, Porsche azonban a legkülönfélébb műszaki újdonságokat szándékozott alkalmazni. Kísérleteit 2 db V10-es, 300 LE-s motorral kezdte Steyrben, majd Diesel-elektromos hajtóművel próbálkozott, amely ugyan szükségtelenné tette volna a sebességváltót, de ez a túl bonyolult megoldás egy harci jármű részére alig volt alkalmas. • így a feladatot a Henschel cég kapta meg; 1942 végéig 83 járművet épített, közülük néhány darabot a leningrádi ütközetben vetettek be, de elsősorban a hibás katonai elképzelés miatt csaknem teljesen szétmorzsolódtak. • 1945-ig ebből a típusból 1355 darabot készítettek. • A harckocsinak Sd.Kfz. 267/268 számmal, parancsnoki kivitele is készült. • A Tiger I. típus lényegében a harckocsitörzs felépítése szempontjából jelentett új útkeresést. A gyártási egyszerűsítések érdekében szakítottak a ferde síkokból kialakított formával, és a merőleges lemezek vastagságát növelték. • A lényegében hengertest alakú tornyot szintén merőleges falakból állították össze. A többi német harckocsinál is alkalmazott átlapolt futóművet 8 pár nagy görgővel, torziós rugózással alakították ki. A harckocsi szokatlan formájával jelezte a német hadiipar mindjobban fokozódó nehézségeit.
Harci súly |
56,9 Mp |
Kezelők |
5 fő |
Teljes hossz |
8,24 m |
Teljes szélesség |
3,73 m |
Teljes magasság |
2,86 m |
Hasmagasság |
0,43 m |
Mellső/hátsó terepszög |
30/20’ |
Lánctalpfelfekvési hossz |
3,61 m |
Lánctalpszélesség |
0,72 m |
Motorteljesítmény |
700 LE |
Sebesség úton
Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat
44 km/h
12,7 LE/Mp
1,04 kp/cm1
kb. 30°
1,8 m
1,20 m
0,79 m
35°
26—80 mm, homlok 100 mm
Fegyverzet/löszer- javadalmazás
Hatótáv
- db 88 mm hk.á./92 db
- db
7,92 mm gp./3920db 100 km
210
Pz.VI. TIGER II.
Nehéz harckocsi
NÉMETORSZÁG
A német hadvezetőség 1943 végén kereste a lehetőséget, milyen módon lehetne a Tiger és a Panther harckocsikat egységesíteni. Ennek elsősorban gyártási és alkatrész-ellátási előnyei lettek volna. Az elgondolás megvalósítása a Tiger átkonstruálását jelentette, ezért jelölték II. számmal. A típus sorozatgyártása 1944-ben indult meg. A feladatot ismét a Henschel cég kapta, de a kialakításban — mint a Panthernél — Porsche professzor is közreműködött. • A lényeges súlynövekedés új futóművet, az új fegyver pedig módosított tornyot kívánt. Az első 50 db-ra a Porsche által tervezett tornyot építették, feltehetően azért, mert azokat előzetesen már legyártották. A későbbiekben ezt váltotta fel a Henschel cég által kialakított ún. szériatorony. Ez utóbbi az előző hengeres kivitelhez képest ferde oldallapokkal készült, lényegesen karcsúbb kivitelben; a homloklapja is kisebb volt. Ezt az új tornyot a Krupp cég gyártotta. A szűk férőhely mellett a löveg rövid élettartama is hátrányos tényezőként jelentkezett. • A típusból 1944—1945-ben 487 darab készült, közöttük az Sd.Kfz. 267/268 jellel néhány parancsnoki harckocsi is. Az egységesítésre irányuló törekvés nem valósult meg. Az elkészült járművek egy részét nehéz harckocsiként önálló osztályokban alkalmazták.
38 km/h
10 LE/Mp
1,07 kp/cm2
kb. 30°
2,50 m
1,60 m
0,85 m
35°
26—80 mm, homlok 150 mm
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
- db 88 mm
hk.á.
L/71/84 db
- db
7,92 mm gp./5850db
110 km
Harci súly |
69,7 Mp |
Kezelők |
5 fő |
Teljes hossz |
10,26 m |
Teljes szélesség |
3,75 m |
Teljes magasság |
3,09 m |
Hasmagasság |
0,5 m |
Mellső/hátsó terepszög |
45/20° |
Lánctalpfelfekvési hossz |
4,13 m |
Lánctalpszélesség |
0,80 m |
Motorteljesítmény |
700 LE |
Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat
Hatótáv
211
NÉMETORSZÁG
MAUS
hjehérjiarckocsi^tervezet)
A háború befejező időszakában Németországban a harckocsi-konstrukciók terén két irányzat alakult ki. Az egyik irány képviselője Porsche, a közismert gépkocsikonstruktőr, a másik Guderian tábornok, a páncélosok alkalmazásának közismert teoretikusa. A kettőjük közötti ellentét lényege a következő volt. Guderian gyors, kevésbé védett és nagy tűzerejű harckocsikat igényelt a páncéloscsapatoknak, és a szovjet T—34 típust ideálisnak tartotta. Porsche professzor — aki egyébként Hitler kedvence volt — a nagy tömegű, nagy űrméretű lövegekkel ellátott, szinte mozgó erőd jellegű konstrukció híve volt. • A háború utolsó szakaszának pánikhangulatát jól jellemzi, hogy Hitler — minden logikus megfontolást félretéve — Porsche felfogását támogatta. így született meg a gúnynéven Mausnak (egérnek) keresztelt típus. • A mozgó erőd jellegű harckocsi fegyverzeteként 1 db 150 mm-es és 1 db 75 mm-es páncéltörő löve- get és 2 db géppuskát szándékozott alkalmazni. • Porsche — mint már több ízben — ismét a Diesel-elektromos meghajtáshoz fordult. A prototípus elkészült, az akkor még fából készült, toronnyal ellátott első példányt Hitler meg is szemlélte. Az adatok szerint 10 db prototípus volt készülőben, de csak két darab volt mozgásképes; ezeket a németek a szovjet csapatok előnyomulása előtt Kummersdorfban felrobbantották.
Harci súly |
188,0 Mp |
Kezelők |
6 fő |
Teljes hossz |
10,08 m |
Teljes szélesség |
3,67 m |
Teljes magasság |
3,66 m |
Hasmagasság |
0,54 m |
Mellső/hátsó terepszög |
30/30° |
Lánctalpfelfekvési hossz |
5,88 m |
Lánctalpszélesség |
1,10 m |
Motorteljesítmény |
1200 LE |
Sebesség úton |
20 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
6,4 LE/Mp |
Fajlagos talajnyomás |
1,45 kp/cm2 |
Árokáthidaló képesség |
4,50 m |
Gázlóképesség |
2,00 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,72 m |
Mászóképesség |
30° |
Páncélzat |
50—80 mm, |
homlok
200 mm
Fegyverzet/lőszer-
javadalmazás |
1 db |
150 mm hk.á./50 db
7,92 mm gp./lOOO db |
|
Hatótáv |
190 km |
JgPz.38, (t) HETZER
Rohamlöveg
A jármű alapját a 38. (t) könnyű harckocsi képezte. A típusból 1943 és 1945 között a Praga- és a Skoda-gyár 1577 darabot gyártott. • A jármű a rohamlövegek családjához tartozott, és torony nélküli kivitelben készült. • A futómű kialakítása változatlan maradt, a motor teljesítményét megnövelték, a törzs ferde síkokkal határolt, korszerű kivitelben készült. A maga idejében igen jól sikerült konstrukciónak számított. A típussorozatban a legnagyobb darabszáma volt. • A keleti hadszíntéren szerzett tapasztalatok alapján a lánc szélességét a 38. (t) típushoz képest megnövelték. Kis darabszámban lángszórós kivitelben, valamint a 20 mm-es légvédelmi löveggel is készült, és bár ez a tűzerő kevésnek bizonyult, ebben a kategóriában az elsők közé tartozott. • A jármű felső lemezén védőpajzzsal ellátott géppuskát helyeztek el — közelharc esetére. Fejlesztett kivitele a 75 mm-es L/70-es löveggel felszerelt típus volt. • 1945 után a svájci haderő gyorsdandárainál G 13 típusjellel rendszeresítették.
Harci súly |
16,0 Mp |
Sebesség úton |
Kezelők |
4 fő |
Fajlagos teljesítmény |
Teljes hossz |
6,27 m |
Fajlagos talajnyomás |
Teljes szélesség |
2,63 m |
Oldalstabilitás |
Teljes magasság |
2,63 m |
Árokáthidaló képesség |
Hasmagasság |
0,38 m |
Gázlóképesség |
Mellső/hátsó terepszög |
35/30° |
Lépcsőmászó képesség |
Lánctalpfelfekvési hossz |
2,69 m |
Mászóképesség |
Lánctalpszélesség |
0,35 m |
Páncélzat |
Motorteljesítmény |
150 LE |
NÉMETORSZÁG
40 km/h
9,4 LE/Mp
0,85 kp/cm*
kb. 40’
1,30 m
0,90 m
0,64 m
25’
8—20 mm, homlok 60 mm
Fegyverzet/lószer- ja vadai mazás
Hatótáv
1 db 75 mm
pct.á.
L/48/40 db
1 db
7,92 mm
gp./600 db
180 km
213
NÉMETORSZÁG
Stug. 111
Rohamlöveg
A harckocsibázisra épített rohamlöveg-változatot Manstein tábornok javaslatára, már 1935-ben kidolgozták. Az elképzelések szerinti feladata a gyalogság közvetlen támogatása. Guderian tábornok ellenezte ezt az elgondolást, mert szerinte valamennyi rendelkezésre álló páncélosjárművet önálló műveletekre képes, ütőképes alakulatokban kell alkalmazni. • Ennek ellenére az első 6 db rohamlöveget már a franciaországi hadjáratban bevetették. Az itt szerzett tapasztalatok alapján 1940-től megkezdődött a rohamlövegek építése. A Pz.lll. már a háború elején kevéssé használhatónak bizonyult, de a törzse, futóműve és hajtóműve alkalmasnak látszott az új rohamlövegcsalád kialakítására. A Stug.III. rohamlövegből változataival együtt 1945-ig mintegy 9000 db készült. A változatok a következők voltak:
Sd.Kfz. 142: 75 mm-es L/24 löveggel Sd.Kfz. 142/2: 105 mm-es L/28 ta- (rövid kivitel); rackkal és 1 db géppuskával.
Sd.Kfz. 142/1: 75 mm-es L/48 löveggel (hosszú csövű, csőszájfékes);
Az igen alacsony, terephez simuló kialakítású rohamlöveg a Pz.lll.-nál kifogásolt igen gyenge fegyverzet helyett minimális súlynövekedés árán lényegesen hatásosabb fegyverzetet kapott. Igen hatásos harceszköznek bizonyult. Ezzel a megoldással a Pz.lll. kipróbált futóművét, hajtóművét a háború végéig hasznosítani tudták, s ez mind gyártási, mind alkatrészellátási szempontból lényeges volt.
Harci súly |
23,9 Mp |
Kezelők |
4 fő |
Teljes hossz |
6,14 m |
Teljes szélesség |
2,96 m |
Teljes magasság |
2,15 m |
Hasmagasság |
0,39 m |
Mellső/hátsó terepszög |
25/25° |
Lánctalpfelfekvési hossz |
2,86 m |
Lánctalpszélesség |
0,4 m |
Motorteljesítmény |
300 LE |
Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat
40 km/h
0,13 LE/Mp
1,04 kp/cm2
kb. 35°
2,59 m
0,80 m
0,60 m
27°
16—30 mm,
homlok 50 mm
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
Hatótáv
1 db 75 mm rolg./44 db 169 km
214
jgPz.l V. Rohamlöveg
A Stug.lll. rohamlöveggel szerzett tapasztalatok nyilvánvalóvá tették, hogy a Pz.IV. típusból is roham löveg-változatot alakíthatnak ki. 1943-ban Kruppék csökkentették a Pz.lV. gyártását, és feladatul kapták a Stug.IV. rohamlöveg (később: Jagdpanzer=vadászpáncélos IV.) kialakítását. A kifejlesztés során ugyanazokat a szempontokat tartották szem előtt, mint a Pz.lll. típusból kifejlesztett rohamlövegnél. A JgPz.lV.-ből többféle változatban 1943 és 1945 között mintegy 4200 db készült. • A gyártást a Krupp Műveken kívül a Vomag cég is megkezdte, s a közel hasonló típusok csak a futómű hosszában tértek el egymástól. • A változatok a következők voltak:
Sd.Kfz. 162: páncélvadász IV., Sd.Kfz. 163: IV. rohamlöveg, 75 mm- 75 mm-es L/48 löveggel; es L/48 löveggel.
Sd.Kfz. 162/1: páncélvadász IV.,
75 mm-es L/70 löveggel;
Ezeknél a típusoknál a rohamlöveg és a páncélvadász közötti különbség mindinkább elmosódott. Az alacsony építés miatt a terephez való kitűnő alkalmazkodás javult. A 162/1. típusa hosszú löveg miatt „fejnehéz” volt, ez a kormányzásnál nehézségeket okozott. S bár a hosszú csövű löveg nagyobb átütőképességet biztosított, ez előbb említett hibája miatt csak kisebb darabszámban készült. • Az L/70 löveggel szerelt kivitel a katonák körében „Guderian-kacsa” gúnynevet kapta. • A rohamlöveg, illetőleg a páncélvadász jellegű harceszköz ebben az időben nem elsősorban a gyalogság támogatására szolgáló mozgó löveg szerepét töltötte be, hanem inkább a Guderian által követelt önálló akciókra képes egységekbe összevonható harceszközként alkalmazták őket.
Harci súly |
25,8 Mp |
Kezelők |
4 fő |
Teljes hossz |
8,60 m |
Teljes szélesség |
3,18 m |
Teljes magasság |
1,85 m |
Hasmagasság |
0,40 m |
Mellső/hátsó terepszög |
30/20° |
Lánctalpfelfekvési hossz |
3,57 m |
Lánctalpszélesség |
0,40 m |
Motorteljesítmény |
300 LE |
Sebesség úton
Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaió képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóké pesség Páncélzat
NÉMETORSZÁG
40 km/h
11,6 LE/Mp
0,90 kp/cm1
kb. 40°
2,20 m
0,95 m
0,60 m
30°
20—40 mm, homlok 80 mm
Fegy verzet/l őszer- javadal mazás
Hatótáv
1 db 75 mm
rolg.
L/70/55 db
1 db
7,92 mm gp./600 db 200 km
215
NÉMETORSZÁG
Stug.IV. BRUMM BÁR
Rohamlöveg
A harctéri tapasztalatok mindinkább azt mutatták, hogy a Pz.IV. harckocs alapján épített rohamlöveg-változatok nem elsősorban a gyalogság támogatását szolgálták, hanem egyre inkább önálló akciókra képes harceszközök lettek. Szükségesnek látszott — az eredeti gondolathoz visszatérve — a klasszikus értelemben vett rohampáncélos kialakítása, amelynek jó védettsége mellett nagy űrméretű lövege van. • így alakult ki 1943—44-ben a Pz.IV. harckocsi alvázára épített Brummbár (morgó medve) nevű rohamlöveg. Feladata jói védett, közeli célok leküzdése, például betonerődök megsemmisítése volt. Érdekes, hogy a német hadvezetőség ennek a típusnak az alkalmazását még a visszavonulás időszakában is szorgalmazta annak ellenére, hogy kifejezetten támadó fegyver. • Az alvázat — amely a Pz.IV. H kivitelével megegyezett — a Steyr- gyár melletti Nibelungenwerke szállította, a felépítményt a duisburgi Aikett- gyár készítette. • Az alváz túlterhelése következtében a jármű mozgásképessége korlátozott volt. Ezt a kis fajlagos motorteljesítmény és a nagy talajnyomás is bizonyítja. • A típusból 1944-ig mintegy 300 darabot készítettek. • Külalakja — a magas felépítés miatt — nem viselte magán a klasszikus rohamlöve- gek előnyös formáját; 100 mm-es homioklemeze ellenére aránylag könnyen sebezhető volt.
Harci súly |
28,2 Mp |
Kezelők |
5 fő |
Teljes hossz |
5,89 m |
Teljes szélesség |
3,10 m |
Teljes magasság |
2,49 m |
Hasmagasság |
0,40 m |
Mellső/hátsó terepszög |
30/20° |
Lánctalpfelfekvési hossz |
3,52 m |
Lánctalpszélesség |
0,40 m |
Motorteljesítmény |
300 LE |
Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat
40 km/h
10,6 LE/Mp
1,0 kp/cm1
kb. 25°
2,20 m
0,95 m
0,60 m
30°
10—20 mm, homlok 100 mm
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
Hatótáv
1 db
150 mm lg.
L/12/38 db
1 db
7,92 mm gp./600 db 210 km
216
JAGDPANTHER
Rohamlöveg
A fejlesztési, de a harctéri tapasztalatok alapján is nyilvánvaló lett, hogy az 1943-ig rendelkezésre álló alvázak a hosszú csövű, 8,8 cm-es páncéltörő löveg hordozására nem megfelelőek. A Pz.lll. és a IV. alvázak erre a célra gyengék voltak, a motorteljesítményük aránytalanul kicsi, és a felül nyitott kivitel nem biztosít kellő védelmet. A Porsche által konstruált Tiger alváz túl nagy súlya és bonyolult kivitele következtében sem bizonyult alkalmasnak. • A Pz.V. Panther nehéz harckocsi alapján kialakított, 8,8 cm-es L/71 löveggel ellátott Jagdpanther változatot 1943 októberében a braunschweigi MIAG cég mutatta be. A torony nélküli, jól kialakított forma lehetővé tette a löveg mind oldal-, mind pedig harántirányú megfelelő elmozgatását. • A MIAG cég ennél a típusnál a Pantherhez képest egy megerősített ZF hajtóművet alkalmazott; ezt későbbiekben a harckocsikban is fel akarták használni. • A sorozatgyártás 1944 februárjától 1945. áprilisig tartott. A rohamlövegek végszerelésében 1944 decemberében a hannoveri gépgyár is részt vett. • A jármű külalakjára és futóművére az alapharckocsi igen jó kialakítása volt jellemző. A ferde síkokban elhelyezett páncéllemezek és az acélöntésű lövegpajzs jó védettséget, a 700 LE-s Maybach motor kedvező mozgékonysági jellemzőket biztosított számára. • összesen 382 db Jagdpanther készült el. • 1944 végén tervbe vették, hogy a 8,8 cm-es löveg helyett 12,8 cm-es (L/55) páncéltörő löveget építenek a járműbe. Ez azonban a háború alakulása miatt csak terv maradt.
Harci súly |
45,5 Mp |
Sebesség úton |
Kezelők |
5 fő |
Fajlagos teljesítmény |
Teljes hossz |
9,86 m |
Fajlagos talajnyomás |
Teljes szélesség |
3,28 m |
Oldalstabilitás |
Teljes magasság |
2,72 m |
Árokáthidaló képesség |
Hasmagasság |
0,55 m |
Gázlóképesség |
Mellső/hátsó terepszőg |
30/30° |
Lépcsőmászó képesség |
Lánctalpfelfekvési hossz |
3,91 m |
Mászóképesség |
Lánctalpszélesség |
0,65 m |
Páncélzat |
Motorteljesítmény |
700 LE |
NÉMETORSZÁG
46 km/h
15,4 LE/Mp
0,90 kp/cm*
kb. 35°
2,45 m
1,55 m
0,91 m
35°
17—40 mm, homlok 80 mm
Fegyveraet/lősaer- javadalmazás
Hatótáv
1 db 88 mm pct.lg. L/71/60 db
1 db
7,92 mm gp./600 db 210 km
217
NÉMETORSZÁG
ELEFÁNT
Rohamlöveg-páncél vadász
A Tiger harckocsi páncélvadász-változatát 1943-ban a Steyr melletti Nibelun- genwerke készítette el. A háború végéig 90 db készült belőle. A modell bonyolultságából adódó igen sok nehézség következtében kezdetben csak két kísérleti példányt készítettek el. 1943-ban döntés született, hogy a 90 db kész törzsbe a Porsche által konstruált, de még befejezetlen Diesel-motor helyett 2 db Maybach motort építenek. A 88 mm-es páncéltörő lövegnek a torony nélküli járműbe való beépítésével az Alkett céget bízták meg. Az így előállított páncélvadásznak Hitler az Elefánt nevet adta, de a közvélemény a hibásan sikerült konstrukciót Porsche keresztneve után Ferdinándnak nevezte. • A páncélvadász külalakja a Jagdtiger típushoz hasonló volt, oldalt a tetőig felhúzott falakkal, merev, dobozszerű felépítménnyel. A futómű a Porsche-féle kettős görgőkkel készült, mind az első, mind a hátsó lánckerék fogazott volt, tehát forduláskor oldalanként két kerék fékezett. • A 90 db páncélvadász egyik része a keleti, a másik az olasz arcvonalra került, ahol a legrövidebb időn belül felmorzsolódtak.
Harci súly |
68,0 Mp |
Kezelők |
6 fő |
Teljes hossz |
8,14 m |
Teljes szélesség |
3,43 m |
Teljes magasság |
2,97 m |
Hasmagasság |
0,48 m |
Mellső/hátsó terepszög |
30/45° |
Lánctalpfelfekvési hossz |
4,19 m |
Lánctalpszélesség |
0,65 m |
218 Motorteljesítmény |
2 x 320 = 640 LE |
Sebesség úton |
20 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
9,4 LE/Mp |
Fajlagos talajnyomás |
1,24 kp/cm2 |
Oldalstabilitás |
kb. 25° |
Árokáthidaló képesség |
2,64 m |
Gázlóképesség |
1,00 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,78 m |
Mászóképesség |
22° |
Páncélzat |
80—100 mm, |
Fegyverzet/lőszer-
javadalmazás
Hatótáv
1 db 88 mm pct.lg.
L/71/50 db
150 km
homlok 200 mm
JAGDTIGER VI.
Rohamlőveg-páncélvadász
A típusból a Steyr melletti Nibelungenwerke gyáregység 1944-ben és 1945-ben mintegy 70 darabot készített. Alvázhossza a harckocsihoz képest kb. 260 mm- rel megnövekedett. Ezzel összefüggésben a futómű beosztásában jelentéktelen változtatást hajtottak végre. A két típus alapelemei azonosak voltak. A rohamlöveg törzse a harckocsiétól abban különbözött, hogy a toronygyűrűs kivitel helyett az oldalfalakat a küzdőtér védelme érdekében a tetőig megemelték. A hátsó fal — a torony hátsó vége helyett — 80 mm-es páncélzattal készült el. Az itt elhelyezett ajtók kiképzése egyrészt a ki- és beszállást, másrészt a löveg hátrafelé történő kiszerelését lehetővé tette. A jármű tetején a szokásos búvó- nyílást, szellőzőnyílást, a célzóberendezéseket és megfigyelőberendezéseket helyezték el. A törzs csekély túlnyomással biztosította a tiszta levegőt. A löveg az eddigiektől eltérően csőszájfék nélkül készült. • A 38 darab osztott gránáthoz különleges tárolóberendezést terveztek. A harckocsihoz képest a rádióberendezéseket is megváltoztatták. • Mivel a típust a Steyr cég gyártotta, a személyes érdekek következtében igyekeztek a Porsche futóművet alkalmazni. Ez az 1944 júliusáig szerzett tapasztalatok alapján nem vezetett eredményre, és a páronként felfüggesztett görgők helyett a már hagyományosnak számító nagygörgős, párhuzamos vezetésű futóművet alkalmazták. • A jármű mozgékonysága nem volt kielégítő.
Harci súly |
71,7 Mp |
Sebesség úton |
Kezelők |
6 fő |
Fajlagos teljesítmény |
Teljes hossz |
10,66 m |
Fajlagos talajnyomás |
Teljes szélesség |
3,63 m |
Oldalstabilitás |
Teljes magasság |
2,82 m |
Árokáthidaló képesség |
Hasmagasság |
0,46 m |
Gázlóképesség |
Mellső/hátsó terepszög |
30/25° |
Lépcsőmászó képesség |
Lánctalpfelfekvési hossz |
4,24 m |
Mászó képesség |
Lánctalpszélesség |
0,79 m |
Páncélzat |
Motorteljesítmény |
700 LE |
NÉMETORSZÁG
38 km/h |
Fegyverzet/lőszer- |
|
9,8 LE/Mp |
javadalmazás |
1 db |
1,07 kp/cm’ |
128 mm |
|
kb. 30° |
pct.lg. |
|
2,49 m |
/38 db |
|
1,80 m |
1 db |
|
0,85 m |
7,92 mm |
|
35’ |
gp./2925 db |
|
30—80 mm. |
Hatótáv |
170 km |
íomlok 250 mm |
219 |
NÉMETORSZÁG
STURMTIGER VI.
Rohamlöveg
1944-ben az arcvonalakból mind nagyobb mennyiségű sérült Tiger I. harckocsi került a javítóműhelyekbe. Közülük azokat, amelyeknek a lövege vagy a tornya sérült meg, de a futómű még javítható volt, átalakították rohamlövegnek. A típus kialakításának ez volt a kiinduló szempontja. • 1944-ben 18 db Tiger I. harckocsit kis hátrasiklású mozsárral szereltek fel. A fegyvert eredetileg a haditengerészetnek szánták a tengeralattjárók leküzdésére. • Az így átalakított rohamlöveg felépítménye a Jagdtiger kialakításához hasonlított. A torony nélküli kivitelnél az oldalfalakat megemelték, és a tornyot utánzó hátlappal látták el. A mozsarat a tetőre szerelt daru segítségével kívülről töltötték. • A jármű kialakítása a vesztésre álló háború kényszermegoldásának jeleit viseli magán.
Harci súly |
68,0 Mp |
Kezelők |
5 fő |
Teljes hossz |
6,31 m |
Teljes szélesség |
3,73 m |
Teljes magasság |
3,46 m |
Hasmagasság |
0,47 m |
Mellső/hátsó terepszög |
30/20’ |
Lánctalpfelfekvési hossz |
3,81 m |
Lánctalpszélesség |
0,72 m |
Motorteljesítmény |
700 LE |
Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség
Páncélzat
40 km/h
10,2 LE/Mp
1,24 kp/cm1 kb. 20’
2,30 m
1,20 m
0,79 m 35’
40—80 mm, homlok 150 mm
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
Hatótáv
1 db
380 mm mozsár L/5,4/13 db
1 db
7,92 mm gp./600
120 km
220
Sd.Kfz. 250
Felderítő páncélgépkocsi
A járműből az 1,0 Mp teherbírású könnyű vontató alvázának felhasználásával
1939 és 1944 között kb. 7500 darab készült. Féllánctalpas meghajtású, átlapolt
futóművel, gumibetétes lánccal. A ferde kiképzésű oldalfalai felfelé összetarta-
nak. A későbbi sorozatoknál a felépítmény alakja változott. A motort és a fél-
automatikus Variorex hajtóművet elöl építették be. Mellső, kormányzott kere-
kei sem meghajtva, sem fékezve nem voltak, a lánctalp fékezése a mellső kere-
kek ki kormányzásától függött. • A gyors jármű csak a kézifegyverek tüze és a
tüzérségi lövedékek repeszei ellen védett; terepjáró képessége, elsősorban sá-
ros talajon, korlátozott volt. • A típus változatai a következők voltak:
Sd.Kfz. 250/2: távbeszélő
250/3: rádiós
250/4: légvédelmi
250/5: felderítő
250/6: lőszerszállító
250/7: 80 mm-es
gránátvető-hordozó
250/8: 75 mm-es
harckocsilöveg-hordozó
250/9: felderítő
250/10: 37 mm-es
páncéltörőlöveg-hordozó
250/11: nehéz
ködvetőhordozó
250/12: könnyű mérő
252:
253:
lőszerszállító felderítő
Említést érdemel, hogy a 250/3 kivitelt Rommel tábornok parancsnoki kocsiként Greif elnevezéssel Észak-Afrikában használta.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség
Teljes magasság
Hasmagasság
Mellső/hátsó
terepszög
Lánctalpfelfekvési
hossz
5,7 Mp
6 fő
4,56 m
1,95 m
1,66 m
0,28 m
45/30°
1,20 m
Lánctalpszélesség
Nyomtávolság
Motorteljesítmény
Sebesség úton
Fajlagos
teljesítmény
Fajlagos talaj-
nyomás
Oldalstabilitás
NÉMETORSZÁG
0,24 m |
Árokáthidaló |
|
1,63 m |
képesség |
kb. 1,50 m |
100 LE |
Gázlóképesség |
0,70 m |
60 km/h |
Lépcsőmászó |
|
képesség |
kb. 0,4 m |
|
17,6 LE/Mp |
Mászóképesség |
24’ |
Páncélzat |
7—12 mm |
|
0,76 kp/cm1 |
Fegyverzete |
a változatoktól |
kb. 30° |
függő |
|
Hatótáv |
320 km |
221
NÉMETORSZÁG
Sd.Kfz.251
Páncélozott szállítójármű
A futómű és a felépítmény a felderítő féllánctalpas páncélgépkocsiéhoz ha-
sonló. A felül nyitott kivitelű jármű hátsó oldala kifelé dőlő sík. Mellsőkerék-
hajtás fékezés nélkül, az alváz eredetileg a 3,0 Mp-os vontatóhoz készült. Ke-
véssé mozgékony, mély talajon a kormányzása nehézkes volt. Változatai:
Sd.Kfz. 251/1: lövészszállító
251/2: 80 mm-es gránátvető |
251/13: hangbemérő |
hordozó |
251/14: hangkiértékelő |
251/3: rádiós |
251/15: fénykiértékelő |
251/4: könnyű gyalogsági |
251/16: lángszórós |
lövegvontató |
251/17: 20 mm-es lég- |
251/5: utászfelszerelés-szállító |
védelmilöveg-hordozó |
251/6: parancsnoki |
251/18: felderítő |
251/7: utászfelszerelés- |
251/19: távbeszélő |
szállító |
üzemeltető |
251/8: sebesültszállító |
251/20: UHU infravörös |
251/9: 75 mm-es L/24 |
fényszórós |
löveghordozó |
251/21: 3 csövű 15 vagy |
251/10: 37 mm-es páncél |
20 mm-es légvédelmilöveg- |
törőlöveg-hordozó |
hordozó |
251/11: távbeszélő |
251/22: 75 mm-es páncél |
251/12: mérő |
törőlöveg-hordozó jármű. |
A felsorolt változatokból 1939 és 1944 között együttesen kb. 16 000 db ké-
szült.
