Találatok: 13

160

A magyar Gesták harmadik komoly állomása a Bécsi Képes Krónika, mely Márk barát műve. A díszes kézirat Nagy Lajos király számára készült. Már határozottan az író szólal meg benne, az elbeszélő, kit a történések izgalmának a sodra vezérel. A névtelen jegyző lenézi a parasztok „csá- csogásait“, Kézai fölényes bírálattal intézi el a mondákat, a Bécsi Képes Krónika azonban valósággal felszívja őket. Mint komoly írói tehetség: ő merített legtöbbet a mondakincsből, de ugyanezért: ő alakíthatott rajtuk legtöbbet. Legenda, monda s valóság az elbeszélő kedv szerves, természetes hul­lámaivá válnak nála, igazi epikus művész. Az árpádházi ki­rályokról Kézai többnyire szűkszavúan beszél, Márk barát krónikájában viszont már az Árpádház fejlett, gazdag mon­dakincsét kapjuk. Elődjeinek szokott egyszinűségével szem­ben a jellemek, az egyéniségek egész sokasága bontakozik ki művében: a józan, fontolgató Géza, az erős, mindenki fölé növekedő László, a fondorkodó Vid ispán, a hűség hőse: Erney, Toldi Miklós őse: Bátor Opus, a férfierő nyughatatlan lávája.

Salamon király veszte.

(Részlet a Bécsi Képes Krónikából).

„A király a győzelem után átkelt a befagyott Tiszán Tokajnál és megszállott Péter fiának kúriájában. Itt érte­sült, hogy Géza egyesült László és Ottó hercegekkel és erős sereggel feléje közeledik. Az utálatos Vid pedig bujtogatta a királyt e szavakkal: „Megint tönkretesszük seregét, az elő­kelőket megöljük, őt megriasztjuk. Most cselédeket szedett Össze, kaszásokat toborzott és ezeknek seregébe veti erejét: semmi kétség, egy pillanat alatt elnyeljük őket; a csehek se­regét pedig, amíg a többi társaim nyugszanak, én magam a

27