Találatok: 23

33

1. Bütykös hattyú (Cygnus olor). Kb. 150 cm nagyságú, a nemek egyformák. Eurázsiában él, vizek közelében, magvakkal, rügyek­kel, füvekkel, mocsári növényekkel táplálkozik. A fészkelési idő­ben a nagy nádas területekkel körülvett tavak, halastavak kör­nyékén, folyóágak mentén található meg. A párok meghatározott fészekkörzetét a gúnárok védelmezik. Esetenként telepesen is fészkel, ilyenkor a fészkek csak néhány méter távolságra vannak egymástól. Nagy fészkét – melynek átmérője a 2 métert is elér­heti! – nádasban vagy a part mentén építi gallyakból, nádból. 5-7 zöldesfehér színű tojásából a tojó 35-36 nap alatt kelti ki a fiókákat, miközben a gúnár a közelben őrködik. A kicsik 5-6 hónapos korukban tudnak röpülni. Magyarországon alkalman­ként még előfordul, utoljára 1875-ben költött vadon hazánkban.
2. Fekete hattyú (Cygnus atratus). 120 cm nagyságú, a nemek csak­nem egyformák, de a gúnár erősebb testű és vastagabb nyakú. Ausztráliában, Tasmániában, Üj-Zélandon a vizes területeken, mocsarakban, tavakon, édes- és kevert vizekben él párban vagy csoportban. Előfordul parkokban és kertekben is. Növényi és állati víziszervezeteket fogyaszt. Nagy fészkét gallyakból, vízinövé­nyekből építi mocsarakban, tavakon, folyók szélén. Fészekalja 5-6 halványzöld tojásból áll, melyet a pár mindkét tagja felváltva melenget a 39-41 napos költési idő alatt. A fiatalok 5-6 hónapos korukra tudnak röpülni. Angliában már 1791-ben tartották ezt a fajt, melynek tenyésztése először 1854-ben sikerült.
3. Feketenyakú hattyú (Cygnus melanocoryphus). 100 cm nagy­ságú, a tojó valamivel kisebb, mint a gúnár, és kisebb a homloki bütyke is. Hazája Dél-Amcrika déli része; a sekély tavak, lagúnák lakója. Vízinövények alkotják fő táplálékát. Fészkét távol a part­tól, sekély vizekben, mocsarak védelmében építi. 3-6 sárgásfehér tojásából a tojó 34-36 nap alatt kelti ki a fiókákat.

18