Kezelők |
12 fő |
Sebesség úton |
50 km/h |
Fegyverzet |
Teljes hossz |
5,80 m |
Fajlagos teljesítmény |
14,1 LE/Mp |
|
Teljes szélesség |
2,10 m |
Fajlagos talajnyomás |
0,85 kp/cm1 |
|
Teljes magasság |
1,75 m |
Oldalstabilitás |
kb. 30° |
Hatótáv |
Hasmagasság |
0,30 m |
Árokáthidaló képesség |
kb. 1,80 m |
|
Mellső/hátsó terepszög |
45/30’ |
Gázlóképesség |
0,50 m |
|
Lánctalpfelfekvési hossz |
1,80 m |
Lépcsőmászó képesség |
kb. 0,5 m |
|
Lánctalpszélesség |
0,28 m |
Mászóképesség |
24’ |
|
Nyom távolság |
1,65 m |
Páncélzat |
7—12 mm |
|
Motorteljesítmény |
120 LE |
a változatoktól függő
300 km
s.ws
Páncélozott nehéz vontató
A jármű kialakítása a hagyományos féllánctalpas kivitelnek megfelelő volt, nem hajtott és nem fékezett mellső kerekekkel. A lánctalpat a német hadseregben előszeretettel használt egymásba lapolt görgőkkel képezték ki. • Sorozatgyártását 1943 őszétől a Büssing cég az 5,0 Mp-os egységes vontató bázisán kezdte meg s.WS (schwere Wehrmacht-Schlepper) jelzéssel. A háború befejezéséig 1000 darabot gyártottak belőle; a léghűtéses Tatra 111. jelzésű motort a Tatra cég építette a járműbe. A több vontató számára készült alváz egyszerűségével tűnt ki. Nemcsak vontatóként szerepelt, különböző felépítményekkel az önjáró lövegek kategóriájába is besorolható volt. Közülük ismertebb a 150 mm-es 10 csöves sorozatvető. Ez a jármű teljesen páncélozott volt, a lőszert a lánctalp feletti részben a járművön helyezték el; 37 mm-es légvédelmi ágyú részben páncélozott kivitelben; a páncélosalakulatok utánpótló járműve. • Egyes darabokat a háború végén a 38 L/55 jelű négycsövű, 20 mm-es légvédelmi géppuskával szereltek fel.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség
Teljes magasság
Hasmagasság Mellső/hátsó terepszög Lánctalpfelfekvési hossz Lánctalpszélesség
13,5 Mp felépítménytől függően
6,67 m
2,50 m
2,83 m
0,47 m 45/30°
2,04 m
0,50 m
Nyomtávolság Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség
NÉMETORSZÁG
- m
100 LE
27 km/h
- LE/Mp
kb. 0,80 kp/cm2
kb. 30°
kb. 2,00 m
1,00 m
kb. 0,50 m
24’
Páncélzat
Fegyverzet
Hatótáv
7—12 mm (részleges) a változatoktól függő
300 km
223
NÉMETORSZÁG
Sd.Kfz.223.
Felderítő páncélgépkocsi
Az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés értelmében a német had-
sereg felszerelésében páncélozott járművek nem lehettek. Ezért csapataik
Hanomag és Opel kis személy kocsikra épített, fából és vászonból összeállított
harckocsiatrappokkal gyakorlatoztak. • Hitler uralomra jutása után, 1935-től
azonban — a szerződést figyelmen kívül hagyva — elkészítették a Horch-gyár
által kifejlesztett, 5 típusból álló, összkerékhajtású és négykerék-kormányzású
egységes alvázra épített könnyű felderítő páncélgépkocsikat. Az Sd.Kfz. 222
vezértípus 1935 és 1940 között készült, és a háború végéig használták. A három
fő kezelőt befogadó jármű forgétornyába 2 cm-es gépágyút építettek be. • Az
alaptípus változatai:
Sd.Kfz. 221: 2 kezelő, a forgótorony-
ban 1 db géppuska;
Sd.Kfz. 223:3 kezelő, a forgótorony-
ban 20 mm-es gépágyú; lehajtható
keretantenna
Sd.Kfz. 260 és 261: parancsnoki pán-
célgépkocsi, 4 fő személyzettel,
előbb lehajtható keretantennával,
később botantennával.
A típussorozatnak a ferde lemezekből kialakított törzse kedvező volt, de a
felül nyitott torony kivitele hátrányos. Kéttengelyes, fordulékony, gyors jármű
volt, korlátozott terepjáró képességgel. 1935—1942 között kb. 2000 db ké-
szült el.
Harci súly |
4,8 Mp |
Sebesség úton |
80 km/h |
Fegy verzet/l őszer- |
|
Kezelők |
3 fő |
Fajlagos teljesítmény |
16,8 LE/Mp |
javadalmazás |
1 db 20 mm |
Teljes hossz |
4,72 m |
Gázlóképesség |
0,60 m |
gá./180 db |
|
Teljes szélesség |
2,00 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,25 m |
Hatótáv |
320 km |
Teljes magasság |
2,06 m |
Mászóképesség |
25° |
||
Hasmagasság |
0,25 m |
Páncélzat |
6—8 mm; |
||
Mellső/hátsó terepszög |
kb. 45/45° |
homlok |
|||
Tengelytávolság |
2,82 m |
14,5 mm |
|||
Nyomtávolság |
1,65 m |
||||
224 Motorteljesítmény |
75 LE |
Sd.Kfz.232.
Felderítő páncélgépkocsi
A típus kialakításánál a 3 tengelyes tehergépkocsi-alvázat használták fel; a 2 tengelyes kivitelt időben megelőzte. 1930 és 1936 között a Mercedes-Benz, a Büs- sing és a Magirus c.ég mintegy 1000 darabot gyártott, ebből 800 darabot a Mercedes-Benz. » A hagyományos 3 tengelyes alvázon végrehajtott módosítások: a mellső kormányt 90°-kal megdöntötték, és a hátramenet biztosítására egy második kormánykereket szereltek fel. A típus változatai a következők voltak:
Sd.Kfz.231.: 4 kezelő, a forgótorony- Sd.Kfz.263.: parancsnoki kivitel, 5 fő
bán 20 mm-es gépágyú; személyzettel, 1 dbgéppuskával.to-
Sd.Kfz.232.: az előzőhöz hasonló ki- rony nélkül, keretantennával, vitel, rácsantennával;
A páncélgépkocsi felépítménye ún. koporsó formában készült, tehát jól kialakított ferde felületekkel. Csak a hátsó 2 tengelyt hajtották meg, ezért terepjáró képessége korlátozott volt. A kerekeken ikerabroncsozást alkalmaztak. A páncéltest kialakítása a később készült páncélgépkocsik szárnára példaként szolgált. • A járműveket a lengyelországi és a franciaországi hadjáratban alkalmazták, ezt követően már csak kiképző páncélgépkocsikként szerepeltek.
Harci súly |
5.0 Mp |
Sebesség úton |
Kezelők |
4 fő |
Fajlagos teljesítmény |
Teljes hossz |
5,61 m |
Árokáthidaló képesség |
Teljes szélesség |
1,85 m |
Gázlóképesség |
Teljes magasság |
2.24 m |
Lépcsőmászó képesség |
Hasmagasság |
0.25 m |
Mászóképesség |
Mellső/hátsó tereoszög |
kb. 45/4S° |
Páncélzat |
Tengelytávolság |
2,70/0,95 m |
|
Nyomtávolság |
1.54 m |
|
Motorteljesítmény |
65 LE |
NÉMETORSZÁG
60 km/h 13 LE/Mp 0,5 m
0,60 m
0,25 m 20’
8 mm, homlok
- mm
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
Hatótáv
1 db
20 mm gá./200 db 250 km
225
NÉMETORSZÁG
Sd.Kfz.231.
Felderítő nehéz páncélgépkocsi
A 3 tengelyes páncélgépkocsit a 4 tengelyes kivitel követte. A Büssing-gyár-
ban — a régebbi, az Austro-Daimler cég által készített 10 kerekű jármű tapasz-
talatait kihasználva — 1937-től 1942-ig készült el; a gyár ebből a típusból 1235
darabot gyártott. • Az impozáns külsejű jármű hírnévre tett szert; bonyolult
műszaki megoldásai ellenére (8-kerékhajtás és 8-kerékkormányzás) igen jól
használható járnpű volt. • Az előző típusokhoz hasonlóan ferde síkokkal hatá-
rolt törzse volt. Az alváz speciálisan páncélgépkocsi-alvázként készült, hátul
elhelyezett motorral. • A változatok a következők:
Sd.Kfz.231.: felderítő, 4 fős személy-
zet, tornyában 20 mm-es gépágyú és
1 db géppuska;
Sd.Kfz.232.: parancsnoki kivitel, 4
fős személyzet, 20 mm-es gépágyú,
keretantennával;
Sd.Kfz.233.: nehéz felderítő páncél-
gépkocsi, 4 fős személyzet. 75 mm-
es páncéltörő ágyú (L/42), torony
nélkül;
Sd.Kfz.263.: parancsnoki (rádiós) ko-
csi, 5 fős személyzet, torony nélkül,
1 db géppuskával, keretantennával.
A járművek hátrányosan magasak voltak, különösen a keretantennával felszerelt típusok. Emiatt az ellenség számára igen jó célpontot képeztek.
Harci súly Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség
Teljes magasság Hasmagasság
Mellső/hátsó terepszög Tengely távolság Nyomtávolság Motorteljesítmény
8,2 Mp
4 fő
5,80 m
2,21 m
2,34 m
0,28 m
40/50°
1,35/1,40/1,35 m
1,60 m
150 LE
Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat
85 km/h
18,1 LE/Mp
1,24 m
1,00 m
0,48 m
27°
8—19 mm;
homlok 14,5
Fegyverzet/lőszer- javadal mazás
Hatótáv
1 db 20 mm gá./180 db 300 km
226
Nehéz páncélgépkocsi
Sd.Kfz.234/3.: felderítő, 4 fős sze-
mélyzettel, a forgótoronyban 1 db
75 mm-es L/42 páncéltörő löveg és
1 db MG 34 géppuska;
Sd.Kfz.234/4.: felderítő, 4 fős sze-
mélyzettel, 1 db 75 mm-es L/48 pán-
céltörő löveg; forgótorony nélkül.
Sd.Kfz.234/2. PUMA
j
A keleti arcvonalon és Észak-Afrikában elszenvedett nagy veszteségek a páncé-
losjárművek továbbfejlesztését tették szükségszerűvé; ennek keretében ala-
kult ki az új, 4 tengelyes páncélgépkocsi-család. A gyártást a Büssing cég vé-
gezte, és 1943—1945 között kb. 2300 darabot készített el. A jármű műszaki
megoldása az összkerék-meghajtás és összkerék-kormányzás miatt rendkívül
bonyolult volt. A gyártásnál a régebbi 231. és 232. családnál szerzett tapasztala-
tokat figyelembe vették. • Az egyes változatok a következők voltak:
Sd.Kfz.234/1.: felderítő, 4 fős sze-
mélyzettel, forgótornyában 1 db
20 mm-es gépágyú és 1 db MG 42
géppuska;
Sd.Kfz.234/2.: felderítő (Puma), 4 fős
személyzettel, a forgótoronyban
1 db 50 mm-es harckocsiágyú és 1 db
MG 42 géppuska;
A páncélgépkocsi az előző 4 tengelyes típussorozattól abban tért el lényegesen,
hogy alváz nélküli, önhordó kivitelű volt, a törzsre erősített trapéz-lengőka-
rokkal. Ezzel az előző típussor fő hibáján, a túlzott magasságon igyekeztek segí-
teni. A 234/4 típusnál a tűzerő messze a védettség fölött volt.
Harci súly Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség
Teljes magasság
Hasmagasság Mellső/hátsó terepszög Tengelytávolság
Nyomtávolság Motorteljesítmény
11,0 Mp
4 fő
6,02 m
2,36 m
2,29 m
0,36 m
60/60° 1,30/1,40/1,30 m
1,94 m
220 LE
Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat
NÉMETORSZÁG
*
85 km/h
20 LE/Mp
1,24 m
1,20 m
0,50 m 30°
8—14,5 mm;
homlok 30 mm
Fegyverzet/lőszer- javadal mazás
Hatótáv
1 db 50 mm hk.á. L/60/55 db
1 db MG 42 gp.
600 km
227
NÉMETORSZÁG
Sd.Kfz.251
Páncélozott sorozatvető
A háború kezdetén az ún. ködvetőt — amely lényegében rakétaindító volt — egytengelyes páncéltörő löveg alvázára szerelték és így alkalmazták. Kezelése és főképpen atűzkész hetyzetbe hozása igen hosszadalmas volt. Ez a felismerés, valamint a szovjet hadsereg nagy hatású sorczatvetőinek —a Katyusáknak — a keleti hadszíntéren való megjelenése egyrészt azt bizonyította, hogy a szovjet fegyverek ezen a területen is megelőzték a német fegyvereket, továbbá hogy ennek a fegyvernek egyik fontos tulajdonsága a mozgékonyság. © A német hadvezetés a rakéták hordozására kezdetben a közepes páncélozott szállítójárművei tartotta alkalmasnak. így alakult ki a két oldalra szerelt rakétákkal az Sd.Kfz. 251/1 típusú gyalogos stuka (Stuka zu Fuss) elnevezésű féllánctalpas jármű. Fegyverzete 10 db 150 mm-es vagy 6 db 280 mm-es rakéta volt. Mint minden utólag kialakított fegyver, ez is magán viselte a változtatások okozta hátrányokat. Közülük elsősorban keli megemlíteni a szélesség jelentős növekedését. A jármű mozgékonysága a felszerelt rakétákkal igen korlátozott volt. Emellett — szemben a szovjet megoldással — a csak függőleges síkban irányítható rakéták célzási lehetősége korlátozott volt, és a jármű pillanatnyi helyzetétől függött. Úgy tűnik, hogy ezzel a fegyverrel inkább erkölcsi hatás elérésére törekedtek.
Harci súly |
9,0 Mp |
Kezelők |
12 fő |
Teljes hossz |
5,80 m |
Teljes szélesség |
3,20 m |
Teljes magasság |
1,75 m |
Has magasság |
0,30 m |
Mellső/hátsó terepszög |
45/30° |
Lánctalpfelfekvési hossz |
1,80 m |
Lánctalpszélesség |
0,28 m |
Nyomtávolság |
1,65 m |
Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat
120 LE
50 km/h
13,3 LE/Mp 0,87 kp/cm2 kb. 25°
kb. 1,80 m 0,50 m kb. 0,5 m 20°
7—12 mm
Fegyverzet
Hatótávolság
10 db
150 mm vagy 6 db 280 mm rak.
300 km
228
Sd.Kfz.4/1, MAULTIER
Páncélozott sorozatvető
Az Opel Blitz tehergépkocsit 1943-ban több más hasonló nagyságrendű gépkocsival együt^ a keleti hadszíntéren szerzett tapasztalatok alapján féllánctalpas kivitelben készítették. A lánctalp az angol Carden-Loyd futómű lemásolása volt. Az így kialakított járműveknek — a tehergépkocsihoz viszonyítva — a terepjáró képessége megnövekedett, a sebesség és a fogyasztás rovására. Ezek a járművek kapták a Maultier (öszvér) nevet. ® Az Opel Maultier típust páncélozott kivitelben is elkészítették, ez lett a 150 mm-es 42M ködvetö alapja, amely valójában 10 csövű 15 cm-es rakétavető volt. ® A meglehetősen túlterhelt járművek terepjáró képessége igen jó volt. A sorozatvető 2×5 csövét körben lehetett forgatni; ezzel az Sd.Kfz. 251. típus alapvető hibáját kiküszöbölték. ® A fegyvert — elődjeihez hasonlóan — inkább erkölcsi hatás elérésére szánták, célzási pontosságából eredően gyakorlatilag csak területtűz mérésére volt alkalmas, s A típusból 1943-ban 300 darabot készítettek.
Harci súly |
4.5 Mp |
Motorteljesítmény |
Kezelők |
4 fő |
Sebesség úton |
Teljes hossz |
6,00 m |
Fajlagos teljesítmény |
Teljes szélesség |
2,25 m |
Fajlagos talajnyomás |
Teljes magasság |
kb. 2,50 m |
Oldalstabilitás |
Has magasság |
0,26 m |
Árokáthidaló képesség |
Mellső/hátsó tarepszög |
30/30’ |
Gázlóképesség |
Lánctalpfelfekvési hossz |
1,52 m |
Lépcsőmászó képesség |
Lánctalpszéf ess ég |
0,3 m |
Mászó képesség |
Nyomtávolság |
1,54 m |
Páncélzat |
NÉMETORSZÁG
Fegyverzet
68 LE
35 km/h
- LE/Mp
0,90 kp/cm2 20°
0,5 m
0,5 m
0,3 m
20°
7—9 mm
Hatőtáv
2X5 db 150 mm rak.
150 km
229
NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
M48A2 MÓD.
Közepes harckocsi
Az M48A2 típusú közepes harckocsi 1955-től az amerikai haderő, 1958-tól a Bundeswehr állományába is került. Az erős páncélzaté — homloklemeze 110 mm —, konzervatív építésű harckocsiból mintegy 10 000 db készült, nagy részük a NATO-államok haderőiben ma is szolgálatban áll. • Az eltelt idő alatt az eredetileg benzinbefecskendezéses Otto-motorral felszerelt harckocsi elavult. Korszerűsítési terveit a nyugatnémet cégek két változatban is kidolgozták, egyiket a Bundeswehr 1840 db, a másikat a török haderő 950 db járműve részére. Mindkét esetben új, 830 LE-s Diesel-motort (Leopárd típus) és 105 mm-es L7A3 harckocsilöveget építenek a járműbe. A tornyot előtétpáncéllal veszik körül, a löveg műanyag hőköpenyt kap. A tűzvezető rendszert és a távmérőt új típusúra cserélik ki, a kombinált infravörös/fehér fényű sugárvető, illetve passzív infravörös műszer utólag felszerelhető. A jármű hatótávolsága kétszeresére nőtt, sebessége eléri az 55 km/h-t, harcértéke megközelíti az M60A1 típusét. A külméretek — az összhosszúság kivételével, amely az új löveg miatt megnőtt — változatlanok. • Az NSZK számára a Wagman-gyár egyszerűsített kivitelben készíti: a motort nem cseréli ki és az előtétpáncélozást nem szereli fel.
Harci súly |
47,8 Mp |
Kezelők |
4 fő |
Teljes hossz |
9,35 m |
Teljes szélesség |
3,63 m |
Magasság |
2,90 m |
Sebesség |
55 km/h |
Fegyverzet/lőszer-
javadalmazás
1 db 105 mm L7A3 hk.lg./46 db
1 db 7,62 mm gp./2250 db
1 db 7,62 mm lé.gp./2500 db
230
LEOPÁRD 1A1
Harckocsi
A Német Szövetségi Köztársaságban épített első nagy sorozatú, nagy teljesítményű, korszerű harckocsitípus. A kialakítás folyamatában 1955-ben India részére egy 714 gyári jellel ellátott közepes harckocsit terveztek, ez azonban nem épült meg. 1959-től francia—nyugatnémet egyezmény szerint egy (közepes) harckocsitípust külön-külön fejlesztettek ki; a jobb teljesítményű lett volna a közös NATO-jármű (AMX30 — Leopárd 1). A Porsche KG cég a második világháborús tapasztalatait felhasználva 1960—61-ben kialakította a 723 gyári jelű IA prototípust; ebből 2 példány épült meg. A fő jellemzőket már magán viselte: hátsó lánckerékmeghajtás, 7-görgős, jól mozgó futómű, nagy teljesítményű Diesel-motor. Fegyverzete a brit szabvány szerinti 105 mm-es L7A1 löveg, öntött torony. • 1961-ben 2 példány épült az IB (T—1), majd 1962-ben 26 példány a IIA jelű proto-, illetve elősorozatból. 1963—64-ben a 814 gyári jelű C-sorozat 50 példánya, majd 1965—66-ban a 814 jelű első és második, 1966—67-ben a harmadik sorozata került ki a gyárból. A Bundeswehr állományába 1972-ig összesen 1845 db 1 és A1 jelű harckocsi került. Gyártási számaik 8001-től 13 999-ig terjednek. • Páncélzata: test elöl 70 mm (30°-nál), oldalt 30—35 mm; hátul 25 mm, torony 60 mm. A harckocsisorozatokat 1974 után fokozatosan átépítették és korszerűsítették; ennek keretében lövegstabili- zátort, oldalkötényezést, műanyag lövegcsőburkolatot, új műszereket, tűzvezető berendezést stb. építettek a járműbe. Harcértéke így a későbbi A2 változatét elérte, szolgálati ideje az 1980-as évek közepéig meghosszabbodott.
Harci súly 41,5 Mp
Kezelők 4 fő
Teljes hossz 9,54 m
Teljes szélesség 3,37 m
Magasság
Has magasság
Motortípus
Motor-
Lánctalp-
szélesség
Sebesség úton
Fajlagos
teljesítmény
Fajlagos
talajnyomás
2,62 m
0,44 m
MTU MB—838—Ca—M500
teljesítmény 830 LE/2200 f/min
NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
0,55 m
65,0 km/h
20 LE/Mp
0,88 kp/cm3
Fegyverzet/ lőszerjavadalmazás
Hatótáv
- db 105 mm L7A1 lg./60db
- db 7,62 mm MG1 gp./5500 db 600 km
231
NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
Harci súly |
42,4 Mp |
Kezelők |
4 fő |
Teljes hossz |
9,45 m |
Teljes |
|
szélesség |
3,37 m |
Magasság |
2,62 m |
Hasmagasság |
0,44 m |
Lánctalp |
|
szélesség |
0,55 m |
Motor
teljesítmény Sebesség úton Fajlagos
teljesítmény Fajlagos talajnyomás Gázlóképesség
232
Motortípus MTU Mb-838 Ca—M—500
LEOPÁRD 1A2
Harckocsi
A Leopárd—1 harckocsi második fő változata az A2 jelű típus volt. A Bundeswehr számára 1973-ban 232 db épült, 14 001—14 232 közötti gyári számokkal. ® A test páncélzata eiöl 70, oldalt 35, hátul 25 mm; az öntött torony adatait nem közölték. Eredeti állapotában beépített iövegstabilizátora nem volt, ezt az átépítésnél szerelték be. A későbbi 1A3/A4 típushoz kifejlesztett köténypáncélzatot, a lövegcső műanyag burkolatát, az infravörös sugarvetőt, a navigációs műszereket stb. 1974—76 között az átépites során szerelték fel. A típusból — kis módosításokkal — a NATG-n beiül Belgium 334, Hollandia 463, Norvégia 78, Dánia 120 db-ot kapott, v A standard ai váz fel használásával épült meg az utászharckocsi (Fionierpanzer) CEV 10 001—10 999 közötti gyári számmal; 105 db a Bundeswehr szamára, 36 db peoig exportra. A Biber hídvető harckocsiból 1973—75 közőct Í05 db a Bundeswehr, 50 db pedig exportrendelésre épült. A 105 mm-es loveg lőszerkészletét 63 űb-ra növeitek; hajtóanyagkészlete 985 I Diesel-olaj, fogyasztása 100 xrn-en 165 I. w Hasznos terhelése 2000 kp, teljesítmény- és terepjáró-adatai lényegében megegyeznek a későbbi változatokkal. A korszerűsítéssel elért harcértéke a későbbi A3/A4 típussal csaknem egyenértékű.
Fegyverzet/
830 LE/2206 f/inin
65,0 km/h
19,7 LE/Mp
0,90 kp/cm2
iőszer- juvauaíriiazas
Ható táv
- db 105 mm
BK L7A3 L/51 íg./63 db
- db 7,62 mm
MG1 gp./SSOO db
600 km
2,2 m
Harckocsi
NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
Az A3 típus a Leopárd—1 harckocsi ötödik építési sorozata. Az első változat
még öntött, ae vastagabb páncélzaté, a második már új, szegletes, hegesztett
toronnyal épült. 1973 és 1974 között 110 db-ot szállítottak a áundeswehrnek,
ezek gyári száma 14 001—14 110 között volt. ® A járműveket már lánctalp-
köténylemezzel, valamint műanyag lövegcsöburkolattal és a kombinált infra-
vörös/fenér fényű sugárvetővel látták el. A 986 liter hajtóanyag-kapacitású
harckocsi olajfogyasztása 100 km-enként 165 liter. Árokáthidalás 2,9 m; lépcső-
mászó képesség 1,11 m; mászóképesség 60°-os, előkészítés nélkül 2,2 m víz-
mélységig gázióképes. A harckocsi a légzőcső felszerelése után 4 m-es vízmély-
ség leküzdésére képes. Legnagyobb sebessege eiőremenetben 65 km/h, hátra-
menetben 25 km/h. Páncélzata a korábbi változatokkal lényegében megegye-
zik, a torony páncélvastagságát megnövelték, ö A Bundeswehr Összesen
2437 db Leopárd—1 sorozatú harckocsit kapott, a kísérleti és prototípusokat
nem számítva. (1845 db A1, 232 ab A2, 110 db A3 és 250 db A4 jelű változat.)
& Az alvaz és a fődarabok felhasználásával a kiéli Atlas-MAK gyárban 1966—71
között 444 db Bergepanzer—2 (Standard) ARV műszaki-mentő harckocsi is
épült. Gyári számuk: 9001—9999 között.
Harci súly Kezelők Teljes hossz |
42,4 Mp 4 fő 9,54 m |
Motorteljesítmény Sebesség úton |
830 LE/220C f/rnin 65 km/h |
Fegyverzet/ lőszerjavadalmazás |
1 db 105 mm BK L7A3 L/51 |
T eljes |
Fajlagos |
lg./63 db |
|||
szelesség |
3,37 m |
teljesítmény |
19,7 LE/Mp |
2 db 7,62 mm MG1 |
|
Magasság |
2,62 m |
Fajlagos |
gp./5500 db |
||
H as m agasság |
0,44 m |
talajnyomás |
0,90 kp/cm1 |
Hatótáv |
600 km |
Lánctalp |
Gázlóképesség |
2,2 m |
|||
szélesség |
0,55 m |
||||
Motor típus |
MTU—MB—838 Ca—M500 |
NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes
szélesség
Magasság
Hasmagasság
Lánctalp-
szélesség
Motortípus
- Mp
4 fő
9,54 m
- m
- m
0,44 m
0,55 m
MTU—MB—838/90° V—10
Motor-
teljesítmény
Sebesség úton
Fajlagos
teljesítmény
Fajlagos
talajnyomás
Gázlóképesség
234
LEOPÁRD 1A4
Harckocsi
A Leopárd 1A4 típusú harckocsi kisebb módosításokkal és műszerezési eltérésekkel az A3 sorozattal megegyezik, A régi M48A2 felváltására a Bundeswehr- nek 1975—76-ban 250 db-ot szállítottak. Ezzel a saját részre történt Leopárd—1-harckocsigyártás lényegében befejeződött, a Kreuss-Maffei és az MTU cég a külföldi exportkötelezettségek teljesítésére tért át. 1979-ig Olaszország részére 200 db A2, Ausztrália számára 45 db A3, 5 db Biber, 6 db Bergepanzer, Kanada részére 120 db A4, Törökország számára 50 db, Görögország részére 150 db harckocsi szállítását vállalták el. Emellett a licencgyártás keretében Olaszország 600 db (Leone), Törökország 150 db harckocsit szerel össze; ezekhez jelentékeny mennyiségű alkatrészt kell szállítaniuk. Spanyolország rendelései még függőben vannak. • Az alváz gyártásával 1976-ban megkezdődött a Gepárd légvédelmi harckocsi sorozatgyártása, amelyből 1980-ig a Német Szövetségi Köztársaság 420, Hollandia 95, Belgium 55 db-ot kap. NATO-államo- kon belül további szállítások lehetségesek. • A távlati fejlesztés brit—nyugatnémet együttműködésben (FMBT—80) Leopárd—3 ideiglenes néven már folyik, a Leopárd—1 sorozatnak az 1980-as évek végén történő felváltására. Ennek pontosabb adatait eddig nem tették közzé.
830 LE Diesel 65 km/h
- LE/Mp
0,90 kp/cm2
2,25 m
Fegyverzet/ lőszerjavadalmazás
Hatótáv
- db 105 mm
L7A3 (L/51) lg./63 db
- db 7,62 mm gp./5500 db
600 km
LEOPÁRD—2
Harckocsi
NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
Az amerikai—nyugatnémet közös fejlesztésű MBT—70 harckocsi megalkotása
után a két állam külön-külön típust alakított ki. A Bundeswehr alapkövetel-
ményei szerint a már korábban kifejlesztett 1500 LE-s Diesel-motor felhaszná-
lásával ágyús változatot készítettek. A futómű a jól bevált Leopárd—1 típus
kismértékben fejlesztett változata. • A tervezett harci súly 47,0 Mp volt, a pro-
totípusok nehezebbek lettek, így a számított 32 LE/Mp fajlagos teljesítményt
nem érték el. 1971—74 között különböző változatokban és lövegekkel 17 pro-
totípus épült. 1974—76-ban a NATO összehasonlító csapatpróbára a hagyo-
mányos 105 mm-es L7A3 és az új, 120 mm-es Rheinmetall harckocsilöveggel
12 példány épült meg. 1976-ban az Egyesült Államokban a Crysler XM1 típusú
gázturbinás harckocsijával együtt összehasonlító próbának vetették alá. Ennek
során amerikai értékelés szerint a Leopárd—2 17 : 6 arányban alulmaradt,
így 1977 tavaszán NATO-szabványos közös járműként még nem fogadták el.
- Fő jellemzője a szögletes formájú előtétpáncélzatú új torony, valamint a
sima csövű 120 mm-es harckocsilöveg, amely új típusú lőszerével — a feltéte-
lezések szerint — az 1980-as évek harckocsijai ellen is hatásos. • Sorozatgyár-
tásának megkezdését — a Bundeswehr által üzemeltetett 1450 db régi M48A2
amerikai közepes harckocsi felváltására — 1978-ra tervezték. Csereszabatos fő
darabok (lánc, motor, löveg, műszerek) alkalmazásáról tárgyalások indultak.
- A fényképen a prototípus látható.
Harci súly |
50,5 Mp |
Sebesség úton |
68 km/h |
Fegyverzet |
1 db 120 mm Rhein |
Kezelők |
4 fő |
Fajlagos |
metall sima csövű hk.lg. |
||
Teljes hossz |
9,72 m |
teljesítmény |
30 LE/Mp |
2 db 7,62 mm MG1 gp. |
|
Teljes szélesség |
3,54 m |
Fajlagos |
Hatótáv |
400—600 km |
|
Magasság |
2,48 m |
talajnyomás |
0,83 kp/cm1 |
||
Lánctalp |
Gázlóképesség |
2,2 m (légzőcsővel 5,5 m) |
|||
szélesség |
0,635 m |
Mászóképesség |
60° |
||
Motortípus |
MTU—MB—873 Ka—500 |
||||
Motor |
|||||
teljesítmény |
1500 LE/2600 f/min |
235 |
NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
MBT—70
Harckocsi
A Német Szövetségi Köztársaság és az Egyesült Államok kormánya 1963 augusz-
tusában egyezményt írt alá egy közös harckocsi kifejlesztéséről, amely az 1970-
es évek korszerű és NATO-szabványosításra is alkalmas járműve lenne. A fő
cél az Egyesült Államokban az M60 sorozat, a Német Szövetségi Köztársaság-
ban az M48A2 típus felváltása volt, azzal a kikötéssel, hogy az új járműnek
1970-re sorozatgyártásra készen kell állnia. Az MBT—70 (Main Battle Tank)
- német elnevezéssel Kampfpanzer—70K — az ellentétes követelmények ki-
elégítése miatt túl bonyolult és drága lett olyannyira, hogy mérnöki képzett-
ségű személyzetet igényelt. ® Az alkalmazott hidropneumatikus rugózás
- bár lehetővé tette a jármű magasságának 400 mm-rel történő csökkentését
- a futóművet bonyolulttá tette. A lézeres távmérős és irányított Shillelagh
páncéltörő rakéta 152 mm-es löveget kívánt, amely — az M60A2E mintájára —
taracklőszerrel is képes tüzelni. E követelmény kielégítése az automata töltő-
gép beépítésével növelte a torony méreteit és súlyát. A nyugatnémet változat-
hoz új, 120 mm-es harckocsilöveget terveztek az irányított páncéltörő rakéta
magas költségei és kedvezőtlen tűzgyorsasága miatt. Kétféle motort fejlesztet-
tek ki, a nyugatnémet típus MTU—MB 873, 12 hengeres olajhűtésű Dieseí,
az amerikai Continental 1475 LE teljesítményű 12 hengeres léghűtéses Diesel
volt. Az NSZK-ban 1964—67 között 6 db prototípus épült, a költségek igen
magasak voltak. 1970-ben a fejlesztést leállították, az új típus gyártását a két
fél külön vonalon folytatta. Az Egyesült Államok a T-—95, XM803, majd XM1,
a Német Szövetségi Köztársaság a Leopárd—2 formájában.
