Találatok: 15
33
- Baliseregély (Leucopsar rothschildi). 25 cm nagyságú, a nemek azonos színűek. Csak 1912-ben fedezték fel, az első élő példányok 1928-ban érkeztek Európába. Báli szigetének kis részén él, főleg gyümölcsökkel táplálkozik. Ma már kevés él az eredeti élőhelyén, de mivel mesterséges körülmények között is szaporodik, remény van a faj fennmaradására. Fészkét vékony faágakból, fűből, toliakból építi. 3-4 tojásából a fiókák 14-15 nap alatt kelnek ki, éskb. 19-20 napos korukban hagyják cl a fészket.
- Parti majnaseregély (Acridothcrcs ginginianus). 20 cm nagyságú, a tojó tompább színű és kisebb, mint a hím. Hazája India. A nyílt területek lakója, de gyakran megtalálható az emberi településeken is. Gyümölcsökkel, magvakkal táplálkozik, de elfogyasztja a konyhai hulladékot is. Fészkét fűből építi hidak alá, folyópartok oldalába, agyagos, lejtős területeken ásott üregekbe. Fészekalja 3-5 halványkék tojásból áll, melyből a fiókák 14-18 nap alatt kelnek ki, és kb. 3 hetes korukra lesznek röpképesek.
- Vörös paradicsommadár (Paradisaea rubra). 30-35 cm nagyságú, a tojó egyszerűbb színezetű, mint a hím, fő színe a barna. Az Új-Guineához közeli Waigeo és Batanta szigetén erdőkben él, főként bogyókkal, gyümölcsökkel, rovarokkal táplálkozik. Magas, ritka lombozató fákon 10-20 hím közösen járja násztáncát, miközben sajátos hangokat hallatnak, s dísztollaik mutogatásával igyekeznek meghódítani a tojót. Agak közé építi nyitott fészkét, melybe rendszerint 2 hosszanti csíkos tojást rak. A fiókák 15-16 nap alatt kelnek ki. A fészeképítést, költést, fiókanevelést a tojó egyedül végzi. Az első paradicsommadárbőr 1522-ben érkezett Európába a Magcllán-expedíció egyetlen megmaradt hajójával. Mivel a bőrt preparáló bennszülött a lábakat eltávolította, sokáig úgy gondolták, hogy ezeknek a madaraknak sem lábuk, sem csontjuk nincs, és közvetlenül a paradicsomból származnak.
60
