Találatok: 13

160

mérdek közmondást, érdekes jelzőt, s megkapó kifejezést ta­lálunk, melyeket régi írókból s az „élet nyelvéből⁴⁴ szedege­tett össze.

Tisztában volt a költői „mű“ fogalmával. A mű öncélúvá érett nála, s a műgond volt legfőbb feladata. A súlyos, vias­kodó, robbanó erejű magyar prózából finom, szökellő cso­bogást csinált, megtörte a magyar vers nehézkességét, felol­dotta páthoszát és méltóságát, színekre törte egyhangúságát A nyers ösztönös megnyilatkozások hagyományát irodalmi kultúrával próbálta felváltani. Ötvösművész volt, de távol­ból sem merült ki a formai bravúrban, mint például Amadé László. Faludi csupa elegyítés, nyelve bárok zsúfoltság ro­kokó-finomsággal oldva. Idegen versszakképleteit tiszta ma­gyar ritmussal töltötte meg. Tudatos gonddal, s az európai­ságból és a magyar hagyományból gyúrt költői világot. A rokokó ízlésére annyira jellemző pásztoridilleket ő is írt, de valódi népi hangot is kevert ezekbe a költeményekbe. Az ő pásztorai már így társalognak:

„Ide felénk pásztor avval a dudával Menalcas is itt lesz, jó sípos társával, Uj csákóm van látod, új bocskor lábamon, Tejünk, túrónk, sajtunk, van öreg gesztenyénk, Ómánk, szilvánk, körténk, szép puha berkenyénk, Répánk, borsónk, lencsénk, csörgés szalonnával. Szeretem a lencsét, csörgés szalonnával.⁴⁴

A költészet számára már zárt szellemi feladat lett. A világ, melyet teremtett kedves, friss, üde művilág, de a tisz­ta költői gond bája ragyog rajta.

Irodalom: Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig.

191

Várkonyi Amadé László.

(1703—1764)

A szilaj, szabadszájú költő nagy formai változatosságot teremtett. A régi magyar irodalom leggazdagabb formamű­vészei közé tartozik. Máskülönben nem lépte túl a kéziratos dalköltészet határait. A vers tovább fejlődött benne, de a líra nem. A finomság Amadé verseiben alaki játékká süllyedt. Ö írta első lírai regényünket, de ez a műve még mindig lap­pang, vagy elveszett.

Legszebb verse „Toborzó“-ja. Nyersanyagát valószínűleg a népköltészetből merítette:

„A szép fényes katonának

Arany, gyöngy, élete Csillog villog minden felől Jó vitéz fegyvere, Szép élet, Vig élet

Soha jobb nem lehet!

Hopp hát jöjjön katonának, Ilyent ki szeret!

A zöld mezőn megpuskázik Nyer az ellenségtől, A kvártélyban mulatozik. Nyér a menyecskéktül. Szép élet, Vig élet, Soha jobb nem lehet! Hopp hát jöjjön katonának, Ilyent ki szeret.

192

Szikrát üt a paripája,

Nagy városon nézik,

Hogy jó lovas és vitéz is,

Mindenütt dicsérik,

Szép élet,

Vig élet,

Soha jobb nem lehet!

Hopp hát jöjjön katonának, Ilyent ki szeret.

Mind ország, mind az hazája Félnek és szeretik,

A szép dámák és leányok Sokszor ágyát vetik,

Szép élet,

Vig élet,

Soha jobb nem lehet!

Hopp hát jöjjön katonának,

Ilyent ki szeret.⁴⁴

Orczy Lőrinc.

(1718—1789)

E korszaknak Orczy volt a leghíresebb lírikusa. Besse- nyeiék számára ő készítette a talajt, s működése átnyúlik a magyar irodalom megújhodásának korszakába. Mégis igazi előkészítő, korszakok, mozgalmak és irányok határmegyéjén kinőtt plánta, nemesített magyar falusi virág.