Harci súly Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény
46,0—50,0 Mp
3 fő
9,10 m
3,51 m
1,99—2,29—2,59 m
0,14—0,44—8,74 m MTU —MB—873 Ka
1500 LE/2600 f/min
70 km/h
32,4 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás Gázlóképesség Mászóképcsség
0,78 kp/cm2
2,25 m
60*
Fegyverzet/lőszer- javada! mazás
Hatótáv
1 db 152 mm sima csövű lg.(USA) XM—150 típusú vagy 1 db 120 mm hk.lg. (NSZK) 50 db
1 db 20 mm gá. és
1 db 7,62 mm
MG3 gp.
Í5G km
236
MARDER
Lövészpáncélos
NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
A Leopárd—1 harckocsik rendszeresítése után felmerült egy olyan, erősen páncélozott, lánctalpas lövészpáncélos igénye, amely bármilyen terepen képes a harckocsikkal lépést tartani. A Marder lövészpáncélos 600 LE-s motorja a harckocsikkal egyenértékű sebességet és fajlagos teljesítményt tesz lehetővé, a páncélzat tekintetében is a legerősebb; mindez indokolja a 28,2 Mp-os súlyát. ® Fegyverzete főleg földi élőcélok ellen és légvédelmi feladatokra alkalmas, páncélozott célok és erődítések ellen gyenge. Az első 1926 db jármű építését a Rheinstahl A.G. cég 1974-re fejezte be, utána egy újabb, 250 db-os sorozat épült. ® A jármű hatótávolsága 600 km; nem úszóképes, előkészítés után 2 m mély vízben haladhat. A kifejlesztett alvázat a 120 mm-es nehéz aknavető és a Roland—II légvédelmi rakétarendszer szállítójárműveként is felhasználták. Ezek sorozatgyártása 1975-ben kezdődött meg, a stabilizált toronnyal ellátott Marder—II típus fejlesztése a befejezéshez közeledik. • 1976-ban egy könnyű harckocsi prototípusát készítették el, ez a Marder alváz és a Leopárd—1 torony kombinációja esetleges exportcélokra.
Harci súly
Kezelők/szállított lövészek
Teljes hossz
Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus
28,2 Mp
2/8 fő
6,79 m
3,24 m
2,95 m
0,44 m
MTU — MB—833 4 üt.
(Diesel) 6/V
Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos
talajnyomás Lánctalpfelfekvési hossz Lánctalpszélesség Árokáthidaló
képesség
600 LE/2200 f/min
78 km/h
21,3 LE/Mp
0,8 kp/cm3
3,9 m
0,45 m
2,50 m
Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
Hatótáv
1,50 m
1,0 m
31°
- db 20 mm gá.
202/1250 db
- db 7,62 mm gp./2500 db
600 km
237
NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG
Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság
Has magasság Motortípus
19,5 Mp
4 fő
7,74 m
2,98 m
3,00 m
0,406 m MB—Mód—OM—403Va 4 üt. (Ottó vagy Diesel) 10 V
Motor
teljesítmény
úton/vízen
Fajlagos teljesítmény Mellső/hátsó
terepszög
Lépcsőmászó
képesség
238
SPÁHPANZER—2 LUCHS
Felderítő harcjármű
A Bundeswehr — a régebbi Hotchkiss SPz—11—2 típusú, lánctalpas felderítő páncélozott járművek kicserélésére — egy 8×8 kerékképletű, úszóképes, kerekes páncélozott jármű rendszeresítését vette tervbe. Hosszabb fejlesztő munka után 1973-ra két prototípus alakult ki; mindkettő a második világháborúban alkalmazott 8 kerekes Puma nevű felderítő páncélgépkocsi korszerű változatának tekinthető. Mind a 8 kereke meghajtott és kormányozható, és az első, valamint a hátsó vezetőülésből mindkét irányban egyformán vezethető. A sorozatgyártást 1975-ben kezdték meg, és két sorozatban 408 db-ot szállítanak a nyugatnémet haderőnek. A továbbiakban NATO-exportot is terveznek. • Az 1 db 20 mm-es gépágyúból és 1 db 7,62 mm-es géppuskából álló fegyverzetét utóbb a Cári Gustaf nevű hordozható kézi páncéltörő rakétával erősítették meg. A felderítő jármű sebessége úton eléri a 100 km/h értéket, előkészítés nélkül úszóképes, terepjáró képessége igen jó. • Fődarabjait, így a motort, a sebességváltóművet, a tengelyeket stb. a fejlesztés alatt álló, szintén úszóképes, 4×4 kerékképletű kerekes lövészpáncélos kialakításához is felhasználják.
390 LE/2500 f/min
90—100/10 km/h
20 LE/Mp
66/50*
Mászóképesség Kerékképlet Fegyverzet
Hatótáv
31*
8×8
1 db 20 mm RH 202 típ. gá.
1 db 7,62 mm lé.gp.
800 km
0,8 m
HS—30 SPz—12—3
Lövészpáncélos
A Bundeswehr a lövészpáncélosok kifejlesztésének első időszakában, 1958-ban egy viszonylag könnyű és teljesítőképes lövészpáncélos megszerkesztéséhez a svájci FIA/Hispano Suiza HS—30 jelű lövészpáncélos terveit megvásárolta; a jármű akkor csak prototípus formájában létezett. Ezen több átalakítást végeztek, erősebb hajtóművet és saját 20 mm-es gépágyút építettek a járműbe. 1960- tól rendszeresítették, és nagy sorozatban gyártották: kb. 3000 db épült meg. • Az alváz felhasználásával készült főbb változatai: az SPz 21—3 híradó jármű, az SPz 51—3 81 mm-es aknavető-hordozó, az SPz 52—3 120 mm-es aknavetőhordozó, az SPz 81—3 tűzvezető központ, sebesültszállító jármű, valamint anyagszállító jármű. • Időközben — 1971-től — a Bundeswehr gépesített lövészzászlóaljainak járműveit az új típusú Marderekkel váltották fel. A felszabaduló példányokat a 120 mm-es aknavetők hordozására állították be. • A tervezett JPz 3—3 jelű rakétás páncélvadász sem épült meg, ez utóbbi Marder alvázra került. A jármű 20 mm-es MK jelű L/85 gépágyúja földi és légi célok ellen egyaránt hatásos. A jármű talajnyomási értéke viszonylag alacsony, mozgékonysága kielégítő. A maximálisan 30 mm-es páncélzat könnyűfegyverek tüze ellen véd.
Harci súly |
14,6 Mp |
Lánctalpfelfekvési hossz |
Kezelők/szállított lövészek |
1/8 fő |
Lánctalpszélesség |
Teljes hossz |
5,56 m |
Fajlagos teljesítmény |
Teljes szélesség |
2,54 m |
Fajlagos talajnyomás |
Magasság |
2,20 m |
Oldalstabilitás |
Hasmagasság |
0,40 m |
Árokáthidaló képesség |
Motortípus |
Ottó |
Gázlóképesség |
Motorteljesítmény |
198 LE |
Lépcsőmászó képesség |
Sebesség úton |
65 km/h |
|
Mellső/hátsó terepszög |
35/35° |
(±2r
3,03 m
0,35 m
13,6 LE/Mp
0,69 kp/cm1 25°
1,65 m
0,70 m
0,75 m
Fegyverzet/löszer- javadalmazás
Hatótáv
1 db 20 mm L/85 gá./2S0 db
1 db
7,62 mm gp./5000 db 370 km
239
Az NSZK-beli Thyssen-Henschel cég azonos fődarabok fel használásával egy 6×6 kerékképletű (TPZ—1) és egy 8×8 kerékképletű (TPZ—2) jelű szállítójárművet fejlesztett ki a Bundeswehr számára. A csapatpróbák után a 6 x6 típust fogadták el rendszeresítésre. Gyártását 1978-ban kezdték meg; a 90 km/h maximális sebességű jármű 2,0 Mp terhet, vagy ennek megfelelő 12—14 főt szállíthat a 6 m3-es rakodótérben. A 16,0 Mp összsúlyú jármű nem minősül lövészpáncélosnak, ezért csak egy géppuskával és 12 db ködvetővel szerelték fel. ® A vékony páncélzat és a 2 hajócsavar jó úszó kép ességet, a Luchs típusú felderítő páncélgépkocsi fődarabjai és futómű-megoldása pedig a jó terepjáró képességet biztosítja számára. A DB—OM—402A jelű 8 hengeres Dieselmotorja 2500 f/min esetén 320 LE teljesítményű. • A jármű azon koncepció alapján épült meg, amely szerint minden embert és anyagot védett, úszóképes, nagy teljesítményű eszközökön kell szállítani, amelyeknek a menetteljesítménye a lövészpáncélosokéval megegyező, szükség esetén harcba is vethetők.
Harci súly
Kezelők/szállított
lövészek
Teljes hossz
Teljes szélesség Magasság
Has magasság
Mellső/hátsó terepszög Motortípus
Motorteljesítmény
16,2 Mp
1/12 fő
6,74 m
2,94 m
2,5 m
0,405 m 45/45° Diesel
320 LE/2500 f/min
Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Arokáthidaló képesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Kerékképlet Fegyverzet
- LE/Mp
2,8 kp/cm* 1
0,9 m
0,5 m
32°
6×6
1 db 7,62 mm gp.
12 db ködvető
240
fiat T—2000
Nehéz harckocsi
Olaszországnak az első világháborúba történt belépésekor a francia példák alapján tanulmányozni kezdték a nehéz és a könnyű harckocsik építési lehetőségeit. Franciaország néhány saját gyártású járművet bocsátott Olaszország rendelkezésére. Ezeket kipróbálták, és a tapasztalatok nyomán 1916 októberének végén megkezdték a FiatT—2000 típusú nehéz harckocsi gyártását; az első kísérleteket 1917 júniusában végezték velük. A német A7V harckocsihoz hasonlatosan a jármű nagyméretű és nehéz lett, mozgékonysága már az akkori követelményeket sem elégítette ki. A nehéz terepű Piave—Isonzó arcvonalon sikeres bevetésére nem volt remény. • A fegyverszünetig 2 példány épült, egyik Rómában, a másikTripolisban került kipróbálásra. Az 1920-as években 5—10 darab épült, majd gyártását beszüntették. • A 15—20 mm-es páncélozású járművet 1 db 240 LE-s repülőgépmotor hajtotta, ez 7,5 km/h maximális és 6 km/h utazósebességet biztosított számára. Érdekessége, hogy a hátsó részen beépített 1200 f/min-os repülőgépmotor egy ventillátort és a hűtőrendszert is üzemeltette. • Fegyverzete, az 1 db 75 mm-es harckocsilöveg és a 7 db géppuska jelentős tűzerőnek számított, de kezelésük nehézkes volt. A lánctalp szélessége mindössze 0,45 m volt, a kis talajnyomás és jó terepjáró képesség elérésére nem bizonyult elegendőnek.
Harci súly Kezelők
Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Lánctalpszélesség Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton
40,0 Mp
10 fő
- m
3,1 m
3,8 m
0,54 m
0,45 m
Fiat 6 hengeres
240 LE
- km/h
Fajlagos teljesítmény Árokáthidaló képesség Mászóképesség Páncélzat
Fegyverzet
Hatótáv
OLASZORSZÁG
6,0 LE/Mp
3—3,5 m 35—40’
15—20 mm
1 db 75 mm
hk.á.
7 db gp.
75 km
241
OLASZORSZÁG
FIAT T—3000
Könnyű harckocsi
Az első világháború végén a francia Char-léger típusú könnyű harckocsi hatására a Fiat-gyár egy T—3000 jelű típus építését kezdte meg; 1919 áprilisára 100 példány készült el. A háború kimenetelére semminemű hatásuk nem volt, de az 1920—30-as években — több változatban — az olasz haderő szabványos felszerelését képezték. A mindössze 5,0 Mp súlyú jármű szűk és gyenge volt, ezért első változatába csak 2 db S.I.A. géppuska volt beépíthető 2000 db lőszerrel. A későbbi, az 1920-as években kifejlesztett B változatba — a francia példa nyomán — 37 mm-es harckocsilöveget építettek. A négyhengeres, 55 LE-s, erősebb motorja a francia Char-léger jármű 36—39 LE-s motornál nagyobb teljesítményt ért el, de így is csak 15—22 km/h sebesség eléréséhez volt elegendő. A páncélzata 16 mm, az alárendelt helyeken 8 mm-es volt; ez a korabeli harckocsikkal összehasonlítva kedvező érték. • Érdekessége, hogy az erősített T—3000 B jelű ágyús változatból az 1930-as évek elején a magyar honvédség kiképzési célokra 5 példányt vásárolt. Ezek pár éven át szolgálatban álltak, de az Ansaldók rendszeresítése után kivonták őket a felszerelésből.
Harci súly Kezelők
Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Lánctalpszélesség Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton
5,0 Mp
2 fő
- m
1,65 m
- m
0,35 m
0,28 m
Fiat 4 hengeres 55 LE/1700 f/min 15—22 km/h
Árokáthidaló képesség Páncélzat Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
Hatótáv
1,8 m
8—16 mm
2 db S.I.A. gp. kupolában/ 2000 db
80 km
242
ANSALDO CV—35
Könnyű harckocsi
Az 1936 óta az olasz Fiat-műveknél Fiat-Ansaldo néven sorozatban gyártott harckocsi megszerkesztésének alapját a brit Vickers-Carden-Loyd Mk. VI. jelű lánctalpas fegyverhordozó jármű licence képezte. Az első olasz CV—33 jelű sorozatnak csak 1 db 6,5 mm-es, a második CV—35 (Carro Veloce) jelű sorozatnak már 2 db 8 mm-es géppuskája volt. 1936-tól 1939-ig kb. 2500 példány épült, ennek egy részét Ausztriába, Görögországba, Magyarországra, Bulgáriába, Irakba, Kínába, Afganisztánba, Bolíviába és Brazíliába exportálták. • A könnyű páncélzaté, gyenge fegyverzetű jármű már az abesszíniái hadjárat után elavultnak számított, s a spanyol polgárháborúban sem vált be. 1936-ban a magyar honvédség első harckocsitípusát 104 db, ilyen elavult jármű képezte; ehhez később még 65 volt osztrák jármű járult. • 1941-ben a keleti hadszíntéren a gyorshadtest kötelékében működtek, de elavultságuk miatt kivonták őket a harcoló alakulatok állományából, és vegyivédelmi járműként, illetve repülőtéri vontatóként alkalmazták őket. • Az olasz típusok között volt lángszórós, páncéltörő, vontató, hídvető és ködvető változata is. • Az 1940/41. évi észak-afrikai hadműveletekben még alkalmazták őket.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség Magasság
Has magasság Motortípus
Motorteljesítmény
3,3 Mp
2 fő
3,15 m
- m
- m
0,23 m Fiat CV3—005;
4 hengeres soros, benzin
43 LE/2400 f/min
Sebesség úton
Fajlagos teljesítmény Arokáthidaló képesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
Hatótáv
OLASZORSZÁG
42 km/h
13 LE/Mp
1,45 m
0,65 m
6—13,5 mm
2 db 8 mm gp./3200 db 150 km
243
OLASZORSZÁG
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortipus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény
11,0 Mp
- fő
- m
2,18 m
2,30 m
0,36 m
Spa 8T; V—8 Diesel
105 LE
- km/h
- LE/Mp
Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat
244
M —11/39
Közepes harckocsi
Az olasz közepes harckocsik a lap változatának prototípusa 1937-ben a Fiatműveknél épült meg. A futómű rendszerénél a kiinduló alap az L/3 jelzésű könnyű típus volt, mindkét oldalon 4×2 db-os kis méretű futógörgővel és bonyolult kereszthimbás rugózással. A kialakításon a korábban vásárolt Vickers-licencek hatása — az összes hátrányával együtt — érezhető volt. Kisebb sorozatú gyártását — néhány módosítás után — 1938-ban kezdték meg; 1940-ig 100 db épült. Valamennyit az észak-afrikai hadszíntéren vetették be; példaként említhető, hogy 1940 júliusában 70 db-ot szállítottak Líbiába, ahol a brit offenzíva harcaiban hamarosan elvesztek; több példány az angol csapatok zsákmánya lett, akik alaposan kipróbálták. • Ennek a sorozatnak a járműveiben még rádió sem volt. A löveg merev megoldása sem bizonyult szerencsésnek, függőleges síkban —8° (-12° között, vízszintesen 30°-nyi mozgási lehetősége volt; a forgótoronyba a géppuskát építették be. Az erősített M—13/40 típustól kezdve több módosítást hajtottak végre rajta. A régi típusok átépítése és az újabb sorozat gyártása 1942-től M—15/42 jelzéssel kezdődött meg. A fő eltérés a nagyobb kaliberhosszúságú 47 mm-es harckocsilöveg és a 192 LE-s motor beépítése volt; a harcászati jellemzők nem sokat javultak. • Az M—11/39— M—15/42 sorozatú járművek alkották az olasz páncélos erők zömét, súlyuk és páncélzatuk szerint a könnyű, fegyverzetük szerint a közepes kategóriában, de egyiknek sem feleltek meg.
2,0 m
1,0 m
0,5 m
6—14,5 — max.
30 mm
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
Hatótáv
- db 37 mm hk.lg. L/40/84 db
- db 8 mm Breda gp./2808 db
200 km
M —13/40
Közepes harckocsi
A Fiat-művek a második világháború idején az M—11/39 típus fejlesztésével alakította ki Olaszország egyetlen közepes harckocsitípusát. Az 1940 közepétől 1943-ig gyártott 799 db harckocsit Észak-Afrikában, Görögországban, Jugoszláviában és Albániában vetették be. Az alaptípustól az erősebb löveg, a több géppuska, az erősebb Diesel-motor különböztette meg. Ebben voltak a német típusoknál korszerűbbek, de bonyolult, 8 görgős futóműve, a magas építése és gyenge páncélzata mindezt hatástalanná tette. • A csekély fajlagos teljesítmény csak alacsony sebességet és gyenge terepjáró képességet tett lehetővé, ezért a brit és az amerikai erők M3 Stuart, M3 Lee, Grant típusai már 1942-ben felülmúlták. A harcászati-műszaki adatokban a rádió beépítése sem jelentett előrelépést. A futómű kímélésére speciális gumikerekes utánfutón (tréleren) is szállíthatták. Az M—14/41 jelű erősített típusába 145 LE-s Spa-Diesel motort építettek be, sebességét 33 km/h-ra fokozták, de súlya 14,5 Mp-ra nőtt; a többi adat változatlan maradt. • Olasz adatok szerint 1943. szeptember 8-ig 1103 db épült, az olasz páncélosegységek zömét alkotta. • Az M—15/42 változatot már 1943—45 között gyártották, ebből 82 db épült meg, de német kézbe került. A sorozatot egy megsemmisült páncéloshadosztály újbóli felállítására tervezték, de a fegyverszünet ezt már megakadályozta.
Harci súly |
14,0 Mp |
Sebesség úton |
Kezelők |
4 fő |
Fajlagos |
Teljes hossz |
4,92 m |
teljesítmény |
Teljes |
Arokáthidaló |
|
szélesség |
2,20 m |
képesség |
Magasság |
2,37 m |
Gázlóképesség |
Hasmagasság |
0,41 m |
Lépcsőmászó |
Motortípus |
Diesel Spa 8 TM—40, V—8 |
képesség |
Motor |
Páncélzat |
|
teljesítmény |
125 LE (110 LE-s is volt) |
14—25 mm erősítve 40
OLASZORSZÁG
Fegyverzet/
31,8 km/h
9,0 LE/Mp
2,10 m
1,0 m
0,8 m max. 30 mm;
m
lőszer- javadalmazás
Hatótáv
- db 47 mm hk.lg. L/32/104 db
- db 8 mm Breda \
M38 gp. (testben) /3fl48 d(j
2 db 8 mm Breda | M38 lé.gp.
200 km
245
OLASZORSZÁG
P—40
Közepes harckocsi
Az olasz haderő részéről 1940 folyamán egy nehéz harckocsi tervezésére irányuló igény merült fel; a terv eredetileg P—75, majd P—40 számot kapott, és prototípusa 1942-ben készült el. • Az első prototípusnak 330 LE-s Dieselmotorja és 75 mm-es L/18 tarackágyúja volt. Ez utóbbit a második prototípusnál 75 mm-es L/32, majd a negyedik prototípusnál 75 mm-es L/34 hosszú csövű lövegre cserélték ki; a tornyot is módosították, megnyújtották. Az ebben a járműben alkalmazott 420 LE-s V—12 Diesel-hajtómű a szovjet T—34 motorjának másolata volt, amelyet zsákmányolt járművek alapján készítettek. A futómű az M—11/15 sorozat futóművének erősített változata; az olasz ipar ugyanis nem volt abban a helyzetben, hogy új konstrukció gyártására térjen át. A lánctalp szélességét megnövelték. Első ízben alkalmaztak a korszerű követelményeknek megfelelő döntött páncélzatot. • Az első sorozat példányai 1943-ban készültek el, ezekkel tervezték az M szériájú típusok pótlását, de az olasz fegyverszünetig csak 21 (más adat szerint 24) db épült meg. 1944-ben Észak-Olasz- országban német ellenőrzés alatt mintegy 80 db épült a Wehrmacht számára, ezeket az olasz arcvonalon harcoló német egységek kapták. A gyors fejlesztés eredményeképpen a nehéz harckocsinak szánt típus elkészülte idejére még a közepes kategóriában is a gyengébbek közé tartozott. Ennek ellenére a második világháború legkorszerűbb olasz konstrukciójának tekinthető.
Harci súly |
26,0 Mp |
Kezelők |
4 fő |
Teljes hossz |
5,75 m |
Teljes szélesség |
2,75 m |
Magasság |
2,50 m |
Hasmagasság |
0,43 m |
Motortípus |
Diesel, V—12 |
Motorteljesítmény |
420 LE |
Sebesség úton |
40 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
16,1 LE/Mp |
Árokáthidaló képesség |
2,50 m |
Gázlóképesség |
1,15 m |
Lépcsőmászó képesség |
1,0 m |
Páncélzat |
14 20 40 50 mm; homlok 60 mm |
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
Hatótáv
1 db 75 mm hk.lg. (L/34 prototípuson) 75 db
1 db 8 mm Breda M38 gp./600 db 275 km
SAHARIANO
Könnyű harckocsi
OLASZORSZÁG
A Fiat-művek a háború idején kezdte meg egy korszerű, gyors, könnyű harckocsi építését, amelyen a zsákmányolt brit Christie harckocsik tapasztalatait messzemenően felhasználták. A négy nagy görgővel kialakított futómű a brit Crusier MkV! és Crusader-megoldáshoz hasonló volt. • A Sahariano csak 1 prototípus-példányban épült meg, és mindössze néhány adata ismeretes. • Súlya kb. 18,0 Mp, fegyverzete 1 db 47 mm-es L/40 harckocsilöveg és 2 db 8 mm-es Breda géppuska volt. 250 LE-s Diesel-motorja kb. 60 km/h sebességet tett lehetővé. A döntött típusú szegecselt páncélzata jó védettséget nyújtott. • A fegyverszünet a munkálatokat leállította, a későbbiekben sem folytatták.
Harci súly
Kezelők Motortipus Motorteljesítmény
Sebesség
Fegyverzet
kb. 18,0 Mp
3—4 fő
Diesel
250 LE
60 km/h
- db 47 mm L/40 hk.lg.
- db 8 mm Breda gp.
További adatok nem ismeretesek
247
A hetvenes évek első felében az olasz haderő szárazföldi csapatainak állományában mintegy 2000 db amerikai gyártású M—47 közepes harckocsi volt; ezek egy része időközben elavult, korszerűtlenné vált. Mivel kicserélésüket anyagi okok nem tették lehetővé, 1974-ben egy prototípus átépítésével tanulmányozni kezdték, hogy bizonyos korszerűsítéssel miként lehetne az élettartamukat meghosszabbítani. • Az OTO-Melara és a Fiat cég egy példányt átépített. Ennek során a 90 mm-es löveget a NATO-szabvány szerinti 105 mm-es brit típussal cserélték ki, a benzinüzemű motort pedig az M—60A1 Diesel-motorjával váltották fel. A páncéltest motortérrésze a faron módosult. A hatótávolság így 480 km-re növekedett. A járművet csapatpróbának vetették alá, de a további programot illető döntést elhalasztották.
Harci súly |
44,0 Mp |
Fajlagos teljesítmény |
17,0 LE/Mp |
Fegyverzet |
1 db 105 mm hk.lg. |
Kezelők |
5 fő |
Fajlagos talajnyomás |
0,96 kp/cm2 |
(mint M60A1) |
|
Teljes hossz |
8,46 m |
Arokáthidaló |
2 db 7,62 mm gp. |
||
Teljes szélesség |
3,50 m |
képesség |
2,06 m |
Hatótáv |
kb. 480 km |
Magasság |
2,96 m |
Gázlóképesség |
1,15 m |
||
Motortípus |
Continental, Diesel, |
Lépcsőmászó |
|||
AVDS—1790—2A |
képesség |
0,92 m |
|||
V—12 |
Páncélzat |
mint az M47 |
|||
Motorteljesítmény |
750 LE |
alaptípusnál |
|||
2^^ Sebesség úton |
48 km/h |
M—60A1
Közepes harckocsi
OLASZORSZÁG
Az olasz haderő szárazföldi csapatainak korszerűsítése keretében 1970-ben megvásárolták az amerikai M—60A1 típusú közepes harckocsi 200 példányra szóló licencgyártási jogát. Ezekkel a teljesen elavult M—24, M—41, M—46 típusokat váltották fel. • Gyártó vállalatok: OTO-Melara, Fiat és Lancia. • A harcjármű adatai teljesen megegyeznek az amerikai Chrysler-művek által gyártott eredeti példánnyal. A Leone/Leopard-gyártás megkezdéséig átmeneti sorozat volt.
Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus
Motorteljesítmény Sebesség úton
48,0 Mp
4 fő
6,95 m
3,63 m
3,25 m
0,46 m
Continental 90° V—12
Diesel (léghűtéses)
750 LE/2400 f/min 48,0 km/h
Fajlagos teljesítmény
Fajlagos talajnyomás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat
15,5 LE/Mp
0,78 kp/cm1
2,58 m
1,22 m
0,91 m max. 114 mm-ig
Fegyverzet-löszer- javadalmazás
Hatótáv
1 db 105 mm hk.lg. L/51/63 db
1 db 12,7 mm n.gp. kupolán
1 db 7,62 mm párhuzamosított gp.
500 km
249
Harci súly
Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség
Magasság Hasmagasság Moto rtípus
Motorteljesítmény
43,0 Mp
- fő
- m
- m
- m
0,44 m
MTU-90° V—10 Diesel
(licenc)
830 LE
Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Gázlóképesség Fegyverzet
250
LEONE (LEOPÁRD A2)
Harckocsi
Az olasz haderők szárazföldi csapatai számára a Német Szövetségi Köztársaság 1974-től kezdődően 200 db Leopárd A2 típusú, közepes harckocsit szállított. Ezzel egyidejűleg olasz vállalatok a licencgyártás jogát 600 további példányra megvásárolták. Ezekkel váltják fel a szárazföldi csapatok elavult M—47 (Patton) közepes harckocsijait. A gyártásban az OTO-Melara, a Fiat és a Lancia cég vesz részt. • A Leone főbb adatai a Bundeswehr Leopárd A2 közepes harckocsiéval megegyezőek, eltérés csupán kisebb részletmegoldásokban van. • Hajtóanyag készle te 1000 I, ez kissé több, gázlómélysége 1,2 m, ez kevesebb, mint az eredeti változaté. • A prototípus 1977. márciusban, az első sorozatpéldány-1978 májusában készült el. Ezzel az olasz haderő az 1980-ig rendelkezésre álló 800 példánnyal a Leopárdokat rendszeresítő NATO-államok sorába lépett. • Az olasz gyártású harckocsik exportját is tervezik. Az export számára— az olasz licencű helikoptereladásokhoz hasonlóan—a Közel- és Közép- Kelet államai jöhetnek szóba.
65,0 km/h
- LE/Mp
0,92 kp/cm2
1,2 m
- db 105 mm L7A3
hk.lg. (licenc)
- db 7,62 mm gp.
M—42M
Rohamlöveg
Már 1943-ban az észak-afrikai harcok tapasztalatai nyomán a P—40 harckocsi motorját és alvázát felhasználva fejlesztették ki az erősebb lövegű és páncél- zatú rohamlövegeket. • A korábbi rövid csövű 75 mm-es L/18 tarackot korszerűsített csőszájfékes 75 mm-es L/32 tábori löveggel, majd a P—40-hez fejlesztett 75 mm-es L/34 löveggel helyettesítették. Az első két változat M—41 és M—42 jelzéssel épült; 1943-ban kb. 25 db készült el. • Súlyuk 14,0 Mp, lőszerkészletük 42 gránát, tüzelőanyag-kapacitásuk 367 liter volt. • 1943. szeptember 8-án az olasz gyalogoshadosztályok megerősítésére Rómába vonták össze őket, de a város megszállásakor a Wehrmacht zsákmányai lettek. • Az erősí- tettM—42M típus 1943. március 15-én készült el, súlya 15,0 Mp volt, elsősorban olasz egységeknek szánták. Teljesen a P—40 jármű fődarabjaira épült, több kisebb módosítással. Főbb teljesítményadatai az M—15/42 harckocsiéhoz hasonlóak. — Észak-Olaszország német megszállása után, 1944—45-ben kb. 90 db épült, ezeket a Mussolini-féle (RSI) haderőknek adták át. 1945-ig részt vettek az olaszországi és a jugoszláviai hadműveletekben.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljeí szélesség Magasság
Has magasság
Motortipus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény
15,0 Mp
3 fő
- m
- m
1,8 m
0,43 m
Diesel V—12
420 LE
kb. 50 km/h
28 LE/Mp
Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség
OLASZORSZÁG
2,50 m
1,15 m
1,0 m
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
Hatótáv
1 db 75 m m hk.lg. L/34/42 db
1 db 8 mm Breda M38 lé.gp.
