Találatok: 23

33

1. Kéküstökű bóbításmadár vagy turakó (Tauraco hartlaubi). 38-40 cm nagyságú, a nemek egyformák. Kelet-Afrika magas területein, hegyi erdeiben, általában párban vagy kisebb csopor­tokban él. Táplálékát főleg bogyók és gyümölcsök alkotják. Lapos fészkét fák sűrű lombjában építi ágakból. 2 fehér tojásából a fiókák 16-18 nap alatt kelnek ki. A szülők közösen etetik a begyükből felöklendezett táplálékkal a kicsiket, amelyek kb. I hónapig tar­tózkodnak a fészekben, de kirepülésük után is még hosszabb ideig együtt maradnak szüleikkel. A faj 1933-ban kerti It először Európába.
2. Hóbagoly (Nyctea scandiaca). 50-60 cm nagyságú, a tojó na­gyobb a hímnél, és több barna folt van rajta. Észak-Amerika és Eurázsia északi részén, valamint Grönlandon él, a tundrák, sziklás szigetek lakója. A többi bagolyfajtól eltérően nappal vadászik rágcsálókra, madarakra. Száraz fűvel belelt talaj mélyedésben kelti ki a tojó 4-10 fehér tojásából 33 nap alatt a fiókákat, melyeket a hímmel közösen táplál. A fiókák 20-25 napos korukban hagyják el a fészket, 5-6 hetes korukra már jól repülnek.
3. Kookaburra vagy Kacagó Jancsi (Dacelo gigas). 40-45 cm nagyságú, a hím és a tojó azonos színezetű. Ausztrália keleti részén él párban vagy kisebb csoportban az erdők szélén és tisz­tásokon, erdős szavannákon, de előfordul a városi parkokban és kertekben is. Bevitték Nyugat-Ausztráliába, Tasmániába és Űj- Zélandra is. Apró hüllőkkel, halakkal, rákokkal, rovarokkal és azok lárváival táplálkozik. Fészkét fák üregébe építi. 2-4 fehér tojásából a hím és a tojó 25-26 nap alatt közösen kelti ki a fióká­kat, melyek 4-5 hetes korukban már röpülni tudnak. Nevét jelleg­zetes, nevetésre emlékeztető hangjáról kapta, amely általában hajnalban vagy alkonyaikor hangzik fel. A „kacagást” egy madár kezdi el, majd mind több kapcsolódik hozzá, míg végül a környék összes kookaburrája együtt zengi a „kacagókórust”.

50