Skip to content

Greguss Ferenc – Eleven találmányok (PDF könyv átirat)

Találatok: 26

323

Eleven találmányok

 

MÓRA

Greguss Ferenc

 

LÖRINCZE MIKLÓS RAJZAIVAL

A fedélterv Kolosváry Bálint munkája

A borítón: a víz felszínén sétáló rovar alatt így hajlik be rugalmasan a hajszálvékony felületi hártya. (A „hamis” színek felvétele polarizációs mikroszkóppal készült)

 

GREGUSS FERENC

Eleven találmányok

BEVEZETÉS A BIONIKÁBA

MÓRA KÖNYVKIADÓ

 

Harmadik kiadás © Greguss Ferenc. 1976

 

TARTALOM

 

Vissza a természethez 7

HALÁSSZUNK

TENGERALATTJÁRÓKRA! 9

Hajlékony evezők 11

Libegő körgallér 14

Mire tanítottak a halak? 19

Vigyázat! Merülünk! 23

Élő búvárharangok 27

Jó széllel idegen partra 29

Száraz lábbal a vízen át 32

HIÁBA KERESSÜK A KEREKET 35

Miért nem borul fel a ló? 37

Lábak a levegőben 39

Sétáló gépek 46

Eltűnt léptek 50

Élő katapultok 54

A pattanóbogár meghúzza a ravaszt 58

Ugráló dobozok 61

Hullámok a szárazföldön 62

SZÁRNYAK A PILÓTA HÁTÁN 69

Mit visz a légy a hóna alatt? 70

Nyolcas a szárnyakon 74

A táncmester frakkja 79

„Kettétört” madárszárnyak 82

Pihekönnyű építőelemek 86

Fogyókúra repülés közben 89

Emberizmok, madársebességek 91

Hullámvasút a levegőben 94

Repül a… repül a… hal 98

SZEMTŐL SZEMBEN A FÉNNYEL 103

Vízbe ejtett üveggolyók 108

Levegő és víz határán 115

Két szem háromfelé néz 120

Ezerszemű rovarok 123

Itt a piros! Hol a piros? 130

Ha leszáll az éj 134

Lámpagyújtás luciferinnel 137

Táncoló felderítők 140

DALLAMOK A FÖLD KÖRÜL 145

Úszó rcszelők és dobok 146

Mit hall a hal? 149

Hatlábú hegedűsök 154

Túlszárnyalják a zongorát 159

A „varázsszem” üzenete 163

Két dallam egy légcsőben 165

Időszeleteié fülek 170

Az ember „közbeszól” 173

Honnan jön a hang? 177

Puhatolódzás a térben 179

NÉMA SZIMFÓNIA 183

Megdermedt síkfutók 184

A kiáltás visszakiált 187

Dúdoló denevérek 191 <•

Pingpongjáték a fülben 195

„Képhallás” 201

Áruló jelek a vízen 205

A lepkék légvédelmi rendszere 209

 

KIÁLTÁS A VÍZ ALATT 213

Vadászatra indul a delfin 214

A „hangreflektor” 216

Kopogtató ultrahangok 221

Rejtett fülek 223

„Most te következel” 226

ÍZEKRE SZEDETT ILLATOK 231

Szimatoló halak 233

Felkiáltójel az ösvényen 239

Amikor a cukor nem édes 244

AZ ÁRULÓ SIMOGATÁS 249

Rezeg a háló 249

Ha fúj a szél 252

„Kitapintott” hullámok 255

..KI MIT TUD?”

AZ ÁLLATVILÁGBAN 259

Különleges érzékszervek 259

Iránytűvel a Föld körül 262

Fejjel lefelé, fejjel előre 264

Kísérleti matematika 267

TÁRGYMUTATÓ 271

 

Akit érdekel 277

 

Vissza a természethez

Egyszerűbb lett volna csak azt a címet adni könyvemnek: Bionika. De ki ismeri ezt a szót? Még a könyvtárosok többsége is tanácstalan, ha ebből a témakörből keres valaki idegen nyelvű könyvet. Pedig ez a kifejezés találóan jelzi, hogy olyan tudo­mányágról van szó, amely a biológia és a technika között teremt kapcsolatot. Igaz, maga a fogalom sem régi keletű. Noha a múlt század végén néhány műszaki alkotó már érdeklődéssel fordult a természet felé, a bionika csak akkor vált a tudomány vilá­gában is elfogadott kutatási irányzattá, amikor 1960 szeptemberében sor került az első bionikái konferenciára az Egyesült Államokban.