275 km
251
OLASZORSZÁG
252
Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes
szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus
Motorteljesítmény
15,8 Mp
3 fő
5,1 m
2,40 m
1,75 m
0,33 m
Spa 15TBM42;
V—8 Diesel
192 LE
Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat
M—42L
Nehéz rohamlöveg
1943 közepén az olasz haderő szárazföldi csapatainak rohamlövegeit nehezebb fegyverzettel kívánták ellátni, ezért az M—42M alvázra 105 mm-es löveget építettek. A gyártás során a P—40 fődarabjai már nem álltak rendelkezésre, ezért visszatértek a meglevő M—15/42 alvázakhoz; ezek új felépítményt és löveget kaptak,s a jármű M—42L néven szerepelt; M—43 néven is ismeretes. • Az alapjármű 192 LE-s motorja csak gyengébb teljesítményekre volt képes. Az első darabokkal az újjászervezett Ariete páncéloshadosztályt szerelték fel. Ezek a járművek Rómában német kézbe kerültek, ugyanúgy a később gyártott példányok is. Összesen kb. 80 db épült meg, ezeket a Mussolini-féle új RSI egységek kapták, és 1945-ig használták. • A tereptarka, álcázó festéssel készült jármű felépítményének tetejére utólag még 1 db 13,2 mm-es légvédelmi géppuskát is szereltek. Az alacsony, kedvező körvonalrajzú járművet igen jónak tartották, lövege jelentős tűzerőt képviselt; rendszerint csoportonként önjáró tüzérosztályokhoz osztották be külön parancsnoki járművel. • Az olasz rohamlöve- gek sorozata: M—40 (75/18); M—41 (75/18); M—42 (75/18); M—43; parancsnoki jármű M—42; M—-41 (75/32); M—42 (75/34); M—42M; M—42L; M—42T. Az utóbbi a német ellenőrzés alatti Ansaldo-üzemben épült kb. 15 példányban 75/46 löveggel, amely eredetileg páncéltörő, illetve légvédelmi löveg volt.
35 km/h
12,1 LE/Mp
2,0 m
1,0 m
0,9 m
15—25—50 mm
Fegyverzet/
lőszer-
javadalmazás 1 db 105 mm lg./48 db
1 db 8 mm
M38 lé.gp./888 db
Hatótáv 300 km
O A Fiat-Ansaldo gyártmányú, Carro Armato L6/40 jelű köny- nyű harckocsi egy Fiat szállítójárművön.
© Az Ansaldo CV—35 megelőző típusa a CV—33 könnyű harckocsi.
© A 145 LE-s Spa—15 Diesel-motorral szerelt Fiat M—14/41 típusú könnyű harckocsi, hordozható rámpával szállítójárműre megy fel.
0 Az M—14/41 típusú standard jármű 1940-től állt szolgálatban.
© A Fiat M—15/42 típusú módosított, közepes harckocsi, kb. 90 db épült meg belőle; 1943-tól a német egységek kötelékébe került.
O
253
0 A 75/18 jelű M—13 önjáró löveg parancsnoki változata, két rádióantennával és 1 db 13,2 mm-es géppuskával.
O A Samoventa L/40—47/32 jelű, Fiat átépítésű könnyű páncélvadász.
© A Fiat M—40 típusú rohamlöveg korai változata 75/18 SP löveggel.
© Az M—42 jelű 675/34 lövegű rohamlöveg 1943-ból. Ez volt az első hosszú csövű típus.
ffl> Az M—43 jelű 105 mm-es L/25 rohamlöveg; 80 db épült meg belőlük; a német egységek 1944—45-ben Észak-Olaszország- ban vetették harcba..
sí>
254
Pz—61
Harckocsi
A svájci haderő — a korábban vásárolt francia és brit típusok pótlására — az ország sajátos földrajzi, terep- és katonai viszonyainak jobban megfelelő, hazai fejlesztésű és gyártmányú harckocsikat igényelt. A Pz—58 típust 1958-tól fejlesztették, amelyből 90 mm-es löveggel 10 db épült meg. A próbákat követően 1961-től megindították a Pz—61 típus sorozatgyártását; a harckocsira a brit licencű 105 mm-es L7A2 löveget építettek. A Pz—61 1964—66 között a francia AMX—13 (1951) és a brit Centuríon Mk. 3, 5, 7 (1955—60) típusok felváltására 150 db épült. A gyártást Thunban az Eidgenássische Konstruktionwerkstatte cég végezte. A nyugatnémet licencű Daimler-Benz MB—837 típusú motorhoz svájci hajtóművet és hidraulikus, több lemezes tengelykapcsolót fejlesztettek ki; ez utóbbinak 6 előre- és 2 hátrameneti fokozata elektromos kapcsolással működik. Az átlagosnál magasabb építésű, erősebb páncélzaté harckocsit a hegyi terephez és a védelmi jellegű hadműveletekhez alakították ki. • Üzemanyagkészlete a NATO-típusokénál kisebb. A Pz—61 változatban még nem alkalmaztak lövegstabilizátort, a tűzvezetést egy 155 cm-es bázisú optikai távmérő teszi lehetővé. Lőszere APDS és HESH típusú gránátokból áll. Radioaktív és vegyi szennyezés elleni ABV védőfelszereléssel is ellátták. Kizárólag a svájci haderő alkalmazza.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség
Magasság
Motortípus
Motor-
teljesítmény
Sebesség úton
38,0 Mp
4 fő
6,78 m
3,05 m
- m
DB—MB—837 V8 Diesel
650 LE/2200 f/min
50 km/h
Fajlagos
teljesítmény
Fajlagos
talajnyomás
Árokáthidaló
képesség
Gázlóképesség
Lépcsőmászó
képesség
Mászóképesség
SVÁJC
Fegyverzet
16,6 LE/Mp
0,85 kp/cm2
2,60 m
1,12 m
0,75 m
32°
Hatótáv
1 db 105 mm L7A2 hk.lg.
1 db 20 mm Oerlikon
párhuzamositott gá.
1 db 7,5 mm lé.gp.
6 db ködvető
300 km
255
SVÁJC
Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Motortípus
Motorteljesítmény
39,0 Mp
4 fő
6,90 m
3,10 m
2,72 m
DB—Type 837 V—8 Diesel
(licenc)
660 LE/2200 f/min
Sebesség úton Fajlagos teljesítmény
Fajlagos talajnyomás Á rokáthidaló
képesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség
256
Pz—68
Harckocsi
A Pz—61 erősített és módosított változata; 1968-tól gyártották. A motor fejlesztésével 30 LE-vel megnövekedett teljesítmény a sebesség fokozódásával járt együtt. A belső elrendezés módosítása és a térfogat növekedése lehetővé tette az üzemanyagkészlet növelését és a lövegstabilizátor beépítését. A tapasztalatok alapján a 20 mm-es párhuzamosított gépágyút 1 db 7,5 mm-es géppuskára cserélték ki. • A hajtóműnek 6 előre- és 6 hátrameneti fokozata van. A Pz—68 1,12 m mély vízen előkészítés nélkül áthalad; a toronyforgatás 360°-os, 155 cm-es bázisú beépített optikai távmérővel szerelték fel. A 105 mm- es löveget műanyag hőelnyelő köténnyel látták el, irányzása függőleges síkban —10° f-21° közötti szögtartományban lehetséges. A Pz—68-ból 1968—72
között 170 példány épült meg. • A harckocsi javított ABV védelmet, új légszűrő-szellőző berendezést és új tűzvezető rendszert kapott. Erősített változata a Pz—68AA2 típus, amelyből 1975-től 110 db-ot rendeltek meg. A Pz—68 alvázon 1971-ben építették meg a Brü/Pz—68 jelű hídvető harckocsi 2 példányát, amely egy 18 m fesztávú hídmezőt hordoz. A hídszerkezet teherbírása 50,0 Mp (rövid időre max. 60,0 Mp) lehet. E jármű összsúlya 45,0 Mp. A sorozatgyártású típusnál a hídkészlet hosszát 20,1 m-re növelték. • A Pz—68 alvázra 155 mm-es önjáró páncélozott tarack is épült, jelzése Pz-Kannone—68. A cső- szájfékes löveget egy erődágyúból alakították át, lőtávolsága 30 km, alsó és felső szögcsoportban egyaránt tüzelhet.
60 km/h
16,9 LE/Mp
0,85 kp/cm2
2,60 m
0,75 m
70%
Fegyverzet
Hatótáv
- db 105 mm L/51 L7A2 hk.lg.
- db 7,5 mm gp.
6 db ködvető
350 km
PUMA
Lövészpáncélos
SVÁJC
A svájci Mowag cég egy új fegyveres járműcsalád fejlesztése során alakította ki a 6 x 6-os kerékképletű, úszóképes lövészpáncélost. A 16,0 Mp súlyú harcjármű terhelése 4,0 Mp. Vízben úszását 2 db, hátul elhelyezett hajócsavar teszi lehetővé. Változtatható fegyverzetet terveztek számára, a forgótoronyba többféle fegyverrendszer is beépíthető. A hátsó ajtókon 1 db 9 mm-es géppuskának lőrést képeztek ki. • A korábban épített Piranha járműcsalád sok fődarabját építették a járműbe. Ezek 4×4, 6×6 és 8×8-as kerékképletű járművek 9, 12, illetve 14 fő szállítóképességgel. A nehezebb Tornado lánctalpas lövészpáncélossal szemben típuskiválasztási példánynak tekinthető; viszonylag magas felépítését hátrányos tulajdonságának tekintik. • A jármű prototípus, sorozatgyártására még nem került sor, mivel a svájci haderő túl drágának és bonyolultnak tartja.
Harci súly
Kezel ők/szállított lövészek
Teljes hossz
Teljes szélesség
Magasság
Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton/vízen
16,0 Mp
1/10 fő
6,75 m
- m
2,08 m
Mowag M8DV V—8 365 LE/2000 f/min 80/12 km/h
Fegyverzet
Hatótáv
változatok: 20 mm; 30 mm; 40 mm gá. vagy 20 mm grv., 2 db 80 mm rak.ind.,
- mm gp.
500 km
257
SVÁJC
TORNADÓ
Lövészpáncélos
A Mowag-gyár nehéz páncélzatú lánctalpas lövészpáncélosának prototípusa; a
nyugatnémet Marderrel egyidejűleg fejlesztették ki, sok hasonló megoldással.
A svájci hadsereg távlati igényeinek kielégítésére tervezték, erős páncélzattal
és ABV védelemmel. Elsődleges feladatai: lövészszállítás és fegyveres felderítés.
• A torony kialakítása két változatban készült, külső és belső beépítésű fegy-
verzettel. Fő fegyvere 1 db 20 vagy 25 mm-es gépágyú, kisegítő fegyverzete
1 db párhuzamositott és 1 db hátul felerősített 7,62 mm-es géppuska. Ezenkívül
a lövészek 9 mm-es géppisztolyaikból négy lőrésen át 100 m körüli hatásos lő-
távolsággal tüzelhetnek. A harcjármű belsejében a küzdőteret a hajtómű- és a
kiszoigálótértől légmentesen elválasztották. • Sorozatgyártására nem került
sor. A Puma típusú harcjárművel együtt csupán típuskiválasztási próbákon vett
részt, mivel túl drágának ítélték, és exportlehetőségek nem mutatkoztak. •
A svájci haderő újabban amerikai M113 sorozatú járműveket vásárolt, a Tor-
nádó gyártásával kapcsolatos döntést elhalasztották.
Harci súly |
20,0 Mp |
Motorteljesítmény |
430 LE/2000 f/min |
Gázlóképesség |
1,5 m |
Kezelők/ |
Sebesség úton |
70 km/h |
Fegyverzet/ |
||
szállított |
Fajlagos |
lőszer |
|||
lövészek |
2/9 fő |
teljesítmény |
21,5 LE/Mp |
javadalmazás |
1 db 20 mm gá. |
Teljes hossz |
6,05 m |
Fajlagos |
vagy 1 db 25 mm |
||
Te Ijes |
talajnyomás |
0,72 kp/cm2 |
gá./1200 db |
||
szélesség |
3,00 m |
Árokáthidaló |
2 db 7,62 mm gp./5000 db |
||
Magasság |
2,94 m |
képesség |
2,0 m |
Hatótáv |
600 km |
Hasmagasság |
0,43 m |
Lépcsőmászó |
|||
258 Motort‘Pus |
Mowag M8DV—TLK V—8 |
képesség |
0,8 m |
PIRANHA
Lövészpáncélos
SVÁJC
A Piranha nevű járműcsaládot a svájci Mowag-gyár 4×4, 6×6 és 8×8 kerék-
képletű kialakításban, több közös fő darab felhasználásával az 1970-es évek kez-
detén fejlesztette ki. A fő cél az 1980-as évek alternatív lövészpáncélosának és
sokoldalúan használható parancsnoki, fegyverhordozó, szállító stb. járművének
kialakítása volt, amely a svájci haderő jelenleg alkalmazott típusait felválthatja,
emellett exportcélokra is megfelel. Azért döntöttek a kerekes kivitel mellett,
mert a párhuzamosan fejlesztett lánctalpas típusok a magas ár és az exportkívá-
nalmak miatt külföldi eladásra nem jöhettek számításba (Tornado és Puma).
• Kanadában 1977-ben 350 db 6 x 6-os elrendezésű licencjármű gyártását kezd-
ték meg, a Generál Motors of Canada ontariói üzemében. Ebből 152 példányt
a 76 mm-es brit löveggel ellátott Alvis toronnyal Coguar néven, a többi 179
példányt normál gépágyús fegyverzettel Grizzly néven alakítanak ki. A Piranha
család valamennyi tagja két hajócsavaros meghajtással úszóképes; komplett
ABV védelemmel látták el. A toronyfegyverzet változtatható, 20, 25 és 30 mm-
es gépágyú vagy 90 mm-es páncéltörő ágyú egyaránt beépíthető. A felszerelt
7,62 mm-es géppuska belső vezérlésű. Ködvetők utólag felszerelhetők. •
A svájci haderőben alkalmazni kívánt típusát 1980-ig választják ki.
4×4 |
6X6 |
8X8 |
Motorteljesítmény |
190 LE/4000 |
300 LE/2800 |
325 LE/2800 |
|
Harci súly |
7,0 Mp |
9,6 Mp |
12,5 Mp |
f/min |
f/min |
f/min |
|
Kezelők/szállitott |
Sebesség úton/vízen |
100/9,5 km/h |
|||||
lövészek |
1/9 fő |
1/12 fő |
1/14 fő |
Fajlagos teljesítmény |
27,0 LE/Mp |
31,2 LE/Mp |
26,0 LE/Mp |
Teljes hossz |
5,26 m |
5,84 m |
6,24 m |
Mászóképesség |
31° |
||
Teljes szélesség |
2,50 m |
Mellső/hátsó terepszög |
45/45° |
||||
Magasság |
1,85 m |
Kerékképlet |
4X4 |
6X6 |
8×8 |
||
Hasmagasság |
0,39 m |
Fegyverzet |
1 db 25 mm |
gá. és 1 db |
7,62 mm gp. |
||
Motortípus |
Ottó 4 üt. |
Diesel 4 üt. |
Fegyverzet
Harci súly |
6,8 Mp |
Kezelők |
3 fő |
Teljes hossz |
4,61 m |
Teljes szélesség |
1,97 m |
Magasság |
1,85 m |
Motortípus |
Ottó |
Motorteljesítmény |
160 LE |
Sebesség úton |
48 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
23,5 LE/Mp |
Páncélzat |
13 mm-ig |
Hatótáv
LAN DS VERK—-60
Könnyű harckocsi
A svéd Landsverk-gyár 1931-ben megvette a német Vollmer mérnök Type—10 jelű könnyű harckocsijának tervét, és megkezdte ennek továbbfejlesztését. A 10-es sorozat tornya változatlan maradt, a 30-as sorozat futóműve kombinált kerekes-lánctalpas lett, a 60-asnál 1934-ben a teljes lánctalphoz tértek vissza. Ennek jelzése 1938-ban Strv-m/33-ra változott. Ekkor jelent meg a Type—60 (L—60) m/38 változat is, amelyet a magyar honvédség licencgyártásra megvásárolt, és 38M Toldi I néven gyártott és rendszeresített. • A svéd változatot tovább módosítva, Strv-m/40 néven, erősebb fegyverzettel — 37 mm-es löveg- gel és 2 db 8 mm-es géppuskával — 1940-ben rendszeresítették. • 1939-ben a Type—60 (m/39); majd 1941-ben az LVKV—40 jelű páncélvadász, továbbá az LVKV—41 (m/43) mintájú önjáró légvédelmi gépágyú készült el. Ennek magyar megfelelője a 40M Nimród 40 mm-es önjáró légvédelmi gépágyú volt, amelyet a szintén Bofors licencű 40 mm-es gépágyúval alakítottak ki. • Ezek a típusok a svéd hadseregben 1950-es évekig szolgálatban maradtak. A fénykép a későbbi változatot ábrázolja.
1 db 20 mm fiá.
1 db 8 mm
«P-
200 km
Strv—71 (m/42)
Könnyű harckocsi
A második világháború idején a svéd Landsverk-gyár az ország védelmének megerősítésére erőfeszítéseket tett a saját harckocsigyártás megindítására, mivel német szállítmányokat nem várhattak. • A korábbi Landsverk 10, 30, 60, 80, 100 könnyű típusok tapasztalatai alapján egy nehezebb, 6 db futógörgős alvázat készítettek, amelyet 3 db vezetőgörgővel és mellső lánckerekes hajtással alakítottak ki. Első példányait 1942-ben adták át a haderőnek. • Felépítésén a német Pz—III. egyes jegyei észlelhetők. Mivel közepes harckocsinak gyenge volt, a gyalogosalakulatoknál rohampáncélosként, majd felderítő páncélosként alkalmazták. • A jól szerkesztett, jó anyagokat tartalmazó típus 20 éven át szolgálatban maradt, 1966-ban még rendszerben állt, később fokozatosan a korszerű IKV—91-gyel váltották fel. 1945-ben azonos alvázon megépítették az IKV—73 (Ínfantire-Kanon-Vagn) rohamlöveget, majd 1943-ban a PVKV—71 (m/43) jelű páncélvadászt. A toronypáncélzat vastagsága elérte a 80 mm-t. • A rajz az átépítés utáni vázlatot ábrázolja az 1960-as évekből.
Harci súly |
22,5 Mp |
Kezelők |
4 fő |
Teljes hossz |
6,10 m |
Teljes szélesség |
2,35 m |
Magasság |
2,60 m |
Motortípus |
Ottó |
Motorteljesítmény |
380 LE |
Sebesség úton |
45,0 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
16,9 LE/Mp |
Páncélzat |
40 mm-ig |
Fegyverzet
SVÉDORSZÁG
1 db 75 mm hk.lg.
4 db 8 mm «P-
261
SVÉDORSZÁG
Strv—74
Könnyű harckocsi
A svéd hadiipar a háború idején gyártott Strv—71 (3/42) alvázat felhasználva 1959-re kifejlesztette az Strv—74 típust. • A korábbi alváz megtartásával a járművet egy nagyobb torony és hosszú csövű 75 mm-es harckocsilöveg felhasználásával átépítették. A meghajtást 2 motor végezte, változatlanul mellső lánckerekes megoldással. • A torony páncélzata max. 80 mm volt, a löveg már korszerű gázelvételi toldatos típus, amelyből a leválóköpenyes gránátok lőhe- tők. • A viszonylag magas felépítésű jármű felderítő páncélosként és gyalogságot támogató harckocsiként működött. • A Centurion sorozat megérkezése után az Strv—81, Strv—101 és —102 járműveket fokozatosan kivonták a hadrendből.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség Magasság
Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás
26,0 Mp
4 fő
7,93 (6,08) m
2,43 m
3,0 m
Ottó
2×179 LE 45,0 km/h 13,8 LE/Mp 0,80 kp/cm2
Páncélzat
Fegyverzet/lőszer- javadal mazás
test 40 mm-ig, torony 80 mm
1 db 75 mm hk.lg.
L/60/45 db
1 db 8 mm gp.
1 db 8 mm lé.gp.
262
Strv—103 S
Közepes harckocsi
A Bofors-gyár az S típussal létrehozta a világ első torony nélküli harckocsiját, A konstrukció a mereven beépített löveg magassági irányzását hidropneumati- kus rugózás segítségével, az egész harckocsitest emelésével, illetve süllyesztésével oldja meg. A vízszintes síkban történő irányzást az egész jármű elfordí- tásával végzik, ezt egy beépített kis számítógép segíti. A hidraulikus rendszer a harckocsitestet függőleges síkban —10° J-12°-os szögtartományban mozgatja, és egyidejűleg a terepen történő mozgás lengéseit kiegyenlíti. • A kezelőszemélyzete mindössze 3 fő; a töltőkezelő elhagyását az automata töltőgép beépítése tette lehetővé; a tűzgyorsaság percenként 10 lövés. • A csökkentett belső térfogat és alacsony építés módot adott a pán cél vastagság jelentős növelésére. • 1958-ban 2 db prototípus, 1963-ban 10 db-os előszéria épült, majd 1966-ban megkezdték az Strv—103A első sorozatának gyártását. 1958-tól a módosított, erősített Strv—103B típus gyártására tértek át, s azt 1971 júniusában fejezték be. E sorozat összes járművét tolóiappal és az optikai mellett lézeres távmérővel is felszerelték. A harckocsi nem úszóképes, előkészítés után 1,5 m mélyvízben haladhat. Külön felszerelt felhajtóerő-növelő kerettel, 15 percnyi előkészítés után úszóképes, meghajtását vízcsavar végzi. • Lőszerkészlete 50 db APDS és HE gránát; berakásához 10 perc szükséges.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes
szélesség
Magasság
Motortípus
39,0 Mp
- fő
- m
- m
- m
1 db R. Royce K—60 Diesel
6 heng. 240 LE/36S0 f/min
1 db Boeing—553 gázturb.
490 LE/3800 f/min
Sebesség
úton/vízen
Fajlagos
teljesítmény
Fajlagos
talajnyomás
Árokáthidaló
képesség
Lépcsőmászó
képesség
SVÉDORSZÁG
60/6 km/h
18,7 LE/Mp
0,94 kp/cm1
2,30 m
Mászóképesség 30°
Fegyverzet/
lőszer
javadalmazás 1 db 105 mm L7A1 L/62 hk.lg./SO db
2 db FN 7,62 mm gp.
1 db FN 7,62 mm Igv.gp. a kupolán
Hatótáv 360 km
0,50 m
263
SVÉDORSZÁG
IKV—91
Vadászpáncélos
A svéd A. B. Hágglund and Söner gyár a svéd haderőtől egy olyan viszonylag könnyű, mozgékony harckocsi kifejlesztésére kapott megbízást, amely elsődlegesen páncélvadász-feladatot lát el, de felderítésre is alkalmazható. A megbízás alapján egy úszóharckocsi tervét készítették el; prototípusa 1970 októberétől 1971 januárjáig épült. Ezt követően megkezdték a csapatpróbáját. Sorozatgyártását módosítások után 1972 márciusában kezdték meg, és a svéd haderő 1974-től rendszeresítette. • A 90 mm-es löveg irányzási tartománya függőleges síkban —10° |-150-ig terjed, a torony 360°-ban forgatható. •
A Volvo-Penta típusú Diesel-motor teljesítménye — 2200 percenkénti fordulatszám esetén — 330 LE. Vízben úszáskor a meghajtást a lánc végzi, ezért a felső láncágat kötényezték. • A harcjárművet 1 db lézeres távmérővel és 1 db 6° látómezejű és 10x nagyítású parancsnoki optikai távmérővel is ellátták. Jelenleg csak a svéd haderőben alkalmazzák. • Az elképzelések szerint egy svéd könnyű páncélozott járműcsalád második tagja; a bázisalváz a PBV—302 típusú lövészpáncélosé. A korábbi PVKV—71 és IKV—103 típusú páncélvadászokat fokozatosan felváltja. • A könnyű felépítés és úszóképesség lehetővé teszi, hogy sok vízi akadállyal átszeldelt terepen is nagy sebességgel mozogjon.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség
Magasság
Motortípus
Motor-
teljesítmény
Sebesség úton/vizen
Fajlagos teljesítmény 21,3 LE/Mp
- Mp
- fő
- m
3,00 m
2,35 m
Volvo—Penta Diesel
330 LE/2200 f/min
65/7 km/h
264
0,45 kp/cm1
2,80 m 30°
Fajlagos talajnyomás Árokáthidaló
képesség Mászóképesség
Fegyverzet/lőszerjavadalmazás 1 db AB Bofors
90 mm L/54 hk.lg./59 db
1 db párhuzamos!- tott 7,62 mm gp. i
1 db torony 7,62 mm /4S00 db 8P- \
6 db ködvető
Hatótáv 750 km
PBV—301
Lövészpáncélos
Svédország második világháború utáni első lövészpáncélosa. A svéd haderő 1945 után nagyobb mennyiségű, csehszlovák üzemben gyártott Pz.38 (Strv—M/41) típusú könnyű harckocsit szerzett be. Ezeket elavulásuk után, 1960-tól egy új felépítménnyel könnyű lövészpáncélosokká építették át. • Az 1962-től rendszeresített PBV—301 jelű jármű súlya 11,5 Mp; kezelőszemélyzete 2 fő, a szállított lövészek száma 8 fő volt. Fegyverzetét egy külső felerősítésű forgatható, torony nélküli 20 mm-es MK L/70 jelű gépágyú képezte, 825 m/s kezdősebességű lövedékekkel; lőszer-javadalmazása 525 db volt.
Harci súly |
11,5 Mp |
Kezelők/szállított lövészek |
2/8 fő |
Teljes hossz |
4,66 m |
Teljes szélesség |
2,23 m |
Magasság |
2,64 m |
Hasmagasság |
0,4 m |
Motortípus |
Ottó |
Motorteljesítmény |
150 LE |
Sebesség úton |
45 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
13 LE/Mp |
Fajlagos talajnyomás Mellső/hátsó terepszög Oldalstabilitás Gázlóképesség Árokáthidaló képesség Mászóképesség Páncélzat
SVÉDORSZÁG
0,52 kp/cm1 40/40°
27°
1,3 m
1,5 m 30’
20 mm-ig
Fegyverzet/lőszer- javadal mazás
Hatótáv
1 db 20 mm L/70 gá. forgótoronyban 525 db
300 km
265
SVÉDORSZÁG
PBV—302
Lövészpáncélos
Az új típusú svéd könnyűpáncélos járműcsalád első tagja; sorozatgyártását 1971 végén kezdték meg. A páncélosdandár gépesített lövészegységein él alkalmazzák. • A viszonylag nagy, 20 LE/Mp fajlagos teljesítmény eredményeképpen bármilyen terepen együttműködik a harckocsikkal. Erősített változata a PBV—302B jelű jármű; ennél a 20 mm-es gépágyút 25 mm-es Oerlikon lövegre cserélték ki, egy Allison HT—740 típusú automatikus tengelykapcsoló egyidejű beépítésével. • A svéd éghajlati és terepviszonyok miatt a jármű hőszigetelése, fűtése az átlagosnál erősebb. A hajtóanyag-tartályokat kettős páncélzat védi. • A PBV—302 alváz felhasználásával alakították ki a Brobv—941 típusú hídvető, a Bgbv—82 típusú műszaki mentőharckocsit. A hídvető típus gyártását 1972-től kezdték meg. • A járművet és változatait a svéd haderőben 1971 végétől rendszeresítették. Készült még Slpbv—3021 jelű fegyveres parancsnoki, Epbv—3022 jelű fegyveres megfigyelő-felderítő és Bplpbv—3023 jelű tüzérségi vezetési pont-jármű.
266
Harci súly |
13,5 Mp |
Kezelők/szátlí- |
|
tott lövészek |
2/10 fő |
Teljes hossz |
5,35 m |
Teljes szélesség |
2,86 m |
Magasság |
2,50 m |
Hasmagasság |
0,4 m |
Motortípus |
Volvo—Penta V—6 Diesel |
Motor- |
teljesítmény 270 LE/2200 f/min
Sebesség úton/vízen
Fajlagos
teljes ítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Lánctalp-
felfekvési hossz Lánctalpszélesség
65/7 km/h
20 LE/Mp
0,6 kp/cm2 35°
2,96 m
0,38 m
Mászóképesség 35“
Gázlóképesség úszó
Páncélzat 4—20 mm
Fegyverzet/
lőszer
javadalmazás 1 db 20 mm gá. L/85/505 db
Hatótáv 350 km
LENIN”
Könnyű harckocsi
Az első, már a szovjethatalom idején — a francia Renault harckocsi mintájára, 1920-ban az AMO- (ma Lihacsov-) gyárban — épített harckocsi. Átadására 1920. augusztus 31-én került sor. • Ezeket a harckocsikat a polgárháború és az intervenció harcaiban a lovasság és gyalogság támogatására alkalmazták. • Technikai alaptípusa a Renault 17/18 típus volt, gyártása során az 1917—18-ban a Renault által szállított főegységeket felhasználták.
Harci súly |
7,0 Mp |
Árokáthidaló képesség |
Kezelők |
2 fő |
Gázlóképesség |
Teljes hossz |
5,0 m |
Lépcsőmászó képesség |
Teljes szélesség |
1,75 m |
Mászóképesség |
Magasság |
2,75 m |
Páncélzat |
Hasmagasság |
0,42 m |
Fegyverzet/lőszer- |
Motorteljesítmény |
33,5 LE |
javadalmazás |
Sebesség úton |
8,5 km/h |
|
Fajlagos teljesítmény |
4,8 LE/Mp |
|
Fajlagos talajnyomás |
0,4 kp/cm1 |
Hatótáv |
SZOVJETUNIÓ
2,0 m
0,5 m
0,6 m
38’
8—16 mm
1 db 37 mm
lg./250 db
1 db gp
60 km
267
SZOVJETUNIÓ
T—18 (MSZ —1)
Könnyű harckocsi
A harckocsi tervezése és gyártása már szovjet szakemberek munkája, bár a francia Renault-gyár típusának jellegzetességeit még magán viseli; csapatpróbájára 1927-ben került sor. • Ebből a típusból 1927—31 között mintegy 800 darabot gyártottak, harci alkalmazhatóságukat 1929-ben a kelet-kínai vasútvonal melletti harcokban bizonyították. • AT—18 típus továbbfejlesztésével 1929— 30-ban a T—19 és T—20 típusokat állították elő; ezek 60 LE-s motort, új kormányszerkezetet, súrlódó (száraz) tengelykapcsolót és kormányféket kaptak. • A T—18 változataként 3,5 Mp-os összsúllyal, 2 fős személyzettel, 35 km/h maximális sebességgel készült el aT—23 kis harckocsi.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség Magasság
Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Arokáthidafó képesség
5,5 Mp
2 fő
4,38 m
1,76 m
2,16 m léghűtéses, Ottó 35 LE
20 km/h
6,4 LE/Mp
2,0 m
Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mászóképesség Páncélzat
Fegyverzet
Hatótáv
0,7 m
0,6 m
38°
16 mm
1 db 37 mm lg.
1 db gp.