Mária Terézia híres tábornoka, a vitéz katona, mihelyt hazatért, messzire kanyarodott a hadi zengéstől. Feltámadt benne a mezei úr, s vádat emelt saját múltja, a háború ellen:

193

„Hallatik mindenütt fegyverek csörgése, Százezer gyilkosnak mezőn van gyűlése, Ezeknek ölésért vagyon fizetése, Isszonyu azoknak, vágása, lövése.⁴⁴

Európa, a véres Európa „hagymáza⁴⁴ ellen írt:

„Lásd meg ím a mezőn, mellyen sok keresztet, Rakott szántó, vető, most temet testeket, Réten, kin takarnak volt sűrű rendeket, Most gödörbe hánnak föl puffadt dögöket.⁴⁴

S a királyok ellen fordul:

„Földi bálványokat, a fejedelmeket

Kérdem, mért emésztnek ártatlan népeket?⁴⁴

A francia felvilágosodás szele őt érintette először a magyar költészetben. Boldog az, kinek:

„Szarvas argumentum nem fárasztja eszét,

Melly Theológusnak lepi az elméjét,

A harmadik égnek nem tudja seregét, Antipodákról sem indítja beszédét.

Hány szárnya van a főbb mennyei angyalnak, Tollas-e vagy nem, vagy mikép szóllanak, Az égi lakósok, nemde gondolkoznak, Az elementumok mikép hadakoznak.⁴⁴

Voltaire szatírája s Rousseau nagy s szent Természete

194

csírázott benne. De a felvilágosodás merészségét megkötöt­te eredendő konzervatizmusa és a patriarkális érzelmi kul­túrája. A felvilágosodásból, az új latinságból, s éppúgy a klasszikusokból, az ólatinságból azt szívta fel, ami eredeti s legnagyobb élményének, a magyar mezei idillnek megfelelt:

Az idill zengett benne mindenek fölött:

„Vegyed észre sorsodat, szemlélvén ügyöket,

Boldog csendességben te mívelsz földeket,

És danolva kapálsz sok fürtös töveket,

Nyájas mulatsággal, szedsz sok gyümölcsöket.⁴⁴

Az idill merengését, egyszerű emberi bölcsességét tekintette a legfőbb jónak:

„De a nyugodalmat, kit szül jó csendesség,

Kit nem csábit, nem ront elfajult dicsőség,

Mivel tőle árad minden gyönyörűség,

Dicsérem, kedvellem, mert ez az édesség.⁴⁴

ö vette észre először az alföldi tájat, s verset írt a bugaci csárdához:

„ó csárda! becsesebb nálam te szegleted,

Befogadsz, negyven is sokszor a vendéged, Jobb szállásom vagyon nékem te melletted, Szükségben nyugvást király is lel benned.

Maradj tehát békés puszta közelében Kecskeméti kenyér süljön kemencédben Körösi bor bőven keljen a pincédben, Sok utas nyugodjon faladnak tövében.⁴⁴

195

A parasztsághoz írt verse a végén ódába szépül:

„Boldog a te sorsod, nagy a dicsőséged, Megmarad, örökös lesz te fényességed, Mert minthogy a virtus adja a Nagyságot, A hibák, a vétek az alacsonyságot: A szelíd jó ember király lesz igazán, így emeltetik fel a füstös kacagány.“

Társadalomszemlélete idillikus és romantikus szemlélet, de őszinte rokonszenv és tiszta líra él benne. Megteremtette a költői levelet is. Utódjainak, Bessenyeiéknek, szellemi for­radalmát nem jó szemmel nézte, hiszen a Tisza szabályozása a kereskedelem élénkülése sem tetszett neki. A felvilágoso­dás lényegében csak levegőtisztítás volt számára, orvosszer, hogy az idill még szebben ragyogjon. Gyakorlatias érzékű ember volt. Költői leírásai igen sikerültek, valóságábrázolá­suk olykor egészen feltűnő és megkapó. Szerény költő, hatá­sa és híre dacára névtelenül adatta ki verseit. A korszak legösztönösebb poétája.

