Találatok: 19
323
MÓRA
Greguss Ferenc
LÖRINCZE MIKLÓS RAJZAIVAL
A fedélterv Kolosváry Bálint munkája
A borítón: a víz felszínén sétáló rovar alatt így hajlik be rugalmasan a hajszálvékony felületi hártya. (A „hamis” színek felvétele polarizációs mikroszkóppal készült)
Harmadik kiadás © Greguss Ferenc. 1976
Vissza a természethez 7
HALÁSSZUNK
TENGERALATTJÁRÓKRA! 9
Hajlékony evezők 11
Libegő körgallér 14
Mire tanítottak a halak? 19
Vigyázat! Merülünk! 23
Élő búvárharangok 27
Jó széllel idegen partra 29
Száraz lábbal a vízen át 32
HIÁBA KERESSÜK A KEREKET 35
Miért nem borul fel a ló? 37
Lábak a levegőben 39
Sétáló gépek 46
Eltűnt léptek 50
Élő katapultok 54
A pattanóbogár meghúzza a ravaszt 58
Ugráló dobozok 61
Hullámok a szárazföldön 62
SZÁRNYAK A PILÓTA HÁTÁN 69
Mit visz a légy a hóna alatt? 70
Nyolcas a szárnyakon 74
A táncmester frakkja 79
„Kettétört” madárszárnyak 82
Pihekönnyű építőelemek 86
Fogyókúra repülés közben 89
Emberizmok, madársebességek 91
Hullámvasút a levegőben 94
Repül a… repül a… hal 98
SZEMTŐL SZEMBEN A FÉNNYEL 103
Vízbe ejtett üveggolyók 108
Levegő és víz határán 115
Két szem háromfelé néz 120
Ezerszemű rovarok 123
Itt a piros! Hol a piros? 130
Ha leszáll az éj 134
Lámpagyújtás luciferinnel 137
Táncoló felderítők 140
DALLAMOK A FÖLD KÖRÜL 145
Úszó rcszelők és dobok 146
Mit hall a hal? 149
Hatlábú hegedűsök 154
Túlszárnyalják a zongorát 159
A „varázsszem” üzenete 163
Két dallam egy légcsőben 165
Időszeleteié fülek 170
Az ember „közbeszól” 173
Honnan jön a hang? 177
Puhatolódzás a térben 179
NÉMA SZIMFÓNIA 183
Megdermedt síkfutók 184
A kiáltás visszakiált 187
Dúdoló denevérek 191 <•
Pingpongjáték a fülben 195
„Képhallás” 201
Áruló jelek a vízen 205
A lepkék légvédelmi rendszere 209
KIÁLTÁS A VÍZ ALATT 213
Vadászatra indul a delfin 214
A „hangreflektor” 216
Kopogtató ultrahangok 221
Rejtett fülek 223
„Most te következel” 226
ÍZEKRE SZEDETT ILLATOK 231
Szimatoló halak 233
Felkiáltójel az ösvényen 239
Amikor a cukor nem édes 244
AZ ÁRULÓ SIMOGATÁS 249
Rezeg a háló 249
Ha fúj a szél 252
„Kitapintott” hullámok 255
..KI MIT TUD?”
AZ ÁLLATVILÁGBAN 259
Különleges érzékszervek 259
Iránytűvel a Föld körül 262
Fejjel lefelé, fejjel előre 264
Kísérleti matematika 267
TÁRGYMUTATÓ 271
Akit érdekel 277
Egyszerűbb lett volna csak azt a címet adni könyvemnek: Bionika. De ki ismeri ezt a szót? Még a könyvtárosok többsége is tanácstalan, ha ebből a témakörből keres valaki idegen nyelvű könyvet. Pedig ez a kifejezés találóan jelzi, hogy olyan tudományágról van szó, amely a biológia és a technika között teremt kapcsolatot. Igaz, maga a fogalom sem régi keletű. Noha a múlt század végén néhány műszaki alkotó már érdeklődéssel fordult a természet felé, a bionika csak akkor vált a tudomány világában is elfogadott kutatási irányzattá, amikor 1960 szeptemberében sor került az első bionikái konferenciára az Egyesült Államokban.
Azóta a kutatások egyre lendületesebben folynak világszerte, és évről évre nő a tudományos közlemények száma. A bionika nézőpontjából az élővilág eddig ismeretlen részletei és jelenségei tárultak fel. Ahogyan A. I. Berg szovjet akadémikus megfogalmazta: „A bionika feladata – a biológiai objektumok kutatása azzal a céllal, hogy korszerűsítsük a jelenlegi technikai rendszereket, vagy újakat, még tökéletesebbeket alkossunk az eredmények felhasználásával.”
Rohanó korban élünk, amely mindinkább elszakít bennünket a természettől. A városi gyerek számára már nagy élmény, ha a mozi és a televízió képei után végre a valóságban is megpillant egy lovat. A technika bűvöletében az elvont fogalmak és az okos elektronikus számítógépek lassan elfeledtetik velünk, hogy a természet megfigyelése nyomán raktuk le ismereteink alapjait. A mérnök a gépvilág törvényei szerint kísérletezik, és keres új megoldásokat. Ideje kevés, de a legjobb eredményre törekszik. A természetben minderre évmilliók álltak rendelkezésre a törzsfejlődés folyamán. G. Wald amerikai kutató találóan mutat rá erre a különbségre: „A műszaki tervezésben az ember tudja, mit akar elérni, és a célt olyan ügyességgel közelíti meg, amennyire csak képességei engedik. Az élő szervezet tervezésének folyamata viszont öröklött variációk szakadatlan sorából áll. A létért való küzdelem kigyomlálja azokat, amelyek kevésbé jól működnek, és előnyben részesíti azokat, amelyek jobban dolgoznak a további fejlődés szempontjából.”
Az állatvilág szabadalmai tehát, amelyekről szó van e könyvben, csak emberi szempontból találmányok, mert a valóságban milliónyi változat természetes kiválo- gatódásának eredményeként jöttek létre. Tökéletességük számos esetben vitathatatlan, így kitűnő segítséget nyújtanak abban, hogy még jobban megértsük az élővilágot, és tudatosan válogassunk „ötletei” között a nehéz technikai feladatok megoldása érdekében. Könyvem egyrészt ebbe a kimeríthetetlen gazdagságú „találmányi hivatalba” vezeti el olvasóit, másrészt bemutatja a bionikái kutatások kamatozó hasznát a műszaki tervezésben.
A témakör persze annyira szerteágazó, hogy lehetetlen volt a bionika minden területére elkalandozni. Inkább arra törekedtem, hogy a külföldi tudományos folyóiratokban megjelent közlemények alapján olyan átfogó képet vázoljak fel, amelyen még alig száradt meg a festék. Egyes színei idővel talán megfakulnak, de más részletei újabb vizsgálatokkal tovább színezve, még világosabban bontakoznak ki. Aki a természet titkainak ebbe az újonnan feltárt világába pillant, bizonyára úgy érzi majd, mintha elvarázsolt kastélyban járna, ahol a rovarok a lábukon hordják a fiilüket, a denevérek ultrahangon dúdolnak, és a halak időnként a levegőbe repülnek. S talán az olvasó is kedvet kap majd ahhoz, hogy saját maga induljon felfedező útra a természetben.
Eleven hullám a hullámok között a vízben úszó hal. Mozgása nehezen szorítható szigorú matematikai képletekbe. A sok próbálkozás ellenére sem sikerült még olyan hajlékony víz alatti jármüvet szerkeszteni, amely a halak mozgását utánozza