60 km
268
T—24
Könnyű harckocsi
AT—24 könnyű harckocsi tervező kollektívája: Morozov, Kucserenko, Doro- senko, Bondarenko, Tarsin és munkatársai e típus létrehozásával már az új harckocsi-generáció közeledtét jelezték. • 1930-ban egy viszonylag kis sorozat készült el, amely különösen a kedvező fajlagos teljesítménye miatt igen jól vizsgázott. • Figyelemre méltó kísérletezésnek minősül a fegyverzet ún. háromemeletes elrendezése. Páncélzata a korabeli nehéz géppuskák tüze ellen véd. • A bolygóműves erőátviteli berendezés szerkezeti újdonságot jelentett. • Az MSZ—1-gyel kezdődő változatok sorát a szintén kísérletező jellegű TG jelzésű harckocsi zárta le. Ez utóbbi összsúlya 25,0 Mp, motorja 300 LE-s, sebessége 35 km/h volt; 76 mm-es löveget hordozott. • A páncéltest és -torony áramvonalas formája, a futómű nagyméretű görgői és kötényezése szintén az újszerű megoldások érlelését jelezték.
Harci súly |
18,5 Mp |
Gázlóképesség |
Kezelők |
5 fő |
Lépcsőmászó képesség |
Teljes hossz |
6,5 m |
Mászó képesség |
Teljes szélesség |
3,0 m |
Páncélzat |
Magasság |
2,81 m |
Fegyverzet |
Motortípus |
M 6 |
|
Motorteljesítmény |
300 LE |
|
Sebesség úton |
22 km/h |
Hatótáv |
Fajlagos teljesítmény |
16,2 LE/Mp |
|
Árokáthidaló képesség |
2 m |
SZOVJETUNIÓ
0,8 m
0,8 m
40′
20—30 mm
1 db 4S mm •g-
4 db gp.
200 km
269
SZOVJETUNIÓ
BT—2
Könnyű harckocsi
A BT széria első sorozatban gyártott tagjai 1931. november 7-én a Vörös téren tartott hagyományos díszelgésen mutatkoztak be. • A konstrukció alapvetően az amerikai Christie-től származik; ez utóbbi saját hazájában, az Egyesült Államokban nem tudott érvényesülni. A harmincas évek elgondolásának megfelelően kerekes és lánctalpas futóműve volt, az átszerelés mintegy harminc percet vett igénybe. Sebessége épített utakon elérte az óránkénti 70 km értéket; ekkor a meghajtást — egy külön meghajtóegységen keresztül — a hátsó futógörgők szolgáltatták. • Fegyverzetként 1 db 1930-as típusú, 37 mm-es löveget 96 db lőszerrel és 1 db DT típusú géppuskát építettek be; ez utóbbihoz 2900 db lőszer tartozik. • A BT—2 hajtóműveként a 400 LE teljesítményű Liberty repülőgépmotort alkalmazták; mind a fajlagos teljesítménye, mind a mozgékonysága kiválónak minősült. Páncélzata 6—13 mm között, fajlagos talajnyomása 0,59 kp/cm2 volt. • A BT—2, de a széria további tagjai is kielégítették a szovjet katonai doktrína igényeit: valóban gyors járatú (a BT jelentése bisztrohodnij tank) harckocsik voltak. A Vörös Hadsereg az első ötéves tervben kb. 5000 db-ot kapott.
Harci súly |
11,0 Mp |
Kezelők |
3 fő |
Teljes hossz |
5,5 m |
Teljes szélesség |
2,15 m |
Magasság |
2,25 m |
Motorteljesítmény |
400 LE |
Sebesség úton |
|
lánctalppal/kerékkel |
52/70 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
36,3 LE/Mp |
Fajlagos talajnyomás |
0,59 kp/cm2 |
Árokáthidaló képesség |
2,10 m |
Gázlóképesség |
1,0 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,75 m |
Páncélzat |
13 mm-ig |
Fegyverzet/lőszer- |
|
javadalmazás |
1 db 37 mm |
lg./96 db |
|
1 db |
gp./2900db
Hatótáv lánctalppal/kerékkel 200/300 km
T— 26 B
Könnyű harckocsi
A T—26 típust és változatait 1931—1934 között viszonylag nagy sorozatban gyártották. A BT típusokhoz viszonyítva kevesebb változtatást hajtottak végre rajta, ezek is lényegében a technológia korszerűsödésének a következményei. A szegecselés helyett alkalmazni kezdték az elektromos hegesztést, a torony formáját kedvezőbben alakították ki stb. • A módosítások következtében a harci súlya is megváltozott: a kezdeti 8,0 Mp-ról 10,3 Mp-ra nőtt. Változott a harckocsi fegyverzete is, először 2 db géppuskát, majd 1 db 37 mm-es löveget 1 db géppuskával, végül 1 db 45 mm-es löveget építettek be. • Az oldalanként 4—4 kettős futógörgővel szerelt futóműve jellegzetes; a láncmeghajtó kereket a test mellső részén helyezték el. • A BT sorozatnál alkalmazott 76,2 mm-es löveggel szerelt tornyot a T—26 típusúra is felszerelték, a könnyű harckocsitest azonban ezt a terhelést jelentős élettartam-csökkenés nélkül nem bírta. 1937-től kezdve a torony alakját itt is kúposra változtatták, a hegesztési technológia egyidejű bevezetésével. • Említést érdemel, hogy a spanyol polgárháborúban a köztársasági erőknél ez a harckocsi a német és az olasz gyártású harckocsik ellen eredményesen harcolt.
Harci súly |
10,3 Mp |
Fajlagos talajnyomás |
Kezelők |
3 fő |
Árokáthidaló képesség |
Teljes hossz |
4,60 m |
Gázlóképesség |
Teljes szélesség |
2,45 m |
Lépcsőmászó képesség |
Magasság |
2,65 m |
Páncélzat |
Hasmagasság |
0,35 m |
Fegyverzet |
Mellső/hátsó terepszög |
25/20° |
|
Motorteljesítmény |
90 LE |
|
Sebesség úton |
30 km/h |
|
Fajlagos teljesítmény |
9,6 LE/Mp |
Hatótáv |
SZOVJETUNIÓ
0,65 kp/cm2 2,0 m
1,2 m
0,6 m
6—15 mm
1 db 45 mm lg-
1—2 db
- mm gp.
375 km
271
SZOVJETUNIÓ
BT—5
Könnyű harckocsi
A BT—5 típusjelű könnyű harckocsit 1932-től gyártották. A BT—2-höz képest jelentős változtatást eszközöltek rajta: fő fegyverzete 45 mm-es páncéltörő löveg lett, amelynek lövedéke a csövet 760 m/s sebességgel hagyta el. Kétrészes — teleszkópos és periszkópos — optikai irányzéka volt. A löveget a DT géppuskával együtt új formájú toronyban helyezték el; ebben attól függően, hogy volt-e rádiókészüléke vagy sem, 72 vagy 112 db lőszert lehetett málházni. • A fegyverzet korszerűsítésén túlmenően a harckocsiba M—5 típusú szovjet gyártmányú repülőgépmotort építettek be; ennek teljesítménye 50 LE-vel kisebb volt ugyan, mint a Libertyé, de a fajlagos teljesítmény így is igen nagy mozgékonyságot eredményezett. • A BT—5 típusok kisebb részét 76,2 mm-es L/16,5 löveggel szerelték fel. A DT típusú géppuska itt is kiegészítő fegyverzetként szerepelt. • Ezt a típust tüzérségi harckocsinak nevezték, alkalmazását a második lépcsőben tervezték.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség Magasság
Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton lánctalpppal/kerékkel
Fajlagos teljesítmény
11,5 Mp
3 fő
5,76 m
2,15 m
2,31 m
M—5
350 LE
52/70 km/h 30,4 LE/Mp
Fajlagos talajnyomás |
0,65 kp/cm1 |
Árokáthidaló képesség |
2,10 m |
Cázlóképesség |
1,0 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,75 m |
Páncélzat |
6—13 mm |
Fegyverzet |
1 db 45 mm |
lg- |
|
1 db |
|
7,62 mm gp. |
|
Hatótáv lánctalppal/kerékkel |
200/300 km |
272
T—28
Közepes harckocsi
Az 1932-ben kibocsátott T—28 típusú harckocsi fegyverzete, páncélzata, mozgékonysága — mai szemmel nézve is — meglepő összhangot mutat. Ez a típus valóban a közepesharckocsi-típus előfutárának tekinthető. • A fő toronyba 1 db 76,2 mm-es löveget építettek, előbb 16,5, majd 26 kaliberhosszúságú csővel. A melléktornyokban4 db géppuskát lehetett elhelyezni; a lőszerjavadalmazás a löveghez 70 db lövedék, a géppuskákhoz mintegy 8000 db. • Hajtóműként az M17L típusú repülőgép motort használták fel, mechanikus sebességváltójának 5 előre- és egy hátrameneti fokozata volt. • Az 1939—40-es években lezajlott finn háború tapasztalatai alapján a torony és a test páncélzatát 40—80 mm-re növelték. Ezzel együtt a harckocsi súlya is 31,0 Mp-ra nőtt. • Gyártását a tervszerű típusváltás következtében (megjelent a T—34 sorozat) 1941-ben befejezték.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség Magasság
Has magasság
Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény
28,0 Mp |
Fajlagos talajnyomás |
6 fő |
Árokáthidaló képesség |
7,44 m |
Gázlóképesség |
2,87 m |
Lépcsőmászó képesség |
2,62 m |
Mászó képesség |
0,56 m |
Mellső/hátsó terepszög |
M17L |
Páncélzat |
500 LE |
|
37 km/h |
|
17,8 LE/Mp |
SZOVJETUNIÓ
0,72 kp/cm2
- m
- m
0,8 m
30°
35/35°
10—30 mm
Fegyverzet/lőszer- javadal mazás
Hatótáv
1 db
76,2 mm lg./70 db
4 db
7,62 mm gp./7938db 220 km
273
SZOVJETUNIÓ
T—35
Nehéz harckocsi
A T—35 típusú harckocsit 1933 és 1939 között gyártották, öt tornyába a kora-
beli elképzeléseknek megfelelően 3 db löveget és 5 db géppuskát helyeztek el.
Személyzete 10 fő, tekintélyes lőszerkészlete — 96+220 db az ágyúkhoz és
10 000 db a géppuskákhoz — alapján valóságos mozgó erődnek volt tekinthető.
Páncélzata azonban a hatalmas méretekhez képest nem nyújtott megfelelő vé-
dettséget. Ma már megállapítható, hogy a harckocsi helytelen alkalmazási kon-
cepció alapján készült. • A viszonylag nagy átmérőjű, gumizott felülettel ké-
szült, párosával kapcsolt futógörgőket korszerű technikai megoldásként érté-
kelhetjük. • A futóművet oldalpáncélzattal védték, ez a mai kötényezés elő-
futáraként értékelhető.
Harci súly Kezelők |
50,0 Mp 10 fő |
Fajlagos talajnyomás Arokáthidaló képesség |
0,78 kp/cm3 4,0 m |
Fegyverzet/lőszer |
1 db 76,2 mm |
Teljes hossz |
9,72 m |
Gázlóképesség |
1,2 m |
lg./96 db |
|
Teljes szélesség |
3,2 m |
Lépcsőmászó képesség |
1,2 m |
2 db |
|
Magasság |
3,43 m |
Mászóképesség |
36’ |
45 mm |
|
Hasmagasság |
0,53 m |
Mellső/hátsó terepszög |
30/30’ |
lg./220db |
|
Motortipus |
M17 |
Páncélzat |
20—30 mm |
5 db |
|
Motorteljesítmény |
500 LE |
7,62 mm gp./ |
|||
Sebesség úton |
30 km/h |
10 000 db |
|||
Fajlagos teljesítmény 274 |
10 LE/Mp |
Hatótáv |
150 km |
T—37A
Felderítő úszóharckocsi
A Szovjetunióban az első úszóképes, felderítési célokra szánt könnyű harckocsit 1932-ben fejlesztették ki, • A típust 1933 és 1935 között két változatban gyártották. A T—37 típusjelű harckocsi a T—37A-tól gyakorlatilag csak a súlyában tért el (2,9, illetve 3,2 Mp), • A harckocsi motorja, sebességváltója és differenciálműve a GAZ-AA típusú tehergépkocsitól származik, • Felépítésére a könnyű torony jellemző, amelybe 1 db géppuskát — nem a harckocsi szimmetriatengelyében, hanem attól jobbra eltolva — építettek be. • A harckocsi vízi hajtását egy hajócsavar végezte, a fordulatokat és a hátramenetet a csavar mögé helyezett kormánylapátokkal oldották meg.
Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus
Motorteljesítmény
3,2 Mp
2 fő
3,75 m
2,0 m
1,9 m
0,28 m
6 hengeres, soros, benzin
60 LE
Mellső/hátsó terepszög Sebesség úton/vízen Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás
SZOVJETUNIÓ
30/25°
36/6 km/h
18,7 LE/Mp
Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Mászóképesség Páncélzat Fegyverzet Hatótáv
- m úszóképes 30°
6—9 mm
1 db 7,62 mm gp.
230 km
0,55 kp/cm’
25°
275
SZOVJETUNIÓ
BT—7
Könnyű harckocsi
A BT sorozat BT—7 jelű tagja 1935-ben készült el; alapvető jellemzője a hajtómű korszerűsítése volt. A beépített M17 jelű repülőgépmotor teljesítménye 400 LE volt, így mozgékonysága a megnövelt vastagságú páncélzat ellenére sem csökkent. A kerekes-lánctalpas futóműváltozatot továbbra is megtartották; kerekeken, azaz a nagyméretű futógörgőkön mozogva sebessége meghaladta a 70 km/óra értéket. A nagyobb teljesítményű motornak megfelelően az erőátviteli szerveket és a fékberendezéseket is módosították. • A torony és a test összeállításánál a szegecselés helyett elektródás hegesztést vezettek be; ez a módszer abban az időben igen korszerűnek számított. • A torony az első példányoknál hengeres alakú volt, később vezették be a csonkakúp alakot, a hátul jellegzetes toldalékkal. A lőszer-javadalmazás itt is attól függött, hogy a toronyban volt-e rádió vagy sem. Rádió nélkül 172—188, rádió esetén 132— 146 db lőszert lehetett a toronyban elhelyezni. • A BT—7 típusnak 76,2 mm-es löveggel felszerelt változata is volt. Ennél alkalmaztak első ízben a toronykupolára felszerelt légvédelmi géppuskát, valamint a torony hátsó részében, a löveggel ellentétes irányban működtethető géppuskát.
276
Harci súly |
13,8 Mp |
Kezelők |
3 fő |
Teljes hossz |
5,66 m |
Teljes szélesség |
2,3 m |
Magasság |
2,4 m |
Hasmagasság |
0,4 m |
Motortípus |
M—17 |
Motorteljesítmény |
400 LE |
Sebesség úton |
lánctalppal/kerékkel
53/73 km/h
Fajlagos teljesítmény |
29 LE/Mp |
Fegyverzet |
1 db |
Fajlagos talajnyomás |
0,75 kp/cm2 |
45 mm lg. |
|
Árokáthidaló képesség |
2,20 m |
1—3 db gp. |
|
Gázlóképesség |
1,00 m |
Hatótáv lánctalppal/kerékkel |
375/500 km |
Lépcsőmászó képesség |
0,75 m |
||
Mászóképesség |
30“ |
||
Páncélzat |
15—20 mm |
BT—IS Könnyű harckocsi
A BT—1S típus a BT sorozat 1935-ben gyártott tagja. A páncélzatának vastagsága miatt érdemel említést. • Mivel ebben az időben 20 mm-nél vastagabb lemezeket ilyen minőségben nem gyártottak, a torony homlokrészét két rétegből, 2 db 15 mm vastag páncéllemezből állították elő. Az egyenszilárdság érdekében a torony oldalfalait és tetőrészét 20 mm vastag lemezből készítették. • A páncélzat növelése a harckocsi súlyának növekedését okozta, a BT—1S súlya 15 Mp felett volt. Feltehetően ebben az is szerepet játszott, hogy a löveg lőszerkészlete az átlagosnál több, 143 db volt.
Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Mellső/hátsó terepszög Motortípus
Motorteljesítmény Sebesség úton
15,6 Mp
3 fő
5,8 m
2,3 m
2,28 m
0,3 m 30/25°
V—2 Diesel
500 LE
64 km/h
Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Mászóképesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat
SZOVJETUNIÓ
f
32 LE/Mp
0,82 kp/cm’ 25’
2,0 m
30°
0,9 m
0,7 m
6—30 mm
Fegyverzet/lőszer
Hatótáv
1 db 45 mm lg./143 db
1 db
7,62 mm gp.
600 km
SZOVJETUNIÓ
T—38
Felderítő úszóharckocsi
A felderítő úszóharckocsi második típusának, a T—38-nak a gyártását 1936-ban kezdték meg. Adataiban a T—37A-hoz képest csak minimális változást figyelhetünk meg, súlya mintegy 100 kp-dal nőtt, magassága 30 cm-rel csökkent. • Az erőátviteli szerkezet, így a tengelykapcsoló működtetésében konstrukciós változtatást hajtottak végre, hogy a tehergépkocsihoz képest megváltozott meghajtási módhoz jobban illeszkedjék. • A típust 1938-ban tovább korszerűsítették, típusjele T—38M2 lett. S bár ez utóbbi súlya 3,8 Mp-ra nőtt, az erősebb motor a harckocsi végsebességét mégis 46 km/óra értékre növelte.
Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Mellső/hátsó terepszög Motortípus
3.3 Mp
2 fő
3,78 m
2,33 m
1,63 m
0,38 m
30/25°
6 hengeres, soros, benzin
Motorteljesítmény Sebesség úton/vízen Fajlagos teljesítmény Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség
60 LE
36/6 km/h
18,1 LE/Mp
0,44 kp/cm2 25°
1,7 m
Mászóképesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat Fegyverzet Hatótáv
30° úszóképes
0,6 m
6—9 mm
1 db 7,62 mm gp.
230 km
278
BT—7M
Könnyű harckocsi
A BT sorozat első, V—2 Diesel-motorral épített példánya 1938-ban jelent meg; sorozatgyártásuk 1939-ben kezdődött. Ezek nevezetes dátumok, mivel a könnyű, gyors járatú Diesel-motor ebben az időben kezdte a benzinmotort kiszorítani. A Vörös Hadseregben rendszeresítettek először ilyen harckocsikat. • A hajtóművet és az erőátviteli berendezéseket a motor megváltozott teljesítmény—nyomaték—fordulatszám viszonyaihoz kellett igazítani, emellett a lánctalpas-kerekes futómű-kombinációt továbbra is megtartották. A nagyobb motorteljesítmény következményeként a maximális sebesség is 62, illetve 86 km/órára emelkedett. A hatótávolság pedig — a gázolajüzem következtében — az akkor hihetetlennek tűnő 600—700 km-t elérte. • A BT sorozat tagjai voltak— aT—26 típusú harckocsikkal együtt — a harmincas években a Vörös Hadsereg fő harckocsitípusai. Lépcsőzetes fejlesztésük során a szovjet konstruktőrök és az ipar megszerezte a harckocsigyártáshoz szükséges tapasztalatokat.* Az ábrán a harckocsi lánc nélküli, „kerekes” üzemmódban látható.
Harci súly |
14,7 Mp |
lánctalppal/kerékkel |
Kezelők |
3 fő |
Fajlagos teljesítmény |
Teljes hossz |
5,66 m |
Árokáthidaló képesség |
Teljes szélesség |
2,3 m |
Gázlóképesség |
Magasság |
2,42 m |
Lépcsőmászó képesség |
Hasmagasság |
0,4 m |
Páncélzat |
Mellső/hátsó terepszög |
30/25’ |
|
Motortípus |
V—2 Diesel |
|
Motorteljesítmény |
500 LE |
|
Sebesség úton |
SZOVJETUNIÓ
62/86 km/h
34 LE/Mp
2,10 m
1,00 m
0,7 m
10—22 mm
Fegyverzet 1 db
45 mm lg.
3 db
7,62 mm gp.
Hatótáv lánctalppal/kerékkel 600/700 km
279
SZOVJETUNIÓ
KV—1A
Nehéz harckocsi
A Szovjetunióban a harmincas évek elején gyártott, csak kevéssé sikerült T—35 típusú nehéz harckocsi helyett — a T—34 fejlesztésével párhuzamosan — létrehozták a KV sorozatot. A T—35 annak a törekvésnek a tipikus példája volt, amely tökéletes harckocsi megalkotását tűzte célul. Néhány adat jól jellemzi ezt a törekvést: súlya mintegy 50,0 Mp, de csak 20—30 mm-es páncélzattal, viszont 5 toronnyal, 3 db löveggel, 10 fős kezelőszemélyzettel. • A KV sorozatot — csakúgy, mint a T—34-et — már új elvek alapján szerkesztették: a löveget egy központi toronyba helyezték, a testet döntött lemezekből hegesztették, a futóművet torziós rugózású, de viszonylag kis átmérőjű futógörgőkkel szerelték. Páncélzata a korabeli páncéltörő ágyúk tüze ellen védett. • Külön kiemelést érdemel, hogy a KV—1A és B sorozat 76,2 mm-es lövegéből 662 m/s kezdősebességű gránátok voltak kilőhetők. Ugyanakkor a német Pz. IV. C, D, E, F harckocsi 75 mm-es gránátjának a kezdősebessége csupán 380 m/s volt. • A KV sorozat gyártását csakúgy, mint a T—34-ét, már 1939-ben megkezdték, de a háború előtt és annak kezdeti szakaszában csak kis meny- nyiségben állt rendelkezésre. • A KV sorozat típusait a technológiai változtatások alapján KV—1A, B és C jelzéssel, később a KV—1S jelzéssel látták el. Ez utóbbi módosított futóművel 40 km/h maximális sebességet ért el.
Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Mellső/hátsó terepszög Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton
48,0 Mp
5 fő
- m
3,32 m
- m
0,4 m
30/25°
V—2 Diesel
600 LE
37 km/h
Fajlagos talajnyomás Fajlagos teljesítmény Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat
0,95 kp/cm2
12,5 LE/Mp 30°
2,80 m
1,45 m
1,2 m
30—90 mm
Fegyverzet
Hatótáv
1 db
76,2 mm lg.
3—4 db gp.
335 km
280
T—34/76A
Közepes harckocsi
A T—34 típusváltozatok közismerten a második világháború legkiválóbb harckocsijai voltak. Ez annak eredményeként vált lehetővé, hogy a Szovjetunió a harckocsiépítés gyakorlatában a világon elsőként valósította meg azt az elvet, amely szerint a harckocsikat a tűzerő, a mozgás és a védettség szintézise alapján kell kifejleszteni. • Az M. I. Koskin által vezetett szerkesztőkollektívának ezt a három tényezőt sikerült harmonikus egységbe ötvöznie. • A munkát 1937 őszén kezdték meg. A célkitűzés először egy olyan, 45 mm-es löveggel és 20 mm-es páncélzattal készülő kerekes-lánctalpas harckocsi kifejlesztése volt, amely a nehéz géppuskák tüze ellen véd. A szerkesztők előrelátásának eredményeképpen — amely a várható fejlődést is figyelembe vette — 76,2 mm-es löveggel, 30 mm-es páncélzattal, nagy átmérőjű görgőkkel szerelt lánctalpas harckocsi terve készült el. • AT—34 sorozatot a fő jellemzők helyes meghatározása mellett az új technológia merész alkalmazása jellemezte. Az áramvonalas testet hegesztéssel állították össze, a tornyot pedig öntéssel alakították ki. Ezek a korabeli harckocsiépítésben merész újításoknak számítottak. Említést érdemel, hogy ez a technológia ugyanakkor annyira egyszerű volt, hogy a harckocsi a háborús körülmények közepette meglevő, nem teljes értékű szakmunkásgárdával is nagy sorozatban gyártható volt. (További adatok a T—34/76C típusnál.)
Harci súly |
29,0 Mp |
Fajlagos teljesítmény |
Kezelők |
4 fő |
Fajlagos talajnyomás |
Teljes hossz |
5,92 m |
Oldalstabilitás |
Teljes szélesség |
3,0 m |
Árokáthidaló képesség |
Magasság |
2,4 m |
Gázlóképesség |
Hasmagasság |
0,4 m |
Lépcsőmászó képesség |
Mellső/hátsó terepszög |
30/30° |
Mászóképesség |
Motortípus |
V—2 Diesel |
Páncélzat |
Motorteljesítmény |
500 LE |
|
Sebesség úton |
55 km/h |
SZOVJETUNIÓ
Fegyverzet
- LE/Mp
0,7 kp/cm2 30°
-
- m
- m
0,8 m
30°
45—80 mm
Hatótáv
- db
76,2 mm lg.
- db
7,62 mm gp.
400 km
281
SZOVJETUNIÓ
KV—2
Nehéz harckocsi
A KV—2 típusjelű nehéz harckocsik — éppúgy, mint a KV—1 — sorozatgyártását a leningrádi Kirov-gyárban 1940-ben kezdték meg. A korabeli harckocsiépítés egyik nagy meglepetése: a járművet 152 mm-es tarackkal szerelték fel. Ez a merész elgondolás a későbbiekben helyesnek bizonyult: a KV—2 típus mint mozgó erőd, a rohamlövegeknek, de napjaink önjáró lövegeinek is előfutára volt. • Erényei egyben hibáivá is váltak. Az alkalmazás körülményei a könnyebb, a kisebb űrméretű, de hatékonyabb löveggel szerelt harckocsiknak inkább kedveztek. • Előállítását viszonylag hamar befejezték, s a jobban felhasználható KV—85 típus gyártását kezdték meg. • Nem tekinthető túlzásnak az olyan állítás, hogy a KV—2 megelőzte a korát.
Harci súly |
52,0 Mp |
Fajlagos teljesítmény |
11,5 LE/Mp |
Fegyverzet |
1 db |
Kezelők |
6 fő |
Fajlagos talajnyomás |
0,95 kp/cm2 |
152 mm tar. |
|
Teljes hossz |
6,80 m |
Oldalstabilitás |
30° |
3 db |
|
Teljes szélesség |
3,25 m |
Árokáthidaló képesség |
2,80 m |
7,62 mm gp. |
|
Magasság |
3,25 m |
Gázlóképesség |
1,6 m |
Hatótáv |
250 km |
Hasmagasság |
0,4 m |
Lépcsőmászó képesség |
1,2 m |
||
Mellső/hátsó terepszög |
30/30° |
Mászóképesség |
36° |
||
Motortípus |
V—2 Diesel |
Páncélzat |
75—110 mm |
||
Motorteljesítmény |
600 LE |
||||
2B2 Sebesség úton |
30 km/h |
T—70
Könnyű harckocsi
A T—70 könnyű harckocsik gyártását 1942-ben kezdték meg; elsődlegesen felderítő feladatokra szánták. • A típus kialakításához a T—40 és T—50 típusok szolgáltak alapul; ez utóbbiak 1940-ben készültek el. Feladataik azonosak voltak. A T—40 harckocsit úszóképes kivitelben a szovjet tehergépkocsi-gyártás egységes motorjával és hajtóművével, a T—50-et a kísérleti mintapéldányokban a már megvalósított T—34 főegységeiből szerelték össze. • A háború kitörése után úgy döntöttek, hogy a T—40 alkalmasabb a továbbfejlesztésre, hiszen a T—50-nél a T—34 lényegesen jobb, emellett felderítési feladatokra túlságosan nagy. • A T—70 tehát megtartotta a gépjármű-főegységeket, a némileg erősített páncélzatot, de a T—40-hez képest erősebb fegyverzettel látták el. Feltehetően a háborús gyártási problémák miatt nem tették úszóképessé. • A teljesség kedvéért említjük meg, hogy a T—70-nek rövid ideig a T—60 volt az elődje; ez utóbbinak sorozatgyártására azonban nem került sor. Az elő- típus érdekessége, hogy a toronyba 1 db 20 mm-es repülőgép-gépágyút építettek be.
Harci súly |
10,0 Mp |
Motorteljesítmény |
Kezelők |
2 fő |
Sebesség úton |
Teljes hossz |
4,5 m |
Fajlagos teljesítmény |
Teljes szélesség |
2,6 m |
Fajlagos talajnyomás |
Magasság |
2,2 m |
Oldalstabilitás |
Hasmagasság |
0,3 m |
Mászóképesség |
Mellső/hátsó terepszög |
25/30’ |
Árokáthidaló képesség |
Lánctalpfelfekvési hossz |
3,2 m |
Gázlóképesség |
Lánctalpszélesség |
0,3 m |
Lépcsőmászó képesség |
Motortípus |
GAZ |
Páncélzat |
SZOVJETUNIÓ
Fegyverzet
2×85 LE
45 km/h
- LE/Mp
0,5 kp/cm2 25°
30°
- m
0,8 m
0,8 m
20—60 mm
Hatótáv
1 db
45 mm
hk.á.
1 db
7,62 mm
8P-
450 km
283
SZOVJETUNIÓ
T—34/76C
Közepes harckocsi
A T—34 sorozat kiváló tulajdonságait, harci alkalmazhatóságát nagymértékben növelte a 12 hengeres, igen könnyű, V elrendezésű, 500 LE teljesítményű Diesel-motor. Ez a korabeli benzinüzemű harckocsimotorokkal szemben nemcsak kompakt építésmódjával, nagymértékű üzembiztonságával, könnyű javítható- ságával jelentett előrelépést, hanem alacsony fogyasztásával és a gázotajüzem kisebb tűzveszélyességével is. A Diesel-motorok harckocsiban való alkalmazása teljesen újszerű volt, és ettől az időponttól kezdve szinte az egész világon elterjedt. • A V—2 jelű harckocsi motort nemcsak a T—34 sorozathoz alkalmazták, hanem az 1939-től épített minden többi szovjet típusnál is. Mindezek a hadsereg számára rendkívüli előnyöket jelentettek. A szabványosítás az üzemeltetést, a javítást, az anyagellátást jelentősen megkönnyítette. • A T—34 sorozatgyártását a kísérleti jellegű A—20 kerekes-lánctalpas futóművű és a T—32 csak lánctalpas mintapéldányok előzték meg. Az a tény, hogy a T—34 tornyába76,2 mm-es hosszú csövű löveget szereltek,egyesek véleménye szerint a harckocsit a nehéz kategóriába sorolta. Végül helyesen az azonos fegyverzetű, de vastagabb páncélzatú, 40,0 Mp feletti súlyú KV—-1 harckocsi került ebbe az osztályba. • A T—34 sorozat a háború folyamán csak a lövegbeépitésben változott, de a gyártástechnológiafejlesztése és a harci tapasztalatok felhasználása következtében a harckocsi harcértéke jelentős mértékben megnőtt. (További adatok a T—34/85 típusnál.)
