Találatok: 13

160

A magyarság azonban a kitárult bibliából elsősorban szociális igazságot merített. A magyar huszitizmust, mint val­lásos mozgalmat, Márkiai Jakab hamar megtörte, de a vilá­gias vallásosság nyomán a XV-ik században megindultak or­szágszerte a parasztlázadások. Pozsony megyében Balázs bíró, Nyírségben Márton biró parasztserege nőtt ki a földből, Er­délyben pedig Budai Nagy Antal állott a mozgalom élére. A husziták csehországi mozgalmaival szemben, melyek már-már a vagyonközösség elvét hirdették, mértékletesség jellemzi e magyar mozgalmakat. Budai Nagy Antalnak egészen ko­moly sikerei voltak kétszer is megverte a nemesi seregeket s Kolozsmonostoron egyességet kötött a nemességgel. Az egyezség rendezi a püspöki tized ügyét, biztosítja a jobbá­gyok szabad költözködési és végrendelkezési jogát. Legérde­kesebb pontja pedig a következő: „Évente az Ur mennybe­menetele ünnepe előtt minden falunak, vagy mezővárosnak két-két okos örege gyűljön össze a Bábolnahegyen avégett, hogy megtudják, nem sértette-e meg szabadságukat valame­lyik nemes. A történtekért senkit ne vonjanak felelősségre (t. i. a lázadásért). Keressék meg a szent királyok leveleit s ha megtalálták, a szent királyok adta szabadság lépjen élet­be, ha nem, a most kötött egyezség lesz irányadó mind- örökké“. Az egyezségben a parasztság tehát csupán jogainak biztosítását követelte, együttműködésre ajánlkozott s fölve­tette a parasztországgyűlés tervét. Később a nemességnek si­került levernie a parasztokat, s a kolozsmonostori egyezség megsemmisült.

A világias vallásos mozgalom nálunk nem öltött hatá­rozott alakot, de mélyen átjárta az egész magyar életet. Elő­készítője a protentántizmusnak éppenúgy, mint a Dózsa-féle lázadásnak. Az ő méhében kezd a Szentírás az emberi nyug­talanság és teremtő hevülés forrása és melegágya lenni. Reá

36