Találatok: 7
30
- Csoportos pereszke (Lyophyllum fumosum). Feltűnően csoportos növésű, közös vastag tőből sokfelé elágazó tönkű gomba. A kalap különféle barna, szürkés színű, a lemezek és a tönk fehéresek. Főleg nedves talajban korhadó fadarabokon él, vizek mentén gyakori. Nyáron és ősszel terem, nemcsak erdőben, de lakott helyeken is. Ehető, jóízű, de más hasonló gombákkal összetéveszthető, ezért gyűjtése nem ajánlott.
- Nyárfapereszke (Tricholoma populinum). Nagy termetű, vastag húsú gomba. Kalapja barna, vörösbarna, lemezei fehéresek, vörösbarnán foltosak. Tönkje felül fehéres, lefelé vörösesbarna. Húsa kesernyés, bár nem mérgező, de az étel keserű lesz tőle. Nyárfák alatt, fasorokban, ligetekben, leginkább ősszel terem. Nem érdemes szedni!
- Nagy fehér galambgomba (Russula delica). Egyéb neve: földtoló galambgomba. Fehéres színű, tölcsér alakú gomba, lefutó lemezekkel. Kalapját többnyire föld, falevelek borítják, mert már a talajban szétnyílik, és a rákerült hulladék rajta marad. Rövid tönkjén felül, a lemezeknél gyakran kékeszöld színeződés látszik. Húsa kemény, pattanva törik. Erdők talaján, nyáron és ősszel terem. Ehető, de csak a fiatalja jóízű. Az idősebb példányok kissé csípős ízűek.
- Büdös galambgomba (Russula foetens). Kalapja sárgásbarna, nyálkás-ragadós, szárazon fényes. A kalap széle feltűnően, fésűsen bordás, sőt a bordákon szemölcsös. Húsa morzsolódó, pattanva törő, a tönkben üreges. Csípős ízű, és az idős gomba igen rossz szagú, nem ehető. Lombos erdőben, nyáron és ősszel terem. A hazai erdőkben igen gyakori, feltűnő, nagy gomba.