Azóta a kutatások egyre lendületeseb­ben folynak világszerte, és évről évre nő a tudományos közlemények száma. A bio­nika nézőpontjából az élővilág eddig isme­retlen részletei és jelenségei tárultak fel. Ahogyan A. I. Berg szovjet akadémikus megfogalmazta: „A bionika feladata – a biológiai objektumok kutatása azzal a cél­lal, hogy korszerűsítsük a jelenlegi tech­nikai rendszereket, vagy újakat, még töké­letesebbeket alkossunk az eredmények fel­használásával.”

Rohanó korban élünk, amely mind­inkább elszakít bennünket a természettől. A városi gyerek számára már nagy élmény, ha a mozi és a televízió képei után végre a valóságban is megpillant egy lovat. A technika bűvöletében az elvont fogalmak és az okos elektronikus számítógépek las­san elfeledtetik velünk, hogy a természet megfigyelése nyomán raktuk le ismerete­ink alapjait. A mérnök a gépvilág törvé­nyei szerint kísérletezik, és keres új meg­oldásokat. Ideje kevés, de a legjobb ered­ményre törekszik. A természetben mind­erre évmilliók álltak rendelkezésre a törzs­fejlődés folyamán. G. Wald amerikai ku­tató találóan mutat rá erre a különbségre: „A műszaki tervezésben az ember tudja, mit akar elérni, és a célt olyan ügyesség­gel közelíti meg, amennyire csak képessé­gei engedik. Az élő szervezet tervezésének folyamata viszont öröklött variációk sza­kadatlan sorából áll. A létért való küzde­lem kigyomlálja azokat, amelyek kevésbé jól működnek, és előnyben részesíti azokat, amelyek jobban dolgoznak a további fej­lődés szempontjából.”

Az állatvilág szabadalmai tehát, ame­lyekről szó van e könyvben, csak emberi szempontból találmányok, mert a valóság­ban milliónyi változat természetes kiválo- gatódásának eredményeként jöttek létre. Tökéletességük számos esetben vitathatat­lan, így kitűnő segítséget nyújtanak abban, hogy még jobban megértsük az élővilágot, és tudatosan válogassunk „ötletei” között a nehéz technikai feladatok megoldása érdekében. Könyvem egyrészt ebbe a ki­meríthetetlen gazdagságú „találmányi hi­vatalba” vezeti el olvasóit, másrészt bemu­tatja a bionikái kutatások kamatozó hasz­nát a műszaki tervezésben.

A témakör persze annyira szerteágazó, hogy lehetetlen volt a bionika minden terü­letére elkalandozni. Inkább arra töreked­tem, hogy a külföldi tudományos folyó­iratokban megjelent közlemények alapján olyan átfogó képet vázoljak fel, amelyen még alig száradt meg a festék. Egyes színei idővel talán megfakulnak, de más részletei újabb vizsgálatokkal tovább színezve, még világosabban bontakoznak ki. Aki a ter­mészet titkainak ebbe az újonnan feltárt világába pillant, bizonyára úgy érzi majd, mintha elvarázsolt kastélyban járna, ahol a rovarok a lábukon hordják a fiilüket, a denevérek ultrahangon dúdolnak, és a halak időnként a levegőbe repülnek. S ta­lán az olvasó is kedvet kap majd ahhoz, hogy saját maga induljon felfedező útra a természetben.

 

 

Eleven hullám a hullámok között a vízben úszó hal. Mozgása nehezen szorítható szigorú matematikai képletekbe. A sok próbálkozás ellenére sem sikerült még olyan hajlékony víz alatti jármüvet szerkeszteni, amely a halak mozgását utánozza

 

Pages: 1 2 3

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Lap tetejére!