Találatok: 64
27
- Fattyúszerkő (Chlidonias hybrida). Nagy elterjedésű faj, tőlünk keletre Kínáig költ. Az utóbbi évtizedekben hazai fészkelő’ állománya jelentő’sen megnövekedett. Legnépesebb telepei a Hortobágyi Nemzeti Parkban vannak, de megtalálhatók az Alpári-réten és a Péteri-tavon is. Fészkét a tündérrózsa vízfelszínen fekvő’ leveleire rakja. 3-4 tarka mintázatú tojását olykor késő’n, júliusban költi ki. Költési ideje 18 nap, a fiókák 21 nap múlva kapnak szárnyra. Tápláléka repülő’ vízirovarokból, fő’ként szitakötőkből áll. Költöző madár, hozzánk április utolján érkezik, és szeptemberben vonul el afrikai téli szállására. Védett.
- Kacagó csér (Gelochelidon nilotica). Míg az elő’ző’ növekvő’, ez egyre csökkenő’ számú faj. Egykor fészkelő madár volt hazánk területén, de napjainkra teljesen kipusztult, csupán nyári kóborlásán mutatkozik egy- egy példány szikes tavainkon. Védett.
- Kenti csér (Sterna sandvicensis). Ez a nagy termetű csér kifejezetten tengerparti madár. Az Északi-tenger partvidékén költő állománya az utóbbi években megnövekedett, Magyarországra is elvetődik néha 1-1 példány. Védett.
- Pusztaityúk (Pterocles exustus). Észak-Afrika és Ázsia sivatagjaiban és száraz sztyeppéin honos. Fészke köves félsivatagban, kiszáradt szántóföldön, ugarokon található. E madarak olykor száz kilométert is megtesznek naponta fészkelőhelyüktől, hogy vízhez jussanak. Egyedüli európai előkerülésével Magyarország dicsekedhet. 1863-ban lőtték ezt a példányt, amely a Közép-Ázsiából érkező talpastyúk-invázióval keveredhetett hozzánk. Táplálékát sivatagi növények magvai és rovarok alkotják. Védett.
2.
3.
48