Hogyan fogta el Jávorka Ocskayt? A neves Petőfi-kutató kisregénye a kuruckor emberpróbáló harcait idézi, de nem a már sokszor megírt kuruc-labanc összecsapásokat, hanem azt a még nehezebb és keményebb harcot, melyet Rákóczi hadseregének néphez hű vitézei vívtak a közéjük furakodott, árulásra mindig kész nagyúri tisztek ellen. Jávorka Ádám főhadnagy, a történet hőse leszámolásra készül Ocskay László brigadérossal, a vitéz, de velejéig romlott, garázda „farkassal”, aki egész huszárregimentjét ármányosan az ellenség kezére játszotta. A vitézség és becsület legendássá vált hősének vonzó képét rajzolja meg az író izgalmas kisregényében.

Abban a messzi, jövendő világban, amelyről ez az érdekes és nagyon izgalmas regény szól, a robotok már olyan mindennapos segítőtársai lesznek az embernek, mint manapság például a kutyák. Így aztán nem csoda, hogy a regény ifjú hőse, Paul és kedves robotja, Rex között őszinte jó barátság támad. Amikor a körülmények elszakítják egymástól a két pajtást, vállalnak minden veszélyt, minden megpróbáltatást és minden izgalmas kalandot, csakhogy ismét összetalálkozhassanak. E könyv írója hiszi és vallja, hogy a gépek sosem ellenségei, hanem mindig jó barátai lesznek az embereknek.

önyvtár

A tengerészélet legnépszerűbb magyar írója ezúttal a hajózás történetének mindmáig eleven emlékű katasztrófáját, a Titanic óriás gőzös 1912-es pusztulását választotta regénye tárgyául. Avatott kézzel, nagyszerű megjelenítő erővel írja le a hajó útját és a süllyedés éjszakájának szörnyű óráit, amikor a helytállás nagy próbájában végleg eldőlt, ki a bátor és ki a gyáva… S jóllehet a Titanic pusztulása óta két gyilkos világháború söpört végig az emberiségen, a nagy hajó neve mégis jelkép maradt: az esztelen virtuskodás és a gátlástalan versengés szomorú jelképe.

A Delfin sorozat új kötete a magyar történelem egyik ritkán tárgyalt pillanatát eleveníti fel. Végét járja az ország százötven éves török megszállása, az egyesült európai seregek Budát ostromolják. Az ostromban magyar csapatok is részt vesznek, többek között Petneházy Dávid magyar ezrede. A regény az 1686-os ostrom előkészítésének és lefolyásának páratlanul izgalmas hangulatát idézi, mondanivalója azonban ennél is több. Thököly Imre kurucainak vergődése a két hatalom, a török és az osztrák között már előrevetíti a későbbi küzdelmek árnyékát. Bécs a maga számára akarja Budát és az egész országot. Petneházy tudja ezt, mégis elsők között hág a vár falaira.

Egy regényt és két nagyszerű elbeszélést nyújtunk át sorozatunk olvasóinak. Szerzőnk ezúttal Rudolf Daumann, a Német Demokratikus Köztársaság híres kalandregényírója, akinek izgalmas regényei arról nevezetesek, hogy bennük ezer veszélyt sejtető egzotikus tájak világa elevenedik meg, és a sodró iramú mesében az igaz hősök nemcsak a természettel vívják harcukat, hanem annál alattomosabb ellenséggel is: a nincstelenséggel, a balszerencsével vagy éppen az olyan hatalmas mammutérdekeltséggel, mint a húszas évek nagy kongói gyémánttrösztje. S aki az izgalmas történeten túl érdekes ismeretekre is vágyik, ezúttal sem csalódik: megismerheti a komodói sárkánygyíkok életét éppúgy, mint belső Afrika különös erdei zsiráfjának históriáját.

A fogyó Hold című történelmi regény a török hódítás következményeit adja elő, egy végvári vitéz kalandos történetével példázva agy nemzet életben maradásának lehetőségeit.

A regény három hőse nagy fába vágja a fejszéjét: meg akarja oldani Hadesnek, a hírhedt halálbolygónak a titkát. A bolygóról ugyanis még egyetlen egy expedíció sem tért vissza: a bajbajutottak utolsó híradásai pedig egy eddig még soha nem tapasztalt veszedelemről árulkodnak. Mondanunk sem kell, hőseink vállalkozása sikerrel jár: bátran megküzdenek az űrkalózoknál is nagyobb pusztító erővel – s mindezt olyan fantasztikus ismeretlen veszélyeket rejtő világban, ahol az űrhajók többszörös fénysebességgel képesek száguldozni a világűrben.

Oldalak: 1 2

Robinson történetét mindenki ismeri, Bob kapitányét jóval kevesebben. Pedig hát a XVIII. századi nagy angol író, Daniel Defoe írta mind a kettőt, kocsmázó hajósok olykor nagyotmondó elbeszélései nyomán. Amit hallott, azt az írói képzelet kohójában ötvözte egységes egésszé. Így született meg a Robinson története, és így lett a kalózkodás korának nagyszerű kalandregénye a Bob kapitány históriája. Az író természetrajzi, földrajzi tévedéseit ma már lelkesen gyűjtögeti a diák olvasó (pl. mi már tudjuk, hogy az oroszlánok nem a sivatagban élnek stb.), miközben egy anyátlan-apátlan gyerek kemény, sok bátorságot, helytállást követelő viszontagságait olvassa, és az izgalmas kalandok után elkísérheti hősét a „megjavulás” nem is könnyű útjára. Hőseinek jellemrajzában az író sosem tévedett.

Oldalak: 1 2

Kirkuf – „a fáraó öt hajójának hadnagya” – nagy útra indul. Meg kell találnia a mesés hírű Punt országot. El is indítja hajóit, hogy folyvást a jobb kéz felőli partokat követve, megérkezzék az úticélhoz. Afrika partjai azonban nagyobb meglepetést tartogatnak: a derék hajósok egyszerre csak azt látják, hogy a nap, amely eddig balról kelt, és jobbra nyugodott, most jobbról kel, és balra nyugszik. Kirkufot és társait ez a félelmetes felfedezés sem rettenti vissza. Továbbhajóznak, és egy napon – hazaérnek Egyiptomba!… Hérodotosz, az ókor nagy történetírója említi először Nekó fáraó híres expedícióját. Dáné Tibor romániai magyar író fordulatos, kalandos és tanulságos regényt írt Afrika első körülhajózásáról.

Oldalak: 1 2