196

„A Régi Magyarság⁴⁴ önálló könyv, összefüggő korszak irodalmi arcát nyújtja, egyúttal azonban egy háromkötetes mű első könyve. A három kötet a magyar irodalom egészé­nek történetét öleli fel s a következő kötetek 1—1 évi idő­közben jelennek meg.

*

Az „irodalom⁴⁴: a felhasznált irodalmat jelzi. Közismert adatok s filológia-felsorolások közlése nem volt könyvem célja.

197

Tartalom.

Oldal

Előhang — — — — — — — — — — 7

Az ómagyarság — — — — — — — — 10

A keresztény középkor — — — — — — — 14

A keresztény középkor vallásos irodalma — — 15

A líra 17

Asztalnak szent dicsérete — — — — — 18

A jó és gonosz szerzetösnek dicséreti és szidalma 19

Salamon éneklése — — — — — — — 20

Elbeszélő költészet — — — — — — — 22

Az együgyű apáca — — — — — — — 23

Udvari irodalom — — — — — — — 25

Salamon király veszte — — — — — — 27

Magyar szentek legendái — — — — — 31

Temesvári Pelbárt — — — — — — — 32

Az első magyar biblia — — — — — — 35

A humanizmus — — — — — — — — 38

A reneszánsz-ember — — — — — — 40

Pannóniái János — — — — — — — 42

Három mű — — — — — — — — 45

Szerémi György — — — — — — — 47

A protestáns kor — — — — — — — — 51

A protestáns író és az új közösség — — — — 53

Az új műfajok — — — — — — — — 56

Az ószövetség, a zsoltárok és magyar tragikus páthosz — — — — — — — — — 58

Vég-Kecskeméti Mihály: LV. zsoltár — — — 59

Bornemisza Péter — — — — — — — 63

Csúzról való báj — — — — — — — 65

Akinek torkába ereszkedett — — — — — 66

Bornemisza Péter: Cantio optima. — — — 67

Oldal

Méliusz Juhász Péter — — — — — — 68

Dávid Ferenc — — — — — — — — 69

Heltai Gáspár — — — — — — — — 72

Szkhárosi Horvát András politikai lírája — — 76

Két költő — — — — — — — — — 80

Balassa Bálint — — — — — — — — 81

Balassa Bálint: Borivóknak való — — — — 88

Balassa Bálint: Kiben köszöni Cupidónak … — 89

Rimay János és a magyar irodalmi tudat — — 91

Tinódi Lantos Sebestyén — — — — — 92

A históriás ének — — — — — — — 96

A széphistória — — — — — — — — 98

A protestáns kor drámája — — — — — 102

Károlyi Gáspár — — — — — — — 107

A katholikus reformáció kora — — — — — 110

Pázmány Péter, az ellenreformátor — — — 112

A csillagos ég fia — — — — — — — 119

Szenczi Molnár Albert: XC. zsoltár — — — 120

Az utazó — — — — — — — — — 121

Geleji Katona István — — — — — — 123

Zrínyi, a költő — — — — — — — — 125

Zrínyi nyomában — — — — — — — 136

Apácai Cseri János — — — — — — — 143

A polgár tragédiája — — — — — — — 148

Gyöngyösi István — — — — — — — 150

Névtelen költők — — — — — — — 152

A kuruc költészet — — — — — — — 164

Kuruc tábori dal — — — — — — — 170

Ócskái Lászlóról való ének — — — — — 172

Az erdélyi emlékirat — — — — — — 175

Az újkori ember jelentkezése, Bethlen Miklós — 178

Oldal

A XVIII-ik század — — — — — — — — 182

A hívő — — — — — — — — — 183

Mikes Kelemen — — — — — — — 187

Faludi Ferenc — — — — — — — — 190

Varkonyi Amadé László — — — — — — 192

Orczy Lőrinc — — — — — — — — 193

UTL AT DOWNSVIEW

_

D RANGÉ BAY SHLF POS ITEM C

39 14 04 06 01 016 4