Harci súly |
26,5 Mp |
Kezelők |
4 fő |
Teljes hossz |
5,91 m |
Teljes szélesség |
3,0 m |
Magasság |
2,62 m |
Hasmagasság |
0,39 m |
Mellső/hátsó terepszög |
30/35“ |
Lánctalpfelfekvési hossz |
3,71 m |
Lánctalpszélesség |
0,5 m |
284 Motortípus |
V—2 Diesel |
Motorteljesítmény |
500 LE |
Sebesség úton |
53 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
18,9 LE/Mp |
Fajlagos talajnyomás |
0,71 kp/cm1 |
Oldalstabilitás |
25“ |
Mászóképesség |
30’ |
Árokáthidaló képesség |
2,5 m |
Gázlóképesség |
0,84 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,87 m |
Páncélzat |
20—60 mm |
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás |
7,62 mm gp./2040 db |
Hatótáv |
430 km |
T—34/85
Közepes harckocsi
A T—34 harckocsitípus fejlesztése során — elsősorban a harckocsi alapfegyverzetét képező harckocsílöveg űrméretének megváltoztatása alapján — a T—34/76A-B-C, valamint a T—34/85 jelű sorozatot különböztetjük meg. • Ennek lényege, hogy a 76,2 mm-es löveggel szerelt sorozatokon a változtatások csupán a gyártási egyszerűsítésekben jelentkeztek. A 85 mm-es löveg alkalmazása azonban már komoly tűzerő-növekedést jelentett. A nagyobb löveget pedig csak nagyobb méretű toronyban lehetett elhelyezni, s ezt igen kedvező formára alakították. A mellső felület vastagabb páncélzatával a védettségét is növelték, így aT—34 típusú a kezdeti 26,0 Mp körüli súlyról 30,0 Mpfölé nőtt. Mozgékonyságát — mivel a hajtómű áttételét módosították — továbbra is megtartotta. A nagyobb súlyból eredő változások még mindig kedvezőbb paramétereket mutattak, mint a korabeli angol vagy német harckocsiké. Néhány példa: a T—34/85 fajlagos talajnyomása — a Cromwell 1,0-ás, a Tigris 1,05-ös értékéhez képest — csupán 0,81 kp/cm2 volt, fajlagos teljesítménye pedig a német típusokénál 5 LE/Mp értékkel volt jobb. • Az a tény, hogy a T—34 különböző változatait 15 éven keresztül gyártották, bizonyítja, hogy a harckocsik alkalmazási lehetőségeit és technikai jellemzőit mind a követelmények, mind a szerkesztési elvek tekintetében helyesen mérték fel. A T—34 az első olyan harckocsi, amely a gyalogság közvetlen támogatására hivatott harcászati eszközből a harckocsi-hadseregek eszközévé vált.
Harci súly Kezelők Teljes hossz Teljes szélesség Magasság Has magasság Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Fajlagos teljesítmény
V—2 Diesel
15,6 LE/Mp
32,0 Mp
4 fő
6,62 m
3,20 m
2,42 m
0,4 m
500 LE
55 km/h
Fajlagos talajnyomás Mellső/hátsó terepszög Mászóképesség Oldalstabilitás Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat
SZOVJETUNIÓ
0,81 kp/cm2 30/30°
30°
30°
2,5 m
1,3 m
0,75 m
45—90 mm
Fegyverzet
Hatótáv
- db
85 mm lg.
- db
7,62 mm gp.
300 km
285
SZOVJETUNIÓ
KV—85
Nehéz harckocsi
A KV típusok fejlesztése a T—34 sorozat fejlesztésével egybeesik. Ez a 85 mm- es löveggel felszerelt KV—85-re is jellemző. Gyártását a kedvező tapasztalatok alapján 1943-ban kezdték el. • A harckocsi oldalnézeti rajza igen harmonikus kialakítást tükröz. A test és a torony arányai kedvező lőbiztonságot jelentettek, az igen hosszú csövű (L—51,5) D—5 típusú löveg harcászati tulajdonságai igen kedvezőek voltak. Súlyát — változatlan védettség mellett — a KV—2 típushoz képest mintegy 6,0 Mp-dal csökkentették; ez a KV—1 35 km/h, a KV—2 30 km/h sebességéhez képest a 40 km/h sebesség elérését tette lehetővé. • A KV—85 nehéz harckocsiban a tűzerő, mozgás és védettség összhangját kedvezően valósították meg. Ezt a harci tapasztalatok jól bizonyítják.
Harci súly
Kezelők
Teljes hossz
Teljes szélesség Magasság Hasmagasság Motortípus Motorteljesítmény Sebesség úton Mellső/hátsó terepszög
46,0 Mp
5 fő
- m
3,35 m
- m
0,4 m
V—2 Diesel
600 LE
40 km/h 30/30’
Fajlagos teljesítmény
Fajlagos talajnyomás
Oldalstabilitás
Árokáthidaló képesség
Gázlóképesség
Lépcsőmászó képesség
13 LE/Mp
0,85 kp/cm2 30*
2,80 m
1,2 m
0,9 m
30°
Páncélzat Fegyverzet
75—110 mm
- db
85 mm lg.
- db
7,62 mm gp.
1 db
12,7 mm gp.
330 km
Hatótáv
286
ISZ—1
Nehéz harckocsi
A KV nehézharckocsi-sorozatot — továbbfejlesztésként — 1943-ban az ISZ sorozat követte. Az átmeneti típusként értékelhető KV—85 típus tornya már öntött acélból készült, és így viszonylagosan nagyobb védettséget biztosított. A KV—85 tornyát kevés módosítással átültették az ISZ—1 nehéz harckocsira, s mindkettőt 85 mm-es löveggel szerelték fel. A különbség az volt, hogy az előbbiben L/51,5, D—5T típusú löveget, az ISZ—1-ben D—25 L/43 típusú löveget alkalmaztak. • Az ISZ—1 41,0 Mp-os súlyával a nehéz kategóriában meglehetősen alacsony súlyértéket képviselt. Ez elsősorban azöntöttacél-technológia bevezetésének, valamint annak volt az eredménye, hogy a szerkezetek tömörebb elhelyezésével és keskenyebb test rövidebbet tudtak kialakítani. • Az ISZ—1 képezte az ISZU Önjáró lövegek bázisát; mint nehéz harckocsit rövidesen az ISZ—2 és az ISZ—3 váltotta fel. • Az ábrán a 85 mm-es löveggel felszerelt első sorozatú harckocsi látható.
Harci súly |
41,0 Mp |
Fajlagos talajnyomás |
Kezelők |
4 fő |
Oldalstabilitás |
Teljes hossz |
6,77 m |
Mellső/hátsó terepszög |
Teljes szélesség |
3,07 m |
Mászóképesség |
Magasság |
2,73 m |
Árokáthidaló képesség |
Has magasság |
0,4 m |
Gázlóképesség |
Motortípus |
V—2 Diesel |
Lépcsőmászó képesség |
Motorteljesítmény |
600 LE |
Páncélzat |
Sebesség úton |
37 km/h |
|
Fajlagos teljesítmény |
13,6 LE/Mp |
SZOVJETUNIÓ
0,83 kp/cm2 |
Fegyverzet |
1 db |
30’ |
85 mm lg. |
|
30/30’ |
2 db |
|
30’ |
7,62 mm gp |
|
2,50 m |
1 db |
|
0,85 m |
12,7 mm gp |
|
1,00 m |
Hatótáv |
240 km |
80—160 mm |
287
SZOVJETUNIÓ
ISZ—2
Nehéz harckocsi
Az ISZ—2 típust tartják a második világháború legerősebb nehéz harckocsijának. Létrehozásának legfőbb indoka az volt, hogy a 85 mm-es harckocsiágyú a páncéloscsatákban már nem bizonyult hatásos fegyvernek. A német nehéz harckocsik eredményes leküzdéséhez nagyobb űrméretű lövegre volt szükség. Erre a 122 mm-es D—25 L/43 típusú töveg bizonyult megfelelőnek. Gyártását 1944-ben kezdték meg. • A nagyobb, 45,0 Mp-os súlyú harckocsi — az új típusú, bolygóműves erőátviteli szerkezetei révén — mozgékonyságát továbbra is megtartotta. • A harckocsi alapfegyverzetét 2 db 7,62 mm-es géppuska — egy elöl, egy pedig a torony hátuljára építve —, valamint a toronytetőre helyezett 12,7 mm-es légvédelmi géppuska egészítette ki. A légvédelmi fegyverzet jól jellemzi az 1943, évben kezdődött összfegyvernemi harcot, s a hadműveleteket a háború végéig ez jellemezte. • Az ISZ—2 harckocsi volt az ISZU—152-es önjáró löveg konstrukciós és gyártó bázisa.
X
Harci súly |
45,0 Mp |
Kezelők |
4 fő |
Teljes hossz |
6,35 m |
Teljes szélesség |
3,10 m |
Magasság |
2,75 m |
Has magasság |
0,4 m |
Motortípus |
V—2 Diesel |
Motorteljesítmény |
600 LE |
Sebesség úton |
43 km/h |
jgp Fajlagos teljesítmény |
13,3 LE/Mp |
Fajlagos talajnyomás |
0,82 kp/cm1 |
Oldalstabilitás |
30° |
Mellső/hátsó terepszög |
30/30° |
Mászóképesség |
30° |
Árokáthidaló képesség |
2,50 m |
Gázlóképesség |
1,30 m |
Lépcsőmászó képesség |
1,00 m |
Páncélzat |
90—160 mm |
Fegyverzet
Hatótáv
- db
122 mm lg.
- db
7,62 mm gp.
1 db
12,7 mm lé.gp.
200 km
1SZ—3
Nehéz harckocsi
Az ISZ sorozat gyártása során szerzett tapasztalatok alapján a harckocsi formáját — amely a relatív védettséget nagymértékben befolyásolja — rendkívül előnyösen alakították ki. Ez elsősorban az igen alacsony torony- és testmagasságban nyilvánult meg, ahol a 45 cm-es szabad hasmagasság mellett a teljes magasság mindössze 244 cm volt. Az ISZ—3 jellemzői a nehéz kategóriában ugyanolyan kedvezőek voltak, mint a T—34 sorozaté a közepes kategóriában. • A harci tapasztalatok alapján a fegyverzetet egyszerűsítették, a torony hátsó géppuskáját elhagyták. A test kialakításánál ekkor jelent meg az orr csúcsos kiképzése, amely fokozta a mellső rész védettségét. Sorozatgyártását az 1945. év elején kezdték meg, és az ISZ—3 harckocsik részt vettek a berlini hadműveletben. • Előnyös tulajdonságai alapján az ISZ—3 típus egészen 1957-ig a Szovjet Hadsereg nehézharckocsi-ezredeinek és -hadosztályainak szabványos nehéz harckocsija volt.
Harci súly |
46,0 Mp |
Fajlagos teljesítmény |
Kezelők |
4 fő |
Fajlagos talajnyomás |
Teljes hossz |
6,65 m |
Oldalstabilitás |
Teljes szélesség |
3,05 m |
Mászóképesség |
Magasság |
2,44 m |
Árokáthidaló képesség |
Hasmagasság |
0,45 m |
Gázlóképesség |
Mellső/hátsó terepszög |
30/30° |
Lépcsőmászó képesség |
Motortípus |
V—2 Diesel |
Páncélzat |
Motorteljesítmény |
500 LE |
|
Sebesség úton |
37 km/h |
SZOVJETUNIÓ
(öojT
10,9 LE/Mp
0,8 kp/cm1 25°
36°
2,5 m
1,3 m
1,0 m
30—200 mm
Fegyverzet
Hatótáv
1 db
122 mm lg.
1 db
7,62 mm
gP-
1 db
12,7 mm lé.gp.
240 km
289
SZOVJETUNIÓ
T—44/85
Közepes harckocsi
A T—44 típusjelű, 85 mm-es harckocsiágyúval felfegyverzett közepes harckocsi 1945-ben, a második világháború végén, a T—34-gyel megkezdett sorozat utolsó tagjaként jelent meg. A típuson — mint a harcászat-műszaki adatai mutatják — alapvetően nem változtattak. A fényképek mégis arról tanúskodnak, hogy a technológiai változtatások eredményeképpen alkalmazhatósága, tehát harcértéke nagymértékben javult. Különösen észrevehető ez a harckocsi tornyán, amely az öntött technológia megtartása mellett lényegesen kedvezőbb formát kapott. Bár adatokkal nem tudjuk alátámasztani, de a hosszabb csövű löveg feltehetően nagyobb tűzerőt képviselt. • Feltételezhető, hogy a későbbi T—54 és T—55 típusoknál a T—44 gyártása során szerzett technológiai tapasztalatokat nagymértékben felhasználták.
Harci súly |
36,0 Mp |
Kezelők |
4 fő |
Teljes hossz |
6,50 m |
Teljes szélesség |
3,28 m |
Magasság |
2,4 m |
Hasmagasság |
0,4 m |
Mellső/hátsó terepszög |
30/35° |
Lánctalpfelfekvési hossz |
3,8 m |
Lánctalpszélesség |
0,60 m |
290 MotortíPus |
V—2 Diesel |
Motorteljesítmény |
500 LE |
Sebesség úton |
55 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
13,9 LE/Mp |
Fajlagos talajnyomás |
0,8 kp/cm2 |
Oldalstabilitás |
25° |
Mászóképesség |
35° |
Arokáthidaló képesség |
2,5 m |
Gázlóképesség |
1,2 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,8 m |
Páncélzat |
30—120 mm |
Fegyverzet
Hatótáv
- db 85 mm hk.á.
- db
7,62 mm
gP-
500 km
T—54
Közepes harckocsi
Az 1954-ben gyártásba vettT—54 típusú közepes harckocsi a napjainkban meghatározó jellegű szabványos harckocsi — röviden harckocsi — előfutárát képezte. A később megjelent francia AMX—30, nyugatnémet Leopárd, svájci Pz—61, amerikai M—60 típusok mind a T—54 építési-alkalmazási koncepciója alapján készültek. A T—54 volt az első olyan típus, amelyet bár a közepes kategóriába sorolták, de már az általános rendeltetésű harckocsi feladatainak ellátására szolgál. • A 36 Mp harci súlyú járművön átgondolt szerkesztéssel nemcsak a megfelelő védettséget nyújtó páncélzatot sikerült elhelyezni, hanem a 100 mm-es, L/54 csőhosszúságú löveget is. A stabilizált löveg 2000 méteres távolságon 100 mm vastag páncélzat átütésére képes, kezelése egyszerű, így tűzgyorsasága nagy. • A tömör építésű harckocsi méreteiben igen arányos, a torony erősen legömbölyített. A nagyméretű futógörgőket nem egyenlő alátámasztásban, hanem a súlyelosztásnak megfelelően hátul sűrűbben helyezték el. Az erőátviteli szerkezetek a motorral együtt hátra kerültek. A harckocsivezető munkáját az infrasugárvető — amely éjszaka mintegy 100 méteres látótávolságot biztosít számára — nagymértékben megkönnyíti. • A T—54 az első olyan harckocsi, amelyet már a mélyvízi átkelésekhez szükséges felszereléssel is elláttak. Ennek megfelelően rövid idejű előkészítéssel 3,5 méter mély vízi akadályokat is képes leküzdeni. • Említést érdemel, hogy a hasonló tulajdonságú típusokat ilyen alacsony harci súllyal más államokban nem sikerült gyártani.
Harci súly |
36,0 Mp |
Fajlagos talajnyomás |
Kezelők |
4 fő |
Oldalstabilitás |
Teljes hossz |
6,27 m |
Árokáthidaló képesség |
Teljes szélesség |
3,28 m |
Gázlóképesség |
Magasság |
2,4 m |
Lépcsőmászó képesség |
Hasmagasság |
0,4 m |
Mászó képesség |
Motortípus |
V—2 Diesel |
Páncélzat |
Motorteljesítmény |
580 LE |
|
Sebesség úton |
55 km/h |
|
Fajlagos teljesítmény |
16,1 LE/Mp |
SZOVJETUNIÓ
m* 2 I Fegyverzet 1 db
100 mm lg.
2 db
- mm gp.
1 db
12,7 mm gp.
mm Hatótáv 400 km
(Irodalom: Soldat und Technik 1960/5. szám)
291
SZOVJETUNIÓ
PT—76
Felderítő úszóharckocsi
A szovjet harckocsigyártó ipar 1956-ban jelentkezett ezzel a típussal, amely a felderítők követelményeit minden tekintetben kielégítette. A PT—76 típusjelű harckocsi (P=plavajuscsij = úszó, T=tank; 76=76,2 mm-es löveg) a korszerű építési elveknek megfelelően teljesen hegesztett kivitelben készült. A harckocsitest — megtartva a páncélzat megfelelő védettséget biztosító formáját — a határoló páncélburkolat erős megdöntésével ideálisnak mondható úszótestet adott. • A szovjet konstruktőrök — szigorúan ragaszkodva a család- elvhez — a V—2 motor felét építették be; így a 300 LE teljesítményű motor a mintegy 14 Mp-os harci súlyú jármű számára nagy mozgékonyságot biztosított. • A 76 mm-es harckocsilöveg 48 kaliber hosszúságú csövével kitűnő fegyvernek bizonyult. • A szerkesztők előrelátását bizonyítja, hogy ez a típus a szokásos korszerűsítésekkel még ma is rendszerben tartható, s a szárazföldi csapatok harcfelderítési feladatainak végrehajtására kiválóan alkalmas.
Harci súly |
13,8 Mp |
Kezelők |
3 fő |
Teljes hossz |
7,5 m |
Teljes szélesség |
3,25 m |
Magasság |
2,15 m |
Hasmagasság |
0,4 m |
Mellső/hátsó terepszög |
30/30° |
Motortípus |
V—2 Diesel |
Motorteljesítmény |
300 LE |
Sebesség úton/vízen |
45/10 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
21,7 LE/Mp |
Fajlagos talajnyomás |
0,4 kp/cm5 |
Oldalstabilitás |
30° |
Árokáthidaló képesség |
2,5 m |
Gázlóképesség |
úszóképes |
Lépcsőmászó képesség |
1,1 m |
Mászóképesség |
30° |
Páncélzat |
15—30 mm |
Fegyverzet 1 db 76,2 mm
L/48 hk.lg.
2 db
- mm gp.
Hatótáv 300 km
(Irodalom: Truppendienst 1964/1. szám)
T—10
Nehéz harckocsi
A T—10 típusjelű nehéz harckocsit az ISZ sorozat továbbfejlesztése során az 1950-es évek végén kezdték gyártani. A háború után kialakított első nehéz típus egyben az utolsó is lett, mivel a megváltozott hadműveleti-harcászati elvek alapján a nehéz harckocsik — mint kategória — alkalmazására nem kerül sor. A továbbiakban a közepes típusok egyértelműen tért hódítottak. • A T—10 harckocsi harcértékben, páncélzatával, fegyverzetével és mozgékonyságával felülmúlta a korabeli nyugati típusokat. Kialakításában az ISZ—3-nál bevált megoldásokat követték, a páncéltest és -torony kialakítása példaszerűen harmonikus egységet képez. A páncélzat erősítése során 50,0 Mp-ra nőtt harci súlyú jármű számára a 700 LE-s motor nagyobb fajlagos teljesítményt biztosított, így manőverezőképessége megnőtt. • A 122 mm-es löveget hidromecha- nikus fék- és helyretoló szerkezettel látták el. Fegyverzetét két 12,7 mm-es géppuska egészítette ki, az egyik a lövegcsővel párhuzamosítva, a másik légvédelmi feladatokra a toronytetőre szerelve. A löveggel párhuzamosított géppuska belövő fegyverként is szolgált, hogy a 122 mm-es löveggel már pontosan célzott tüzet lehessen leadni. A löveg teljesítményére jellemző, hogy 2000 m feletti távolságon is képes volt 100 mm-es vastag páncélt átütni.
Harci súly |
50,0 Mp |
Kezelők |
4 fő |
Teljes hossz |
7,68 m |
Teljes szélesség |
3,35 m |
Magasság |
2,5 m |
Hasmagasság |
0,4 m |
Mellső/hátsó terepszög |
30/35° |
Motortípus |
V—2 2 k |
Motorteljesítmény |
700 LE |
Sebesség úton |
45 km/h |
Fajlagos teljesítmény
Fajlagos talajnyomás
Oldalstabilitás
Árokáthidaló képesség
Gázlóképesség
Lépcsőmászó képesség
Mászóképesség
Páncélzat
SZOVJETUNIÓ
14,0 LE/Mp
0,95 kp/cm3 30°
2,8 m
1,4 m
0,9 m
35°
60—200 mm
Fegyverzet
Hatótáv
- db
122 mm lg.
- db
12,7 mm gp.
350 km
293
SZOVJETU N1Ó
T—55
Közepes harckocsi
A T—54 sorozat gyárt ás a közben szerzett tapasztalatok, valamint az alkalmazási
körülmények elemzése alapján még az ötvenes évek végén megkezdték a
T—55 típus kialakítását. A változtatás alapvető indítóoka a harckészség és a
hatékonyság növelése, valamint a tömegpusztító fegyverek hatása elleni vé-
dettség fokozása volt. • A Szovjetunióban kezdettől fogva helyesen értékelték
a tömegpusztító fegyverekkel vívott háború lehetőségeit. Ezért a harckocsik
túlélőképességének a fejlesztését — mivel a szárazföldön vívott harcok egyik
meghatározó eszközeként értékelték őket — mindenkor lényeges kérdésként
kezelték. • A T—55 harckocsi a védettség tekintetében az 54-es típustól jelen-
tősen eltér. A páncéltest bélésanyagai az áthatoló sugárzás erősségét lényege-
sen csökkentik. • Fegyverzetének hatékonyságát a löveg kétsíkú stabilizátora
és a lövegirányzó éjszakai célzását megkönnyítő 1000 méter hatótávolságú
infrareflektora jelentősen fokozza. Változott a kiegészítő fegyverzete is; a
T—54-nél alkalmazott légvédelmi géppuskát — valószínűleg sérülékenysége
miatt — elhagyták. A későbbi sorozatoknál — az egyiptomi—izraeli 1967-es
háború tapasztalatai alapján — újra felszerelték. A mélyvízi átkelést biztosító
felszerelést egyszerűsítették. • Összességében a T—55 harckocsinak — a lé-
nyegesen nagyobb összsúlyú, 45,0—50,0 Mp-os nyugati típusokkal szemben —
igen előnyös tulajdonságai vannak.
Harci súly |
37,0 Mp |
Motorteljesítmény |
580 LE |
Fegyverzet |
1 db |
Kezelők |
4 fő |
Sebesség úton |
50 km/h |
100 mm lg. |
|
Teljes hossz |
6,27 m |
Fajlagos teljesítmény |
15,6 LE/Mp |
2 db |
|
Teljes szélesség |
3,28 m |
Fajlagos talajnyomás |
0,8 kp/cm2 |
7,62 mm gp |
|
Magasság |
2,4 m |
Oldalstabilitás |
30° |
1 db |
|
Hasmagasság |
0,4 m |
Árokáthidaló képesség |
2,7 m |
12,7 mm gp |
|
Mellső/hátsó terepszög |
30/30° |
Gázlóképesség |
1,4 m |
Hatótáv |
400 km |
Lánctalpfelfekvési hossz |
3,7 m |
Mászóképesség |
30° |
||
Lánctalpszélesség |
0,58 m |
(Irodalom: Soldat und Technik 1960/5. szám) |
|||
294 Motort‘Pus |
V—2 Diesel |
T—62
Harckocsi
A T—62 harckocsi a T—34 típusjelű harckocsik továbbfejlesztésének utolsó tagjaként fogható fel. A súly kategóriára utaló közepes jelzést itt már nem alkalmazzák, mivel kialakult az egységes harckocsitípus, amely az áttörés, továbbá a gyalogságot közvetlenül támogató feladatok végrehajtása mellett a harckocsiknak harckocsik elleni harcára is alkalmas. Mindezt az új típusú löveg és annak igen hatékony felszerelése teszi lehetővé. Ma már az is megállapítható, hogy a T—62 fegyverzetével és felszerelésével a jelenlegi legkorszerűbb T—72 típus előfutára volt. • A harckocsi testének és tornyának változtatását a 115 mm-es löveg beépítése tette szükségessé. A nagyobb löveg nagyobb to- ronykoszorú-átmérőt igényelt, ez a torony külső formáját is szükségszerűen megváltoztatta, ugyanekkor a torony a harckocsi közepére került. Fordulé- konysága a megnövekedett testhossz és -szélesség ellenére nem csökkent, súlya is csak kismértékben változott. Ezt egyrészt a szerkezetek egyszerűsítésével, másrészt a könnyűfémek és műanyagok nagyobb mértékű alkalmazásával érték el. • Az új típusú löveg az első lövés találati valószínűségét, így a nagy távolságból vívott harc sikerének esélyeit megnövelte. Felszerelése fokozta autonómiáját, védettsége az atomrobbanás valamennyi hatására kiterjed. • A technológiai javítások a kisebb konstrukciós változtatások (lánctalp) élettartamát és üzembiztonságát növelték.
Harci súly |
37,0 Mp |
Sebesség úton |
Kezelők |
4 fő |
Fajlagos teljesítmény |
Teljes hossz |
6,91 m |
Fajlagos talajnyomás |
Teljes szélesség |
3,37 m |
Oldalstabilitás |
Magasság |
2,25 m |
Mászóképesség |
Hasmagasság |
0,4 m |
Arokáthidaló képesség |
Lánctalpfelfekvési hossz |
4,03 m |
Gázlóképesség |
Lánctai pszélesség |
0,6 m |
Lépcsőmászó képesség |
Motortípus |
V—2 Diesel |
|
Motorteljesítmény |
580 LE |
SZOVJETUNIÓ
50 km/h 15,6 LE/Mp
0,8 kp/cm1 25°
36°
2,7 m
1,3 m
0,7 m
Fegyverzet
Hatótáv
1 db
115 mm
hk.á.
1 db
7,62 mm gp.
400 km
(Irodalom: j. Milson: Die russischeu Panzer, Motorbuch Verlag. Stuttgart, 1974)
295
SZOVJETUNIÓ
T—72
Harckocsi
A Szovjet Hadsereg a harckocsiépítésben végbement változások és a nyolcvanas évekre készített prognózisok alapján olyan új típusú harckocsit rendszeresített, amely aT—34-hez hasonlóan az általános rendeltetésű harckocsik építési elveit valósítja meg. A tudományos-technikai forradalom eredményei, a funkció szerinti feladatmegoldás következtében a T—72 típus nagy mozgékonyságú, jelentős védettségű és hatásos tűzerejű lövegként fogható fel. • A hangsúlyt a 125 mm-es sima csövű lövegnek minden időjárási és napszaki körülménytől független, nagy pontosságú tüzére helyezték. A löveg kezelését, irányzását az első lövés találati valószínűsége növelése érdekében automatizálták, egyben egyszerűsítették. A páncélzat körvonal rajza szokatlan: legömbölyített, mégis a belül elhelyezett szerkezetek és kezelőhelyek körvonalát burkolja. így volt elérhető, hogy súlya — a pán cél vastagság növelése mellett is — mindössze 40,0 Mp. • A harckocsi műszerezettsége, felszerelése — mint pl. a passzív rendszerű éjszakai irányzóműszer, a szűrő-szeilőztető berendezés, a rádió, az automata lőszerkiváltó és -töltőberendezés, a távmérő stb. — a kezelők számának csökkentését, emellett nagyobb fokú autonómiát és a nagy távolságú harc sikeres megvívását tette lehetővé. • A típus magában hordozza a továbbfejlesztés lehetőségeit, így méltán viseli a legkorszerűbb jelzőt. • A rajz a korábbi kis görgős változatot ábrázolja.
Harci súly |
40,0 Mp |
Kezelők |
3 fő |
Teljes hossz |
7,22 m |
Teljes szélesség |
3,37 m |
Magasság |
2,65 m |
Hasmagasság |
0,47 m |
Motortípus |
V—2 Diesel turbófeltöltővel |
Motorteljesítmény |
800 LE |
Lánctalpfelfekvési |
|
hossz |
4,3 m |
Lánctalpszélesség |
0,6 m |
Sebesség úton |
70 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
20 LE/Mp |
Fajlagos talajnyomás |
0,76 kp/cm2 |
Oldalstabilitás |
31’ |
Árokáthidaló képesség |
3,8 m |
Gázlóképesség |
1,2 m |
Lépcsőmászó képesség |
1,0 m |
Mászóképesség |
30’ |
Páncélzat |
kb. 120—450 mm |
Fegyverzet |
1 db 125 mm sima csövű lg. 1 db 7,62 mm gp. 1 db 12,7 mm gp. |
Ható táv |
500 km |
(Irodalom: Soldat und Technik 1978/11.
Internationale Wehrrevue 1978/6. és 1979/2. szám)
296
SZU —122
Rohamlöveg
A második világháború folyamán a gyorsan mozgó gépesített alakulatok nagy területen vívott harca olyan tüzérségi fegyvereket, harceszközöket igényelt, amelyeknek a mozgékonysága nagyobb, mint a gépvontatású tüzérségi löve- geké, ugyanakkor tűzfeladataikat közvetlen irányzással, viszonylag közelről oldják meg. A tüzérségi közelharcot az önjárósított, páncélzattal védett löve- gek vívják; ezeket feladataik alapján önjáró-, roham-, illetve páncélvadász- lövegeknek nevezik. • A harckocsik tömeges, nagy sorozatú gyártása lehetővé tette, hogy ezeket a harceszközöket a harckocsik konstrukciós és gyártóbázisán alakítsák ki, illetve gyártásukat ezen az alapon szervezzék meg. • A SZU—122 típusjelű rohamlöveg gyártását 1942-ben a T—34/76 harckocsi bázisán kezdték meg. • Legfőbb jellegzetessége az erősen döntött, hegesztéssel összeállított páncéltest, amelynek mellső része a vezetőtérrel összefüggő lövegtér. A viszonylag rövid csövű — L/22,7 — 122 mm-es M30 típusú löveget 3 fő szolgálta ki. Az oldalirányzást a jármű helyzete, a magassági irányzást a löveg szerkezete tette lehetővé. • Mint legmozgékonyabb tábori tüzérségi eszközt, a lövész- és a harckocsicsapatok harcának közvetlen tűztámogatására alkalmazták. • Gyártását 1943-ben szüntették meg.
Harci súly |
30,9 Mp |
Motorteljesítmény |
Kezelők |
5 fő |
Sebesség úton |
Teljes hossz |
6,96 m |
Fajlagos teljesítmény |
Teljes szélesség |
3,0 m |
Fajlagos talajnyomás |
Magasság |
2,15 m |
Oldalstabilitás |
Hasmagasság |
0,4 m |
Mászóképesség |
Mellső/hátsó terepszög |
30/30° |
Árokáthidaló képesség |
Lánctalpfelfekvési hossz |
3,70 m |
Gázlóképesség |
Lánctalpszélesség |
0,5 m |
Lépcsőmászó képesség |
Motortípus |
V—2 Diesel |
Páncélzat |
SZOVJETUNIÓ
500 LE
55 km/h
16,2 LE/Mp
0,81 kp/cm* 25°
30°
2,8 m
0,9 m
0,9 m
20—45 mm
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
Hatótáv
1 db
122 mm lgf/40 db
1 db
7,62 mm gp.
