Találatok: 164
365
Öszhó
- János. A megrövidült nappalt jelzi, hogy sok helyen ekkor gyújtanak először lámpát a szobában.
- Dömötör. Vendel mellett az őszi pásztorünnepek napja. Az Alföldön és az ország északkeleti részében fő
ként a juhászok körében kedvelt a „dömötörözés”, a juhászbál.
28. Simon, Júdás. Sokfelé télkezdö napnak tartják.
31. Farkas. A faültetésre az egyik legkedvezőbb nap.
Szent András hava őszutó
- Mindszent. A cselédfogadás, bíróvá-
lasztás, tanácsújítás napja. Erre a
napra a vetést, az őszi munkákat
már be kell fejezni. A természet is
nyugovóra tér.
Ekkor emlékezünk meg halotta-
inkról. A temetők megtelnek őszi-
rózsával, krizantémmal, az elmúlás
jelképes virágaival. Az ablakokban
gyertyát gyújtanak.
3. Hubert. Hubertusz a vadászok védő-
szentje, akik ezt a napot nagy vi-
dámsággal ünnepük.
- Márton. A boltokban ezen a napon
gyújtják meg a gyertyát.
Ekkor vágják „Márton lúdját” és
a lakomán megkóstolják az új bort,
ennek ugyanis Márton a „bírája”.
Ezen a napon sütik a „marci-
pánt” is, ami a cukrászdái édesség
elődje.
A mesterek vacsorát adnak legé-
nyeiknek, a gazdák a pásztorokat
vendégelik meg.
Számtalan időjóslás fűződik a
naphoz: „Márton olykor fehér lo-
Nyilas
(XI. 21.—XII. 20.)
von jár” – tehát felkészülhetünk a
havazásra; „ha Márton lúdja jégen
áll, karácsonykor sárban botor-
kál”, vagy „ha jókedvű Márton, ke-
mény lesz a tél”.
- Erzsébet. Ha Erzsiké megrázza a
dunyháját, az havazást jelent. - Katalin. A lányok védöszentje. Sok
férjjóslás fűződik ehhez a naphoz.
Sok helyen „Katalin-ágat” rak-
nak vízbe, hogy karácsonyra kizöl-
düljön.
Időjárásában a karácsonnyal el-
lentétes: „ha Katalin kopog, kará-
csony locsog”.
- András. A téli évnegyedkezdö mulat-
ságok napja. András-nap utáni va-
sárnap kezdődik advent, ettől kezd-
ve karácsonyig lakodalmat, táncos
összejövetelt nem tartanak.
András-naphoz fűződik a leg-
több férjjósló szokás – az ilyen na-
pokat általában „andrásoló”-
napokként tartjuk számon.
Sokfelé ilyenkor már disznót
vágnak, mert a hús már eltartható.
181