350 km
297
SZOVJETUNIÓ
SZU —152
Rohamlöveg
A SZU—122 fejlesztésével egyidejűleg alakították ki és kezdték gyártani a SZU—152-es önjáró ágyú tarackot, közvetlen tűztámogató eszközként. A ro- hamlöveget kezdetben a KV—1 és KV—2 nehéz harckocsik bázisán, később az ISZ sorozat bázisán gyártották. A fő fegyverzet mellett a parancsnoki kupolára légvédelmi feladatokra 1 db 12,7 mm-es géppuskát is felszereltek. • A nagyméretű ágyútarackot a kazamata (páncélerőd) mellső részében helyezték el, a cső vízszintes csaptengelyét a páncélfal előtt, lemezekkel burkolva csapágyazták. Ez jellegzetes orrkiképzést eredményezett. A 37M típusú ágyútarack 29 kaliber (L/29) volt. • Az igen nagy tűzerejű típus gyártását a háború végéig folytatták.
Harci súly |
43,0 Mp |
Motorteljesítmény |
550 LE |
Kezelők |
5 fő |
Sebesség úton |
43 km/h |
Teljes hossz |
6,8 m |
Fajlagos teljesítmény |
12,7 LE/Mp |
Teljes szélesség |
3,25 m |
Fajlagos talajnyomás |
0,75 kp/cm2 |
Magasság |
2,5 m |
Oldalstabilitás |
25° |
Hasmagasság |
0,42 m |
Mászóképesség |
30° |
Mellső/hátsó terepszög |
30/35° |
Árokáthidaló képesség |
2,8 m |
Lánctalpfelfekvési hossz |
4,41 m |
Gázlóképesség |
1,15 m |
Lánctalpszélesség |
0,65 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,9 m |
Motortípus |
V—2 Diesel |
Páncélzat |
22—75 mm |
Fegyverzet/lőszer- javadal mazás
Hatótáv
1 db
152 mm á.tar./20db 1 db
12,7 mm
8P-
1 db
7,62 mm gp.
330 km
298
SZU —76
Rohamlöveg
A SZU—76 típusjelű önjáró löveg gyártását 1942-ben kezdték meg. Alvázaként a T—70 típusú könnyű harckocsi alvázát használták fel, amely, mint ismert, tehergépkocsi-főegységek fel használásával készült. A test kialakítása teljesen eltér a megszokottól, a löveget a jármű hátulsó részében, viszonylag vékony páncélzatú, meredek elhelyezésű térben helyezték el. Ez szükségszerű megoldás volt, mivel az L/40,3 hosszúságú cső, a csőfar és a csapágyazás csak így volt elhelyezhető. • A SZU—76 típust a második világháború harcaiban több célú tüzérségi eszközként alkalmazták. Nagy mozgékonysága viszonylag kis védettség mellett is lehetővé tette, hogy a lövészekhez szorosan felzárkózva, azok harcrendjében mozogva nyújtson tűztámogatási. • A 2 db 85 LE-s benzinmotor a jármű oldalában tandem kapcsolásban működött, az erőátviteli szerkezetek és a láncmeghajtás a jármű orr-részébe került. • A szovjet hadsereg fegyverzeti rendszerében 1955-ig alkalmazták.
Harci súly |
11,5 Mp |
Kezelők |
4 fő |
Teljes hossz |
5,1 m |
Teljes szélesség |
2,73 m |
Magasság |
2,3 m |
Hasmagasság |
0,31 m |
Mellső/hátsó terepszög |
30/35° |
Lánctalpfelfekvési hossz |
3,11 m |
Lánctalpszélesség |
0,31 m |
Motortípus |
GAZ 203 benzin |
Motorteljesítmény
Sebesség úton
Fajlagos teljesítmény
Fajlagos talajnyomás Oldalstabilitás
Mászóképesség
Arokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Páncélzat
SZOVJETUNIÓ
2X85 LE
56 km/h
14,8 LE/Mp
0,6 kp/cm2 20°
25°
2,0 m
0,41 m
0,67 m
10—35 mm
Fegyverzet/lőszer- javadal mazás
Hatótáv
1 db 76 mm
1g./62 db
1 db 7,62 mm gp./1200 db 230 km
299
SZOVJETUNIÓ
SZU—85
Páncélvadász
A SZU—85 típusú önjáró löveget páncélvadász-harcjárműként 1943-tól gyártották. A T—34 harckocsi bázisára épült, gyakorlatilag a T—34/85 harckocsi fejlesztésével egyidejűleg alakították ki. Az egységesítés érdekében a T—34/85 és a SZU—85 típusok között a legnagyobb mértékű azonos kialakításra és azonos szerkezeti elemek fel használására törekedtek. Ez nemcsak a gyártást, hanem az alkatrészellátást, a javítást és a kiképzést is jelentős mértékben egyszerűsítette, megkönnyítette. • A SZU—85 mozgékonysága, terepjáró képessége bizonyos tekintetben jobb volt a T—34/85 harckocsi hasonló tulajdonságainál. • A löveg gömbcsuklószerű beépítése meg könnyítette a céláthelyezést, az L/53 csőhosszúságú D—5 típusú ágyú tüze igen hatásosnak bizonyult. • Gyártása folyamán — a kezelési-alkalmazási tulajdonságok javítása érdekében — sorozatonként technológiai módosításokat hajtottak végre, így a különböző időszakokból származó képek és vázlatok eltéréseket mutatnak.
Harci súly |
30,0 Mp |
Fajlagos teljesítmény |
16,7 Le/Mp |
Fegyverzet/lőszer- |
|
Kezelők |
4 fő |
Fajlagos talajnyomás |
0,7 kp/cm’ |
javadalmazás |
1 db 85 mm |
Teljes hossz |
5,93 m |
Oldalstabilitás |
25° |
hk.á./48 db |
|
Teljes szélesség |
3,0 m |
Mászóképesség |
30’ |
2 db |
|
Magasság |
2,36 m |
Árokáthidaló képesség |
3,0 m |
7,62 mm |
|
Has magasság |
0,4 m |
Gázlóképesség |
0,9 m |
gp./1500 db |
|
Melfső/hátsó terepszög |
30/35’ |
Lépcsőmászó képesség |
0,9 m |
Hatótáv |
300 km |
Motortípus |
V—2 Diesel |
Páncélzat |
20—45 mm |
||
Motorteljesítmény |
500 LE |
||||
Sebesség úton |
55 km/h |
ISZU —122
Páncélvadász
Az ISZU—122 típusjelű páncélvadász-harcjármű gyártását a KV—1 és KV—2 nehéz harckocsik gyártásának befejezése után, az ISZ sorozat fejlesztésével és gyártásával egyidejűleg, 1944-ben kezdték el. A jármű bázisa az ISZ nehéz harckocsi volt, ennek mellső részében helyezték el az A—12S jelű L/45 csőhosszúságú löveget. Kiegészítő fegyverzetként a tetőre 12,7 mm-es géppuskát szereltek fel, elsősorban légvédelmi feladatok ellátására. • A SZU—1S2 típusú rohamlövegtől erősebb mellső páncélzatával, testesebb felépítésével tér el; a két lövegtípus eltérő jellegzetessége is érvényesül. • A löveg kezelőszerveit — a páncélvadász-feladatoknak megfelelően — a céláthelyezés és a célkövetés meggyorsítása érdekében módosították. • A második világháború folyamán az ISZU—122 páncélvadász-harcjármű saját kategóriájában a leghatásosabb harceszköz volt.
Harci súly |
41,0 Mp |
Motorteljesítmény |
Kezelők |
5 fő |
Sebesség úton |
Teljes hossz |
6,8 m |
Fajlagos teljesítmény |
Teljes szélesség |
3,25 m |
Fajlagos talajnyomás |
Magasság |
2,5 m |
Oldalstabilitás |
Hasmagasság |
0,42 m |
Mászóképesség |
Mellső/hátsó terepszög |
30/25° |
Árokáthidaló képesség |
Lánctalpfelfekvési hossz |
4,41 m |
Gázlóképesség |
Lánctalpszélesség |
0,65 m |
Lépcsőmászó képesség |
Motortípus |
V—2 |
Páncélzat |
SZOVJETUNIÓ
550 LE
41 km/h
13,4 LE/Mp
0,75 kp/cma
20°
25°
2,8 m
1,1 m
0,8 m
20—75 mm
Fegyverzet/löszer- javadalmazás
Hatótáv
1 db
122 mm á./30 db
1 db
12,7 mm gp.
250 km
301
SZOVJETUNIÓ
ISZU —152
Rohamlöveg
Az ISZU—152 típusú rohamlövegnek konstrukciós és gyártóbázisát — az
ISZU—122 páncélvadászhoz hasonlóan — az ISZ sorozatú nehéz harckocsik
képezték. Már említettük, hogy a szovjet harckocsi- és önjárólöveg-építésben
az egységesítés érdekében milyen nagy számban készültek az azonos bázisú,
különféle rendeltetésű harcjárművek. Ezt azért hangsúlyozzuk ismételten,
mert a második világháború utáni harcjárműgyártásban megvalósított család-
elvnek itt találjuk meg az első tudatos nyomait. • Zs. Ja. Kotin, a Szocialista
Munka Hőse vezette szerkesztői kollektíva — tagjai közül A. J. Blagonravov
Sztálin-díjat kapott — a harcjárművek egységesítését fontos célkitűzésnek tar-
totta. • Az ISZU—152 rohamiövegbe a szokásos elrendezés mellett a 37M
típusú, L/29 csőhosszúságú tarackot építettek. • Az ISZU—152 rohamlöveg
gyártását szintén 1944-ben kezdték el. Ez egyben arra utal, hogy a szovjet hadi-
ipar a háború okozta nehézségek ellenére hatalmas mértékben megerősödött.
.7 |
i |
||||
V |
i i i |
||||
Harci súly |
43,0 Mp |
Motorteljesítmény |
550 LE |
Fegyverzet/lőszer- |
|
Kezelők |
S fő |
Sebesség úton |
41 km/h |
javadalmazás |
1 db |
Teljes hossz |
6,8 m |
Fajlagos teljesítmény |
12,7 LE/Mp |
152 mm |
|
Teljes szélesség |
3,25 m |
Fajlagos talajnyomás |
0,75 kp/cm2 |
á.tar./20 db |
|
Magasság |
2,5 m |
Oldalstabilitás |
20° |
1 db |
|
Hasmagasság |
0,42 m |
Mászóképesség |
25° |
12,7 mm gp. |
|
Mellső/hátsó terepszög |
30/25° |
Arokáthidaló képesség |
2,8 m |
Hatótáv |
250 km |
Lánctalpfelfekvési hossz |
4,41 m |
Gázlóképesség |
1,1 m |
I ! |
|
Lánctalpszélesség |
0,65 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,8 m |
||
jq2 Motortípus |
V—2 Diesel |
Páncélzat |
20—75 mm |
SZU —100
Páncélvadász
A SZU—100 típusú páncélvadászt a SZU—85 továbbfejlesztéseként értékelik; mindkét harcjárművet a T—34/85 típusú harckocsi bázisán fejlesztették ki. Gyártását 1944-ben kezdték meg. • Ez a harcjármű tűzerő tekintetében megelőzte korát, mivel az M1944 típusú L/44 csőhosszúságú löveget építették be. Ez utóbbit csak a háború utáni harckocsikban alkalmazták. Mozgékonyság tekintetében a T—34/85 típusú harckocsival egyenértékű, védettsége azonban annál gyengébb volt. A nagyméretű testet szükségszerűen a nagyobb löveg és a jelentős mennyiségű lőszer elhelyezhetősége érdekében alakították ki. Mindezek ellenére a harcjármű külső formája harmonikus, kiforrott konstrukcióra utal. • A Nagy Honvédő Háború harcaiban a harckocsiezredek páncélvadász- alegységében, továbbá a lövészhadosztályok kötelékében alkalmazták.
Harci súly |
30,0 Mp |
Fajlagos teljesítmény |
Kezelők |
4 fő |
Fajlagos talajnyomás |
Teljes hossz |
5,93 m |
Oldalstabilitás |
Teljes szélesség |
3,0 m |
Mászó képesség |
Magasság |
2,45 m |
Arokáthidaló képesség |
Hasmagasság |
0,4 m |
Gázlóképesség |
Mellső/hátsó terepszög |
30/35° |
Lépcsőmászó képesség |
Motortípus |
V—2 Diesel |
Páncélzat |
Motorteljesítmény |
500 LE |
|
Sebesség úton |
56 km/h |
SZOVJETUNIÓ
16,7 LE/Mp
0,6 kp/cm3 20°
25°
3,0 m
0,9 m
0,9 m
20—45 mm
Fegyverzet/lőszer- javadalmazás
Hatótáv
- db
100 mm hk.á./48 db
- db
7,62 mm gp./1500 db 300 km
303
SZOVJETUNIÓ
ASZÚ—57
Légideszant-roham löveg
Az ASZÚ—57 típusjelű, ejtőernyővel is ledobható, több célú önjáró löveg a hatvanas évek elején került a szovjet hadsereg fegyverzeti rendszerébe. • A harcjármű bázisát a T—70 könnyű harckocsi és a GAZ—47 páncélozott gépkocsi képezi. Külső kialakításában a SZU—76 rohamlöveghez hasonló. • Elsődleges feladata a földet ért légideszantok tüzérségi támogatása; bizonyos mértékig a szállításukra is felhasználható. • Az 57 mm-es páncéltörő löveget két változatban építették a járműbe; az A kivitelnél közel 1 méter hosszúságú, a B kivitelnél normál csőszájfékkel. • A könnyű és alacsony építés csak nyitott, fedél nélküli küzdőtér kialakítását tette lehetővé. • Futóműve igen egyszerű, a jármű orr-részében van a lánchajtó kerék, a láncot 4 db futógörgőre és 2 db kis méretű láncterelő görgőre szerelték. • Ejtőernyővel történő ledobáskor könnyű, csőszerkezetes hordlapra erősítik. Az ejtőernyő hevedereit ennek konzoljaihoz rögzítik, ezek — mérleg kart alkotva — a hord lapot vízszintes helyzetben tartják. • Összességében gyors, többféle rendeltetésű, könnyű harcjármű. • Nagyobb testvére, az ASZÚ—85 típusjelű, a PT—76 felderítő úszóharckocsi bázisán kialakított, 85 mm-es páncéltörő löveggel felfegyverzett, 14,0 Mp összsúlyú harcjármű 1962-ben került a rendszerbe; szintén a légi- deszantcsapatok több célú harcjárművé.
Harci súly |
5,4 Mp |
Kezelők |
5 fő |
Teljes hossz |
3,8 m |
Teljes szélesség |
2,1 m |
Magasság |
1,65 m |
Hasmagasság |
0,4 m |
Mellső/hátsó terepszög |
25/45’ |
Motortípus |
GAZ—47 |
Motorteljesítmény |
100 LE |
Sebesség úton |
kb. 50 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
18,5 LE/Mp |
Fajlagos talajnyomás |
0,45 kp/cm1 |
Oldalstabilitás |
20° |
Mászóképesség |
22° |
Árokáthidaló képesség |
1,5 m |
Gázlóképesség |
0,9 m |
Lépcsőmászó képesség |
0,45 m |
Páncélzat |
kb. 12 mm |
Fegyverzet |
1 db 57 mm |
pct.lg. |
|
Hatótáv |
kb. 200 km |
304
SZU—57/2 Önjáró légvédelmi löveg
A SZU—57/2 típusjelű, 57 mm-es ikercsövű önjáró légvédelmi löveg az ossz* fegyvernemi harc minden oldalú biztosítása, hatékonyságának fokozása érdekében az ötvenes évek végén került a szovjet gépesített csapatok fegyverzeti rendszerébe. Alkalmazását az indokolta, hogy a csapatok közvetlen légvédelmének hatékony biztosítására a vontatott vagy nyitott felépítésű önjáró légvédelmi eszközök már nem bizonyultak elegendőnek. • Bázisát minden bizonnyal a PT—76 típusú felderítő úszóharckocsi képezte, amelynek könnyített futóműve hordozza a nagyméretű, felül nyitott forgótornyot. Ebbe helyezték el az ikercsövű 57 mm-es légvédelmi löveget. A csövekre — az alvázra irányuló erőhatás csökkentése céljából — csőszájfékeket szereltek. — Ezt a típust a hatvanas évek végén a könnyű ikercsövű géppuskák, a harckocsialvázra szerelt négycsövű, saját lokátorral szerelt 23 mm-es légvédelmi ütegek, valamint az önirányítású, kézi légvédelmi rakéták váltották fel.
Harci súly |
30,0 Mp |
Fajlagos teljesítmény |
Kezelők |
6 fő |
Fajlagos talajnyomás |
Teljes hossz |
6,2 m |
Oldalstabilitás |
Teljes szélesség |
3,27 m |
Mászó képesség |
Magasság |
2,75 m |
Árokáthidaló képesség |
Hasmagasság |
0,42 m |
Gázlóképesség |
Mellső/hátsó terepszög |
25/20° |
Lépcsőmászó képesség |
Motortípus |
V—2 Diesel |
|
Motorteljesítmény |
520 LE |
|
Sebesség úton |
kb. 56 km/h |
SZOVJETUNIÓ
- LE/Mp
0,65 kp/cm2 20°
30°
kb. 2,8 m
- m
0,75 m
Páncélzat Fegyverzet
Hatótáv
20—80 mm
1 db 57 mm ikercsövű gá.
kb. 400 km
305
SZOVJETUNIÓ
Harci súly |
5,3 Mp |
Kezelők/szállított lövészek |
1/9 fő |
Teljes hossz |
5,00 m |
Teljes szélesség |
2,1 m |
Magasság |
1,8 m |
Hasmagasság |
0,3 m |
Motortípus |
GAZ |
Motorteljes ítmény |
80 LE |
Sebesség úton |
80 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
15,0 LE/Mp |
Oldalstabilitás M ászó képesség Gázlóképesség Kerékképlet
BTR—40
Páncélozott szállítójármű
A második világháború tapasztalatai alapján 1948-ban kezdték meg a BTR—40 típusjelű, több célú, páncélozott szállítójármű gyártását. Ennél, és a továbbiakban ismertetett járműveknél a páncélozott kifejezés tulajdonképpen nem helyes, mert nem páncéllemezekkel burkolt gépkocsikról, hanem olyan kerekes páncéljárművekről van szó, amelyeknek önhordó felépítménye páncéllemezekből készül. Az első típusok még magukon viselik a hagyományos tehergépkocsiformát, később ezt a motor és az erőátviteli szerkezeteknek a feladatoknak jobban megfelelő funkcionális elhelyezése következtében elveszítik. • A BTR—40 első sorozatai felül nyitott kivitelben, illetve leponyvázhatóan készültek. 1962-töl a BTR—40K jelzésű járműveknek már felülről is, nagyméretű csapóajtókkal felszerelt, páncélburkolata van. • A BTR—40 fegyverzete 1 db, a tetőre kihelyezhető 7,62 mm-es géppuska. • A több célú felhasználhatóságot jól jellemzi, hogy parancsnoki, híradó-, felderítő- és megfigyelőfeladatokra egyaránt alkalmazzák. • A terepjáró képességet a 4 db viszonylag nagyméretű meghajtott kerékabroncs biztosítja. A járművet csőrlővel is felszerelték, a szélvédő ablakok páncéllemezekkel lezárhatók. A védett ki- és beszállást hátul 1 db nagyméretű, oldalanként 1—1 db kisebb ajtó, illetve nyílás biztosítja. • A BTR—40 egyik típusváltozata az ikercsövű 14,5 mm-es légvédelmi géppuskával felszerelt jármű.
20’
30’
0,9 m 4×4
Páncélzat Fegyverzet
Hatótáv
10—13 mm
1 db
7,62 mm
ié.gp.
kb. 400 km
BTR—50P
Páncélozott szállítójármű
SZOVJETUNIÓ
A BTR—50 jelű lánctalpas, több célú szállítójárművek kialakítását a PT—76
típusú felderítő úszóharckocsi kifejlesztésével egyidejűleg, arra alapozva kezd-
ték meg. A hegesztett kivitelű, könnyű páncélzatú jármű mozgó parancsnoki
harcálláspontként, de 12 fős lövészalegység szállítására is alkalmazható. • Leg-
főbb erénye — a jó terepjáró képesség mellett —az úszóképessége. Létrehozá-
sával lehetővé vált, hogy a parancsnok a harckocsi-, illetve a gépesített lövész-
egységek mozgását védetten és megfelelő híradó berendezéssel ellátva folya-
matosan kövesse. • Eredetileg nem volt beépített fegyverzete. Az utólagos
korszerűsítések során 1 db kis méretű, a 7,62 mm-es géppuskát befogadó to-
ronnyal látták el. • Az 1967-től készített sorozatok — így á BTR—50P is —
felül nyitottak voltak; az 1960-tól kezdve gyártott BTR—50PK felül zárt, két
nagyméretű tetőajtóval készült. A kétkupolás parancsnoki mozgó vezetési
pontot BTR—50PU típusjellel látták el. • A zárt kivitelűeket szűrő-szellőztető
berendezéssel egészítették ki, így sugár- és vegyiszennyezett területeken is al-
kalmazhatóak.
Harci súly |
15,0 Mp |
Motortípus |
4 ütemű, soros, 6 hengeres |
Oldalstabilitás |
25“ |
Kezelők/ |
Diesel |
M ászóké pesség |
30“ |
||
szállított |
Motor |
Árokáthidaló |
|||
lövészek |
3/12 fő |
teljesítmény |
300 LE |
képesség |
2,8 m |
Teljes hossz |
6,70 m |
Sebesség |
Lépcsőmászó |
||
Teljes |
úton/vízen |
60/10 km/h |
képesség |
0,8 m |
|
szélesség |
3,08 m |
Fajlagos |
Páncélzat |
15—80 mm |
|
Magasság |
2,10 m |
teljesítmény |
20 LE/Mp |
Fegyverzet |
1 db 7,62 mm gp. |
Hasmagasság |
0,35 m |
Fajlagos |
|||
Mellső/hátsó terepszög |
30/35° |
talajnyomás |
0,63 kp/cm2 |
307 |
308
Harci súly
Kezei ők/száilitott lövészek
Teljes hossz
Teljes szélesség
Magasság
Has magasság
Motortípus
Motorteljesítmény
7,5 Mp
2/14 !ő
6,55 m
2,32 m
2,05 m
0,35 m
6 hengeres, soros, Ottó 90 LE
Sebesség úton Fajlagos teljesítmény Oldalstabilitás Mászóképesség Gázióképesség Meiiső/hátsó terepszög Kerékképlet Páncélzat
BT R—-152 Páncélozott szállítójármű
A BTR—152 első sorozatait parancsnoki járművekként 1950-ben állították rendszerbe. A ZIL—157 típusú tehergépkocsi főegységeinek felhasználásával készült; külső kiképzése páncélozott tehergépkocsi, 6 x 6-os kerékképlettel. ® Az első sorozatok felül nyitott kivitelben készültek. 9 1956-tól kezdve nagyobb méretű, szélesebb abroncsokkal, az abroncsok légnyomását szabályozó szerkezettel szerelték. A levegőszabályozást külső csöveken keresztül valósították meg, amelyek a kerékmozgásnak megfelelően csuklóztak. Az 1959-től gyártott típusoknál a légnyomás-szabályozást mára kerékagyakon keresztül oldották meg; 1961-től a páncéltestet felülről is lezárták. • A szállított lövészek számára oldalanként 3—3 db, hátul pedig 2 db lőrésnyílást képeztek ki. Ezzel bizonyos mértékben megvalósult, hogy a lövészek kiszállás nélkül is harcolhassanak; a lövészek harcát 1 db, a tetőre kihelyezett 7,62 mm-es géppuskával támogatják. ® Változatai közül a 14,5 mm-es ikercsövű légvédelmi géppuskával felszerelt harcjármű érdemel említést. & A BTR—152 már a mai értelemben vett lövészpáncélosok — más néven a gyalogsági harcjárművek — előfutárának tekinthető.
75 km/h
12 LE/Mp
25°
30°
- m
30/25“
6×6
6—-13 mm
Fegyverzet
Hatótáv
1 db 7,62 mm gp.
300 km
3RDM (BTR—40F)
Páncélozott felderítő jármű
A BRDM vagy másképpen BTR—40P típusjelű harcjárművet 1959-ben rendszeresítették a szovjet hadsereg szárazföldi csapatai felderítő alakulatainál. © A BTR—40-től alapvetően eltérő formája ellenére ennek bázisán alakították ki, a felderítési feladatoknak megfelelő változtatásokkal. ® A páncéltest teljesen zárt, amelyet később szűrő-szellőztető berendezéssel egészítettek ki. Az önálló feladatokra való alkalmazás a terepjáró képesség növelését igényelte, ezt az oldalanként 2—2 db, hidraulikusan működtethető, meghajtott, ún. mankókerekek biztosítják. ® A folyóátkelések megkönnyítésére az egyébként is csónak alakú zárt páncéltestet vízsugaras vízi hajtóművel egészítették ki. Ezt a megoldást már korábban, így a PT—76 típusú felderítő úszóharckocsinál is alkalmazták. ® Fegyverzete csupán a toronytetőre felszerelhető 1 db 12,7 mm- es és 1 db 7,62 mm-es géppuskából áll. ® Gyártását már beszüntették, helyette a BRDM—2 került rendszerbe.
Harci súly
Kezelők/száüított lövészek Teljes hossz
Teljes szélesség
Magasság
Has magasság
Motortípus
Motorteljesítmény
Sebesség úton/vízen
Fajlagos teljesítmény
6,5 Mp
1/4 fő
5,70 m
2,25 m
1,9C m
0,32 m
GAZ
90 LE
80/9 km/h
13,8 LE/Mp
Oldalstabilitás
Mászóképesség Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Mellső/hátsó terepszög Kerékképlet
Páncélzat
SZOVJETUNIÓ
25° l Fegyverzet
30°
2,0 m
úszóképes
0,5 m
25/35° Hatótáv
4×4
6—13 mm
1 db
12,7 mmgp.
1 db
7,62 mm
gP-
500 km
309
SZOVJETUNIÓ
BTR—60P
Páncélozott? szállítójár mű
A BTR—60P típusú páncélozott szállítójárművet a korszerű harc fokozódó követelményeinek megfelelő új típusként 1961-től kezdték gyártani, a gépesített csapatok lövészegységeinek védett, gyors szállítására. A P jelzés itt is — mint minden szovjet típusjelzésben — az úszóképességet (plavajuscsij) jelenti. • A védettség növelése és az úszóképesség fokozása céljából a test csónak formájú, amelyre oldalanként A—4 db nagyméretű, meghajtott kereket szereltek fel. Az abroncsok légnyomása félautomatikusan a jármű belsejéből szabályozható, ezzel a jármű terepjáró képessége a laza, vizenyős terepeken is fenntartható. A csökkentett légnyomás eredményeképpen ugyanis az abroncsok belapulnak, és a jármű súlyát nagyobb felületre adják át. • Ennek a típusnak az első sorozata is nyitott tetővel készült; a későbbi, PK jelzésű járműveknél ezt megszüntették. • A szállított lövészek oldalanként és a hátul elhelyezett zárható lőréseken keresztül tüzelhetnek. A tetőre elöl 1 db 12,7 mm-es, oldalanként 1—1 db 7,62 mm-es géppuska kihelyezhető.
Harci súly |
9,5 Mp |
Kezelők/szállított lövészek |
2/14 fö |
Teljes hossz |
7,5 m |
Teljes szélesség |
3,0 m |
Magasság |
1,9 m |
Hasmagasság |
0,4 m |
Mellső/hátsó terepszög |
30/45° |
Motortípus |
GAZ |
Motorteljesítmény |
2×90 LE |
Sebesség úton/vízen |
80/9 km/h |
Fajlagos teljesítmény Oldalstabilitás
Mászóképesség
Árokáthidaló képesség
Páncélzat
18,9 LE/Mp
20°
30°
1,4 m úszóképes 8—13 mm
Fegyverzet
Hatótáv
1 db
12,7 mm
gP-
2 db
7,62 mm gP-
kb. SM km
310
BRDM—2 (BTR—4OPB)
Felderítő harcjármű
A BRDM—2 vagy más jelzéssel a BTR—40PB felderítő harcjármű gyártását 1966-ban kezdték meg. Az előző típushoz képest jelentős korszerűsítést hajtottak végre, nemcsak a külső formája, hanem a belső szerkezetben is számottevő változtatásokra került sor. • A tető középrészére helyezett torony, amelybe 1 db 14,5 mm-es és 1 db 7,62 mm-es géppuskát szereltek, a jármű harcértékét nagymértékben növeli. A páncéltest hermetikusan zárt, a vegyi-, illetve sugárszennyezett levegőt szűrő-szellőztető berendezés tisztítja meg. A jármű környezete a vezető- és parancsnoki ülésből, továbbá a jármű oldalaiban elhelyezett több részes figyelőprizmákon keresztül szinte holttér nélkül szemmel tartható, megfigyelhető. • A motor hátrahelyezése a járműtest harmonikusabb kialakítását tette lehetővé. A változatlan elrendezésű futóművet és segédfutóművet (mankókerekek) nagyobb teljesítményű, korszerűbb erőforrás hajtja meg. • A BRDM—2 műszerezettségével és híradó berendezésével, nagyfokú autonómiájával igen korszerű felderítő harcjármű.
Harci súly |
4,0 Mp |
Kezelők |
4 #6 |
Teljes hossz |
5,75 m |
Teljes szélesség |
2,35 m |
Magasság |
2,31 m |
Hasmagasság |
0,4 m |
Mellső/hátsó terepszög |
25/30° |
Motortipus |
GAZ |
Motorteljesítmény |
140 LE |
Sebesség úton/vízen |
80/9 km/h |
Fajlagos teljesítmény Oldalstabilitás Mászó képesség Árokáthidaló képesség Gázlóképesség Lépcsőmászó képesség Kerékképlet Páncélzat
SZOVJETUNIÓ
23,3 LE/Mp
25°
30°
2,0 m úszóképes
0,5 m
4×4
6—20 mm
Fegyverzet
Hatótáv
1 db
14,5 mm gp.
1 db
7,62 mm
8P-
700 km
311
SZOVJETUNIÓ
BTR—60PB
Páncélozott szállítójármű
A BTR—60PB típusú páncélozott szállítójármű gyártását 1965-ben kezdték meg; az új jármű az előző típushoz képest jelentős változtatást mutat. ® A hermetikusan zárható páncéltesten szűrő-szellőztető berendezést alkalmaztak, így a szállított lövészek védettsége minőségileg megváltozott. ® A tetőre torony került, amelyben 1—1 db párhuzamositott 14,5 mm-es, illetve 7,62 mm-es géppuskát helyeztek el, ami szintén nagy jelentőségű változtatás. Ezzel a jármű gyakorlatilag más kategóriába sorolható, és a szállítójármű helyett a páncélozott szállító harcjármű — a lövészpáncélos — vagy a gyalogsági harcjármű elnevezés illeti meg. • A két kategória között lényeges különbség van: a lövészpáncélosokban szállított gyalogság a járművön az ellenséget nemcsak megközelítheti, hanem ■— bizonyos esetektől eltekintve — anélkül, hogy a járműből kiszállna, eredményes harcot vívhat. Ez a lövészek és a harckocsik együttműködését lényegesen megjavítja, és a köztük korábban fennálló mozgékonyságbeli különbség eltűnik. ® A BTR—60PB típust a hetvenes évek kezdetén korszerűsítették, amikor is a járművek nagyobb teljesítményű motorokat és ennek megfelelően módosított erőátviteli szerkezeteket kaptak. A lövészek védettebb ki- és beszállását is megoldották.
Harci súly |
11,0 Mp |
Kezelők/szállított |
|
lövészek |
1/9 fő |
Teljes hossz |
7,50 m |
Teljes szélesség |
2,90 m |
Magasság |
2,30 m |
Has magasság |
0,40 m |
Mellső/hátsó |
|
terepszög |
30/35° |
Motortípus |
4 ütemű, soros, benzin |
Motorteljesítmény |
2×90 LE |
Sebesség |
|
úton/vízen |
80/9 km/h |
Fajlagos |
|
teljesítmény |
16,4 LE/Mp |
Oldalstabilitás |
25° |
Mászóképesség |
30’ |
Árokáthidaló |
|
képesség |
2,0 m |
Gázlóképesség |
úszóképes |
Lépcsőmászó
képesség |
0,6 m |
Kerékképlet |
8×8 |
Páncélzat |
3—20 mm |
Fegyverzet |
1 db 14,5 mm gp. |
1 db 7,62 mm gp, |
|
Hatótáv |
700 km |
312
BMP
Gyalogsági harcjármű
A teljesen új konstrukciójú, BMP típusjelű gyalogsági harcjárművet 1967-től kezdve gyártják. Azt a már 1917-ben felmerült gondolatot, hogy a lövészeket alegységenként, ebben az esetben rajonként, védetten, nagy tűzerejű, mozgékony járműveken szállítsák és ezzel a harckocsikkal való tökéletes együttműködést biztosítsák, a szovjet hadiipar ennek a járműnek a megalkotásával első ízben valósította meg tökéletesen. • A technikai paramétereken túlmenően ezt a korszerű harceszközt a rendkívül alacsony építés jellemzi, amely kis célfelületet eredményez, továbbá a nagy hatású páncéltörő tűzerő, annelyet egy sima csövű rakétalöveggel és irányított páncéltörő rakétákkal valósítottak meg. További jellemző tulajdonságai a sokoldalú védettség az ellenséges tűz- hatás, a vegyi- és sugárszennyezés ellen, de ugyanúgy a jó terepjáró Iképesség, az úszóképesség és a mozgékonyság. • A szállított lövészek kényelmes elhelyezése, a hermetikusan zárt figyelő- és tűzrések biztosítják a szállít ott lövészek állandó harckészségét. Az egyszerű kezelhetőség és a nagy élettartam a harcjárművet a saját kategóriájában az első helyre állítja. Ennek alátámasztására csupán egy összehasonlító adat: a nyugatnémet Marder lövészpáncélosnak a maga 27,0 Mp-os harci súlyával kisebb az összhatékonysága, mint a 1 2,5 Mp-os BMP-é.
Harci súly |
12,5 Mp |
Fajlagos tel jesítmény |
Kezelők/szállított lövészek |
2/9 fő |
Fajlagos tál ajnyomás |
Teljes hossz |
6,60 m |
Oldalstabihitás |
Teljes szélesség |
3,15 m |
Mászóképc jsség |
Magasság |
2,00 m |
Árokáthidaló képesség |
Has magasság |
0,4 m |
Gázlóképi *sség |
Mellső/hátsó terepszög |
30/25° |
Lépcsőmé .szó képesség |
Motortípus |
V—6 Diesel |
Páncélzat |
Motorteljesítmény |
300 LE |
|
Sebesség úton/vízen |
55/8 km/h |
SZOVJETUNIÓ
Fegyverzet
24 LE/Mp
0,6 kp/cm1 30°
30°
2,2 m úszóképe*
0,7 m
15—30 mm
Hatótáv
1 db
76,2 mm lg.
1 db
7,62 mm gp. 1 db pct. rak.indító
500 km
(Irodalom: Soldat und Technik 1977/2. szám Internationale Wehrrevue 1971/1. szám)
313
SZOVJETUNIÓ
BRDM—A
Rakétás páncélvadász
Az irányított páncéltörő rakétákkal felszerelt, BRDM—A jelű rakétás páncél-
vadász-harcjárművet a BRDM felderítő harcjármű egyik változataként 1962-ben
hozták létire. • Az alaptípus kedvező tulajdonságai: a nagyfokú terepjáró ké-
pesség, az úszóképesség, a páncélvédettség; méretei következtében az irányí-
tott páncéltörő rakéták hatékony és gazdaságos szállítójárműve. • Kétfős
kezelőszemélyzete: a járművezető és parancsnok-rakétalövész. Mindketten a
jármű mellső részében ülve kedvező tüzelőállást foglalhatnak el. A 3 vagy 4 db
irányított páncéltörő rakétát a jármű hátsó részében az indító síneken helyezik
el; azállváiny hidraulikus emelőszerkezet segítségével a testből kiemelhető. Az
irányzó védetten, kedvező helyzetből vezetheti célba a rakétát. • A harc-
jármű egyszerű, de a célnak megfelelő kivitele lehetővé teszi, hogy az újabb
rakétatípusok lényeges változtatások nélkül felszerelhetők a járműre.
Harci súly |
6,0 Mp |
Kezelők |
2 fő |
Teljes hossz |
5,6 m |
Teljes szélesség |
2,2 m |
Magasság |
1,9 m |
Hasmagasság |
0,4 m |
Mellső/hátsó terepszög |
25/35° |
Motortípus |
GAZ |
Motorteljesítmény |
80 LE |
Sebesség úton/vízen |
80/9 km/h |
Fajlagos teljesítmény |
13,4 LE/Mp |
Oldalstabilitás |
20° |
Mászóképesség |
30° |
Árokáthidaló képesség |
2,0 m |
Gázlóképesség |
líszóképes |
Lépcsőmászó képesség |
0,5 m |
Kerékképlet |
4 x4 |
Páncélzat |
6—13 mm |
Fegyverzet
Hatótáv
3—4 db irányított pct. rak. 500 km
A SZOVJET
PÁNCÉLJÁRMŰ-GYÁRTÁS
ELSŐ 40 ÉVE
(ABC SORRENDBEN)
A—20 — 1939. közepes harckocsi A—30 — 1939. közepes harckocsi ASZÚ—57 — 1957. légideszant-roham- löveg
BA—27 — 1931. felderítő páncélgépkocsi BA—64 — 1945. felderítő páncélgépkocsi BB—1 — 1957. páncélozott rakétaszállító BB—2 — 1957. páncélozott rakétaszállító BB—3 — 1957. páncélozott rakétaszállító BT—2 — 1931. könnyű harckocsi BT—5 — 1932. könnyű harckocsi BT—7 — 1935. könnyű harckocsi BT—7M — 1938. könnyű harckocsi BT—IS — 1935. könnyű harckocsi BTR—40 — 1945. páncélozott szállítójármű
BTR—40T — 1959. páncélozott szállítójármű
BTR—50P — 1952. páncélozott szállítójármű
BTR—152 — 1952. páncélozott szállítójármű
ISZ—1 — 1943. nehéz harckocsi ISZ—2 — 1944. nehéz harckocsi ISZ—3 — 1945. nehéz harckocsi ISZU—122 — 1944. páncélvadász ISZU—152 — 1944. rohamlöveg KV—1A — 1939. nehéz harckocsi KV—1B — 1941. nehéz harckocsi KV—IC — 1941. nehéz harckocsi KV—2 — 1940. nehéz harckocsi KV—IS — 1942. nehéz harckocsi KV—85 — 1943. nehéz harckocsi PT—76 — 1956. felderítő úszóharckocsi SZMK — 1938. nehéz harckocsi SZU—37 — 1945. önjáró páncélozott légvédelmi löveg
SZU—76 — 1943. rohamlöveg SZU—85 — 1943. páncélvadász SZU—100 — 1944. páncélvadász SZU—122 — 1942. rohamlöveg
SZU—152 — 1942. rohamlöveg T1—12 — 1927. könnyű harckocsi
T—6 — 1928. közepes harckocsi T—10 — 1959. nehéz harckocsi T—17 — 1929. könnyű harckocsi
T—18 — 1927. könnyű harckocsi T—19 — 1929. könnyű harckocsi
T—20 — 1930. könnyű harckocsi
T—23 — 1930. könnyű harckocsi T—24 — 1930. könnyű harckocsi
T—26B — 1931. könnyű harckocsi T—27 — 1931. könnyű harckocsi
T—28 — 1932. közepes harckocsi
T—29 — 1936. közepes harckocsi
T—32 — 1939. közepes harckocsi T—34/76A — 1940. közepes harckocsi
T—34/76B — 1942. közepes harckocsi T—34/76C — 1942. közepes harckocsi
T—34/85 — 1943. közepes harckocsi
T—35 — 1933. nehéz harckocsi
T—37A — 1933. felderítő úszóharckocsi T—38 — 1936. felderítő úszóharckocsi T—40 — 1940. felderítő úszóharckocsi
T—44/85 — 1945. közepes harckocsi T—46 — 1935. könnyű harckocsi
T—46—5 (T 111) — 1937. közepes harckocsi
T—50 — 1940. könnyű harckocsi T—54 — 1956. közepes harckocsi
T—60 — 1942. könnyű harckocsi T—70 — 1942. könnyű harckocsi T—100 — 1938. nehéz harckocsi
315
L.
HARCKOCSIK HARCKOCSIK ELLEN
Találat az első lövésre
Az Olvasó, ha ezt a könyvet áttanulmányozta vagy csupán átlapozta, de egy-egy érdekesebb résznél mégis elmélyültebben olvasta a harckocsi fejlődését leíró és vázlatokkal szemléltetett történetét, megismerte a harckocsitípusokat, meggyőződhetett arról, hogy a harckocsi a tűz, a mozgás és védettség egységét megtestesítő, a múltból a jelenen át a jc>- vőbe átnyúló, dinamikusan fejlődő harceszköz.
A korszerű harckocsit az autonómia is jellemzi. Ez azt jelenti, hogy mind egyedi, mind különböző nagyságrendű kötelékben történő alkalmazása esetén képes az ellenség szervezett ellenállásának, vagy éppen a támadásának eredményes leküzdésében való hatékony részvételre.
A különböző hadműveleteket, harcfeladatokat tervező parancsnokok a harckocsikat, azok összetett — halmazban jelentkező — tulajdonságai alapján sokoldalú harci technikai eszközökként alkalmazzák.
A harckocsi harcértékét — a tűz, a mozgás és védettség komplexumon belül — tűzerejének a különböző helyzetekben való érvényre juttatási képessége határozza meg. A harcban tehát az a harckocsitípus képviseli a nagyobb harcértéket, amely az ellenség tűztevékenysége ellenében nagyobb veszteségek okozására képes.
A harckocsik által vívott harc egyik jelentős sajátossága — s ez az egymással szemben álló felek harckocsijainak nagyszámából adódik—, hogy a harcot igen gyakran ellenséges harckocsik ellen kell megvívniuk; ez utóbbiakat szintén a tűz, a mozgás és védettség egysége jellemzi. Ilyen jellegű harcban a harckocsi tűzerejének kiemelt jelentősége van. A harckocsi tűzereje is több összetevőből épül fel, amelyben a találati pontosság, a tűzkiváltás gyorsasága és a lövedék célban kifejtett romboló hatásának mutatói integrálódnak.
A tűzerő fokozásában az elmúlt évtizedben egyre élesebben megfogalmazott harcászati követelményként lépett elő az első lövésre elért találati valószínűség növelése. Amennyiben feltételezzük, hogy a találatot elért lövedék a páncélt átüti — s ezt a hatásos lőtávolságon belül, a merőlegestől 60°-ban eltérő lövedékfelcsapódás még lehetővé teszi, — a harckocsik egymás ellen vívott harcából az olyan harckocsitípusból szervezett kötelék kerül ki győztesen, amely gyorsabban céloz és váltja ki a lövést, s eközben a 100 lövésre jutó találatok száma magasabb, mint az ellenfélé.
A jelenlegi és a fejlesztés alatt álló harckocsiknál a magassági, az oldal- és a hosszméreteket — éppen a találati felület csökkentése érdekében — inkább csökkentik, mint növelik. A mozgékonysági mutatók megtartása, sőt némi növelése érdekében a harckocsi tömegét inkább 50 t alá, mint fölé tervezik. Ehhez járul még, hogy a rétegesen kialakított acél páncél—műanyag—kerámia—acélpáncél „szendvics” vastagságának optimális elosztása mellett a védettség már nem fokozható jelentősen. Az így kialakított szendvicspáncélzat vastagsága a homlokrészen 250— 300 mm. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a 20—30 km-t meghaladó effektív lőtávolságú harckocsilövegek találati valószínűségi értéke és ezzel összhangban a hatásos lőtávolsága még jelentős tartalékokat rejt magában. A könyv befejezéseként ezért célszerűnek látszik, hogy — a tűzerő fokozásával szemben támasztott követelmények keretei között— érintőlegesen áttekintsük az első lövés találati valószínűsége növelésének kérdéseit és a várható fejlődés néhány technikai változatát.
Nagyobb lőtávolság — jobb találati valószínűséggel
Az 1970-es évek végéig a harckocsilövegek tüze mintegy 1000—1300 méterig volt hatásos úgy, hogy a lövedék röppályája nem volt magasabb, mint a leküzdendő harckocsi magassága. Ha figyelembe vesszük, hogy a 100—120 mm űrméretű lövegek 20—30 km-es lőtávolságra is képesek lőni, belátható, hogy célszerű lenne a páncéltörésre való alkalmazhatóságukat 2000—3000 m-es lőtávolságra fokozni úgy, hogy a lövedék a cél páncélzatát átüsse.
Ez az igény kedvező találati valószínűséggel (P-*1) a korszerű leválóköpenyes űrméret alatti páncéltörő gránátokkal megoldható. Az 1. vázlat szerint az a- és b-vel jelölt régi típusú páncéltörő gránátok kezdősebessége 950—1000 m/s. A leválóköpenyes korszerű páncéltörő gránátok 1550—1700 m/s kezdősebességűek (c és d). Pásztázott lőtávolságúkát a 2. vázlat szemlélteti.
Természetesen a megnövelt lőtávolságnak csak akkor van értelme, ha a lövedék által képviselt rombolóerő a páncélzatot átüti. Ezért az űrméret alatti gránátok magját nehéz fajsúlyú wolfram-, vagy uránium- karbidból készítik.
A nagy (2000—3000 m) hatásos lőtávolságon nagy találati valószínű-
319
a. űrméretes pct gránát
b űrméretes keményfém –
-magvas pct. gránát
c, ú’rméret alatti tololapos, leválóköpenyes pct. gránát
d. ú’rméret alatti, vezető-(stabi- bzáló) szárnyas, tolólapos, leválóköpenyes pct. gránát
O
4
3
2
jelmagyarázat
h röppclya magasság /m/, (torzított lépték )
x lótávolsag / m I
a 100-105 mm-es. forgatva vagy szárnyakkal stabilizálva, leválókópenyes, tololapos úrméret alatti pct. gránát
b 100*105 mm-es urméretes — keményfém-magvas pct gránát
c 100-105 mm-es urmeretes gránát
d 120 mm-es urmeretes gránát
CJ=
ségű lövésre azonban csak akkor van remény, ha sikerül a lövés körülményeit az adott helyzetnek megfelelően az egzakt lövészet igényeihez közelíteni. Az adódó problémák a következőkben foglalhatók össze.
A harc és a mozgás egymástól elválaszthatatlan, a harckocsik tűzfel- adatai rendszerint mozgó célok gyanánt jelentkeznek, éspedig úgy, hogy a tüzelő harckocsi is mozgásban van. Az első problémát — melyet a 3. vázlat szemléltet — az jelentette, hogy a harckocsi mozgása során a harckocsilöveg csöve a beállított irányzóvonalról ne mozduljon el. Ezt stabilizátor alkalmazásával már az 1950-es években megoldották. Ez a megoldás azonban a 4. vázlatban szemléltetett irányzékkorrekciót igényli, amelynek elvégzése lassítja a tűzkiváltás megkívánt gyorsaságát. Ezért a fejlesztések arra irányulnak, hogy az egyenes mozgástól eltérő (ív-, lejtő- stb.) menet során az optikai irányzótávcső és a löveg irányzóvonala — természetesen az igényelt és beállított lőelemekkel — automatikusan kövesse a cél elmozdulását. Ezt a feladatot egy célkövetö stabilizátor útján lehet és kívánják elérni. (5. vázlat.)
Ebben az esetben az ugyancsak stabilizált parancsnoki optikai irányzó rendszerint lézerimpulzusokat bocsát ki a megirányzott célra, amelyek a célról visszaverődnek. A lézersugár-kibocsátás és -visszaverődés ideje közötti változásokat elektronikus egység dolgozza fel és viszi át a stabilizált harckocsilövegre és az optikai irányzótávcsőre.
Ilyen szerkezet prototípusát már elkészítették, gyakorlati alkalmazása azonban —-a szerkezet igen magas ára, bonyolultsága és megbízhatósági mutatóinak korlátozottsága miatt— még várat magára.
A találat elérésének azonban a pontos irányzás csak az egyik— de nem
0
I
311
elégséges — feltétele. Ehhez gyorsan és pontosan kell meghatározni a lőtávolságot, az előretartási és a pillanatnyi időjárási, terep- stb. tényezőket.
A lőtávolság növekedésével — mind a pásztázott lőtávolságon, mind az azt meghaladó hatásos lőtávolságon —a találati valószínűség rohamosan csökken. Ennek egyik oka, hogy a lőelemek meghatározásában alapvető jelentőségű lőtávolság meghatározása már pontatlan.
A lőtávolság meghatározása történhet: becslő eljárással, optikai irányzótávcsővel, optikai távmérővel, lézeres távmérővel és kombinált optikai-lézeres távmérővel.
A becslés útján történő távmérés az első lövés találati valószínűségét eleve kétségessé teszi. Időrabló, ismételt lövések esetén is pl. 2000 m lőtávolságon a találati valószínűség értéke 0,2—0,3 között adódik.
Az optikai irányzótávcső osztásai és a belövő géppuska segítségével a találati valószínűség értéke 0,3—0,4-re növelhető. A belövő géppuska alkalmazása és az ezúton végzett korrekció azonban — a rendelkezésre álló rövid idő figyelembevételével — nem mutatkozik járható útnak.
Az optikai elven működő — az amatőr fotózásból ismert — képfedé- ses, vagy a légi célok mérésénél alkalmazott térbeli távmérés elvileg biztosítja a szükséges pontosságú mérést. Korlátái azonban nyomban nyilvánvalókká válnak, ha figyelembe vesszük, hogy a harcmező nem ideálisan megvilágított terep, hanem füsttel, porfellegekkel, tüzekkel és egyéb látást korlátozó jelenségekkel borított térség (szembefény, szórt fény, párás levegő, kontrasztot nem adó megvilágítás, rosszabb esetben köd és éjszaka). Ennek következtében az optikai elven működő távmérők pontosságuk ellenére harckocsilövegekhez mint távmérők célszerűen nem alkalmazhatók.
A lézeres távmérők tizedmásodperc időtartamon belüli mérés esetén elvileg és gyakorlatilag is nagy pontosságú, jól alkalmazható távmérőknek bizonyultak. A korszerű harckocsik a jövőben enélkül nem képzelhetők el. A lézeres távmérők — az egyéb elven működő távolságmérőkkel szemben — nappal és éjszaka is minőségileg javítják a különböző időjárási és harci viszonyok közötti pontos mérés lehetőségét. Ez utóbbi esetben akkor, ha a cél környezetét sikerül pl. világító rakétával megvilágítani.
Az optikai távmérőkkel kombinált lézeres távmérőket azért alkal- 322 mázzák, mert a lézersugár visszaverődése — amely nem kívánt tárgyak
ról is jelet reflektál — hibát vihet a mérésbe. Ez esetben az optikai távmérő az ellenőrző szerepét tölti be, és a lézersugár visszaverődése okozta hibák kiküszöbölésére alkalmazzák.
A lézersugaras távolságmérésnek — a pontosság mellett — további előnye, hogy a lézersugárral megvilágított harckocsiról reflektált lézersugár-impulzusok — megfelelő számítóegység közbeiktatásával — alkalmasak arra, hogy a távolság meghatározásával egyidejűleg az egymás ellen tevékenykedő harckocsik egymáshoz viszonyított sebességét is elektronikusan feldolgozhatóvá tegyék. Az így feldolgozott jelek a lőelemképzőbe jutva lehetővé teszik a lőelemek alapvető összetevőinek — távolság, magasság, oldal- és bizonyos mértékben az előretartás — elektronikus feldolgozását és automatikus beállítását.
Éjszakai üzemmódban a lézeres távmérő alkalmazását egyrészt a célterületnek világító rakétával történő megvilágítása teszi lehetővé, másrészt korlátozott távolságon mód nyílik arra is, hogy a lézeres távmérővel az aktív infrasugárzóval felderített cél távolságát is meghatározzák.
Az éjszakai harc viszonyai között a — korlátozott mérvű — távolság- és iránymeghatározásra mind gyakrabban alkalmazzák a lövegstabilizá- torhoz hasonlóan stabilizált passzív infravörös hőtájolót, az általa mért adatokat szintén a lőelemképzőbe juttatják.
A lőelemeknek a pillanatnyi helyzethez történő figyelembevételét az érzékelők alkalmazása teszi lehetővé.
A lőelemek pontos meghatározásához — a lőtávolság, magasság, oldal- és előretartás mellett — még viszonylag sok egyéb, az első lövés találati valószínűségét befolyásoló tényező ismerete és figyelembevétele szükséges. A lövés pontosságára hatással van: az időjárás, a levegő-hőmérséklet, a relatív páratartalom, a légnyomás, a szél sebessége és iránya, a lőpor hőmérséklete, a lövedék fajtája, a csőelhasználódás következtében a lövedék kezdősebességének megváltozása, az erős napsütés, vagy éppen az eső, hó következtében fellépő csőgörbülés stb. Az egyoldalú felmelegedés következtében a lövegcső meggörbül. Ez szemmel nem látható, de mérhető, és a lövés során a lövedékre káros, nagy frekvenciájú rezgés útján hat, s nagymértékben rontja a találati valószínűséget. Az egyoldalú felmelegedés kompenzálására esővédő burkolatot alkalmaznak. A felsorolt tényezők mérése és a lőelemek meghatározásánál történő figyelembevétele nélkül az első lövés találati valószínűségének magas értéke nem biztosítható.
A korszerű harckocsikban a felsorolt érzékelők közül mind többet alkalmaznak. Az általuk mért korrekciós értékek egyenkénti, folyamatos állítása azonban nehézkes, sok hibalehetőséget rejt magában. Ezért az érzékelőkkel mért értékeket és az ezeknek megfelelő korrekciókat egy összegező elektronikába — integrátorba — vezetik, amely a feldolgozott adatokat a szintén elektronikus elven működő lőelemképzőbe juttatja. A lőelemképző által kidolgozott adatokat — lőelemeket — különféle mechanikus, hidromechanikus, elektromos és hidroelektromos szervók viszik a lövegre és állítják be — mozgó harckocsi esetén is — a mozgó vagy álló ellenséges célok leküzdéséhez szükséges csőállást.
A tűzvezetés automatizálása
Az elmondottak alapján az olvasó minden bizonnyal értékeli, hogy az első lövés találati valószínűségi értékének magas szinten tartása — ahol P értéke egyre jobban megközelíti az 1-et — szükségessé teszi, hogy a harckocsilöveg és az alkalmazott páncéltörő gránátok konstrukciója a lövedék számára igen magas, 1600—1800 m/s kezdősebességet biztosítson. További követelmény, hogy a töltés és a lőelemek képzése lőelemző útján automatikusan történjék. Az irányzók és a löveg stabilizálása elengedhetetlen, ezért egyre inkább szükségessé válik a célkövető stabi- lizátor alkalmazása. Ugyanúgy szükség van a különböző érzékelők alkalmazására, az általuk szolgáltatott adatok összegezése és a lőelemképzőbe juttatása. Megállapítható, hogy már az 1970-es években rendszerbe állított harckocsikba olyan automatizmust építettek be, amely integrált, komplex tűzvezetési egységet képez. Várható, hogy a most fejlesztés alatt álló és a jövőben fejlesztendő harckocsik tűzvezetési egysége egyre nagyobb fokú automatizálást tesz lehetővé.
Elmondottak alapján jogosnak tűnik az a megállapítás, hogy a korszerű harckocsik a tűz, a mozgás és a védettség mellett autonómiájukkal is jellemezhetők.
Zárómondatokként megállapíthatjuk, hogy a technika jelenlegi szintje és dinamikus fejlődése a jövőben mind több lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a harckocsilöveg tüze mind álló, mind mozgó helyzetből — a szélsőséges esetektől eltekintve — már az első lövésnél találatot érjen el.
A vázolt felszerelésű, képességű harckocsik tűzerejűket, védettségű
két, mozgékonyságukat és autonómiájukat tekintve a legkedvezőbb feltételek mellett hosszú időre biztosítják a korszerű harc által igényelt dinamikus erőt.
Azt is látnunk kell, hogy a technika által felkínált lehetőségek elsősorban a pénzügyi lehetőségek korlátái miatt mindig csak kompromisszumok útján érvényesülnek. A kompromisszumok azonban magukban hordják a továbbfejlődés lehetőségeit. így ami ma még csak elképzelés, óhaj, holnap már kompromisszummal, holnapután pedig mint valóság jelenhet meg.
Az első lövés P= 1 valószínűségének a hatásos lőtávolságon belüli megvalósítására minden bizonnyal lépésenként kerül sor. Előszóra pásztázott lőtávolságon belül, majd egyszerű viszonyok között a hatásos lőtávolság határán belül, végül bonyolult viszonyok között a pásztázott lőtávolság határát meghaladóan is. A fejlesztés fő feladata és további iránya olyan megoldások létrehozása, amelyek a gyakorlat számára megbízható, de a népgazdaságok által még realizálható, összességében és részleteiben is nagy hatékonyságú harckocsikat bocsátanak rendelkezésre.
A Magyar Néphadsereg számára kiemelkedő jelentőségű, hogy a Varsói Szerződés keretében, fegyverbarátainkkal együtt olyan harckocsikkal rendelkezünk, amelyeknek harcászati-technikai mutatói biztosítják az ellenség feletti győzelem feltételeit.
FELHASZNÁLT IRODALOM
Andronyikov I. G. und Mostovenko W. D.: Die rőten Panzer I. F. Lehmanns Verlag, München — 1963
Ef/ís, Chris/Chomber/oin, Peter
The Great Tanks
Hamlyn Ltd., London —1975
Heigl, Fritz: Die schweren franzözischen Tanks Die italienischen Tanks
Verlag Von R. Eisensch midt, Berlin — 1925
Heigl, Fritz: Taschenbuch dér Tanks. Teil I. I. F. Lehmanns Verlag, München — 1935
Heigl, Fritz: Taschenbuch dér Tanks. Teil II.
I. F. Lehmanns Verlag, München — 1935
Heigl, Fritz: Taschenbuch dér Tanks. Teil III.
I. F. Lehmanns Verlag, München — 1938
Heigl, Fritz: Taschenbuch dér Tanks — 1927 I. F. Lehmanns Verlag, München — 1927
Heigl, Fritz: Taschenbuch dér Tanks
I. F. Lehmanns Verlag, München — 1930
Heigl, Fritz: Taschenbuch dér Tanks
I. F. Lehmanns Verlag, München — 1926
kanov B.: „Druzsie Pobedü 1941—45”
Molodaja Gvargyija, Moszkva — 1975
„Jane’s Weapon Systems 1974—75” Jane’s Advertisement Department, London — 1975
„Jane’s Weapon Systems 1976″
Jane’s Advertisement Department, London — 1976
g Kamenceva, Ju. V. — Nyerszeszjan M. G.: Bronyetankovaja tyehnika armij kapitalisz- ticseszkih goszudarsztv Vojenoje ízdatyelsztvo, Moszkva — 1964
• Alocfcsey, Kenneth: TheGuínness Book of Tank Facts and Feats Guinness Superlatives Limited, London — 1972
Miisom John: „Die Russischen Panzer” Motorbuch Verlag, Stuttgart — 1974
g
Oswald, Werner:
„Kraftfahrzeuge und Panzer dér Reichs- wehr, Wehrmacht und Bundeswehr”
7. Auflage. Motorbuch Verlag, Stuttgart — 1974
!
I
Ríccio, Ralph: Italian Tanks und Fighting
Vehides of WoridWar—2
Pigue Publications Richmond —-1975
i
Senger F. V. von und Etterlin: Taschenbuch
dér Panzer 1943—57
I. F. Lehmanns Verlag, München —■ 1957
í Senger F. V. von und Etterlin: Die Kampfpanzer
von 1916—1966
I. F. Lehmanns Verlag, München —- 1966
i Senger F. V. von und Etterlin:
„Taschenbuch dér Panzer”
I. F. Lehmanns Verlag, München — 1976
Speer, Albert: „Erinnerungen”
Propylaen Verlag, Berlin — 1973
Spielberger, Walter:
„Dér mittlere Kampfpanzer Leopárd und
seine Abarten”
Motorbuch Verlag, Stuttgart — 1974
325
Truppendienst- Taschenbuch
„Fremde Heere” die Armeen dér naturalen und blockfreien Staaten Europas
2. Auflage — 1972 — Wien
Truppendienst-Taschenbuch
„Die Streitkráfte dér siebziger Jahre” Wien — 1970
Truppendienst-Toschenbuch „Fremde Heere”. Die Armeen dér NATO-Staaten Wien — 1966
Truppendienst-Taschenbuch „Fremde Heere”. Die Armeen dér NATO-Staaten
Wien — 1973
Korbuly János oki. gépészmérnök emlékiratai
Folyóiratok:
Hadtörténelmi közlemények:
1970/4. Dombrády Loránd:
A horthysta katonai vezetés erőfeszítései a páncélos fegyvernem megteremtésére
1971/1. Dombrády Loránd:
Adalékok a Horthy-hadsereg gépesítésének történetéhez
Internationale Wehrrevue 1966/1978. évf.
Profiles AFV Weapons No. 54:
Tomio Hara: Japanese Combat Cars, Light Tanks und Tankette
Profiles AFV Weapons No. 49:
Tomio Hara: Japanese Médium Tanks
Profiles AFV Weapons No. 30:
White, B. T.: Armoured Cars — Marmon — Herrington Alvis — Straussler, Light Re- connaissance Profilé Publications Ltd., Berk- shire — 1972
Soldat und Technik 1962/1978. évf.
Truppendienst 1966/1978. évf.
Wehrtechnik 1966/1978. évf.
Das Waffen — Arsenal Bánd 7:
Feist, Uwe und Rieger, Kurt: Schützenpanzer- wagen
Squadron/Sígnal Publications — 1975
ISBN 963 326 283 6
79.1019 — Kossuth Nyomda, Budapest
Felelős vezető: Bede István vezérigazgató
Zrínyi Katonai Kiadó
A kiadásért felel: Dr. Szabó Egon igazgató
Felelős szerkesztő: Szabó Sándor
Műszaki vezető: Darvas István
Műszaki és képszerkesztő: Versed Miklós
A védőburkoló és a kötésterv Szabó Árpád munkája
Terjedelem: 28,7 A/5 ív. Példányszám: 10000
Zl 6S4 —i — 8182